Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

Csütörtök, 1960. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP „ÉN LEVESZEM EZT A TERHET RÓLAD...44 Cehol sem mutattak ajtót, J. K.-né arra hivatkozik, keikre, hogy vallás dolgában ^ hogy kívül tágasabb, hogy az ö családja mindig val- hova akarnak tartozni, ha noha legfeljebb ha látásból is- lásos volt, s mit szólnának a egyáltalán igényelnek ilyesmit, merős családokhoz kopogtattam > okonok, ha a gyermekek nem A keresett válaszokból az be közérdekű kérdésre remélve járnának hittanra? Szobájuk- derült ki, hogy a szülők félnek elfogadható választ. Nevezete- ban, az olcsó feszület felett a felnövekvő új generációtól, sen arra, hogy mi a vélsmé- giccsteli kép: félmeztelen ci- Hiszen nem egy családban nyák a szocialista nevelés sike- gánylány valamiféle tenger- már most érezhető a gyermek rét veszélyeztető kettős neve- parti tájon. Szó szót követ, szellemi fölénye, s ez erősen lésről. Arról a disszonanciáról, lassan kihámozom, hogy kis- veszélyezteti a szülői tekintélyt, amit a vallásos meggyőződésű polgári megszokásról van szó. Minél idősebb a gyermek, az szülők otthon keltenek a gyér- A vallásosság mögött ott hú- iskolában minél nagyobb utat mekben. aki az iskolában tér- zódik a megszólástól való fé- tesz meg a tudás felé, annál mészetttudományos oktatásban lelem. nagyobb veszélyben forog ez részesül. Egy ruhagyárban dolgozó a tekintély. Különösen anyai Tát-tnrv, tTorímr c7«>pnvs<»e- asszony azt hangoztatja, hogy részről. Ahol otthon találtam Jartam szeieny szege ys 8 -télése nagyon is az édesapákat is, velük nem rol árulkodó otthonokban, ahol szükgég van a itatásra, sikerült beszélnem. - Ezek a »háziáldás« falvédőként függ mer^ istenhit nélkül mi lenne asszonyi dolgok — mondták, és a viaszosvászonnal takart az ő fiából is például. Nyugta- észrevétlenül kisomfordáltak. konyhaasztal felett, s bent a lan vérű g gyerek, csintalan, szobában olcsó, olajnyomatos ^°az’ tanuló. , — Most gimnáziumba megy szentek társasagában ott függ — mondja nem kis büszkeség- a feszület. Vallásos szülőkkel gej. — Sok bajom van vele. Nem akarok messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni látoga­tásom tapasztalataiból. Egy bizonyos: az idős poéta-asz- szony, Várnai Zseni — szellemi akik bár Tegnap azzal állt elém, hogy felszabadultsága birtokában — ismerkedtem meg, igen becsületes, igen derék és hasznos emberek lehetnek, mégis vitába kell velük szán­nunk a gyetmek érdekében, iskolában megtanítják Gondol­kodni a gyerekeket, a világot a nincs gém ve. is isten. Kinevetett en- — teszi hozzá könnyez­Éppen erről van szó. Az akit talán öntudatlanul taszíta­nak a meghasonlás, a kiábrán­anyagiságában nézni, fiatalabb azoknál az édes­anyáknál, akikkel megismer­kedtem. Ennek bizonyságául idézek néhány sort a gondol­kodni és felelősséget vállalni képeseknek, akik ha nem tud­ják is még csalhatatlanul,; de már érzik, hogy ma az szereti dultság, a cinizmus, a képmu- vizsgálni. Csak olyasmiben igazán gyermekét, akinek szí- tatás ingoványába, s nemcsak hirmi- a™ tudományosan ma- ”AK™ házi eszközökkel — melyek gyarázható. között a csattanós anyai pofo- Abban hinni ugye ­nők is fellelhetők —, hanem a dűl most támadásba —, hitoktatás segítségével is. Nem egy helyen fogadtak azzal, hogy »a vallás magán­ügy«. Automatikusan az is'ma­gánügy, hogy járatják-e a len­ami látható, tapintható? Az áramot sem látja az ember! Nagyon másodrendű érze­lemnek tartom a sajnálatot, gyermeket hittanra vagy sem! mégiscsak sajnálni tudom ezt Dp ettől függetlenül a legtöb- a s;rva vitatkozó édesanyát, aki ben készségesen bocsátkoztak a beszélgetésbe. Próbálták ma- aPa nélkül neveli a fiat, s azzal gyarázni, amit alapjában véve távolítja el a gyermeket magá­réin lehet megmagyarázni. Ér- tói, aminek a segítségével ma­Wltf ’ wdS °íyan fiúhoz akarja láncolni .: s amelyeket maguk sem tarthat- . . nak világos perceikben érvek- ° m:d csinált a fiúval? r.ek. — Felpofoztam és bezártam, TVT em tudtunk — talán ép- a szobában ült egész nap. pen ezért nem tudtunk Aki egy cseppet is konyít a Ä »****>«. - meg tudja mély sajnálkozással kéllett el- ítélni, milyen »eredménnyel« könyvelnem. A megszokásra, a járnak az ilyen kis iníkvizíciók. csaiádoan fehér fonálként vé- a gyermeket nem lehet pofon­vében visszhangja tud kélni ezeknek az emberiességgel át­itatott soroknak: »Fiam! Én leveszem ezt a terhet rólad, mint jármos baromról az igát, hagy csillagod, merész röpte előtt ne legyen többé se határ, se gát, és csillogó emberi agyaddal átfoghassad a végtelenséget: mert tiéd az élet.« CVárnai Zseni Vallásod c. verséből.) László Ibolya A gépállomási mérnökhiányról Megyénk tizenöt gépállomásán hat mérnök van főmérnöki,„egy pedig műhelyvezetői beosztás­ban. Nyolc gépállomáson nincs mérnök. Ezeken a helyeken a sokéves gyakorlattal rendelke­ző főgépészek látják el a fő­mérnöki teendőket. 1957 óta nyolc mérnök ment el gépállo­másainkról. Ketten tudomá­nyos pályára léptek, és taníta­nak egyetemükön. A többiek vállalatoknál és üzemekben he­lyezkedtek el a gyakorlati év letöltése után. Nem tudom, hogy egy mező- gazdasági mérnök kiképzése hány ezer forintjába kerül a népgazdaságnak, de bizonyos­ra veszem, hogy sokba. Az em­lített adatok nem mutatnak túlságosan szíwidámító ké­pet, ha ennek az1 összegnek a visszatörlesztésére gondolunk. A gépállomásokról eltávozot­tak közül néhányan bizonyára elszakadtak a mezőgazdasági mérnöki szakmától, és az ál­talános mérnökök számát sza­porítják. Ezeknek a szaktudá­sa nem kamatozik a mezőgaz­daság gépesítése számára. Pe­dig szükség lenne rájuk, szak­tudásukra és tapasztalataikra, mert gépállomásaink géppark­ja egyre bővül. Miért mentek el a mérnökök a gépállomásokról? Mi az oka annak, hogy sem tavaly, sem az idén nem jelentkezett vég­zős mérnök a somogyi gépállo­mások pályázati felhívására? Az egyetemről kikerülő me­zőgazdasági gépészmérnökök­nek egy-két évig műhelyveze­tői beosztásban kell dolgozniuk a gépállomáson. Ez azt jelenti, hogy a főgépészek maradnak mindaddig főmérnökök, amíg a műhelyvezetői ténykedést vég­ző gyakorló mérnökök nem rendelkeznek annyi szakmai tudással, hogy kinevezhessék gigvomuló valláson hagyomá­nyokra hivatkoztak a szülők. Majd tekintélyüket kezdték félteni mintegy magyarázatát adva annak, hogy miért tartják szükségesnek a vallásos neve­lést. Arra kellett gondolnom: íme, akadnak emberek, akik kigyógyultak már a vakhitek betegségéből, de ragaszkodnak a mankóhoz, a valláshoz, és készakarva fordítják el fejüket, dugják be fülüket, pedig gyer­mekeiknek ők a legfőbb meg- rontói, mert szülői szeretetük­nal »meggyőzni«, nem lehet ve­réssel adni »magyarázatot« az őt foglalkoztató kérdésekre! S. J.-né villogó szemmel hoz­za tudomásomra, hogy ő isten­félő gyermeket akar nevelni. Jó fél órát beszélgetünk, de S.-né sem mond semmi újat. Szavaiból a pedagógiai analfa­bétizmus villog elő. / ) t családnál jártam. Vala- hány helyen megkér­ben nem emberi, hanem isteni deztem, miért nem várnak, s parancsokra hivatkoznak.- bízzák majd felnőtt gyerme­Az attalai Március 21. Tsz-ben készül ez az 50 férőhelyes, önitatós magtárpadlásos tehénistálló. Az építkezési költ­ség 1 millió forint, BERKESI ANDRÁS (63) u* «r Bakát ő kezelte:: -. Szóval te- re, Eszter meglátogatja öt. = i repszemlét tartott. Egy biztos, Hajnalra B—19 megérkezik,; a Wellington állomás mögött akkor már világosabb képet» ár. Szegedi rejtőzik. kapunk. Mert a bécsi expozitu­— És ha valaki más? — rno- rába az angolok is beépültek! solygott Cselei. Talán Claink kapitány. Az sze-í — Nem lehet más — vitázott réti a pénzt:. Kocka. — Az állomás a Né- - Igen.;; — felelte Kocka,' el, és ükitatják a “mfTeüidszerünkSt metvölgyi út környékén van. de látszott rajta ho^ másholj emberekkel ott van a Kert utca Is- HoSF lúr az esze. Valamit mondani. Szegedi ügynök, az biztos. Gon- akart, de nem tudta, hogyan- dőlj a »Segítő« jelentésére, kezdje el. Cselei észrevette aj Soós és Szegedi beszélgetésére, habozását. Vildmann állítólagos üzenetére. — Mi az? Mi bajod van? — Világos, hogy Szegedi ügy- — Azt hiszem, fegyelmit ka-< nők — bólintott Cselei. — Tíz pok — felelte vontatottan KocJ szóké- dözik ki az országból, és meg­őket főmérnöknek. Természe­tesen ez elsősorban a kihelye­zett mérnököktől függ: hogyan tudnak az emberekkel bánni; megtanulták-e a javítási fel­adatokat szervezni, irányítani; rájuk lehet-e bízni a gépállo­más műszaki életének vezeté­sét? A gyakorlati tudnivalókat a sokévi szakmai tudással ren­delkező főgépészek adhatnák meg a fiataloknak. S hogy egy műhelyvezetői beosztásban le­vő mérnökből mikor lesz fő­mérnök, legalább annyira függ a főgépészektől, mint a fiatal mérnököktől. Ha a mérnök el­sajátította a munkavezetést, akkor a főgépészlfőmémökből műhelyvezető, a műhelyvezető mérnökből pedig . főmérnök lesz. Éppen ezért előfordul, hogy egyik-másik főgépész-fő- mémök nem szívesen adja át tapasztalatait. A műhelyvezetői beosztásban dolgozó mérnökök fizetése — a gépállomás beso­rolásától függően — 1800 fo­rint. A főgépész-főmérnöké 2400—2600 forint. A gépállomá­sok vagy járási székhelyeken, vagy nagyobb községekben vannak. S bizony gyakran elő­fordult, hogy a mérnököknek nem tudtak lakást biztosítani. Nagybajomban olyan lakást akartak adni a mérnöknek, amit mások nem fogadtak el. A gépállomási mérnökök munkája igen felelősségteljes, sok szempontból összehasonlít­hatatlan az üzemi mérnök munkájával. Ha egy gépállo­mási mérnök becsülettel akar­ja ellátni feladatát, akkor a kampánymunkák idején na­ponta 14—16 órát is dolgozhat. Mert ilyenkor a gépállomás műhelye az egész határ. S ez általában 20—30 kilométeres körzetet jelent. A főmérnök­nek 120—140 erőgép állandó üzemképességéről, esetleges javításáról kell gondoskodnia. A követelmény tehát magas. S ezt a nagy munkát aránylag kis létszámú, sok helyen gya­korlatlan szerelőkkel, idejét­múlt, gyárakból kiselejtezett javítóberendezésekkel (csak három gépállomáson van kor­szerű marógép) kell elvégezni. Az elmúlt három évben nyolc mérnök ment el gépállo­másainkról. Űj munkahelyükön nyolc óra a munkaidő (általá­ban városba mentek), s meg­van a lehetőségük a művelő­désre, a szórakozásra. Fizeté­sük semmivel sem kevesebb, sőt sok helyen több, mint a gépállomáson. Lakásproblémá­juk is könnyebben megoldó­dott. Pedig városról van szó. Márpedig, ha a városban töb­bet nyújtanak lényegében ta­lán »kevesebb« munkáért, ak­kor gondolkodni kellene azon, hogy kiegyensúlyozódjék a mérleg. A Gépállomások Megyei Igazgatósága tavaly is, az idén is, pályázatot hirdetett végzős mezőgazdasági mérnökök ré­szére. A pályázatokra azonban nem akadt jelentkező. A meg­oldást tehát itthon kell keres­ni. Csak dicsérni lehet, hogy egy somogyi származású har­madéves hallgatóval már most szerződést kötöttek, & a ta­nulmányi idő alatt havi 600 fo­rintos támogatásban