Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-07 / 159. szám
Csütörtök, 1960. július 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Leánymunkát, de hogyan ? A Kaposvári Textilművek ' 960-as KISZ munkatervében Aig-alig akad az üzem jellegének megfelelő program. Ku- bacska András, az alapszervezetek csúcstitkára meg is mondja: ő nem rajong az úgynevezett leánymunkáért, s majd hogy nem teljesen feleslegesnek tartja. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy aleánytanács a Textilművek esetében holmi »állam az államon belül« legyen. Nem lehet a feladatokat kettéválasztani, hogy ez KISZ- munka,\ ez meg leánymunka. Meg keil azonban találni a megfelelő arányt. A városi leányfelelős a Textilművek dolgozója, ugyanígy a megyei is. Vajon ők mit tettek, hogy érvényesüljön a »női többség«? Megszervezték az A-műszak egyhónapos főzőtanfolyamát. Tizenöt fiatal lány és asszony ismerkedett meg a főzés tudományával. A nőtanáccsal közösen szabó-varró tanfolyamot rendeztek, ezen öt kiszes vett részt. Húsz leány végzett tehát valamilyen formában leánymunkát. És a többiek vajon mit csináltak? Erről bizony senki sem tudna pontos felvilágosítást adni. Minden bizonnyal hátráltatta a munkát az a tény, hogy többször is változtatták a leányfelelőst. Utoljára Kovács Rózsa lett az üzemi leányfelelős, de még hozzá sem kezdhetett a munkához, amikor egy KISZ- bizottsági ülés határozata alapján Pécsre ment hathetes iskolára. S ha visszatér, már új feladat várja: szervező titkár lesz. Űj jelölt kellett hát, és Sashalmi Valéria személyében meg is találták. Ö most kezd ismerkedni a lehetőségekkel, adottságokkal, nem lehet tehát egyik napról a másikra csodát várni tőle. Előrelendítené munkáját, ha kérdőíveket osztana szét a lányok között, hiszen mindenkihez úgysem tud eljutni. Így viszont megismerhetné ötleteiket. »Milyen tanfolyamra jársz?« »Mit tekintesz életcélodnak?« »Mennyi a fizetésed?« »Elegendő-e a megélhetéshez?« S még jó néhány kérdést fel lehetne tenni az üzem lányainak. Lesz majd néhány bizzar válasz, kívánság, de nem kétséges, hogy a többség véleménye csak lendíthet a munkán. A KISZ jövő évi munkatervét a közeljövőben el kell készíteni. Kínálkozik az alkalom, hogy válóban olyan programot állítsanak össze, mely a tagság többségét érdekli, és szívesen vesz rés 2d a rendezvényeken. Elsősorban a kulturális munkára kell nagy gondot fordítani. Jelenleg nincs önálló kultúrcsoport az üzemben, a szakszervezeti kultúros, Tamás Dezső csak a könyvtárral és a filmvetítéssel tud foglalkozni, a két legfontosabb dologgal ugyan, de ez mégsem elegendő. Nem valósult meg az a szakszervezeti bizottsági határozat sem, hogy létre kell hozni egy kulturális bizottságot. Pedig a Textilművek lányait bizonyára érdekli a festészet, a színház és a zene birodalma, a filmművészet, csak nincs, aki összefogja őket. Ebben az évben 64 új tagot vettek fel a KISZ-be. Vajon ez a 64 fiatal elegendőnek érzi az 1960-as munkatervben biztosított kulturális és egyéb programot? Nem hinnénk. Ha a textiles lányok levonják a megfelelő következtetést, akkor új erővel láthatnak munkához. Olyan munkához, amit örömmel, szívesen végeznek. Polesz György Decemberben KISZ kongresszus A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1960. decemberében összehívja a KISZ kongresszusét. A kongresszus többek között meghallgatja a Központi Bizottság beszámolóját, a Szervezeti Szabályzat módosításáról szóló javaslatot és a Revíziós Bizottság jelentését. A kongresszust megelőző időben újjáválasztják a KISZ-alapszervezetek vezetőségeit, valamint megválasztják a kongresszusi küldötteket is. Védekezzünk a burgonyabogár második nemzedéke ellen A Toponári Növényvédő Állomás tájékoztatója A burgonyabogár elleni vegyszeres védekezés első szakasza lezárult. A védekezést tovább kell folytatni, hiszen rövidesein várható a kolorádó második nemzedékének megjelenése. Az eddigi tapasztalatokról és a soron következő tennivalókról az alábbi tájékoztatást adta a Toponári Növényvédő Állomás: — A burgonyatermés megvédését, a kolorádóbogár nagyméretű elszaporodásának megakadályozását a termelők kötelességévé tette a földművelésügyi miniszter remdelete. Ahol megértették ennek jelentőségét, és kellő időben végrehajtották a védekezést, ott gazdag burgonyatermésre számíthatnak. A somogysárdi Béke. Tsz-ben például — a jó szervezés eredményeként — szépen fejlődik a mintegy 200 holdmyi burgonya, mert a tagság nem várt a kártevők megjelenésére, hanem folyamatosan összeszedte és megsemmisítette a bogarak és lárvák nagy részét. Drávatamásiban viszont elhanyagolták a dolgot, ezért csaknem 35 hold burgonyájuk lombozatát teljesen lerágták a kártevők. A Növényvédő Állomásnak csupán 32 gépe van, a gépek egyszerre csak 32 táblában dolgozhatnak. A várakozási idő alatt is szükséges — és hasznos —, a véde-, kezés hagyományos módszereit alkalmazni: mechanikai úton megsemmisíteni a növényi kártevőket, háti géppel permetezni, porozni, vagy harisnyaszárból juttatni védekező szert a burgonya lombozatára. Ha a tojásrakás előtt megsemmisítünk egy bogarat, akkor megsemmisítettük annak több ezernyi utódát is. — A második nemzedék megjelenésének időpontját nem a naptár, hanem az időjárás szabta meg. Ezért jelenleg a burgonyaföldek állandó figyelése a növényvédelem időszerű tennivalója. Folytassák tovább Í termelők a mechanikai védé- ezést. Ha a fertőzés nem ter} ed ki az egész táblára, de i.elyenként nyüzsögnek a bogarak és lárvák, akkor csak a fertőzött gócokat kell, de haladéktalanul beporozni. — Ismételten felhívjuk a figyelmet: nagy veszély esetén azonnal értesítsenek bennünket. Ahol az első nemzedék elleni védekezés bármilyen ok miatt nem járt kellő eredménnyel; ott a másodszori védekezésre fokozott gondot fordítsanak. Porozás esetén holdanként a 10 százalékos DDT- ből 10—15, a 20 százalékosból pedig 5—8 kg-ra van szükség. Az 50 százalékos DDT perrne- tezőszerből 1—1,2 kg-ot oldjunk fel 150 liter vízben, Holló 10 DDT hatóanyagú szerből (nagyüzemi géppel) 4—6 kg, illetve (kisüzemi géppel) 0,8—1,2 kg kell 100 liter vízhez, ugyancsak egy kát. holdra számítva — hangsúlyozna végezetül a tájékoztató. Gyűjtik a takarmányt a tapsonyi Rákóczi Tsz-ben. Idáig 400 mázsa szarvaskerepet és 300 mázsa lóherét kazaloztak fel. ŰTTÖRÖ ÉLET KÍNÁBAN A népi Kína több mint ötven milliós taglétszámú úttörő szervezetei látogatásokat szerveznek a városokban és a falvakban. A gyermekekkel megismertetik a munkások és a parasztok életét, az ipari és a mezőgazdasági munkát, a gyárakat és a népi kommunákat. Ezekkel a rendszeres látogatásokkal a nép és a szocializmus szeretetére nevelik a gyermekek tízmillióit. Az úttörő szervezetek olvasási, faültetési és egyéb mozgalmakat indítanak, bevonják a gyermekeket a technikai és a tudományos kutatómunkába, megismertetik őket a kínai forradalom több évtizedes dicső harcainak történetével. »Tegyünk valamit a népi kommunáért« elnevezésű mozgalom kezdődött a senjangi úttörők körében. A mozgalom eredménye: 50 000 játék a kommunák napközi otthonai részére és tízezer gyermek kisegítő munkája a tavaszi munkák alkalmával. Az úttörők faültetési mozgalma során 3 milliárd facsemetével növekedett Kína faállománya. A gyermekek 6000 kis parkot létesítettek az ország különböző városaiban, s virágokkal ültették be az iskolák és a munkás lakótelepek környékét. SZORGOSKODÓ IDŐS PARASZTASSZONYOK — Hoztál-e sört, Sándor? — Tudod-e, elnök, mennyire meginnánk egy kis jégbehűtöt tét? A Ráksi Űj Élet Tsz 66 holdas kukoricatábláján 52 asszony dolgozik, négyszer géppel, és kétszer kézi erővel kapálták meg. A kukoricát Ilyen kiáltások szegeződnek Tóth Márton Sándor mellének, milcor megtorpan a két szürke a hintó előtt. Éppen ebédelnek a nagybajomi Zöldmező ‘■‘■nyug díjas« parasztasszonyai a fa alatt. A megtört fényű szemek kíváncsian és tréfaváróan te hintenek a hozzájuk igyekvőre. Dél van. A kalászérlelő nap sugár melegen tűz.- Olyan a forróság, akár n kemencénél kenyérsütés után. Látni az el nők arcán, szeretné ebben a pillanatban teljesíteni kérésüket. Sok ideje ugyan nincs az eszmecserére, mert másutt is várják. Távozóban megígéri hogy visszatér. — Hát ha ezer dolga mellett még visszajön, lehet, hogy hoz valami frissítőt — tűnődik az egyik. Ellenvetés jobbról is, balról is: — Á\ még mit nemi Ha a paradicsomot kapáljuk is, ne képzeld, hogy a paradicsomban vagyunk, és minden kívánságunk teljesül. Amikor közel lépek hozzáSSSSSSXSSSSSXSSXSSXSSXXXSXSSSSXSSXXXXXXXStXSXXiSSSSXXXXXSitSXSiSS %XSSXSXXXSX)SSii»S»ÍX»SXSSS9SSSSSS»SSX ismerősök 1közé ’ terültem dolina. Közvetlenek, kedvesek, BERKES! ANDRÁS (75) — Igen, kémfőnöknek az az utasítása,; — De a fiú ezt nem adja át... hogy a fiút öljék meg..: — Nem — válaszolta moso- Eszter falsdkoltott..; Az óralyogva Cselei. — Nem adhat- mutatóra emelte a szemét,: ja át, mert a felfedezés már amely éppen akkor ért a né-; nincs itt a villában. gyes számhoz.;: Holub felugrott. — Ha most találkozik a — Mit beszél? — kiáltotta bandával, nem tudhatjuk, hogy) — Eli..; ellopták a felfedezd- mi fog történni, mert nem tud-? semet? ja az ellene irányuló tervet...] — Engedőimével, professzor És ugyanakkor egy elvtársun-; elvtárs, én vagyok a bűnös. Holub és Eszter nagy szemekkel nézett a férfira Cselei kát a kémbanda elrabolta... Eszter sápadtan ült. Fejében? csak az járt, hogy Istvánt) meg akarják ölni... — Alezredes elvtárs — tört) ki Eszterből — ezt István? küldi.:: — Átnyújtotta a borí— Még semmi, de mindén lentkezne .;. most sok függ a percben történhet. Azonnal ke- fiútól... emberélet..; rítse elő Cselei elvtársat — Ester nem tudta, hogy Cse- sürgette a lány. — Te pedig lei mire gondol. Lehajtotta a Rózsilkám, főzzél egy jó erős fejét, és az óra számlapját báfeketét.;: múlta.;: Nem telt bele tíz perc, és — Különben Krasznai derék megjelent Cselei, mögötte Koc- gyerek — folytatta az alezre- folytatta; ka és Johann. Az alezredes des. — Pontosan tudjuk, hogy , Megtudtuk, hogy ípbb nagyon izgatott volt, de palás- Becsben hogyan viselkedett.;, Wegen nagyhatalom érdeklődik tolta izgalmát. Amint a dolgo- Szerencsétlen fiú..; az ön munkája iránt. El akarzószobába lépett, látta a feldúlt — Elkövetett valamit’ — fék rabolni. Helyettesem, Bárdi tékot arcokról, hogy valami történt, kérdezte a professzor. főhadnagy az ön új háztartási Cselei ránézett a lányra. Fel-: és érdeklődve nézett Holubra, _ El — felelte Cselei — de alkalmazottja segítségével tépte a borítékot, gyorsan át-: majd a lányra. ha a kényszerítő körülménye- megszerezte a felfedezést, és az futotta az írást: — Cselei elvtárs — kezdte két figyelembe vesszük meg- jelenleg a páncélszekrényem- »Jöjjenek az Árvácska köz: akadozva Eszter —, kocsival érthető ... és úgy gondolom, ben van ... 3. számú házba. Kálnóczi Péter: jöttek? jóvátehertő. Csak minél előbb Holub hebegett kémet ott találják.« —• Igen. De mi történt, Esz- tudnék beszélni vele... — De.;; de;:: máért::. Cselei felnézett, teke? Eszter mereven nézte a nem szóltak? — Indulás — szólt KoczkáÄ lány lehajtotta fejét. Sze- számlapot. A mutató, mintha — Nem akartok önt felesle- hoz. retett volna ^ mindent elánon- ólomsúlyokat húzna maga gesen idegesíteni, meg attól _ Én is megyek — nézett: dani, de eszébe jutottak 1st- után, nagyon lassan haladt. A tartottunk, hogy esetleg meg- könyörögve a lány Cseleire, van szavai... nem, nem adhat- Jány idegessége egyre fokozó- semmisíti - — . . ' ....... j a még át a levelet, szavát adta rá ... — Ránézett órájára. dott... Menj.. rohanj.: _ Az új lány:.: ? Rózsi? szerette volna kiáltani... hat ~ — Is-tván itt van Pesten... n^m látod, hogy minden perc * , —, . . i- mondta akadozva. — Min- drága . . . ’ - — Igein- Haraszti Rózsi ha den percben jelentkezhet..: _ Miről van szó tulajdon- nagy ^Sys-zott önökre. — Holub csodálkozva nézett a képpen?__fordult a professzor Holub Eszterre nézett. l ányra. Cseleihez. lány lehajtotta a fejét. Nem bánom, jöjjön.:; i— Van még egy hely a ko-£ hellyel kínálnak. — Nem kötelez minket senki már a dologra. Különösen a mezei munlcára nem. De meg tudunk-e otthon ülni, mikor az egész falu kint dolgozik a határban? — Segíteni kell a fiataloknak, hogy szép legyen a viező — így Garzó néni. Itt az aratás, a széna minden szálát össze kell gyűjteni, behordani minél előbb, a kukoricát is kapálni kell, csépelik a bíbormagot, az erős fiatalok a nehéz munkára kellenek. Tisztelettel nézem ezeket a fáradt asszonyokat. Megszokták a munkát. Felneveltek két nemzedéket, küszködtek a mindennapi gondokkal, és kérges kezükből nem fogy ki a munka ma sem. Hány kenyeret szaggattak ki hétköznapi hajnalokon, hogy a pirosra sült, .foszlós cipót a munkába indulók tarisznyájába tehessék! csiban? — szólalt meg csende-ifiMennyi szennyest mostak hősen Holub. — Engem már me-%fehérre a hosszú évtizedek gint ki akarnak hagyni... %alatt! — Ó nem, professzor elvtárs/ Szikrázik, izzik az egész ha- mosolygott Cselei. — Jöjjön^íór. Jólesik egy kicsit hosszabBeszélt vele? — Kérdezte — Nézze professzor úr, jobb — összeesküvők.:: — tört , orvára minői» o7ÍikqA„$óan pihenni az elfáradt öregek- ei. ha tisztám lát. A fiú naffv ve- ki íi n/mfesszorból. aztán dur- 9 ® ^tf.np.k. Emlp.k.p?nj>k hp^plnpt/nok Cselei. ha tisztán lát. A fiú nagy ve- ki a professzorból, aztán dur— Igen ..: nemsokára fel- szélyben van. Ma hajnalban cásan, mint egy gyerek, zsörbív;.. arra gondoltam, hogy négy órakor valami fontos ta- tölődmi kezdett, hogy igazán addig a gépkocsikat... lálmányt kell átadnia egy ide- nem volt szép a bizalmatlan— Minden rendben van, Esz- gén hatalom kémfőnökének... ság. terkém... Bármelyik percben — Az én felfedezésemet — — De térjünk vissza Krasztadulhatunk,,. csak mór je- mondta a professzor. naira — folytatta Cselei. — A van. : : Pár perc múlva négy gépkocsi nagy sebességgel száguldott Zugló felé. (Vége következik.) nek. Emlékeznek, beszélgetnek. Mátyás Józsefné egy kicsit el is bóbiskol. — Mennyit végeztünk el? Halljátok-e, a legtöbbet kéne r mondani — szól Kis Bekk Jó- Hzsefné huncutul. — Hát olyan négy és fél, ötezer négyszögölet — becsülik meg a területet. Néha bölcseltednek: — Hja, a test megmarad, az erő elszáll ... — Bólogatnak, hogy így van, és a hajdani munkatempóra gondolnak talán. — De a ragyogóját, ne búsuljatok, szeretett társaim, annyi még van, hogy egy-egy rendet megkapálgajsunk szép kényelmesen. Ismerjük mi ezt a földet, hisz ez volt az »inasiskolánk«. Említettem már egy jó ötletet, meg kéne beszélni a vezetőséggel. Van a nászasszonyomnál egy vak, öreg ló. Vágóba viszik majd, de addig használhatnánk. Szelíd állat, elvezetgetném én, aztán felülnének a kocsira az öregek mind. Igaz is, az uborkát is hazavihetnénk vele, hiszen mi szedjük majd a termést — mondja Garzó néni. — Hej, csak megáznánk legalább — sóhajt özvegy György Istvánná —, de felhőnek még nyoma sincs az égen. Közben jót kortyolgatnak a nehéz fonott korsóból, alig bírják felemelni a gyenge kezek. Ács Kocsis Istvánná azt beszéli, hogy a minap hazament, és bizony fáradtnak érezte magát. — Mondom az emberemnek, ma este nem főzök, eszünk majd valami hideget. Eleget dolgoztam ma mcir. Hát, tudjátok, egyből beleegyezett. En meg gondolkodni kezdtem. Ezzel nem regulázom meg őt, mert egészséges fogai vannak, nekem meg alig. Aztán mire bejött a konyhába, az asztalon gőzölg.ött az étel. így beszélgetnek egy darabig, meg emlékeznek a régi időkre. Aztán özv. Bekk Borbély Istvánná fogja a kapát — ideje már indulni. — Nyugodjunk még egy kicsit, elfogy ez a kapálniválő úgyis hamarosan. — De amaz nem teketóriázik. Aztán csak beállnak az új rendbe a többiek is, miután megreszelte a kapákat Mecsek Istvánná. Egyszer csak porfelhőt veszünk észre. Újra itt az elnök, egy láda sört hoz a kocsin. Van nagy öröm! — örült a többi lcapás is —s mondja boldogan az elnök. Fogy az üvegekből a Kinizsi. S amint az üres üvegek összekoccannak a kocsin, a fekete ruhás, felfrissült asszonyok ismét megfogják a kapa nyelét. Integetnek vezetőjük után, aki lám, milyen nagy gondoskodással veszi körül őket. Merényi Károlyoé