Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. október ifi, Szovjet javaslatok az EMSZ pénzügyi gazdálkodásának átszervezésére New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés igazgatási és költségvetési kérdésekkel fog­lalkozó bizottsága megkezdte a vitát az ENSZ-titkárság sze­mélyzeti kiadásaira fordítan­dó 1961. évi költségvetési elő­irányzat fölött. A főtitkár er­re a célra 44,8 millió dollárt kért, vagyis az amúgy is meg­növekedett, 67,5 millió dollá­ros ENSZ-költségvetés kéthar­madát. Ugyanakkor javasolja, hogy 120 fővel növeljék a tit­kárság amúgy is felduzzasztott, jelenleg 4300 főből álló sze­mélyi állományát. A titkárság költségvetésének és kiadásai­nak indokolatlan és rendkívüli növekedését azzal az »érvvel« próbálják igazolni, hogy bő­víteni kell a fejlődésükben el­maradott országok technikai megsegítésének programját, ezenkívül gazdasági és szociá­lis jellegű terveket kell végre­hajtani. Kedden az említett bizott­ságban A. Roscsin szovjet megbízott kijelentette: a szovjet küldöttség hatá­rozottan ellenzi a főtitkár pénzügyi politikáját és gyakorlati pénzügyi tény­kedését, amelynek következtében év­ről évre rendszeresen emel­kednek az ENSZ kiadásai és növekszik a titkárság appará­tusa. — A Szovjetunió — mondot­ta — kezdettől fogva helyesel­te az ENSZ olyan irányú te­vékenységét, mint a fejlődé­sükben elmaradott országok technikai, gazdasági és egyéb irányú megsegítése, és seré­nyen részt vett az idevágó programok megvalósításában. A Szovjetunió kétszeresére — négymillió rubelről nyolcmillió rubelre — eme­li évi hozzájárulását a gaz­daságilag elmaradott orszá­gok bővített technikai se­gélyalapjához, — Csakhogy a technikai se­gélynyújtás, a gazdasági és szociális intézkedések irányí­tása az ENSZ keretei között tűrhetetlenül egyoldalúvá vált. Ezt a főtitkár olyan személyek­re bízta, akik az Egyesült Ál­lamok és más NATO-tagálla- mok polgárai. Így a szociális és gazdasági szakosztály 530 munkatársa közül, akik ezeket az ügyeket intézik, 460, vagyis -87 százalék a nyugati hatalmak állampolgára. Ezek töltenek be minden vezető tisztséget ebben a szakosztályban. A Szovjetunió nem kapott e tisztségekből egyet sem. A semleges országok állampolgá­rai ebben a népes szakosztály­ban mindössze ötvenöt másod­rangú tisztséget, a szocialista országok állampolgárai pedig tizenöt ilyen tisztséget töltenek be. — E fontos üggyel kapcsolat­ban nem az ENSZ politiká­ja, hanem az Egyesült Álla­mok és a többi nyugati hata­lom politikája érvényesül. — Az ENSZ e fontos tevé­kenységének hibás iránya és az ENSZ pénzügyi eszközeinek ennek megfelelően hibás fel- használása teljesen ellenkezik az ENSZ alapokmányának cél­jaival és elveivel. A Szovjet­unió javasolja, hogy az ENSZ költségvetésének felső határát évi ötvenmillió dollárban ál­lapítsák meg. Ez az összeg bő­ségesen elegendő a titkársági kiadások fedezésére. Ha az ENSZ egyes tagjait nem elégí­tik ki az 50 millió dolláros költségvetési keret alapján eszközlendő gazdasági és szo­ciális intézkedések, akkor to­vábbi ilyen irányú intézkedé­seket lehet előirányozni külön költségvetés alapján, amelyet az illető államok kölcsönös megállapodás alapján befize­tendő külön hozzájárulásaiból állítanának össze. A szovjet megbízott ezután több példát idézett arra vo­natkozólag, hogy helytelenül és pazarlóan használják fel az ENSZ pénzügyi eszközeit. Megje­gyezte, hogy magának a főtitkárnak a kiszállási költségei tavaly indokolat­lanul magjas összegre, 106 ezer dollárra rúgtak, holott a költségvetés csak 30 ezer dollárt irányzott elő erre a célra. A szovjet megbízott ezután felhívta a figyelmet azokra a sajtóközleményekre, amelyek szerint az ENSZ túlságosan nagy összegeket ad ki Kongó­ban. A közlések szerint e ki­adások 1961 végén elérik majd a 150—200 millió dollárt, — Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség szükséges­nek tarja kijelenteni — foly­tatta Roscsin —, hogy miután a főtitkár és az »ENSZ-csapa- tok« parancsnoksága megszeg­te a Biztonsági Tanácsnak a kongói törvényes kormány megsegítésére vonatkozó uta­sításait, és nem tett kellő in­tézkedéseket a Kongói Köztár­saság politikai függetlenségé­nek és területi épségének biz­tosítására, a Szovjetunió nem tartja lehetőnek, hogy hozzájá­ruljon a kongói ENSZ fegyveres erők fenntartá­sának kiadásaihoz. Ugyanakkor a Szovjetunió nem kívánja azoknak a költségek­nek megtérítését, amelyeket a ghanai csapatok Kongóba szállítására fordított. A kon­gói eseményekben fő vétkes belga gyarmatosítók viseljék a kiadások fő tehertételét. — Lépéseket kell tenni an­nak érdekében — jelentette ki a továbbiakban a szovjet meg­bízott —, hogy szűnjék meg az anyagi eszközök féktelen és ellenőrizhetetlen felhasználása Kongóban, mert csak így lehet elkerülni az ENSZ pénzügyi válságát* amely komoly politi­kai következményekkel fenye­getné a világszervezetet. — A főtitkár olyan ENSZ- személyzetet küldött Kongóba, amelynek zöme az Egyesült Államokkal katonai szövet­ségben álló országok képvise­lője. Ez azt bizonyítja — álla­pította meg a szovjet megbí­zott —, hogy a főtitkár ebben a fontos ügyben nem pártatlan és érdektelen személyként járt el és jár el, halott az ENSZ alapokmánya erre kötelezi, ha­nem mint az Egyesült Álla­mok és a többi gyai'matosító hatalom politikájának végre­hajtója, károkat okozva a kon­gói nép érdekeinek, a fiatal afrikai köztársaság független­ségének és területi épségének. A szovjet megbízott befeje­zésül kijelentette, hogy a szov­jet küldöttség az alábbi intéz­kedéseket tartja szükségesnek: At kell szervezni az ENSZ pénzügyi gazdálkodását oly módon, hogy a tagállamok egyetlen csoportja se hasz­nálhassa fel a világszerve­zet anyagi eszközeit saját politikai és gazdasági ter­jeszkedésére, sértve az egész szervezet ér­dekeit, alapvető céljait és fel­adatait. Meg kell szüntetni a titkárság apparátusának továb­bi növelését és struktúrájának felduzzasztását. A titkárság munkáját úgy kell megszer­vezni, hogy az új megbízásokat ne létszámemeléssel és a költ­ségvetés növelésével teljesít­se, hanem a már amúgy is fel- duzzasztott létszám helyesebb kihasználásával. Meg kell szüntetni azt az évek óta ki­alakult gyakorlatot, hogy az ENSZ kiadásai folyton növe­kednek, és a kiadások felső ha­tárát 50 millió dollárban' kell megállapítani. Minden egyéb kiegészítő intézkedést külön költségvetés alapján kell vég­rehajtani, amelyet a már em­lített módon kell összeállítani. Rendet kell teremteni az ENSZ anyagi eszközeinek fel- használása körül, fokozni kell a tervek és a kiadások ellenőr­zését a célszerűtlen és pazarló kiadások megakadályozására és az ENSZ rendelkezésére álló anyagi eszközök mindennemű elfecsérlésének meggátlására. (MTI) Nem tanultak... Moszkva (MTI). A norvég katonai hatóságok úgy látszik, nem tanultak az U—2 és az RB—47 amerikai kémrepülő­gépek szégyenteljes ügyéből. Nem vonták le a megfelelő következtetéseket, milyen sú­lyos veszélyekkel járhat, ha Norvégia részt vesz a Szovjet­unió ellen irányuló provoká­ciókban. Mint a Krasznaja Zvezda hírül adja, a norvég parlament nyolc és fél millió koronát szavazott meg új kato­nai repülőtér építésére a Ba- rents-tenger térségében. A re­pülőteret gyorsított ütemben építik, s a költségek egy részét a NATO fedezi. Hangsúlyozzák, hogy az új repülőtér növeli az e térségben végrehajtott kato­nai légimanőverek biztonságát. A Krasznaja Zvezda megál­lapítja: a norvég közvélemény­ben nyugtalanságot keltett az új repülőtér építésének híre, mert az még közelebb van a Szovjetunió határához, mint a sőt étemlékezetű U—2 ügyben szereplő Bodö repülőtér. Hruscsov és Brezsnyev távi rat váltása Mateos mexikói elnökkel Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában közzétették azoknak a táviratoknak a szövegét, ame­lyeket Nyikita Hruscsov szov­jet miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke váltott Mateos mexikói köztársasági elnökkel Mexikó függetlensé­gének 150. évfordulója alkal­mából. Hruscsov táviratában meg­elégedéssel nyugtázta Mateos elnök nyilatkozatát. amely szerint Mexikó egyetért a le­szerelés megkönnyítésére tett intézkedésekkel. Az a tény, hogy a Szovjetunió és Mexikó között semmiféle vitás kérdés nincsen »jó alapot teremt a szovjet—mexikói kapcsolatok további fejlesztésére.« Adolto Lopez Mateos válasz- táviratában hangoztatta, Mexi­kó a jövőben is hozzá akar já­rulni a leszerelés kérdésének megoldásához, az államok köl­csönös megértéséhez és a né­pek együttműködéséhez. (MTI) Meghalt Nyegyelin marsall Kirill Moszkalenkót, a Szovjetunió marsallját nevezték ki a szovjet rakétaegységek főparancsnokává Moszkva (TASZSZ). Mitro­fan Nyegyelin tüzérségi fő- marsall, a Szovjetunió rakéta­egységeinek főparancsnoka re­pülőgépszerencsétlenség követ­keztében életét vesztette. Nye­gyelin tüzérségi főmarsa) lt Moszkvában a Vörös téren te­metik el. A Szovjetunió Minisztertaná­csa Kirill Moszkalenkót, a Szovjetr nió marsallját kine­vezte a rakétaegységek főpa­rancsnokává és a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettesévé. (MTI) Anglia-szerte nagy felháborodást kelteit egy légi incidens London (MTI). Megdöbbenést és felháborodást keltett Ang­liában az a még kimagyarázat- lan légi incidens a holland— nyugatnémet határon, amely­nek során Erzsébet királynőt és fér­jét, az edinburghi herce­get szállító repülőgép haj­szál híján menekült meg a nyugatnémet Luftwaffe két vadászgépével való ka­tasztrofális összeütközéstől. Londonban azt tartják, hogy az amerikaiak által kiképzett nyugatnémet pilóták legalábbis bűnös és közveszélyes köny- nyelműségben vétkesek, mi­vel a királynő gépének útirá­nyát' és repülése idejét előző­leg közölték. A Daily Worker írja vezér­cikkében : — Nyugait-Németországban nemrégen könyvet adtak ki, amely leírja, hogyan bombázta a Luftwaffe a Buckingham- palotát a legutóbbi háborúban. A keddi incidens felrázhatta a népek millióit és Nyugat-Né- metország felfegyverzésének veszedelmeire figyelmeztet. Csak 15 évvel a háború után, amelyben a Luftwaffe három- százezer angol polgárt ölt vagy sebesített meg, a nyugatnéme­teknek ismét legújabb rendsze­rű hadirepülőgépeik vannak, közöttük bambavető vadász­gépek, amelyek atomfegyvere­ket vihetnek. A washingtoni hadügyminisztérium atom- őrültjei még atomrakétákat is akarnak adni a nyugatnéme­teknek, amelyeknek segítségé­vel letörölhetnék Angliát a föld színéről. Ez az eset is fi­gyelmeztet arra, hogy fokozni kell a harcot Nyugait-Német- ország felfegyvezése ellen. Hírek Kongóból Bolgatanga (MTI). Nkrumah ghanai köztársasági elnök ked­den üzenetet intézett Ham- marskjöldhöz, amelyben fi­gyelmezteti az ENSZ főtitká­rát, az ENSZ kongói rendfenn­tartó erőihez tartozó ghanai csapatok kivonása Leopoldvil- le-ből súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot Kongó fővá­rosában. Emlékeztet üzenetében azok­ra az atrocitásokra, amelyek a napokban két ghanai zászlóalj kivonását követték. »Ebből az intézkedésből csak azt a kö­vetkeztetést vonhatom le, hogy az ENSZ kongói parancsnok­sága tétlenségével hozzájárult a helyzet további romlásához. Leopoldville. Mobutu fegy­veres bandái, amelyek napok óta rémületben tartják Leo­poldville legnagyobb részét, újabb jelentések szerint most már a főváros európai negye­deiben is garázdálkodnak, a város több pontján úttorlaszo- kat emeltek. Az AP tudósítója kedd este jelenti, hogy »Leopoldvi lie­ben a helyzet teljesen átte­kinthetetlen«. New York. Adoulla kongói szenátor, aki Kaszavubu elnö­köt »képviseli« New Yorkban, kedden sajtóértekezletet tar­tott, amelyen nyilatkozatot ol­vasott fel. »Kérjük az ENSZ főtitkárát, hogy haladéktala­nul hajtson végre bizonyos változtatásokat a kongói ENSZ- képviselet személyzetében« — hangzik a nyilatkozat. A MOSZKVAI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉREN írta: Leonyid Gorjanov Latin-Amerika » szolidaritást vállal Kubával Bogota (MTI). Columbia fő­városában alakult mozgalom nagygyűlést szervezett, hogy szolidaritását nyilvánítsa Ku­bával. A szónokok valameny- nyiem hangsúlyozták, eltökélt szándékuk, hogy a kubai for­radalmat megvédelmezik min­denfajta agresszióval szemben. Kuba számíthat a munkások és parasztok millióinak támo­gatására. RIO DE JANEIRO. Válaszul az amerikai impe­rialistáknak Kuba ellen irá­nyuló fenyegetéseire, a brazí­liai nemzeti diákszövetség Rio de Janeiró-i épületén kifüg­gesztették Fidel Castro óriás­méretű arcképét. HAVANNA {mindjárt »Volga« kocsink széles or­szágúton száguld, amely két részre osztja a zöld nyírfalige- tet. Az erdő nemsokára elrna- }rad mögöttünk, és elénk tűnik tSeremetyevo, az új moszkvai {repülőtér, a szovjet főváros lé- |gi kapuja» 1 A tágas, világos hallban bá- *beli hangzavar vonja magára I figyelmünket. Elég, ha az em­ber csupán egy órát tölt itt, megértheti, . milyen A 167 vállalat között, me- 7 . 6 án.mUcí+o.tt jnevetseges a »vasfüggönyről« lyeket Kuba államosított, megszüntetve a rnég fennma­radt amerikai vállatokat is, szerepel két vasútvonal, har­minc biztosító társaság, több gyár, néhány nagy szálló, egy étterem és több kaszinó. E Nyugaton terjesztett legenda: egymás után érnek szovjet földre a különböző világrészek­ről érkezett repülőgépek. A széles térségen különböző országok jelzéseit viselő repü­lőgép-óriások sorakoznak. vállalatok jórésze már záróival _ A Szovjetuniót más or­volt Az államosítás előtt 3* .„ ______________ v olt. Az államosítás előtt a kubai .gazdasági élet 90 száza­léka az Egyesült Államok el­lenőrzése alatt állott. Kanada az amerikai bojkott ellenére kereskedik Kubával London (MTI). Mialatt Castro kormánya további 167 amerikai céget sajátított ki, kanadai üzletemberek Havan­nában 7 500 000 dollár értékű rendelést kaptak gépek és pót- alkatrészek szállítására, hogy pótolják az Egyesült Államok által bs'iltott exportot. Ez még élesebben rávilágít az Egyesült Államok kubaellenes gazdasá­a j 3zágokkal összekötő nemzetkö- ' - zi vonalakon a szovjet polgári légiflottán kívül 11 külföldi re­pülőgéptársaság gépei járnak — mondja Pavel Hodakov, a repülőtér ügyeletese. — Amsz- . terdamból, Berlinből, Brüsszel­iből, Belgrádból, Budapestről, ♦ Bukarestből, Bécsből, Varsó­iból, Londonból, Párizsból, Del- gi blokádjának siralmas ku-|hiből, Tiranából, Kairóból, Pe- darcára és még jobbam élezi‘lángból, Koppenhágából, Prá- az ellentéteket az Egyesült Ál-igából, Phenjanból, Stockholm­lamok és Kanada között. Ku-íból, Szófiából, Helsinkiből ár­ba ottawai nagykövetségének {keznek repülőgépek Moszkvá- szóvivője kijelentette: »Viszo- ;ba ... Nehéz lenne valameny­‘nyit felsorolni. Csupán annyit mondhatok, hogy a seremetye- vói nemzetközi repülőtér 20— nyunk Kanadával mintaszerű«. Kanadai körök fittyet hánynak az Egyesült Államok kubai ke­reskedelmet tiltó rendeletéire. íta... {25 gépet fogad és indít napon­Pontosan a menetrend sze­rinti időben megérkezett a ber­lini repülőgép. Turistákat ho­zott a Német Szövetségi Köz­társaságból. A vendégek között különböző foglalkozású embe­reket találunk — orvosokat, építészeket, ügyvédeket, mu­zsikusokat. Egy óra múlva TU —104-es gép száll le a repülő­térre. A gép Varsóból érkezett, utasainak legnagyobb része szintén turista. Az utasok még el sem hagyták a repülőteret, és a hangosbemondó máris je­lenti, hogy repülőgép érkezik Delhiből... Itt, a moszkvai nemzetközi repülőtéren igazán meggyőződ­het az ember, milyen hatalmas mértékben kifejlődtek a Szov­jetunió nemzetközi kapcsola­tai. Vendégszeretően kitárul az ajtó mindenki előtt, aki baráti szándékokkal jön a Szovjet­unióba. A vendégek részlete­sen megismerhetik népünk éle­tét, kultúráját. De adjuk talán át a szót annak, aki több he­tes látogatás után elutazni ké­szül a Szovjetunióból. A seremetyevói repülőtéiren indulás előtt ismerkedtünk meg Charles Elliot-val, a lon­doni városi kórház orvosával, aki mint turista tartózkodott országunkban. — Mindenekelőtt azt szeret­ném hangsúlyozni — mondot­ta Mr. Elliot —, hogy a Szov­jetunióban tett utazás sok meglepetést tartogatott szá­momra. A meglepetések akkor kezdődtek, amikor három hét­tel ezelőtt a londoni repülőté­ren beszálltam egy TU—104-es gépbe. Sokat utazom, de még nem repültem olyan kényelmes gépen, mint a 'AU. A Szovjetunióban nemcsak a városokkal akartam megismer­kedni — folytatta Mr. Elliot —, hanem a lakosság orvosi el­látásával is. Ez a lehetőség tel­jes mértékben rendelkezésem­re állt. Moszkvában megláto­gattam a 64. számú városi kli­nikát. Ebben a nemrégen épült gyógyintézményben elsősorban a modem berendezés és az egészségügyi személyzet magas fokú képzettsége lepett meg. A betegek, akikkel beszélgettem, mind hangsúlyozták, hogy mi­lyen türelmesen és gondosan bánnak velük az orvosok, az ápolónővérek. Természetesen engem különösen meglepett az a körülmény, hogy a kórházak­ban teljesen ingyenes az ellá­tás, és az állam minden beteg számára biztosítja a fizetést. Valóságos felfedezést jelen­tettek számomra a szanatóriu­mok Jaltában és Szocsiban, ahol több napot töltöttem. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok a kitűnő klí­maviszonyokról, az elsőrendű orvosi felszerelésről és a gyó­gyítási rendszerről. Különösen nagyszerű dolog, hogy egysze­rű emberek, munkások, kolhoz­parasztok, diákok gyógyulnak és pihennek ezekben a mesébe illő palotákban. Meglepett, hogy milyen nagy számban lát­ni ezekben a városokban autó­val érkező turistákat. Nálunk, Angliában sokan még ma is azt hiszik, hogy a Szovjetunió­ban kevés embernek van saját autója. Mostantól kezdve ter­mészetesen nem hiszek ebben. Jártam a moszkvai »Vis- nyevszkij« intézetben, majd je­len voltam egy súlyos műtét­nél, amelyet G. Alinov pro­fesszor végzett a »Lihacsov« autógyár poliklinikáján. Mind­az, amit itt láttam, ékesszó­lóan bizonyítja, milyen hatal­mas sikereket ért el a szovjet egészségvédelem, és milyen szeretettel gondoskodik az önök kormánya az egyszerű emberekről! Búcsút vettünk Mr. Elliot- tól és kellemes utazást kíván­tunk neki. Üjabb és újabb uta­sok érkeztek a váróterembe: óragyári szakemberek küldött­sége az NDK-ból, hajósok a Kínai Népköztársaságból, pe­dagógusok Franciaországból^ Charles Spelman amerikai tör­ténész feleségével és fiával, papok Indiából... Egymás után értek földet az Ausztriá­ból, Ausztráliából, Svájcból Kubából, az afrikai és ázsiai országokból érkezett gépóriá­sok. Zajló és érdekes az élet a moszkvai nemzetközi repülőté­ren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom