Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1960. november % TőaLLá! — itt a Posta beszél... "Iink műsorából 400 telefonigénylő — Rongálják az utcai készülékeket Nyilvános állomások lakóházakban — Telefonbetyárok Vörös Csillag LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Sokan paraszkocnak, elége­detlenek Kaposvár lakói közül — s emiatt elmaradott helynek nevezik városunkat —, hogy hiába kérik, nem vezetik be la­kásukba a telefont, esetleg hosszú várakozás után legfel­jebb ikerállomást kapnak. — Igaz volna, hogy városunk eny- nyire elmaradt ezen a terüle­ten? — kérdeztük Végh Sán­dor elvtárstól, a Pécsi Posta­igazgatóság I-es számú Műsza­ki Fenntartási Üzeme vezető­jétől. — Ez az állítás nem fedi a valóságot — mondotta Végh elvtárs. — Kaposvár a távbe­szélő állomások számszerűsége tekintetében a hatodik helyen áll. Csak Szeged, Győr. Debre­cen, Miskolc, Pécs előzi meg. Jelenleg mintegy négyszázan kémek telefont lakásukba, igé­nyüket azonban előreláthatólag az ötéves terv második—har­madik évében tudjuk kielégíte­ni. Akkor is elsősorban fontos­sági sorrendben. Egy bizottság dönti el, kinek a munkájához szükséges, hogy lakásán táv­beszélő-készülék legyen. A város külső részein, egyes vá­rosrészekben — a Donnerben, a Kisfaludy utca környékén — nehéz új készülékek bekötése, mert minden vonalunk telített. Ugyanakkor lépést kell tartani a kieső helyeken épülő új ipari üzemekkel is, s részükre meg­felelő távbeszélő-állomásokat kell létesítem. Az ikerállomá­soktól való idegenkedés érthe­tetlen. Ezek éppen úgy bevál­tak, mint az önálló főállomá­sok. Csak éppen egymással és egy időben nem tudnak be­szélni. A kaposvári I. sz. Fenntartá­si Műszaki Üzem az első fél­évben végzett jó munkájával elérte az élüzemszintet. Nyolc kiváló dolgozójuk van, köztük Ács Ferenc kábelszerelő, Ko­vács Lajos vonalfelvigyázó és Céléi Imre távirdamunkás. A városban levő 11 nyilvá­nos távbeszélő-állomás igen sok munkát ad a fenntartási üzem dolgozóinak. Ugyanis még mindig sok a felelőtlen, hanyag telefonáló. Kitörik az ablakokat, felfeszítik a perse­lyeket, összetépik, kitépkedik a lapokat a telefonkönyvekbőL A Donnerben leszerelték a távbe­szélőkészüléket, s 10—15 alka­lommal fordult elő a városban, hogy a kézibeszélőt levágták, elvitték. Több ezer forint kárt akoznak ezzel a rongálok. Egy műszaki dolgozó teljes napi munkaidejét az utcai készülé­kek javítása veszi igénybe. S persze az utcai készülékek — a rongálások következtében — pont akkor rosszak, amikor a lakosságnak éjszaka sürgős ügyben szüksége van rájuk, amikor a mentőket, tűzoltókat vagy a rendőrséget kellene ér­tesíteni. Az utcai távbeszélő­állomások száma elegendő. Nem is állítanak fel újabba­kat, csak majd az új nagy ház­tömbök lépcsőházaiban létesí­tenek nyilvános távbeszélőket. Telefonbetvárok — ahogy a fenntartási üzem vezetője mondja —, ha nem is annyian, mint korábban, de még ma is akadnak. Orvosokat, tanárokat, közéleti személyiségeket hív­nak fel éjszaka otromba vic­cekkel. Előfordult, hogy mentő­ket vagy szülésznőt hívtak nem létező esetekhez, s éjszakai szolgálatban levők figyelmét vonták el fontos munkájukról az állandó telefonálgatással. Kik ezek? Éretlen fiatalok, ré­szegek. A rendőrség most nyo­moz egy telefonbetyár ügyében. A bírósági ítélet talán elveszi a kedvét a telefonbeityárkodá- soktól. Sz. L. Hasznos vita a mernyei tantestületi értekezlete n A napokban vitatták meg aj Mernyei Általános Iskolában az oktatási rendszer továbbfej- j lesztésének irányelveit. A tan- j testületi értekezleten a mer­nyei—somogygeszts körzet ne­velői vettek részt. Németh Lajos igazgató be­számolójában arról beszélt, hogy mi teszi szükségessé az oktatási rendszer1 megreformá­lását. A részfeladatokat már úgy tárgyalta, hogy hogyan le- j hetne azokat a mernyei és a somogygeszti körzetben meg- valósítajni. Elsősorban a köz­ponti iskola továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről beszélt. .Török Károlyné megemlítet­te, hogy az általános iskolában is be kellene vezetni az 5+1-es rendszert. A vitában tisztázó­dott, hogy ez pedagógiailag in­dokolatlan. Török. Károly hoz­zászólásában a tanulók túlter­helésével, a nehezen érthető és zsúfolt (tankönyvekkel foglal­kozott. Lukács Géza arról beszélt, hogy a holnap iskolá­ját csak úgy lehet elképzelni, ha a nevelők szocialista szel­lemben élnek, tanítanak. Pál­lal Pálné az általános iskola túlzott elméletieskedését rótta fel, Pallai Pál a gyakorlati ok­tatás hasznosságáról szólt. Merő Béla, a Táncsics Mi­hály Gimnázium igazgatója az általános és középisko­lákban folyó gyakorlati ok­tatás összefüggését magyarázta Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig- ja a gyermekkor leg­szebb drámája iro­dalmunkban. A gyer­meki bizalomé, aho­gyan először nekiüt­> közik a felnőttvilág > hazugságból, csalásból * összerakott falainak. > Éppen ezért van ben­őne valami az ősi, ele­imi tragédiák tiszta áfájdalmából. A néző- ^ ben — a felnőttben — (felsajog az első meg- j csalatás távoli, szo- j)morú emléke, és amögött az örökre el­veszett Éden: a gyér-, mekkor. Innen van, hogy ennek az »ifjú­sági darabnak« min­dig a felnőttek adóz­tak. a nagy sikerek el­ismerésével. Nyilas Misi lelkes, meg, s az egységes iskolai észép történetét elő- rendszer előnyeit fejtegette. fször regénynek írta Werstroh János, a megyei ta-fmep Móricz. A re­ndes művelődésügyi osztályú- r gényt egy évtized nak ismeretterjesztési főelő­adója a világnézeti nevelés fontosságát hangsúlyozta, s az iskolán kívüli népművelés sze­repének növekedéséről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő munkásoknak is él kell sajátítaniuk az alapvető nevelési ismereteket múlva követte a szín­padi változat, és abii abban drámai erő és gyengéd lírai szépség volt, nem veszett el az új megmunkálás­ban sem. A darab be­mutatója 1929-ben volt a Nemzeti Szín­házban; 1931-ig száz­nál többször játszot­ták. Azóta sokszor felújították. 1936-ban film készült belőle sok hígítással, igen gyenge színvonalon. Most Darvas József író és Ranódy László rendező vállalkozott arra, hogy ismét élet­re hívja a film vász­nán Nyilas Misit, az igazit, amilyennek Móricz megalkotta, Szabad Ifjúság A KUTYÁS HÖLGY Tizenkilenc baleset történt októberben A szeptemberihez képest «— 21 volt akkor — októberben kettővel csökkent a balesetek száma. Közülük több halálos szerencsétlenség akadt A bal­esetek nagy része gondatlan és ;ttas vezetésből, a KRESZ sza­bályainak megsértéséből kelet­kezett A legtöbb balesetet ze- torvezetők okozták. (A So- mogyszentpálnál és a Karód közelében történt halálos sze-^ rencsétlenség.) Közútjainkcxn egyre több Ze- tor közlekedik. Gépállomá­saink, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői már most gondoljanak arra, hogy a télen a zetorvezetők ré­szére a KRESZ-ből, a szakmai és elméleti tárgyakból rendsze­res foglalkozásokat tartsanak. Csehov remekmívű novellá­jában, A kutyás hölgyben egy eltitkolt és kiúttalan szerelem történetét írta meg. Joszif Hej- fic, a világhírű szovjet ren­dező az elbeszélés finom lélek­tani hullámzását, a fellobba- nős, az elválás, a sóvárgás, az újra találkozás fojtott drámá­ját megragadó szépséggel ül­tette át filmre. Az idei nagy franciaországi filmversenyen A kutyás hölgy a Ballada a katonáról című Csuhraj-alko- tással közös díjat kapott. Két nagyszerű színész,' íja Szawv- na és Alekszej Batalov alakí­tása pmeli még emlékezeteseb­bé a filmet. Hejfic A kormány tagja, a Viharos alkonyat, a Szevasz- topol hősei, a Boldog aratás, Az én drága párom és a Can- nes-ban díjat nyert Zsurbin- család, valamint az ugyancsak díjnyertes Rumjancev-ügy ren­dezője nem csupán filmre vit­te Csehov novelláját, hanem a film eszközeivel újraalkotta, kihasználva a film adta lehe­tőségeket, amelyekkel megva­lósította a dráma, a leírás plasztikus kifejezését, életre- keltését. APÁK ÉS FIÜK A művelődés társadalmi ügy lett Szentán is A35g hat hét múlt el az em­lékezetes népfront-ülés óta Szentén, máris valóra válik az elhatározás: befejezéséhez kö­zeledik a község művelődési házának építése. Hogyan jutottak ei idáig? Amikor a szentai parasztok is a tsz-gazdálkodást választották, lehetővé vált számukra, hogy a művelődésre, szórakozásra is gondoljanak. Volt ugyan egy régi, megrongálódott épületük e célra, de ez még a legszeré­nyebb igényeket sem elégíthette ki. Az ifjúság is elégedetlenke­dett A népfront-vezetők a már említett ülésen azt javasolták, hogy építsék újjá, korszerűsít­sék ezt az épületet Németh Lajos elvtárs népfront-elnök — mindenki kedvelt tanító bácsi­ja — elsőnek ajánlkozott, ma­gára vállalva a kőműves mun­kát. Egymás utón jelentkeztek a segítőtársak; Kiss János, Ke- szericze János tsz-tagök, a nép­front elnökségének tagjai, va­lamint az Aranykalász Tsz vezetősége és tagsága. A napi munka befejezése után, késő este tömegesen jelentek meg a második műszakra építeni. A mintegy 30 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát a nép­»él a viláfy emdeie ? Az egyre gyorsabb ütemben modernizálódó Indiai icöztár- saság életébe a volt maharad­zsák közül a legtöbben Igye­keznek már beleilleszkedni. Nem ügy a világ leggazdagabb embere, a Haíderabadi Nizaro. A dúsgazdag mohamedán ural­kodó legmodernebb fegyverek­kel felszerelt hadseregének le­verésére Nehru kénytelen volt csapatokat küldeni. A köztár­sasági csapatok győzelme után a ma 73 éves Nizám végleg visszavonult 300 szobás palotá­jába, s onnan nemigen mozdul ki. Az alacsony termetű, so­vány ember viseltes kabátban és rongyos papucsban járkál a kertjében. Magánvagyonat leg­alább 2.4 milliárd svájci frank­ra becsülik. Tulajdonában van a világ legnagyobb drágakő- gyűjteménye, többek között a 180 karátos Jaeob-gyémánt es a világ legértékesebb gyöngy­sora, amelyet eddig még hiva­talosan nem is sikerült te.be- csülni. A gyűjtemény egyik legkülönösebb darabja a bn: liánsokbó! készült felerősíthető szemöldök. A Nizám egyébként igen kü­lönös ember. Jóllehet évekkel ezelőtt modern páncélszekré­nyeket építtetett a palotájá­ban, kincseinek legnagyobb ré­szét mégis leginkább régi ci­pőkben és rozsdás konzervdo­bozokban őrzi a palota külön­féle rejtett zugaiban. Több íz­ben előfordult már, bogy Svájcból érkezett ékszerszakér­tők, akiket valamilyen feladat­tal megbízott, kénytelenek vol­tak megállapítani, hogy leg­alább egyévi munkába kerülne a palota különböző rejtekhe­lyeiben tárolt vagyont érő kin­csek lajstromba vétele és fel­becsülése. A Haíderabadi Nizám háre­mében 70 »feleség« él, akik a Nizámot ritka utazásai során valamennyien elkísérik. A Haíderabadi Nizám legna­gyobb politikai ellenfele egy Keskar nevű hindu ügyvéd. Az ügyvéd szemére vetette a Ni- zámnak. hogy ezer cselédje a mai Indiában még mindig »bör­tönben« él. front kezdeményezte, s bele­kapcsolódott a falu apraja- nagyja.’ Ott 'találhatók estéről estére a KISZ tagjai közül Ko­vács Lajos, ifjú Keszericze Já­nos és Tóth József. Az erdészet dolgozói és a lányok is fárad­hatatlanul dolgoznak. Még néhány nap, és elérke­zik az avatás pillanata. A no­vember 7-én kultúrműsorral egybekötött ünnepély lesz az első rendezvény, mely az áldo­zatos munkával megszépült, valóban új művelődési házban lezajlik az e napon kigyulladó villany fényében. Kívánjuk a szentaiaíknak, hogy sok-sok kellemes órát töltsenek az új művelődési ház­ban, amelyet a közös akarat és az önzetlen munka hozott lét­Bardossy Sándomé, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja A fiatal nemzedék- I kel életbe lépő új bsz- \szeütközése minden- inel, ami régi, merev, \halódó; a tragikus ímeg nem, értés apák l és fiúk között — ez a i tartalma az Ivan Túr- \ \gertyev azonos cimú >regényéből készült ) filmnek.. Turgenyev a XIX. \ I századi klasszikus orosz regény megte- 1 rémtől közé tartozik. ' Regényeit, novelláit, \ * színdarabjait még éle- 1 tében lefordították a legtöbb európai 'nyelvre. Az Apák és 'fiúk hőse Jevgenyij ' Bazarov fiatal termé­szettudós: orvos. Szá­mára »a természet 'nem templom, hanem műhely, és az ember 1 munkás bénne.« Ba- Izarov szembe kerül a vidéki nemesség tu- \nya életmódjával, idegennek érzi magát a társadalomban, amelyben él. Ez, va­lamint reménytelen szerelme bírja arra az elhatározásra, hogy vidéki orvosként fel­vegye a harcot a nyo­mor, a betegségek, a gyilkos , tífusz ellen. Ebben a küzdelemben veszíti életét. Munkához láttak a szakkörök Tabon Délutánonként és esténként egyre többen gyűlnek össze a Tabi Járási Művelődési Ház­ban. A szakkörök megkezdték működésüket, így mindennapra esik valamilyen foglalkozás. A foto-szakkör tizenhat érdeklő­dővel kezdte el a munkát. Futó Tibor, a ktsz elnöke tartja az elméleti és gyakorlati tudni­valókat bőven tartalmazó elő­adásokat A fotósok úgy ké­szülnek, hogy a legközelebbi kiállításra elküldhessék képei­ket. A hélyeggyűjtőj és a sakk­szakkör is rendszeresen meg­tartja foglalkozásait. Most szer­vezik a méhész-szakkört. Több mint húsz fiatal láto­gatja a tánc-szakkör próbáit. Berta Tiborné vezetésével a Szatmári fergetegest és a Ber- zencei csárdást tanulják. A november hetediki műsorban valamennyi számukat már sze­retnék bemutatni. Sok asszony kérte, indítsanak részükre is tánc-szakkört. Mivel ez egyelő­re nem lehetséges, varró-kézi­munka tamfolyamot indítanak számukra. A színjátszók Dihonicnij— Szlobodszkij Tudományos vi­táját és Móricz Zsigmond Al­kuját tanulják. A november hetediki ünnepi műsor lezajlá­sa után Kodolányi Földindulá­sát kezdik el tanulni. Rövide­sen megkezdik a művelődési házban a zeneiskolát. Eddig negyvenen jelentkeztek a he­gedű, zongora és tangóharrnp- nika szakra. A művelődési ház a hangszerrel nem rendelke­zőknek biztosítja a gyakorlási lehetőséget. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-114 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latiiika S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta* ív? to lóknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U,- Ffc (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom