Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. október IL fi! 9 szovjet miniszterelnök beszélgetése egy New York-i televíziós társaság vezetőjével Adenauer nem támogatja De Gaulle terveit a NATO-ban (Folytatás az 1. oldalról.) Rossz címre intézte a kérdést -— mondotta Hruscsov. — Ami pedig a leigázás kifejezést illeti, ez olyan szemét, amit már rég ki kellett volna dobni a szótárból. Az amerikai újságíró ezután felvetette: nagyon veszélyes lenne, ha a Szovjetunió a nyugat-berlini kérdést a saját erejére támaszkodva akarná megoldani, nem pedig az ENSZ többségének akaratára támaszkodva. — Maguk mindent, összekevernek — válaszolta Hruscsov —, de azért igyekszem feleletet adni. Én azt mondottam az ENSZ-ben, hogyha a világ- szervezetben továbbra is egyoldalúan intézik- a kérdéseket, ha az ENSZ továbbra is amerikai pórázon jár, akkor a világszervezet elveszti a népek tiszteletét, és az országok nem fordulnak többé az ENSZ-hez. Ha a Szovjetuniót meg akarják alázni, a Szovjetunió az ENSZ nélkül is meglehet. Ha szuverenitásunkat megsértik, saját erőnkkel is megvédjük azt, Én nem akarom úgy megváltoztatni az ENSZ szerkezetét, hogy kiváltságokat biztosítsak a Szovjetunió számára, csak egyenlő elbánást kívánok, ön azt állítja, hogy mi az ENSZ-en kívül akarjuk megoldani a berlini kérdést. A berlini kérdés azonban az ENSZ keretén kívül van. Ez a háború maradványa. Ennek a kérdésnek a megoldása azokra tartozik, akik a második világháborúban harcoltak, és ezt elismerte mind a négy nagyhatalom. Mi azt akarjuk, hogy mind a két Németország kössön békeszerződést. Már csaknem 16 éve volt a háború, és még mindig nincs békeszerződés — ez nem normális állapot. Minden normalizálást kívánó ember békeszerződést akar. Azt akar ja, hogy. bér keszerzőtfési ” kössenek. Ha megkötik a békeszerződést a két Németországgal — mert jelenleg két Németország van —, akkor megoldhatjuk a nyugatberlini kérdést is. Nyugat-Berlin lakosságának a dolga, hogy milyen rendszert akar. Ha kapitalista rendszerben akar élni, ám tegye. De a megszállást meg kell szüntetni, nehogy ez a kérdés újabb világháborút robbantson ki. Ha ennek következtében azt gondolják, hogy mi atomháborút akarunk, akkor ön nagyon téved. Ml mindenhogyan megkötjük a német békeszerződést. Nem hisszük, hogy _ az Egyesült Államok emiatt világháborút robbantana ki. Mi békét és barátságot akarunk minden néppel. Ha Nyugat-Berlin a saját rendszerében akar élni, rendben yan. Mi azonban szocializmust akarunk. Az előbbi az ő ügyük, ez pedig a mi ügyünk. Ügy látszik, hogy itt rosszul értik azt, amit mi akarunk. Több más kérdés után az újságíró azt kérdezte, vajon megállja-e helyét az, amit a szovjet miniszterelnök egyik beszédében mondott, miszerint azért jött áz ENSZ-be, hogy a béke és barátság cselekedeteinek magvát hintse el. — Csakis ezért jöttem — válaszolta Hruscsov. — Azért jöttem, hogy szolgáljam népemet, az Igazságot, a, munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. Nagyon köszönöm, hogy találkozhattam az Egyesült Államok lakosságával a televíziós adás keretében. A Szovjetunió békét és barátságot akar minden néppel. Mi azt szeretnénk, ha ez kölcsönös lenne Ezt előbb-utóbb el is fogjuk érni. Kérem mindazokat, akik hallgatták szavaimat, kövessenek el mindent, hogy megvalósuljon a szovjet— amerikai kapcsolatok javulása. A Szovjetuniónak megvan mindene. Mi mástól semmit sem akarunk. Ezért békejobbot nyújtunk az Egyesült Államoknak, és szeretnénk, ha önök ugyanezt tennék. A szovjet miniszterelnök ezután el akart búcsúzni, de az amerikai újságíró egyre újabb és újabb kérdéseket intézett hozzá. Az egyik kérdésre válaszolva Hruscsov bejelentette, hogy csütörtökön este utazik el New Yorkból. S hozzátette: — Aki el akar jönni hozzánk, hogy lássa, hogyan él a szovjet nép, jöjjön, szívesen látjuk. Ezután az újságíró még a gyarmati kérdésre terelte a szót, és Hruscsov megismételte, hogy minden gyarmatot fel kell szabadítani. — Teljes szabadságot akarunk — mondotta — minden nép számára. A Szovjetunióban mind a 15 köztársaság teljes szabadságot élvez. Az alkotmány szerint," ha akar, ki is léphet a Szovjetunió kereteiből. Az újságíró még a leszerelés -kérdéséről is érdeklődött. Azt mondta: Hogyha Genfben tíz nemzet képviselői nem tudtak megegyezni, hogyan tudnának 99 ország küldöttei megállapodni? Ezzel arra célzott, hogy Hruscsov rendkívüli közgyűlés összehívását javasolja a leszerelés kérdésében. Hruscsov azt válaszolta: — Van úgy, hogy ketten sem tudnak megegyezni. Úgyhogy a résztvevők száma nem számít. A Szovjetunió nevében mái ma kész vagyok aláírni egy egyezményt a leszerelésről, • a fegyverek megsemmisítéséről és bár- milyenfajta ellenőrzésről, Mert az ellenőrzés a Szovjetunió érdekeit is szolgálná. Önök azonban — mondotta Hruscsov — csak a meglévő fegyverzet ellenőrzésére törekednek, ennek pedig semmi értelme nincsen. Az amerikai újságíró azt vetette ellen, hogy a nyugati népek a bizalom légkörének megteremtése végett akarják az.ek lenőrzést. .... Hruscsov erre megkérdezte, hogy mit akarnak tulajdonképpen ellenőrizni. Ha nincs leszerelés, akkor nincs mit ellenőrizni. — Talán a kormáNew York (MTI). Magyar idő szerint 15 óra 57 perckor megkezdődött az ENSZ hétfő délelőtti ülése. Hruscsov szovjet miniszterelnök Is megjelent az ülésen. Az általános vitában Sekou Touré guineai elnök mondott beszédet. Egyes gyarmatosító hatalmak mindent elkövetnek, hogy megtartsák hatalmukat és befolyásukat a volt gyarmati területeken — mondotta Sekou Touré. A szónok ezután elítélte a kizsákmányolás valameny- nyi formáját, hangoztatta, hogy az egyáltalán nem felel meg a népek akaratának, sőt nem felel meg az ENSZ alapokmányának sem. »Elnyomás, vér és kínzás ellenére a gyarmatosítás korszaka hanyatlóban vari« — mondotta. Követelte, hogy haladéktalanul adjanak függetlenséget a még gyarmati sorban élő népeknek, ez az ENSZ magasztos feladata, »Nincsenek alsóbbrendű népek. Fel kell számolni a gyarmatosítás utolsó maradványait is« — hangoztatta. Megállapította, hogy Afrika szabadsága elválaszthatatlan a világ valamennyi népének szabadságától. Guinea üdvözli az új afrikai államokat, amelyek elfoglalták helyüket az ENSZ családjában, Sekou Touré hevesen elítélte, hogy az ENSZ segédletével továbbra is folytatódik a politikai elnyomás és a gazdasági kizsákmányolás Kongóban. A kongói helyzet fenyegeti az egész világ békéjét. Megjenyunk munkáját akarják ellenőrizni? Ezt ellenőrizni tudja maga a szovjet nép is. Mi minden fegyvert meg akarunk semmisíteni. Az amerikai újságíró továbbra is makacsul kitartott amellett, hogy a kölcsönös bizalmatlanság megszüntetése végett kell az ellenőrzés. Hruscsov azonban azt mondta, hogy ő mint miniszterelnök sokkal közelebbről és mélyebbről ismeri ezt a kérdést, mint az újságírók. A Szovjetunió soha nem megy bele az ellenőrzésbe leszerelés nélkül, mert ez nem lenne más, mint kémkedés. Végül is az újságíró felvetette, hogy mindkét részről megértést kell tanúsítani, hogy tárgyalás útján lehessen megoldani a vitás kérdéseket. — Egyetértek — válaszolta Hruscsov. — Ne avatkozzunk bele egymás belügyeibe. önök fejlesszék országukat kapitalista alapon, mi fejleszteni fogjuk hazánkat szocialista alapon. Mindén ország fejlődjék úgy, ahogyan saját népe kívánja, és akkor megértés lesz, és meg lehet mindent tárgyalni. Az újságíró megkérdezte, hogy beleegyeznék-e a Szovjetunió1 abba, hogy egyik állam se szállítson fegyvereket az új afrikai országoknak. Hruscsov azt mondta, hogy ezt már régen javasolta a Szov- j'etúnió, a nyugati hatalmak azonban nem fogadták el. A Szovjetunió bármikor kész ilyen szerződés megkötésére. Végül arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió kész-e csúcstalálkozóra összeülni a megválasztandó új amerikai elnökkel, Hruscsov azt válaszolta, nemcsak kész rá, hanem reméli is, hogy találkozik az elnökkel egy csúcstalálkozó keretében. — A Szovjetunió minden ésszerű lépésre kész. önök válasszák meg elnökükét, válasszák meg azt, akit, .akarnak, mi készek vagyunk1 az ésszerű tárgyalásra. Ezután a szovjet miniszter- elnök elbúcsúzott a kérdező újságírótól és a televízió nézőitől. gyezte, teljesen nyilvánvaló, hogy a Kongóban támadt zűrzavarért elsősorban az ENSZ- et terheli a felelősség! Ez a zűrzavar csak a »szabadság legádázabb ellenségeinek kedvezett.« Az ENSZ valójában többet ártott a népek békéjének és biztonságának, mint amennyit használt. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az imperialista erők támaszpontjukká akarják tenni Afrikát. »Afrikának nagy szerepe van az imperialista hatalmak expanzionista terveiben.« Sürgette, hogy az afrikai népek kárhoztassák kudarcra az imperialisták mesterkedéseit, akadályozzák meg, hogy a gyarmatosító hatalmak ismét Afrika uraivá váljanak. »Afrika sohasem lesz préda«, az afrikai népek a jövőben a maguk útját akarják járni. Az afrikai népek szabadságmozgalmát senki sem tartóztathatja fel, e mozgalom — bármilyen ellenállást is tanúsítsanak az imperialista erők — diadalmaskodni fog — jelentette ki a guineai elnök. Felhívta az ENSZ-et, ha valóban alkotó munkát akar végezni Afrikában, akkor hallgassa meg az igazi Afrika hangját. Az imperialisták mondjanak le előjogaikról. Az új afrikai államok nem fogadhatják el, hogy az ENSZ segítségével bábkormányokat ültessenek nyakukba, és nem egyezhetnek bele, hogy az A múlt hét végén Bonnban folytatott nyugatnémet—francia tárgyalások nem hoztak meglepetést, ellenkezőleg, pontosan az történt, amit diplomáciai megfigyelők már jóelő- re megjósoltak: a francia miniszterelnöknek és külügyminiszternek De Gaulle tábornok terveit támogató érvei merev ellenállásba ütköztek a bonni Schaumburg-palotában és nem sikerült ásthidalni azt az ellentétet, mely a NATO- reform kérdésében tátong a két fél álláspontja között. Beavatottak szerint Adenauer kancellár különösen csípősen reagált De Gaulle tábornok minap mondott grenoblei beszédére, melyben a francia államfő feltétlen ellenőrzési jogot követelt a NATO-n belül az atomfegyverek alkalmazása felett. Bonnban úgy tudják, hogy a tárgyalások e fázisában heves jelenetekre került sor, s a kancellár — hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak — felolvasta Eisenhower elnök személyes levelét, melybén az amerikai kormány feje kifejtette, hogy az amerikai csapatok csak akkor maradhatnak Európában, ha nem módosítják a NATO jelenlegi struktúráját és »nem esik csorba« a feltétlen amerikai vezetés elvén. Diplomáciai megfigyelők szerint a rendkívül heves bonni ellenállás keserű megütközést keltett a francia államférfiakban annál is inkább, mert — mint francia körökben, most hangoztatják) — ac emlékezetes ram- bouillet-i találkozó során Adenauer kancellár »megértőén bólogatott«, midőn De Gaulle kifejtette előtte elképzeléseit s Leopoldville (MTI). Az AP jelentése szerint Lumumba kongói miniszterelnök vasárnap felkereste Kongó fővároENSZ-ben az engedelmes bólogatok és szavazók szerepére korlátozzák őket. Rámutatott arra is, hogy a függetlenné váló országoknak nemcsak a politikai szabadságot kell kivívniuk, hanem a gazdasági önállóságot is. Már számos »humánus beszéd hangzott el, de egyetlen gyarmati ország sem érte el a legszegényebb európai országok élet- színvonalát. A gazdagok gazdagabbá váltak, a szegények még szegényebbek lettek. Ennek véget kell vetni« — mondotta. Sürgette, hogy az új afrikai országok teremtsék meg saját iparukat, mert így megszabadulhatnak a gazdasági függőségtől. Megjegyezte, hogy az új országoknak szükségük van más államok segítségére, Guinea is ezért folytat őszinte tárgyalásokat más népekkel. A továbbiakban Sekou Touré hangoztatta, teljesen egyetért az ENSZ- titkárság megalakítását szorgalmazó szovjet javaslattal, és követelte, úgy alakítsák át az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ázsiai és afrikai országok egyenlő képviseletet kapjanak benne. Hozzátette, Guinea azt indítványozza, hogy ne háromtagú ENSZ-titkárságot állítsanak fel, hanem nevezzenek ki három helyettes főtitkárt, akik majd segítenék az ENSZ főtitkárát. ezek után francia részről azzal számoltak, hogy Bonn támogatni fogja Párizs terveit a NATO-n belül. A legfrisebb nyugatnémet lapok azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a francia államférfiak Bonnban végül is meghátráltak és biztosították a kancellárt arról, hogy — mint a Bonner Rundschau írja — »Franciaország kész arra, hogy a De Gaulle által képviselt álláspontot összhangba hozza az atlanti szövetségbeli partnerek felfogásával«. De még' nyugatnémet sajtókörökben is kétkedve fogadták Adenauer kancellárnak a francia vendégek búcsúztatásakor tett azt a kijelentését, hogy »teljes megegyezésre jutottunk a NATO-t illetően cs az európai kérdésekben« s úgy vélik, hogy találóbban jellemezte a helyzetet Debré miniszterelnök, aki — diplomáciai mosollyal az ajkán — ezt mondta az újságíróknak>; Nem számolhatok be katasztPárizs (MTI). De Gaulle tábornok vasárnap fejezte be újabb »országjárását«. A Francia-Alpokban, Albertville és Chambéry városaiban elmondott beszédei semmi újat sem tartalmaztak. A francia elnök burkolt kifejezésekkel elítélte a »Kis Európa« híveit, akik valamilyen nemzetek feletti »technokráciát fabrikálnának« és síkraszállt a maga elgondolása: az európai nemzetek együttműködése (és nem integrációja, azaz egybeolvadása!) mellett. A francia atomsának néger lakta kerületeit. A miniszterelnök megjelent a négerek gyülekező helyein, és rövid beszédben felszólította az egybegyűlteket, sorakozzanak fel mögötte és űzzék ki az idegen katonákat Kongó területéről. »A hatalom gyakorlását a kezembe veszem, ezért nincs szükségünk többé idegen katonákra« —f mondotta. Az AP jelentéséből kiviláglik, hogy Lumumba körútja a városban valóságos diadalmenet volt. »A fullasztó trópusi éjszakában férfiak és nők tülekedtek, hogy üdvözölhessék Lumumbát. Bármerre is járt, a sugárzó arcú afrikaiak ..megmentünk megmentünk” kiáltásokkal fogadták. Ha beszélt a tömeghez, éljenző hallgatósága „szabadságot” kiáltásokkal felelt« — írja az AP tudósítója. Az AP tudósítása elmondja, hogy az utcára lépő Lumumbát körülvették az ENSZ ghanai és indiai katonái s melegen szorongatták kezét. A Lumumbát követő menethez csatlakoztak még Mobutu ezredes tábori csendőrségének tagjai is. Delhi (TASZSZ). Az Indinfo közlése szerint Nehru indiai miniszterelnök New Yorkban egy televíziós interjú keretében üdvözölte Hruscsov '.szovjet kormányfőnek azt a javaslatát, hogy 1961 elejére hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát a leszerelési egyezmény kidolgozására. Meggyőződésem — mondotta Nehru —, hogy Hruscsov leszerelést akar és nem akar háborút. Nehru megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak »nem akarják közvetlenül megközelíteni a leszerelés kérdését.« A Kínai Népköztársaság ENSZ-tag'ágának kérdéséről szólva Nehru a következőket mondotta: Indiának meggyőződése, hogy mind nemzetközi rófáról-x. Megfigyelők véleménye szerint »katasztrófa«, vagyis nyílt szakítás, tényleg nem történt, hiszen mindkét félnek — már csak nyomós belpolitikai okokból is — elsőrendű érdeke, hogy a közvélemény előtt Igyekezzék leplezni a tárgyalások eredménytelen voltát, hiszen ennek nyílt bevallása az eddig folytatott politika csődjének elismerését jelentené. Bonni diplomáciai körökben feltűnőnek tartják azt is, hogy elmaradt De Gaulle nyugat-németországi látogatásának bejelentése, pedig előzőleg itteni hivatalos körökben azt mondogatták, hogy ■ Debré miniszterelnök bonni látogatása során állapodnak majd meg a. látogatás időpontjában. Ehelyett Ade_ nauer kancellár azzal búcsúzott a repülőtéren a francia vendégektől, hogy »Viszontlátásra Párizsban-". (MTI) Dobsa János fegyverkezést azzal próbálta igazolni, hogy külön atomütőerő nélkül Franciaország csak »beolvasztott csatlósállam« lenne. Majd ismét megvetően nyilatkozott az ENSZ-ről. Az algériai kérdésről szólva újból azt hajtogatta, hogy Franciaország előre elfogadja, mit választanak majd az algériaiak, amikor önrendelkezési joguk alapján dönteni fognak sorsuk felől — de mit sem szólt az algériai felkelőkkel való tárgyalás újrakezdéséről. Lumumba felkérést© Kongó fővárosának néger lakta kerületeit Nehru televíziós interjúja New Yorkban Kaszavubu elnök, .aki legutóbb kongói ellenkormánnyá alakította át a törvényes kormány ellen fellázadt Mobutu ezredes »főbiztosainak tanácsát«, vasárnap újabb törvényellenes intézkedést jelentett be. Az elnök környezetében közölték, hogy Kaszavubu persona non gratának tekinti a Kongó területén tartózkodó ghanai magasrangú személyiségeket. Ez a bejelentés vonatkozik A. Welbeckre, Ghana kongói ügyvivőjére is. * * * Elísabethville. Elisabethville- be érkezett jelentések szerint a Kongó egységének megbontására törekvő Csőmbe ellen felkelt Baluba törzs újabb sikereket ért el. A törzs harcosai megszilárdították helyzetüket Kabalo térségében. A kabalói helyzetről érkezett híreket követően Csőmbe tiltakozott az ENSZ elisabeth- ville-i képviseleténél azellen, hogy az ENSZ nem segíti elő csendőrségi egységeinek légi átszállítását! Kabalo közelébe. szempontból, mind az ENSZ érdekeiből kiindulva képviseletet kell kapnia a népi Kínának az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Kína ENSZ-beli képviselete nélkül nem lehet megoldani olyan kérdéseket, mint például a leszerelés. Az indiai miniszterelnök leszögezte, hogy az ENSZ-nek Kongóban csak a kongói parlament által kinevezett kormány közvetítésével szabad cselekednie. Az indiai kormányfő végezetül kijelentette, hogy India támogatni fog minden olyan javaslatot, amely a gyarmatok függetlenségének megadására irányul. (MTI) Az afrikai népek szabadságmozgalma diadalmaskodni fog — mondotta Sekou Touré guineai elnök az ENSZ-ben De Gaulle befejezte országjárását
