Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

Vasárnap, 1960. szeptember 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP KESERGŐ KISLÁNYOK Nincs mások Ezért csak mondok el jogom családi beleszólni életébe, apró epizódokat amikbe akarat­lanul botlottam bele egy Ba- laton-parti óvodában. S hogy eltitkolom a szereplő szemé­lyek igazi nevét? Ez mit sem Klári is jött szemlesütve egy napon. Látszott, moso­lyogni szeretne, örülni a di­cséretnek, de mégsem, mert jaj, mi volt utána? Rágon­dolni is rossz... — Majdnem megfagytam az este, óvó néni. Fáztam az változtat a tényeken, na- utcán, mert az anya elkül­gyon is érthető. Azok a gye­rekek, akikről szó lesz, talán egy kissé koraérettek, vagy az élet korábban tanította meg őket ítéletet mondani, keseregni s menedéket ke­resni egy embernél — az óvónőnél —, oki meghallgat­ja őket, s bátorítja, vigasz­talja, sőt talán segíteni is igyekszik bajukon. íme: Tériké, az ötéves kislány egyik reggel ezzel ugrott szenvedélyesen az óvónő ölébe: — Óvó néni, én nem sze­retek otthon lenni — Fakó lett az arca, meg­eredtek a könnyei, görcsö­sen szorongatta Margit néni nyakát, és keservesen zoko­gott. — Miért, kislányom ? — Mert... mert... az es­te megint baj volt... — Mi történt? — Berúgott az apu... és veszekedett anyuval. Holnap már talán nem is jövök óvo­dába, mert elmegyünk ... Igen, anyu mondta is, hogy elköltözünk, mert apuval nem lehet kibírni... Másnap kedélyesebb volt a kislány, jókedvű. — Tegnap nem volt ám baj... Még csókolóztak is! De anyu kezdte ... Aztán megint a kesergés, a szomorúság, s ez így is­métlődött napról napra. Is­métlődött? így van ma is, csak valami közbejöhetett, mert a kislány egyik nap így számolt be második édesanyjának: — Így már jó... óvó néni kérem ... Apu nem tud ám berúgni... mert beteg. dött. De apa még meg is di­csért, mert egy órát vártam rá a kocsmaajtóban. Aztán hazamentünk, de... A kislány sírva fakadt, és odabújt Margit nénihez. — Apa megfogta anyu nyakát és húzta ... aztán megverte nagyon. Én még sohase kaptam ki úgy. Nem is aludtunk együtt. Apa a konyhában volt, mi meg a szobában. Csak miért kell mindig hazamenni? Itt olyan jó... Es Jucika — a harmadik — csakúgy tele van panasz- szal, mint apró sorstársai. Csak mondja, mondja, amer­re jár, fűnek-fának panasz­kodik, mert menedéket ke­res. Fél odahaza. — Édesapám rátérdelt édesanyámra, úgy ütötte ... úgy sírt szegény. A szom­széd néni mondta, hogy biz­tosan féltékeny a szerencsét­len, pedig olyan áldott jó asszony az anyukám. Meg azt is mondta, hogy az én apám már nem is normális, elitta az eszét... Mit is fűzhetnék e három gyermek történetéhez? Úgy­sem segítene. Ha szüleik, édesapjuk nem látják meg vonásaikon a korai kesergés jelét, ha a panasz nem jut el hozzájuk, ha nem tudnak emberek lenni és élni a csa­ládért, gyermekeikért, akkor jogos a társadalom megveté­se. Nehéz beleszólni, nehéz az óvónő helyzete is. De egy­szer csak meg kell mondani valakinek, hogy ezek az apák lassan borba fojthatják gyermekeik jövőjét is ... J. B. Tabon hallottuk Honfoglaló kocsma A bábonymegyeriek járási tanácstagja tette szóvá az ese­tet: — A földművesszövetkezet italboltja a búcsú napjára be- kéretőzött a művelődési házba. A búcsú elmúlt, a kocsma azonban maradt az új helyén. Tudomásom szerint nem is akar egyhamar elköltözni. Közben ugyanis úgy határoz­tak az fmsz vezetői, hogy az italbolt régi épületét le kell bontani. Eddig a Tabi Járási Tanács ülésén elhangzott interpelláció. Az ügy megvizsgálása és az intézkedés az FJK dolga. Von­ja is mielőbb kérdőre a hon­foglaló kocsmát, amelynek a művelődés házában nincs ke­resnivalója. Még ideiglenes társbérlőként sem. Majdnem önajánlás Még most is üres a tabi já­rás egyik falujában a tanács- elnöki szék. Éppen ez adta az ötletet egy asszonynak, hogy gyorsan — amíg talán még nem késő — bemenjen Tabra Pánczél Lajos járási tanácstit­kárhoz. No, nem magát prote- zsálandó, hanem ... — Mi az oka annak, hogy nem a férjemet jelölik tanács­elnöknek? — vágott a dolgok közepébe. — Semmi más, csak az, hogy nem mi, hanem a falu tanács­tagjai választanak elnököt ma­guk közül. Nem emlékszem rá, hogy járt volna nálunk kül­döttség a férje ügyében — szólt Pánczél elvtárs. Erre az asszony sarkon for­dult, s csakhamar behúzta ma­ga mögött a hivatal ajtaját. Sietősen elindult hazafelé. Ta­lán azzal a feltett szándékkal, hogy megszervezze a küldött­séget ... — kj — November 7-re kigyullad a villany Csákányban Három éve, 1958-tól tartalé­kolta már a tanács a község­fejlesztési alapot. A takarékos­kodás eredményeként ez évben megkezdhették a község villa­mosítását. A múlt héten leás­ták az oszlopokat, e hét végén pedig megkezdik a drótok fel­szerelését. Ügy igyekeznek a munkálatokkal, hogy november 7-re kigyulladjon a villany a községben. Egy régi romos urasági épü­letből — 150 ezer forintos me­gyei beruházással — még az idén megkezdik egy 30 gyer­mek befogadására alkalmas óvoda építését. Ugyanitt épí­tik meg a kétszobás komfortos óvónői lakást. Elkészült már az orvosi rendelő és várószoba terve. Az 50 ezer forintos be­ruházásra a jövő évben kerül sor. Jobb munka — több tégla A terv szerinti nyersgyártás, ha az időjárás engedi, novem­ber 10-ig tart az Arany utcai Téglagyárban. A gyártási időre előírt 6 millió 200 ezer darab téglát azonban már szeptember végére elkészítik, ha nem lesz­nek nagyobb esőzések. így 900 ezer téglával gyárthatnak töb­bet az eredetileg tervezett mennyiségnél. Szépen haladnak az égetés­sel is. Időarányos tervüket 101,4 százalékra teljesítették, s szeptember végéig 83 800 darab téglával égetnek többet a ter­vezettnél., Az utolsó negyedév­ben még további 60 ezer darab­bal szándékoznak túlteljesíte­Szépülő párthelyiségek, új klubok Megyeszerte új törekvésnek I lehetünk tanúi: szépítik, csino­sítják a párthelyiségeket. | rangjukhoz méltó környezethez juttatják a pártszervezeteket, örvendetes jelenség, hogy sok helyütt a kommunisták a pár- tonkívüliekkel összefogva, tár­sadalmi munkával teszik ben­sőségesebbé, otthonosabbá székházukat. A megye 170 községének van már elfogad­ható párthelyisége. Gyarapodik berendezésük is. Néhány éve már megindult a mozgalom abból a célból, hogy a párt székháza a falu legszebb középülete legyen, amely hangulatával, rendjével is vonzza az embereket. Több tucatnyi olyan község van, ahol a kommunisták a párt anyagi erejéből és a lakosság társadal- i munkájával szép otthont, igazi klubot teremtettek. A megye majd minden járásában akad néhány olyan pártház, amelyben klub is van modem bútorzattal, televízióval. Több faluban a pártszékház tetejére I a kommunistáké, együtt tanul­került fel először a televíziós antenna. S a pártklub nemcsak . 'm* , ’" N nak, szórakoznak ott a párton- | kívüliekkel. A balatonszabadi pártházat a közelmúltban adták át ren-> deitetésének. Ez a 280 ezer forintos költséggel épült szék­ház harmonikafallal két klubszobává alakítható nagyter­met, pártirodát, KISZ-helyiséget foglal magában. Ponto­san ennek a mására készült a buzsákiak pártotthona is. Tapasztalatcsere a Nagyatádi Járási Pártbizottságon Hogyan juthatunk még köze­lebb az emberekhez, milyen módszerekkel dolgozhatnak jobban a pártszervezetek? — erről beszélgettek a minap Nagyatádon a pártbizottságok­nak az agitációs és propagan­damunka irányításával megbí­zott munkatársai. A vendégek egy része előzőleg két napot töltött a járásban, felkerestek pártszervezeteket, s a tapaszta­latokat csütörtökön beszélték meg a Nagyatádi Járási Párt- bizottságon. Részt vett és fel­szólalt a megbeszélésen Heve­si János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Takács Ist­ván elvtárs, az agitációs és pro­pagandaosztály vezetője, vala­mint az osztály több munka­társa. Felszólalt Torma István elvtárs, a járási pártbizottság titkára is. Rudics József elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatársa vitaindító felszólalásában ele­mezte a járási pártbizottság agitációs és propagandamunká­ját. Megállapította, hogy a pártbizottságon dolgozók alap­jában véve jól látják el felada­tukat. Gondot fordítanak a párttagok elméleti képzésére, tájékoztatására. Nagy jelentő­séget tulajdonítanak a pártna­poknak, azokon a pártbizottság vezetői is megjelennek, sőt gyakran előadást is tartanak egy-egy fontos kérdésről. A pártbizottság vezetői tanítanak és maguk is tanulnak. Rend­szeresen segítik a pedagógusok oktatását. Becsülete van az elő- adásos propagandának. E mun­ka ellátására 21 tagú előadói irodát hoztak létre. Az előadá­sok témaválasztásánál figye­lembe veszik az illető község lakosságának összetételét és az ott lévő problémákat. A nép­művelési munkáról rendsze­res kiadványokban tájékoztat­ják a járás lakosságát. Jó munkát végeztek a kulturális rendezvények szervezésében. A községi alapszervezetek nagy része azonban már koránt sem törődik ekkora gonddal a kul­turális munkával. Sok párt- szervezetben még sohasem tűz­ték napirendre a könyvtár, a kultúrcsoport vagy a szülői munkaközösség munkáját, ho­lott ez is a pártmunka szerves része. E téren előbbre kell lép­niük. A könyvtárakról szólva Ru­dics elvtárs megállapította,- hogy sok községi könyvtár ol­vasóinak zöme tanuló, kevés a paraszti felnőtt olvasó. Ezért, hogy be ne csapódjunk, érde­mes és szükséges olykor-oly­kor megnézni: mi van a szá­mok mögött. A pedagógusokkal helyesen foglalkozik a pártbizottság. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az úttörőmunkát céltudatosabban kell végezniük a nevelőknek. Eredménnyel járt a pártbi­zottságnak az a kezdeménye­zése, amely a vidéken lakó ér­telmiségiek TIT-be való be­vonására irányult. Több he­lyütt hoztak létre TIT-fiókot. A felszólalók ugyancsak megerősítették: a Nagyatádi Járási Pártbizottság jól oldja meg agitációs feladatait. Han­goztatták: szükség van a mos­tanihoz hasonló tapasztalatcse­rékbe. Sávoly téli tervéből A tanács, a pártszervezet, a művelődési ház és a tömeg­szervezetek vezetőinek részvé­telével a sávolyiak is elkészí­tették a falu téli tervét. A po­litikai oktatás a párttagok és a kiszesek körében történik majd szervezett formában. A pártoktatásra több mint hú­szán, a KISZ tanfolyamára pe­ni tervüket. ■ h tizenöten jelentkeztek ed­visszaérése után tegyen több pártmunkások tömeges legyil-sg Akik az általános iskola el- olyam intézkedést, amellyel kolására készítettek elő, oson-j!végzését tűzték célul maguk megnyugtatja a szovjet kor- tak minden rendű és rangúSelé, azok számára megindítják mányt, hogy a németek híven kémek, gyakorlott börtönőrök,Sa hetedik osztályt. November megtartják a szovjet—német ügyes kezű hóhérok, mindenfé-Jí közepétől március közepéig^ tíz szerződést. le »gazdasági tanácsadók", akik: Schulenburg egyedül tért készen h°gF varjúraj-! /1*7\ vissza Moszkvába, minthogy kent telepedjenek rá a meg­U/' Waitzelnek még Berlinben kel- szállt területekre és azonnal------ lett maradnia. Kellemetlen kiszivattyúzzanak onnét min­e loérzettel utazott el és elő- dent, amit csak lehetséges. Ej­érzetében nem is csalódott* szakánként pedig zakatoló motorjaival titokban húzott a SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ ^ismeretterjesztő előadás fog­lalkozik majd a mezőgazdaság, • az ifjúság nevelése és az ál­talános politikai tájékozódás kérdéseivel. A színjátszók két színdarab betanulására vállalkoztak. Egyik műsorukat december végén, a másikat pedig feb­ruárban mutatják be. Tovább folytatja munkáját a tánccso­port és a tavaly alakult ve­gyeskórus. Minden évben sike­re van az asszonyok, lányok részére indított gyakorlati tan­folyamoknak. Január 21-től február 2-ig sütő-főző tanfo­lyam kezdődik. A baromfite­nyésztés gyakorlati és elméleti tudnivalóival ismerkednek meg a baromfitenyésztési tanfolyam hallgatói. Waitzel ezredes pedig, aki désére, hogy remélheti-e sze- az előző napon még azon gon- mélyes kihallgatását a Führer­Ugyanakkor, amikor Schulen­szovjet határ felé az egészj dolkozott, hogy háziőrizete tői és megindokolhatja-e előtte burg Berlinből Moszkvába uta- szörnyeteg hitleri hadigépezet, nem a Moabit-börtönbem fog-e következtetéseit. Ribbentrop zott, titokban német hadosztá- hogy a Führer első parancsára folytatódni vagy éppenséggel furcsán _ elmosolyodott és egy lyokat irányítottak a szovjet váratlanul rázúduljon a szovjet: valamelyik koncentrációs tá- meglehetősen rejtélyes kifeje- h-jtár felé. Európa minden irá- földre, borban — most úgy érezte, zést tett, melynek értelme kö- ^yából, hajókon, óceánjárókcn, mintha csak álmodná a jelene- rülbelül annyi volt, hogy a teherszállító- és személyvona- HALÁL ÉS SZÜLETÉS Nagy jelentőségű újítás talajszerkezeti és vízgazdálkodási mérések végzésére tét. Már otthon volt, már le vetette díszegyenruháját Führer aligha tartaná szeren- fokon autóoszlopokkal, szállí­is cséjének, meg aztán Schulen- és burg úr szempontjából is talán tó-repülőgépekkel, szárazföl­dön, tengeren és levegőben vo­Ugyanazon a reggelen, ami-; kor Kraschke a Belorusz pá-; kényelmes házikabátjába bújt, jobb lesz, ha ez az audencia najt a Szovjetunió határai felé lyaudvarra indult, hogy a vo-; amikor végre a tükör elé lép- elmarad hetett és gondosan szemügyre Ribbentrop persze nem vehette az utolsó napok izgal- morMjta meg Schulenburgnak maitol megnyúlt arcat, majd , . ,, ^ . szívből felkacagott. a legfontosabbat: a Fuhrernek a gyalogság és a tüzérség, sok száltó Herr Müllernek ezer tank és repülőgép, vitték a atadfa a /Nmeket, a ~Zsebes bombákat és a lőszert, robogtak Zs°ra" névén ismert ifjú zseb az ezredtörzsek autói, a le.gkü- jelszó, aki mar zsenge evei lönbözőbb gyártmányú gépko- ellenere is tisztes tolvaj múlt­Lám, mit jelent az olyan je- azt a szándékát, hogy letartóz- csiik) amelyeket a bilincsbe vert ra- három büntetésre tekinthe­lentés, amely ínyére van a tatja és átadja a Gestapónak. Európa minden országából ra- tett vissza, a Gorkij úton sé­főnökségnek! Schulenburgot kizárólag az boltak> a fényszórós alakula- tóit egyenesen az imént emlí­* * * mentette meg ettől, hogy a ha- tok> & mozgó rádióállomások, Pályaudvar felé. hogy bú-: Schulenburg úr bizony nem- borút már elhatározták. ^Hitler tóbari nyQmdák. S utaztak kü- csúztassa a Nyegoreloje határ­állomás felé induló expressz­vonat elővigyázatlan utasait. Tulajdonképpen Zsebes Zso- rának nem volt kit búcsúztat-; nia, ámde a Belorusz-pályaud-; var és a nemzetközi vonat kü-; Ionosén fölkeltette érdeklődé-; csak hogy rendjelet nem ka- úgy vélte, hogy a nagykövet lönlegesen kiképzett ejtőernyős pott, hanem éppen ellenkező- váratlan leváltása Moszkvában diverzánsok, akik a szovjet leg: rendkívül kellemetlen be- gyanút ébreszthetne, márpedig rendőrség és a szovjet belügyi szélgetése volt Joachim von most minden igyekezete arra gz^j-y^k egyenruháit viselték, Ribbentrop birodalmi külügy- irányult, hogy szándékait ti- robbanóanyaggal és hordozha- miniszter úrral. tokban tartsa. Ezért fogadta el ^ rádióállomásokkal voltak A külügyminiszter ki jelen- Ribbentrop javaslatát, hogy felszerelve, vonultak a Gestapo tette a nagykövetnek, hogy a Schulenburg térjen vissza »különleges alakulatai", ame- Führer szerfölött elégedetlen a Moszkvába, magában pedig jyeket a szovjet lakosság és jelentéseivel és egyáltalán nem azt gondolta, hogy még mindig osztja Schulenburg alaptalan lesz ideje letartóztatni. Rib­következtetéseit. bentrop utasította Schulenbur- cember 10-én Hitler A nagykövetnek arra a kér- got, hogy Moszkvába való csára főbelőtték. sét, hiszen ez volt működésé­Schulenbursot 1944. de- nek legfontosabb terepe, paran­— Folytatjuk — (Tudósítónktól.) Régóta próbálkoznak már külföldi szakemberek is 'egy olyan talajmintavevő-eszköz előállításával, amellyel a talaj eredeti szerkezete mellett ta­lajszerkezeti és vízgazdálkodá­si méréseket lehet végezni. E kísérletek eddig még nem jár­tak sikerrel. Hét évi próbálko­zás után sikerült e kérdést megoldania Vér Ferencnek, az ÖMMI kaposvári laboratóriu- |ma tudományos osztályvezető­jének. A talaj rugalmasságának fi­gyelembevételével megfelelő mintavevőcsöv^t készített, s ez­zel valósággal forradalmasítot­ta a talajvizsgálatot. A készü­lék segítségével teljesen erede­ti talajszerkezetű és nedvesség- tartalmú, 100 köbcentiméter- íjnyi talaj kerül be a laborató- nriumba további vizsgálatra. Az újítással megbízható pontos­sággal és könnyűszerrel 29 fé­le mérést lehet elvégezni. A többi között a talaj duzzadását, zsugorodását, súlyát, térfoga- tos víztartalmát. Ezekből ki­számítható például az öntözés­hez szükséges vízmennyiség, a talaj tömöttségi foka stb. Az újítást már szabadalmaz­tatta a feltaláló, s a budapesti nemzetközi műszerkiállításor is igen nagy érdeklődést tanú­sítottak iránta a külföldiek köztük szovjet, csehszlovák lengyel és nyugatnémet szak­emberek. A csöveket a Labo­ratóriumi Felszerelések Gyári készíti, s eddig 400-at szállítot­tak le a Dél-alíöldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetnek, s Kertészeti és Szőlészeti Főis­kolának, a Mosonmagyaróvár; Mezőgazdasági Akadémiánál! >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom