Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szambát, T966. Jfflfws flX Újabb országos botrány Japánban as U—2 körül Tokió (TASZSZ). Két héttel ezelőtt jelentették be, hogy ki­vonják Japánból az U—2 min­tájú kémrepülőgépeket. A Ja­pán Szocialista Párt azonban bejelentette: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak, hogy az U—2 továbbra is Japánban tar­tózkodik, s a párt ebben a kérdésben interpellációt szán­dékszik előterjeszteni. Az ismertetett tények.olyan nagy, felháborodást keltettek, hogy Macarthur amerikai n-g} követ csütörtökön este át­látsz') ellenakciókra kénysze­rült. Felkereste Jamada kül­ügyminiszterhelyettest és kö­zölte, hogy — mint tudomásá­ra jutott — Tokióban egy szi­gorúan bizalmas okmány forog közkézen. Az említett okirat egy feljegyzés, amelyet az amerikai légügyi attasé írt alá és küldött el Macarthur nagykövet címére. A feljegy­zés foglalkozik Hruscsov ama bejelentésével, amelyben ki­látásba helyezte a támaszpon­tok megsemmisítését, ha újabb provokációkra kerülne sor, majd további részében utal a japán nép tiltakozó mozgal­mára és azt javasolja, hogy az U—2 mintájú gépeket Okina­wa szigetére vonják vissza, s onnan folytassák a kémrepülé­seket. Ha később a nép felhá­borodása elül, vissza kell szál­lítani a repülőgépeket Japán­ba — fejeződik be a doku­mentum. Macarthur azt állította, hogy az okmány hamis, és kérte, hogy a japán külügyminiszté­rium indítson nyomozást a •'hamisítás* ügyében. A szocialista párt pénteken közölte, hogy valódi okmány van a kezében, amelyet az amerikai légügyi attasé írt alá. Ezzel kapcsolatban a szo­cialista párt részletes magya­rázatot követelt a kormánytól, mégpedig nemcsak az U—2, hanem az RB—47 mintájú kémrepülőgépekről is. Az Akahata című tokiói lap. a Japán Kommunista Párt Phenjan (TASZSZ). A ko­reai-kínai fél kérésére csütörtö­kön megtartották a katonai fegyverszüneti bizottság tit­kárainak 212. ülését. A koreai­kínai fél megbízottja bejelen­tette, hogy 1960. július 19-én egy amerikai hadihajó legény­sége gépfegyvertüzet nyitott egy koreai halászhajóra, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felségvizein halá­lapja arról ír, hogy egy ama­tőr fényképész fényképfelvé­telekét készített az Itacuke lé­gitámaszponton egy ott tar­tózkodó RB—47-es típusú ame. rikai repülőgépről, vagyis ar­ról a típusról, amelyről Har­ter azt állította, hogy sohasem állomásozott Japánban. A támaszpont felszámolásá­ért harcoló itacukei társaság képviselője a fenti bizonyíték­kal felkereste az amerikai tá­maszpont parancsnokát és kö­vetelte az említett amerikai repülőgépek kivonását Japán­ból. A parancsnok, aki fogad­ta a küldöttséget, elismerte, hogy a szóbanforgó repülőgép a múltban többször is tartóz­kodott a támaszponton. (MTI) szott. A támadás következté­ben három halász meghalt, kettő súlyosan megsebesült, egyet pedig a támadók elrabol­tak. Az ülésen a koreai-kínai fél vezetője tiltakozott az ame­rikaiak ellenséges lépései ellen és nyomatékosan követelte a felelősök szigorú felelősségre vonását, valamint az elrabolt halász azonnali visszaadását. (MTI) Amerikai provokáció Korea ellen „Az Egyesül! Államok szemérmetlen és ostoba provokációi" A Pravda cikke az úgynevezett „rab nemzetek hetéről“ Moszkva (TASZSZ). A Prav­da pénteki számában Alek­szandrov az Egyesült Államok uralkodó körei által kiagyalt úgynevezett »rab nemzetek mint szemérmetlen és ostoba hetével* foglalkozik. Ez az újabb akció nem más, nemzetközi provokáció arcát­lan hazugsággal vegyítve — írja Alekszandrov. — Ennek a bohózatnak rágalmazó jellege annyira nyilvánvaló, hogy még néhány reakciós amerikai lap sem jelölte meg a propa­gandahét kezdetét. A szégyen­lős hallgatásnak természetesen cka van. Jól tudják ugyanis, hogy a leigázott országokról való szófecsérlés elkerülhetet­lenül visszaüt az Egyesült Ál­lamok vezető köreire. Hiszen, amikor a leigázott népekről van szó, mindenki, aki nem vak, az Egyesült Államokra és az amerikai imperialistáknak alárendelt országokra tekint. Ha az Egyesült Államok el­nöke személyesen érdeklődne a leigázott népek iránt, nem kellene messzire mennie a té­nyékért. Elegendő lenne ebben az esetben, ha egy kicsit meg­nézné, mi történik az orra előtt, és egy kis érdeklődést tanúsítana az iránt, vajon so­kan vannak-e Amerikában olyanok, akik szabadoknak mondhatják magukat. Találóan jegyezte meg Ad­tai Stevenson, az Amerikai Demokrata Párt egyik vezető­je: "Vezetőink a szabadságról beszélnek, és ugyanakkor dik­tátorokkal ölelkeznek*'. Az amerikai "felszabadítók« szekerükön mindig véreskezü diktátorokat hordoznak ma­gukkal. Manapság még a dollárok­kal alaposan megfizetett sajtó is kizárólag .hóhérnak titulálta Li Szin Mant. Senki sem felej­tette el azonban, hogy éppen az. óceánontúü »felszabadítók* ültették a dél-koreai trónra ezt a véreskezű diktátort. A Pravda a továbbiakban hivatkozik Mendereszre, Tru- jillóra, Csang Kai-sekre, akik valamennyien az amerikai uralkodókörök bábjai. Bármennyire igyekeznek is a reakciós propagandisták, so­hasem sikerül megmásítaniuk azt a kérlelhetetlen igazságot, hogy mindenütt, ahol az ame­Washington (AFP—Reuter). Herter amerikai külügymi­niszter csütörtökön sajtóérte­kezletet tartott. A kongói hely­zetről szólva kétségét fejezte ki aziránt, hogy a Szovjetunió katonai segítséget készül nyúj­tani a Kongói Köztársaságnak. Herter ezzel összefüggésben azt állította, hogy »a kongói rend és nyugalom helyreállítá­sára irányuló törekvések jó úton haladnak*. Válaszul a július 19-i szov­jet jegyzékre, amely a Kongó­ban állomásozó amerikai kato­náit kivonását követelte, Her­ter felolvasott egy nyilatkoza­rikai imperialisták és helytar­tóik uralkodnak, a népek igá­ban sínylődnek — hangsúlyoz­za Alekszandrov. — A népek csak az amerikai »felszabadí­tók* ellen vívott elkeseredett harcban szabadulhatnak meg láncaiktól. Talán Washington jóvoltából nyerte el független­ségét Kuba hős népe? A ku­baiak is azóta irányítják ön­állóan sorsukat, amióta . elűz­ték az amerikaiak bábját, Ba- tistát. Rendkívül jellemző, hogy Kuba, Kongó és más országok népei szabadságukért és füg­getlenségükért harcolva a sza­bad szocialista államok, és mindenekelőtt a Szovjetunió segítségét kérik — írja befeje­zésül a Pravda. (MTI) tot, amelyet csütörtökön ad­tak át a Szovjetunió washing­toni nagykövetségén. A nyi­latkozat úgy igyekszik beállí­tani a Kongóban tartózkodó amerikai katonai személyek szerepét, mintha azok csupán a légihíd megszervezéséhez nyújtanának »technikai* segít­séget. Herter a berlini helyzettel kapcsolatban érintette Hrus­csov legutóbbi bécsi bejelen­tését, amely szerint a nyugat­német szövetségi gyűlés ülés­szakának Berlinben való meg­rendezése okot adhat arra, hogy a Szovjetunió és más országok aláírják a békeszer­ződést az NDK-val. Herter megjegyezte, hogy ez a beje­lentés »megnehezítette a nyu­gat-német szövetségi gyűlés­nek annak eldöntését, hegy­idén ősszel ülést tartson-e Nyugait-Berlinben*. Az ameri­kai külügyminisztérium egyéb­ként hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartá­sa Berlint illetően nem válto­zott. Üjságírók kérdésére vála­szolva Herter kijelentette, megfigyelései szerint a Szov­jetuniónak a kubai kérdésben elfoglalt álláspontja »nagy ha­tással volt általában Latin- Amerikára*. Cáfolni igyeke­zett, hogy bármikor is szóba- került volna közte és Eisen­hower elnök között az a lehe­tőség, hogy az Egyesült Álla­mok katonailag beavatkozzék Kubában. A külügyminiszter végül azt állította, hogy RB—47 típusú amerikai gépek sohasem állo­másoztak Japánban, és az amerikai légierő nem szándé­kozik újabb U—2 gépeket kül­deni Japánba. (MTI) A Francia Xommnnista Fárt politikai bizottságának nyilatkozata Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt politikai bi­zottsága nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben a nemzetközi helyzettel foglalkozik. A nyi­latkozat megállapítja, hogy a világbékét fenyegető veszélye­kért az imperialistákat terheli a felelősség. A politikai bizottság elítéli az amerikai légiprovokációkat és rámutat, hogy a legutóbbi idők eseményei ismét megvilá­gítottak a NATO agresszív ar­culatát és feltárták azt a ve­szélyt, amit az idegen orszá­gokban lévő amerikai támasz­pontok jelentenek. Az ameri­kai támaszpontok mellett most nyugat-német támaszpontokat is létesítenek Franciaország­ban. amelyeket Poláris-típusú rakétákkal szerelnek fel. A rrl”!V,'i bizottság ezután iárp"'"‘ az imperialisták Hinden eszközzel igyekeznek a népek függetlenségi törekvé­seit gátolni. Ezt bizonyítják a kongód események, valamint a kubai népet fenyegető agresz- szió, amely súlyos helyzetet idézett elő. A nyilatkozat elítéli a fran­cia kormánynak az imperia­listákat és a gyarmatosítókat támogató politikáját és felhív­ja a becsületes franciákat, ve­gyenek részt a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, az ide­gen támaszpontok megszünte­téséért, valamint az általános és ellenőrzött leszerelésért ví­vott küzdelemben. A politikai bizottság ezután felhívja a munkásosztályt és Franciaország összes békesze­rető erőit, vállaljanak szolida­ritást Korgó, Kuba és a nem­rég függetlenné vált fiatal af­rikai országok népeivel, s fo­kozzák harcukat az algériai béke helyreállításáért. (MTI) Herter sajtóértekezletet tartott A Biztonsági Tanács határozata Kongó kérdésében: Belgiumnak „gyors ütemben*9 ki kell vonnia csapatait New York (MTI). A Bizton­sági Tanács csütörtökön déd- utáni vitáján a közös ceyloni —tunéziai határozati javaslat beterjesztése után elsőnek Monzsi Szlim, Tunézia képvi­selője szólalt fel. Rámutatott, hogy a belga csapatok Kongóba küldése az új köztársaság területi integ­ritásának megsértése, és nem minősíthető másnak, mint ag­resszív cselekedetnek. A Biz­tonsági Tanácsnak — mondot­ta Szlim — sürgősen követel­nie kell a belga csapatok azon­nali visszavonását. A Tanács viszont mindeddig nem ren­delkezik bizonyítékokkal ar­ra, hogy belga csapatokat ki­vonnak a Kongói Körtársaság területéről. Éppen ellenkező­leg — mutatott rá —, a jelek arra mutatnak, hogy a Bizton­sági Tanács július 14-i hatá­rozata óta újabb • belga kato­nai egységeket küldtek Kon­góba. Wigny belga külügyminisz­ternek a csütörtök hajnali, ülé­sen állítólagos kongói »kegyet­lenkedésekről* tett kijelenté­seire utalva Szlim »sajnálko­zását* fejezte ki a felhozott esetek miatt, rámutatott azon­ban, hogy a belga külügymi­niszter állításait nem igazolta pártatlan vizsgálat. Szlim végül sajnálattal álla­pította meg, hogy lépések tör­téntek Katanga tartomány el- szakítása érdekében. Ügy tű­nik — mondotta —, hogy ezek a fejlemények a belga csapa­tok katangai beavatkozása után állottak elő, sőt, hogy a beavatkozás tulajdonképpeni célja Katanga különválásának előmozdítása. A tunéziai kül­dött hangoztatta, »biztos ben­ne, Belgium nem engedi meg, hogy haderőit az ENSZ-csapa- tok Katangába vonulásának megakadályozására használják fel«. Az esti ülés első felszólalója Egidio Ortona olasz ENSZ- küldött volt, akV art kívánta, hogy adjanak hitelt a belga kormány amá állításainak, hogy csupán »emberséges okokból* tartja csapatait to­vábbra is Kongóban. Anglia nevében Harold Beeley ENSZ-küldött szólalt fel. Mentségeket igyekezett ta­lálni a belga agresszióra, s kü­lönös logikával art állította, a Szovjetunió az oka annak, hogy a kongóiak elvesztették bizalmukat a belga kormány iránt. A csangkajsekista küldött rö­vid felszólalása után Armand Berard, Franciaország ENSZ- képviselője védelmébe vette a belga gyarmatosítókat és azt állította, hogy »Belgium szán­dékaihoz még a leghalványabb gyanú árnyéka sem fér«. A kongói eseményekért a kon­góiakat tette felelőssé, és "fe­nyegetésnek« minősítette a Szovjetuniónak azt az állás­pontját, hogy kész az agresszió áldozatává lett Kongói Köz­társaság segítségére sietni. Jósé A. Correa, a Biztonsági Tanács e havi elnöke mint Ecuador ENSZ-küldötte szó­lalt fel. Kifejezte reményét, hogy hamarosan kivonj ák a belga csapatokat Kongóból. Ezután Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Cabot Lodge-nak, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjének szerdai felszólalására utalva hangsúlyozta: az amerikai kor­mány mélységesen téved, ha úgy véli, hogy megfélemlítheti a Szovjetuniót, és ezzel meg­akadályozhatja, hogy segítsé­get nyújtson Kongónak. Az Egyesült Államok ugyanis — hangoztatta — szeretné meg­szabni, hogy Kongó milyen fajta segítséget kaphat. »A Szovjetunió azonban figyelem­be vesz minden hozzá intézett kérést, ha egy szabadságáért küzdő népnek nyújtandó segít­ségről van szó* — emelte ki Kuznyecov, majd ismertetté Hruscsovnak a kongói kor­mány kérésére adott válaszá­nak egyes részleteit. Végezetül megállapította, mindezek alapján szükséges, hogy a Biztonsági Tanács meg­tegye a kérdés megoldásához szükséges alapvető intézkedést: mondja ki határozatban, hogy haladéktalanul vonják ki a belga csapatokat Kongóból. Cabot Lodge amerikai kül­dött válaszában igyekezett megmagyarázni szerdán el­hangzott kijelentéseit. A Biztonsági Tanács elnöke ezután elrendelte a szavazást Tunézia és Ceylon határozati javaslata felett. A javaslatot a Biztonsági Tanács egyhangú­lag elfogadta. A határozatra emelt javas­lat szerint az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa felhívja a belga kormányt, hogy "gyors ütem­ben« hajtsa végre a Biztonsági Tanács 1960. július 14-én ho­zott határozatát, amely fel­hívta Belgiumot csapatai ki­vonására, és felhatalmazta az ENSZ főtitkárát, hogy az ez­zel összefüggő összes szüksé­ges intézkedéseket megtegye. A határozat ezután felhívja az összes országokat, tartóz­kodjanak minden olyan intéz­kedéstől, amely gátolná a rend és - törvényesség helyreállítását Kongóban, valamint a kongói Leopoldville (MTI). Csütörtökön Lumumba mi­niszterelnök a szenátus előtt ismertette kormánya program­ját. A programnyilatkozat hang­súlyozza, hogy a Kongói Köz­társaság pozitív semlegességi politikát folytat, és erőfeszíté­seit a béke megszilárdítására összpontosítja. A semlegességi politika meg. sértése nélkül a kormány haj­landó más országoktól gazda­sági segélyt elfogadni. A Kongói Köztársaság Bel­giumhoz fűződő kapcsolatait az egyenlőség alapjául óhajtja rendezni. Lumumba közölte, hogy az ország fejlődésének meggyor­sítására új politikai és köz- igazgatási intézményeket léte­sítenek. Csökkentik a törzsfő­nökök hatáskörét és felülvizs­gálják bizonyos tartományok kormányt tevékenységének gyakorlásában. nemkülönben csorbítaná Kongó területi ép­ségét és politikai függetlensé­gét. A szavazás után Kuznyecov szovjet küldött ismét felszó­lalt. Kijelentette, hogy — bár a Biztonsági Tanácsban jóvá­hagyták a tunéziai—ceyloni határozati javaslatot — a dön­tés nem kielégítő, mert nem szab határidőt a belga csapa­tok kivonásának. Felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb kül­dött felszólalásából kitűnt* szükségesnek tartják a belga csapatok haladéktalan kivoná­sát. "Ezért azt várjuk az ENSZ főtitkárától, hogy figyelembe veszi ezt a kívánságot, és az összes szükséges intézkedéseket megteszi, hogy a belga csapa­tokat néhány napon belül ki­vonják«. Kuznyecov ezután bejelen­tette, hogy visszavonja a Szov­jetunió határozati javaslatát. A francia és a kongói kül­dött felszólalásában méltatta az elfogadott határozatot. Az ülés befejezése előtt fel­szólalt még Wigny belga kül­ügyminiszter, aki azt állította, hogy megkezdődött a belga csapatok kivonása Kongóból és elszállításuk "gyors ütemben befejeződik«. (A belga csapa­tok tényleges kivonásának megkezdéséről egyébként még egyetlen jelentés sem érke­zett. A szerk.J Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár zárszavában hangsúlyozta, a Biztonsági Tanács határoza­tának különös nyomatéket köl­csönöz, hogy azt a tanács tag­jai egyhangúlag fogadták el. Az elnök ezután berekesz­tette Kongó kérdésének meg­vitatását, majd bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács pén­teken délután, helyi idő sze­rint 15 órakor ismét összeül, hogy megvitassa a Szovjetunió panaszát az RB—47 amerikai kémrepülögép szovjet' terület fölé történt behatolása miatt. és törzsi területek határait. Az országban biztosítják a vallásszabadságot, s az egyhá­zat és az államot különvá­lasztják. A kongóiak országuk területén szabadon mozoghat­nak, és természetesen eltörlik a kényszermunkát. * * * Nyugati diplomaták élénken találgatják, hogy a Biztonsági Tanács döntése mennyiben be­folyásolja Lumumba utazási tervét. Mint a Reuter közli, jól értesült guineai források szerint Lumumba New York-i utazásának célja nem csupán a Biztonsági Tanács ülésén való részvétel. A miniszterel­nök Hammarskjöld főtitkárral Kongó gazdasági és technikai megsegítéséről óhajt tárgyal­ni. A köztársaság egészség- ügyi helyzete ugyanis rend­kívül kedvezőtlen, s az or­szágban súlyos élelem-, illetve ivóvízhiány van. A Kongói Köztársaság pozitív semlegességi politikát folytat Lumumba programnyilatkozata Rendőrsortűs afrikaiakra Újabb tüntetések Rhodéziában Salisbury (MTI). Dél-Rhodé- ziában csütörtökön az éjszakai órákig tartottak a tüntetések — közük nyugati hírügynök­ségek. Különösen heves ösz- szetűzésekre került sor Salis­bury külvárosaiban, ahol az A Szovjetunió 100 teherautót küld Kongóba Mosíkva (TASZSZ). Az ENSZ fii titkára kérésére a szovjet kor­mány 100 darab GAZ-63 típusú teherautót küld, megfeleld meny- nylségfl tartalék alkatrésszel és egy autójavító műhellyel Kongó­ba. A szovjet kormány küldeményét szovjet hajón rövidesen eliutfa'ják a kongói Matadi város kikötőjébe. (MTI) afrikaiak több helyütt várat­lan támadásokat intéztek a rendőrök ellen, kőzáport zúdí­tottak rájuk, majd mellékut­cákon eltűntek. A rendőrök gumibotokkal és gázbombák­kal támadtak a tüntetőkre. Legújabb jelentések szerint a rendőrség sortüzet adott a tüntetőkre: több afrikait sú­lyos sebesüléssel kórházba szállítottak. A sérültek között van egy afrikai asszony két­éves gyermekével, akiket há­tulról ért a rendőrgolyó. A rendőrségi jelentés szerint 130 négert tartóztattak le. Salisburyban már korábban betiltották az afrikai politikai pártok működését. E tilalmat pénteken az egész gyarmatra kiterjesztették. Továbbra is feszült a helyzet Guatemalában Guatemala City (MTI). Gua­temala City-ben — mint már jelentettük — napok óta ha­talmas tömegek tüntetnek Ydigoras Fuentes jobboldali kormánya ellen. A köztársasá­gi elnök közölte, hogy az ed­digi összetűzések során négy rendőr életét vesztette. Pénteken a statárium elle­nére újabb tömegek tüntettek. A rendőrök és a hadsereg egy­ségei könnyfakasztó gránátok­kal támadtak a tömegre. Gua­temala Cityben a középületek előtt pénteken ismét két bom­ba robbant, többen kisebb sé­rüléseket szenvedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom