Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, I960, augusztust; Sík Endre felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Sík. Endre ezután han­goztatta, hogy az utóbbi évek­ben hazánk újabb nagy lépé­seket tett előre a szocialista országokkal való együttműkö­désben. Különösen nagy fej­lődés mutatkozott az elmúlt egy-két esztendőben, amiről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának azóta elért kima­gasló eredményei tanúskod­nak. Az élet bebizonyította, hogy a szocialista országok együttműködésének fejlődése a kapcsolatok száfnos, a kétol­dali szerződések kereteit mesz- sze túlhaladó lehetőségét nyit­ja meg, és ezek tervszerű ki­használása még gyorsabb üte­mű fejlődést biztosít a szocia­lista világ valamennyi orszá- gááak. Eredményeket értünk el — a békés egymás mellett élés elve alapján — a más társa­dalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolataink terén is — folytatta a külügyminisz­ter. Az előrehaladás azonban, a dolog természetéből folyóan, ezen a vonalon nem olyan egy­értelmű, mint a. szocialista or­szágokkal való együttműködé­sünk területén. Eredményesen és sokat ígé­rőén halad előre kapcso­lataink építése a függet­lenségüket nemrég elnyert, illetve függetlenségük ki­hívásáért küzdő ázsiai és afrikai országokkal. Ezek az országok, bár más társadalmi rendszerűek, több­ségükben következetes harcot folytatnak az imperializmus ellen, és őszintén akarják a békét, tehát maguk is hívei és harcosai a békés egymás mel­lett élés politikájának. Dr. Sík Endre ezután rámu­tatott: jóval lassabban és ne­hezebben halad előre a békés egymás mellett élés realizálá­sa azokkal az országokkal, amelyeknek kormányai csak szóban hirdetik, de a valóság­ban akadályozzák a békés egymás mellett élést: a NATO- országokkal és azokkal, ame­lyek az ő pórázukon járnak. Annak, hogy viszonyunk ezek- kel az országokkal még min­dig nem nevezhető normális­nak, fő oka az Amerikai Egye­sült Államok kormányának agresszív, provokációs, impe­rialista politikája és az az ál­landó nyomás, amelyet az amerikai kormány a többi ka­pitalista államra gyakorol. A külügyminiszter ezután részletesen foglalkozott az amerikai imperialisták mester­kedéseinek legújabb megnyil­vánulásaival, provokációik és szabotázsaik kudarcával, s hangsúlyozta: ugyanez a csőd­be jutott agresszív politika akadályozza Magyarország és az Egyesült Államok államkö­zi kapcsolatainak normalizálá­sát is. Ez egyik fő oka annak is, hogy a többi NATO-ország- gal, valamint azokkal, ame­lyek a NATO agresszív politi­káját követik, kapcsolataink ugyancsak nem tekinthetők normálisnak, mert segédkezet nyújtanak az Egyesült Álla­mok ellenünk irányuló akciói­hoz. Tudatában vagyunk azon­ban annak, hogy államközi kapcsolataink teljes normali­zálása ezekkel az országokkal is csak akkor valósítható meg, ha vagy normális viszonyunk alakul ki az Egyesült Államok­kal, vagy ha ezek az országok kiszabadítják magukat az Egyesült Államoktól függő helyzetükből. Szilárd szövetség, szoros együttműködés a szocialis­ta országokkal és törekvés a jó, normális államközi kapcsolatok kiépítésére, a békés egymás mellett élés biztosítására minden más társadalmi rendszerű or­szággal — ez a kettős elv vezet bennünket külpoliti­kai tevékenységünkben. Ezek az elvek határozzák meg feladatainkat és magatartá­sunkat a nemzetközi politika legkülönbözőbb fórumain. Ezek az elvek vezetnek majd bennünket az Egyesült Nem­zetek Szervezete küszöbön- álló közgyűlésén is — fejezte be felszólalását dr. Sík Endre külügyminiszter. Ilruscsof válaszolt Macmillan üzenetére Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában nyilvánosságra hozták Harold Macmillan brit m- niszterelnök és Nyikita Kriü - csov szovjet kormányfő üze­netváltását. Az üzenetek a je­lenlegi nemzetközi helyzet né­hány kérdésével foglalkoznak. Hruscsov válaszüzenetében rámutat, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke szövetségesei példáját __ követve, helytelenül^ fejti ki á nagyhatalmak közöt­ti viszonyban az utóbbi időben beállt romlás okait. Hruscsov elismeri azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket Macmillan a kormányfői találkozó érdeké­ben tett, de hangsúlyozza, hogy ezt a találkozót az Egye­sült Államok" hiúsította meg. A szovjet kormányfő emlé­keztet Hérternek, Dillonnak és Nixonnak közvetlenül a pári­zsi találkozó előtt elhangzott beszédeire, amelyekkel az Egyesült Államok elnöke szo­lidaritást vállalt és amelyeket a Szovjetunióval szemben el­lenséges hangnem jellemzett. Az amerikai felderítő repü­lőgépeknek április 9-én és má­jus 1-én a Szovjetunió légite­rében végzett repülőútjait érintve Hruscsov rámutat: Ezt a durva provokációt azzal a céllal tervezték, hogy a leg­magasabb szintű értekezlet előtt átizzítsák a légkört.-.. Hruscsov megjegyzi, hogy Nagy-Britannia miniszterelnö­ke ez Egyesült Államokat fe­dezi, amikor az értekezlet meghiúsulásával és a nemzet­közi helyzet rosszabbodásával a Szovjetuniót vádolja. Ön arra az álláspontra he­lyezkedett — mondja a szov­jet kormányfő válaszüzenete —, amelyet az Egyesült Álla-, mok agresszív erői foglaltak el. Ez az álláspont ellenséges velünk szemben, ellenünk irá­nyul és mi kötelesek vagyunk levonni ebből a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A szovjet kormányfő utal arra, hogy Nagy-Britannia mi­niszterelnöke az KB—47-es amerikai repülőgép július 1-i berepülésével kapcsolatban is az Egyesült Államok feltétlen támogatásának álláspontjára helyezkedett. Nekünk valóban vannak adataink — mondja az üzenet —, amelyek azt tanúsítják, hogy ezt a repülőutat nemcsak az önök területéről, hanem az angol kormány beleegyezésé­vel hajtották végre. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének kijelentése ér­vényben marad: »Lelőjük az agresszor repülőgépek és in­tézkedéseket teszünk ama tá­maszpontok és ama országok ellen, amelyek területéről eze­ket az agresszív repülőutakat ,hazánk ellen végrehajtják«. A Szovjetunió mindenkor nagyra értékelte a nagy és kis államok függetlenségi törek­vését ... Ma üdvözöljük a kis Kubát, amely nagyszerűen harcol az Egyesült Államok agressziója ellen, védelmezi'és megvédelmezi függetlenségét, mert az igazság a kubai nép oldalán van. Ezt minden or­szág, így az Egyesült Államok népe is tudja. A belga fegyveres interven­ció nyomán a Kongói Köztár­saságban előállott helyzetről szólva a szovjet kormányfő megjegyzi, hogy ... a jelenle­gi nemzetközi helyzetben Bel­gium kormánya aligha mert volna erre az agresszióra vál­lalkozni, ha nem nyerte volna el legfőbb NATO-szövetsége- seinek elnézését, vagy valami­lyen jóváhagyását. Hruscsov emlékeztet rá, hogy amikor a biztonsági ta­nács a Kongói Köztársaság el­len elkövetett belga agresszió­ról tárgyalt, Nagy-Britannia kormánya nem ítélte el a bel­ga kormány agresszív cselek­ményeit, sőt mi több, Nagy- britannia képviselője szembe­helyezkedett azzal a követelés­sel, hogy Kongó területéről azonnal vonják ki a belga csa­patokat. Ilyen tények után ho­gyan lehet azt állítani, hogy Nagy-Britannia kormányának semmi köze sincs a Kongó el­leni intervencióhoz? — teszi fel a kérdést Hruscsov. A válaszüzenetben a szovjet kormányfő ismét kifejti elkép­zeléseit a két német állammal kötendő békeszerződésről. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország ellenzi a béke- szerződés megkötését. Bár lé­nyegében nem akarják Német­ország újraegyesítését, mert félnek egy erős Németország­tól. Nos, Nyugat-Németország már ©lég erőssé vált. Azért sem akarnak békeszerződést kötni a két német állammal, mert Adenauer kancellár el­lenzi ezt. Hruscsov hangsúlyozza, hogy éppen a nyugat-berlini helyzet, és a Németországgal fennálló hadiállapot a hidegháború je­lenlegi legfőbb forrása. A té­nyék azt tanúsítják, hogy ön és NATO-beli szövetségesei nem akarják a hidegháborús állapot megszüntetését — mondja Hruscsov üzenete. A szovjet kormányfő utal arra, hogy a hidegháborús ál­lapotnak szintén fontos forrá­sa még a katonai tömbök és a Szovjetunió köré telepített amerikai támaszpontok fenn­állása. Amíg ezek a támasz­pontok léteznek, mi minden szükséges intézkedést meg fo­gunk tenni ellenük. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetunió a békés együttélés Híve, s a hidegháborús álla­pot megszüntetését akarja. Ez azt jelenti, hogy a két német állammal megkötendő béke- szerződés megvalósítása, a nyu^ gatberlini megszállási rendszer megszüntetése és nyugat-ber- lin szabad várossá tétele irá­nyában kell haladni, meg kell állapodni a fegyveres erők megszüntetésében, a leszerelés, ben, a nukleáris fegyverek el­tiltásában, vagyis korunk ége­tő kérdéseiben. Ellenezzük az ellenőrzést leszerelés nélkül, Mi az ellenőrzéssel egybekap­csolt leszerelés hívei vagyunk. Ez az álláspontunk most és ez is marad. Hruscsov kijelenti hogy. a Szovjetunió mindezeket a kér­déseket kormányfői értekezle­ten szeretné megvitatni. Most az amerikai elnökválasztáso­kig nyílván aligha lehet ilyen értekezlet összehívására szá­mítani .;: de később is — foly­tatja az üzenet —, ha a szov­jet kormány nem talál megér­tésre és akadályokat fognak gördíteni e kérdéseket illetően a megegyezés útjába ... mi megköthetjük a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal. Ésszerűtlen volna háborúval fenyegetőzni e békeakciókkal szemben — írja Hruscsov. — Veszélyes dolog bennünket há­borúval fenyegetni. Békés ál­láspontot foglalunk el, de a Szovjetuniónak meg van a le­hetősége ennek a békés állás­pontnak a megvédéséhez. Hruscsov megjegyzi, hogy a Szovjetunió ellen elkövetett provokációk ellenére a Szovjet­unió nem halad azon az úton, amelyet a Pentagon választott a maga számára, nem halad a fegyverkezési hajsza útján. Folytatjuk a Legfelső Tanács határozatának végrehajtását és csökkentjük fegyveres erőin­ket. A Szovjetunió nem támadó, hanem védelmi célzattal növeli rakétatechnikájának, atom- és hidrogénfegyvereinek tüzére­iét. Mi azért növeljük eszkö­zeinket, hogy elvegyük kedvét a kalandoktól a Pentagonnak. A szovjet küldöttség elutasította az államokat megkülönböztető amerikai javaslatot a genfi atomértekezleten Genf (TASZSZ). Az atom­fegyver-kísérletek megszünte­téséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet csütörtöki ülésén a szovjet küldöttség képviselője megjegyzéseket fűzött a szerző­déshez való csatlakozás módo­zataihoz. Ez év július 26-án az Egye­sült Államok képviselője ter­vezetet terjesztett elő az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó szer­ződésnek a szerződés részve­vőiről szóló cikkelye két pont­jához. Az Egyesült Államok javaslata megkülönböztető jel­legű, mivel az államokat két. kategóriába sorol ja, teljes ér­tékű államok és nem teljes ér­tékű vagy másodrendű álla­mok kategóriájába, amelyeket az amerikai javaslat nem is nevez államoknak, hanem csu­pán »hatóságoknak« vagy »rendszereknek«. A szovjet küldöttség megje­gyezte, hogy lényegében az Egyesült Államok a különböző országokkal szemben táplált ellenszen­vét megpróbálja belevinni az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló szerződésbe is. A szovjet küldöttség szerint tűrhetetlen, hogy egyik vagy másik kormány bizonyos rész­ről való elismerésének vagy el nem ismerésének ténye, avagy bizonyos politikai rokon- vagy ellenszenv tükröződjék egy London (MTI). Az angol közvélemény sürgeti, hogy tisz­tázzák az RB—47-es repülő­gépre vonatkozó nagyhangú amerikai állítások és a közis­mert tények közötti feltűnő ellentmondásokat. A Tribune írja: — Lodge, az ENSZ-megbízott meglepte a világot, midőn ki­jelentette a Biztonsági Tanács­ban, hogy tudományos eszkö­zök segítségével állandóan nyomon követték az RB—47 repülését. Ha Lodge igazat mondott, az amerikaiaknak ponto­san tudniuk kellene, hol zuhant le a gép. Havanna (TASZSZ). Mint a TASZSZ jelenti, az első la­tin-amerikai ifjúsági kongresz- szus küldöttei találkoztak több latin-amerikai ország Havan­nában tartózkodó szakszerve­zeti vezetőivel. A nagygyűlésen felolvasták a chilei, venezuelai, uruguayi és kubai szakszervezetek közös nyilatkozatát, valamint a Ku­bai Dolgozók Szövetsége és a Chilei Egységes Szakszervezeti Központ szolidaritási egyez­ményét Ezután Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezetének kifejezésre kel­lene juttatnia a népek törekvé. seit: az amerikai államok kül­ügyminiszteri értekezlete vég­érvényesen meg fogja mutatni, mit jelent a demokrácia Latin- Amerikában — mondotta Raul Castro. Beszédének további részében idézte a nyugati- hírügynöksé­gek jelentéseit arról, hogy Kubában állítólag szovjet ra­kétatámaszpontokat létesítet­tek. Raul Castro leleplezte ezeket a koholmányokat, majd így folytatta: »Ha nem követnek el ag­ressziót, nem lesznek ra­kéták, ha azonban ag­resszióra kerül sor, lesz­nek rakéták is,« sokoldalú szerződés szövegé­ben. A Szovjetunió úgy véli, hogy a szerződésben való rész­vételt egyenlő alapon, minden megkülönböztetés nélkül meg kell engedni kivétel nélkül minden államnak. A szovjet küldöttség véleménye szerint minden államot rá kell bírni a szerződéshez való csatlako­zásra, hiszen minél több állam csatla­kozik a szerződéshez, an­nál biztosabb lesz a béke. Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány újabb jegyzéket intézett Nagy-Britannia kor­mányához azzal kapcsolat­ban, hogy az angol területről felszállt RB—47 amerikai ka­tonai repülőgép július 1-én megsértette a Szovjetunió légi­terét. Nagy-Britannia kormánya július 19-i jegyzékében igazol­ni igyekezvén a Szovjetunió ellen elkövetett agresszív ame­rikai cselekedeteket, megis­mételte az Egyesült Államok kormányának azt a koholt ver­zióját, hogy a Szovjetunió lé­giterében lelőtt amerikai kato­nai repülőgép állítólag csupán körülbelül harminc mérföld­A nyugati hatalmak szavahi­hetősége érdekében világot kell vetni az ellentmondásokra. Milson őrnagy, ismert ka­tonai szakértő kérdi a Times- ben: — Miért hallgatott a rádió? Ha az RB—47 csak ártatlan tudományos kutatást végzett volna, telefonösszeköttetésben kellett volna állnia támasz­pontjával vagy az őt támadó gépekkel. Ha valóban kalóz módon megtámadták a nyílt tenger fölött, egyszerű vészjel azonnal hatékony védelmet eredményezett volna. Hruscsov szovjet miniszterel­nök szavait idézve Raul Cast­ro hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió nem akar' háborút. Ugyanerre az álláspontra he­lyezkedik a kubai nép és kor­mánya. Noha nem minder!4?or­mány követi ezt a politikát, ha fegyveres agressziót követ­nének el Kuba ellen, az ag- resszorokat megfelelő válasz­ban részesítenék, és nem Kuba földjéről, hanem máshonnan. Ezek a rakéták nem nálunk, hanem az agresszornál hulla­nának le — mondotta Castro. Raul Casiro végül hangsú­lyozta, hogy a kubai nép min­dennek ellenére barátságban akar élni az Egyesült Államok népével. (MTI) New York (MTI). Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyet­tes villásreggelit adott India, Svédország, az Egyesült Arab Köztársaság, Ceylon, Burma, Afganisztán és Finnország ENSZ-küldötteinek tiszteletére. A külügyminiszterhelyettes ki. jelentette, hogy a Szovjetunió nem vesz részi; a 82 tagállam­ból álló ENSZ leszerelési bi­zottság augusztus 15-re terve­zett ülésén, és kifejezte remé­nyét, hogy az el nem kötelezett országok követik a Szovjetunió példáját. A szovjet küldöttség nyilat­kozatában végül hangsúlyozta, hogy ennek a felfogásnak megfelelő javaslata teljes össz­hangban áll a nemzetközi jog elveivel és szabályaival,. meg­felel az ENSZ alapokmányá­nak és a jelenlegi gyakorlat­nak. Teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy különböző ismérvek alapján, különféle ürügyekkel megkülönböztetést tegyenek az államok között. (MTI) nyire közelítette meg a Szov­jetunió szárazföldi területét. Nagy-Britannia kormánya — hangzik a szovjet jegyzék — rendkívül furcsa álláspontot foglalt el. Bár szemmel látha­tólag nincs semmi adata a brit területről útnak indult RB—47-es amerikai bombázó­gép cselekedeteiről, mégis le­hetségesnek tartja figyelmen kívül hagyni a szovjet légitér megsértésének helyéről, idejé­ről és körülményeiről közölt konkrét és pontos adatokat. A jegyzék megállapítja: ha Nagy-Britannia kormá­nya azonosítja magát az Egyesült Államok tudato­san hamts állításaival, ez azt jelenti, hogy jóváhagy­ja a Szovjetunió ellen el­követett agresszív ameri­kai cselekedeteket. A szovjet kormány — hang­zik a jegyzék — már figyel­meztette Nagy-Britannia kor­mányát, milyen súlyos felelős­séget vállal magára, ha az ag­resszív amerikai cselekedetek részvevőjének szerepében lép fel. A szovjet kormány meg­erősíti a július 11-i jegyzéké­ben kifejezett határozott tilta­kozását ázellen, hogy Nagy- Britannia rendelkezésre bo­csássa területét a Szovjetunió ellen irányuló agresszív ame­rikai légicselekményeknek, és elvárja, hogy véget vetnek en­nek a helyzetnek. Ellenkező esetben — hangzik befejezé­sül a jegyzék — a szovjet kor­mány gondoskodni fog rólav hogy minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítsa a Szovjetunió népeinek bizton­ságát. (MTI) Hruscsov távirata Felső-Volta miniszterelnökéhez Moszkva (TASZSZ—AP). Hrxiscsov szovjet miniszter­elnök táviratot intézett Ya- meogóhoz, Felső-Volta minisz­terelnökéhez, s ebben közölte, hogy a Szovjetunió Felső-Vol­tát független államként ismeri ^1, és kész diplomáciai kapcso­latokat létesíteni vele. A Szovjetunió népei — hang­zik a távirat — szívből üdvöz­ük Felső-Volta népeit, és sok sikert kívánnak neki függet­lenségének megszilárdításában. Yameogo pénteken a hajna­li órákban felolvasta a" függet­lenségi nyilatkozatot, és ezzel Felső-Volta hivatalosan füg­getlenné vált. (MTI) Az AP értesülése szerint a semleges országok egyet­értenek a Szovjetunióval, hogy a jelenlegi helyzetben céltalan az ENSZ leszere­lési bizottságának össze­hívása. Mint ismeretes, a Szovjet­unió javasolta, hogy az általá­nos és teljes leszerelés kérdé­sét az ENSZ közgyűlésén, a kormányfők részvételével tár­gyalják meg. Angol lapok az RB— 47-es repülőgép szerepéről Raul Castro beszéde egy havannai ifjúsági nagygyűlésen Szovjet jegyzék Nagy-Britannia kormányához A Szovjetunió nem vesz részt az ENSZ ieszereiési bizottságának értekezletén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom