Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. Június 12. A japán tüntetések visszhangjából Hruscsov levele Powers főhadnagy édesapjához Moszkva (TASZSZ). Oliver Powers, a Szverdlovszk kör­nyékén május 1-én lelőtt ame­rikai kémrepülőgép pilótájá­nak édesapja levelet írt Nyiki- ta Hruscsov szovjet miniszter- elnökhöz. Hruscsov most vála­szolt a Virginia államban élő Oliver Powers levelére. A szovjet kormányfő han­goztatja, hajlandó segítségére lenni az. idősebb Powersnak, hogy találkozhassék fiával, ha a Szovjetunióba utazik. »Meg kell mondanom, hogy az ön fiát a szovjet törvények sze­rint bíróság elé állítják. A törvény az törvény, s én nem avatkozhatom bele olyasmibe, ami kizárólag a bíróság ha­táskörébe tartozik* — írja Hruscsov. Hruscsov egyébként közölte, hogy Oliver Powers borítéká­ból hiányzik az a cédula, ame­lyet a pilóta édesanyja írt fiá­nak. Az idősebb Powers ugyanis levelében megemlítet­te, hogy mellékeli ezt a pár sort. (MTI) A Hagerty-éllenes tüntetés washingtoni reakciójának ér­dekes színfoltja a biztosítási ügynökök üzletének hirtelen fellendülése. Nem sokkal a pénteki tokiói tüntetés hírének megérkezése után élelmes biz­tosítási ügynökök lepték el a Fehér Házat és néhány óra alatt Eisenhower kíséretének csaknem valamennyi tagja, új­ságírók, fotóriporterek és má­sok 17 napos úgynevezett »lin­cselek elleni« biztosítást kö­töttek. A biztosítás haláleset­re, súlyosabb és könnyebb sé­rülésekre terjed ki. A világsajtót is élénken fog­lalkoztatja a pénteki tüntetés. Az amerikai New York Herald Tribune vezércikkében a ja­pán hatóságokat teszi felelős­sé Hagerty »fogadtatásáért«. Kijelenti, hogy a tüntetés nem volt váratlan, hiszen a japán baloldaliak nyíltan megmon­dották, mit szándékoznak ten­ni. Váratlan volt viszont a rendőrség gyengesége — írja a lap. amely egyébként tovább­ra is kitart Eisenhower látoga­tásának szükségessége mellett és azt állítja, hogy a látogatás lemondása »meghajlás lenne a csőcselék akarata előtt.« Az angol Guardian szerint a japán kormánynak nincs mentsége arra, hogy nem tu­dott gondoskodni a megfelelő biztonságról. A Daily Express arról ír, hogy ami a Csendes­óceán térségét illeti, most el­sősorban nem az a fontos, hogy ellátogat-e Eisenhower Tokióba, hanem az, hogy ho­gyan alakul a japán politika a jövőben. A Scotsman hangsú­lyozza, hogy nem szabad az ismeri kai elnök látogatását összekötni az Egyesült Álla­mok tekintélyének kérdésével, fia Eisenhowernek golyóálló autóban és biztonsági őrizet alatt kell közlekednie Tokió­ban, igen kétséges, hogy láto­gatásával bármit is lehet nyer­ni — írja a lap. A francia lapok első oldalon foglalkoznak a Hagerty-ügy- gyel. Az Aurore megállapítja, hogy a pénteki események vi­lágosan mutatják a japán ha­tóságok gyengeségét és azt hogy nem urai a helyzetnek. A Combat szerint Eisenhower látogatásának lemondását csak nehezen lehetne függetleníteni a japán kormány politikájá­nak elítélésétől, viszont ez a kormány szövetségese az Egye­sült Államoknak. A Liberation hangoztatja: »Hagerty csatát vesztett Japánban.« Tetőponton a zavar Washingtonban (MTI). Hagertynak, a Fehér Ház sajtófőnökének meglehető­sen »viharos« fogadtatása elle­nére Washingtonban folytatód­nak az előkészületek Eisenho­wer tokiói látogatására. A nyugtalanság azonban termé­szetesen egyre nagyobb, és mind többen hangoztatják a látogatás elhalasztásá­nak, Illetve lemondásának szükségességét. Sokan az elnölk »személyes biztonságát« féltik, és megál­lapítják, hogy Hagerty megér­kezésének körülményei világo­san mutatják: a japán rendőr­ség képtelen kézbentartanii a helyze'et. Kormánykörökben London (MTI). Az Egyesült Államokban .tovább folynak a .megdöbbentő sajtóleleplezések a közpénzek úgynevezett haza­fias tevékenység ürügyével tör­ténő óriási méretű dézsmálásá­ról. A leleplezések tárgya ez­úttal a képviselőház amerika- ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság'nak költekezése, amelyre 1960-ban az állam 327 000 dollárt irányzott elő. A Times washingtoni tudósí­tója szerint az amerikai Knight News-Papors lapcso­port tudósítói kiderítették, hogy a bizottság pénzének je­lentékeny részét ingyenes rfiu- tatványokra költötte különböző városokban, de mindig ugyan­azzal a szereplővel, egy vám- hivata’nckkal. A hivatalnok a bizottság nevében több város­ban népgyűlést rendezett, ott állítólag »találomra kiválasz­tott« lepecsételt ’postazsákot nyitott fel, és drámai gesztus­sal kommunista nyomdatermé­keket vett elő annak bizonyítá­sára. hogy ’ mindig küldenek »ilyen veszedelmes nyomdater­mékeket bizonyos hazafiatlan amerikaiaknak«. Ezért a hon­mentő erőfeszítésért kilenc dol­lár napidíjat és bőséges utazási átalányt kapott a törvényhozá­si alapból. Mutatványait a bi­zottság »új és megdöbbentő bi­zonyítéknak« könyvelte el. A komédiasorozat 1956. decem­ber 10-én San Franciscóban kezdődött, midőn a vámhiva­talnok az egyik postazsákban kínai könyveket talált, és azt állította róluk, hogy »veszedel­mes felforgató propaganda- iratok«. Azután'New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, Buffa- lóban, New Orleans-ban és más városokban »szerepelt«, és a postazsákokbau olyan »gyanús ugyanakkor amiatt aggódnak, hogy a látogatás lemondása rendkívül káros lenne az Egyesült Államok tekinté­lyére. , Eisenhower és Herter kül­ügyminiszter pénteken csak­nem egy órát tanácskozott. A megbeszélés után a külügymi­niszter nern volt hajlandó nyi­latkozni. A Fehér Ház szóvi­vője csupán annyit mondott, hogy az elnököt »természete­sen nyugtalanítják« a tokiói események. Az amerikai kongresszusban hevesen vitáznak az ügyről. Johnson szenátor hangsúlyozta, dolgokat« talált, mint a wash­ingtoni szovjet nagykövetség által kiadott* folyóirat, címlap­ján Lenin arcképével és egy ukrán szépirodalmi lap. A Times szerint ezek a »megrendítő bizonyítékok« mélységes hatással voltak a képviselőházi bizottságra, amelynek tagjai hangoztatták, hogy a felfedezések nagyban elősegítik a törvényhozás óv­intézkedéseit a veszedelmek el­len. Párizs (MTI). Több mint tíz­ezer közalkalmazott gyűlt ösz- sze pénteken a párizsi város­háza környékén. A tüntető közalkalmazottak a pénzügyminisztérium épülete elé vonultak. Tábláik és üte­mes kiáltásaik egyformán ki­fejezték követeléseiket: »Jo­gainkat, béreink emelését kö­veteljük!« »A nyugdíjasok nem akarnak éhen halni!« »Negy­venötezer frankos minimális fizetést!« — hirdették a táb­lák. »Soujainkat!« — harsogott az utca a pénzügyminisztérium előtt, s a jelszavakban nem egészen hízelgő módon szere­pelt De Gaulle és Debré neve. A rendőrség nagy számban vonult ki, de összetűzésre nem került sor, a tüntetők fegyel­mezetten szétoszlottak. A közalkalmazottak sztrájk­ja a benne részt vevő dolgozók ezámát tekintve az Ötödik Köztársaság kétesztendős fenn­állása óta a legnagyobb méretű volt. Nem egy foglalkozási ágban hogy a tokiói repülőtéren tör­ténteket mindenesetre gondo­san tanulmányozni kell. Hum­phrey és Aiken szenátor is aggódik Eisenhower biztonsága miatt. Humphrey kijelentette, hogy Ejsenhowernek jobb len­ne lemondani az utazást, ha csak a japán kormány »abszo­lút biztosítékot« nem nyújt ar­ra, hogy az elnök személyét nem éri közvetlen támadás. Dr. Börtön egyetemi tanár, aki japán ügyekben már régóta az amerikai kormány szakértő­jeként szerepel, egy újságíró­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Eisenhowernek le kell mondania tokiói látoga­tását. Hangoztatta, hogy első­sorban nem az elnök szemé­lyét, illetve személyi biztonsá­gát félti. Inkább azért aggó­dik, hogy Japánban a látogatást eset­leg ügy tekintik, mint kí­sérletet, amellyel az ame­rikai elnök egy népszerűt­len rendszert, azaz a Kisi- kormányt akarja megerő­síteni — mondotta. A szakértő rámutatott, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egy elnöki látogatás semmi­képpen sem javíthatja meg az amerikai—japán kapcsolato­kat. Sőt a látogatás közvetlen következménye a kapcsolatok további romlása lehet, mert Eisetnhou er utazásának hírét nemcsak a szocialisták és a kommunisták fogadták ellen­százszázalékos volt a sztrájk. Ezen a napon a vámőrök és' a repülőterek dolgozói kivétel- nélkül abbahagyták a munkát. A postások több mint 85 száza­lékban tettek eleget a sztrájk­felhívásnak. Még a minisztériumokban is volt sztrájk. Magában a pénz­ügyminisztériumban 40 és 90 százalék között váltakozott a sztrájkolok aránya az egyes osztályokon. A belügyminiszté­riumban is akadtak sztrájkolok, igaz, hogy csak csekély szám­ban. A közoktatásban 90 szá­zalékos volt a sztrájk, a leg­több állami iskola kapui zárva maradtak. A vasutasok csak helyi kö­veteléseikre kezdtek sztrájkot egyes vidékeken, mint például Le Havre-ban is, itt a teher- áruforgalmat teljesen megbé­nította a sztrájk. Molhuse-ban a sztrájkok) közalkalmazottak a prefektúra épülete elé vonultak, és az ut­ca kövezetére leülve megaka­dályozták a forgalmat; fi Times az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság iizelmeirőf zéssel. A legnagyobb méretű sztrájk az Ötödik Köztársaság fennállása óta •• NEMZETKÖZI SzEML E Szivárvány a Genfi tó felett Nyári zápor Után, amikor a Nap sugarai áttörnek a fellegeken, és a csodála­tosan szép Genfi-tó felett megjelenik a szi­várvány, az emberek szívét végtelen öröm és vidámság tölti el. Ügy érzik, együtt fris­sülnek' fel és újulnak n eg' a természettel, amelyet nem győzhet Je sem vihar, sem jég­verés. Ilyen megkönnyebbülést keltő szivár­ványként ragyogja be most Genf és az egész világ egét a Moszkvából elhangzott békefel­hívás, a Szovjetunió új általános és teljes leszerelési terve. Ez a terv, amely világos, reális és közérthető, a nyugati hatalfnak el­gondolásait is számításba vevő javaslataival egy csapásra meghódította a békére és a le­szerelésre vágyó százmilliók szívét. Az áj izovjet terv diplomáciai bombaként hatott azokra, akik azt remélték, hogy a párizsi ku­darcot a hidegháború felélesztésére használ­hatják fel. Az emberiség számára azonban ugyanazt jelentette, mint a szivárvány, a íhúló zápor utáni felfrissülést, a semmivel sem pótolható megkönnyebbülést. Reális biz­tosítékot arra, hogy van egy szocialista nagy­hatalom, amely nem engedi meg, hogy sötét felhők takarják, el az emberiség békéjének fénylő napját. A Szovjetuniónak köszönhető tehát, hogy június 7-én, amikor csaknem hat­hetes szünet után a Nemzetek Palotájában ismét összeült a tíz ország képviselőiből ala­kult leszerelési bizottság, a Genfi-tó felett nem viharfelhők tornyosultak, hanem szivár­vány ragyogott. Zorin szovjet küldött mind­járt az első napon ismertette kormányának háromszakaszos leszerelési tervét, s a szocia­lista országok nevében kijelentette: — Készek^ vagyunk a konstruktív vitára. — A szovjet* küldött hangsúlyozta, felmérhetetlen hozzá­járulás lenne a nemzetközi enyhüléshez, ha már az első szakaszban megsemmisítenék az összes atombomba-továbbításra alkalmas esz­közt. A genfi értekezlet új szakaszának eddigi ülésein elhangzott felszólalásokból világosan és félreérthetetlenül kiderült, hogy a tárgya­lásokon részt.vevő öt szocialista ország — a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Románia — legfőbb törekvése elhárítani a leszerelési egyezmény megköté­sének útjából minden akadályt, és sikerre vinni az immár több mint tíz esztendeje fo­lyó tárgyalásokat. A szocialista országok kép­viselői elmondották, hogy hatékony és szi­gorú nemzetközi ellenérzést akarnak, de nem ellenőrzést leszerelés nélkül, s főként nem olyan ellenőrzést, amely a kémkedés céljait szolgálná. A Szovjetunió új javaslata minden eddiginél jobb lehetőséget biztosít a megegyezésre. Most tehát a nyugatiakon a sor, járuljanak hozzá, hogy a leszerelési tár­gyalás kijusson a zsákutcából. Minden gondolkodó s az emberiség sorsáért felelősseget érző ember számára vi-. lágos, hogy a szovjet leszerelési tervet az igazi leszerelés őszinte vágya diktálta. A vi­lág békeszerető népei ezzel tisztában vannak. De vajon tisztában vannak-e ezzel az egy­szerű igazsággal azok a küldöttek, akik a nyugati államokat képviselik a genfi tárgya­lásokon? A vitában elhangzott nyugati fel­szólalásokból nem lehet teljes bizonyossággal erre következtetni. Igaz, mindannyian meg­ígérték, hogy alaposan és komolyan megvizs­gálják, tanulmányozzák a szovjet javaslato­kat, de az angol küldött bizonyos fordítás- beli pontatlanságokra való utalása azt mu­tatja, hogy némelyek az. alapos tanulmányo­zást csupán cégérül használják ahhoz, hogy elleplezzék egyéb céljaikat. Például azt, hogy a végtelenségig elodázzák a szovjet javasla­tok érdembeli megvitatását. Minden jel arra vall, hogy a nyugatiak üres. kézzel érkeztek Genf be, nincsenek felkészülve konstruktív vi­tákra, nem akarják elfogadni a szovjet ter­vet, de nincs egyetlen valamire való ellenja­vaslatuk sem. Megerősítik ezt a feltevést azok a nyugati sajtóban elterjedt hírek, amelyek felsorolják, milyen kifogásokat emelnek ille­tékes nyugati politikai és diplomáciai körök­ben a Szovjetunió leszerelési terve ellen. A Szovjetunió előző leszerelési terveben azt javasolja, kezdjék a leszerelést a hagyo­mányos fegyverekkel. A nyugatiak ezt el­utasították mondván, hogy ebben az esetben megmarad a szovjet raleétafölény. Most a Szovjetunió azt indítványozza, hogy az első szakaszban, semmisítsék meg a rakétákat. S mi erre. a nyugati válasz? Ez elfogadhatatlan; mert megmarad a szovjet hadsereg fölénye. A két ellenérv nyilvánvaló ellentmondásos­sága mit sem zavarja őket. Mások azt fájlal­ják, hogy a szovjet terv elfogadása a NATO végét jelentené. De mit veszítene ezzel a vi­lág? S ha megvalósul a leszerelés, mi szük­ség van a NATO-ra? Fölöttébb gyenge érvek ezek, s úgy látszik, érzik ezt maguk a nyu­gatiak is, ezért nem hozakodnak elő velük a hivatalos tárgyalásokon. A genfi tanácskozás folytatódik, s a népek nyílt színvallást várnak a nyugati országok képviselőitől. S nem csupán nyilat­kozatokat, hanem tetteket is, mert a leszere­lés kérdése nem tűr halasztást. A népek úgy érzik, megérett az idő arra, hogy a fegyve­rekből ekevasat kovácsoljanak, s hogy a fegy­ver nélküli béke szivárványa ragyogja be a háború nélküli világ horizontját. .RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Mihail Solohov az»Űj baráz­dát szánt az eke« cimű könyvé­ért kapott Lenin-díj összegét — 75 000 rubelt — átadta a kar- sinszkaj'ai iskola építésére. Ezt azt iskolát annak a régi isko­lának a helyére építik, ahol Solohovot annak idején a be­tűvetésre megtanították. Ismeretlen tettesek tízezer fontsterling értékű whiskyt ra­boltak el Londonban. A rend­őrségnek nem sikerült a tolva­jok nyomára bukkanni. Az argentin belügyminiszter közölte, »több polgári személyt letartóztattak a békebontás megkísérlése miatt«, de cáfolta, hogy a letartóztatott személyek összeesküvést szőttek volna a kormány megbuktatáséra. Az amerikai hadsereg beje­lentette, hogy az új mexikói White Sands kísérleti telepen első ízben sikerült a módosí­tott »Nike-Hercules« rakétalö­vedékkel lelőni egy kirepített »Ccrporall« rakétát. Az ausztráliai Mackay kö­zelében lezuhant egy személy- szállító repülőgép, amely az erős kődben képtelen volt le­szállt! i Mackey repülőterére. A repülőgép huszonnyolc utasa — közöttük 16 kiránduló isko­lás —, valamint négy főnyi legénysége életét vesztette. A dél-franciaországi Arange község lakossága elhatározta, hogy temp’omával, temetőjével és hősi emlékművével együtt elköltözik, mert a közelben lé­vő fö'dgáz-forr ásókból állan­dóan kisebb-nagyobb mennyi­ségű gáz tör utat magának a község környékére, és mérge­zéssel veszélyezeti Arange hét­száz lakosát. Az új amerikai—japán »biz­tonsági szerződés« ellen tilta­kozó és a Kisi-kormánv le­mondását követelő japán béke­menetnek az ország déli részé­ből elindult csoportja — mely Tokió felé haladva már három­ezer főre duzzadt — Hirosimá­ba érkezett. A tüntetők koszo­rúkat helyeztek el a hirosimai atomtámadás áldozatainál: em­lékművén. Belgrádban hivatalosan kö­zölték, hogy Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke és felesége’ kétnapos látoga­tásra június 13-án Jugoszláviá­ba érkezik. Az amerikai szenátus meg­ajánlása bizottsága pénteken zárt ülésen újabb korszerű fegyverek és kémszputnyikok fejlesztésére megszavazta a a hadügyi költségvetés 218 millió dollárral való felemelé­sét. Ezzel az Egyesült Államok eddigi legnagyobb hadügyi költségvetése több mint 40 milliárd dollárra emelkedik, illetve egymilliárddal maga­sabb, mint amennyit Eisenho­wer elnök eredetileg kért. Hongkong. Tájfun dühöngött a napokban Hongkong városá­ban és a kínai partok környé­kén. Hongkongi hivatalos je­lentés szerint harminc ember meghalt, hetvenhat pedig meg­sebesült. A »Véres Mary« táj­fun ezenkívül több millió dol­láros kárt kozott, és 18 200 em­bert tett hajléktalanná. A leg­nagyobb károkat Csungcsau- szlgetén okozta: itt háromezer ember vesztette el otthonát. Santiago. Földrengés rázta meg pénteken a chilei Copiapo városát, nyolcszáz kilométerre északra Santiagótól. A földren­gés nagy pánikot keltett, mivel eddig erre az északi részre nem teriedt ki a déli vidékek katasztrófája. Károkról nem. érkezett jelentés; Jelentések az Eichmann-ügyről New York (MTI). Argentína ENSZ-küldöttsége levélben, kérte fel a Biztonsági Tanács elnökét, hogy juttassa el a ta­nács tagjaihoz kormányának Izraelhez intézett jegyzékét. A levél nem kérte a Biztonsági Tanács összehívását. Buenos Aires-i jelentések szerint az argentin külügymi­nisztériumban megoszlanak a vélemények az Ei chmarnu üggyel kapcsolatos további te­endők kérdésében. Az AP sze­rint egyesek előnyben részesí­tenek valamilyen kompromisz- szumot, míg a másik csoport —> egy ultrsnacionalista hírben, álló magasrangu személyiség irányításával — kész elmen­ni a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig Valdivia. Riasztási gyakorla­tot tartottak pénteken a pusztu­lásra ítélt Valdiviában. A ha­jók és csónakok állandó ké­szenlétben állnak arra az eset­re, ha a várost elöntéssel fe­nyegető Rinihue-tó, amelynek szintje már 9 méterrel maga­sabb a rendesnél, áttörné gát­jait. * * * Becs. Becs több negyedét pénteken elöntötte a víz. Heves záporok söpörtek végig az osztrák fővároson, nem egv he­lyen jég esett. Grinzing és Sie­vering bécsi külvárosokat húsz-harminc centiméteres víz és sár borította. A jégeső sok hetven behúzta az ablakokat; súlyos károkat okozott a ken­tekben és a szőlőkben; ítéletidő a kínai partok környékén Újabb földrengés Chilében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom