Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

SOMOGYI NÉPLAP \ t I Péntek, 1560. november 1­Közzétették Eichmann csehszlovákiai bűncselekményeinek adatait és bizonyítékait Prága (MTI). A Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövet­ségének képviselői csütörtökön Prágában sajtóértekezleten is­mertették Adolf Eichmann háborús bűnös csehszlovákiai .bűnlajstromának adatait ' és dokumentumait. Dr. Rudolf Bystriaky pro­fesszor, a nemzetközi jog ta­nára, az értekezlet előadója el­mondotta, hogy Eichmann 1939-ben Prágában megszervez­te a zsidók kivándorlási köz­pontját, amely nagy összegek lefizetése ellenében 25 ezer csehszlovákiai zsidót vándorol­hatott ki külföldre. Később Berlinből irányította a cseh­szlovákiai zsidók kitelepítését. Az Ostravából elindított első transzportokat maga Eichmann szervezte. Dr; Taskier, cseh­szlovák orvos a sajtóértekezle­ten elmondotta, hogy 1940 ele­jén szemtanúja volt annak, amikor Eichmann utasítására Lublinban hét vagy nyolc fia­talembert — elrettentő példa­ként 28 fokos hidegben mezte­lenre vetkőztettek és addig lo­csolták hideg vízzel, mig meg­fagytak. Ugyanez a szemtanú megerősítette dr. Freitag, len­gyel orvos vallomását arról, hogy Eichmann a lublini gettó felszámolásakor egy kórház valamennyi betegét, valamint harminc orvosát és hetven ápolónőjét agyonlövette. Eichmann rendelte el a te- rezini gettó felállításét is, amelyet a fennmaradt jegyző­könyv tanúsága szerint — Heydrich Frank és Eichmann közös tanácskozáson határoztak el. Szlovákiában Dieter Wis- liczeny hajtotta végre Eich­mann rendelkezéseit. Wisli- czeny a pozsonyi bíróság előtt tett vallomásában elmondotta — zsidók deportálására Eich- manntól kapott távirati és sze­mélyes utasításokat. Szlovákiá­ból 1943 végéig 76 ezer zsidót hurcoltak el. Eichmann és Krumey levelezéséből' kiderül, hogy 93 lidicei gyermek meg­gyilkolására is Eichmann adott utasítást. A fasiszta megszállás éveiben összesen 360 ezer csehszlovák állámpoLgár pusztult ed és eb­ből mintegy száznyolcvanezer. Eichmann lelki ismereté* terhe­li — mondotta a csehszlovák antifasiszta szervezet képvise­lője. Miért lett öngyilkos Ászán urna gyilkosa? Tokió (TASZSZ). Tokióban öngyilkosságot követett el Oto- ja Jamagucsi, Aszanumánák, a Japán Szocialista Párt elnö­kének gyilkosa. A TASZSZ tokiói tudósítója rámutat, hogy megkönnyeb­bülten lélegzettek fel azok, . akik a fasiszta suhancot felbé­relték Ászán urna meggyilkolá­sára. Különös,, hogy Jamagu- esi egy szétszaggatott lepedő­ből készített kötéllel akasztot­ta fel. magát, bár a törvény megtiltja, hogy a nagyobb bű­nösnek ágyneműt adjanak. A japán közvélemény fi­gyelmét magára vonta az a tény, hogy a bűnös akkor kö­vette el öngyilkosságát, ami­kor az Aszanuma meggyilkolá­sának ügyében folytatott nyo­mozás fontos stádiumába ér­kezett. Az ügyészség ezekben a napokban hallgatja ki Bin Akaot, a »nagy Japánért küz­dő hazafiak pártja« fasiszta szervezet vezEtöj^jmnak a szervezetnek a vezetőjét, amelynek ,egy időben Jamagu­csi is tagja volt. Ugyancsak e napokban folytatják négy fa­siszta vezető kihallgatását, akik Aszanuma meggyilkolásá­nak pillanatában a teremben voltak. A reakciós erők, amelyek Jamagucsát megbízták a Japán Újabb támadásba lendültek a tekintélyuralmi rendszer bevezetésére törekvő erők Nyugat-Németországban Bonn (MTI). A nyugatnémet parlament alkotmányos jogait és a már eddig is . alaposan megtépázott tekintélyét újabb veszély fenyegeti az úgyneve­zett Frenzel-ügy kapcsán. A. Frenzel szociáldemokrata kép­viselőt, a bonni parlament hadügyi bizottságának tagját ugyanis a múlt hét végén a parlament épületében kémke­dés vádjával letartóztatták. Az állítólagos kémkedési história ürügyével most heves kampányt kezdtek azok a kö­rök, amelyek nyílt parancs- uralmi rtendszer bevezetésére törekednek. E körök most azt hangoztatják, hogy »állambiz­tonsági szempontból ezentúl szigorúan ellenőrizni kell a parlamenti képviselők megbíz­hatóságát«, s azonnal »erélyes rendszabályokat« kell bevezet­ni. A nyugatnémet sajtó nagy Árvíz a Pó deltájában Rovigo (MTI); 1951 őszének katasztrofális árvize óta im­már tizennegyedszer zúdul a Pó, a legnagyobb olasz folyó vize a deltavidék, a Polesina földjeire. A heves esőzések nyomán megáradt folyam szer­dán reggel több helyen is át szakította a gátat, amelyek a folyó két ága között elterülő termékeny földeket védik. Az árvíz elsősorban Ariano szigetét sújtja, ahol 25 ezer em­ber él. Csütörtökre virradó éj­jel a sziget harmadát öntötte el a víz. A lakosságot kitelepítet­ték. A Pó más szakaszain is válságos a helyzet. része is csatlakozott ehhez kampányhoz. Szocialista Párt titkárának meggyilkolásával, most magá­val a bűnössel is végeztek — jelentette ki Aszanuma özve­gye. Jamagucsi megsemmisí­tésével — mondotta Hirasza- va, a szocialista párt képvise­lője ' — a gyilkosok, akik • Ja­magucsi mögött állnak, lehe­tetlenné akarják termi, hogy fény derüljön az ügy ig^zi hát­terére Aszanuma halála- után a Ja­pán Szocialista Párt vezetősé­gének kérésére Aszarftma öz­vegye jelöltette magát képvi­selőnek abban a, körzetben, amelyben férje lett volna a je­lölt. A rendőrség szerdán ér­tesítette az özvegyet, hogy a jobboldali szervezetek merény­letet készítenek elő élete el­len. Aszanuma özvegye emiatt nem tartózkodik otthon. A fe­nyegetés ellenére továbbra is választási beszédeiket mond a különböző gyűléseken. (MTI) Hagy megdöbbenést váltottak ki Angliában a Polaris tengeralattjáróval kapcsolatos ellentétes nyilatkozatok London (MTI). A Polaris tengeralattjáróval kapcsolatos ellentmondó londoni és wa­shingtoni nyilatkozatok nagy. megdöbbenést keltettek itteni politikai, parlamenti és sajtó­körökben. Az Evening Standard déli ki­adása főcímben közölte, (hogy az amerikaiakat meglepte Macmillan kijelentése, mely szerint az angol kormánnyal való előzetes tanácskozás nél­kül semmi körülmények kö­zött nem használják a Poláris rakétalövedéket. Ilyen kötele­zettséget nem vállalt Amerika Angliával szemben — jelen­tették ki Washingtonban. Bár az esti órákig nem érke­zett jelentés újabb nyilatkozat­ról, továbbra is tartotta magát az a vélemény, hogy Macmil­lan rövidesen kénytelen lesz magyarázatot adni nyilatkoza­tának amerikai cáfolatáról. Dorticos kubai elnök beszéde Havanna (TASZSZ). Osval- do Dorticos kubai elnök Ha­vannában beszédet mondott Hangsúlyozta, Kuba sohasem fog okot szolgáltatni az ameri­kai imperializmusnak a tá­madásra. Az amerikai sajtó és az Egyesült Államok felelős vezetői széltében-hosszában terjesztik azt az alaptalan hírt, hogy Kuba állítólag »agresz- szióra« készülődik a guantana- moi támaszpont ellen. A ma­guk kitalálta vádaskodásra vá­laszképp Washingtonban kije­lentik, hogy az Egyesült Álla­mok fegyveres erői kellő vá­laszban részesítik Kuba bár­milyen agressziy lépését. Ez­zel kapcsolatban Dorticos em­Megérkezett Mourmelonba és Sissonne-ba a Bundeswehr 2400 katonája Párizs (MTI). Csütörtökre virradóra tíz különvonaton megérkezett a franciaországi Mourmelon és Sissonne kato­nai táboraiba a Bundeswehr 2400 katonája. A nyugatnémet zászlóaljak körülbelül három hétig tartózkodnak a francia táborokban, s ezek környékén hadgyakorlatot rendeznek. Az éjszaka leple alatt jöttek meg ismét a nyugatnémet egységek. Az útvonalon mindenütt csend­őrök és rohamrendőnök sora­koztak fel az esetleges inciden­sek megakadályozására. A francia békemozgalom deklarációt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nem lehet tűrni német katonák jelenlé­tét Franciaország földjén. A békemozgalom felhívja a fran­cia közvéleményt, tiltakozzék a nyugatnémet katonaság fran­ciaországi tartózkodása ellen és készítsék elő a november 13-i nagy tiltakozási nap meg- •mozdulásait. lékeztetett Eisenhowemak arra a nyilatkozatára, hogy Wa­shington megteszi a szükséges intézkedéseket a guantanamoi tengeri támaszpont védelmére. Ezeknek a kijelentéseknek és különösen Eisenhower fe­nyegetésének az a célja — mu­tatott rá a kubai politikus —, hogy Washington kedvező helyzetet teremtsen a Kuba ellőni fegyveres támadásra. A kubai nép erkölcsi és har­ci felkészültsége és más né­pek hatalmas méretű szolidari­tási mozgalma, valamint a ku­bai kormány ébersége eddig elejét vette az agressziónak. De az — folytatta Dorticos —, hogy mi történik a jövőben, nem tőlünk függ. Senkinek sem szabad hiábavaló remé­nyeket táplálni aziránt, hogy az amerikai imperializmus be­letörődik a szabad, független és szuverén Kuba létébe. A kubai forradalom — hangsú­lyozta befejezésül az elnök — nem mondhat le célkitűzései­nek eléréséről. Kijelentettük, hogy Kuba megteremti gazda­sági függetlenségét és ezt az elhatározásunkat minden fon­dorlat ellenére megvalósítjuk. * * * Villeda Morales hondúrasi elnök hangoztatta, kormánya tiszteletben tartja a be nem avatkozás elvét és nem engedi meg. hogy Honduras területe kubaellemes agresszió bázisa legyen. (MTB Hírek az amerikai elnökválasztási kampányról Washington (MTI). Eisenho­wer, aki az utóbbi napokban nagyobb erővel vetette magát a választási kampányba Nixon oldalán, mint 1956-ban a ma­ga megválasztása érdekében tette, szerdán három New York-i nagygyűlésen mondott beszédet. Két külvárosban tar­tott választása gyűlés után az elnök nagy beszédet mondott a New York-i Coliseum ban. Beszédében elsősorban azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az Egyesült Államok ha­talma nemhogy csökkent vol­na, hanem növekedett a köz- társasági páYt nyolcéves kor­mányzása alatt és hangoztatta, hogy »feltétlenül megbíznék egy Nixon és Cabot Lodge ve­zette kormányban«. Szemére vetette Kennedynek, hogy »úgy látszik ő az egyet­len amerikai, aki kételkedik az ország erejében« és azt állítot­ta, hogy »az utóbbi nyolc esz­tendő Amerika történelmének legragyogóbb korszaka1 volt«. Közvetett formában kilátás­ba helyezte Eisenhower, hogy a köztársasági párt választási győzelme esetén »felajánlja szolgálatait« az új kormány­nak. Eisenhower végül azzal pró­bált hatni hallgatóságára, hogy a maga és Nixon alelnök ér­demeként könyvelte el a koreai fegyverszünet megkötését. Nem maradtak el Eisenho­wer beszédéből a szokásos kommumstaellenes kirohaná­sok sem. Az elnök hangoztat­ta az állítólagos »kommunista agresszió« megfékezésének fon­tosságát és azzal dicsekedett, hogy »az Egyesült Államok megtorló ereje és harokészsége még sohasem volt olyan fo­kon, mint most«. Eisenhower beszéde után Ni­xon mondott néhány perces be­szédei a nagygyűlésen, aki a szerdát »az elnökválasztási kampány legragyogóbb napjá­nak« nevezte és kijelentette, »inkább Eisenhowert tudja ma­ga mellett, mint Trumant«. Kennedy szenátor szerdán este San-Franciscöban mon­dott beszédében azt javasolta, hogy »a katonai szolgálat he­lyett fiatal férfiak és nők in­kább menjenek a gazdaságilag elmaradt országokba és ott, mint a béke nagykövetei kép­viseljék az Egyesült Államo­kat«. Szavaiból kitűnt, arra ké­szül, hogy megválasztása ese-. tén fiatal pedagógusok, orvo­sok, technikusok és más szak­emberek ezreit küldje a gaz­daságilag elmaradt országokba — mint mondotta — azért, hogy »ezzel ellensúlyozzák a kommunista behatolást ezek­ben az országokban«. Végül hangoztatta, hogy »ka­tonai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt erősebb Amerikára van szük­ség«. Truman volt elnök szerdán New Yorkban kijelentette, Ei­senhower azért támogatja Ni- xont, hogy »megmentse őt a vereségtől, mert a republiká­nusok kétségbeesett segélykiál- tással fordultak hozzá«. New York (TASZSZ). Az amerikai választók elégedetle­nek amiatt, hogy egyik elnök­jelölt sem lépett fel hatéko­nyan béke-programmal. »A múlt héten — írja a Scripps-Howard újságtröszt tu- dósa'fója —, amikor Nixon a Michigan állambeli Annha- bour-ban felment a szónoki emelvényre, egy óriási plakátot pillantott meg, amely egy olyan gombaformájú felhőt ábrázolt, mint amilyen atomrobbantás után keletkezik. A plakáton ez a felirat állt: »az Egyesült Ál­lamok tekintélye soha sem emelkedett ilyen magasra ... Bárhova tekintett a köztársasá­gi elnökjelölt, mindenütt Bírálta Eisenhower maga­tartását Johnson szenátor, a demokrata párt alelnöki el öltje is. Hangoztatta, véleménye sze­rint az amerikai nép nem fog­ja megengedni, hogy »Eisen­hower a maga lován vigye be Nixont a Fehér Házba«. Anfuso New York-i demok­rata párti képviselő szerdán azt állította, hogy az Eisenho- wer-kormány utasítására űrha­jót bocsátanak fel november 7-én, egy nappal az elnökvá­lasztás előtt. Anfuso szerint az eredetileg november 15-re ter­vezett kísérlet előbbrehozásá- val Is Nixon javára akarják befolyásolni a választásokat, * * * Megfigyelők véleménye sze­rint New York szierdán körül­belül ugyanolyan lelkesedéssé! fogadta a köztársasági párt ve­zetőit, mint október végén Kennedy szenátort. A megfi­gyelők többsége, akik elkísé­rik a jelölteket választási kőr­útjukon, változatlanul Kenne­dy győzelmét jósolja. ugyanilyen feliratokat látott Egy másik, plakát' ezt .hirdette: »Legyen a Fehér Ház még négy évig üres!« A köztársasági párt és a de­mokrata párt többmillió jel­vényt. hozott forgalomba, el­nök- és alelnök jelöltjeinek ne­vével. Nemrég New York-ban a választók hasonló jelvények­kel jelentek meg, de a név helye üres maradt. Az ameri­kai választók körében erősen terjednek ezek a jelvények, olyan Topáratokkal egyetemben, amelyek felszólítják őket, visel­jék ezeket a jelvényeket, tilta­kozásul mind a két párt je­löltjeinek Programm ja ellen. (MTI) Az amerikai választók elégedetlenek Az ENSZ-fotitkár kongói helyettesét New Yorkba rendelték Az ENSZ-közgyülés hétfőn tartja a kongói vitát New York (MTI). Dayal tá­bornok, az ENSZ-fótitkár kon­gói helyettese szerdán utasítást kapott, hogy jelentéstételre ha­ladéktalanul utazzék New Yorkba, ahol Hammarskjöld főtitkár úgynevezett »kongói tanácskozó bizottsága« szom­baton ülést tart. A bizottság ezen az ülésen készíti elő a kongói kérdés megvitatását az ENSZ-közgyű- lés hétfői ülésére. A »kongói tanácskozó bi­zottság« szombati ülésén akar­ja kidolgozni azokat az utasí­tásokat, amelyeket az ázsiai és afrikai ENSZ-országok képvi­selőiből alakított úgynevezett »vizsgáló és békéltető bizott­ság« kapna, mielőtt a jövő hé­ten elindul Kongóba. Ismeretes, hogy Leopoldvil­le-ben Kaszavubu és Mobutu ezredes, akik szembeszegülnek Kongó törvényes kormányával, az ENSZ leopoldviile-i képvi­selőivel folytatott keddi tár­gyalásokon tiltakoztak a bi­zottság kongói munkája ellen. Űjabb értesülések szerint mindketten hangoztattak, »a bizottság tevékenykedése Kon­góban beavatkozás lenne az ország belügyeibe és csak Lu­mumba miniszterelnök helyze­tének megerősödéséhez vezet­ne«. A két lázadó úgy látszik ettől tart a legjobban, mert Kaszavubu kijelentette, nem hajlandó a bizottság közvetíté­sével »kibékülni« Lumumbá- val, Mobutu pedig »látni sem kívánja« a bizottságot. A jelek szerint a kongói ENSZ-képviselet elfogadta a lázadók álláspontját, mert azt tanácsolták Hammarskjöldnek, ez idő szerint »tartsa távol Kongótól jószolgálati bizottsá­gát«. Mobutu ezredes helyzetének megszilárdításához új szövet­ségest keres. Szerdán Brazza- ville-ben felkereste Youlout, a Francia Kongóból alakult Kon­gó Köztársaság elnökét, akivel megvitatta az ENSZ főtitkárá­nak azt a »sérelmes« eljárását, hogy »ismételten sürgette, a belga technikusok távozását Kongóból«. Mobutu megállapí­totta, az ENSZ főtitkára min­den jel szerint »amerikai és angol tőke és "szakemberek kongód betelepedését részesíti előnyben a belgákkal szem­ben«. A New York Journal Of Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szemleírója megjegyzéseket fűz azokhoz a beszédekhez, amelyeket De Gaulle köztársa­sági elnök mondott Franciaor­szág délkeleti városaiban tett kőrútján. — Hiába rágalmazza De Gaulle a Szovjetuniót -» írja a lap — nem tudja elfeledtet­ni algériai politikájának hibás voltát és hamis irányba terelni a francia közvéleményt. Az algériai kérdésben elfoglalt szovjet álláspont világos és közismert. De Gaulle azt próbálta elhi­tetni, hogy egyáltalán nem az algériai gyarmati háború foly­tatásának francia politikája akadályozza a békét. Felhábo­rodással beszélt arról, hogy az algériai nép nem hajlandó fel­tétel nélküí megadni magát és letenni a fegyvert. De Gaulle zsákutcába vitte az algériai kérdést és semmi­féle ravaszkodással nem tudja leplezni ezt a tényt. Szemláto­mást egyensúlyát, vesztve úgy akarja elvonni a figyelmet csődbe jutott alagériai politi­kájának igazi okairól, hogy a Szovjetuniót rágalmazza. Ügy látszik, elhatározta, hogy egy követ fuj az amerikai reakciós propagandával, amely az una­Commerce amerikai gazdasági szaklap érdekes adatokat közöl Mobutu kijelentéseihez. Közli az American Union Carbide And Carbon Corporation szó­vivőjének nyilatkozatát, amely­ben elismeri, hogy vállalata megszerezte a kongói Kivu tartomány bányakincseinek kiaknázására alakult új válla­lat részvény többségét. lomig hajtogatja, hogy »a kom­munizmus leigázott bizonyos országokat«. Vajon nem Adenauer tételeit ismétii-e De Gaulle, amikor azt állítja, hogy a Szovjetunió »létezése miatt a világ tele van veszélyekkel«. De Gaulle nemcsak támaszpontok és gya­korlóterek céljaira bocsátja a német militaristák rendelkezé­sére Franciaország földjét, ha­nem néha a német militaristák nyelvén is beszél. (MTI) Tovább tart a Renault gyári dolgozók harca Párizs (MTI). A Renault- gyári munkáselbocsátások után tovább tart a dolgozók harca felmondásban levő társaik visszavételéért. Szerdán »Mun­kát!« felírású táblák alatt vonultak a küldöttségek Boulogne-Billacourt-ban a vá­rosházára és a gyár igazgató- sági épülete elé. Csütörtökön újabb munkabeszüntetéssel fe­jezik ki a nagy gépkocsi gyár munkásai szolidaritásukat ut­cára tett társaik iránt. Más franciaországi üzemekből is ér­keznek hírek munkáselbocsá­tásokról. Á Pravda De Gaulle-nalc az algériai kérdéssel kapcsolatos szovjetollenes kijelentéseiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom