Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960, október 1& A Szakszervezeti Világszövetség felhívása a Franco-rendszer újabb elnyomó intézkedései ellen A Világszövetség tiltakozó táviratot küldött az ENSZ-közgyűléshez Prága (MTI). A Szakszerve­zeti Világszövetség titkársága október 13-án felhívást tett közzé a Franco-rendszer által életbeléptetett újabb fasiszta elnyomó rendszabályok miatt. A világszervezet felhívása rá­mutat, hogy Franco legújabb rendelete szégyenletes módon a rablással és banditizmussal egyazon elbírálás alá helyezi a sztrájkot, a tüntető gyűlése­ket, sőt a rendszerrel szemben való egyszerű véleménynyilvá­nítást is. A hadbíróság elé tar­tozó és halállal büntethető ka­tonai lázadásnak minősítik ezeket a cselekményeket. A Szakszervezeti Világszö­vetség felszólítja a világ dol­gozóit, a szakszervezeteket és minden demokratikus gondol­kodású embert, követeljék egyesült erővel Franco bűnös rendeletének visszavonását, és követeljenek általános amnesz­tiát valamennyi bebörtönzött vagy száműzetésben élő spa­nyol dolgozó és hazafi számá­ra. A Szakszervezeti Világszö­vetség egyidejűleg táviratot intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűléséhez. Ebben kéri, az ENSZ bélyegez­ze meg az alapvető emberi jo­gokat és az ENSZ alapelveit semmibevevő Franco-diktatú- rát, és haladéktalanul lépjen közbe a spanyol nép szakszer­vezeti jogainak és demokra­tikus szabadságának helyreál­lítása érdekében. A kongói hadsereg kicsúszik Mobutu kezéből NDK kormány-nyilatkozat a belnémet kereskedelem megszakításáról Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki arról, hogy Nyugat-Némpt- ország kormánya, továbbá Nyugat-Berlim szenátusa fel­bontotta a belnémet kereske­delmi egyezményt. Az NDK kormánya tiltakozik e lépés ellen. Kijelenti, hogy az egyezmény felbontásával a bonni kormány folytatja Né­metország megosztottságának elmélyítésére irányuló politiká­ját. Ez a nemzetellenes politi­ka csak azok érdekeit szolgál­ja, akik atomfegyverrel látják el Nyugat-Nérhetországot és új háborúra készítik elő. A nyilatkozat rámutat, az NDK kormánya hajlandó új tárgyalásokat kezdeni a belné­met kereskedelemről és megfe­lelő javaslatokat vár. (MTI) Mozgalmas a belpolitikai élet Japánban Tokió (TASZSZ). A japán szocialista párt, a liberális demokrata párt és a szociálde­mokrata párt képviselőinek Tokióban tartott értekezletén az Aszanuma elleni, merénylet­tel kapcsolatban a szocialisták követelték az Ikeda-kormány lemondását. A liberális de­mokrata párt elutasította ezt a követelést. Ohira, a kabinet főtitkára kijelentette, hogy a kormány beéri a belbiztonsági bizottság vezetőjének lemondá­sával. Asszanüma meggyilkolása és a japán nép általános felhábo­rodása következtében a liberá­lis demokrata párt, amely most a közvélemény bírálatá­nak pergőtűzébe került, igyek­szik megváltoztatni és későbbre halasztani az általános parla­menti választások időpontját. Tokióban pénteken »■munka- nélküliség- és nyomor-ellenes nagygyűlés« volt, amely le­zárta a japán dolgozók három-* napos egységakcióját. A gyű­lés részvevői követelték a kor­mánytól, hogy biztosítsa a la­kosság teljes foglalkoztatottsáT gát, mérsékelje a dolgozókra kivetett adókat, állítsa meg az áremelkedést és növelje a tár­sadalombiztosításra kiutalt összegeket. Tokióban csütörtökön érte­kezletet tartott a »hazafias szervezeteik országos tanácsa« nevű reakciós, militarista köz­pont, amely 28 banda tevé­kenységét fogja össze. Elhatá­rozták, hogy mindent megtesz­nek Aszanuma gyilkosának megmentése érdekében. Mint ismeretessé vált, annak a bandának a vezetője, ame­lyiknek a gyilkos tagja volt, nem más, mint a japán császá­ri titkosrendőrség egykori ez­redese. A gyilkos apja a ja­pán szárazföldi erők vezérkari ezredese, az »Etika« című ka­tonai folyóirat szerkesztője. (MTI) Kennedy és Nixon újabb televíziós vitája New York (MTI). A Reuter és az AP-jelentése szerint .csü­törtökön este került sor Nixon köztársasági párti és Kennedy demokrata párti elnökjelölt harmadik televíziós vitájára. Nixon Los Angelesben, Ken­nedy pedig New Yorkban állt a televízió képernyője elé. A két elnökjelöltnek az új­ságírók kérdéseket tettek fel. A vita legnagyobb részében ismét Kimoj és Macu kérdése került terítékre. Kennedy megismételte azt a véleményét, hogy az Egyesült Államoknak le kell mondania Kimoj és Macu védelméről, mert e partmenti szigetek kato­nailag teljesen tarthatatla­nok. Hozzátette azonban, hogy az amerikaiaknak továbbra is őr­ködniük kell Tajvanon. Nixon válaszában újból tá­madta Kennedyt. Azt állítot­ta, hogy »engedékeny politiká­jával« Amerika vesztét okoz­za. Némileg azonban módosí­totta álláspontját, közölte, csak akkor tartja szükségesnek az amerikai fegyveres erők be­avatkozását, ha a Kínai Nép- köztársaság kifejezetten Taj­van felszabadítására tesz elő­készületeket. Kennedy azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok nem is vállalt kötelezettséget Kimoj és Macu védelmére, hiszen e partmenti szigetek tarthatat­lanságát még maga Herter külügyminiszter is elismerte. Nixon hitet tett a hírhedt erőpolitika mellett. Hangoztatta, feladatának te­kinti, hogy még jobban meg­erősítse Amerikát. Visszauta­sította Kennedynek azt a vád­ját. hogy egyes köztársasági párti vezetők »bárfnikor is hajlanak a lövöldözés« meg­kezdésére, azaz új háború ki­robbantására. Ügyes kortesfo­gással Kennedy ellen fordítot­ta a fegyvert, emlékeztetett rá, hogy az elmúlt ötven esz­tendőben »háromszor is de­mokrata párti elnök vitte há­borúba Amerikát«. Az újságírók ekkor megkér­dezték mindkettőjüktől, ho­gyan vélekednek az Egyesült Államok berlini »jogainak«-vé­delméről. Mindketten azt vá­laszolták, hogy Amerika min­dig »eleget tesz kötelezettsé­geinek«, nem hajlandó lemon­dani a város négyhatalmi stá­tusáról.. Kennedy ezután az amerikai hagyományos fegyveres erők és a légierő megerősítését, a rakétafegyver-gyártás fokozá­sát sürgette. Ugyanakkor in­dítványozta, hogy az Egyesült Államok tegyen meg mindent a »nukleáris leszerelésért«. Az­zal érvelt, hogy hamarosan már 8—10 államnak is lehet nukleáris fegyvere. Bírálta a kormányt, mert alig tett bár­mit is a nukleáris és az általá­nos leszerelés megvalósítá­sáért. Nixon tagadta Kennedy ál­lításait, és a választókat kor­mánya békés szándékairól próbálta meggyőzni. Érvelésé­nek tarthatatlanságát azonban csakhamar bebizonyította az­zal a másik kijelentésével, hogy mindig is támogatta a Szovjetunió felett végzett kémrepüléseket, és egyetértett Eisenhower elnök döntéseivel. Megerősítette, hogy az amerikaiak 72 ízben küld­tek ki kémrepülőgépeket. Megjegyezte, nem lát különb­séget a rendes kémkedés és a provokatív kémrepülések kö­zött. A demokrata párti elnökje­lölt szintén megkísérelte iga­zolni a légikémkedést. Azt ál­lította, hogy sohasem ellenez­te kémrepülőgópek kiküldését. Hozzátette, mégsem tartja bölcs dolognak, hogy az ame­rikaiak a Párizsba összehívott csúcsértekezlet előtt is foly­tatták ezt a tevékenységüket. A két politikus ezután bel­politikai kérdésekről fejtette ki a véleményét. Mind Nixon, mind Kennedy sürgette, hogy az elnöknek a jövőben adja­nak nagyobb hatalmat a sztráj­kok letörésére. Nixon kénytelen volt elis­merni, hogy az Egyesült Államok gazdasági fejlő­désének üteme elmaradt a Szovjetunióé mögött, és ezért a gazdasági élet ser­kentésének céljából adórefor­mot helyezett kilátásba. Washington. -Mint az UP1 írja, az amerikai katonai ve­zetők részben Kennedyt, rész­ben Nixont támogatják a taj­vani helyzet megítélésében. Mindnyájan kifejezték azonban óhajukat, hogy az Egyesült Ál­lamok semmiképpen se köte­lezze el magát valamilyen ha­tározott stratégiára, bárki nyerje is a választásokat. Leopoldville (MTI). Lumum­ba kongói miniszterelnök — jelenti az AP leopoldville-i tudósítója — csütörtökön ott­honában folytatta politikai te­vékenységét. Ugyanakkor egyre nyilván­valóbbá válik, hogy Mobutu ezredes és a Kon­gó törvényes kormánya el­len fordult többi lázadók nem férnek meg egymás­sal. Az AP tudósítója emlékeztet rá, hogy Bcrmboko, a Mobutu- féle »főbiztosok tanácsának« nevében még erőszakkal fenye­getőzött, ha sikerül Lumumba minis/.terelnököt simán letar­tóztatnia. Fenyegetései azon­ban szerdán már hitelüket vesztették, amikor Mobutu ki­jelentette, hogy ilyen erőszak alkalmazására nem kerül sor. Mobutut a kongói hadsereg magatartása kényszeríti a visz- szakozásra. A kongói hadsereg, amely­re Mobutu tervezett kato­nai diktatúrájának meg­valósításánál támaszkodni i kívánt, távolról sem egy­séges. Az AFP tudósítójának hírma­gyarázata szerint ''Mobutu 24 tagú »katonai küldöttsége«, amelynek »kerekásztal-értekez- letre« kellett volna összetobo­rozni a lázadókat Mobutu helyzetének megmentése vé­gett, arra vállalkozott, hogy közvetít a Mobutut pártoló Kaszavubu elnök és Lumumba miniszterelnök között. Mint az AFP tudósítója megjegyzi, a küldöttség tagjai szeretnék megakadályozni »a hadsereg felbomlását«. Erre a hadsereg­re ugyanis — amelynek élére Mobutu segítségével olyan pa­rancsnokok álltak, akiknek nincsen igazi tekintélyük — sokkal nagyobb benyomást gyakorol Lumumba kitartó tü­relme, mint az erőszak alkal­mazása. Mobutu legújabban azzal fenyegetőzik, hogy letar­tóztatja valamennyi polir tikai ellenfelét. Mint az AFP jelenti, csütörtö­kön már Leopoldville-be szállí­tották a kongói Oriente tarto­mány közigazgatásának négy vezetőjét, közöttük a tartomá­nyi kormány elnökét. Mobutu azért tartóztatta le a négy po­litikust, mert végrehajtották a törvényes kongói, kormány uta­sításait. A Leopoldville-be ér­kezett négy foglyot ismeretlen helyre továbbszállították. Újabb tiltakozások és tüntetések Dél-Koreában Szöul (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint a dél-koreai kormány emlékira­tot intézett az Egyesült Álla­mokhoz. Értesülések szerint az emlékirat javasolja, hogy fo­kozatosan csökkentsék —- ösz- szesen mintegy ötvenezer fő­vel — a dél-koreai hadsereget. Mint ismeretes, a hatszázezer Willy Brandt: „Tovább fogunk provokálni4 Bécs (MTI). A Bécsben lázas tevékenységet kifejtő Brandt már csütörtökön este rövid idővel megérkezése után fellé­pett az osztrák televízióban, és sajtókonferenciát tartott. A konferencia — ellentétben a nyugatnémet-barát osztrák hír veinek várakozásával — több kínos percet szerzett neki. Az újságírók ugyanis meglehető­sen sarokba szorították. Körülményes és érthetetlen választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet az, hogy Nyugat­Berlín; szabadságának legfőbb feltételét az Idegen" csapatok által való megszállásban látja. Amikor megkérdezték: váí- lalja-e azt a nyugatnémet Welt által neki tulajdonított kije­lentést, hogy »Berlin megér egy háborút« — kijelentette: ezt így nem mondta, de állást foglalt a megállapítás ellenke­zőjével szemben is. Hangsú­lyozta: Nyugat-Berlin polgár­mestere a háború elkerülése árán sem érthet egyet egy nyugat-berlini kompromisz- szummal. A végleg zavarba hozott Brandt a revansista szerveze­tek Nyugat-Berlinben tartott kihívó kongresszusaira vonat­kozó kérdésre válaszolva egye­bek között — általános felhá­borodástól kísérve — kijelen­tette: »Ha ezeket az összejöve­teleket provokációknak tekin­tik, akkor tovább fogunk pro­vokálni!« Brandt "végül -számos kom- münístaellenes elcsépelt frá­zis elpufogtatása után a nyu­gatnémet szocialisták és ke­reszténydemokraták együttmű­ködése mellett foglalt állást, majd kijelentette, hogy esetle­ges kancellári megválasztása után nagy általánosságban Adenauer külpolitikáját fogja folytatni. Október 20-án temetik a meggyilkolt Aszanumát Tokió (MTI). Japánban pén­tekre sem enyhült az Aszanu­ma meggyilkolásával keletke­zett feszültség. A három fő párt csütörtökön nem tudott megegyezni a parlament rend­kívüli ülésének időpontjában, amelyen biztonsági intézkedé­seket kellene hozniuk az erő­szak megfékezésére. Ikeda miniszterelnök figyel­meztető felhívást intézett a la­kossághoz. Hangoztatta, hogy tekintet nélkül a személyek vagy csoportok politikai állás- foglalására, le fogják törni a terrorizmust. Hogy eltökéltsé­gét bizonyítsa, elfogadta a közrendért felelős állammi­niszter lemondását, és utódául Nideo Szutót, a kormány volt tagját nevezte ki. Csütörtökön a kora esti órákban a japán dolgozók csendes felvonulással tiltakoz­tak Aszanuma meggyilkolása miatt. A Hibia parkban tizen­kétezer főnyi tömeg gyűlt egybe. Velük szemben kétezer rendőrt vezényeltek ki esetle­ges összetűzésekre számítva. Minthogy a Japán Szocialista Párt hivatalos személyiségei békés demonstrációt ajánlot­tak, nem történtek összetűzé­sek. A Zengapuren diákszövet­ség mintegy ötszáz diákja azonban összecsapott a rendőrséggel a miniszterel­nök hivatali székhelye előtt. Az AP jelentése szerint mintegy ötven diák és húsz rendőr sebesült meg, három diákot letartóztattak. Az ösz- szetűzést az váltotta ki, hogy a diákok be akartak hatolni a miniszterelnökségre. Az Akahata, a Japán Kom­munista Párt lapja vezércikk­ben sztrájkra, tüntetésekre és tömeggyűlésekre hívja fel Ja­pán népét, hogy tiltakozzék az Ikeda-kormány további mű­ködése ellen, és haladéktalan lemondását követelje. A ve­zércikk hangsúlyozza, hogy Aszanuma meggyilkolása az amerikai imperialisták és a ja­pán reakciós csoportok segít­ségével történhetett meg. Az Akahata emlékeztet ró, hogy a gyilkosságot megelő­zően a szélsőséges nacionalis­ták dühödt kirohanásokat in­téztek a szónok ellen, zűrza­varos légkört teremtettek anélkül, hogy a rendőrség bár­miféle intézkedést tett volna azok meggátlására. Különös­képpen jelentős, hogy a gyilkosság Ikeda mi­niszterelnök jelenlétében történt. Mindezek a körülmények vilá­gosan megmutatják, hogy az Ikeda-kormány közvetlenül felelős a gyilkosságért — hang­súlyozza a lap. A reakciós csoportok közre­működését erősíti meg Akao Binnek, a Nagy Japánért Küz­dő Hazafias Párt elnökének magatartása, az ifjú gyilkost az ifjú japán hazafiak minta­képének nevezte. Akao Bin egyidejűleg azonban úgy nyi­latkozott, hogy a gyilkos tag­ja volt ugyan pártjának, de kizárták, mert a baloldali cso­portok ellen erőszakosabb fel lépést hirdetett. A jobboldali politikai cso­portok közösen gondoskodnak arról, hogy a gyilkos védőügy­védet kapjon, és élelmiszercso­magokkal látják el. Jamagucpí ezredes, a gyilkos apja bejelentette lemondását az önvédelmi erőknél betöltött tisztségéről. A lemondást va­lószínűleg elfogadják azzal az indokolással, hogy az ezredes túl kesztyűs kézzel nevelte fiát. A Japán Szocialista Párt be­jelentette, hogy magára vál­lalja Aszunama temetésével járó feladatokat. Vezérük holt­testét a Hibia parkban lévő hangversenyteremben ravata­lozzák fel. A gyászszertartás után hamvait az ország na­gyobb városaiban rendező gyászünnepségekre szállítják, s végül ugyanazon a helyen helyezik el, ahol a gyilkosság történt. A szocialista párt hivatalos személyiségei szerint 'lehet, hogy Aszanuma özvegyét ne­vezik ki a parlamentbe a fér­je halálával megüresedett helyre. főt számláló hadsereg a leg­nagyobbak közé tartozik Ázsiá­ban, és fenntartására az Egye­sült Államok évi. 425 millió dollárt fordít. A kiszivárgott hírek szerint a hadsereg létszámának csök­kentése egyáltalán nem jelen­tené a költségek csökkentését, sőt Csa Kjon Li miniszterhe­lyettes újságíróknak kijelen­tette, hoigy Dél-Korea nyolc­vanmillió dollárt igyekszik biz­tosítani egy úgynevezett stabi­lizációs alap céljaira, továbbá egy ötéves fejlesztési progra­mot dolgoz ki, amely kereken >420 . millió dollárt emésztene fel. Csa kijelentette, hogy mindkét tervet megvitatták Dillőn amerikai .külügyminisz­terhelyettessel. Ugyanakkor az Űj Kína hír- ügynökség jelentése arról szá­mol be, hogy Dél-Koreában szélesedik a tömeg ellen­állása az amerikaiak tá­mogatta Csang-klikkel szemben. Csang, ■ akit megriasztottak a Szöulban- kedden "lezajlott tün­tetések, megtorló intézkedések­hez folyamodott. Huszonnégy tüntetőt letartóztattak. Tünte­tésekre került sor Püszan, Ma- szan és Kvangju városában is. Szöulból érkezett jelentések szerint . . a keddi tüntetés után a városban elrendelték az ostromállapotot, ri' ztot- ták a katonákat és a csend­őröket. A szöuli rendfenntartó érőket egyébként már korábban meg­erősítették: október 8-án öt­száz rendőrt és háromszáz csendőrt vezényeltek á fővá­rosba. Hí argentin tábornokok kierőszakolták a hadseregügyi miniszter lemondását Buenos Aires (AFP). Az Ar­gentínában hatalomra törő tá­bornokok pénteken hajnalban kierőszakolták Larcher hadse­regügyi miniszter lemondását. Mint az AFP jelenti, éjfél, után egy órával a tábornokok, két­tagú küldöttsége felkereste Frondizi elnököt otthonában, s tudomására adta, hogy Lar- cher működése a hadügymi­nisztérium élén »nyugtalanság forrása a hadseregben«, és ezért eltávolítása elkerülhetet­len a nyugalom helyreállításá­hoz. A tábornokok javasolták, hogy Frondizi nevezze ki . új hadseregügyi miniszternek Alejandro Poggi tábornokot, az argentin III. hadsereg parancs­nokát. Az elnöki hivatal pénteken hajnali 6.30 órakor közölte, hogy Larcher tábornok benyúj­totta lemondását, és azt az el­nök elfogadta. Frondizi ugyanakkor 24 órás haladékot kért a tábornokok­tól, hogy utódot választhasso* Larchemek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom