Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, I960, angflsrfns 4« CarapkiR nyilatkozata a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésérái folyó genfi értekezleten Genf (TASZSZ), A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet kedden ülést tartott. Folytatták az értekezlet elé terjesztett dokumentumok megvitatását. Az ülésen Carapkin szovjet megbízott nyilatkozatot tett azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államok megbízottja a föld alatti nukleáris robbantások ellenőrzéséről terjesztett elő. Mint ismeretes, a. föld alatti nukleáris robbantások ellenőrizhetősége az együk legfontosabb kérdés, amelynek megoldása a háromhatalmi értekezletre vár. Az Egyesült Államok javasolta, hogy e kérdés tisztázására végezzenek szeizmikus kutatásokat, mert amerikai részről kétségbevonták azoknak az ellenőrzési. javaslatoknak hatékonyságát, amelyekben nyolc ország tudós szakértői 1958-ban már megájlapodtak. Az amerikai kormány nemrég bejelentette, hogy e kutatások céljából nukleáris robbantás-sorozatot hajt végre a jöld alatt. A Szovjetunió nem tartja szükségesnek, hogy bármiféle különleges kutatásokat, még kevésbé nukleáris robbantásokat végezzenek, mert az amerikai tudósok részvételével a szakértők által 1958-ban kidolgozott ellenőrzési javaslatok biztosítják a kellő ellenőrzést. Mégis a Szovjetunió hozzájárult, hogy korlátozott számban végezzenek föld alatti nukleáris robbantásokat, hogy elhárítsa az amerikaiak által a genfi tárgyalásokon támasztott akadályokat. Az Egyesült Államok eleinte olyan ellenőrzést javasolt a kísérleti robbantásokra nézve, amelynek fiktív jellege teljesen világos volt. E javaslatok értelmében a robbantásoknál felhasználandó nukleáris berendezéseket előzőleg ládákba zárnák. Senkinek sem mutatnák meg, és külön raktárakban őriznék a robbantás időpontjáig. A szovjet küldöttség bírálatának hatására az Egyesült Államok elismerte, hogy meg kell vizsgálni a nukleáris berendezések belső szerkezetét, de az ehhez való hozzájárulást ahhoz kötötte, hogy a három nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia — képviselőiből nemzetközi szervet kell alakítani, és ennek adják át a robbantásra szánt berendezéseket. Carapkin a keddi ülésen tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a szovjet kormány megvizsgálta a kutatási célokat szolgáló föld alatti nukleáris robbantások ellenőrzésére vonatkozólag július 12-én előterjesztett új amerikai javaslatokat. Pozitív tényező, hogy az Egyesült Államok elismeri annak a szovjet álláspontnak a helyességét, hogy a szeizmikus kutatásokra szánt nukleáris berendezések belső szerkezetét meg kell vizsgálni. Ez az amerikai hozzájárulás lehetővé teszi olyan kölcsönösen elfogadható ellenőrzési intézkedések kidolgozását, amelyeknek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a nukleáris fegyverek tökéletesítésére használják fel a szeizmikus kutatások céljából végzendő nukleáris robbantásokat. A Szovjetunió nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Eritannia olyan szervet létesítsen, amelynek e két hatalom átadja a kutatási célokat szolgáló föld alatti robbantásokhoz szükséges nukleáris berendezéseket. A Szovjetunió azonban nem vehet részt egy ilyen szervben, mert az azt jelentené, hogy nukleáris tölteteket szállít az Egyesült Államoknak olyan kutatások végzésére, amelyeket a szovjet kormány szükségtelennek ítél, és amelyekhez csak azért járul hozzá, hogy elhárítsa a tárgyalások útjából az amerikaiak támasztotta akadályokat, és meggyorsítsa a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését. A szeizmikus kutatásokhoz szükséges nukleáris berendezéseket annak a félnek kell biztosítania, amelyik e kutatásokat kezdeményezte, és ilyen célú nukleáris robbantásokat kíván végrehajtani, vagyis ez esetben az Egyesült Államoknak. A szovjet kormány tudomásul veszi az amerikai • megbízottnak azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok területén végrehajtandó kutató robbantásokhoz elavult nukleáris berendezéseket használnak majd fel, vagyis olyan berendezéseket, amelyek már nem jelentenek titkot a nukleáris hatalmak számára, és így belső szerkezetük megvizsgálása nem juttathatja egyoldalú katonai előnyökhöz a Szovjetuniót, mert hiszen — mint ismeretes — a Szovjetunió a legkülönbözőbb és a legújabb atom- és hidrogénfegyver típusokkal rendelkezik. A Szovjetunió csak azért ragaszkodik a maga támasztotta ellenőrzési feltételekhez, hogy biztosítékot kapjon arra, hógy az Egyesült Államok kutatási célokból végzendő nukleáris robbantásai során ne maradjon sem közvetve, sem közvetlenül lehetőség meglévő nukleáris fegyverfajták tökéletesítésére, avagy újak kipróbálására. A szovjet kormány úgy véli, az Egyesült Államoknak nincs semmiféle. indoka, hogy ne fogadja el a június 15-én előterjesztett szovjet javaslatot. Ez a javaslat tartalmazza azt a négy feltételt, amelynek megvalósítása a szovjet kormány véleménye szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy kizárják a szeizmikus kutatások céljából végzendő nukleáris robbantások felhasználását már meglévő nukleáris fegyverfajták tökéletesítésére, illetve újak kidolgozására. A szovjet megbízott ezután emlékeztetett azokra az ellenőrzési feltételekre, amelyeket a szovjet küldöttség a június 15-í ülésen ismertetett. Az említett rendelkezések megtartása biztosítja — hangsúlyozta befejezésül Carapkin —, hogy az ellenőrzés nemcsak látszólagos, hanem valóban hatékony legyen, valamint azt, hogy a föld alatti nukleáris robbantások eredeti rendeltetésüket szolgálják, és ne mozdítsák elő a tömegpusztító fegyverek további fejlesztését. (MTI) Lodge úr cselvetései Moszkva (TASZSZ). Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója írja: Henry Cabot-Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-képvi- selöje rendkívül ingerülten reagált arra a legutóbbi szovjet nyilatkozatra, amely szerint most, az ENSZ-közgyűlés ülésszaka előtt célszerűtlen összehívni az ENSZ leszerelési bizottságát. Lodge New Port-i sajtóértekezletén bírálta azt a szovjet javaslatot, hogy a leszerelés problémáját atíogpan és sokoldalúan, az ENSZ-tagállamok kormányfőinek személyes részvételével vitassák meg az ENSZ-közgyű- Jés legközelebbi ülésszakán. Amint Lodge-zsal gyakorta előfordul, bírálata ezúttal sem tartalmazott semmiféle bizonyítékot vagy érvet. Lodge egyszerűen kinyilatkoztatta, hogy a szovjet terv »kísérlet a leszerelési tárgyalások előrehaladásának megakadályozására«. Még ha figyelmen kívül hagyjuk a választási hadjáratot, amelybe Lodge szemlátomást nyakig belemászott, akkor is meg kell állapítani, hogy az amerikai ENSZ-képviselő nevetséges helyzetbe került. Ismeretes, hogy hosszú hónapokon át fenséges nyugalommal figyelte azt a huzavona-taktikát, amelyet kollégája, Eaton folytatott Genfben a tízhatalmi leszerelési értekezleten. Már azelőtt, hogy ez a bizottság megtartotta első ülését Genfben, néhány jövőbe látó amerikai hír- magyarázó megírta, hogy az Etseníiotoer-kormányban fennálló nézeteltérések következtében és különösen a Pentagonnak, valamint az atomenergia bizottságnak az álláspontja miatt az a feladat hárul Eatonra, hogy elhúzza a tárgyalásokat legalább 1961 elejéig, amikor a választások eredményeképpen új kormány kerül hatalomra. Lodge most azt a látszatot kelti, mintha Washington türelmetlenül sürgetné a leszerelési tárgyalások új rafelvételét. Lodge-ot hallgatva azt hihetné az ember, hogy valamiféle szellem kerítette hatalmába, amely sem éjjel, sem nappal nem hagy nyugtot neki. Azóta, hogy a köztársasági párt alelnöki élöltje lett, fáradságot nem ismerve sürgeti az Ehfez leszerelési bizottságának összehívását és az amerikaiaktól Genfben már megszokott puszta szócséplés folytatását. Lodge azt bizonygatja, hogy semmiképpen sem tud várni szeptember közepéig, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megnyitásáig. Mint ismeretes, a Szovjetunió kezdeményezésére már az őszi ülésszak elé terjesztették a leszerelés kérdését. Lodge első pillantásra nevetségesnek látszó viselkedése egyébként igen komoly megfontolásokból fakad. Nixon és Lodge néhány ellenfele a mostani választási csatákban nemegyszer szegezte azt a vádat az Eisenhower-kormánynak, hogy még sohasem készült fel komolyan a leszerelés kérdésének gyakorlati megvitatására. Lodge szóban forgó állás- foglalása előtt a New York Times washingtoni keltezésű jelentésében közölte: az amerikai katonai körök fokozott nyomást fejtenek ki az atomfegyver-kísérletek mielőbbi felújítása céljából, hogy »tökéletesebb nukleáris töltetet biztosíthassanak a ballisztikai rakétáknak«. Lodge ilyen körülmények között két legyet akart ütni egy csapásra. Egyfelől szeretné mielőbb újrakezdeni a leszerelési tárgyalásokat (pontosabban szócséplést), hogy tetszetősebb megvilágításba helyezze magát választói előtt. Másfelől — és ez a legfőbb — Lodge igyekszik felszítani a szenvedélyeket, élezni a helyzetet és megakadályozni a leszerelés gyümölcsöző megvitatását az ENSZ-közgyűlés közelgő ülésszakán. Az a tény, hogy Lodge a New Port-i sajtóértekezleten beszélt, alapot ad annak feltételezésére, hogy mondanivalóját jó előre jóváhagyta Eisenhower elnök. Ebben az esetben önként adódik az a gondolat, hogy a jelenlegi elnök, aki ismét elmerült a golfozásba, és aki jó néhány megfigyelő véleménye szerint kudarcba fulladt távol- keleti útja óta sajátos »sztrájkot« folytat New Portban, szeretné elkerülni, hogy személyesen részt kelljen vennie az ENSZ-közgyűlés leszerelési vitájában. Az az elkésett sietség, amellyel Washington ma a leszerelés kérdését felkarolja, vagy inkább felkarolni látszik, méltán kelt gyanakvást. Ezek a cselvetések aligha vezethetnek félre berkit is, hiszen a washingtoni kormány gyakorlati tevékenysége távolról sem azt mutatja, rnintha mérsékelni szándékoznék a fegyverkezési hajszát. (MTI) Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy- mdniszterhelyettes augusztus 2-án az Egyesült Államok kormányához szóló jegyzéket nyújtott át. Ebben a jegyzékben, ' mely válasz az Egyesült Államok július 18-i jegyzékére, a szovjet kormány megismétli határozott tiltakozását az RB—lies amerikai bombázógép július elsejei határsértése miatt. Az Egyesült Államok kormánya július 18-i jegyzékében megpróbálta védelmezni a Szovjetunió ellen elkövetett provokációs cselekményeket, és megismételte azt a képtelen állítást, hogy az RB—47-es amerikai bombázó, amelyet, mint ismeretes, a szovjet határ megsértése után lőttek le, »jogos feladatot teljesített nemzetközi vizek fölött«, »elektromágneses jelenségeket« tanulmányozott. Az Egyesült Államok kormánya — mutat rá a szovjet jegyzék — nem terjesztett é? nem is terjeszthetett elő semmiféle bizonyítékot, amely megerősíthette volna az RB— 47-es bombázó útjának részleteire vonatkozó állításait. Ennek a repülőgépnek a Szovjetunió légiterébe való behatolása tény, amelyet a Szovjetunió illetékes szervei pontosan megáll apítottak, A szovjet kormány elvárja -* hangsúlyozza a jegyzék —, hogy az Egyesült Államok kormánya véget vet az amerikai légierő szovjetellenes provokációinak. Ha ezt nem teszi meg, a Szovjetunió kormánya, mint erre korábban már felhívta a figyelmet, minden rendelkezésére álló eszközzel megteszi a kellő intézkedéseket a Szovjetunió népeinek biztonsága érdekében. (MTI) Az új olasz kormány bemutatkozott a parlamentben Róma (MTI). Amintore Fan- fani, az új olasz keresztény- demokrata kormány elnöke kedden délután kormányával együtt bemutatkozott az olasz parlament mindkét házának. Ügyesen megfogalmazott programnyilatkozatában Fan- fani igen mérsékelt hangot használt, nehogy elriassza azokat — főként a szocialistákat —, akiknek jóindulatú tartózkodása segítségére lehet a kormánynak a bizalmi szavazáson. A kormány megalakulásának előzményeiről szólva kénytelen volt beismerni, hogy elődjét, Tambronit és kormányát a fasisztaellenes érzelmű népi tömegek buktatták meg. A miniszterelnök mindamellett nem foglalt állást azzal a Parri szenátor által beterjesztett javaslattal kapcsolatban, hogy a parlament hozzon törvényt az Olasz Szociális Mozgalom elnevezésű fasiszta párt működésének betiltására. Ugyanakkor igyekezett a kommunistákat egy síkra helyezni a fasisztákkal, s azt állította, hogy »a kommunisták veszélyeztetik a szabadságot és a demokráciát Olaszországban«. Az új kormány követendő külpolitikájáról szólva hangsúlyozta, hogy Olaszország kitart az Atlanti Szövetség és az »európai gondolat« immár hagyományossá vált politikája mellett. Mindamellett jónak látta megjegyezni, hogy az Atlanti Szövetség tagjai között »az egyenlőség elve alapján« ki kell szélesíteni a politikai tanácskozásokat. — A kormány munkálkodni fog azon — mondotta —, hogy szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki az európai közös piac és az európai szabadkereskedelmi övezet országai között. Beszéde befejező részében a miniszterelnök arról szólott, hogy a most lezárult kormányválság késlelteti az októberre tervezett közigazgatási választások előkészítését. Tehát számítani kell arra, hogy e választásokat esetleg néhány héttel elhalasztják. Fanfani kormánynyilatkozatát a parlament tagjai vegyes érzelmekkel fogadták. Újabb afrikai állam vált függetlenné: Niger Párizs (TASZSZ). Afrika tér. képén újabb független állam jelent meg, <a Niger Köztársaság. Július 29-én a nigeri törvényhozó gyűlés . nemzetgyűléssé alakult át. A köztársaság hivatalos kikiáltása augusztus 3-án éjfélkor történt. A köztársaság továbbra is megmarad a francia közösségben. Niger a volt Francia Nyu- gat-Afrika területén fekszik; Területe 200 000 négyzetkilométer, lakossága 2 400 000 fő; Fővárosa a 18 000 lakosú Niamey. , Anri kor a francia gyarmato< sítók a XIX. század végén kezükbe kaparintották Nigert, mindéin erejükkel igyekeztek elnyomni az ország termelőerőit, és pusztán nyersanyag- forrásnak tekintették Nigert. Az ország gazdaságának fő ágazatai a kezdetleges fokon álló földművelés és a nomád állattenyésztés. Iparral nem rendelkezik, s természeti kincseinek kiaknázása éppen hogy megkezdődött (MTI) Napjaink Afrikája Afrika, a kereken 30 millió négyzetkilométer nagyságú, 235 millió lakosú »fekete kontinens« a második világháború befejezése óta forrongásban van. A másfél évtizede tartó harc eredményeként önállóvá vált 21 gyarmat, illetve ENSZ gyámsági terület közül ez év folyamán 15 — Kamerun, Togo, Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta, Niger, a Mail Államszövetség tagjai: Szenegál és Szudán, a közép-afrikai köztársaságok uniójának három tagja: Kongó (volt Francia Kongó), Csád és a Középafrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság (volt Belga Kongó), a Malgas Köztársaság és Szomália — vívta ki teljes függetlenségét, illetőleg bizonyos korlátozásokkal (külügyi, hadügyi stb. tekintetben) lett önálló országgá. A független országok száma az 1945 előtti 4-ről 25-re növekedett, területük a háború előttinek csaknem nyolcszorosa, lakóik száma 1960 július közepén Afrika népeinek majdnem kétharmada. A függetlenségi harc tovább tart. Előreláthatólag 1960 októberében Nigéria, novemberében pedig Mauritánia is a független országok sorába lép. TUNÉZIA MAROKKÓ Kairó o ^ E.A.K. sj ^Egyiptom; 1922 ;2touakchoth Khart umo Addisr-Abeb^ Conakry» \ZcSOHTPARr / V.K.1980Ä yíerraTeonj^ —^HMonr.ovii ■ mun LIBÉRIA 'Accra' 'oVaounde, Sp. Guinea, Libreville f) KONOdl / köztársaság' • Loopoldville 1^6D fti/anaajggSS burundi®# ^gnpnyiK^ EGYIPTOM 1922 V Delnyuqaf^^;lR^a''sbu^:' (Dél-Afrikai Unit — mandátuma£ Pretoria, DELAFRIKAI UNIÓ —— ■ 192t BäSptofölä Siáh el-Bénit: Ur.réMér* E. A.K." tgyeséit Arab Köt társaság 0.--CahomeyK f&Mit-MsK. Kr Kö t társaság (ír.)*//*/? (Fr.) - Francia (Pari)'Portugal I I - fúgget/en állam l _____I 19 bű* a függeflenseg fcie/yésának éra ,^r-, -■— * fé/gyarmat gyámság • gyarmat
