Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA 20' ■ , XVII. évfolyam, 161. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. november 4. * 1 ..........-" 1 " ....................... .........!------------­M AI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Ilk Nem öncél (3. o.) OTTHONUNK (S. o.) Hiiii Több letéti könyvtár az üzemeknek (6. o.) iiili! ::::a ífjll ÜK:; mii Hűli Befejeztük a vetést Levél a szuloki Rákóczi Tsz-ből Termelőszövetkezetünk, a szuloki Rákóczi Tsz szerdán, november 2-án befejezte az ősziek vetését. Tervünknek megfelelően 73 holdon takar­mánykeveréket és 645 holdon kalászosokat vetettünk. A ve­tések nagy része már gyönyö­rűen zöldell. . A sikerben nagy érdeme van a Darányi Gépállomásnak. Amikor az esőzések miatt másutt nem tudtak szántani a traktorok, akkor a mi homokos talajú földjeinkre irányította gépeit. A traktorosok mind a szántás, mind a vetés munká­jában derekasan helytálltak. Azért, hogy mielőbb végez­zünk, munkába állítottuk a fogatos vetőgépeket is. Kádár László növénytermesztési bri­gádjának tagjai juttatták a legnagyobb területen a földbe a magot. Szövetkezetünk tagjai a be­takarítást nagy erővel végzik. 100 hold dohány és 380 hold burgonyánk termését már ha­zaszállítottuk a mezőről. Je­lenleg a férfiak prizmázzák a burgonyát Az asszonyok pedig törik a kukoricát Eddig 100 holdról került a górékba a ter­més. A csőtöréssel egy időben vágják a szárat, hogy mielőbb felszánthassák ezt a földet is a traktorok. Harcos Antal tsz-könyvelő. fi tervezettnél több kenyérgabonát vetettek MemesdédaD Neroesdéd határának nagy része homokos talajú. Ebben a földben kiválóan megterem a burgonya. A Petőfi Tsz az idén 170 holdon termesztette ezt a növényt, s a tervezett 90 má­zsával szemben 130 mázsát adott egy-egy hold. A termés már csak húsz holdon van a földben, a többit kiszedték, be­takarították, s 42 vagonnal át­adtak, az államnak. s A kenyérgabona termesztésé­re is mind nagyobb gondot fordít a szövetkezet. Ügy ter­vezték, hogy 517 holdon vet­nek búzát és rozsot Ezt az elő­irányzatukat módosították, s tegnap estig 550 holdon tették a földbe a magot. Ügy határoz­tak, hogy még újabb tíz holdat vetnek el rozzsal. A termelékenység neveléséről és a normarendezésről tanácskoztak az ipari vállasatok vezetői A megyei tanács nagytermé­ben tegnap értekezletet tartot­tak az ipari vállalatok vezetői részére. Az értekezleten részt vett többek között Hornyák Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, Lőwy Gyula, az SZMT közgazdasági felügyelő­je, Kutas János, a megyei párt- bizottság ipari osztályának ve­zetője és Garami Béla, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetője. Az értekezlet rész­vevőit Hornyák Mihály elvtárs lata 1960-ban 50 millió forint költséggel 60 kilométer hosszú­ságú utat korszerűsített. Ezt a munkát úgynevezett itatasos- kőzúzalékos hengerléssel vé­gezték el például a Kaposfő és Kadarkút, Kadarkút és Lábod, Lábod és Nagyatád közötti út­vonalon 29 kilométer hosszú­ságban. tájékoztatta a termelés és a termelékenység alakulásáról, majd szólt a termelékenység növelésének feltételeiről és a normarendezésről. Ezután Ga­rami Béla ismertette a helyi­ipari vállalatok vezetőinek tennivalóit. Az elhangzottak alapján a vállalatok párt-, gazdasági, szakszervezeti és műszaki vezetői közösen in­tézkedési terveket dolgoznák ki a termelékenység növelésének fokozásárp­vében szerepel 12 millió fo­rint útfenntartásra, portalaní­tásra, kisebb javítási munkák elvégzésére. Éves tervüket a háromnegyed év végéig 83 százalékra teljesítették. Előké­szítő munkákat végeznek 10 millió forint értékben a 65-ös út Dombóvár—Nagykanizsa kö­zötti szakaszán 22,4 kilométer hosszúságban. Növekedett a termelés, csökkent a selelt a Parkettgyártó Vállalat kaposvári üzemében A Parkettgyártó Vállalat ka­posvári üzemében ajtókat, ab­lakokat és olyan burkolóanya­gokat készítenek, amelyek az építkezéseknél nélkülözhetetle­nek. Ennek tudatában a kapos­vári üzemben igyekeztek ki­alakítani egy olyan törzsgár­dát, amely e fontos feladatot sikerrel oldhatja meg. Az erő­feszítés eredménnyel járt; a 62 dolgozó rendszeresen részt vesz a politikai előadásokkal egybekötött szakmai ismeret­terjesztő ankétokon, s képezi magát. Ennek köszönhető, hogy a Parkettgyártó kaposvári tele­pe az említett fontos anyagok­ból a harmadik negyedévi 5 millió 125 ezer forintos tervét 5 512 000 forimttre teljesítet­te. Az idén elértek odáig, hogy százalékban ki sem fejezik a keletkezett selejtet, mert az oly kevés, hogy gyakorlati je­lentősége úgyszólván semmi sincs. 60 km utat korszerűsített, 12 km új bekötőutat épített, 10 millió forint értékű előkészítő munkát végez a KPM Közúti Üzemi Vállalata A KPM Közúti Üzemi Válla­Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43, évfordulójának moszkvai ünnepségeire Csütörtökön délután magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 43. -évfordulójának ünnepségei­re. A párt- és kormányküldött­séget Kádá/r János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter vezeti. A küldöttség tagjai: Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Nemes Dezsői az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai és Révész Gézat a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A Miiii&xtes»tstiiá.es ölese A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztehtanács csütörtö­kön ülést tartott A pénzügy- miniszter előterjesztésére el­fogadta a nem mezőgazdasági foglalkozásúak általános jöve­delemadójáról szőlő rendele­tét Az új rendelet kisebb mó­dosításokkal egyesíti a jövede­lemadóztatásra vonatkozó ko­rábbi jogszabályokat A kormány felhatalmazta a művelődésügyi minisztert és a művelődésügyi miniszter he­lyetteseit a jövő évi kulturális munkatervek aláírására. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A pénzügyminiszter első helyettesének tájékoztatója A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jóváhagyta a kisipa­rosok és a magánkereskedők, valamint az önálló szellemi és egyéb foglalkozásúak általános jövedelemadójáról szóló rende­letét A rendeletről tájékozta­tást adott az MTI-nek Pőlonyi Szűcs Lajos, a pénzügyminisz­ter első helyettese: — Az új rendelet egységes szerkezetbe foglalja az adózási jogszabályokat. A rendelet sze­rint általános jövedelemadót ■kell fizetni a kisipari és ma- gánkereskedelnii tevékenység­ből, az önálló szellemi (írói, művészi, szakértői, orvosi stb.) foglalkozásból, az ingatlanva­gyon bérbeadásából, az ingó­vagyon használatának átenge­déséből, a saját vagy öröklött szerzői jogdíjból, találmányok és találmányi szabadalmak használatából vagy átengedé­séből, a vagyoni érdekeltség­ből és egyéb keresetszerű tevé­kenységből származó jövede­lem után. Az új rendelet az eddigiektől eltérő néhány mó­dosítást is tartalmaz. A 65 éven felüli kisiparosokat megillető adómentességet az idős magán­kereskedőkre is kiterjeszti és figyelembe veszi a nők mun­kaképességének a férfiaknál korábbi csökkenését A női magánkisiparosok és kiskeres­kedők adómentességének kor­határát 65 évről 60 évre szál­lítja le. Ugyanakkor korhatár­ra való tekintet nélkül, bizo­nyos feltételekkel adómentes­ségben részesülnek a száz szá­zalékosan csökkent munkaké­pességű kisiparosok és magán- kereskedők. Változatlanul érvényben ma­radnak az eddigi adókedvez­mények is. így az ipari tanulót tartó, valamint az 5000, illetve a 3000 lélekszámon aluli köz­ségekben működő kisiparosok és magánkereskedők adóked­vezménye. Egy évig tartó tel­jes adómentességet élveznek azok a szolgáltató és javító kisiparosok, akik tevékenysé­güket 5000-néI kisebb lélekszá­mú községben kezdik meg. A rendelet mentesíti az adó alól a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok földjáradékát, az ösztöndíjat, a nyilvános pá­lyadíjat, az újítási díjat és az egyéb rendkívüli jellegű jöve­delmeket, továbbá a jogi köte­lezettségen alapuló tartásdijat. Természetesen továbbra sem kell jövedelemadót fizetni a munkabér és a nyugdíj után. A rendelet az adózók egyes csoportjainál (kisiparosoknál és magánkereskedőknél) az ed­digi féléves adóztatás helyett az éves adózásra tér át. Az adózóik más csoportjainál az előző évi jövedelem helyett a folyó év jövedelmét veszik alapul az adók kivetésénél. Jelentős módosítás az adő- átaláriy bevezetéséről szóló in­tézkedés, amely elsősorban egyes szolgáltató és javító ipa­rosokra, különösen a kisebb községekben alkalmazott nél­kül dolgozó cipészekre, sza­bókra, férfifodrászokra és egyéb kisiparosokra vonatko­zik. Az adóátalány az érdekelt adózókat mentesíti az adóbe­vallástól és a könywezietés kö­telezettségétől. 12 kilométer hosszúságban űj bekötő utakat építettek. Ná- gocs, Őrei—Zimány és Somogy- udvarhely községekben a be­kötőutakat átadták a forgalom­nak- Terven felül építik — 2 millió forintos költséggel — Nyim község bekötőútját. Mi­vel az új úton hidat is építe­nek, ezért a munka csak jö­vőre fejeződik be, az utat azon­ban már ez év végére járható­vá teszik. A Közúti Üzemi Vállalat ter­Az Orca—Zimány közötti új úton hidat építettek 290 ezer forint költséggel. A Közúti Üzemi Vállalat tervében ezen­kívül még 3,1 millió forint szerepel hídépítésre. Nagyobb hidat építenek a 65-ös új úton az Imám-pataknál és a Gázló- pataknál. Mindkét hidat a vál­lalati újítók javaslatai alapján készítik, s így több mint fél­millió forintot takarítanak meg. A Földművelésügyi Minisz­tériumban irányelveket és ja­vaslatokat dolgoztak ki a há­romezer holdnál nagyobb ter­melőszövetkezetek működésé­hez. A Magyar Távirati Iroda munkatársa erről az alábbi tá­jékoztatást kapta. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a jelenlegi viszonyok között a termelőszövetkezetek ezer—háromezer holdas terüle­ten tudnak a legeredményeseb­ben gazdálkodni. A termelőszö­vetkezeti mozgalom nagyárá- nyú fellendülése során azonban csaknem négyszáz, háromezer holdasnál nagyobb termelőszö­vetkezet jött létre. A területük az ország közös művelés alatt álló területének több minit ne­gyedrészét teszi ki. így tehát nemcsak ezeknek a szövetkeze­teknek a tagsága, hanem az egész népgazdaság szempontjá­ból sem közömbös, hogy ho­gyan gazdálkodnak. Több sok­ezer holdas termelőszövetkezet — mint a nádudvari Vörös Csillag, az újkígyósd Arany­kalász, a faddi Lenin, stb. — példája mutatja már, ho­gyan lehet a nagy területen helyesen gazdálkodni. A legfontosabb feladat a nagyterületű termelőszövetke­zetek működésének szervezeti ás üzemgazdasági megalapozá­sa. Ehhez elsősorban a megfe­lelő szakmai vezetést kell biz­tosítani, ezért az év végéig minden háromezer holdasnál nagyobb szövetkezetnek leg­alább egy, nagyüzemi tapasz­talatokkal rendelkező mező­sből a szár/tóteriiletnek alább tíz—húsz százalékán sző­lő- és gyümölcstermesztést, vagy öntözéses gazdálkodást folytatnak, ilyen irányú kép­zettséggel rendelkező szakem­bert is 'alkalmaznak. A három­ezer holdasnál nagyobb ter­melőszövetkezetek jelentős se­gítséget kapnak közös gazdasá­guk fejlesztéséhez a kívülálló szakemberektől is. A háromezer holdasnál na­gyobb termelőszövetkezetekben a munkaszervezetet is a nagy területnek megfelelően kell kialakítani. Helyes, hogyha a hagyományos növénytermeszté­si brigádokat gépesített szántó­földi növénytermesztő brigáddá alakítják át. Azok a szövetke­zetek, amelyek már kialakult gazdasággal és elegendő szak­emberrel rendelkeznek, komp­lex-brigádot is szervezhetnek, amely vagy a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésiben dolgozókat, vagy rajtuk kívül még a gépeket és azok kezelőit is egyesítik. Ahol nagyobb te­rületen folytatnak kertészeti termelést vagy öntözéses gaz­dálkodást, ott helyes ezeknek a munkáknak az ellátására spe­ciális brigádot szervezni; Sok termelőszövetkezetben a tele­pülési és egyéb adottságok in­dokolttá, a szakmai vezetés színvonala pedig már lehetővé leszi, hogy üzemegységeket is kialakítsanak. Az üzemegység, amely egy meghatározott üzemrész növénytermesztését, állattenyésztését és segédüze­meit foglalja magába, önálló termelési terv alapján dolgoz­zon, a régebben kialakult üzemegységekben pedig célsze­rű az önelszámolás fokozatos bevezetése. A nagy területű, nagy tag­ságú termelőszövetkezetekben különösen nagy gondot kell fordítani a szövetkezeti de­mokrácia követelményeinek megvalósulására^ Elsősorban azt kell biztosítani, hogy a szervezeti étet, a működés és a gazdálkodás., alapvető kér­déseiben — mint például' az alapszabály megállapításai vagy esetleges módosítása, a terv és a zárszámadás jóvá­hagyása, hitelfelvétel, stb. — az egész tagság akarata érvé­nyesüljön. Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium javasolja a nagyterületű ter­melőszövetkezetek vezetőségé­nek, hogy küldöttgyűlések előtt munkaszervezeti egységenként kérjék ki a tagság véleményét, s gondoskodjanak arról, hogy e küldöttgyűlésen részt men* vett tagok is tájékoztatást kap­janak az ott hozott határoza­tokról. fiz év végéig minden nagy termelőszövetkezetben lesz képzett mezőgazdász és könyveié aa-yd és könyvelője lesz. Azonban a szövetkezetekben, leg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom