Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

Kedd, 1960. július 12.

5

SOMOGYI NÉPLAP

A háztáji jószág felelőse

— Na, jöjjön Harangozó elvtárs, menjünk Darázsékhoz, öt háztáji disznót akarnak lekötni — mondja Pista bácsi.

Útközben halkán beszélgetnek. Gyakran lehet látni, hogy igy ketten róják a falut, de még sűrűbben, hogy Nudli István egyedül jön-megy, egyik udvarból ki, a másikba be. Ezt csinálja hétfőtől vasárnapig, és újra kezdi. Közben úton-út- félen megállítják, kérdésekkel halmozzák el:

— Te, Pista, gyere be már. nézd meg, mikorra szerződjem le azt a süldőt?

— Vettem egy növendékmarhát, hogy jutok takarmányhoz, Pista bátyám? És Pista bácsi felel, tanácsot ad. Addig nem távozik, amíg egy-a- len kérdés is nyitva marad. Iái hát az ő foglalkozása, feladata? Bármilyen furcsa, egy Sióban nem lehet meghatározni

Mint említettem, Harangozó Ferenccel, az Állatforgalmi Vállalat felvásárlójával járják Somogyszil utcáit. Melléjük szegődöm, s így minden bizonnyal feleletet kapok arra, hogy milyen megbízást kapott a Petőfi Tsz-ben.

— Nézzünk be egy pil'anat- ra hozzánk, megmutatom a könyvemet .— mondja. Csikor- dul a kulcs, senki sincs itthon. A feleség arat, az öreg néni meg az »idős« brigáddal dolgozik valahol.

— Óriási segítség nekem Pista bácsi munkája.— jegyzi meg Harangozó, míg előkerül a könyv.

— Április végén bízta ram a szövetkezet, hogy a tagok háztáji állataival foglalkozzam, segítsek a szerződéskötéseknél. Végigjártam akkor a falut, no meg Gadácsot, mert az is ide tartozik, és pontosan feljegyeztem gazdánként mindent — mutatja a könyvét.

— Ha eladnak egy jószágot, azt is felírom, ha szerződnek vagy vesznek azt is. Így aztán mindig világosan látom, hogy

mi a helyzet. Elővesz egy papírt, rajta nevek:- Miklai Béla, Szakáig Imre, Sámoly János, Jani József stb.

— Ide megyünk ma szerződést kötni — magyarázza.

— Mikor jövök, mindig egy ilyen kész listával fogad Pista bácsi. Sohse kell azon töprengeni, hol is kezdjem a munkát — mondja Harangozó elvtárs.

— Az már csak természetes, hiszen ez a feladatom. Előkészítem a gazdákat a szerződéskötésre, megmagyarázom, mi az előnye...

Pihenésnek számított ez a kis beszélgetés Pista bácsiék hűvös szobájában, de nemigen lehet ilyen sok munka mellett pihenni. Így hát elindulunk.

— Ilyen nagy dologidőben kevés embert lehet itthon találni. Nem akadály ez?

— Én mindig előre intézkedem. Látta, összeírtam, hova megyünk ma. Azokkal tegnap meg is beszéltem mindent. Da- rázsékkal például előre megcsináltattam az öt süldő pasz- szusát. Megbeszéltem velük, .mikorra szerződnek, ők ma nyugodtan elmentek dolgozni, a többit meg mi elintéztük...

— Na Gyula, megkötjük akkor a szerződést?

— jó, Pista bátyám, már vártam magukat — így .fogadja őket Miklai Gyula. S míg a felvásárló az istállóba megy, azt mondja a házigazda:

— Hát valahogy igen jól gondolták el, hogy beállítottak erre egy embert. Mert nem mindegy ám, hogy ki jön be az emberhez. Pista bátyám fa- lumbeli, magunkfajta ember, őhozzá valahogy bizalmasabbak vagyunk, no meg jobban is merünk érdeklődni.

— Mikorra akarod ezt szerződni? — szól oda Pista bácsi.

—- Januárra.

— Nem lenne jobb egy hónappal későbbre? Addigra még kövérebb lesz, több pénzt is kapsz érte.

— Nem bánom, Pista bátyám, legyen akkor február. Úgyis akarok a napokban még egyet venni és szerződni.

Mielőtt bemenne Harangozó Ferenccél megkötni a szerződést, megpiutatja a korábban lekötött öt süldőt. Bizony azok már nagyon szépeik.

— Sokat jelent ám a tagoknak, hogy kapnak takarmányt — folytatja a beszélgetést Pista bácsi. — Látja, Miklainak ez az első szerződése, de már azt mondja, hogy még egyet vesz. Miért? Mikor megvette, mindjárt hozzám jött. Bejelentette, ón meg adtam a szénára utalványt. Másnap elszállította a takarmányt. Így van is kedvük az embereknek!

Nudli Pista bácsi rokkant ember, azért bízták rá ezt a munkát. Az elmúlt két hónap eredménye azt bizonyítja: érdemes volt.

— Hallgatom a rádiót, olvasom az újságokat, a tanácsnál meg tanulmányozom a rendeleteket. Sokszor bizony nehéz kérdéseket tesznek fel, s ha nem tudom az igazat felelni, oda a tekintély, a bizalom. Erre pedig nagyon vigyázok, hiszen mindennap találkozom az emberekkel.

Gyűlnek a szerződések, s Pista bácsinak nagy része van abban, hogy Somogyszil háztáji, gazdaságai tudják teljesíteni előirányzatukat. Most megint nagy munka előtt áll, újra végig kell járnia a gazdákat. A szövetkezet lucemaszé- nát ad a télre, minden gazdától meg kell kérdezni, hogy igényli-e?

A faluban mindenütt szívesen fogadják Nudli Pista bácsit. Nagy a becsülete, hiszen őrajta keresztül érzik meg a Petőfi tagjai, hogy nemcsak a közösben, hanem otthon is törődik velük a szövetkezet.

Vörös Márta.

Bőven visssatérülő beruházás

Minden bizonnyal országos hírneve volna a siófoki Egyetértés Tsz állattenyésztésének, ha a dolgozó parasztok négy-öt évvel előbb áttérnek a közös gazdálkodásra. Lássuk a hiteles bizonyítékokat.

Tavaly még két termelőszövetkezet működött Siófokon. Az Egyetértés és az Űj Barázda. Mindkét szövetkezet nagy erőfeszítést tett korábban is állatállományának megteremtésére. De ehhez először meg kellett építeni a férőhelyeket. Már tavaly sikerült megépíteni a 70 férőhelyes

szarvasmarha-istállót, és a

80 férőhelyes süldőszállást. Az építkezésekhez saját erőből közel 250 ezer forinttal járultak hozzá. S mivel az istállókat a megszabott határidő előtt feltöltöttek állatállománnyal, félmillió forint hitedengedményt

A múlt évben még nem sok jövedelmet hozott az állattenyésztés. De az idén már érdemes körülnézni az Egyetértés portáján. A két szövetketállók. Sőt, nagyon gyorsan újakat is kell építeni. Egy évvel ezelőtt még csak pár szarvasmarhát lehetett számolni a szövetkezeti istállókban, most már több mint hetvenet. Akkor öt-hat liter volt a tehenek napi átlagos tejhozama, ma pedig 12—13 liter. Takax-- mány is van bőven. A második kaszálás ótd|újra zöldell a lucerna. Van silónak való keverék. Nincs olyan tag, aki ellentmondana a mezőgazdásznak: — Emberek, takarmány kell, még sokkal több. Ha takarmányunk van, állatokat nevelhetünk, az pedig pénz.

Volt és van is munka bőven a határban, de azért jut erő arra is, hogy a gazdasági épületeket rendbehozzák, és újakat építsenek. A közelmúltban elkészült a 30 férőhelyes fiaz- tató. Saját erőből építették, és mindössze 8 ezer forintba került. Bőven visszatérülő beruházás. A képen látható süldőszálláson 240 koca eszi jóízűen a moslékot. A szövetkezet kihasználja a helyi lehetőségedet ugyanis ez év januárjában egresül t. Az állattenyésztés irányítását Szilágyi Endre mezőgazdászra bízta a tagság. A mindössze fél év alatt született eredmények valóban említésre méltóak. Benépesedtek az isket, és az üdülőkből olcsón megvásárolja ezt a nagy tápértékű »takarmányt«.

S hogy mennyire kifizetődő sertéshizlalással foglalkozni, arról mindennél ékesebben beszél az a tény, hogy havonta

20 forint munkaegység-előleget fizethetnek saját erőből, ötvenegy forintra tervezték egy munkaegység értékét. Ennek jelentős részét az állattenyésztésből eredő bevételtől várják. A tervek szerint a szövetkezetnek ebben az évben 335 hízott sertést kell adnia a népgazdaságnak. Az előrelátó gondoskodás és a megfelelő szakirányítás azonban lehetővé teszi, hogy 350 hízott sertést értékesítsenek. Ezenkívül még 80 elitrekord anyakocát és 20 kant adnak a járás többi termelőszövetkezetének.

Nyolc tsz-t vizsgáltak meg a tahi népi ellenőrök

(Tudósítónktól.)

A közelmúltban értékelte a Tabi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a második negyedévben végzett munkáját, és javaslatokat tett a hiányosságok megszüntetésére. Az említett idő alatt nyolc tsz-nél végeztek vizsgálatot a törvényesség megtartásával és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. A Tengődi Állanji Gazdaság nagytoldi-pusztai üzemegységében a szarvasmarhaállomány gondozását ellenőrizték. Megvizsgálták a járási tanács ipari-műszaki csoportjának lakásépítési nyilvántartását, a gamási és tabi sütőüzemek helyzetét.

A népi ellenőrzési bizottság munkájának gerincét a termelőszövetkezeteknél , végzett vizsgálatok képezték. A feladatot — melyben 29 népi ellenőr vett részt — segítő szándékkal hajtották végre.

Milyen tapasztalatokat hozott ef. a vizsgálat? A felderített hibák eléggé általános jellegűek. Több helyen csak névleges az ellenőrző bizottság, említésre méltó munkát nem végez. Még mindig előfordul, hogy helyenként túlméretezik a háztáji gazdaságok területé'; A múlt évi föld járadékot sok' szövetkezetben nem fizették ki. Nem fordítanak kellő gondot a tsz-ek a tűz- és balesetvédelemre. Súlyos károkat okozhat a jövőben, ha nem ügyelnek jobban az anyaggazdálkodásra, a pénzügyi bizonylati kimutatások rendbentartására.

Ezek a hibák nemcsak a tsz- eket, hanem a felettes szerveket is figyelmeztetik, és bizonyít ják, hogy még több segítségre van szükség nagyüzemi gazdaságaink megszilárdításához.

Uszályokkal szállítják a követ Badacsonyból a szántód! révig. Naponta két uszályt raknak ki, s a terhet gépkocsikon szállítják a kőröshegyi és a zamárdi útépítkezéshez.

Falunk gondjairól

Tavaly vontatottan ment, az idén kellő ütemben halad a munka nálunk, a tapsonyi Rákóczi Tsz-ben. A gazdálkodás javulását mutatja, hpgy 230 tag eddig 120 ezer forintot vehetett kézhez előlegként. A július eleji határszemlén megállapíthattuk: gyönyörű a mező. Azóta megkezdődött az aratás. A kombájnok lassan

Kiskorpádon az Allatforgalmi Vállalat 9 darab extrém I-, II- és III. osztályú szarvasmarhát vett át a gazdáktól. A mezőcsokomyai Kovács Józsefné két darab extrém minőségű szarvasmarhát adott át 12 mázsás súlyban.

Furfangos visszatérés

K

iss Péter nyolc holddal állt be a Törekvés Tsz- be. Amint jött a tavaszi vetés ideje, gondolt egyet, és suty- tyomban búcsút intett a falunak. Városba ment, segédmunkásnak egy építkezéshez. Mondom, távozását titokban akarta tartani. Hogyan, hogyan nem, mégis kitudódott holléte. Ment a hivatalos írás a tanácstól meg a tsz-től az építésvezetőhöz: küldje haza Kiss Pétert, mert szükség van munkájára a szövetkezetben. Útnak is indították annak rendje, módja szerint, és megpiron- gatták, hogy miért hallgatta el tsz-tagságát.

Itthon napokig nem mert az utcán mutatkozni. Aztán megjött a jobbik esze: kellene már

Ezt az utolsó szót megnyomta,'-majd kivárt egy ideig, és hozzátette:

— Adjatok valami könnyű munkát.

Az elnöknek jó szeme van, átlát a szitán, meg a furfan- gon is. Amilyen volt az ad- jonisten, olyan lett a fogadjis- ten.

— Kell egy nyilvántartó, aki összesíti az egységeket. Jó lenne neked ez az ülő foglalkozás — szólt az elnök.

— Hiszen tudod, hogy nyolc éves koromban kimaradtam az iskolából; nem tudok én olyan jól számolni. Más beosztást szívesen elfogadnék.

— Például?

— Elmennék csősznek.

— Csősznek? Van három valamit dolgozni, mert sem- emberünk, aki őrzi a határt.

mittevésből nem él meg a parasztember. De hogyan állítson be az irodába? Azt csak nem mondhatja, hogy »Íme, nézzetek rám, a szökevényre;

Meg ha nem volna is, téged világért se osztanának be. Hogyra kell vennie a teli zsákot. Nehéz lenne az neked.

— Hát ezért jöttem én haza, hogy munkát se kapjak? — fogta erősebbre a szót a »sán- talábú«.

Töprengett az elnök, aztán kibökte, ugyancsak furfango- ,san:

— A legkönnyebb munka, amit adhatunk, a hízómarhák gondozása. Igaz, hogy emberi erővel kell kihordani a trágyát, mert még nincs meg a kisvasút, de azért okkal-mód- dal helytállhatnál a jószág mellett. Majd csak meggyógyul a lábad, akkor meg észre se veszed, hogy a kelleténél két villával több trágyát dobtál a sráglára.

Tetszett az ötlet, s hiábavalónak találta a további szőszá- poritást. El is indult tüstént hazafelé, de az utcára érve

isne, még ránk fognád, hogy meggondolta magát: egyenesen embertelenül bánunk veled

Fejünkhöz vághatnád, hogy

megjöttem, osszatok be mun- arra kényszerítünk, járd éjjelnappal a mezőt, azzal a rossz, fájós bokáddal...

kára.

Csavaros észjárású lévén, furfanghoz folyamodott. Be- fáslizta lábát, és bicegve, sán- tikálva baktatott el a szövetkezet székházáig. Benyitott az elnökhöz mondván:

— Nagyot emeltem, megrokkantam, tönkrement a lábam. Nem nekem való a tégla- meg a malterhordás. El is jöttem tőlük, önként

Hát kocsis, az nem lehetnék? — utal kérdően egy újabb eshetőségre.

az istállóhoz ment. Mire az elnök elújságolhatta volna a göbölyösöknek, hogy társat szerzett nekik, Kiss Péter már javában hordta a keveréket a jászlakba, sőt aznap este azt

— Tudhatod, a kocsisság *s megpróbálta: elbírja-e a nem abból áll, hogy felül az trágyával rakott saroglyát. El- ember a bakra, kézbe veszi a bírta, és elbírja ma is, pedig gyeplőt, és hajtja a lovakat. A .

kocsinak ezt is, azt is kell fu- ugye az ‘Présnél »megerol- varoznia, s ha például darát fette« az egyik lábát... visz az istállóhoz, akkor vállá- Kutas József.

haladhatnak az őszi árpában^ mert az eddigi mérések alapján húsz mázsás termést ad egy-egy hold. Nem sorolom tovább a szövetkezet eredményeit, hanem inkább a falu néhány problémáját teszem szóvá.

Nem tartom helyesnek, hogy az egyes tagok hibáival szemben nem mer mindig elég határozottan fellépni a szövetkezet elnöke. Emiatt a szorgalmasak neheztelnek rá. Szóltam már többször, hívtam, hogy jöjjön a határba, beszéljük meg az emberekkel a problémákat, ő azonban nem kerített sort erre.

Pártszervezetünk július 1-én taggyűlésen vitatta meg az aratás-cséplési intézkedési tervet. Másnap meg kellett volna kezdeni a határozat végrehajtását. Ám nincs, aki irányítsa, összehangolja a kommunisták munkáját, mert a párttitkár a taggyűlést követő napon vette ki évi szabadságát. Pedig az aratás idején különösen nagy szükség volna rá.

Falunk gépállomásának munkájában is látok javítani valót. A gépállomásnak erős pártszervezete van, s a tagok többsége helybeli. Nem helyeslem, hogy két esztendő alatt, de mpst a gabonabetakarítás kezdetén sem találtak módot arra, hogy közös taggyűlést tartsanak a községi alapszervezetteL Nem jó »érvet« hangoztatnak. Azt mondják, hogy »mi a gépállomás kötelékébe tartozunk, semmi közünk a falu dolgaihoz«.

A gépállomási elvtársak is az MSZMP tagjai, szükséges, hogy tevékenyen részt vegyenek a falu politikai és gazdasági életének alakításában.

Még egy szervezési hiba. Jelenleg 2—2 aratógépük és kom- bájnuk dolgozik határunkban, több kilométerre a falutól. Van a gépek mellett egy szerelő, aki hiba esetén gyalog, vagy kerékpáron mehet a gépállomásra alkatrészért. Ez a lassú közlekedés órákig tétlenségre kárhoztathatja a gépeket.

A község lakosságát váratlanul és kellemetlenül érintette a hír, hogy az orvos, a gyógyszerész és a védőnő is egyszerre ment el szabadságra. Az orvos eltávozását egyébként nem dobolás útján tudták meg a betegek, hanem abból, hogy hiába ^várakoztak a bezárt rendelő előtt. Falunk három egészségügyi dolgozójának szabadsága alatt eddig három súlyos — köztük egy halálos kimenetelű — megbetegedés fordult elő ...

Olyan gondokról írtam, arfii- ket előrelátással, .egy kis akarattal meg lehet 'oldani. Bizonyosra veszem, hogy az érdekeltek elfogadják a bírálatot, s ennek alapján úgy dolgoznak, hogy munkájuk jobban szolgálja szövetkezeti falunk javát.

Bozsek József

v. b.-elnök, Tapsony.