Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960, szeptember %% Pénz, pénz, pénz... Az újításokkal jól jár a gyár, nyernek az újítók Veszekedő kommunisták Csupán augusztusban 18 újí­tást fogadtak el a Kaposvári Cukorgyárban. Már ez az egy adat is mutatja, hogy élénk újítókedv van az üzemben. Az újítási naplóból kitűnik, hogy nem mindig ugyanazok újíta­nak, mint némely helyen ta­pasztalni lehet. Itt az újítók névsorában éppen úgy megta­lálni Zsigmond Andrásnak, a Cukoripari Kutató Intézet fő­mérnökének, mint Balázs Jó­zsef műszerésznek, Borda Györgynek, Békéi Józsefnek, Boksa Lajosnak, Puska Károly- ruak, Röhrig Imrének, Gaál Jó­zsefnek, az üzem dolgozóinak nevét Mondhatná valaki, miért ír­juk a cukorgyár újítómozgal- mámak előnyére a Cukoripari Kutató Intézet munkatársának vagy Kollár Jenő ugyancsak budapesti dolgozónak az újí­tásait, mi köze ezeknek a cu­korgyári újítómozgalomhoz. Látszatra úgy tűnik, hogy' semmi, vagy legalábbis kevés. De ha a dolog mélyére tekin­tünk, másként látjuk a helyze­tet. Mert vajon csak ott megy jól az újítás, ahol csupán a gyár dolgozóinak ötleteit hasz­nosítják? Korántsem, hiszen az újítási rendeletek módot ad­nak arra, hogy szakirodalomból átvett elképzeléseket egy-egy üzemre vonatkoztatva, a helyi körülményeknek megfelelően kidolgozzanak, bevezessenek, vagy hogy más üzem dolgozói­nak újítását megvalósítsák. Mindkét esetben a népgazda­ság, sőt a kivitelezők is nyer­nek. Hiszen például ez öflet irodalomból való átvételének feltüntetésével is kap (ha nem is annyit, mint. eredeti ötlet valóraváltásakor) újítási díjat a dolgozó vagy a kivitelező brigád. Így kapcsolódott be számottevően az újítómozga­lomba a nedvesszelet-kiszállító csigaberendezést a helyi kö­rülményekre kidolgozó és kivi­telező Jancsek—Laki-brigád és még sokan mások. Természetesen a cukorgyári újítómozgalmat nem lehet le­szűkíteni az idegen és az iro­dalomból átvett újítások kivi­telezésére. Elismeiésre méltó ugyan az üzem főmérnökének és műszakjainak az a törekvé­se, hogy a külföldi folyóirato­kat sűrűn lapozgatva lefordít­ják, s javasolnak egy-egy jó elgondolást megvalósításra, de ez nem minden. Nagyon sok apró újítás, ésszerűsítés teszi gazdaggá a cukorgyári újító­mozgalmat. Egy-egy alkatrész módosítása, célszerűbb művelet megvalósítása tarkítja ezt a nemes munkát. Ezeket az ap­róbb ötleteket sem sajnálja megjutalmazni a bíráló bizott­ság. Persze nem jelent ez vala­miféle elvtelen megalkuvást, ugyanis, 'ha az ötlet nem érte meg a megvalósítás fáradságát, bátran elutasítják. Azaz (s ta­lán ezzel kellett volna kezdeni) gondos gazdája van itt az újító- mozgalomnak. Ez sokat jelent! Sokat tesz, hogy mintaszerű az újítások nyilvántartása. Szá­mottevő, hogy Magyarfi József segédműszakvezető, újítási fe­lelős lelkiismereti kérdésnek tekinti az újítómozgalom irá­nyítását, s figyelmét a legki­sebb kezdeményezés sem kerü­li el. Hogy akadnak hibák is? Bizonyára. Egy azonban biztos: messze felülmúlj^ ezeket az a törekvés, hogy az újítómozga­lom szolgálja a népgazdaság és az újítók javát. A most beveze­tett nagyobb jelentőségű újítá­sokért a kampány befejezése után a pontos gazdasági számí­tások elvégzésével kapják meg méltó jutalmukat az újítók- Azonban az augusztusban a kisebb újításokért kifizetett 2100 forint és az idegen újítá­sok bevezetésében való közre­működésért kiadott 3500 forint azt bizonyítja, hogy mindenki­nek megéri az újért, a jobbért való fáradozás. Sárgul a kukorica, szaporod­nak a felszedett burgonyahal­mok. Szekerek, vontatók fuva­rozzák a téli takarmányt, trak­torok ekéi hasítják a földet, ágyat készítenek a magnak. Némán, és mégis beszélőn mindenütt megmutatkozik íz ősz, buzdít, sürget: igyekez­zünk a betakarítással. Csoko- nyavisonta három szövetkeze­tének is az a legfőbb gondja, hogy a betakarítás ne késle­kedjék, a mag idejében kerül­jön a földbe. A vetést várja a búza a Petőfi Tsz-ben. Megtisztítva, elkészítve halmozódik a mag a raktárakban. 