részesítik. Több ilyenre van szükség! A megyei igazgatóság vezetői nézzenek körül a középiskolá­ban végző, mezőgazdasági mér­nöki egyetemre jelentkezett fiatalok között, és már most beszélgessenek velük. Minden bizonnyal nem maradna el az eredmény. A gyakorló éves mérnököket ajánlatosabb len­ne a gyakorlati év időszakára végzett mérnökök mellé beosz­tani. így talán még rövidebb idő alatt válnának jó szakem­berré. Természetesen senkit sem lehet a mezőgazdaságba kény­szeríteni. Nagyon kényelmes álláspont lenne azonban azt vallani, hogy aki a szakmájá­ban érzi a helyét, az úgyis megtalálja az oda vezető utat. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás gépesítése fejlesztésé­nek múltbeli zökkenői, sok hi­ba, nem egy méltánytalanság több mérnököt távolított el időlegesen a saját maga vá­lasztotta pályától. Persze nem szabad a személyes agitációt a sokszor tapasztalt túlzásig vin­ni, de azt a fényűzést sem en­gedhetjük meg magunknak; hogy pusztán a rábeszélő szó híján értékes, rátermett szak­emberek munkáját nélkülözzük épp most, a tsz-ek nagymérté­kű fejlődése idején, amikor rohamosan növekszik a gépál­lomány, s a legnagyobb szük­ség lenne rájuk. Azt hiszem, igazán nem ten­ne fölösleges ennek a fontos kérdésnek a megoldására időtj pénzt és munkaerőt áldozni. Németh Sándor — Ezt honnan tudod? — Esztertől. Szegedi meghív. Az alezredes meglepődve né zett rá. 7Á — Átvizsgáltam a lakást £-r- Melyiket? 7Í — Az olaszét! — Megőrültél? — Nem hivatalos minőség-: akarja ben — hunyorgott Kocka —, hanem mint magánember... mint Bárdi Károly magyar ál­lampolgár. .: Ne tréfálj, Kocika, ez ko-i Hamar népszerűvé vált a a Tudom, hogy sével bűnt követett mégis megértem őt, nem tudom még a becsületes elítélni. Talán én is így tettem is. És ezek ellen mi nem vesz- volna az ő helyében... Ugyan- szűk fel a harcot. Nem meriink akkor azt is tudom, hogy köte- fellépni ellenük, lességem segíteni magukat.:: — Téved, Eszter. Ha ez meg­Cselei, míg a lány beszélt, a nyugtatja, közölhetem, hogy legutóbbi jelentésekre gondolt. Kallóst azonnali hatállyal fel- , . ,,, _T .. .- Szegény Eszter - futott át függesztették, és megindították evi® Távol-Keleten élt Nyíl- ka. agyán. — Vajon ha tudná, hogy az eljárást ellene. Nemcsak hi- van onnan ismém Vildmannt, Krasznai mélyebben keveredett vatali vonalon, hanem pártvo­á dologba, mit szólna hozzá? nalon is. Csúnya dolgok derül- „ . - . , Pedig most tényleg segítenie tek ki róla. ^ kell A lány arca felderült. dolgokat mesélt. — Tudja, délelőtt találkoz- - Végre - mondta. - Gaz- c ~ Most nagyon erdekes lesz. tam egy érdekes emberrel - ember. Ságtól angolkem^Fredi ame­hallotta a lány hangját. — Or- — Hamarosan tisztázódik rikíu- Minifetto vos minden — folytatta Cselei. — szerezni a felfedezést. A végén Cselei felfigyelt. Szeretném, ha részletesen el- egymást semmisítik meg. Va­— Dr. Szegedinek hívják, ha mondaná, hogy mi mindent be- ' Ss' - *e tréfál iól emlékszem szelt Szegedivel, mi a veleme- f1 vagy , ®, ’ __ -i_ h<-»1og J _ Biztos a nevében? - kap- nye arról az emberről. Utána hogy a ketto közül valamelyik, moly dolog..; ta fel a fejét az alezredes. majd én kérek magától valami — Azt hiszem, igen — foly- szívességet. Bár most olyan tatta Eszter. — Tíz évig élt Tá- lelkiállapotban van, hogy nem vol-Keleten. Szegény emberek is tudom, mit gondoljak . ; gyereke volt, s a régi társadat- A lány beszélni kezdett, mi rend kergette őt idegenbe..; * * * — Mondja, hogy nézett ki az Qt órakor Kocka sugárzó arc- az orvos — szólt közbe Cselei. ca[ lépett be Cseleihez. Eszter pontosan leírta a fér- — De jó kedved van, Kocka fiit. v — mondta az alezredes. — Szemüveget nem visel? — Megjelent az első fecske ta, és az a tény, hogy ő már naanagy. _ ^títettképes előadás hangzott _ Nem. nem láttam rajta..; —nevetett a főhadnagy. — Dr. megjelent a villában. Szerin- Most pedig fordult íel Munkácsy Mihály életéről S zóval arra gondoltam, hogy Szegedi ma délelőtt járt a vil- tem nem sok eredményt ért el. frag az ~ ™®ndd el> lés munkásságáról. Igen sok Krasznait, a tehetséges fiút iában. Rózsának összehazudott Hacsak azt nem, hogy pár nap “Ogy mit láttál a lakasban. /asszony hallgatta végig a he-, •^eg az ilyen Kallós alakok ül- mindent, hogy az elődjét, Ju- múlva, ha szükség-lesz még er- — Folytatjuk — ^lyes arcápolásról szóló tájé­A kicsik is segítenek a borsószedésben Szemet gyönyörködtető aa országút melletti hatvan hol­das borsótábla, A balatonke- resztúri Üj Reménység tagjai szép pénzt kaphatnak, ha si­kerül idejében befejezniük a szerződéses bórsó szedését. Az általános iskola tanulói is se­gítenek. Most is ott hajladozik a kicsinyek népes csoportja a borsóföldön. Felnőttet keveset lehet látni. A tanulók ezen a napon 200 láda zöldborsót szedtek, a felnőttek jóval ke­vesebbet. Pár családból ketten is dolgoztak a borsótáblán. Lá­zár Marika, Papp Giziké és Varga Györgyi anyukával együtt szedte a borsót. De sok családból csak a kicsinyek jöt­tek el. Pedig talán helyesebb lenne a tyúkok etetését és a li­bák őrzéséi; a fiatalabbakra bízni. Ezen a napon ilyen in­dokkal sokan maradtak oda­haza. Érdemes ezen elgondol­kodni Háli Rudikfe, Zentai Márta és még több kisfiú és kislány szüleinek. Igen. Ez valószínű. Gon­dolj vissza a York-féle rádió­üzenetre — mondotta az alez­redes —, abban az van, hogy forradalmárnak ..: a felfedezést egy másik nagy- Főhadnagy elvtárs — hatalom is meg akarja szerez- keményen Cselei, nd. Lehet, hogy Szegedi már , Parancs, alezredes azért tette el a lányt, mert tud- társ? ^ : ta, hogy az amerikaiaiknak dől- írjon az esetről igazoló je-: gozik. Szegedi mellett szól a tenitést. speciális injekciós tű használa- Értettem! ta, és az a tény, hogy ő már hadnagy. Tavaly októberbén alakult meg a városi nőtanács mellett működő háztartási bizottság Kaposvár háziasszonyaiból. E bizottság igen hamar népsze­rűvé vált az asszonyok köré­ben. Előadásain, rendezvé­nyein majd minden alkalom­mal százon felüli létszámmal jelentek meg. A háztartási bi- mely 12 asszonyt "oglal magába — novemberben a Kiskereskedelmi Vállalattal karöltve öltözködési, előadást tartott ruha- és cipőbemutató­val egybekötve, azt követően pedig készétel- és hidegtál-fce- mutató volt az Ifjúsági Ház- ( ban. Egy hónappal később a , /somogyi írónők tartottak klub- mandta a “-/délutánt, márciusban pedig ve­De az úristenát — tört ki^., . a főhadnagy —, mi forradalmid®^,®®® időket élünk, és nekem, mint; szóltj elv-; háziasszonyuk körében bizottság koztatást is. Amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága Kaposvár élelmiszer- és ipar­cikk-ellátását tárgyalta, két asszony vett részt az ülésen, s elmondták az ellenőrzéseik so­rán tapasztaltakat. A napokban a háztartási bi­zottság megvitatta szeptem­bertől kezdődő új munkater­vét. Legfontosabb feladatuk­nak tartják a még nem dolgo­zó asszonyok valamilyen mó­don történő munkába állítását. Tárgyalnak a Háziipari Szö­vetkezettel, mely körülbelül száz asszonyt tudna foglalkoz­tatni üvegfonással. A közeljövőben közvéle­ménykutatást rendeznek az asszonyok között, hogy a ter­vezett irodalmi, zenei és egész­ségügyi előadásokon kívül még mivel foglakozzék a háztartá­si bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom