Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
’’odd, MflO. november 1. 3 SOMOGYI NCPLA» 'TÚcl minxLm.kL pjgjfet aka*... A nemesdédi sikerek titka Hiába keresem az irodában a reggeli hivatalnyitás után a nemesdédi tanácselnököt. A válasz: kiment a móricfai részre. — S hogyan lehet oda kijutni? — kérdem. — Hát oda most autó nem tud bemenni, leiáztatta az eső az utat. A tsz-irodán az elnök után kérdezősködöm, de megismétlődik a válasz. — Kinn van Móricfán. Nincs mit tennem, gyalog vágok neki a mezőnek. Szerencsém van, mert akit az utcán véletlenül megszólítok, az éppen Beke József, a tsz mezőgazdásza, és szívesen vállalkozik: majd ő megmutatja az utat, úgyis Móricfán van dolga. Utunk a krumpliföldre viszi Már messziről látni, tele a mező burgonyát válogató asszonyokkal és fogatosokkal. Any- nyian vannak, hogy akár rögtön megtarthatnák a mezőn a közgyűlést Itt találjuk Nagy Vendel tanácselnököt Szabó György tsz-elnökpt, Tislér József párttitkárt. Éppen azt hányj ák-vetik, hogy délután jöhetnek a traktorok, és szánt- , hatnák a krumpliföldet vetés alá. Még 150 hold vár vetésre a 60 hold őszi árpa és a 350 hold rozs már zöldell. A 170 hold burgonya zöme már kupacokban hever, saját traktoraikhoz kapcsolt ver bee csel forgatták ki. A kukorica még száron van, de csak ki keH adni a »lehet szedni« jelszót és a falu népe ellepi a 200 hold kukoricát. » Mélyen megsértené a neroes- dédieket, aki netán panaszkodni merne rájuk. Szorgalomban, munkakedvben nincs hiány — erről tanúskodik ez az eső utáni nap is. Megkapó a benépesült mező, valóságos seregszemle. Hanem mondják, hegy a múltkoriban, amikor még a krumpliszedés legelején tartottak, vontatottan haladt a szállítás. A bő terméstől ijedtek-e meg a kocsisok — hogy »hiába kezdünk korán, úgysem győzzük« —, tény, hogy nem fogtak be idejében. A vezetőség meg a pártszervezet is látta, hogy nem lesz ez így jó, hát felkeresték a párttagokat és a párton kívüli afctívacsoport tagjait, és megmondták nekik, mik a tapasztalátaik az eddigi munkáról. Ami ezután történt, azt Nagy Vendel és Szabó György elvtárs mondja el: — Másnap reggel valóságos forrongás volt a kocsisok háza táján. Fodor Lajos, a fogatosok munkacsapatvezetője, a párton kívüli aktívacsoport tagja vitte a szót emígy: »Emberek, meg kell értenünk, nem helyénvaló dolog az, hogy mi későn reggel fogunk be, a burgonya meg a földön ázik. Most ránk figyel tagság, s azt nézi, bir- juk-e, akarjuk-e győzni.« S akarták. S így csinálja ezt minden nagyobb munka előtt a gazdasági és a pártvezetés: a párton kívüli aktívák révén tanácskozik az egész tagsággal. Dicséretes dolog? Igen. S nem is utánozhatatlan, ott is megtehetik, ahol eddig nem használták fel a munka előrelendftésére ezt az eszközt. Csak akarat és A gyékényest tanácsi malom elavult gépel naponta 30 mázsa búzát és 10 mázsa rozst őrölnek meg. Gyékényes, Porrog, Por- rogszentldrály, Zákány és örtilos lakosai hordják Ide az őröl- nivalót. Horváth Imre hengerőr húsz év óta olajozza a daratisztító tengelyét. bizalom kérdése az egész, fíe- mesdéden már szokássá vált ez a módszer, s a vezetők nem is tudnának nélküle irányítani. Mindenki egyet akar: a köz javát, boldogulását — ez az eredmények kulcsa. Bizonyíték kell?' Van bizonyíték: az erős, gazdag szövetkezet Az 1600 hold szántóra több mint kétszáz szarvasmarha van a közös istállóban. S egyetlen darabot sem hoztak be más községből, ötven növendékmarha van hízóba fogva. Ezek vágóhídra mennek még az idén, de már ott az utánpótlás, a jövő évi hízóállománynak való. Mint ahogy az ötszáz hízóba fogott sertésnek is van utánpótlása. Arról nem is beszélve, hogy a háztáji gazdaságokból is leszerződtek hizlalásra több mint kétszáz sertést és huszonöt bikát. Így a közösből és a háztájiból több mint 7Q0 hízott sertés kerül közfogyasztásra ebben az esztendőben. Ez a tény azonban csak akkor mond valamit, ha tudjuk, hogy a nemesdédi egyéni gazdák a legjobb esztendőben sem adtak el 420 hízónál többet. Íme, itt a bizonyíték: a nagyüzem képes rövid idő alatt lefőzni az egyéni gazdálkodás színvonalát. Jól tudom, akadnak kárör- vendők, akik azt mondják erre: beszélhetnek amit akarnak, ez csak "egy község, ez annyi, mint csepp a tengerben... Igaz, nem minden tsz gyűrte le oly rövid idő alatt a kezdeti nehézségeket, mint a nemesdédi, de hű mmdanwgian egyet akarnak másutt is, aJelcor ugyanolyan eredményeik elérésére lesznek képesek, a nemesdécüek. S mondhatja vaíafete szép a nemesdédiek eredménye, de mennyi ebben az állam pénze, a hitel? Elárulhatjuk: vajmi kevés, alig több mint egymillió forint Mi az ehhez képest, hogy a tsz ebben az évben csaknem 700 ezer forint hitelt fizet vissza az államnak? S hogy csupán az idén félmillió forintot fordítottak építkezésre — állami hitel nélkül. Istállókat építettek, új férőhelyieket teremtettek, munkát könnyítő gépeket vásároltak. Egytől egyig gyakorlattá, életté változik az a terv, amelyet három évvel ezelőtt erős elhatározással papírra vetettek. Pedig rrri volt itt még akkor? Egy kicsinyke tsz. A falu népének még csak kisebb hányada tartozott a közösségbe. Ma egvütt ver a falu szíve, s ez a szív azt dobogja: így jó, csak így győzünk. A nevelő is sokat tehet a tananyag csökkentéséért _ ♦ T antestületi vita a Hámán Kató iskolában Bár sok másról is esett szó a iniuk ennek az anyagnak a jehozzászólásokban, mégis a tananyag-csökkentés állott a vita középpontjában a Hámán Kató Általános Iskola tantestületi értekezletén. Kocsis László igazgató bevezető előadásában mélyrehatóan elemezte az okatási rendszer továbbfejlesztésének szükségességét, a reformtervezet egyes kérdéseit. »Ha azt kérdezné valaki, miben lehetne az oktatási reform lényegét megjelölni, azt mondhatnánk: a lényeg az iskolának az élethez való közelítése, az iskolai oktatásnak az élettel, a termeléssel való összefcapcsolentős részét, hisz nem tudják befogadni a kis fejek ezt az adattengert. Feltétlenül meg kell szüntetnie az iskolareformnak ezt a helyzetet A tankönyvek puszta logikai formulákat adnak, nem hatnak a gyerek érzelmére. Az életkori sajátosságokat az iskolareform nem hagyhatja figyelmen kívül. Nem az a cél, hogy a tanuló lexikon legyen. A készséget kell benne kifejleszteni« — szögezte le Válly Armand. Fehér Istvánná a tantervet bírálta. »Semmi esetre sem lehet jó, hiszen a rengeteg anyag rekek fele képtelen a hallottakat felfogni. Én legszívesebben kihagytam volna ezt a részt, de hát benne van a tantervben« — panaszolta. Dr. Csapiáros Imréné a politechnikai oktatás hasznosságát fejtegette. Helyeselte, hogy a gyerekek megismerkednek az élettel. Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy maga az élet tette szükségessé az oktatás megreformálását mind a kapitalista, mind a szocialista rendszer országaiban. Természetesen mindkét tábor lása — mondotta. — Azoknak a problémáknak, melyekkel az elmúlt időszakban az iskolai munkában foglalkoztunk, az a gyökere, hogy az iskola elszakadt az élettől, hogy az oktatás túlságosan elvont, túlságosan elméletieskedő volt. Az iskolai oktatás, a középfokú oktatás nagymértékű kiszélesítése azzal a veszéllyel járt, hogy azok a tanulók, akik nem kerültek az egyetemre, nem találták meg helyüket az életben, a termelésben. Az iskolareform központi gondolata az, hogy a szocializmus építésére készítsük elő a fiatalokat.« Válly Armand hozzászólásában a gyerekek túlterheléséről beszélt. »A hatodik osztályos történelemkönyv csak hat oldallal rövidebb, mint a gimnáziumi. Csoda-e, ha ott már csak ismételnek? Pedig a kis hatodikosoknak inkább a gimnáziumban kellene megtanulimatt nem jót Idő arra, hogy a földrajz napi érdekességeit megtárgyaljuk a tanulókkal. Az egyik tanuló lelkesen beszélni kezdett arról, mit olvasott Afrikáról az újságban. Kénytelen voltam leültetni, mert erre nincs idő.« Dr. Gebhardt Józsefné a túlterhelésről szólva elmondotta: nemcsak a tankönyv, a pedagógus is hibás. Nagyon sok esetben még az előírt anyagnál is többet követek Felvetette, miért vesződnek az általános iskolában az irodalomtanítással, ha a gimnáziumban csak ismétlik ugyanezt az anyagot. Barcsok Mária elmondotta, hogy a gyakorlati órákat csak a tananyag rovására lehet megtartani. Nemhogy csökkent volna a kémia tananyaga, még növekedett. Szerinte a VII. és VIII.' osztályban kellene kémiát tanítani, de úgy, hogy a .gyakorlati órák legyenek túlSEJNYIN Varga József **sűö<sö«saí*s«jcssöö»öejí*sexsxsssexííjíi»íjesöísí3ssö6jöísűí^^ , . , ............ _.. _ , tt Ti Schuster Gyula azt hangsűá llította csatasorba, a kijelölt »Közölnöm kell önnel, Herr-® cél közelében átdobott néhány Kraschke — írta a főnök — embert és jelentős mennyiségű hogy súlyosan téved, ha úgy: robbanóanyagot Az .átdobott véli, hogy a szovjet belügyi diverzánsok valamennyien szerveknek robbanóanyaggal: szovjet vasutas egyenruhát vi- való ellátása a mi hatáskö- seltek, és a közlekedésügyi rünkbe tartozik. Egyáltalán; népbiztosság megbízottjaként nem értjük, hogy az ön ta-i jelentek meg a színtéren, az- pasztalatával és képességeivel zal az ürüggyel, hogy a híd műszaki berendezésének ellenőrzésére érkeztek. A vasútszakasz parancsnoka éppen távol volt: jelentéstételre hívták be az igazgatósághoz. Helyettese új ember volt, aki A SIRIUS AKCIÓ (47) rendelkező személy hogyan ke-< rülhet ilyen ostoba és méltatlan helyzetbe...« Így történt, hogy Kraschke’ az iránta megnyilvánuló legnagyobb bizalmatlanság jelétj látta Petronescu érkezésében, Kraschkét elkeserítette, hogy ember kell, akinek tőből am- elvesztebfce értékes ügynökét és putálták a lábát — értetlendehogy a harmoni ka-trükk ku- úett a műszerész főnök —, ami darcot vallott. No persze, rög- elég ritka eset. tön új fogáson törte a fejét. — Furcsa maga! — vetette nem rendelkezett elég tápasz- Petronescu pedig nem. tartotta; Magához hívatta a kombinát ellene Kraschke. — Hát nem talattal, s főleg igény hiszé- szükségesnek, hogy az ellenke-; technikai műhelyének főnökét mindegy ezeknek az orosz ik- kénynek bizonyult, örömmel zőjéről győzze meg. Kraschke: és kijelentette: nak, hogy hogyan amputáljuk üdvözölte a »bizottságot« és úr tehát borongós hangulatban: — Maguk nem veszik számi- a lábukat: csak a lábfejüket mindenekelőtt reggelivel ki- vo2^ tásba az orosz nemzet lélek- vagy tőből? ... Küldjön titkos nálta meg vendégeit. Evés köztani adottságait. Ezért buknak táviratot a környező kórházak- ben az egyik vendég erős allyozta, túl sok fogalmat kell megtanítani kémiából. Ezt minimumra lehetne csökkenteni. Inkább gondolkodásra kellene nevelni a gyerekeket, a lexikális tudás semmit sem ér. Arató Blanka igazgatóhelyettes helyeselte a központi iskolák számának növelését. Az intézet nevelési problémáin keresztül világította meg, milyen nehézséget jelent a pedagógusnak az osztatlan iskolából bekerülő növendék. Fábri Istvánná szóvá tette, hogy jó lenne a tantervet elkészülte után megtekinteni s javaslatokkal kiegészíteni. »Az ötödik osztályos tanulóknak Ebéd után felkerekedett. le az emberek. Maguk nem is- nak. A műláb jó ötlet Csele- tatót tartalmazó pasztillát ej- vendégével, hogy megmutassagkonyveIest fedi tamtam. A gyemerik a szláv lelkületet..; — kedjék! tett a vendégszerető házigaz- neki birodalmát. Stefan , úra itt Kraschke önelégülten és Így szerelték fel rádióval a da poharába. Észrevette azon- megmutatta termelő üzemét ésj rejtélyesen elmosolyodott. — műlábakat. De ez sem használt ban a pályamester^ tizeszten- öntudatosa}1 f0ga(jta az elis * képpen cárija meg ezt a kérdést A tan tervekről szólva hangsúlyozta, hogy az alsó tagozati oktatás nem szakítható el a felső tagozatitől. Mégis kö- lön-külöo jelent meg a tamer- vük. Ez nagyon sok hibára adott lehetőséget »Feltétlenül a tanterv és a tankönyv hibája az érzelmi nevelés gyengülése — mondotta. — Tudnak-e már most segíteni ezen a pedagógusok? Természetesen. Csak rugalmasnak kell lenni. Kiemelni a továbbtanuláshoz szükséges lényeges részeket* elhagyni a felesleges, túlterhelést okozó dolgokat — ezt minden nevelő meg tudja tenni, a vitában felszólalt földrajz és számtan szakos pedagógusok is.« Kocsis László zárszavában elmondotta: »A tankönyv csak az irányt adja meg, nem azt keH megtanítani az utolsó betűig. A pedagógusnak van annyi szabadsága, hogy eldöntse, rrtít tanítson és hogyan. Ha sikerül a gyerek érdeklődését felkelteni — ez feltétlenül eredménynek könyvelhető él. A nevelő rendszerezze a tanuló ismereteit, alakítsa ki érzelmileg az állásfoglalását; Mi nem tudjuk például az irodalmat megtanítani, de olvasóvá, irodalomszeretővé nevelhetjük a tanulókat. Leszögezhetjük, hogy a készség kialakítása a legfontosabb. A? a baj, hogy a készség kibontás koztatása teljes egészében aa általános iskolára hárul, a gimnázium nem sokat tesz ennek továbbfejlesztéséért.« Az orosz ember, barátocskám, A »hadirokkantak« ugyancsak dós kisleánya, aki betegen iwatokat °Amikor^ mint minden szláv, rendkívül lebuktak. A munka egyre ne- épp abban a helyiségben fe- e y ; '% Bélaváron a múlt évben korjószívű. Tehát a szlávok rész- hezebbé vált. S ekkor, éppen a küdt. a vendég a »vallató helyi seg->szerd orvosi rendelő és új posvétét kell kihasználnunk — s Petronescu érkezése előtti na- Csendben lemászott az ágy- ben« megpillantotta az ólom-ptai kezelő építését határozták mindjárt magyarázni is kezd- poni újabb kellemetlenség tör- ról és kiósont a konyhába, az gombos vastag korbácsokat, a^el. A tanács az idei községfejte: — mostantól kezdve nyo- tént. édesanyjához. Az asszony . . csípőfogók »Vesztési alapból 110 ezer forinmorékokat kell küldenünk az * szovíet védelmi vonal azonnal értesítette a dologrol a ’*tot adott erre a célra. A falu oroszokhoz. Igen, nyomoréko- egyik szakaszának közvetlen hidat őrző alegység parancsno- vésők, harapófogók, meg rnas,£mindkét utcáját még az idén kát. Amputált lábú embert, keiében fontos vasúti kát. A házat körülvették, a »bi- effajta szerszámok gazdag vá-£bekapcsolják a villanyhálózat- hadirokkantat, az ilyesmi meg szarnyvonal volt, ezt kellett zottságot« lefülelték. Bőrönd- lasztékát, sokatmondóan elmo-Jba. A lakosság 4000 forint érfogja tenni a hatását, hogy vin- használhatatlanná tenni. Leg- jeikben megtalálták a hídnak solyodott_ gtékű anyaggal és 3000 forintné el az ördög! Egyszóval: ma- jobbnak az látszott, ha meg- szánt robbanóanyagot. Kraschke hogy Íz-§nyí. tarsadaími munkával jágának ki kell találnia, hogyan gemmisítik az egyik vasúti hí- Kraschke halálosan elkesere- . . “ ’ , 5mlt hozza a kózségfejleszteslehet az adókészüléket egy dat Sokszor megkísérelték a dett. Főnöksége, amelynek lese változatlan mondta. ^hez. műlábban elrejteni. Ha az a leVegőből szétbombázni, de kénytelen volt jelenteni a dől- Most is úgy szereti ezt a szo-g Bolhán állandó óvódat lete- műláb mindjárt csípőnél kéz- sohasem sikerült. Ekkor got, szokatlanul élés levélben rakozást, mint annak idején.ysítenek. Az építőanyagokat a i Községfejlesztés a barcsi járásban dődik... — De hiszen ehhez olyan Kraschkéra bízták a feladatot, juttatta Kraschke legjobb ügynökeit nyét. kifejezésre vélemé— Folytatjuk — ^termelőszövetkezet társadalmi ^munkában szállította a helyszínre. A művelődési otthon felújítására 20 ezer forintot szántak. Ezen építőanyagot vásárolnak. Darányban a községfejlesztési alap pénzéből fejezték be az óvoda építését, az orvoslakás felújítását és az iskola bővítését. Az iskolát két tanteremmel nagyobbították. Az utakat társadalmi munkában javította meg a lakosság. La dón az idén több mint 300 ezer forintot fordítanak a község fejlesztésére. Ebből az ősz- szegből építették meg az új, 54 gyermeket befogadó óvodát
