Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
Csütörtök, 1960. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP „ÉN LEVESZEM EZT A TERHET RÓLAD...44 Cehol sem mutattak ajtót, J. K.-né arra hivatkozik, keikre, hogy vallás dolgában ^ hogy kívül tágasabb, hogy az ö családja mindig val- hova akarnak tartozni, ha noha legfeljebb ha látásból is- lásos volt, s mit szólnának a egyáltalán igényelnek ilyesmit, merős családokhoz kopogtattam > okonok, ha a gyermekek nem A keresett válaszokból az be közérdekű kérdésre remélve járnának hittanra? Szobájuk- derült ki, hogy a szülők félnek elfogadható választ. Nevezete- ban, az olcsó feszület felett a felnövekvő új generációtól, sen arra, hogy mi a vélsmé- giccsteli kép: félmeztelen ci- Hiszen nem egy családban nyák a szocialista nevelés sike- gánylány valamiféle tenger- már most érezhető a gyermek rét veszélyeztető kettős neve- parti tájon. Szó szót követ, szellemi fölénye, s ez erősen lésről. Arról a disszonanciáról, lassan kihámozom, hogy kis- veszélyezteti a szülői tekintélyt, amit a vallásos meggyőződésű polgári megszokásról van szó. Minél idősebb a gyermek, az szülők otthon keltenek a gyér- A vallásosság mögött ott hú- iskolában minél nagyobb utat mekben. aki az iskolában tér- zódik a megszólástól való fé- tesz meg a tudás felé, annál mészetttudományos oktatásban lelem. nagyobb veszélyben forog ez részesül. Egy ruhagyárban dolgozó a tekintély. Különösen anyai Tát-tnrv, tTorímr c7«>pnvs<»e- asszony azt hangoztatja, hogy részről. Ahol otthon találtam Jartam szeieny szege ys 8 -télése nagyon is az édesapákat is, velük nem rol árulkodó otthonokban, ahol szükgég van a itatásra, sikerült beszélnem. - Ezek a »háziáldás« falvédőként függ mer^ istenhit nélkül mi lenne asszonyi dolgok — mondták, és a viaszosvászonnal takart az ő fiából is például. Nyugta- észrevétlenül kisomfordáltak. konyhaasztal felett, s bent a lan vérű g gyerek, csintalan, szobában olcsó, olajnyomatos ^°az’ tanuló. , — Most gimnáziumba megy szentek társasagában ott függ — mondja nem kis büszkeség- a feszület. Vallásos szülőkkel gej. — Sok bajom van vele. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni látogatásom tapasztalataiból. Egy bizonyos: az idős poéta-asz- szony, Várnai Zseni — szellemi akik bár Tegnap azzal állt elém, hogy felszabadultsága birtokában — ismerkedtem meg, igen becsületes, igen derék és hasznos emberek lehetnek, mégis vitába kell velük szánnunk a gyetmek érdekében, iskolában megtanítják Gondolkodni a gyerekeket, a világot a nincs gém ve. is isten. Kinevetett en- — teszi hozzá könnyezÉppen erről van szó. Az akit talán öntudatlanul taszítanak a meghasonlás, a kiábránanyagiságában nézni, fiatalabb azoknál az édesanyáknál, akikkel megismerkedtem. Ennek bizonyságául idézek néhány sort a gondolkodni és felelősséget vállalni képeseknek, akik ha nem tudják is még csalhatatlanul,; de már érzik, hogy ma az szereti dultság, a cinizmus, a képmu- vizsgálni. Csak olyasmiben igazán gyermekét, akinek szí- tatás ingoványába, s nemcsak hirmi- a™ tudományosan ma- ”AK™ házi eszközökkel — melyek gyarázható. között a csattanós anyai pofo- Abban hinni ugye nők is fellelhetők —, hanem a dűl most támadásba —, hitoktatás segítségével is. Nem egy helyen fogadtak azzal, hogy »a vallás magánügy«. Automatikusan az is'magánügy, hogy járatják-e a lenami látható, tapintható? Az áramot sem látja az ember! Nagyon másodrendű érzelemnek tartom a sajnálatot, gyermeket hittanra vagy sem! mégiscsak sajnálni tudom ezt Dp ettől függetlenül a legtöb- a s;rva vitatkozó édesanyát, aki ben készségesen bocsátkoztak a beszélgetésbe. Próbálták ma- aPa nélkül neveli a fiat, s azzal gyarázni, amit alapjában véve távolítja el a gyermeket magáréin lehet megmagyarázni. Ér- tói, aminek a segítségével maWltf ’ wdS °íyan fiúhoz akarja láncolni .: s amelyeket maguk sem tarthat- . . nak világos perceikben érvek- ° m:d csinált a fiúval? r.ek. — Felpofoztam és bezártam, TVT em tudtunk — talán ép- a szobában ült egész nap. pen ezért nem tudtunk Aki egy cseppet is konyít a Ä »****>«. - meg tudja mély sajnálkozással kéllett el- ítélni, milyen »eredménnyel« könyvelnem. A megszokásra, a járnak az ilyen kis iníkvizíciók. csaiádoan fehér fonálként vé- a gyermeket nem lehet pofonvében visszhangja tud kélni ezeknek az emberiességgel átitatott soroknak: »Fiam! Én leveszem ezt a terhet rólad, mint jármos baromról az igát, hagy csillagod, merész röpte előtt ne legyen többé se határ, se gát, és csillogó emberi agyaddal átfoghassad a végtelenséget: mert tiéd az élet.« CVárnai Zseni Vallásod c. verséből.) László Ibolya A gépállomási mérnökhiányról Megyénk tizenöt gépállomásán hat mérnök van főmérnöki,„egy pedig műhelyvezetői beosztásban. Nyolc gépállomáson nincs mérnök. Ezeken a helyeken a sokéves gyakorlattal rendelkező főgépészek látják el a főmérnöki teendőket. 1957 óta nyolc mérnök ment el gépállomásainkról. Ketten tudományos pályára léptek, és tanítanak egyetemükön. A többiek vállalatoknál és üzemekben helyezkedtek el a gyakorlati év letöltése után. Nem tudom, hogy egy mező- gazdasági mérnök kiképzése hány ezer forintjába kerül a népgazdaságnak, de bizonyosra veszem, hogy sokba. Az említett adatok nem mutatnak túlságosan szíwidámító képet, ha ennek az1 összegnek a visszatörlesztésére gondolunk. A gépállomásokról eltávozottak közül néhányan bizonyára elszakadtak a mezőgazdasági mérnöki szakmától, és az általános mérnökök számát szaporítják. Ezeknek a szaktudása nem kamatozik a mezőgazdaság gépesítése számára. Pedig szükség lenne rájuk, szaktudásukra és tapasztalataikra, mert gépállomásaink gépparkja egyre bővül. Miért mentek el a mérnökök a gépállomásokról? Mi az oka annak, hogy sem tavaly, sem az idén nem jelentkezett végzős mérnök a somogyi gépállomások pályázati felhívására? Az egyetemről kikerülő mezőgazdasági gépészmérnököknek egy-két évig műhelyvezetői beosztásban kell dolgozniuk a gépállomáson. Ez azt jelenti, hogy a főgépészek maradnak mindaddig főmérnökök, amíg a műhelyvezetői ténykedést végző gyakorló mérnökök nem rendelkeznek annyi szakmai tudással, hogy kinevezhessék gigvomuló valláson hagyományokra hivatkoztak a szülők. Majd tekintélyüket kezdték félteni mintegy magyarázatát adva annak, hogy miért tartják szükségesnek a vallásos nevelést. Arra kellett gondolnom: íme, akadnak emberek, akik kigyógyultak már a vakhitek betegségéből, de ragaszkodnak a mankóhoz, a valláshoz, és készakarva fordítják el fejüket, dugják be fülüket, pedig gyermekeiknek ők a legfőbb meg- rontói, mert szülői szeretetüknal »meggyőzni«, nem lehet veréssel adni »magyarázatot« az őt foglalkoztató kérdésekre! S. J.-né villogó szemmel hozza tudomásomra, hogy ő istenfélő gyermeket akar nevelni. Jó fél órát beszélgetünk, de S.-né sem mond semmi újat. Szavaiból a pedagógiai analfabétizmus villog elő. / ) t családnál jártam. Vala- hány helyen megkérben nem emberi, hanem isteni deztem, miért nem várnak, s parancsokra hivatkoznak.- bízzák majd felnőtt gyermeAz attalai Március 21. Tsz-ben készül ez az 50 férőhelyes, önitatós magtárpadlásos tehénistálló. Az építkezési költség 1 millió forint, BERKESI ANDRÁS (63) u* «r Bakát ő kezelte:: -. Szóval te- re, Eszter meglátogatja öt. = i repszemlét tartott. Egy biztos, Hajnalra B—19 megérkezik,; a Wellington állomás mögött akkor már világosabb képet» ár. Szegedi rejtőzik. kapunk. Mert a bécsi expozitu— És ha valaki más? — rno- rába az angolok is beépültek! solygott Cselei. Talán Claink kapitány. Az sze-í — Nem lehet más — vitázott réti a pénzt:. Kocka. — Az állomás a Né- - Igen.;; — felelte Kocka,' el, és ükitatják a “mfTeüidszerünkSt metvölgyi út környékén van. de látszott rajta ho^ másholj emberekkel ott van a Kert utca Is- HoSF lúr az esze. Valamit mondani. Szegedi ügynök, az biztos. Gon- akart, de nem tudta, hogyan- dőlj a »Segítő« jelentésére, kezdje el. Cselei észrevette aj Soós és Szegedi beszélgetésére, habozását. Vildmann állítólagos üzenetére. — Mi az? Mi bajod van? — Világos, hogy Szegedi ügy- — Azt hiszem, fegyelmit ka-< nők — bólintott Cselei. — Tíz pok — felelte vontatottan KocJ szóké- dözik ki az országból, és megőket főmérnöknek. Természetesen ez elsősorban a kihelyezett mérnököktől függ: hogyan tudnak az emberekkel bánni; megtanulták-e a javítási feladatokat szervezni, irányítani; rájuk lehet-e bízni a gépállomás műszaki életének vezetését? A gyakorlati tudnivalókat a sokévi szakmai tudással rendelkező főgépészek adhatnák meg a fiataloknak. S hogy egy műhelyvezetői beosztásban levő mérnökből mikor lesz főmérnök, legalább annyira függ a főgépészektől, mint a fiatal mérnököktől. Ha a mérnök elsajátította a munkavezetést, akkor a főgépészlfőmémökből műhelyvezető, a műhelyvezető mérnökből pedig . főmérnök lesz. Éppen ezért előfordul, hogy egyik-másik főgépész-fő- mémök nem szívesen adja át tapasztalatait. A műhelyvezetői beosztásban dolgozó mérnökök fizetése — a gépállomás besorolásától függően — 1800 forint. A főgépész-főmérnöké 2400—2600 forint. A gépállomások vagy járási székhelyeken, vagy nagyobb községekben vannak. S bizony gyakran előfordult, hogy a mérnököknek nem tudtak lakást biztosítani. Nagybajomban olyan lakást akartak adni a mérnöknek, amit mások nem fogadtak el. A gépállomási mérnökök munkája igen felelősségteljes, sok szempontból összehasonlíthatatlan az üzemi mérnök munkájával. Ha egy gépállomási mérnök becsülettel akarja ellátni feladatát, akkor a kampánymunkák idején naponta 14—16 órát is dolgozhat. Mert ilyenkor a gépállomás műhelye az egész határ. S ez általában 20—30 kilométeres körzetet jelent. A főmérnöknek 120—140 erőgép állandó üzemképességéről, esetleges javításáról kell gondoskodnia. A követelmény tehát magas. S ezt a nagy munkát aránylag kis létszámú, sok helyen gyakorlatlan szerelőkkel, idejétmúlt, gyárakból kiselejtezett javítóberendezésekkel (csak három gépállomáson van korszerű marógép) kell elvégezni. Az elmúlt három évben nyolc mérnök ment el gépállomásainkról. Űj munkahelyükön nyolc óra a munkaidő (általában városba mentek), s megvan a lehetőségük a művelődésre, a szórakozásra. Fizetésük semmivel sem kevesebb, sőt sok helyen több, mint a gépállomáson. Lakásproblémájuk is könnyebben megoldódott. Pedig városról van szó. Márpedig, ha a városban többet nyújtanak lényegében talán »kevesebb« munkáért, akkor gondolkodni kellene azon, hogy kiegyensúlyozódjék a mérleg. A Gépállomások Megyei Igazgatósága tavaly is, az idén is, pályázatot hirdetett végzős mezőgazdasági mérnökök részére. A pályázatokra azonban nem akadt jelentkező. A megoldást tehát itthon kell keresni. Csak dicsérni lehet, hogy egy somogyi származású harmadéves hallgatóval már most szerződést kötöttek, & a tanulmányi idő alatt havi 600 forintos támogatásban részesítik. Több ilyenre van szükség! A megyei igazgatóság vezetői nézzenek körül a középiskolában végző, mezőgazdasági mérnöki egyetemre jelentkezett fiatalok között, és már most beszélgessenek velük. Minden bizonnyal nem maradna el az eredmény. A gyakorló éves mérnököket ajánlatosabb lenne a gyakorlati év időszakára végzett mérnökök mellé beosztani. így talán még rövidebb idő alatt válnának jó szakemberré. Természetesen senkit sem lehet a mezőgazdaságba kényszeríteni. Nagyon kényelmes álláspont lenne azonban azt vallani, hogy aki a szakmájában érzi a helyét, az úgyis megtalálja az oda vezető utat. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás gépesítése fejlesztésének múltbeli zökkenői, sok hiba, nem egy méltánytalanság több mérnököt távolított el időlegesen a saját maga választotta pályától. Persze nem szabad a személyes agitációt a sokszor tapasztalt túlzásig vinni, de azt a fényűzést sem engedhetjük meg magunknak; hogy pusztán a rábeszélő szó híján értékes, rátermett szakemberek munkáját nélkülözzük épp most, a tsz-ek nagymértékű fejlődése idején, amikor rohamosan növekszik a gépállomány, s a legnagyobb szükség lenne rájuk. Azt hiszem, igazán nem tenne fölösleges ennek a fontos kérdésnek a megoldására időtj pénzt és munkaerőt áldozni. Németh Sándor — Ezt honnan tudod? — Esztertől. Szegedi meghív. Az alezredes meglepődve né zett rá. 7Á — Átvizsgáltam a lakást £-r- Melyiket? 7Í — Az olaszét! — Megőrültél? — Nem hivatalos minőség-: akarja ben — hunyorgott Kocka —, hanem mint magánember... mint Bárdi Károly magyar állampolgár. .: Ne tréfálj, Kocika, ez ko-i Hamar népszerűvé vált a a Tudom, hogy sével bűnt követett mégis megértem őt, nem tudom még a becsületes elítélni. Talán én is így tettem is. És ezek ellen mi nem vesz- volna az ő helyében... Ugyan- szűk fel a harcot. Nem meriink akkor azt is tudom, hogy köte- fellépni ellenük, lességem segíteni magukat.:: — Téved, Eszter. Ha ez megCselei, míg a lány beszélt, a nyugtatja, közölhetem, hogy legutóbbi jelentésekre gondolt. Kallóst azonnali hatállyal fel- , . ,,, _T .. .- Szegény Eszter - futott át függesztették, és megindították evi® Távol-Keleten élt Nyíl- ka. agyán. — Vajon ha tudná, hogy az eljárást ellene. Nemcsak hi- van onnan ismém Vildmannt, Krasznai mélyebben keveredett vatali vonalon, hanem pártvoá dologba, mit szólna hozzá? nalon is. Csúnya dolgok derül- „ . - . , Pedig most tényleg segítenie tek ki róla. ^ kell A lány arca felderült. dolgokat mesélt. — Tudja, délelőtt találkoz- - Végre - mondta. - Gaz- c ~ Most nagyon erdekes lesz. tam egy érdekes emberrel - ember. Ságtól angolkem^Fredi amehallotta a lány hangját. — Or- — Hamarosan tisztázódik rikíu- Minifetto vos minden — folytatta Cselei. — szerezni a felfedezést. A végén Cselei felfigyelt. Szeretném, ha részletesen el- egymást semmisítik meg. Va— Dr. Szegedinek hívják, ha mondaná, hogy mi mindent be- ' Ss' - *e tréfál iól emlékszem szelt Szegedivel, mi a veleme- f1 vagy , ®, ’ __ -i_ h<-»1og J _ Biztos a nevében? - kap- nye arról az emberről. Utána hogy a ketto közül valamelyik, moly dolog..; ta fel a fejét az alezredes. majd én kérek magától valami — Azt hiszem, igen — foly- szívességet. Bár most olyan tatta Eszter. — Tíz évig élt Tá- lelkiállapotban van, hogy nem vol-Keleten. Szegény emberek is tudom, mit gondoljak . ; gyereke volt, s a régi társadat- A lány beszélni kezdett, mi rend kergette őt idegenbe..; * * * — Mondja, hogy nézett ki az Qt órakor Kocka sugárzó arc- az orvos — szólt közbe Cselei. ca[ lépett be Cseleihez. Eszter pontosan leírta a fér- — De jó kedved van, Kocka fiit. v — mondta az alezredes. — Szemüveget nem visel? — Megjelent az első fecske ta, és az a tény, hogy ő már naanagy. _ ^títettképes előadás hangzott _ Nem. nem láttam rajta..; —nevetett a főhadnagy. — Dr. megjelent a villában. Szerin- Most pedig fordult íel Munkácsy Mihály életéről S zóval arra gondoltam, hogy Szegedi ma délelőtt járt a vil- tem nem sok eredményt ért el. frag az ~ ™®ndd el> lés munkásságáról. Igen sok Krasznait, a tehetséges fiút iában. Rózsának összehazudott Hacsak azt nem, hogy pár nap “Ogy mit láttál a lakasban. /asszony hallgatta végig a he-, •^eg az ilyen Kallós alakok ül- mindent, hogy az elődjét, Ju- múlva, ha szükség-lesz még er- — Folytatjuk — ^lyes arcápolásról szóló tájéA kicsik is segítenek a borsószedésben Szemet gyönyörködtető aa országút melletti hatvan holdas borsótábla, A balatonke- resztúri Üj Reménység tagjai szép pénzt kaphatnak, ha sikerül idejében befejezniük a szerződéses bórsó szedését. Az általános iskola tanulói is segítenek. Most is ott hajladozik a kicsinyek népes csoportja a borsóföldön. Felnőttet keveset lehet látni. A tanulók ezen a napon 200 láda zöldborsót szedtek, a felnőttek jóval kevesebbet. Pár családból ketten is dolgoztak a borsótáblán. Lázár Marika, Papp Giziké és Varga Györgyi anyukával együtt szedte a borsót. De sok családból csak a kicsinyek jöttek el. Pedig talán helyesebb lenne a tyúkok etetését és a libák őrzéséi; a fiatalabbakra bízni. Ezen a napon ilyen indokkal sokan maradtak odahaza. Érdemes ezen elgondolkodni Háli Rudikfe, Zentai Márta és még több kisfiú és kislány szüleinek. Igen. Ez valószínű. Gondolj vissza a York-féle rádióüzenetre — mondotta az alezredes —, abban az van, hogy forradalmárnak ..: a felfedezést egy másik nagy- Főhadnagy elvtárs — hatalom is meg akarja szerez- keményen Cselei, nd. Lehet, hogy Szegedi már , Parancs, alezredes azért tette el a lányt, mert tud- társ? ^ : ta, hogy az amerikaiaiknak dől- írjon az esetről igazoló je-: gozik. Szegedi mellett szól a tenitést. speciális injekciós tű használa- Értettem! ta, és az a tény, hogy ő már hadnagy. Tavaly októberbén alakult meg a városi nőtanács mellett működő háztartási bizottság Kaposvár háziasszonyaiból. E bizottság igen hamar népszerűvé vált az asszonyok körében. Előadásain, rendezvényein majd minden alkalommal százon felüli létszámmal jelentek meg. A háztartási bi- mely 12 asszonyt "oglal magába — novemberben a Kiskereskedelmi Vállalattal karöltve öltözködési, előadást tartott ruha- és cipőbemutatóval egybekötve, azt követően pedig készétel- és hidegtál-fce- mutató volt az Ifjúsági Ház- ( ban. Egy hónappal később a , /somogyi írónők tartottak klub- mandta a “-/délutánt, márciusban pedig veDe az úristenát — tört ki^., . a főhadnagy —, mi forradalmid®^,®®® időket élünk, és nekem, mint; szóltj elv-; háziasszonyuk körében bizottság koztatást is. Amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága Kaposvár élelmiszer- és iparcikk-ellátását tárgyalta, két asszony vett részt az ülésen, s elmondták az ellenőrzéseik során tapasztaltakat. A napokban a háztartási bizottság megvitatta szeptembertől kezdődő új munkatervét. Legfontosabb feladatuknak tartják a még nem dolgozó asszonyok valamilyen módon történő munkába állítását. Tárgyalnak a Háziipari Szövetkezettel, mely körülbelül száz asszonyt tudna foglalkoztatni üvegfonással. A közeljövőben közvéleménykutatást rendeznek az asszonyok között, hogy a tervezett irodalmi, zenei és egészségügyi előadásokon kívül még mivel foglakozzék a háztartási bizottság.