43 és fél mázsa olasz búzát, valamint 50 má­zsa magyar búzát cseréltek az idén. Nem volt szükségük többre, mivel az elmúlt évben sokat cseréltek. Olasz búzát — mint másutt Is — most vet­nek először, s az újnak megjá­ró érdeklődéssel várják az eredményt. Addig, míg rákerül a sor a búzára, szorgalmasan vetik az egyéb magvakat. A rozs 60, az árpa 23, a takar­mánykeverék 31 holdon már a földben van. A dohány szedését már csaknem befejezték, talán egy hold kér még munkáskezet. Az idén próbálkoztak először — 10 holdon — dohányter­mesztéssel, s úgy látják, na­gyon érdemes volt. De tudták ezt már a dohányszüret előtt is, ezért építették fel a szép, 45 méter hosszú dohánypajtá­jukat. Lassan már egészen megtölti a termés. A próbál­kozás sikerrel járt, jövőre folytatják ezt a munkát, ha lehet, még nagyobb mértékben, és még egy dohányszárító paj­tát építenek. Az idő, az ősz másként is sürget. A szép vemhes kocák mindennap közelebb kerülnek sz el léshez. Siet ni kell az épí­tőknek, hogy még ebben a hó- ^aoban befejezzék a 20 ferő- '■■üves sertésfiaztató építését ”ert a késedelem nagy gond 'é állítaná a szövetkezetét. El "og ez készülni időre — így | <artiák, s reméljük, nem is lesz probléma a kocák elhelyezése. Sok ok késztette a városi pártbizottságot arra. hogy párt- szervezetet segítsen létrehozni a rengeteg bajjal küszködő Te­metkezési Vállalatnál. Miután a kertészeti részleget is hoz­zácsatolták a vállalathoz, vi­lágossá vált, hogy a gyenge gazdasági vezetés egyedül nem tud megbirkózni a megnöve­kedett feladatokkal. A pártbi­zottságon úgy vélekedtek, ha csak egy kisszámú pártszerve­zetet sikerül is létrehozni, az is nagy segítség lesz. Hasonló­képp vélekedett az Igazgató is, s így márciusban megalakult a pártszervezet. Az első összecsapás Kezdetben ügy látszott, hogy minden a legjobban sikerült. A pártszervezet — olyanokból alakult meg, akik nem sokkal előbb kerültek a vállalathoz — először igyekezett szorosan együttműködni az igazgatóval. Elsősorban Taubert Gyuláné elvtárs, a pártszervezet titká­ra volt azon, hogy helyreálljon a megtépázott igazgatói tekin­tély, a rend és a fegyelem. A szándék jó volt, ám az a módszer, ahogy elhatározásai­kat véghez akarták vinni, nemegyszer váltott ki megüt­közést a dolgozók körében. Taubertné elvtárs türelmetlen­séget tanúsított mások hibájá­val szemben, de saját hibái iránt már sokkal, elnézőbb volt. Az évek során felgyülemlett hibákat és fogyatékosságokat egyik napról a másikra akar­ták kiküszöbölni. Átnyúltak az igazgató ^eje felett, helyette is ők akartak intézkedni. Félre­értve a termelés pártellenőr­zésének helyes elveit, paran­csolgatáshoz folyamodtak. Taubertné elvtárs például a párttitkár jogán azt követelte a virágüzlet pénztárosától, hogy számoljon le előtte, ho­lott ez egyáltalán nem tarto­zik jog- és feladatkörébe. Ha­sonló módszereket kezdtek al­kalmazni más párttagok is. Fejlődik, gazdagodik a szö­vetkezet, s jó lenne, ha az a néhány visszahúzódó is meg­látná, hogy ehhez a lendületes, együttes munkához mindenki kezére szükség van. Befejezték a szénagyűjtést a Kossuth Termelőszövetke­zetben. S ha az időjárás nem szól közbe, akkor az idén igen korán elvégzik a többi munkát is. Törekednek az emberek, s ez az igyekezet meglátszik egész gazdaságukon. Árpájuk 80 százalékát, a rozs 70 százalékát elvetették, a ta­karmánykeverék — 30 holdat terveztek — teljes egészében már a földben van. Dohányuk két hete szárad a pajtában. A gondos munkával készített fü­zérek az egész évi lelkiisme­retes kezelést dicsérik. Burgo­nyaterületük több mint felén már felszedték a termést. Ha így haladnak, hamarosan a hátuk mögött lesz ez a munka is, hiszen nem egy nap volt olyan, hogy a 25 tagú brigád 6600 négyszögölön szedte fel a burgonyát. S ha ezzel végez­nek, jön a kukorica, de egye­lőre még kell neki az őszi ér­lelő napsütés. Csaknem 2 millió forintot vár burgonyából a falu harmadik közös gazda­sága, a Zöldmező. Ez a tsz termel a legnagyobb területen burgonyát. Mivel a talajviszo­nyok nagyon kedveznek, 220 holdat vetettek belőle. Az idén az elmúlt évekhez viszo­nyítva sokkal jobb a termés. Egy hold átlagosan 110—115 mázsával fizet. A szövetkezeti gazdák teljes lendülettel végzik a szedést, s a fele területen már túl van­nak ezen a munkán. A szép termésnek köszönhető, hogy már 527 mázsát szállíthattak ülföldre a mék közvetítésével, őt az a tervük, hogy ha lehet­séges, még pótszerződést is köt­nek. A sok hiba méltán váltotta ki a kommunisták elégedetlen­ségét. Következetesen valóban ők fedték fel a hibákat, és ők követelték kijavításukat is, ám azt kezdték hinni, hogy csak a* kommunisták becsületesek, aki nem párttag, az nem is meg­bízható. Ez a szemléletmód kezdett gyakorlattá válni, és joggal sértette a becsületes pártonkívülieket. Ez idézte elő, hogy a kommunistákban örökös hibakeresőket lássanak, akiktől állandóan félni kell, mert nem tudni, kiben mikor találnak hibát. A pártszerve­zet némely tagja — de külö­nösen a párttitkár elvtársnő — a mindenkivel szembeni bizal­matlanság fojtó légkörét alakí­totta ki maga körül. Önhatal­múlag folytattak vizsgálatokat pártonkívüliek ellen. Azt kö­vetelték az igazgatótól, hogy fegyelmi vizsgálat nélkül mondjon fel a kisebb mulasz­tást vétő, a vállalatnál évek óta becsületesen dolgozó pár­ton kívüli főkertésznek. Ami­kor az igazgató — nagyon he­lyesen — nem volt hajlandó teljesíteni e törvénytelen ké­rést, a párttitkárnő szembefor­dult vele, és megtörtént az el­ső összecsapás, amelyet aztán több is követett. Klikkszellem alakult ki Két csoportosulás, két klikk alakult ki a pártszervezetben és a válalatnál. Hol a párttit­kárt, hol az igazgatót körülve­vő csoport bizonyult erősebb­nek. A pártbizottság megpró­bálta összebékíteni a két cso­port fejét, egyszer úgy látszott, sikerült is ez, azonban nem telt el hosszú idő, újra kirob­bant a belviszály. A helyzet egyre romlott és vált tűrhetet­lenebbé. A két tábor arra tö­rekedett, hogy minél több vá­dat gyűjtsön a másik ellen, hogy ezzel bizonyítsa saját iga­zát. Heteken át tucatszámra készültek a jegyzőkönyvek a friss és a régi, a kis és a nagy Jövőre, ha lesz rá mód, még nagyobb területen ültet­nek burgonyát, mert az idén megbizonyosodtak arról, hogy mennyire érdemes vele foglal­kozni., A szerződéses aranyal­ma 1 milliót, a gülbaba 390 ezret, a riierkur 400 ezer forin­tot jövedelmezett. Ezenkívül van még tekintélyes mennyi­ségű étkezési burgonyájuk is. Ha az időjárás kedvező lesz, a Zöldmezőben is sokkal előbb befejezik az őszi munkákat, mint tavaly. V. M. Névadó ünnepség a MÉK-nél (Tudósítónktól.) Kedves, meghitt esemény zajlott le a MEK kultúrtermében. A vál­lait két dolgozójának újszülött gyermekei. Szántó József gépkocsi­vezető József nevű kisfia és Ba­logh Márton ötödik gyermeke, Er­zsébet névadó ünnepségét tartották meg. A vállalat vezetősége, pártszerve­zete, szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete fogott össze, hogy két dolgozójának kérésére a név­adó ünnepséget megrendezze. Az ünnepség nagy érdeklődést /álto't ki a dolgozók körében, ugyanis el­ső ízben került sor ilyen rendez­vényre a vállalatnál. Bacsur Gábor, a szakszervezeti bizottság titkára megnyitója után Biczó Péter párttitkár mondott beszédet. Végül ajándékokat adt ,k át az ünnepeiteknek, a többi kö­zött takarékbetétkönyvet. Ezutm a vállalat megvendégelte a szülő­ket. hibákról. Békétlenség, civódás lett úrrá a vállalatnál. Mint a sáska, úgy terjedt a pletyka. Korántsem csak a két »nagy« között folyt a harc, hiszen so­kan bekapcsolódtak az áská- lódásba. Mindegyik részen akadtak értesülésgyűjtők, ezek felderítették, szállították hol ide, hol oda a legfrissebb hí­reket, s kiegészítették a váda­kat. Az igazgatóhoz azzal men­tek, hogy hallották: »A párttit­kár le akarja buktatni, mert igazgató akar lenni.« És vi­szont. A legfájóbb, hogy mind­két részről meghallgatták és hitelt adtak a pletykáknak. Az egészet betetőzte az igazgató levele, amelyben felszólította a párttitkárnőt, hogy »három napon belül önként hagyja el munkahelyét«. Közös érdemek, közös hibák Kelemen József elvtárs, aa igazgató régi, érdemes kom­munista. A Horthy-fasizmus idején börtönt viselt az eszmé­ért. Taubert Gyuláné elvtárs, a párttitkár a felszabadulás pil­lanatától a párt tagja. Tapasz­talt, idős harcosok, mégis hagyták elfajulni a dolgot. En­gedték, hogy kettőjük torzsal­kodását egynémely »szövetsé­gesük« saját érvényesülésének kiharcolására használja fel. Örömet szereztek azoknak, akik éppenséggel vágytak ar­ra, hogy összeveszítsék a két vezetőt abban a hiszemben, hogy közben ők a zavarosban halászhatnak. Az ember nem érti, hogyan juthat idáig két érdemes kom­munista. És a legfájóbb, hogy még ma sem érzik felelősségü­ket. Vannak közös érdemeik, de közös hibáik is: egyikük sem tud felülemelkedni hiúsá­gán. . Közös tulajdonságuk, hogy nem tudják, nem akarják beismerni saját hibájukat, mindegyikük a másikban látja a rosszat. Harcostársaknak kel-‘ lene lenniük, de úgy viselked­nek, mint két ellenség. Elfe­lejtik, hogy a régi érdemekkel nemcsak becsülés és tisztelet jár, hanem több - felelősség is — a párt egységéért, a párt politikájáért. Vajon magukba szállnak-e? Varga József Fatolvajokat ítélt a bíróság Lukács János, Fekete Sán­dor, Czug Ferenc, Csordás Ist­ván csurgói és Huszics István berzencei lakos 1958 őszén a Dél-somogyi Állami Erdőgaz­daság sasaljai erdejében 10 000 forint értékű fát kivágott és értékesített. Czug Ferenc ezen­kívül anyja és anyósa erdejé­ben engedély nélkül 3000 fo­rint értékű fát termelt ki. Fe­kete Sándor és Csordás István a lázbereki erdőből ugyancsak engedély nélkül 17 000 forint értékű égerfát termelt ki és értékesített. A bíróság Lukács Jánost 8 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre, Czug Ferencet 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett 8 hónapi börtön­re és 1500 forint pénzbüntetés­re, Huszics Istvánt 4 hónapi börtönre és 500 forint pénz- büntetésre, Fekete Sándort és Csordás Istvánt 1—1 évi bör­tönre és egyes jogoktól 3 évre való eltiltásra ítélte. Kötelezte a vádlottakat az összes kár megtérítésére. Irány: Becs, Prága Szüretelnek - 1 CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ------------- KAPOSVÁR-SOMOGY MEGYE__________ É rtesítjük a kedves közönséget, hogy az 1960—61. színiévadot szeptember 30-án, péntek este 7 órakor (Csiky-bérlet) J. STRAUSS: BÉCSI DIÁKOK nagyoperettel kezdjük. Október 1-én, szombat este 7 órakor (Somlay-bér- let.) Október 2-án, vasárnap délután 3 és este 7 órakor bérletszünetben játszunk. A bérleti előadásra napi jegyek is válthatók. Jegyek elővételben szeptember 27-étől, keddtől a színházi jegyirodában (Május 1. u. 23. sz.) délelőtt 9—13-ig, délután 16—18-ig válthatók. Tel. 11-03 _____________________________(3179) Szegedi Nándor Össi munkák Csokonyavisontán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom