Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960. június l HRUSCSOV VALASZAI A SAJTOERTEKEZLETEN (Folytatás, az 1. oldalról.) temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat« — mondotta Hruscsov a jelenlévők hatalmas derültsége közepette. Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természetesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak. Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét, hogy a Pentagon agresszív körei és Harter, Nixon, Dillon — közbevetőleg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanak, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat. Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi nem akarunk háborút, de mindent megteszünk hazánk szuverenitásának biztosítására. Hruscsov példának említette Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Menderesz miniszterelnök engedte meg, Menderesz viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője, Gür- sel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annak idején lehetővé tette a két ország együttműködését. Mi barátságot akarunk Törökországgal. Barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak.- £n ugyan most pontosan nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein ezeket a támaszpontokat minden bizonynyal feltüntetik. Ezután az NBC amerikai rádió tudósítója megkérdezte: Mivel a.z ENSZ alapokmánya vétójogot biztosit a nagyhatalmaknak, fenn kívánja-e tartani a Szovjetunió ezt a vétójogot a leszerelést ellenőrző szervre, illetve az ENSZ-en belül működő rendőralakulatokra vonatkozóan is? — Javaslatunk a leszerelésről szól, nem az ENSZ alapokmányának megváltoztatásáról — válaszolta Hruscsov. — Az ENSZ alapokmányát nem kell megváltoztatni, sőt meg kell védeni,- A szovjet kormányfő kijelentette, a vétójog az ENSZ alapokmányának bölcsességét, erejét jelenti. A világ ma két - táborra oszlik, s a helyzet ha- . sonlít a közlekedőedények hely- . zetéhez. Ma pillanatnyilag több ország van a kapitalizmus »edényében«, de ez átmeneti helyzet. A történelem menete azt mutatja, hogy a kapitalista országok szama csökken, a szocialista országoké nő. Ha ma az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyszerű többséggel döntenének, akkor az Egyesült Államok — amelynek sok ország van alárendelve — keresztül tudná hajszolni javaslatait, még háborús javaslatait is. Az a tény, hogy az alapok mány vétójogot biztosít, tel jességgel indokolt, mert arra ösztönöz, hogy ne csupán egyszerű többséggel hozott határozatokra törekedjenek, hanem olyanokra, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak. A nemzetközi kérdésekben nincs is más megoldás, hiszen más megoldás háborút jelentene. Hruscsov hangsúlyozta: A vétójog még az elhamarkodottan gondolkodó embereket is arra készteti, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek nem bonyolitják a nemzetközi helyzetet, hanem ellenkezőleg, enyhítik a feszültséget. A Pravda tudósitója megkérdezte a szovjet kormányfőtől, mi a véleménye azokról a nyugati hírekről, hogy a csúcstalálkozóra esetleg hatnyolc hónap múlva sem kerülhet sor. Hruscsov hangsúlyozta: A csúcstalálkozóra nem csupán a Szovjetuniónak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem- kerülhet sor hat-nyolc hónap múlva, ez kétségkívül elkeseríti a népeket. Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásának elodázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzetének rendezését. A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, összeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a békeszerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk, és minden bizonnyal aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy megszűnik a nyugati hatalmak belépési joga Nyugat-Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére. Aki pedig ilyen esetben háborúval fenyegetőzik, az vállalja a következményeket. Mi nem akarunk háborút! Egyetlen célunk, hogy felszámoljuk a második világháború következményeit, a veszélyes tűzfészket. Fel akarom hívni Anglia és Franciaország kormányát, hogy legyen bátor, mondja ki nyíltan, amit gondol — folytatta Hruscsov. A továbbiakban utalt rá, hogy egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését. Eisenhower elnök maga mondta nekem — jegyezte meg Hruscsov —, ho?y Németország egyesítését nem tekinti célnak, mert tart egy erős, egységes Németországtól. Hruscsov ezután hangsúlyozta: Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye. A Monde tudósítója megkérdezte:. Milyen fegyverekkel mérhet csapást a Szovjetunió határsértés esetén a támaszpontokra? Hruscsov válaszában kijelentette: Ez részletkérdés, ami Nyegyelin tüzérségi főmarsall- nak, a rakétafegyvernem fő- parancsnokának hatáskörébe tartozik. Nyegyelin marsallnak bőven van választéka megfelelő fegyverekből. Megtalálja, milyenre van szükség" — mondotta mosolyogva Hruscsov, majd komolyra fordítva a szót kijelentette: Az ilyen helyzetet azonban minden ország elkerülheti. Ehhez rendkívül kevés kell. Nem szabad megengedni, hogy az USA a támaszpontokat a Szovjetunió elleni agresszióra használja fel, sőt a legjobb lenne az ilyen támaszpontokat teljességgel megszüntetni. A tudósító egy másik kérdésére Hruscsov kijelentette: Az egyes országok képviseletének aránya a leszerelést ellenőrző bizottságban részletkérdés, amelyet a leszerelési tárgyalásokon kell megvitatni. A Welt című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte: Mi Hruscsov véleménye a Biztonsági Tanács vitájáról, illetve az ott hozott határozatról? Hruscsov kijelentette: Ahelyett, hogy a Tanács elítélte volna az amerikai agressziót, egészen mással foglalkozott. A Biztonsági Tanács határozata úgy használ a békének, mint a szódavíz az operációra szoruló betegnek. Az UPI amerikai hírügynök ség tudósitója — utalva Hrus csov kijelentésére, hogy Nyegyelin marsall rendelkezik a rakétafegyverek felett — megkérdezte: Azt jelenti-e ez, hogy a marsall saját döntése alapján nukleáris fegyvereket alkalmazhatí — Azt akarja tudni, hogy a mi országunkban milyen a parancsnokiás rendje? — kérdezte mosolyogva Hruscsov. — Ez titok. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként régen foglalkozik az ilyen kérdésekkel, hogy úgy mondjam, »ki akarja szimatolni«, amit egyébként nem tud. őszintén szólva az elnökük is kémfeladatokon töri a fejét. A mi országunkban rend van. Kormányunk ad parancsot a honvédelmi miniszternek, a miniszter pedig a fegyvernemek parancsnokainak, és ezek teljesítik azt, hiszen ez a szovjet kormány parancsa. Meg akarom mondani az érintett országok népének, hogy nyugodtan alhatnak: a Szovjetunió senkit sem fenyeget, csupán azt akarja, hogy tartsák tiszteletben határait, ne hajtsanak végre kémrepüléseket területe fölött. Magától értetődik, hogy ha ezt nem tartják be, akkor lecsapunk a támaszpontokra. Az amerikai National And Guardian című lap tudósítója kijelentette: Adenauer volt az egyetlen, aki nyíltan helyeselte az U—2 repülőgép kémtevékenységét. Megkérdezte, mi erről Hruscsov véleménye.- Ez megint ’csak azt bizonyítja — válaszolta Hruscsov —, milyen helyes gyakori nyilatkozatunk arról, hogy Adenauer olyan ember, aki aggkori elmegyengeségben szenved. Egyetlen józan ember sem akarja a provokációk folytatását az atom- és rakéta- fegyverek korszakában, hiszen tudja, mire vezethet ez. Adenauer szövetségeseinek fel kellene figyelniük az ilyen nyilatkozatra. Már régen rí kellett volna húzni a kényszerzubbonyt, és elszállítani a bolondokházába, hiszen ez az egyetlen megfelelő hely az Ilyenek számára. Az Observer tudósítója a Szovjetunió új leszerelési javaslataival kapcsolatban megkérdezte Hruscsovot, milyen időrendben hajtanák végre az ellenőrző bizottságok létrehozását, illetve a leszerelési egyezmény aláírását. — Ha megállapodunk a leszerelésben, s létrejön az ezzel kapcsolatos megegyezés, akkor kerülhet sor az ellenőrző bizottságok létrehozására — válaszolta Hruscsov. — Ezek a Hruscsov elmondta, hogy I hogy 1955-ben a genfi tárgyalásokon is a gyakorlatban nem Eisenhower, hanem Dulles volt az amerikai küldöttség vezetője. Ezt a szerepet, miután Foster Dulles meghalt, — egyik testvére, Allan Dulles vette árt. Igaz, a rokoni kapcsolatok nem lényegesek, hiszen Allen Dulles nyomában ott vannak Nixon, Herter és mások. Az is jellemző, hogy Eisenhower elnök olyan felelősségteljes pillanatban, amikor az Egyesült Államokban például szenátusi vizsgálat folyik a párizsi csúcstalálkozóval kacsolatban, elutazik golfozni. Ilyen ember nem képes államot vezetni. Hruscsov kijelentette: bízik abban, hogy az amerikai nép helyes következtetésre jut, és megfelelő embert választ . elnökévé. A New York Herald Tribune tudósítója elmondta, hogv értesülése szerint Hruscsov Párizsban kijelentette: Az U—2 kémrepülő ügyében elfoglalt álláspontjának magyarázata a Szovjetunió belső helyzetében rejlik. — Nem tettem ilyen nyilatkozatot, s nem is tudom, honnan szerzett ilyen értesüléseket. Mi köze belső ügyeinknek az U—2 kémrepüléshez? — válaszolta Hruscsov. A New Age című indiai lap tudósítója megkérdezte: Elkerülhetetlennek tartja-e Hruscsov a háboi~út, és megváltozott-e ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi időben. — Erre a kérdésre alaposan válaszoltunk a XX. kongresz- szuson, és ma is ez az álláspontunk. Semmi olyan nem történt, ami megváltoztatta volna véleményünket, sőt az események menete igazolja azt — mondotta a szovjet kormányfő. A szovjet rádió tudósítója megkérdezte, mi á véleménye Hrusrsovnak azokról a nyugati állításokról, hogy amikor Eisenhowerről, N ixonról és a többi amerikai vezetőkről beszél — úgymond —, befolyásolja az amerikai elnökválasztást. — Azt mondják, az Egyesült Államokban a jelölt számára a legjobb pontokat az jelenti, ha mi szidjuk — válaszolta mosolyogva Hruscsov. — Ilyen körülmények közt a legjobb elnök Nixon lenne, hiszen őt szidjuk leggyakrabban. A szovjet kormányfő elmondotta: az amerikai nép bel- ügyének tartja, hogy kit választ meg elnökéül. Természetesen jó lenne, ha okos ember lenne az elnök, hiszen az okos emberrel könnyebb tárgyalni — jegyezte meg a szovjet kormányfő. A jugoszláv rádió tudósítója utalt Hruscsov ama nyilatkozatára, hogy »javíthatatlan optimistának« tekinti magát. Mi erről a véleménye a jelenlegi helyzetben? — kérdezte a tudósító. — Ma is ugyanez az álláspontom — válaszolta Hruscsov. — Ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét, megakadályozzák az agressziót, lefogják azoknak a vezetőknek a kezét, akik háborút idézhetnek plő, akkor a béke ügye győz. Mi mindent megteszünk ennek érdekében. Ügy gondolom, hogy a világ népednek többsége támogat bennünket. Megismétlem: véleményem szerint az amerikai nép túlnyomó többsége is ezen a véleményen van. A szovjet kormányfő az amerikai, angol, francia tudó sítókhoz fordulva kijelentette: Anglia és Franciaország szövetségese ugyan az Egyesült Államoknak, de véleményem szerint Macmillan és de Gaulle nem teljesen szolidáris a kémrepülés ügyében, bár ugyan- • akkor nem is bélyegzi azt meg. Önök azt írják, hogy Hruscsov rendkívül élesen szól Eisenhpwerről. Képzeljék., magukat. az én helyzetembe. Mit szólnának önök akkor, ha a mi gépünk repült volna el New York. és Washington fölött, s azután meg azt mondanám: repültünk, repülünk és repülni is fogunk. Hruscsov kijelentette: Eisenhower elnök a provokáció után, még el akart látogatni a Szovjetunióba, ezt azonban nem lehetett megengedni, hiszen ahová az ember odapiszkít, oda nem jár ebédelni«. Hruscsov kijelentette: Egyesülni kell az agresszo- rok elleni harcban, meg kell akadályozni, hogy a hidegháborút melegháborúvá változtassák. Az utolsó kérdést az UPI tudósítója tette fel. Megkérdezte: A párizsi értekezlet kudarca után létrejött feszült helyzetben lehet-e bővíteni, fejleszteni a Szovjetunió és a nyugati országok kulturális és kereskedelmi kapcsolatait? — Mi javítani akarjuk ezeket a kapcsolatokat — felelte Hruscsov. — Véleményünk szerint erre az amerikai választás után lesz is lehetőségi Majd kijelentette: Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Nyugat-Németországgal kereskedelmi kapcsolataink nem, fejlődnek rosszul. A kulturális kapcsolatokról szólva megállapította, hogy a megindult, folyamat nem lanyhul, a kapcsolatok fejlődnek. A szovjet kormányfő leszögezte: A konfliktusnak nem szabad odavezetnie, hogy az agresszív körök magatartását mások is kövessék, s olyan lépéseket tegyenek, amelyek a hidegháborúból a melegháborúba vihetnek. Ügy gondolom, hogy Eisenhower, Herter és a többiek tanulnak a leckéből, és a lecke hasznos másoknak is — mondotta a szovjet kormányfő, majd megállapította: a kapcsolatok megjavítása nem csupán a Szovjetuniótól függ. A Szovjetunió mindenesetre készen áll erre, mert ezt tekinti az egyetlen józan politikának. A sajtóértekezlet befejeztével kiosztották az újságíróknak a szovjet kormány javaslatának szövegét az általános és teljes leszerelésre, vonatkozó megállapodás alapjairól, valamint annak a levélnek a másolatát, amelyet a tervezettel kapcsolatban Hruscsov intézett a világ kormányfőihez. (MTI) bizottságok természetesen részt vesznek a fegyverek megsemmisítésének ellenőrzésében, máskülönben bizalmatlanság keletkeznék. Hruscsov utalt arra, hogy az amerikai felelős vezetők kijelentik: a kémkedés fenntartása továbbra is szükséges, csak ezt nem szabad beismerni. Mi elutasítjuk az ilyen álláspontot — mondotta Hruscsov. — Becsületes emberek vagyunk, hiszünk a magas er- kölcsiségben, hisszük, hogy ez az erkölcs teljes diadalt arat, amikor a kommunizmus győz az egész világon. Ekkor majd a józan ész uralkodik. Addig azonban azt tartjuk, hogy mindenki egyenlő jogokat, egyenlő lehetőségeket kapjon az ellenőrzésben. A TASZSZ tudósítója felvetette: Az USA kormánya nyílt ég«-re vonatkozó javaslatát az ENSZ közgyűlés elé akarja terjeszteni. Megkérdezte, mi ezzel kapcsolatban Hruscsov véleménye. Az Egyesült Államok joga, hogy beterjesszen ilyen javaslatot, a mi jogunk arról dönteni, hogy beleegyezünk-e vagy sem. Az effajta javaslat — kémjavaslat, amely mit sem ér. Hruscsov elmondta: Eisenhower már 1955-ben a genfi értekezleten beterjesztette ezt a gyermekes javaslatot. Kijelentette: az elnök magatartá sa már akkor is olyan volt, hogy nem lehetett bízni abban, józanul ítéli-e meg a helyzetet vagy sem. »Ha Eisenhower elnöksége véget ér, a mi országunkban legfeljebb gyermek- otthont vezethetne. Bizonyos vagyok abban, hogy jó lenne a gyermekek mellé — állami politikát azonban nem szabad i rábízni,« As általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaptételei Moszkva (TASZSZ). A péntek délben tartott moszkvai sajtóértekezleten a szovjet és külföldi újságírók előtt ismertették azokat a javaslatokat, amelyekben a szovjet kormány az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaptételeit fejtette ki. A mintegy négyezer szavas okmány bevezető részében rámutat, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a leszerelési intézkedések végrehajtásának az a rendje, amelyet az 1959. szeptember 13-i szovjet javaslat körvonalazott, teljes mértékben megfelel az általános és teljes leszerelés gyakorlati megvalósítása céljának; A szovjet kormány azonban igyekszik minden eszközzel megkönnyíteni a leszerelési egyezmény mielőbbi létrehozását, ezért kész engedményt tenni a nyugati hatalmaknak, és megállapodni velük a leszerelési intézkedések végrehajtásának másfajta rendjében. A szovjet kormány javaslata szerint az általános és teljes leszerelés folyamatát azzal kellene kezdeni, hogy már az első szakaszban nemzetközi ellenőrzés mellett betiltanák és megsemmisítenék a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló összes eszközöket, egyidejűleg megszüntetnék az idegen területeken lévő összes katonai támaszpontokat A szovjet tervezet a leszerelés végrehajtását három szakaszra osztja be, s mindegyik szakaszhoz részletesen kidolgozott, hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszert indítványoz. Az első szakaszban például kivonják a fegyverzet közül az atomfegyverek szállítására használható összes eszközöket, ezeket megsemmisítik, gyártásukat '»cgszuntetik. Az idegen területeken állomásozó csapatokat kivonják, megszüntetik az e területeken elhelyezett katonai támaszpontokat és raktárakat. Tilos fellőni vagy a kozmikus térségben elhelyezni tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas különleges berendezéseket, továbbá nem léphetik át a területi vizek határát olyan hadihajók és nem léphetik át a légi határokat olyan katonai repülőgépek, amelyek tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmasak. Rakétákat kizárólag békés célokra lehet felbocsátani. Azok az államok, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, neim adhatnak át ilyen fegyvereket, vagy az előállításukhoz szükséges információkat olyan államoknak, amelyek ilyen fegyverekkel nem rendelkeznek. Áz első szakaszt hozzávetőleg egy—másfél év alatt be kell fejezni. A most előterjesztett szovjet leszerelési terv második és harmadik szakasza főbb vonalaiban követi az 1959. szeptember 13-án előterjesztett általános és teljes szovjet leszerelési javaslat előírásait. A szovjet kormány kész megállapodni a leszerelés végrehajtásában a jelenlegi jjvasiatok alapján, amelyek az 1959. szeptember :8-án előterjesztett (romám továbbfejlesztését jelentik. (MTI) Hruscsov sajtókonferenciájának külsőségeiről és moszkvai visszhangjáról Moszkva (MTI). Amióta a szovjet kormányfő visszatért Moszkvába, elsőízben rendezett sajtókonferenciát. Érthető, hogy az újságírók körében még a szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés. Negyedórával a sajtókonferencia kezdete előtt már csaknem négyszáz újságíró sereglett egybe. Több mint tíz filmfelvevő gépet állítottak fel a különböző országok filmhíradójának, televíziójának munkatársai, s a fotóriporterek valóságos gyűrűvel vették körül az elnöki emelvényt. Nemcsak az újságírók érdeklődtek a sajtókonferencia iránt, hanem a diplomaták is. A sajtókonferencia több mint két órán át tartott, így nem jutott idő valamennyi kérdésre, hiszen Gromikó külügyminiszter előtt valósággal halomba gyűltek az újságírók cédulái és rengetegen jelentkeztek előszóval is. Hruscsov igen jókedvűen válaszolt a kérdésekre. Válaszai nem égyszer keltettek élénk derültséget, sokszor pedig taps fogadta kijelentéseik Bár a világsajtó számára már a konferencia előtt ismeretes volt a Szovjetunió javaslatainak lényege, az új tervezet részletei sokban mégis meglepetést keltettek. A Moszkvában dolgozó nyugati tudósítók első kommentárjaikban kiemelték: a Szovjetunió kezdeményezéseket tett azoknak a kérdéseknek a rendezésére, amelyeket eredetileg Párizs« ban kellett volna megvitatni. Ez a kezdeményezés kétségkívül élénk visszhangra talál i világszerte. ;MT1)
