Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1960. szeptember 2. fi A „Kínai népi és iparművészeti kiállítás” anyagából Zsírkő-, jade- és fafaragások. 'Tji-ZMLÖ-t m Somogyiadon, a mázsaházzal szemben lakik Varga László faragó-népművész. Amikor be. nyitunk a kiskapun, és belé­pünk az udvarra, azonnal meg­ismerjük. Egy papírvágó kés nyelére faragja a megálmodott virágmintáikat. Fiatal ember, októberben tölti be harminc- kilencedik évét. A kölcsönös bemutatkozás után műhelyébe vezet. A falakon szer­számtartók, a padlón gyalupad, körfűrész, fúrógép. — Kezdetleges és las­sú lenne kézzel előké­szíteni a hamutartó- kat, papírvágó kése­ket. A gép megköny- nyíti munkámat. Nem sokan vagyunk, talán hárman-négyen az országban, akik az az ötvenes években lendültem neki a legjobban ... Varga László elbeszélése nyo­mán kibontakozik a művészi életűt. Már gyermekkorában szeretett faricsgálni, barkácsol­ni. A felszabadulás után még inkább nekiveselkedett a fara­gásnak; Virágokat, állatokat, népi mintákat faragott fára, barackmagra. S már akkor, az induláskor elhatározta: alapo­előkészftésit is elvé­gezzük — magyarázza lelkesen. A műhelyből a szo- bába vezet. A falon bekeretezve a »Nép­művészet Mestere« ki­tüntetés. A szekrény­ből előkerül a hosszú fekete dobozba zárt spanyolozott szarv is: a Kapoli-díj. — öregkori munká­ja volt ez Kapoli bá­csinak, mégis nagyon szép. Tő­le tanultam a spanyolozást. Amikor sehogy sem akart sike­rülni, az öreg így igazított el: »Meg kő. a csontot melegíteni.« Aztán nekem is sikerült min­den spanyolozásom — emléke­zik vissza Varga László. Mielőtt kérdezném, a két kitüntetésről kezd beszélni: — Nagyon örülök annak, hogy a »Népművészet Meste­re« címet én is megkaptam, és a Kapoli-díj at nekem ítélték az idén. Magasabb kitüntetést egy faragó-művész csak akkor kap­hatna, ha a Kossuth-dí jat megkapná ... No de ezt csak az öreg Kapoli bácsi érte el — mondja tisztelettel. — Ennél nagyobb kitüntetésre nem vá­gyom. Boldog vagyok, hogy el­ismerték törekvésemet, mun­kámat. Ez a két kitüntetés ti­zenöt év koronája. A felszaba­dulás után kezdtem el faragni, san elsajátítja a faragás tech­nikáját, hogy mestere legyen művészetének. Az elhatározás­tól a megvalósulásig sokat kellett tanulnia. — Bankos voltaim a Leszá­mítoló Bankban Pesten. Ké­sőbb a Nemzeti Bank takarék­osztályára kerültem. Munka után mindig tanultam, felku­tattam a faragással foglalkozó könyveket, cikkeket, s közben gyakoroltam is a faragást. Egy kiállítás adta a végső lökést. Ötven táján láttam egy ipar- művészeti és népművészeti ki­állítást az Emst Múzeumban. Amikor a kiállított faragásokat néztem, úgy éreztem, én is tudnék olyanokat készíteni. Kis szünetet tart, majd így folytatja: __ A rákövetkező héten el­mentem a kiállítás igazgatójá­hoz, Gáts Györgyhöz. Érdek­lődtem tőle, hogyan szerezhet­ÉRTESÍTÉS É rtesítjük kedves vevőinket, hogy a 48-as Ifjúság u. 14. sz. alatti 304., a Füredi u. 61. „ „ 313., a Dimitrov u. 2. „ „ 309. számú boltjainkat átalakítás miatt szeptember 1-től kezdődően 14 napig zárva tartjuk. Ez idő alatt az e boltjainkhoz legközelebb levő üzlet áll a vevőközönség rendelkezésére. Somogy megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. (20694) nék irodalmat, nem szervez­nek -e tanfolyamot faragóknak. Nem a leglelkesebben válaszol- gatott. Aztán megmutattam néhány barackmag-íaragást, fából faragott brosstűt, karkö­tőt. Fokozatosan felengedett, s igen elismerően szólott a ba- rackmag-faragásokróL Elkül­dött a Népművészeti Intézet egyik vezetőjéhez. Ott azonnal pártomat fogták. Ütmutatást adtak, sőt rendeltek tőlem ba- rackmag-faragásokat a moszk­vai kiállításra. 1953-ban Kaposvárra helyez, tette magát, 1954 decemberé­ben pedig belépett a Népmű­vészek Háziipari Szövetkeze­tébe. Az alapító tagok egyike ő volt. — Amikor hazaköltöztünk Pestről Somogyjádra, a szü­léimhez, mindjárt jobban hoz­záláthattam a faragásoknak. Nem igen dolgozhattam az albér­leti lakásban. Nem volt helyem. Idehaza mindent kipróbáltam: mély- és síkfaragást, spanyolo- zást, csontfaragást. S míg a régi technikát sajátíthattam, újon is törtem a fejem. Én próbáltam ki a csont faragása helyett a fogorvosi fúrógéppel végzett marást. Ezzel a mód­szerrel csak csontot és barack­magot lehet megmunkálni, a fát kócolja. Varga László a vitrinhez vezet, és sorban megmutogatja az itthon található munkákat: csanakot, dobozokat, sakkfigu­rákat, barackmag-, csont- és agancsfaragásokat A szebb da­rabok kiállításon vannak, azokat nem tudja megmutatni. — Decemberben kiállítás lesz a Műcsarnokban. Arra egy ál­lófigurás sakkot szeretnék ké­szíteni. An mestertalálkozó részvevőit elvitették a Csepeli Vgs- és Fémművekbe. Nagyon tetszett, amit láttam. Most azt forgatom a fejemben, megpró­bálom a mát, a munkásokat ábrázolni. A betyárokat én nem láttam, a mai korban azonban benne élek, jól isme­rem — mondja búcsúzóul. Lajos Géza HIRDESSEN Somogyi Néplapban! Hirdetések vidéken az alant felsorolt megbizottainknál is feladhatók: BARCS: Perl Imre, Bútorbolt FONYÓD: Bata Lőrinc, Könyvesbolt; MARCALI: Z avagy il Géza, Könyvesbolt NAGYATÁDON: Paczek Mihályné Könyvesbolt TAB: Küszter Ferenc, Fmsz Áruház Két magyar bemutató, érdekes külföldi filmek a MOKÉP szeptemberi programjában Nyolc ország tizenöt válto­zatos témájú filmjével várják a mozik a nézőt szeptember­ben. A hónap második felében mutatják be Bóka László »Alá­zatosan jelentem« című regé­nyének filmváltozatát Szemes Mihály rendezésében. A sikert aratott regény hősét a filmen Gábor Miklós alakítja, a többi főbb szerepet Ruttkai Éva, Psota Irén, Makláry Zoltán, Uray Tivadar, Szirtes Ádám és Pálos György játssza. A másik magyar film, a Fapados szere­lem mai témájú: egy igazságta­lanul megvádolt tanárnőről szól; írója Máriássy Judit, ren­dezte Máriássy Félix. A film főszereplői: Krencsey Mariann, Zenibe Ferenc, Somogyi Erzsi és Kállai Ferenc. A bemutatásra váró szovjet filmek között egy klasszikus regény filmváltozatával, ka­landos történetekkel, társadal­mi drámával és zenés vígjá­tékkal találkozunk. Turgenyev regénye nyomán készült a szí­nes »Apák és fiúk«, Avdjuskó, Larionova és Izveckaja fősze­replésével. A »Különleges megbízatás« című magyarul beszélő film kalandos feldol­gozásban meséli el a vakmerő Panyin hadapród történetét. A film főszereplője Tyihonov. A magyar közönség különösen a »Rendkívüli történet« és a leg­utóbb bemutatott »Szomjúság« című filmben kedvelte meg a tehetséges fiatal szovjet szí­nészt. Ugyancsak feszült hely­zetekben bővelkedik a színes »Vörös levelek«, cselekménye a 30-as években játszódik, hő­se egy üldözött bolsevik. A film főszereplője: Eduard Pav- lusz, íja Arjepina, »A kapitány lánya« címszereplője, valamint Klara Lucsko és Mihail Zsa- rov. Egy asszony háború utá­ni útjáról, hivatás- és bodog- ságkereséséről szól a »-Légy boldog, Irina« című film. A közelmúltban bemutatott »Fiú vagy lány?« főszereplője, Zsi- vankova alakítja »A Fekete­tenger lánya« című színes, ze­nés vígjáték címszerepét. Denys de la Patteliiere »A nagy családok« című kiváló filmje után újabb alkotása jut el e hónapban a nézőhöz, cí­me: »Az Eiffel-torony árnyé­kában.« Mai történet egy pá­rizsi munkásról, akit három gyermeke közül kettő megta­gad. A magyarul beszélő fran­cia—olasz film főszereplője Jean Gabin és a fiatalok: Ma- rie-José Nat, Claude Brasseur — a nagy francia színész, Pier­re Brasseur fia — és Roger Dumas. A szeptemberi bemutatók egyik kiemelkedő darabja Ta- dashi Imái japán rendező »Egy A Kaposvári Asztalosipari KTsz szeptember 1-én közgyű­lést tartott. Vincze Károly el­nök ismertette a második ne­gyedév igen szép eredményeit. A ktsz 1 millió 900 ezer fo­rintos második negyedévi ter­vét 2 millió 140 ezer forintra, azaz 112,7 százalékra teljesí­tette. Exportra a termelés 25 százalékát, több mint 500 ezer forint értékű bútort szállítot­tak. Az egy főre tervezett átlagos havi termelési érték 7900 forint helyett 8900 forint volt. A kereskedelem részére és a lakosságnak negyedéven­ként 400—400 ezer forint ér­tékű bútort készítenek. A beszámolóból kitűnt, hogy a lakosság nemigen fordul a ktsz-ekhez bútorjavítással. Kár­pitos javítási munkák is inkább közületek részéről adódnak. Győr László, a kárpitos részleg vezetője szerint sokan kontá­rokkal javíttatják meg bútorai­kat. Az ötéves terv során tovább fejlődik a ktsz, s akkor, még nagyobb lehetőség lesz a la­kosság igényeinek kielégítésé­re. Jövőre 400 ezer forinton új szárítót építenek közösen a megye többi ktsz-ével. Ugyan­is a Kaposvári Asztalosipari KTsz anyagelosztó, s ezután az anyagot már szárítva adják a többi ktsz-nek. tiszta szerelem története« című színes, szélesvásznú filmje. Érdeklődésre tarthat szá­mot »A holtak bolygója- című színes, utópisztikus tárgyú NDK—lengyel koprodukciós film. 1970-ben titokzatos üze­net érkezik a Vénuszról a Földre. Bátor tudósok és űrha­jósok a helyszínen fejtik meg a holtak bolygójának titkát. A nagyszabású filmet Kurt Met- zig rendezte. Szeptemberben jelenik meg a mozik vásznán a »Mozart« című színes osztrák film, egy színes bolgár társa­dalmi dráma »A kicsi« és Aldo Fabrizi főszereplésével az »El­loptak egy villamost« című olasz film, amelyet a kedvelt olasz művész maga rendezett. 1962-ben kezdenek hozzá egy új,- modem üzemház építésé­hez. Erre a célra megvásárol­ták a Berzsenyi utca 13., 15., 17., 19. szám 2latti telkeket. Az építkezésre 1962-ben 2 mil­lió, 1963-ban 4 millió forintot költenek. Három új gépet vesz­nek 700 ezer forintért. A ktsz igén jó kollektívával dicsekedhet. Ez a munkaver­seny eredményességében is megmutatkozik. Az asztalosok­nál a Kakas-, a Komlenecz- és a Horváth-brigád, a kárpi­tosoknál a KiráZy-brigád, a Saska-brigád és Tukora József ért el szép eredményt. A ktsz dolgozói társadalmi munkában Csisztapusztán egy kétszobás házat építettek az idősebbek részére. A legutóbbi közgyű­lésen elhatározták, hogy a nyereségből 40 százalék helyett 50 százalékot tartalékolnak fejlesztésre, s 40 százalék he­lyett csak 30 százalékot oszta­nak ki. Most hét ipari tanuló szaba­dult fel náluk. Helyükbe csak három új tanulót tudtak hely­hiány miatt szerződtetni. A Faipari Tudományos Egyesü­letnek harminchat tagja van a ktsz-ből. Kár, hogy a fiatalok nem használják fel az egyesü­let nyújtotta lehetőségeket a tanulásra. Rossz fényt vet ez a ktsz dolgozó fiataljaira, a KISZ-szervezetre. 1 Exportra és a lakosságnak Is dolgozik a Kaposvári Asztalosipari SCTsz Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. A TABI MENTŐK Somogyi Néplap Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Az évszázados, hatalmas tölgyek között zöld kerítésű, modern épület vonja magára a figyelmet. Falán fehér zo­mánctábla hirdeti, hogy itt van az Országos Mentőszolgá­lat tabi állomása. Két mentőkocsi áll az udva­ron. Az egyik a lengyeltóti mentőállomásé. Betegeket ho­zott a szociális otthonba. S most, mielőtt visszaindulná­nak, bejelentkeztek állomásuk­Az iroda falán a mentőállomás körzetének térképe. A közsé­gek és puszták piros karikák­kal vannak rajt megjelölve. A mentőállomás még csak egyéves. Kovács Károly el­mondja, volt olyan nap, hogy 6—8 beteget kellett kórházba szállítaniuk. Ilyenkor éjszaka vagy nappal, hóviharban vagy esőben felbúgott a mentő szi­rénája, és a várva várt segít­ség mindig idejében érkezett. csak arra marad időnk, hogy elkattintsuk a fényképezőgé­pet. A mentőkocsin kibontják az életveszélyt jelző zászlót, felbúg a sziréna, s elindulnak egy, a térképen piros kariká­val megjelölt faluba, hogy on­nét idejében kórházba kerül­jön a beteg. N. S. nak, és várják a soron követ­kező feladatot. Mert az min­dig akad. Az útvonal megha­tározása után a lengyeltóti mentőkocsi személyzete, So­mogyi Ödön gépkocsivezető és Marczel Béla ápoló elbúcsúz­nak tabi kollégáiktóL Az itteniek, Kovács Károly mentőápoló és Bergman Pál sofőr szívélyesen invitálnak bennünket a hűvös irodába. — Szép és felelősségteljes munka a miénk — mondja Bergman Pál. S hogy ez meny­nyire igaz, azt bizonyítják a gyors segítségnyújtással meg­mentett emberéletek. A beszélgetést telefoncsör­gés szakítja meg. Kovács Ká­roly ceruzája máris sebesen szántja a menet jegy tömböt. Az egyik rovatba ezt a szót jegyzi be: életveszély. S mái Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. — 3208 Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom