Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

Csütörtök, 1960. október 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Papírt gyűjtenek, kirándulásra járnak, együtt mennek színházba a BARNEVÁL kiszesei Vajda Gyurit a BARNEVAL asztalosműhelyében ismertem Az irattárból kiselejtez­tük a papírokat, a tojásraktár­meg. Magas, jóvágású fiatal- ban összegyűlt papírhulladékot ember. Katonának megy az is mellé tettük, elvittük a idén. De nem is ez a legfon­tosabb, hanem az, hogy ő a mindenes. Asztalos, és a szak­MÉH-nek, s kaptunk érte 2100 forintot, jutott pénz a mikro- buszos kirándulásra. Sztálin­mába vágó minden munikatorü- városba utaztunk, megnéztünk létén feltalálja magát, ezért mindent. Nagyon szép volt. becsülik őt kollégái. A KISZ- ről beszélgetünk, hogy mit is csinál az alapszervezet 16 fia­talja, ha letelik a munkaidő. — Nem olyan korszakalkotó a mi munkánk, de azért jól összeszokott a társaság, s szin­te mindent együtt csinálunk — mondja. Szavait csak megerősíti Né­meth Lászlómé gazdasági fele­lős, aki a közös papír- és vas­gyűjtésről beszél, meg a sztá- linvárosi kirándulásról: A papírgyűjtésről beszél Dömötör Bélámé is. Ő már 1953 óta dolgozik a vállalatnál. A kenyérről van szó A fiatalok már csak hallomásból tudják, hogy Magyarországon volt egy olyan időszak, amikor emberek milliói azért nem juthattak hozzá a mindennapi kenyérhez, azért éheztek, mert túlságosan sok gabona volt a raktárak­ban. A földbirtokosok inkább megfestették, emberi étkezésre alkalmatlanná tettek tömén­telen mennyiségű gabonát csak azért, hogy a nagy kínálat miatt ellensúlyozzák a piaci árak csökkenését. Pedig tudták, hogy ezzel milliókat kárhoztatnak koplalásra, ezreket éhenhalásra. Ismeretes az is , hogy a Horthy- Magyarország sok gabonát szállított ki kül­földre, holott idehaza tíz- meg tízezer család­ban naponta szegezték anyjukra sóvárgó te­kintetüket a kenyeret kérő gyermekek. A felszabadulás óta eltelt időszak egyik leg­nagyobb eredménye, hogy ma nincs olyan család, amely éhezne az országban. Minden asztalra jut elég kenyér. Érthető, hogy 1945 óta megnőtt a kenyérfogyasztás, s több gabo­nára van szükség, még behozatalra is szoru­lunk. A párt és a kormány erőfeszítéseket tesz parasztság segítését is kéri —, hogy hazai termelésből fedezzük az ország kenyérszükségletét, hiszen ehhez minden le­hetőségünk megvan. Éppen ezért szívfájdító a látvány, ami a na­pokban a csákányi darálóban tárult szemünk elé: az egyik falubeli asszony, név szerint Be- recz Boldizsárné kenyérgabonát daráltatott állatainak. Megkérdeztük: miért teszi ezt, hát neki nincs szüksége kenyérnek valóra? Nincs, mert ő a boltból vásárolja a kenyeret. Igen, mert ma már a falusi boltokat is ellátja a né­pi állam friss és jó kenyérrel. Talán ez az asszony nem gondol arra, mi lenne, ha min­den parasztember az orráig látna, és úgy gondolkodna, mint ő. De szerencsére dolgozó parasztjaink többsége érzi felelősségét az or­szág kenyérellátásáért, és bűnnek tartja a ke­nyérgabonának más célra való felhasználását. Hasonló felelősségérzet kell áthasson minden parasztembert, hiszen az ország mindennapi kenyeréről van szó, az pedig sokkal drágább annál, hogysem elpocsékolni engedjük. V. J. A mindenes. Vajda Gyuri most éppen ládát szegei. Futószalagon tisztítják a le­vágott csirkéket. Csőri Ma­rika nagy szakértelemmel kopasztja őket. edzési lehetőség, emiatt aztán nem a legjobban szerepel sem a röplabda-csapat, sem pedig az asztalitenisz-együttes. Sze­retik a kultúrát, a szórakozást is, ezt bizonyítja, hogy a KISZ két színházbérletet vásárolt, s mindig más veszi igénybe, ha meg nagyon jó a darab, vesz­nek még hozzá jegyeket, s együtt mennek el. Mint ahogy a mozibajárást csinálják. Az alapszervezet fiatalsága kultúrmunkás, amellett igen felajánlotta : mindenki heti sokat segít az új dolgozóknak, négy órát dolgozik a csökkent hogy minél gyorsabban elsajá- munkaképességűek részére lé- títsák a legcélravezetőbb mun- tesítendő üzem építésénél. Dö- kafogásokat. motor Béláné, Punok Lajosné, — Ö a szakmai tanácsadó Csabai Jánosné és Németh — dicséri Csőri Marika, aki László már voltak is társadal- a legfiatalabb korosztály tagja mi munkán, a többiek meg és jó sportoló. Csak azt hibáz- csak a hívó szóra várnak. tatja, hogy nincs rendszeres P. Gy. Melyik súlyosabb? Dömötör Béláné hét év alatt alapo­san megismerte a baromfia­kat, s szinte már szemre megmondja, melyik állat kerülhet kés alá. Azt hallottam róla, hogy lelkes Ifjúsági ház építését határozták el a göllei fiatalok Nagy érdeklődés közepette zajlott le a göllei KlSZ-szer- vezet hétfői taggyűlése. Az ér­deklődés nemcsak a vezetőség újjáválasztása miatt nyilvánult meg, hanem azért is, mert az egész falu figyelmét felkeltet­ték a fiatalok nagyszerű kez­deményezései. Megjelentek a taggyűlésen a pártvezetőség küldöttei, a tsz-elnök és az iskolából hét pedagógus. (Csu­pán a tanács képviselői hiá­nyoztak!) Mindenki felfigyelt amikor Bencze Erzsébet, a lelépő KISZ-titkár ismertette a fiata­lok elképzeléseit. Bejelentette, hogy a közeljövőben az egyik romos épületből ifjúsági házat építenek. Beterjesztette a költ­ségvetést, és a szükséges pénz előteremtésének módjairól is beszámolt. 10 ezer forintot a járási KISZ-bizottság ad, 30 ezer forintot pedig a termelő- szövetkezet kölcsönöz úgy, hogy azt a fiatalok ledolgoz­zák a tsz-ben. Tagkönyvet állí­tanak ki a KISZ-szervezet ne­vére, és ebbe írják be a fiata­lok által végzett munka után járó egységeket. A kiszesek jóváhagyták a javaslatot; Tá­mogatásáról biztosította őket Szíjártó János tsz-elnök is. A három teremből álló ifjú­sági házban helyet kap majd a politechnikai oktatás, vala­mint egy gyűlésterem és egy szárakozóhelyiség. Az a cél, hogy a különböző KISZ-ren- dezvónyektői mentesítsék a kultúrtermet. A lelkes hangu­latú taggyűlés elfogadta egy korszerű sportpálya létesítésé­nek a tervét is. A pályát jö­vőre építik meg. és ehhez a Több gondot a dolgosók munkavédelmére! Gazdasági vezetőket bírságoltak meg hanyagságukért Árpád, mert figyelmeztetés ellenére sem hozatta helyre a világítással kapcsolatos hibá­kat Szondipusztán. Kustos István, a Nagybaráti Állami Gazdaság igazgatója nemcsak hogy nem gondosko­dott a hibák megszüntetéséről, hanem a valóságnak nem meg­felelő jelentést küldött a gaz­daság munkavédelmi helyze­téről az SZMT-hez. A munka- védelmi felügyelő 200 forintra bírságolta. A tabi földművesszövetke­zet igazgatóságának elnökét, Szántó Józsefet felelősség ter­heli, mert olyan hibákat talál­tak az ellenőrzés során, me­lyekből súlyos, esetleg halálos végű balesetek származhatnak. A 300 forint pénzbírság arra figyelmezteti, hogy a hibák megszüntetéséről azonnal gon­doskodjék. A balatonmáriai földműves­szövetkezet cementüzemében sem tesznek eleget a munka- védelmi előírásoknak. Wolf Já­nos igazgatósági elnöknek ha­nyagsága miatt 100 forint bír­ságot kell fizetnie. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője több helyen vég­zett munkavédelmi ellenőrzést. A tapasztalat azt igazolja, hogy néhány gazdasági vezető még mindig nem fordít kellő gon­dot a dolgozók egészségének, testi épségének védelmére. Az ok legtöbbször hanyagság, fe­lelőtlenség. Nem tud elfogadható indo­kot említeni a Marcali Sütő­ipari Vállalat igazgatója, Gré- czi László sem arra, hogy miért használnak a figyelmez­tetés ellenére is erősen mérge­ző hatású fűtőolajat. Arra sem fordítottak gondot, hogy szak­ember hiányában a dolgozókat a szabályok megtartására ki­oktassák., Súlyos következmé­nyekkel járható felelőtlenség ez! Az igazgatóra kirótt 500 fo­rint bírság figyelmeztetés is: több gondot kell fordítani a sütőipari munkások egészségé­nek megóvására. A figyelmeztetés nemcsak Marcaliban nem használt. A Csurgói Faipari Vállalatnál ja­nuár 20-án tartott munkavé­delmi ellenőrzést az SZMT felügyelője, s szeptember 28-án még mindig találkozott az ak­kor jegyzőkönyvbe Vett hibák­kal. Háromnegyed év nem volt elég arra, hogy rendet teremt­senek, hogy megszilárdítsák a munkavédelmi fegyelmet. 200 forintra bírságolták az igazga­tót. Nem tartotta meg az óvó­rendszabályokat Parragi Já­nos zselickisfaludi malomveze­tő sem. Baleset eddig ugyan nem fordult elő, de a hiányos­ságok magukban hordják a szerencsétlenség veszélyét. A bírság 50 forint. A Somogy megyei Téglagyá­ri Egyesülés főmérnöke, Nagy Géza, nem vette komolyan az április végén elhangzott fi­gyelmeztetést. 200 forintra birságolták, mert a mai napig sem szüntette meg a munka- védelmi hiányosságokat. Mulasztás terheli a Csoko- nyavisontai Gépállomáson Ké­kesi Jenő igazgatót és Rekvé- nyi József főmérnököt, mert nem gondoskodtak az óvórend­szabályok foganatosításáról, és nem ellenőrizték, hogy az elő­írásoknak megfelelő körülmé­nyek között végzik-e munká­jukat a gépállomás dolgozói. Hanyagságukért 100—100 fo­rintot kell befizetniük a gép­állomás jóléti alapjára. Ugyancsak 100 forint bírsá­got fizet a Bárdibükki Állami Gazdaság főmérnöke, Réczei Szolgáltató és készárugyártó vállalatra választják szét a Finommechanikát Interjú Garami Bélával, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével SEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ (32) A kivezető ajtó azonban zár­va volt. Leontyev odaszólítot­ta a kalauzt és közölte vele, hogy fülkéjéből az imént ki­szaladt egy ismeretlen személy. A kalauz figyelmesen végig­hallgatta, majd fürkésző pil­lantást vetett rá, mint olyasva­lakire, aki nyilván többet ivott a kelleténél. , — Biztos, hogy ön csak kép­zelődött, utas elvtárs — mond­ta, minek utána meggyőződött róla, hogy Leontyev szín józan. — Talán az álmosságtól... Hi­szen a kifelé vezető ajtó mind­végig zárva volt, s a folyosón sem volt egy teremtett lélek. A holmijaiért pedig ne nyugta­lankodjék: nálunk nem tűnik el semmi. A társam meg én éjjel-nappal vigyázunk. Ná­lunk az ilyesmit szigorúan ve­szik. .. Beágyazzak vagy még aludni óhajt? Az esemény óta már állandó félelem fészkelte magát Leon­tyev szívébe. A nap nehezen és unalmasan múlt. Estefelé a folyósora kilépve, Leontyev megpillantotta a mellette levő fülkében utazó két szomszéd­nőjét: mindketten vele együtt szálltak fel a vonatra Cselja- binszkban. Egyikük idősebb asszony volt, de arca megőriz­te egykori szépségének finom vonásait. A másik — szép fia­tal nő — feltűnően sápadt volt és gyakran ment ki a folyosóra cigarettázni. A két nő szemlá­tomást az úton ismerkedett össze, Leontyev hallotta, amint magukról mesélnek egymás­nak. , Az idősebbik nő leningrádi volt. Aggódott férjéért, akit odahaza hagyott, s akitől már _____ r égóta nem kapott semmiféle mondta. — Űtitársnője vigasz­viszont... Pedig mennyit ma- Élénk beszélgetés kezdődött; gyaráztam neki, hogy hagyja Leontyev és Marija Szergejev- el a várost a kiürítéskor! Éli- na — így hívták Zubovnét — szén öreg ember, s az egészsé- felidézték a régmúlt éveket, ge is... de ő a világért sem rengeteg közös ismerőst talál- akarta. Azt mondta: »-Én bi- tak, majd Leningrádra terelő- zony, Masa, nem hagyom el dött a beszéd. S amint rend­szülővárosomat. Negyven évet szerint történni szokott, ha ré- töltöttem a technológiai inté- gi leningrádiak találkoznak zetben, én bizony innét nem egymással, hamar összemele- megyek sehova...« gedtek, majd mindketten elszo-; Leontyev, amint a technoló- morodva, sóhajtozva mondo-: giai intézettel kapcsolatban gatták, hogy milyen helyzetbe: meghallotta Szergej Platono- került kedvenc városuk, sőt: vies nevét, egyszeriben felfi- Marija Szergejevna még sírva gyeit. Annak idején ő is ebbe is fakadt. az intézetbe járt és jól ismer- Leontyev rég nem járt Lé­té Szergej Platonovics Zubo- ningrádban, s már több oszten- vot, az anyagellenállási tan- ' szék vezető professzorát. Most hát odafordult a be­szélgető szomszédnőkhöz. Bocsássanak meg — Akaratlanul is A megyei tanács végrehajtó ^bizottsága határozatot hozott arról, hogy a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatot szét kell választani önálló szolgáltató és készárugyártó vállalatra. Garami Béla elvtár- fsat, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetőjét kértük meg, nyilatkozzék erről olvasóink­nak. — Miért vált szükségessé a szétválasztás? meghallottam a beszélgetésü­ket. Nem Szergej Platonovics deje semmit sem hallott Zubovl professzorról. Marija Szerge-i jevna elmondta neki, hogy^ férjétől három hónappal az-) előtt kapott levelet utoljára, sj hogy azóta nincs róla semmi­féle híre. Leontyev nyugtatni! Zubovot emlegette? Nagyon próbálta, az asszony azonbanggyártó részleg is. Ez közvetle- jól ismerem őt. s kitartott amellett, hogy A leningrádi asszony csodál- előérzete van. kozva nézett Leontyevre, majd rossz« értesítést, talta. — Igazán nem kell így iz­gulnia — mondta nagyon ked­vesen a leningrádi asszony­ságnak. — Hiszen tudja, mi­lyen manapság a posta. Aztán így felelt: meg miért kell feltétlenül — Szergej Platonovics Zu- rosszra gondolnia? Hiszen ön bov a férjem, ön honnét is­maga mondja, hogy férjének meri? ______ ________, s ok barátja van. Ha törént vol- _ Hogy honnét? - kiáltott moszkvai orvosnak a felesége, na vele valami, tálán csak er- fel örvendezve Leontyev. — tesítik önt? S végül Is a mun- Hiszen én is a technológiai in­kahelyéről biztosan hírt küld- tézetben tanultam! Szergej — Mint ismeretes, a Finom- mechanikai Vállalatnak első­sorban a szolgáltatás lett volna a legfőbb feladata. Az is köz­tudomású, hogy a Finomme­chanikánál főként azért, hogy minél több munkást foglalkoz­tathassunk, kialakult egy ■ má­sik, úgynevezett készárut Marija Szergejevna bemu-ä tatta Leontyevnek az úti társ-i nőjét: Natalja Mihajlovnát,^ akiről kiderült, hogy egy? Amíg a két leningrádi közös) emlékeit idézgette, Natalja Mi-! nül a kereskedelemnek vagy más vállalatnak készített ba­bakocsit, alkatrészt, egyéb készárut. Az elmúlt években mindkét részleg sokat fejlő­dött. A különböző feltételek­kel, más-más szempontok sze­rint működő részlegeket nem célszerű együtt irányítani. A különválasztást az is sürgeti, hogy a készárugyártás az utób­tek volna. Legyen erős, kár platonovics tanított és merem hajlovna félrehúzódott, de az-^^i időben háttérbe szorította a folyton sirdogálnia. Annál is mondani: régi barátom. Annak után min(jhárman beültek a#szolgáltató részlegeket. inkább, mert egyelőre nincs idején az aspiránsa voltam, rá semmi oka ... Nevem Leontyev. — Érzem én ezt, a szivem- — Leontyev? — kérdezte iz- mel érzem, kedveském — gatottan az asszony. — Kolja mondta könnyes szemmel a le- Leontyev? Ó, drága gaiam- ningrádi nő. — Az érzésem so- bocskám, hiszen én jól isme- hasem hagy cserben. Bizony, rém önt Szergej Platonovics félek, hogy Szergej Platono- elbeszéléseiből, ön volt a ked- vicsot soha többé nem látom véne tanítványa ... szomszéd fülkébe s egy röpkeJ perc alatt már asztalon is volt^ a könnyű vacsora. Leontyev- £ nél akadt egy palack bor is, az este igen kellemesen telt 5 — Hogyan készíti elő az ipa­ri osztály a határozat meg­valósítását? Folytatjuk — A szétválasztás előkészí­tését már akkor megkezdtük, ^amikor elrendeltük, hogy a ^vállalat lásson hozzá a kész­áru-részlegek Toponári útra való kiköltöztetéséhez. (A kész­árugyártó vállalat telephely^ ugyanis ott lesz.) Ugyanakkor elrendeltük, hogy a felszaba­duló helyiségeket tataroztas- sák, építtessék át a szolgáltató részlegek számára. Ez a mun­ka folyamatban ^an. — Van-e terv a szolgáltatás fellendítésére? — Az első feladat az, hogy a több helyen levő szolgáltató részleget a megüresedő köz­ponti műhelyekben helyezzük el. Erre azért van szükség, hogy az eddiginél jobban meg­óvjuk a nép vagyonát, meg­szilárdítsuk a munkafegyel­met, hathatósabbá tegyük a műszaki ellenőrzést. — Hogyan tartják a lakos­sággal a kapcsolatot a tele­pek központosítása után? — Az órás, a műköszörűs és más részlegeknek a város kü­lönböző pontjain átvevőhelye­ket létesítünk. Az eddiginél sokkal jobban elmélyítjük a vidékkel a kapcsolatot azáltal, hogy átvevőhelyet hozunk lét­re azokon a járási székhelye­ken, ahol nem működik fi­nommechanika. A kapcsolatot gépkocsi-túrajárat megszerve­zésével tartjuk fenn. — Mikor kerül választásra? sor a szét­— Pontos határidőt még nem tudok mondani. Ha külö­nösebb akadály nem jön köz­be, december 31-ig sor kerül rá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom