Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

/ SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. angnsatns ?4 A magyar kormányküldöttség látogatása a szovjet népgazdaság eredményeinek kiállításán Moszkva (MTI). A Magyar Népköztársaság kormánykül­döttsége, amely részt vett a moszkvai magyar ipari kiállí­tás megnyitóján, szombaton délelőtt meglátogatta a szovjet népgazdaság eredményeinek kiállítását. Dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, valamint a küldöttség többi tagját G. Sz. ßzitnyikov, a kiállítás megbí­zott igazgatója köszöntötte. A magyar vendégek elsőnek a központi pavilont tekintették meg. Ez a pavilo» a szovjet ipar, a mezőgazdaság, a tudo­mány és kultúra fejlődéséiről ad átfogó képet. A tudomány pavilonjában a vendégek meg­nézték. a szovjet mesterséges holdak, geofizikai és meteoro­lógiai rakéták makettjeit, az Ural—2 típusú elektronikus számológépet és a szovjet mű-1 szaki tudomány több más ér­dekes, új alkotását. _ A delegáció ezután a gép­gyártás pavilonjába látogatott, ahol a legújabb automatikus ős félautomatikus hegesztőgé­pekről, a korszerű hegesztési módszerekről rendeztek kiállí-j tást. A gépgyártás pavilonjá­ban kapott helyet «. népgazda­sági. kiállítás egyik újdonsága is, az úgynevezett sokvásznú filmszínház. Ebben a filmszín­házban egyidejűleg két vá­szonra vetítenek. A kormány­küldöttség tagjainak bemutat­ták az első szovjet sokvásznú filmet, amely az optikai mű­vek gyártásáról szól. Ezt kö­vetőén a vendégek a cirkoráma filmszínházban végignézték a bécsi Világifjúsági Találkozó­ról készült filmet. Ebben a filmszínházban kör alakban elhelyezett 11 nagyméretű vá­szonra vetítenek egyidejűleg. A látogatás végén a magyar küldöttség tagjai az Azerbajd­zsán SZSZK pavilonját tekin­tették meg. A kiállítás vezetői Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke üd­vözlő táviratot intézett David Dackóhoz, a Közép-afrikai Köztársaság kormányelnöké­hez az ország függetlenségé­nek kikiáltása alkalmából. A Szovjetunió — hangzik a távirat — a népek egyenlősé­gének és egyenjogúságának le­nini elvei alapján ünnepélye­sen kijelenti: független ál­dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnökének és Apró Antalnak, a kormányelnök el­ső helyettesének átnyújtották a népgazdaság eredményei ki­állításának emlékérmét és a delegáció valamennyi tagját megajándékozták a kiállítás jelvényével. Dr. Münnich Fe­renc a következőket jegyezte be a kiállítás emlékkönyvébe: »Ez a kiállítás nem csupán grandiózus, hanem sokoldalú képet nyújt a szovjet népgaz­daság csodálatosan gyors üte­mű fejlődéséről, s egyben igen sok hasznos tanulságot szol­gáltat számunkra.« Iámnak ismeri el a Közép-af­rikai Köztársaságot, és kész vele diplomáciai kapcsolatok­ra lépni. Hruscsov sikereket kíván a Közép-afrikai Köztársaság né­peinek az új élet építésébert, és kifejezi azt a reményét, hogy a Közép-afrikai Köztár­saság és a Szovjetunió kap­csolatai a kölcsönös megértés és az együttműködés szelle­mében fognak fejlődni. (MTI) Hruscsov távirata a Közép-afrikai Köztársaság kormányelnökóhez Csőmbe újabb feltételeket szabott Hammarskjöldnek Elisabethville (MTI), Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár pénteken Elisabethville-be érkezett, és megkezdte tár­gyalásait Csomóéval, a katan- gai tartomány bábkormány ve­zetőjével. A Reuter közlése szerint a vele érkezett ENSZ-katonák még mindig a repülőtéren tar­tózkodnak, nem szálltak meg egyetlen, középületet sem. A város stratégiai pontjait to­vábbra is a belga csapatok őr­zik. Hammarskjöld megérkezé­sekor az ellenzéki Balu­bakat-párt hívei a repülő­téren tüntettek, követelték Kongó egységét. A Reuter legújabb jelentése szerint a rendőrség letartóztat­ta Izmail Barnát, a Balubakat- párt helyettes vezetőjét. Hammarskjöld szombaton folytatta megbeszéléseit a bel­gák támogatását élvező szepa­ratista Csombéval. A nyugati hírügynökségek újabb részleteket közölnek a főtitkár és Csőmbe pénteki tárgyalásairól. A kiadott köz­lemény csak arról tájékoztat, hogy a tárgyalófelek «-számos problémát« megvitattak. A nyugati hírügynökségek jelen­test! viszont hangsúlyozzák, hogy Csőmbe elégedett eddigi megbeszéléseinek eredményei­vel. Megelégedése azzal ma­gyarázható, hogy Hammarsk­jöld kijelentette, az ENSZ nem avatkozik be »Katanga bel­ügyeibe«. Mint a Kongóból ki­utasított AFP francia hír- ügynökség Eiisabethville-ből jelenti, katangai szeparatista körökben derűlátóan ítélik meg a tanácskozások kimenetelét, A hírügynökség örömmel jegyzi meg, hogy Hammarskjöld ha­tározottan kijelentette, az ENSZ »a legnagyobb fokú mérsékletet« tanúsítja a köz­ponti kormánnyal szemben pártütő katangai klikk ellen. Az AFP megjegyzi, hogy a Biztonsági Tanács legutóbbi határozata és Hammarskjöld- nek az ENSZ-hez intézett je­lentése nem tesz említést Kon­gó egységéről. Csőmbe és klikkje újabb fel­tételeket szabott Hammarsk- jöldnek. Szeretné elérni, hogy az ENSZ szentesítse Katan­ga »függetlenségét«, leg­alább de facto ismerje el létezését és az elszakadás­hoz való jogát, Csombóék ismét kifejezték el­tökéltségüket, hogy a kongói központi kormány képviselőit nem hajlandók beengedni Eli­sabethville-be. A katangai bábkormány ezenkívül kívána­tosnak tartja, hogy az Elisa­bethville-be érkezett »jelképes haderőn« kívül ne érkezzenek újabb ENSZ-csapatok a tarto­mányba. Követeli, hogy ponto­san határozzák meg a katangai megszálló ENSZ-csapatok lét­számát. Az új laoszi kormány tárgyalni akar a Patet Lao vezetőivel Hanoi (MTI). Mint az Új Kína és a TASZSZ közli, Kong Le kapitány, a laoszi forradalmi bizottság elnöke kijelentette, az új kormány tárgyalni fog a Patet Lao ve­zetőivel, és a testvérháború •megszüntetésére törekszik. A kapitány megállapította, hogy az országban dúló testvérhá­ború elhúzódásának egyik leg­főbb oka' a nép embertelen el- * nyomása. Kong Le hangsúlyozta, hogy a* új kormány szigorúan saraié.gesséri politikát foly­tat, és nőm hajlandó csat­lakozni katonai tömbökhöz, Laosz semleges ország — je­lentette ki —, és egyik ország sem létesíthet területén kato­nai támaszpontokat A forra­dalmi bizottság elnöke hang­súlyozta, Laosz hajlandó bár­mely országtól segítséget elfo­gadni, ha a segélyt nem kö­tik politikai vagy katonai fel­tételekhez. Mint az Űj Kína és az UPI közli, a forradalmi bizottság képviselőket küldött Luang Frabang tartományba, ahol a király és a volt kormány tar­tózkodik. A képviselők felszó­lították Somsanit kormányát, mondjon le, és térjen vissza Vientianeba. Hírek szerint a Somsanit-kormány előrelátha­tólag szombaton érkezik Laosz fővárosába. A Reuter és az AP közlése szerint Hammarskjöld meg­nyugtatta Csombét, hogy az ENSZ-katomaság csak a rend fenntartására érkezett az or­szágba, viszont a központi kor­mány és a szakadárok viszályá­ban »semlegességet« tanúsít Hammarskjöld a katangai báb­kormányt mintegy egyenrangú­nak ismerte el a központi kor­mánnyal. Kijelentette ugyanis — írja a Reuter —, hogy a Biztonsági Tanácsnak jelentést tesz, ha akár Léopoldville-ben, akár Elísabethville-ben vala­milyen kifogást emelnek mun­kájára vonatkozóan. Kairó. Mint a MEN hírügy­nökség közli, Nasszer elnök táviratban tájékoztatta Ham- marskjöldöt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság ezer kato­nát — egy zászlóaljat — küld Kongóba. Genf. Az AP jelentése sze­rint a kongói pénzügyminisz­ter vezetésével 11 tagú kül­döttség érkezett Genfbe, hogy pénzügyi tárgyalásokat foly­tasson a belga bankházak kép­viselőivel. A tárgyalásokon a Kongói Köztársaság, valamint a belga tulajdonban lévő Kon­gói Központi Bank viszonyát vjtatták meg. Hírek Kubából A havannai rádió közölte, hogy Camaguey tartományban ellenforradalmi elemekből ál­ló fegyveres banda támadást intézett egy katonai barakk el­len. A támadók egy katonát megöltek. A fegyveres banda tagjai közül egy életét vesz­tette, négy pedig megsebesült. • * * Mint ismeretes, ez év má­jusában diplomáciai kapcsolat létesült a Szovjetunió és Ku­ba között. Pénteken este meg­érkezett Havannába 11 szov­jet diplomata: az új szovjet diplomáciai képviselet első tagjai. A csoportot Borisz Ka- zancev ideiglenes ügyvivő ve­zeti. • * * Uruguay ijfúsági szervezetei nyilatkozatot adtak ki az ame­rikai államok külügyminisz­tereinek küszöbönálló Costa Rica-i értekezletével kapcso­latban. A nyilatkozat elítéli az amerikai imperialistáknak azt a törekvését, hogy fel­használják az Amerikai Álla­mok Szervezetét a kubai for­radalom elnyomására. »A diktatúrák elleni harc« ürü­gyén — állapítja meg a nyi­latkozat — az imperialisták meg akarják fojtani a hős ku­bai forradalmat. NEMZETKÖZI Kongó, Kuba, Laosz. Herter amerikai külügyminiszter a minap bizalmas beszámolót tartott a szenátus tagjai­nak. A tájékoztató után az egyik szenátor így jellemezte az információt: »Semmiképpen sem volt bátorító. Számot adott a világ forró pont­jairól, beleértve Kongót, Kubát, Laoszt és La­tin-Amerikát,-» Ami az utóbbi időben e három világrészben történik — Afrikában, Ázsiában és Dél-Ame­rikában —, valóban cseppet sem bátorító az imperialisták számára. Sok helyütt forró, ég a talpuk alatt a föld. A politikai földrengés- jelző készülékek a világ legkülönbözőbb tájai­ról jelzik: a világ bálra tart! Az, hogy »balra«, persze nem mindenütt a szocializmust jelenti. Dél-Koreában például csak arról volt szó, hogy egy végsőkig komp­romittált reakciós kormányt egy remélhetőleg elfogadható kapitalista garnitúrával helyette­sítsenek, De az elmúlt héten a világ figyelmé­nek központjába határozottan és élesen anti- imperlalista események kerültek. Harc Kongóért, harc Afrikáért A legforróbb pont: Kongó. Ügyesebb gyar­matosító hatalmaknak sikerült a neokolonia- lizmus módszereivel elérni, hogy «almán« füg­getlenséget adnak egy afrikai országnak, de ottmaradnak bankáraik és politikai tanács­adóik, katonatisztjeik és megvásárolt fekete politikusaik a kulcspozíciókban. A helyzet így kényelmetlenebb, a kizsákmányolás nehezebb, de befolyásuk többé-kevésbé megmarad. Kon­góban ez a módszer egyelőre nem vált be. A Süddeutsche Zeitung riportere leírja egy beszélgetését Kongó legnagyobb kereskedelmi vállalatának belga ügyvezetőjével. »Afrlkanizáltuk a vállalatot — mondta a belga —, kongói lett az igazgató és kongóiak az osztályvezetők.« A német tudósító a kongói igazgatóval akart beszélni, de a belga így vá­laszolt: »Nincs itt, a lakásomra küldtem, hogy két macskámat megetesse.« Ez a neokolonializmus karikatúrája, de igaz történet, és jellemző az új gyarmatosításra. Kongóban azonban nem elégedtek meg a macskák etetésével. Népe harcba kezdett, az afrikai népek támogatják, és már az a «ve­szély« fenyegetett, hogy az ENSZ megkerülé­sével afrikai csapatok verik ki a belga gyar­matosítókat Kongóból. Ez túl sok lett volna a függetlenségből, és az imperialisták a Biz­tonsági Tanácsban megszavazták a határozatot másodszor is: a belga hadseregnek ki kell vo­nulnia Kongóból. Hammarskjöld pénteken már bevonult kisebb ENSZ-egy Bégekkel Ka- tangéba is, amely el akar szakadni Kongótól, és eddig az ENSZ-csapatok bevonulását is megakadályozta. Csúnya, képmutató imperialista játék folyik Kongó körül. A belgák most nyíltan kimond­ják, hogy becsapták őket: azt ígérték, hogy az ENSZ segítségével biztosítják az imperialista befolyást a független Kongóban is, és ők is részt kapnak a zsákmányból. De Belgium itt tizedrangú szerepet játszik. Elsősorban az volt fontos, hogy Amerika az afrikai népek függet­lenségének védelmezőjeként szerepelhessen, hogy ne engedjék a Szovjetunióhoz, igazi tá­maszukhoz közeledni az afrikai országokat. Többről van szó, mint a hatalmas és gazdag Kongóról: az imperializmus pozíciói forognak kockán egész Afrikában. Nagyon bonyolult probléma ez. A szomszé­dos Rhodéziából az angolok kacsingatnak biz­tatóan a kincses Katangára; nem bánnák, ha Kongótól független, külön államként kerülne az angolszász imperialisták befolyási körébe. De ha Katanga ügyében túlságosan makacsok, ezzel a Szovjetunió felé tolhatják az egész Kongót. És mi lesz, ha az afrikai népek segít­ségével Kongó mégis megőrzi területi egysé­gét, nem sikerül Katangát elszakítani? A leg­jobb volna egész Kongót visszatéríteni az im­perialista érdekkörbe, s ezért — nincs - más hátra, mint látszólag segíteni neki. Végső esetben hosszú időre ENSZ-megszállás alá kell helyezni, hogy ne fogadhassa el az egyetlen önzetlen segítséget, amit kaphat, a szocialista országokét. Az imperialisták gyanakszanak, hogy Lumumbával nem sikerül megkötni ezt az üzletet. Ezért szüntelenül szítják a törzsek és tartományok közti ellentéteket, a pozíció­harcot Lumumba és az új állam elnöke, Ka- szavubu között. Az «oszd meg és uralkodj« régi receptje még mindig nem hatástalan. .. a világ balra tart Az ENSZ-csapatok megszállják Kongót, á belgák kivonulnak, Kongó függetlenségének: tartalma, lényege körül azonban tovább fo­lyik a harc, amely befolyásolja egész Afrika további sorsát. De már a harc puszta ténye bizonyítja, hogy az új gyarmatosítás eszközei is gyengék az afrikai népek nemzeti függet­lenségi harcával szemben. Az afrikai szabad­ságmozgalom magasabb színvonalra emelke­dett, s a gyarmati hatalmak helyzete ma ne­hezebb, mint akár csak egy esztendővel ez­előtt volt. Az Imperialisták most olyan várat ostromolnak Kongóban, amely egy évvel ez­előtt még az ő birtokukban volt. Egy rejtélyes államcsíny A legkevesebbet a világ »forró pontjai« kö­zül Laoszról tudunk. Az tény, hogy az 1054-es genfi egyezmény után, amely a hajdani Indo­kína francia gyarmatot felszámolta, és helyé­be négy független államot (két Vietnam, Laosz és Kambodzsa) állított, az amerikaiak már szerveztek egy államcsínyt Laoszban. Akkor a felszabadulásért küzdő Patet Lao erőit tá­madták meg, illegalitásba szorították, letar­tóztatták és üldözték a legjobb hazafiakat, vé­gül megszegték magát a genfi egyezményt is, és Laoszt amerikai támaszponttá kezdték ki­építeni. Tavaly újból fellángolt a fegyveres harc a Patet Lao gerillái és az amerikabarát Somsanit-kormány között. Most azonban tel­jesen váratlanul a második laoszi ejtőernyős osztag századosa, Kong Le államcsínyt hajtott végre, elfoglalta a fővárost, míg a király és az amerikabarát kormány a vietnami határhoz közelebb fekvő Luang Prabang városban idő­zött. A vientianei rádió közölte az új laoszi vezetők programját. Ennek lényege; »Meg- védjük a függetlenséget, a jogot, a szabadsá­got, a királyt és a vallást az idegen amerikai betolakodóktól, akik rabbá tették a laoszi né­pet. Megszüntetjük a testvérháborút, amelyet a régi uralkodó klikk a Patet Lao erői ellen folytatott. Laosz legyen semleges ország, a külföldiek távozzanak innen, jó barátságot akarunk minden országgal, amely hasonló­képpen barátsággal közeledik hozzánk.« Poli­tikailag nem gyakorlott, a «jó királyban« bí­zó, nem valamiféle kommunista program ez. De amerikaellenes, imperialistaellenes, és ez elég volt ahhoz, hogy Washingtonban már kijelentsék: nem ismerik el az új laoszi ha­talmat, sőt a SEATO államainak tanácsát rendkívüli ülésre hívták össze megtanácskóz- ni: hogyan lehetne «megvédelmezni« Laoszt. Semmi kétség: Laoszban baloldali fordulat történt. Nem »kommunista összeesküvés« szül­te, hanem az imperialistákkal szembeni jogos elégedetlenség robbantotta ki. Cukor és korbács A harmadik forró pont: Kuba. Hónapok óta vívja ez a kis ország a harcot az amerikai im­perialistáik fenyegetése ellen. Megszüntették a cukorbehozatalt Kubából, de ez nem hasz­nált, mert a szocialista országok megveszik Kuba gazdaságának alapvető forrását, a cuk­rot. Az amerikaiak most az Amerikai Álla­mok Szervezetét mozgósítják Kuba ellen, az­zal vádolván Fidel Castro kormányát, hogy elősegíti «a kommunista behatolást Ameri ká­ba«. A politikai fegyvert akarják ezzel Ku­bának szegezni, közben Panamában negyven­hat dél-amerikai katonai vezetőt hivott össze Bogart amerikai tábornok, hogy a kubaelle- nes katonai szankciókat megbeszélje velük. De Kuba maga mögött érzi a latin-amerikai né­pek és a Szovjetunió támogatását. Az imperialisták újra és újra beleütköznek abba a puszta ténybe, hogy a Szovjetunió — van, hogy hatalmas, és készségesen segíti a szabadságukért, függetlenségükért küzdő né­peket mindenütt a földkerekségen. Az impe­rialisták kegyetlenül és ravaszul verekszenek minden pozíciójukért. De a népek harca egyre kisebb és kisebb területre szorítja őket. Mind kevesebb a lehetőségük arra, hogy ehoszakkal akadályozzák meg a dolgok természetes és igazságos folyásút, hiszen számolniuk kell a szocialista tábor erejével. Ezért van, hogy a világ harcok közben s akadályokkal, időnként visszaesésekkel küzdve, de ellenállhatatlanul balra tart, a szabadság irányába. S minden lépés a népek szabadsága felé egyszersmind a népek békéjének ügyét is erő­síti! A ghanal elnök erélyes válasza Csőmbe üzenetére Akkra (DPA). Nkrumah gha- nai elnök pénteken »utoljára« felszólította Csőmbe katangai »miniszterelnököt«, hogy »jár­jon el felelőssége tudatában« és Afrika érdekeinek megfe­lelően, »ne engedje, hogy báb­ként használják fel«. Csőmbe üzenetének arra a kitételére válaszolva, hogy a kongói kormányzatot »kom­munisták ragadják maguk­hoz«, Nkrumah kijelenti: »Ezek az állítások megmutat­ják, mennyire dél-afrikai be­folyás alatt áll Csőmbe, hogy minden afrikai szabadságmoz­galmat kommunistának minő­sít.« (MTI) Épitövál'alatok figyelmébe! ágyig- homokmentei betonkaviei azonnali szállításét nagy tételben vilialjuk. — Minősége magasabb igényeknek is megfelelő. EGYESÜLT ERŐ, Taksony ________________(3071)

Next

/
Oldalképek
Tartalom