Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 185. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1960. augusztus 6. .............. S íi :::: MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: ík: MEMEHTÓ (3. o.) i|| Jövő heti rádióműsor (5. o.) Vakációzó gyerekek közt ilü (6. O.) iij: Helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala Az országgyűlés pénteki ülésé Az országgyűlés pénteki ülését Dinnyés Lajos, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Dinnyés Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett, az elhangzott felszólalásokra Dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke válaszolt. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a beszámolót, majd napirend szerint következett az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel. Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben megállapította, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskodik. A költségvetési előirányzatot kielégítően teljesítettük. A gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemét bizonyító adatok felsorolása során megállapította azt is, hogy a munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére az előirányzott két százalékkal szemben négy és fél százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma a múlt év végén 132 000-rel volt nagyobb, mint az év elején és meghaladta a 2,5 millió főt. A lakosság másfélmil- liárd forint értékűvel több árut vásárolt a tervezettnél, a takarékbetétek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben eredményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala. Az ipari termelés, a közlekedés és az áruforgalom az idén tovább fejlődött Az első félévben a tavalyihoz viszonyítva 12—13 százalékkal növekedett a beruházások színvonala. Bővült a mezőgazdaság szocialista szektora. Az elmúlt fél évben a lakosság pénzbevétele nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A munkabérek növekedése más- félmilliárd forinttal, a táppénz, családi pótlékok és a nyugdíjak 490 millió forinttal, a nyereségrészesedés pedig 420 millió' forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit. Országunk pénzügyi helyzete szilárd Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint értéke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink ösz- szességükben évről-évre jövedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költségvetési bevételek is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek, a vállalatfejlesztési alapok, az igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében lévő alapok is. Pénzügyi gazdálkodásunk mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szorosan összefügg a központi államhatalom érdekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak is. A jobb eredményekből viszont több jut a helyi szerveknek is. A tavalyi, hét és félmilliárdnyi terven felüli többletnyereségből 46,5 százalék jutott a vállalatoknak és tanácsoknak. A múlt évi költségvetés bevételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből eredt. A szövetkezetek által fizetett adók a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el. Három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot. A legnagyobb túllépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2,1 milliárd forinttal szemben 3,5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s így az egész népgazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a következő években a mező- gazdasági termelés növekedésé^''eredményezd. Túlteljesítettük a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 11,7 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésből, vagyis minden lakosra — a csecsemőket is számítva — 1170 forint jutott. A tavalyi költségvetésben egyébként a beruházások után a szociális és egészségügyi célokra fordított összeg a legnagyobb kiadási tétel. Kulturális jellegű kiadásaink öt és félmilliárd forintot tettek ki. A szociális, egészségügyi és kulturális kiadások együttes összege tehát 17,2 milliárd forint volt tavaly. A költségvetés legnagyobb kiadási rovata, az összkiadások 31,6 százaléka. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát A pénzügyminiszter ezután szerűden gazdálkodás tapaszrámutatott arra, hogy. a népgazdaság kedvező eredményei nem fedhetik el a még szép számmal meglévő fogyatékosságokat. Amíg ugyanis népgazdaságunk minden ágazata fejlődik és sok a jó vállalati 'Eredmény, vannak gyenge vállalatok, elhanyagolt munkate- lületek, számos helyen úsztatható. A múlt évi zárszámadás is arról tanúskodik, hogy egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb beruházást kellett volna üzembehelyezni, s valóban csak 84 beruházást fejeztünk be. teljesen, 26-ot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglévő gépek, berendezések jobb kihasználására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A Ganz— MÁVAG-ban például szakmunkáshiányra panaszkodnak. Ugyanakkor egy külföldről vásárolt értékes gép, amely 8—10 esztergályos munkáját helyettesítené, üzembehelyezése óta többet áll, mint dolgozott. A vállalatok gazdálkodása is javult, de még mindig sok a hiányosság. A könnyűiparban például nem fordítanak kellő gondot az azonos cikkek termelésével foglalkozó vállalatok önköltségének összhasomlításá- ra Fejlődést mutat az élelmiszeripar és a közlekedés. Javult állami gazdaságaink jövedelmezősége. Különösen kiemelkedő erdményt ért el a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság, amely 8,7 millió forint tiszta nyereséget mutathat féL Viszont egészen gyengék az eredmények az Alsóraj ki Állami Gazdaságban, ahol a vezetés nem állott feladata magaslatán és különösen az állattartásban alkalmaztak helytelen és szakszerűtlen módszereket. Igyekeznünk kell, hogy valamennyi állami gazdaság hamarosan elérje a legjobbak színvonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok egyhanma- da. A belkereskedelmi vállalatok tavaly teljesítették az előirányzott befizetéseket, a vállalatok többsége javuló gazdálkodást folytat. Bár időnként egyes cikkek még mindig hiányoznak az üzletekből, az áruellátás színvonala általánosságban megfelelőnek mondható, s a kereskedelem kulturáltsága is fejlődött Az elmúlt másfél évben a szocialista kiskereskedelemben erőteljesen tért hódítottak az új kereskedelmi formák. Ezt csak üdvözölhetjük, mert javul a fogyasztók kiszolgálása, az esetek nagyobb részében minimális befektetéssel megnövekszik a boltok kapacitása. Jellemző erre, hogy négy bolt megfelelő átalakításával — önkiszolgálóvá — egy ötödik bolt építését takaríthatjuk meg. Ez év első felének végén az állami kiskereskedelemben már 885 önkiszolgáló és önkiválasztó egység működött. A szövetkezeti kereskedelemben pedig 1048 további előrehaladás érdekében szükséges, hogy az élelmiszeripar fokozatosan bővítse az előrecsomagolt áruk listáját. Sok jogos panasz hangzik el még mindig egyes zöldség- és gyümölcsfélék magas ára miatt, vagy pedig azért, hogy időnként nincs elegendő belőlük a piacon. Éppen ezért javítani kell mind a termelés, mind a kereskedelem frontján, illetve a termelés és az értékesítés összhangján. Találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes megyei, szövetkezeti szervek inkább felfelé szeretnék tornászni az árakat, mint lefelé. Ezen változtatni kell. A jövőt illetően mindenesetre biztató, hogy a mező- gazdaság szocialista szektorában immár »-polgárjogot« nyert és széles körben terjed a zöldségtermelés. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél egyetérthetünk és támogatjuk is azokat, de ügyelni kell arra, hogy a jövedelmezőség növelésének általában helyes elvét nem lehet minden területen mereven alkalmazni. Helyenkint ugyanis az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a termelőüzemeknél. Indokolt, például, hogy a moziüzemi vállalatok a jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok. Legutóbb például a TÜKER a hitelakció keretében lebonyolított tüzelőanyag számlázásnál a tűzifát aprított fának számlázta a fogyasztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy az ilyen többlet- nyereséget vonják le- a vállalat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott adminisztratív eszközökkel, fel- világosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, hogy egyes vendéglátóipari egységeket egy-két osztállyal magasabbra értékeltek, mint egyébként felszereltségük azt indokolná. Az export gazdaságosságának növeléséért is sokat tehetünk még. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazdasági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni és fogjanak össze azok kivitelezésére is. Növekvő költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése érdé. kében további intézkedéseket tegyünk az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, közlekedésben. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakminisztériumokra, a pénzügyminisztériumra és az Országos Tervhivatalra is. Beszéde végén a tanácsok feladatairól és szerepéről beszélt a pénzügyminiszter. — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze három milliárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd1 forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés előirányzataiból a kulturális kiadásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított összegeket —, 62,2 százalékát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatják azok az adatok is, amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 ezer dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az .1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd forintot tett ki, A tanácsi vállalatoknak mintegy 50 százaléka a megyei tanácsokhoz, 50 százaléka pedig az alsóbb tanácsokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtóbizottságok 1957. év óta sokkal intenzívebben foglalkoznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők között van Pest, Bács és Baranya megye. Megítélésünk szerint viszonylag gyengébb e téren a Nógrád és Tolna megyei VB-k munkája. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési —, főként kommunális, szociális és kulturális feladatot valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Äz előző évhez viszonyítva javulás tapasztalható, de ez még mindig nem -kielégítő. Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfogóak és mélyrehatóak, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállalatok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és okmányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az ellenőrzések során megállapított mulasztások elkövetőivel szemben a tanácsi vezetők nem minden esetben jártak el kellő erély- lyel. Ezen .tehát javítani kell, A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része az adóbevételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy. a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 százar lékkai alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb összegre viszont feltétlenül szüksége van a népgazdaságnak, ezéirt a tanácsok kellő határozottsággal szorgalmazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Fontos az is, hogy az 1960- ra esedékes búzaföld-adót mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, kenyér- gabonában teljesítsék. • A‘ tavalyi költségvetés végrehajtásából a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1. Hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások koncentrálására. 2. Minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat, vagy vállalati egységeket és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó tényezőket. 3. Gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészesedést csak valóságos önköltségcsökkentés révén elért többletnyereség után oszthassanak. 4. Mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesíteni az ésszerű taikarékcssági elvet. 5. Minden szinten és minden szervezetnél tökéletesítem kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, hogy ez év hátralévő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk jobb megalapozására, (Nagy taps.) * * * A hozzászólások és az interpellációk után az országgyűlés befejezte munkáját. Az ülésszak • Rónai Sándor elnök zárszavával ért véget. A magyar nép legfőbb feladatának tekinti az elszánt és következetes harcot az imperializmus ellen, a tartós békéért Dr. Sík Endre külügyminiszter felszólalása az országgyűlés csütörtök délutáni ülésén Dr. Sík Endre külügyminiszter bevezetőben hangsúlyozta: az elmúlt néhány esztendő eseményei' azt bizonyítják, hogy a nemzetközi erőviszonyok lényegbe vágó és végleges eltolódása a szocialista világ javára, az imperialisták hátrányára új, kedvező helyzetet teremtett a világban. Megnyílt a lehetőség arra, hogy kiküszöböljük a háború veszélyét, és megteremtsük a tartós békét. Ez a tény nemhogy kisebbítené, de megsokszorozza valamennyi ország kormányának felelősségét a külpolitikai kérdések vitelében. A magyar nép — folytatta —, amely annyit szenvedett pusztító háborúktól, mielőtt évszázados elnyomatás után ráléphetett a nemzeti függetlenség és a jólét útjára, békét akar, mert csak békében építheti eredményesen boldog szocialista jövőjét. Ezért ítéli el az agresszív háborús körök politikáját. Ezért tekinti legfőbb feladatának az elszánt és következetes harcot az imperializmus ellen, a tartós békéért. E cél vezérli egész külpolitikai tevékenységünket, amelynek két pillére a szoros együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a szocializmusért és a tartós békéért vívott harc minden területén, és a békés egymás mellett élés elve minden állammal, tekintet nélkül azok társadalmi berendezkedésére. Ezek az alapelvek megfelelnek népünk érdekeinek. A békének és az emberiség haladásának legfőbb biztosítéka az egységes szocialista tábor ereje és ennek az erőnek a további gyors növekedése. A tartós béke megteremtésének egyetlen járható útja a békés egymás mellett élés elvének szigorú érvényesítése az államok közötti kapcsolatokban. Kormányunk tehát a helyes, mégpedig az egyedüli helyes utat követi külpolitikájában, amikor szüntelenül azon munkálkodik, hogy tovább erősítse hazánk sokoldalú kapcsolatait a szocialista tábor országaival, s ugyanakkor erő* feszítéseket tesz, hogy hozzájárulhasson a békés egymáa mellett élés további térhódításához. (Folytatás a 2. oldalon)
