Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

Péntek, 1960. szeptember 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP ! 15 ÉVES A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Járvasilózó géppel vágja a silókukoricát az Öreglaki Kertimagtermelő Gazdaságnál Fábián József traktoros, Harsányi Imre és Vuncs Sándor. Naponta 400 mazsa ta­karmányt silóznak. HEJ, AZOK A LOVAK... TESTVÉREK KÖSZÖNTÉSE Sokat mérgelődött tavaly a Búzakalász elnöke. Fogyott a széna meg az abrak, pusztítot­ta a takarmányt a 48 ló. A ko­csisok esténként egymás után besurrantak a pajtába, és so­sem üres öllel tértek vissza. Akadt, aki legszívesebben a kazal mellé szabadította volna hőn szeretett, agyondédelgetett padkáit. Nem győzte eleget szidni a verebeket az elnök: »Az ördög lopjon el bennete­ket, mit dézsmáljátok a kuko­ricát a góréban.« Hanem mikor rájött, hogy a szemenként le- morzsolgatott kukoricát nem a madár viszi el, hanem a lovak jászlába kerül, menten kicse­réltette a góré lakatját. Igen, híztak a lovak, mert zabálhatták, amennyi a bőrük alá fórt. Hovatovább kiírhatták volna az istállóra: lóüdülő. Hanem a behordani való ter­mény csak nem akart fogyni a mezőről. A szekerek csupán fél teherrel közlekedtek a dülőúton. Még Kiss János is, aki egyéni gazda korában deszkás kocsi­val hordta a kukoricát, s a te­tejét úgy megrakta telt zsákok­kal, hogy joggal mondogatták róla: le akarja pipálni a zeto- ros vontatót, mondom, most ő is alig nyolc-tíz zsákra való csöves kukoricával poroszkál- gatott hazafelé. Egy nótát fúj­tak valahányan, mintha össze­beszéltek volna (talán össze is beszéltek): »Csak nem erőlte­tem meg az én lovaimat, egy forduló az egy forduló, megjár érte a munkaegység.« A mezőgazdász beletette a bogarat az elnök fülébe: »Nem kell nekünk ennyi ló, elég lesz tizenkét pár is. Huszonnégy kancát csakhamar megvett egy olasz kereskedő. A megmaradt lovak vételárának első részle­tét kifizette a szövetkezet, s| joggal mondhatta már az elnök) minden fogatosnak: »Rakd meg í tisztességesen a kocsit, ne saj-t náld ezt a két eleven moz-l donyt, bírják azok.« Óvatos) volt. nem merte a volt gazdáik) kezéről másnak adni a lova-' kát, nehogy sértődés legyen) belőle. így minden kocsis a) maga behozta két-két sárgát/ derest vagy pejt hajtotta to-‘ vábbra is. Felszólaltak a közgyűlésen a) gyalogossá visszaminősített ko. csisok. »Nem csupán a tiétek, most már mindannyiunké az' összes jószág, tessék hát a kö-, zösség érdeke szerint kihasz­nálni a lovak erejét.« A várO hatás elmaradt. Az elnök meg a mezőgazdászi megint összedugta a fejét, j Tizenöt esztendeje e napon Ho Si Minh elvtárs, a szabadság kivívásáért harcra kelt vietnami nép vezére a győztes augusztusi forradalom eredményeként felolvasta az or­szág függetlenségi nyilatkozatát Hanoiban. E nyilatkozat tudtul adta a világnak: a kis vietnami nép megelégelte a szolgaságot, egy­szer s mindenkorra véget vetett a nyolcvan éves fracia—japán uralomnak. Az általános választások alapján létrehozott nemzetgyű­lés 1946. november 9-én elfogadta a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság első alkotmá­nyát. A vietnami forradalom győzelme a gyar­mati rendszer összeomlásának kezdetét je­lentette. Ám a gyarmatosítók nem nyugod­tak bele vereségükbe, s 1946 végétől 1954 nyaráig, csaknem nyolc éven át háborúban tartották a fiatal köztársaságot. A vietnami nép hazaszeretete, elszántsága azonban térd­re kényszerítette az imperialistákat. A háború befejezése után Vietnam telje­sen felszabadult északi részén befejeződött a népi demokratikus forradalom, megkez­dődött a szocializmus építése. Az új Viet­nam — kommunista pártja vezetésével — óriási sikereket ért el népgazdasága fejlesz­tésében és az élet minden területén. E vív­mányokat foglalta törvénybe a tavaly meg­alkotott új alkotmány. Büszkék vagyunk a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság eredményeire, és most felszabadulásának 15. évfordulóján szeretet­tel köszöntjük. Tiszta szívből kívánjuk, ér­jen el további sikereket a szocialista orszá­gok nagy családjában. Óriási fejlődés a mezőgazdaságban Az elmúlt 15 év alatt a viet­nami falu és a mezőgazdaság nagy változásokon ment át. A parasztságot megszabadították a feudális kötöttségektől, hely­rehozták a háborús pusztításo­kat, s nagy eredményt értekei a kollektivizálásban is. Az alábbi táblázat összeha­sonlítást ad Észak-Vietnam mezőgazdaságának 1939. és Az ipar a fejlődés útján nek 80 százalékát szolgáltatta, szemben az 1958. évi 75 száza­Észak-Vietnam ma már kü­lönféle berendezéseket, szövő­gépeket, vontatóhajókat, va­gonokat gyárt. Bővült a köz­szükségleti cikkek választéka. 1959. évi helyzetéről: 1939-et tekintik a háború előtti időszak leggazdagabb esztendejének. 1939 1959 to to Hántolt rizs 2 407 000 5 194 000 Kukorica 140 000 227 740 Gyapot 1 000 1 190 Kender 440 7 700 Cukornád 109 200 393 000 Földi mogyoró 3 400 31 900 Halfélék 97 500 130 000 Só 38 400 130 000 Ökrök db db és bivalyok 1.350 500 2 371 674 Sertés 2 255 000 3 612 534 Ha mostanában a látogató 1954-ben, a béke helyreáll!- kifejezve az ipari össztermelés­betér Hanoi vagy más észak- tása után Észak-Vietnamban vietnami város valamelyik mindössze csupán, néhány ipar­áruházába, tüstént feltűnik vállalat maradt a franciák neki a hazai áruk bősége. A után: erőmű, néhány gépkocsi- lakkal, pultokon rengeteg különféle javító-műhely, vasutak stb. áru van felhalmozva, a fog- A berendezés mindenütt el- krémtől a különféle szövetekig, avult volt. Tizenkilenc vállala- a cigarettától a konyhaberen- tot vagy leszereltek, vagy tel- dezésig. jesen tönkretettek. Persze ezen a külföldi nem Észak-Vietnamban jelenleg , , . m . nagyon csodálkozik, de a viet- már 120 állami iparvállalat Megkezdték az olyan aruk ki- ^^rt®olyó ^ nami nép számára, amely működik. Ezek a vállalatok bocsátását. mint a kötszövött óriásig erőfeszítések árán csak hetvenezer mwikást foglalkoz- készítmények, a műanyagcik­Ez a táblázat is azt mutatja, hogy az észak-vietnami mező­gazdaság kollektivizálása egészséges módon folyik. A termelőszövetkezeti mozgalom megerősítette a munkás-pa­raszt szövetséget, megteremti a feltételeket a továbbhaladás­hoz a szocializmus felé vezető úton, erőt ad a dél-vietnami runk, kell tizenkét fogat, de olcsóbb ló is elhúzná a kocsit — morfondíroztak. Ne firtassuk mi, és hogyan történt. Azt azonban elárul­hatjuk: jól megrakott szeke-I megakadályozták reket láttunk a Búzakalász ha-^ ipar fejlődését, tárában, szérűjében. Mert a kocsisok közül senki sem1 mondhatja: »Az én lovamat hajtom«, hanem így fogalmaz­hatnak: »A mi lovaink olyan erőben vannak, hogy a vona­tot is elhúznák.« Valóban a »mi lovainkról« van szó, mert a behozottakat eladta, s helyettük másikakat vásárolt a Búzakalász. Persze, a vett állatokat is meggondoz­zák a fogatosok, de legalább nem kényeztetik el őket. Kutas József lés 2 230 000 tonna, a cement- a zománc- és aluminium kék. Megjelentek a mezőgazda­»Nem akarunk mi lótenyésztőf nemrégen szabadult meg az a széntenne kék és játékok, az irodaszerek. szövetkezetei csinálni ma, aj évszázados gyarmati uralomtól, _ ........................................_ a zománc- & aluminium cik­g épek korában. Ha van Zeto-Jez a tény nagy jelentőségű. A délkelet-ázsiai országok termelés 380 000 tonna volt, s többségéhez hasonlóan a fran- 76 millió méter szövetet gyár- ss® ellátására szolgáló első he- cia uralom alatt Vietnam is fottak az országban. A kis- lyi ipari vállalatok. Ezek mű- csupán külföldi árukat fo- ipari termelés ^kben kife_ gyasztott. A gyarmattartók Nagyarányú szovjet segítség a mezőgazdaság modernizálásához a nemzeti íezve 1958-hoz képest 30 szá- nyersanyag- zalékkal emelkedett, az állami szállítóvá tették az országot. ipar termelése pedig értékben Egy kisfiú példát mutat trágyáit, munkaeszközöket, szál. lító eszközöket stb gyártanak. Kielégítően fejlődnek a kis­ipari termelőszövetkezetek, amelyeknek az állami ipar és kereskedelem támogatást nyújt, A Szigetvár felől érkező és a Balaton-partra tovább menő vonat befutott a kaposvári ál­lomásra. Mivel ez a legjobb vo­nat a Balaton felé, sokan vár­tak már rá a peronon. Bár tartózkodási ideje 17 perc volt, az emberek mégis megrohanták a lépcsőket. Az erősebbek fél­relökték a gyengébbeket és az idősebbeket. Míg a felnőttek udvariatlan­ságból, neveletlenségből vizs­gáztak, egy 10—12 év körüli kis­fiú követésre méltó példát mu­tatott: átvette egy idősebb asz­szony csomagját, hogy segítsen neki. Az asszony hálatelt szívvel köszönte meg a fiúcska udva­riasságát, és honorálni akarván a segítséget, pénzt kotort elő. A kisfiú szinte sértődötten vá­laszolt: — Azt hiszi a néni, hogy pén­zért segítettem? Én azért kér­tem el a csomagot, mert lát­tam, hogy a néninek nehéz. S választ sem várva elsza­ladt. A néni pedig állt megle­petten, és a kedves kisfiúnak még a nevét sem tudhatta meg ... ron mi vagyunk az erősebbek, szelne, hanem valami gép for- Nézzetek csak rá egyszer a gatna egy ezerszer és ezerszer térképre... Meg aztán, ha a lejátszott lánezt. szovjet rakéták a hold körül — Hagyja csak, Dublac úr... keringőznek, hát el tudnak ta- Üljön le ide, és igyon velünk» lálni éppenséggel közelebbi egy pohár bort. Hagyjuk a ré-i m°kratikus Köztársaság Egy náci tábornok hi- tünk? — Ezt az egyik öreg pol- vatalosan is Verseilles-ban gár kérdezte az asztalnál. Ott székelt, mint az atlanti had- ül Oradour-sur-Vayres pol- erök egyik, s valószínűleg leg- gármestere is, a vörös Robert, befolyásosabb parancsnoka. S öt is megszítta az idő. Még ez a szervezet, amelynek az szikárabb lett, vörös haja rit- új nyugatnémet hadsereg a ge- kásabb, tele van ősz szálakkal, rince, most atomtámaszponto- bikanyaka megvékonyodott és célpontoka» is. Ezt Washing- gi dolgokat... ionban is tudják, sőt talán Dublacnak megakadt a tor- _ még Bonnban is. És különben kán a szó, rámeredt az előtte J építéséhez is, akármit is gondoljanak az ülőkre... Hát ezek is tudják? urak, Párizsban, a francia né- Mindenki tudja, és őt senki pet annyi szenvedés köti a mi sem akarja meghallgatni? oldalunkhoz, hogv ha kenyér- — Értem, uraim... értem... törésre kerül a sor, tudni fog- — makogta, és bizonytalan lép- ja, hol a helye... Ezeket a kö- tekkel kitámolygott a kocsmá- telékeket nem lehet elszakita- bői. ni. Olyan hatalom nincs... — Mi ütött ebbe a szeren­Ennél a mondatnál tartottak, csétlenbe? i amikor Dublee odalépett az — Ügy látszik, megzavaró­Azóta., hogy 1954-ben Vietnam­ban helyreállt a béke, a Szovjet­unió 400 millió rubel segélyt és további 160 millió rubel hosszúle­járatú hitelt nyújtott a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A béke helyreállítása idején a Szov­jetunió 170 000 tonna rizst és 26 000 tonna műtrágyát küldött Vietnam­nak. Jelentős műszaki segítséget nyújt 125 000 hektár szűzföld tér­és ellátja őket megrendelések- mékennyé tételéhez, amelyből 29 000 hektáron kávét, 17 000-en teát és 5000-en gumifákat ültetnek. Ezenkívül sok új banán-, ananász-, bors-, narancs- és trópusi évélő ültetvényeket telepítenek szovjet segítséggel. Ugyancsak szovjet műszaki segítséggel létrehoznak 19 új állami gazdaságot, és 27 állami gazdaságban áttérnek a kávé, tea* banán, ananász, citrom, gumi, spa­nyol paprika és más trópusi ter­mények termesztésére. A Szovjetunió az 1960. június 14-i egyezménynek megfelelően 350 millió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunió által szállítandó mezőgazdasági felszere­lések, gépek, eszközök, műtrágya* üzemanyag és egyéb szükségletek árának fedezéséhez. A Szovjetunió többek között 700 traktort, 800 te­hergépkocsit, nagy mennyiségű egyéb mezőgázdaságí felszerelést, gépet és szerszámot szállít. Műsza­ki segítséget nyújt 25 kávé- és 15 teafeldolgozó üzem, 4 gyümölcs- konzerv-gyár és 4 gyümölcscsoma­goló üzem építéséhez. kel. 195S-ben az országban 28 iparvállalatot helyeztek üzem­be, ezenkívül sok új kis válla­lat épült a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozására. Észak-Vietnam lakossága ezekben a napokban lelkesen dolgozik, hogy teljesítse az 1960. évi állami tervet, s ezzel a hároméves tervet, amely megteremti a kedvező feltétele­ket az 1961—1965. évi első öt­éves tervhez. A Vietnami De­első ötéves terve a szocializmus szükséges anyagi bázis megteremtését irányozza elő. A kulturális fejlődés adataiból UXJt-C, 11UAH d LCU11 OOll 1 —----j — .»vft.vuvujvuvv., >-« aeyfolhnr ' Hilft k át akar felállítani Franciaor- ráncos lett, csak apró szemei- ^Bocsánat, uraim, hogy za- - Talán akart valamit mon­varok... — kezdte elfogódot- dani? szág különböző vidékeim Itt az ben él még a régi tűz. Hau te-Vienne-ben is. — Nemcsak arról van szó Hát erről van szó..: Ide ~ mondja halk, de határozott jutott Franciaország. Ott, ahol hangon —, hogy itt ne legyen tan. — Akart, az biztos, de hát’ Minden tekintet feléje for- azzal, hogy »hagyjuk a régi, talán eg? tudja, valamikor Oradour romjai áll- atomtámaszpont. Hanem, hogy dúlt, de az első pillanatban , tak - ha nem is egészen azon sehol se legyen... Sehol a vi- rneg ilyen közelről sem ismer- bántottam meg. a helyen most majd atom- ^gon. Ezt a háborút meg kell ek meg^Vegre vatata megszo- - támaszpont lesz: amerikai nyernünk, mielőtt még eikez- Rút: — Hiszen ez Dublac! akart, fegyverekkel és német irányi- , . . Ténvleg, maga az Dublac tással, — Fs ezt hogyan akarod esi- ur? Mi szél hozta ide? Megint csak harcolni kell, s nalni? A tábornok paktál a _ No nézd, hogy mi lett eb- e föld népének kell szembe- nemetekkel, Francot is be j-,61 a Dublacból... szállni a háborús politika egész f^a csempészni ebbe az elo­erkölcstelenségével és fény ege- ^lo..”y“gatl c.ubba':' ,M! itt ülünk az o klubjuk kellős csak nem — Fene tudja, hogy mit . Láthatod rajta, hogy; nincs egészen észnél... Beszél­jünk inkább a magunk aolgá-] ról. Dublacot még ezután is( többször látták a környéken) Nincs valami jó bőrbenbolyongam. Nem beszélt sen-) — Üljön le csak ide közénk, kivel, de ha valaki megszólí­A könyvforgalomra vonatko- társaság lakosságának 93,4 zó legutóbb közzétett adatokból százaléka tud írni és olvasni, kitűnik, hogy 1959-ben Észak- A falusi iskolák tanerejének Vietnam minden lakosa átla- megerősítésére a kormány gosan egy könyvet vásárolt, több mint tízezer képzett ká- Hanoiban. Haiphongban ez az dert küld a városokból és a arány átlagosan 4 könyvre járási központokból. A közép­emelkedik. iskolai és az egyetemi diákok száma csaknem tizenötszöröse a háború előttinek. Az iskolai oktatásban részt vevő diákok száma 60 száza­lékkal emelkedett, ugyanakkor A Thai-Meo autonóm terület közepén,"és arról ábrándozunk, üublac... — mondta a vörös tóttá, furcsa mozdulatot tett ai négyszeresére partOK es lapjaik oromujjon- . ^ ’ .... . .. ,7 i___ — R obert. kezével, mint amikor valaki ( — Köszönöm, nem ülök le... letöröl egy ködpárás ablakot... gásban törnek ki a tábornok hogy megnyerjük a háborút, és az aee nvueatnémet kan- belőtt meg elkezdenek. ---------------,--------------------­c ellár batótkozfsa fölött. Hát - Ne felejtsd el - szól köz- Csupán meg akarok mondani & «ak igen, így forgott vissza a ke- be f nemetek is maguknak valamit Azt hl- ;°zb®n,,^emei elen"en íorog rék oda ahol valamikor lefor- tanultak tálán valamit. szem, rögtön ide kellett volna 111 kezdtek, dították a sínrőfa huíenstók - Tanultak, de nem kérde- jönnöm... Itt kellett volna ren- - Füst és hamu... hadiszerelvényeit... zik őket... dezm a magam dolgát... S néha még nevetett is hoz­— Nem szabad megtörtén- — Nem erről van szó — Ezek a mondatok úgy jöttek za- nie. Ezt értem. De mit tehe- mondja Robert. — Végső so- ki belőle, mintha nem is ő be- — VÉGE — 1958-hoz viszonyítva 1959-ben nemzeti kisebbségei 256 áltálá- emelkedett az nos iskolát építettek a múlt iskolák száma. tanévben, s társadalmi munkád ban 2000 tantermet szereltek fel asztalokkal és padokkal. A felszabadító harc győzelme Az említett terület 362 álta- óta jelentős sikereket értek el lános iskolájában jelenleg a népi Vietnamban a közokta- 11 300 növendék tanul: ötször íós fejlesztésében. Jelenleg a annyi, mint az előző iskolá黕 Vietnami Demokratikus Köz- ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom