Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. június 23. Hruscsov beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán Úgy örülünk a testvéri Román Népköztársaság sikereinek, mint saját eredményeinknek Kádár János elvtárs beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) dani szokták, ki mint vet, úgy arat. Az Egyesült Államok kor­mánya azonban egyelőre csak a háború magjait szórja él. A japán nép becsapta a hívatlan amerikai vendég orra előtt az ajtót, és ezzel az egész világ­nak, megmutatta, hogy gyűlöli az Egyesült Államok imperia­lista politikáját és annak ja- páni helytartóját, Kisi minisz­terelnököt.-« Az amerikai militaristák Ja­pánban támaszpontokat léte­sítettek. E politika, amely a Szovjetunió és a népi Kína el­len irányul, a nemzetközi fe­szültség egyik legfőbb forrása — állapította meg Hruscsov, és hangsúlyozta, hogy a japán nép a területén lévő idegen tá­maszpontok ellen vívott har­cával voltaképpen a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a hidegháború megszüntetéséért küzd. Hruscsov azt kívánta a ja­pán népnek, hogy vívja ki a rákényszerített egyenlőtlen szerződések és egyezmények hatálytalanítását, s kifejezte azt az óhaját, hogy a japán kormány saját népének életbe­vágó. érdekeit, ne pedig más imperialista államok érdekeit vegye irányadónak. »Üdvözöljük a japán nép bátor harcát, és baráti kezün­ket nyújtjuk feléje!« — mon­dotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szov­jetunió már akkor is békesze­rető politikát folytatott, ami­kor egyedül állt szemben az imperialista államok hatalmas táborával. Hozzáfűzte: a Szov­jetunió ezt a politikát folytat­ja ma is, amikor a békeszere­tő erőknek már kétségtelen fö­lényük van a háborús és ag- ressziós erőkkel szemben. Ez az álláspontunk azon alapul — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy tűrhetetlenül hiszünk a szocia'ista rend szilárdsá­gában, a mi rendszerünk­ben, és ezért bizonyosak vagyunk a szocializmus jö­vőjében. A szocialista esz­mék világgyőzelméhez nem kell világháború. Ezek az eszmék győzni fognak abban a békés versenyben, amelyet a szocializmus orszá­gai a kapitalista országokkal vívnak. Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette: »A kelet-európai népi demokratikus országok dolgozói, miután megteremtet­ték a népi hatalmat, sikerrel hozzák létre a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocia­lizmust. Politikai és társadal­mi téren Nyugat-Európa or­szágai a történelem félreeső zugaiba kerültek. Egyelőre még hivalkodnak gazdasági fejlődésük magas színvonalá­val. A szocialista országok azonban ebben a tekintetben is több olyan nyugat-európai országot utolértek, amelyek élenjárónak tartották magukat. A szocialista államok fej­lődésének üteme olyan gyors, hogy ezek az orszá­gok rövidesen a sarkára lépnek olyan nagy kapita­lista országoknak mint Franciaország és Olaszor­szág. Ügy vélem, nem kell már so­káig várni arra az időre, ami­kor a kapitalizmus országai gazdasági tekintetben is az ilyen félreeső zugokba jutnak. Egyszóval: a kapitalizmus táv­latai nem szívderítőek.« Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sike­rei döntő jelentőségűek, csak­úgy maguk a szocialista orszá­gok, mint az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjá- . ból. Maga az élet győz meg ben­nünket mindennap arról — mondotta Hruscsov —, hogy minél nagyobbak a szocialista világ eredményei a gazdasági építésben, a nép jólét emelésé­ben, a kultúra fejlesztésében, annál gyorsabb a mi általános előrehaladásunk, annál erősebb a kommunizmus eszméinek a széles néptömegekre gyakorolt befolyása. Közel van az a történelmi óra — jelentette ki. Hrus­csov —, mikor a világ né­pei végérvényesen tudatára ébrednek, hogy a kapitaliz­mus pusztulásra van ítélve, és meggyőződvén az új társa­dalmi rendszer előnyeiről, ezt az új rendszert választják, mint az emberiség fejlődésének legmegfelelőbb és egyedüli ésszerű és boldog útját. A Szovjetunió belső helyze­téről Hruscsov kijelentette: »Röviden szólva sikereink cso­dálatosak. Hazánkban jól men­nek a dolgok.« Hruscsov hang­súlyozta, hogy a szovjet bel- és külpolitikának a XX. és a XXI. kongresszus határozatai által megszabott fő vonalát következetesen és sikeresen valóra váltják. Sikeresen tel­jesítik a hétéves tervet. Hruscsov ezután azzal a kér­déssel foglalkozott, hogyan old­ják meg a Szovjetunióban a lakásproblémát, s kijelentette: csupán 1959-ben a Szovjetunió városaiban több mint 2 200 000 lakást, faluhelyen pedig több mint 800 000 házat építettek. Az egész hétéves terv idején 15 millió lakás épül. A Szovjetunióban évente több lakás épül, mint az Egye­sült Államokban, Angliában, Franciaországban, Nyugat-Né- metországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban együttvéve. A Szov­jetunió az első helyet foglalja el a világon az 1000 lakosra jutó épülő lakások száma te­kintetében. Ennélfogva — állapította meg Hruscsov — ezen az élet­bevágóan fontos területen a Szovjetunió szemléltetően bi­zonyítja a kapitalizmussal szembeni fölényét, hiszen a ka­pitalizmus nincs abban a hely­zetben, hogy megoldja a lakás- problémát, és milliókat kár­hoztat arra, hogy nyomortanyá­kon vagy hajléktalanokként éljenek. Hruscsov kijelentette: A szovjet nép becsülettel telje­síti azokat a nagy kötelezett­ségeket, amelyeket a legköze­lebbi hét esztendőre vállalt. A Szovjetunió a legközeleb­bi évtizedben megoldja fő gaz­dasági feladatát, és nemcsak a termelés abszolút mennyisége, hanem az egy főre jutó ter­mékmennyiség tekintetében is túlszárnyalja az Egyesült Ál­lamokat, a kapitalizmus leg­hatalmasabb, leggazdagabb or­szágát. Hruscsov ezután bejelentet­te: Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány jelenleg az SZKP 1961. évi XXII. kongresszusára készül, és a Szovjetunió húszéves táv­lati fejlesztési tervén dol­gozik. Főként ez a távlati terv lesz a gerince annak a programnak, amelyet a párt a kommunista társadalomnak a Szovjetunió­ban való felépítése érdekében megvalósít. Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy »a szocia­lista országok sikersorozata olyan többlépcsős rakéta, mely szüntelenül előre viszi a világ népeit a kommunizmus röp- pályájára«. A szónok hangsúlyozta: A szocialista világrendszernek az a jellegzetessége, hogy a gaz­dasági élet fejlődésének leg­teljesebb összehangolását köve­teli meg minden országtól, és megköveteli az ésszerű mun­A Reumán Munkáspárt 3. kongresszusának szerda dél­előtti ülésén felszólalt A. Dra- ghici belügyminiszter, a Politi­kai Bizottság tagja, utána Peng Csen, a Kínai Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja emelkedett szólásra. Méltatta a Román Népköztár­saság eredményeit, beszélt a szovjet nép által a kommuniz­mus építésében aratott sike­rekről és a Kínai Népköztársa­ság eredményeiről. Hangsú­kamegosztást az egyes orszá­gok között. Hruscsov rámuta­tott, hogy azok a tanácskozá­sok, amelyeket erről a kérdés­ről folytattak, nagy hasznára válnak a szocialista tábornak. Ügy vélem — fűzte hozzá —, hogy a jövőben is együttesen fogjuk megoldani a szocialista világrendszer fejlődésének főbb kérdéseit. Arra kell törekednünk rend­szerünkön belül, hogy a szük­séges termékek maximális mennyiségét állítsuk elő mini­mális munkaráfordítással. En­nek érdekében minden or­szágban a termelésnek azokat az ágazatait kell fejleszteni, amelyek kedvező eredményeket biztosítanak. Fel kell használ­ni a hiányzó források pótlásá­ra a többi szocialista ország segítségét. Az ellenség hiába áltatja magát azzal a remény­nyel, hogy szétforgácsoltnak, tehát kevésbé erősnek fogja látni a szocializmus országait. »Ezt ugyanúgy nem fogják meglátni, mint tulajdon fülei­ket!« — mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután kijelentet­te: »Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy csak a szoros gazdasági és politikai együttműködés biztosíthatja a szocialista világrendszer országainak sikeres előrehaladását a a szocializmus és a kom­munizmus felé. Más út nincs. Erről tanúskodik egyebek között Jugoszlávia pél­dája. Ismeretes, hogy a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének vezetői már régóta a szocialista tábor szükségessége tagadásának álláspontjára he­lyezkedtek, és valamiféle ka­tonai tömbbel azonosítják azt.« A jugoszláv vezetők politi­kájukat »tömbön kívülinek« tartják, bár mindenki előtt is­meretes — és ezt különösen jól tudják maguk a jugoszláv ve­zetők —, hogy Jugoszlávia tagja a Jugoszláviából, Görög­országból és Törökországból álló úgynevezett balkáni pak­tumnak. Ily módon Jugoszlá­via politikája egyáltalán nem tömbön kívüli. Jugoszlávia a balkáni paktumon keresztül kapcsolatban van a NATO és a CENTO agresszív katonai tfibibjeivel — mondotta. Hruscsov végül kijelentette: »A testvérpártok a szocializ­mus építésének közös törvény- szerűségeitől vezérelve kollek­tív kincsestárukat konkrét ta­pasztalataikkal, azzal a sokfé­leséggel gazdagították, amely nélkül, mint Lenin mondotta, nem képzelhető el a szocializ­mus építése a különböző né­peknél.« »Országainkban a szocializ­mus és a kommunizmus építé­se — hogy képletesen fejezzem ki magam — annyit jelent, mint feljutni egy magas és még senki által meg nem má­szott hegyre. Nehéz és bonyo­lult az út a hegy csúcsa felé. Nem kevés akadállyal és ve­széllyel találkozunk ezen az úton. De ma már közel van e hegy csúcsa, megnyílt a hozzá vezető út. Már pontosan ki­rajzolódik a jövő nagyszerű lá­tóhatára: a népek, amelyek a szocializmus útján követnek majd bennünket, nemcsak hogy felhasználják a mi gaz­dag tapasztalatainkat, hanem még tartalmasabb, még fénye­sebb oldalakat írnak a szocia­lista építés tapasztalatainak nyitott könyvébe.« (MTI) . ljozta, hogy a nemzetközi helyzet kedvező a békeharc számára. A béke fontos bizto­sítéka — mondotta —, hogy tovább erősödik a szocialista tábor és a vezető kommunista mozgalom. A kolozsvári területi pártbi­zottság első titkárát követte Walter Ulbricht, a NSZEP el­ső titkára, ezután Kádár János, a.z MSZMP első titkára mon­dott beszédet. (MTI) Bukarest (MTI). Kádár Já­nos elvtárs a Román Munkás­párt III. kongresszusának har­madik napján beszédet mon­dott. Beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége nevében a Magyar Népköztársaság kommun áfái­nak, egész dolgozó népének forró, testvéri üdvözletét tol­mácsolta. Majd rámutatott: A Magyar Népköztársaság dolgozói széles körben ismerik és becsülik azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a fel­szabadult Románia dolgozói a Román Munkáspárt vezetésé­vel az elmúlt évtized során s azon belül, a legutóbbi kong­resszusa óta elértek. Az iparo­sításban, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében, a kul­túrában, az életszínvonal eme­lésében elért eredmények a román dolgozók jó munkáját és a Román Munkáspárt kö­vetkezetes marxista-leninista politikáját dicsérik. Az elért eredmények,. a Ro­mán Népköztársaság hatalmas fejlődése hozzájárult a szo­cialista világrendszer erejének általános növekedéséhez — mondotta. — Úgy örülünk a testvéri Román Népköztársaság sikereinek, mint saját ered­ményeinknek. Elmondhatjuk önöknek, hogy a magyar proletárdiktatúra is teljesen legyőzte az utóbbi évek nehézségeit, és ma a lendületes szocialista építés útján jár. (Taps.) Munkásosz­tályunk, dolgozó népünk rend­re túlteljesíti a gazdasági ter­veket, s áz 1961. január elsejé­vel induló új ötéves tervünk­kel nagy lépéssel indulunk to­vább, előre. Örömmel szólhatunk arról, hogy hazánkban immár a me­zőgazdaságban is döntő túl­súlyra jutott a szocialista rész; a szántóföld több mint 70 szá­zaléka az állami gazdaságok és termolőszövetkezeltek (birtoká­ban van. A proletár internacionaliz­mus ereje, a marxizmus— leninizmus legyőzhetetlen eszméihez való rendíthetet­len hűség segített bennün­ket ahhoz, hogy ma már a Magyar Népköztársaság is a szocialista társadalom alapjainak befejezésén dol­gozik, s a szocialista or­szágok egységes táborának megbecsült és megbízható tagja. (Taps.) Kétségtelen, eredményeink­ben nem kis része van annak, hogy népeink közös, szocialista céljait, a proletár internacio­nalizmus magasztos elve alap­ján szilárd és megbonthatatlan a magyar—román barátság. (Taps.) Az országainkban győ­zelmet aratott szocialista forra­dalomnak köszönhető, hogy ma a magyar és román nép vállt váltnak vetve küzdenek. Ez szilárd biztosítéka annak, hogy népeink a jövőben is minden­kor közösen, egy frontban har­colnak a kommunizmus teljes és végleges győzelméért, a Du­na menti népek boldog és szép jövőjéért. (Taps.) Elvtársak! Nagy figyelemmel és érdek­lődéssel hallgatta küldöttsé­günk itt a kongresszuson a Román Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját. Teljesen egyet értünk a Köz­ponti Bizottságuk beszámolója minden részében fényesen ki­fejezésre jutó marxista—leni­nista irányvonallal, igaz, kom­munista politikával. Gheorghiu-Dej elvtárs nagy­szerű beszámolója részletesen szólott új, hétéves tervük lel­kesítő céljairól. Az ipari termelés több mint kétszeres, a mezőgaz­dasági termelés hetven­nyolcvan százalékos növe­lése, a többi, ezzel össz­hangban álló célkitűzés fé­nyes bizonyítéka annak, hogy a Román Népköztár­saság dolgozói mily nagy és gyors léptekkel halad­nak a szocializmus győzel­mes útján. Tiszta szívvel kívánjuk a testvéri Rónán Népköztársa''g dolgozóinak, hegy váltsák va­lóra e nagyszerű tervst, gazda, gítsák, építsék tovább új, szo­cialista életüket. (Taps.) Népeink öntudatosan dolgoz­va előrehaladnak, ugyarakk'ir nem feledkeznek meg arról, hogy a békés épíiőmunkát még fény:getik azok az amerikai és más országbeli imperialisták, akik akadályozzák a vitás kér­dések tárgyalások iLján való megoldását, aki-k nemzetközi szokásjoggá szeretnék tenni mᣠországok szuverenitásának lábbal tiprását. Teljes egyetértés van közöt­tünk abban is, hogy a béke védelme megkíván­ja az éberség fokozását, az imperiali ták provokációjá­val szembeni határozottsá­got, országaink szuvereni­tásának biztosítását úgy, ahogy azt a közelmúltban Párizsban a szovjet küldöttség Hruscsov elvtárssal az élén olyan példásan megtette. (Taps.) Ugyanakkor meg va­gyunk győződve arról, hogy a béke erői ma már olyan hatal­masak, hogy meg tudják fé­kezni az agresszió erőit. Né­peink jól felfogott érdekében és az egész emberiség érdeké­ben cselekszünk akkor, ami­kor fenntartás nélkül támogat­juk a Szovjetunió kormányá­nak sorozatos békekezdemé­nyezéseit, s mindent megte­szünk azok sikere érdekében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt egyik legfontosabb fel­adatának tartja, hogy szüntelenül tovább erősít­sük a szocialista országok népeinek barátságát, nem utolsósorban a magyar és a román ' nép barátságát. (Taps.) \ Magyar Szocialista Munkás­párt azon dolgozik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a kommunista s munkáspártok, a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységének to­vábbi megerősítéséhez. Fel­adatunknak tekintjük, hogy a szocializmus és a béke érdekeit jó kifejező és nagyszerű ered­ményeket hozó 1957-es moszk­vai tanácskozás határozataihoz híven, a testvéri szocialista or­szágokkal, a testvérpártokkal egy sorban haladva küzdjünk céljainkért. Pártunk harcának legutóbbi tapasztalatai is megerősítik, Genf (TASZSZ). Szerdán a tízhatalmi leszerelési bizottság Ülését valójában nem tartot­ták meg, mert a nyugati álla­mok képviselői »nem készül­tek fel« az általános és teljes leszerelés kérdése és az ezzel kapcsolatos szovjet javaslatok megvitatására. A kialakult helyzet láttán a szocialista országok küldött­ségei az alábbi közleményt ad­ták a sajtónak: »A tízhatalmi leszerelési bi­zottság legutóbbi ülése, külö­nösképpen pedig» a június 22-i ülése, amelyet valójában nem tartottak meg, mert a nyugati hatalmak nem kívántak fel­szólalni a beterjesztett javas­latokról, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és a töb­bi nyugati hatalom képviselői továbbra is kitérnek a lesze­relés gyakorlati megvitatása elől. Míg a szocialista országok küldöttségei részletesen kifej­hogy csak a marxizmus—leni­nizmus eszméitől vezéreltetve, az osztályáruló revizionizmust és a »baloldal.« kalandorságot egyaránt elvetve, tudunk a tö­megekkel még jobban össze­forrni, a szocializmus építésé­ben új sikereket elérni, a szo- rialismus és a béke ügyét erő­síteni saját hazánkban és az egész világon. Napjainkban a Föld minden országában terjed az emberek tudatában az a felismerés, hogy a kommun'zmus zászlaja alatt küzdő Szovjetunió, a szo­cialista országok, valamennyi kommunista pártja a világnak, miközben a kizsákmányolás­mentes társadalom győzelmé­ért harcol, engesztelhetetlen az imperial1 zmussal szemben, igaz védelmezője a béke ügyé­nek. így nyertük meg az olyan emberek 'Százmillióinak rckon- szenvét, akik még nem öntuda­tos hívei a szocializmusnak, de békében szeretnének éln:. és ••aménnyel, bizalommal fordul­nak felénk. (Taps.) Mindent meg kell tennünk, hogy e bi­zalomra méltóak legyünk, s a reménység valósággá váljék. Elvtársak! Még egyszer szívből eredmé­nyes, jó munkát kívánok a Ro­mán Munkáspárt III. kongresz- szusának, a kongresszus min­den egyes küldöttjének, vala­mennyi részvevőjének. Éljen S4 romániai munkás- osztály, a dolgozó nép s kipró­bált élcsapata: a Román Mun­káspárt! (Taps.) Éljen a párt Központi Bizott­sága, élén a mindnyájunk ál­tal nagyrabecsült Gheorghiu- Dej elvtársunkkal és bará­tunkkal! (Taps.) Éljen és erő- södjék pártjaink és népeink széttéphetetlen barátsága, test­véri szolidaritása, a megbont­hatatlan magyar—román ba­rátság! (Nagy taps.) Éljen a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus, a szocializmus és a béke! (Taps.) * * * Kádár elvtáirs felszólalása után az elnöklő Gheorghe Maurer üdvözölte a kongresz- rzusra érkezett új küldötteket: a brazil, a kanadai, az izraeli és a tunéziai testvérpártok küldötteit. Ezután az úttörők köszöntöt­ték a kongresszust. Ezzel a kongresszus szerda délelőtti ülése véget ért, a következő ülésre délután 3 órakor került sor. (MTI) tették az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alapvető tételeiről előterjesz­tett szovjet javaslatok lénye­gét és válaszoltak a nyugati képviselők számos kérdésére, az Egyesült Államok és a töb­bi nyugati hatalom küldöttsé­gei megtagadják e javaslótok érdemi megvitatását, nem ter­jesztenek elő semmiféle új ja­vaslatot és nem válaszolnak a szocialista államok küldöttsé­geinek azokra a jogos kérdé­seire, hogy mi a nyugati ha­talmak álláspontja az általá­nos és teljes leszerelés rend­kívül fontos kérdéseiben. Az a benyomás alakult ki, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségesei­nek nem az az érdeke, hogy a leszerelési tárgyalásokon elő­rehaladás jöjjön létre, hanem hogy a tárgyalásokat végtelen egy helyben topogássá változ­tassák, vagy a dolgot telje« kudarcba fullasszák.« (MTI) Felszólalások a Román Munkáspárt III. kongresszusán A Nyugat továbbra is kitér a leszerelés gyakorlati megvitatása elől

Next

/
Oldalképek
Tartalom