Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

Csütörtök, 1960. november 3. s SOMOGYI NÉPLAP • • uiiqg Bibliai és babilóniai legendák Nagy Sándomé és Sárdi Lajosné, a büssűJ Üj Tavasz Tsz tagjai naponta ötven mázsa gabonát csáváznak. Gyorsabban elbírálják az öregségi és munkaképtelenségi járadékra vonatkozó igényjogosultságot A kormány úgy rendelke­zett, hogy azok az idős vagy munkaképtelen tsz-tagok, akik I960, június 30-a után léptek vagy lépnek be a termelőszö­vetkezetbe, legkorábban a be­lépéstől számított hetedik hó­nap első napjától kaphatnak járadékot. A kérelmet a tsz- ben eltöltött öt hónap után le­het előterjeszteni. Az igény­jogosultság elbírálásért# — az eddigi gyakorlat bizonysága szerint — esetenként hosszú idő múltán kerül sor. A kése­delem leginkább abból szár­mazott, hogy az érdekeltek csak Budapestről az Országos Nyugdíjintézettől szerezhették be a kérelem felterjesztésére szolgáló nyomtatványt. A ha­vi 260 forintos járadékot visz- szamenőleg nem folyósíthatják, hanem csak a kérelem beérke­zése A hónapjának hosszadalmas elsejétől.« A Bibliában — a zsidók és keresztények szent könyvében — olvashatunk egy történetet arról, hogy Isten, megharagud­ván az emberekre bűneik miatt, elhatározta, hogy min­den élőlényt elpusztít, és ezért özönvizet küldött a földre. »Megbánd ezért az Űr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. Es monda az Úr: Eltörlöm az em­bert, akit teremtettem a föld­nek színéről; az embert, a bar­mot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bá­nom, hogy azokat teremtet­tem.-« Egyetlen embernek kedve­zett az Isten, és ez az »igaz és tökéletes'“ Noé volt. Ahogyan a Biblia meséli, csak őt és csa­ládját kímélte meg a pusztu­lástól. Isten parancsára Noé egy bárkát épített, amelybe beköltöztette családját, és “■minden élőből és minden test­ből, mindenből kettőt-kettőt“. A Biblia szerint az özönvíz az égből zúdult alá eső formájá­• 4.i , ,, , elbírálás< ban, ömlött az eső negyven nap miatt előfordulhat, hogy sza-^ . p mos tsz-tag elesik néhány hó-^03 ne§yven éjjel. 150 napig ta- napra esedékes járadékától. karta víz a földet, és ugyan­Azért, hogy az igényjogosul-< ennyi ideig tartott, míg megfo- takat károsodás ne érje^nast< Okoztak a vizek, ^s a föld uj intézkedést vezettek be. Az-'“' űrlapokat nem a nyugdíjinté­zettől, hanem a Termelőszövet­kezeti Tanjcs megyei irodájá­tól kell kérni. Változatlanul' érvényes az a követelmény,' hogy a nyomtatványt — mi­után a kérelmező kitöltötte — igazoltatni kell a termelőszö­vetkezet elnökével, könyvelő­jével és a községi tanács v. b.' elnökével. A kitöltött és iga­zolással ellátott előterjesztést közvetlenül az Országos Nyug­díjintézet címére kell küldeni Az új rendelkezés nóvembcr 1-én hatályba lépett. kezdett felszáradni, s újra lak­hatóvá válni. ».’.. felfakadának ezen a na­pon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái sabb hegyek is mind elborítta- tának, melyek az egész ég alatt valának... Mindaz, a minek orrában élő lélek lehelleto va- la, a szárazon valók közül mind meghala. És eltörle az Isten minden állatot, a mely a föld színén vala, az embertől a ba­romig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földről; és csak Noé marada meg, és azok, kik vele valának a bárkában. És erőt vevének a vizek a földön százötven napig.« A bibliai meséhez hasonló, sok mindenben egyező törté­netet találunk az özönvízről az egyik legrégibb írásos emlék ben, a Gilgamesről szóló le­gendában. Ezt agyagtáblács­kákra ékírással jegyezték fel. A babilóniai királyok könyvtá­raiban találtak meg a mezopo­támiai ásatások során néhány ezer ilyen táblácskát. Össze­hasonlítva az ékírásos szöveget a bibliai szöveggel, arra a kö­vetkeztetésre juthattak a tu­dósok, hogy a -szent-könyv­ben“ található özönvíz-legen­da nem más, mint a babilóniai legenda megismétlése bizonyos változtatásokkal. Különösen jellemző, hogy az özönvízről szóló legenda babi­lóniai és a bibliai változata nemcsak általános vonásaiban, hanem részleteiben is meg­egyezik. Azonos a »bárka“ fel megnyiíatkozának. És esek az építésének és benépesítésének eső a földre negyven nap és meséj^ az özönv£z lefolyása és befejeződése, a megmenekült emberek hálaáldozata stb. es négy ven éjjel... Azután a vi­szek felette igen nagy erőt ve­dének a földön, és a legmaga­A mítosz forrása Húsz forint előleget fizet havonta a siófoki Egyetértés Tsz A siófoki Egyetértés Terme­lőszövetkezet az idén, az egye­sülés után is megtartotta az előző esztendő szokását: rend­szeresen fizetett előleget. A szövetkezet 172 tagja minden hónap első tíz napjában föl­vette a teljesített munkaegysé­gek után járó 20 forint előle­get. Eddig 760 ezer forintot osztottak szét a tagság között ezen a címen. Gazdálkodásukat úgy irányí­tották, hogy mindenkor meg­legyen a szükséges pénzfede­zet. A ' fogatosok egy része rendszeresen vállal fuvarozást, és a homokbánya bevételével együtt eddig 1 millió 200 ezer forinthoz juttatták a szövetke­zetét. Szerződéses sertéshizlalási tervüknek eleget tesznek. Ed­dig 254 hízót és 22 marhát ér­tékesítettek, ebből a szövetke­zet 543 000 forintot vett be. Az idén is nagy gondot fordítottak a kertészkedésre. Bár né­ffrrrmrr ADAS-VÉTEL :::::: Eladó egy szoba-konyhából, elő­szobából, speizből álló családi ház. azonnal beköltözhető. Nagyszeben 2. Érdeklődni: Pintér, Losoncz u. 3. (892) Vennék kisebb családi házat Ka­posvárott 40 000 Ft készpénzzel. Cím a Kiadóban. ________________(892) P ianlnót, rövid zongorát vermek ármegjelöléssel. Torvaj, iskola. (36198) FELVESZÜNK 2—3 éves gyakorlattal rendelkező yegvészfecluilkus! és normást Fizetés besorolás szerint. Az ajánlatokat Kaposvár. HŰTŐIPARI VÁLLALAT címre kérjük. (24925) A babilóniai ékírásos szöveg tanulmányozása meggyőzte a tudósokat arról, hogy egy va­lóban megtörtént esemény adott okot az özönvíz történe­tének megszületésére, amely aztán legenda formájában él te túl korát Milyen természeti erők okoz­hatták ezt a hatalmas áradást, amely az özönvízről szóló mí­tosz kialakulásához vezetett? A hegytetőkön és a hegyol­dalakon talált tengeri kagylók, halcsontvázak és tengeri növé­nyek lenyomatai a hegyi kő­zetrétegekben stb. zavarba hozták a tudósokat. Érthetet len volt, hogyan jutottak ezek­nek az élőlényeknek ma­radványai ilyen szokatlan helyekre, oly távol at­tól a környezettől, amelyben élnek. Erre a kérdésre hosszú ideig csak a bibliai özönvízre való hivatkozással adhattak választ. Az első tudósok egyike, aki tudományosan megalapozott magyarázatot adott érre a kér­désre, Mihail Vasziljevics Lo­monoszov volt. Az orosz tudo­mány e nagy megalapítója ki­fejtette azt a gondolatát, hogy a Föld kialakulásának ideje felmérhetetlenül régebben volt, mint ahogyan azt a vallás ta­nítja. Rendkívül éleselméjűen cáfolta és gúnyolta azt az állí- . tást, hogy a kövületek kelet- Tkezése véletlen jelenség. Az áradások és özönvizek okairól így ír: »Hatalmas vál­tozásokat okoztak a földfelszín­ben a jelentős áradások és ár­............................................................. vizek, feltárták a föld külön­A L L A S ijjj'i f- böző rétegelt. ii'"\ - '■ , .. I J l|!j!*" Kétféle áradás lehetséges: az Házaspár keres idősebb magános ^ nőt vidéki háztartásába. Ajánlató- >y egyiket a levegőben levő vi- kat »Siófok« jeligére a Kiadóba ^zek bősége, vagyis az erős es kérünk. _________________ÍÜS2? 5 rendkívüli esők okozzák és fl A z andoesi (msz i-es “• wsze- > hirtelen elolvadt hó, a másikat melves italboltjához azonnali be a. ,, lépéssel szakképzett vezetőt keres, tengerek és a tavak, amikor Jelentkezni lehet az fmsz-nél, An- T kilépnek partjaik közül, Ezek- docs, november 15-lg személyesenN r. minőin föld­vaay írásban. Erkölcsi bizonyít .^nek hatosa szinte minmgjoia vány szükséges, útiköltséget tel-s rengésekkel vagy a földfelszín vétel esetén térítünk, igazgatóság. ^ érzékelhetetlen, lassú süllyedé­ii /sével és emelkedésével páro­sul. Az első a folyók folyásá­nak, a másik a földrengések­nek a következménye..." »A Föld rétegeiről“ című mű­vében (1757—1759) megmagya­rázza, hogyan kerültek a ten­geri kagylók (az akkori idők terminológiája szerint: kövü­letek) a hegytetőkre: -A hegy­tetőkön felevő tengeri kövüle­tek a tengerfenékről származ­nak, nem kételkedik ebben többé senki, kivéve azokat. Kakiknek igen gyatra fogalmaik hány terményt — karfiol, ká­poszta — még nem takarítot­tak be teljesen, a rendszeres előlegfizetéshez hozzájárult az a 110 ezer forint is, amit a kertészet adott. A pénzbeli elölegrészesedé- sen kívül terményelőleget is adott tagjainak a szövetkezet. Munkaegységenként 2,30 kg búzát és 80 dkg árpát osztottak. A közeljövőben kapják meg a burgonya- és kukoricaelőleget. Mindkét terményből egy-egy kilogrammot ad munkaegysé­genként az Egyetértés. 18 hold közös szőlejük van, s hama­rosan megkapják a tagok az egy deciliteres borelőleget is. A jövedelmet gyarapította a premizálás. A cséplési elő­irányzatok túlteljesítéséért 28 mázsa búzát osztottak szét. A kukorica szép termést ígér, a törés befejeztével ebből a ter­ményből is kiosztják a rende­sen elvégzett munkáért járó prémiumot. n P R Ú HI R D E T É S £ K 1 i jókarban lévő 402-es Moszkvics eladó. Mosdós, szanatórium. (24931) HÁZASSÁG ^^íyűgdijjal 75 éves, 500 Ft nyugdíjjal ren­delkező. térti megismerkedne hoz­záillő asszonnyal házasság céljá­ból. Leveleket »B. A.“ jeligére a Kiadóba kérek. (894) CserépkályhAa szakmunkáét alkalmaz a Somogy megyei Kéményseprő Vállalat. Kaposvár, Ady Endre u. 24 (8264: vannak a világ kiterjedéséről és koráról.« Továbbá: »Azzal kapcsolat­ban, hogy hogyan emelkedtek ki a hegyek a tengerfenékről, és hogyan vittek magukkal kagylókat, van egy elmélet, amelyet olyan írók támogat­nak, akik nem a tudós társa­dalom tagjai, és akik ezt a fent említett eseményt egyedül a Noé-féle özönvíznek tulajdonít­ják; ezeket azonban alapos ér­vekkel könnyű megsemmisite- ni.“ Később, a XIX. század má­sodik felében Eduard Suess, a híres osztrák geológus vállal­kozott az özönvízről szóló babi­lóniai elbeszélés kritikai elem­zésére »A Föld arculata« című alapvető művében. A tudós fel­hívta a figyelmet, hogy az özönvízről szóló leírás szerint a vizek a földön feltárult re­pedésekből törtek elő. Az ilyen jelenség általában a sík vidé­keken tapasztalható földren­géskor, a folyók alsó folyásá­hoz közel fekvő területeken. Emellett a legenda sűrű, feke­te fellegekről is szól, amely dél felől közeledett, és amelyet vi­har és zápor követett, össze­vetve ezeket az adatokat Suess arra a következtetésre jutott, hogy az »özönvíz“ az Eufrá- tesz folyó alsó folyásánál emel­kedő hegyek felől jött, és nem volt más, mint egy hatalmas és pusztító szökőár, amely be­tört a mezopotámiai mély­földre. A szökőár kiváltó oka a Perzsa-öböl környékén pusz­tító erős földrengés volt. A földrengést, mint ahogyan az gyakran előfordul, néhány föld alatti lökés előzte meg (az ékírásos szöveg ezt »isteni je­leknek« nevezi). A tengerfenéken bekövetke­zett földrengések általában együtt járnak a tengervizek szintjének megemelkedésével, a vizek mint hatalmas vízfa­lak zúdulnak a síkságra, ha-. Iáit és pusztulást'okozva min­denütt. Valószínű, hogy a leg­erősebb földrengések ideje»!, sőt lehet, hogy még előbb is ciklon közeledett a mezopotá­miai völgy felé délről. Ez haj­totta maga előtt a Perzsa öböl hatalmas mennyiségű \£izét. Ennek következtében meg­emelkedtek a folyók Vízgzint- jei (visszafelé folytak), a vizek mélyen behatoltak •>«. Ország távolabbi részeibe ív tűs ősi népék legendáinak nyozása csak megerősíti azt a véleményt, hogy az árvíz nem terjedt ki a Tigris- és az Euf- rátesz-medence alsó részének határáig, így tehát ez a jelen ség csupán helyi jellegű volt. Amint látjuk, az özönvízre szóló legendák bizonyos mér­tékben az emberek megfigye­léseit tükrözik vissza, és ez«:' voltak az első kísérletek ily” természeti jelenségek megma­gyarázására. A földfelszínbe bekövetkezett korábbi váltó:' sok olyannyira nyilvánvalóé' hogy már az ókorban is megfi­gyelhetők voltak. Például a tengerektől távol fekvő föld­rétegekben talált tengeri kagy­lók alapján azt képzelték, •ogy a tenger betört a száraz­földre. Másrészt az általános pusztításokról és özönvizekről szóló legendák kétségtelenül a ’.elyi katasztrófákról szóló tör­ténetekből születtek: vulkán- kitörések, földrengések, árvi­zek stb. nyomán keletkeztek, •'ivei azok megzavarták az szokásos életmódját. ” ' 'Térhető, hogy az ilyen -áfákról szóló történe- 'váltak alapul az özön- ■ o1 szóló babilóniai legen- '•"'n- js. Később ezt a legen­dát, mint sok más - ősi babiló- fial mondát is, a zsidók átvet­ték, és így -került a Bibliába. .CUNAMI“ - Szökőár A napjainkban is előforduló tengerrengések bizonyítják, hogy az olyan jelenségek, ame­lyek az alföldeket elöntő ára­dásokkal jártak együtt, az ősi időkben is előfordulhattak a tengerek és óceánok partjáról alárontó hatalmas hullámok formájában. Ezt a jelenséget japán szóval »-cunami«-nak ne­vezzük. Cunami — lényegileg hatal­mas hullámok a tengereken és óceánokon, általában a víz alatti földrengések következté­ben kelekeznek, sokkal ritkáb­ban pedig víz alatti vulkánki­törések következtében. Távol a partoktól, a nyílt óceánt sze­lő hajók észre sem veszik, nem érzékelik a cunamit; a partok közelében azonban hirtelen felduzzadnak a hullámok. A cunamik rendkívüli erővel zú­dulnak a partra. A partoknál nagyságuk a tengerfenék és a parti terep alakulásától függ, gyakran meghaladja a 10 mé­tert. 15—20 méteres hullámok csak egyes helyeken képződ­nek, ott, ahol a keskeny öblök­be hatalmas mennyiségű víz szorul be. Korunkban a földrengésjel­ző állomások évenként néhány tucat igen erős földrengést jeleznek a Csendes-óceán kele­ti partjától az északnyugat) szigetekig húzódó részén. De a cunami csak olyan földrengé­sék következtében jön létre, amelyek hirtelen töréseket okoznak az óceán borította földkéregben, és amelyek víz alatti földbeoml ásókkal és földcsuszamlásokkal járnak együtt. (A legutolsó éppen ez évben pusztított a chilei ka­tasztrófával kapcsolatosan. — Szerk.) 2500 év alatt 350 cunami emlékét őrizték, meg. Ennyiről tudunk, a földgolyó összes ten­gerein és óceánjain, ezek kö­zül körülbelül 30-at viz alatti vulkánok tevékenysége váltott ki. A Csendes-óceánban sokkal gyakrabban keletkeznek gyor­san mozgó cunamik, mint a többi óceáúnban. De partjait nem egyforma fnértékben ron­gálják a icunamik. Sz. Krgsenyinnyikov, a kivá­ló Kamcßatka-kutatö írta le azt a hatalmas' erejű cunamit, amely 3737 októberében pusz­tított sfz északi Kurili-szigete- ken ée Dél-Kamcsatka part­jainál., "Azonkívül — írja Krase- nyimsyíkov — Avacsa körül... a Lqjtgatka-foknál és a szigete­ken különös földrengés volt észlelhető, amelyet nagy árvíz könetett. A jelenség a követ­kezeképpen folyt le: az em­lékezetes 1737-es év október 6~án éjjel 3 órakor kezdődött a földrengés, 4 órakor hatal­mas hullámok követték, olyan erősek, hogy sok kamcsatkai jurta beomlott, és a fakunyhók összedőltek ... Négy órakor ezenkívül a hullámokat ke­gyetlen és eddig nem tapasz­talt lökések követték, és ez­után a víz vagy 30 szazseny (2,13 m, régi orosz hosszmér­ték) magasságból ömlött a par­tokra ... Az árvíz az ottani la­kosokat teljes nyomorba dön­tötte, sokan nagyon nyomorú­ságosán fejezték be életültet. Egyes helyeken a rétek dom­bokká, a mezők tengeri öblök­ké változtak.« Az Atlanti-óceán partján az a tengerrengés volt a leghatal­masabb, amelyet az 1755. no­vember 1-1 lisszaboni földren­gés okozott. Az óceán először visszahúzódott a parttól, az­után 26 méter magas hullára zúdult Lisszabonra és 20 mé­teres Cádizra. A víz 15 kilo­méternyire hatolt be a száraz­földre. Ismeretes néhány olyan cu­nami is, amelyet a víz alatti és a szigeteken emelkedő tűz» hánfyók kitörése okozott. Leg­nagyobb közülük az 1883. au­gusztus 27-i, amely az indoné­ziai szigetvilág Szunda szoro­sában Krakatau vulkánjának kitörése után következett be. 30—40 méter magas hullámok keletkeztek, elmosták Nyugat­jává és Dél-Szúrnátra partkö­zeiben fekvő településeit. Né­hány pőre alatt elpusztult 35 500 ember. Egy dán hajót a szárazföldre vetett a víz, 4 ki­lométerre a pártól, a tenger­szint felett ÍU méter magasság­ba került. A Krakatau kitöré­sekor keletkezett cunamik az Indiai-óceánon ót egészen az afrikai partokig hatoltak. Mindezekből levonhatjuk a következtetést. Amint látjuk, az özönvízről szóló bibliai le­genda forrásának hatalmas ka­tasztrófák tekinthetők, ame­lyek a Tigris és az Eufrátesz folyó völgyében pusztítottak, az ókori világ nagy, kulturális központjának vidékén. Mint­hogy abban az időben az em­berek földrajzi ismeretei még igen szegények voltak, ezt a helyi árvizet »özönvíznek«, »büntetésnek« értelmezték, amelyet Isten küldött rájuk az emberiség bűnei miatt. Ahogy nemzedékről nemzedékre, száj­ról szájra szállt a történet, úgy nőtt, úgy öltött túlzott for­mát, úgy mázolták át hamis színekkel. A valóságban azonban, mint ahogyan azt a tudományos ku­tatás bebizonyította, az egész világot elöntő árvíz, »özönvíz« nem létezett. (Gy. I. Scserbakov nyomán.) cikke „LÉGPÁRNÁS“ HAJÓ Szovjet konstrüktőnök kidol­gozták a »légpárnás« tengerjá­ró hajó műszaki terveit. A kö­rülbelül 400 tonnás hajó a víz felszíne felett mintegy 1,5—2 méter magasságban óránként 170—200 kilométeres sebes­séggel száguld. A »légpárnát« kompresszor­ral hozzák létre. A kompres­szor a sűrített levegőt a hajó­fenék alá nyomja, > a hajót a Sűrített levegő ereje tartja a tonulma- víz felett. A kompresszorból a levegő egy részét a hajó tatján elhe­lyezett különleges reaktiv csa­tornákon keresztül bocsátják ki. E csatornákon kiáramló sű­rített levegő viszi a hajót elő­re. Az új hajók nemcsak a vts, hanem a szárazföld felett is közlekedhetnek majd, ennél­fogva nléics szükségük kikötő­re; bármely lapos parton ki­köthetnek. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom