Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÁ XVII. évfolyam, 141. szám. ÁRA 50 FILLÉR _____________________Csütörtök, 1960. június 23. MAI SZ4MUNK TARTALMÁBÓL: „Én leveszem ezt a terhet rólad...“ Termelőszövetkezeti élet (5. o.) Ijllll Levelet kaptak Malinovszkij marsalltól a barcsi úttörők (6. o.) Fehér Lajos elvtárs látogatása a kaposvári járásban „A szocialista országok sikersorozata olyan töüéücsős rakéta, amely szüntelenül előre viszi a világ népeit a kommunizmus röppályájára“ Hruscsov beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tegnap Somogyba látogatott. A reggeli órákban Kaposvárott, a megyei pártbi­zottság épületében rövid meg­beszélést tartott a megyei párt- és tanácsi vezetőkkel. Érdeklődött az időszerű mező- gazdasági munkák — a nö­vényápolás, a takarmánybeta­karítás — haladásáról, az ara- tás-cséplésre való felkészülés­ről, valamint az állattenyész­tési, állathizlalási előirányzat teljesítéséről. Ezt követően egész napos látogatást tett a kaposvári já­rásban. Kíséretében voltak: Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, He­vesi János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. László István elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnöke, Szikszai László elvtárs, a járási párt- bizottság titkára és Simon La­jos elvtárs, a járási tanács v. b. elnökhelyettese. A vendégek délelőtt Topo- nárra látogatták, ahol megte­kintették a Kossuth Tsz szer­fás gazdasági épületeit. Itt Fe­hér elvtárs hosszasan elbeszél­getett Keszthelyi József, Si­mon Mihály, Kovács Lajos és Horváth Pál állatgondozókkal. Somogyszil községben a Pe­tőfi Tsz vezetői — Huszár Jó­zsef elnök, Tóth József párt­titkár, Németh Mihály főme­A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz fészerlaki üzemegy­ségében megérett az őszi ár­pa. Ezen a 33 holdas táblán kezdte meg az aratást tegnap hajnalban a Kaposvári Gép­állomás. Toll József, Szöllősi István és Cserván Pál zetoro- sok irányításával vágja a ren­zőgazdász és Kovács Ferenc állattenyésztési mezőgazdász — fogadták a vendégeket. A helybeliek ismertették növény- termesztési és állattenyésztési eredményeiket, ezután a ma­jorok, az állatállomány megte­kintésére ketfült sor. Fehér elvtárs búcsúzóul nagy elis­meréssel szólt a látottakról mondván; »Eredményeikhez, munkájukhoz gratulálok.« A délutáni órákban a láto­gatók a mezőn keresztül Göl- lébe utaztak, ahol megtekin­tették a Béke Tsz istállóépít­kezését, majd — ugyancsak a szántóföldek közötti dűlőuta- kon, Cserepes-puszta és Alsó- hetény határán keresztül ha­ladva Kapospulára érkeztek. A község határában megtekin­tették az Ezüstkalász Tsz bú­zatábláit, a gondosan ápolt ku- koricsföldeket, majd a majort szemlélték meg. A vendégeket Retek József tsz-elnök, Ezeres Béla mező­gazdász és Kovács Máté ál­lattenyésztési brigádvezető ka­lauzolta. Itt is dicsérően nyi­latkozott Fehér elvtárs a látot­takról. Különösen a legelőn épített marhaszálláson elhelye­zett 138 borjú és növendék­marha tartási körülményei vál­tották ki elismerését. Az esti órákban Fehér elv­társ és kísérete az Alsóbogáti Állami Gazdaságban tett lá­togatást. det, dobálja tarlóra a kévéket a három kövekötő-aratógép. A gépek megindulásakor meg­jelentek a gépállomás vezetői is. Elégedettek a gépek műkö­désével a szövetkezet szakem­berei. Ma reggel a szövetkezet központjában már öt gép arat. Bukarest (TASZSZ). Mint már jelentettük, Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, aki a Román Munkáspárt III. kong­resszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezeti, a kongresszus keddi ülésén be­szédet mondott. Az imperialista államok kor­mányai a néptömegek nyomá­sára kénytelenek voltak bele­egyezni a kormányfői találko­zóba — jelentette ki a többi között Hruscsov. — Ugyanak­kor már eleve úgy intézték a dolgot, hogy meghiúsítsák ezt a találkozót, és felborításáért a Szovjetuniót próbálják oda­állítani bűnbakként. Ami Pá­rizsban történt, az nem volt véletlen, hanem az imperializ­mus taktikája. A kommunisták reálisan gondolkodó emberek — mon­dotta ezután Hruscsov —, szá­mot vetnek azzal, hogy a jelen­legi körülmények között oly módon kell építeni a kapcsola­tokat a két világrendszer, a szocialista rendszer és a kapi­talista rendszer között, hogy kizárják az államok közötti háborúk kitörésének lehetősé­gét,. Hruscsov elmondotta, hogy ^Powers, a kémrepülő ugyan csupán egy kis senki, aki az amerikai hadügyminisztérium katonai klikkjének szolgálatá­ban állt, mégis neve Amerika történelmének szégyene lesz azok nevével együtt, akik el­küldték erre a haramia-repü­lésre«. Azokról, akik meghiúsították a csúcsértekezletet, Hruscsov kijelentette; »Most gyászolnak, mint Ju­das gyászolt, ki elárulta a Krisztust. Keresztre fe­szítették a csúcsértekezle­tet, és most azt állítják, hogy a Szovjetunió volt a bűnös ebben.« Hruscsov kijelentette; Az amerikai kémrepülőgép ag­resszív behatolásának pozitív oldala az, hogy a világ népei mostt már világosabban látják: nem szabad illúziókban ringat­ni magukat, nem szabad csökkenteni az erőfeszítéseket a békéért folyó harcban, nem szabad hinni az olyan emberek szavaiban, akik az im­perialisták akaratát teljesítik. »Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a háborút — a he­lyi háborút is, mert világhábo­rúvá fajulhat —, minden nép­nek a maga országában nyo­mást kell gyakorolnia kor­mányára, rá kell kényszeríte­nie kormányát, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélésének el­veihez tartsák magukat« — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. Mint Hruscsov megállapítot­ta, a kémrepülés útjáp szerzett anyag »nem bír semmiféle je­lentőséggel« az Egyesült Álla. mok úgynevezett védelmének biztosítása szempontjából. A kémrepülőgépek olyan körze­tek fölött hajtották végre re­püléseiket amerre nincsenek szovj et rakétatámaszpontok. »Tudjuk — mondotta Hrus­csov —, hogy két-három évvel ezelőtt lefényképezték azoknak a gyakorlótereknek a körzeteit, ahol rakét-afellövési kísérlete, két végzünk. Lefényképezték a rakétafegyver-kísérletek cél­jait szolgáló gyakorlótereket, de nem a katonai stratégiai ra­kétatámaszpontokat.« Kijelentjük — mondotta a szovjet kormányfő —, hogy ha más kémkedési módsze­reket fognak alkalmazni, azokat szintén megbénítjuk és visszaverjük, Hruscsov kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak, amely megtorpedózta a csúcsértekez­letet, nem volt semmiféle épí­tő jellegű javaslata, amelyet meg lehetett volna vitatni ezen a tanácskozáson. Ha a nyugati hatalmak rendelkeztek volna valami pozitív tervvel, akkor nyilvánosságra hozhatták vol­na azt, mint ahogyan a Szov­jetunió tette, amikor közölte új leszerelési javaslatait. »A nyugati partokról nem hallatszik semmiféle éssze­rű javaslat — jelentette ki Hruscsov. — A nyugati partokról a régi, mindenki által megunt nóta hangzik: a Szovjetunió lesze­relési javaslatai csupán propa­gandát jelentenek«. Hruscsov megállapította, hogy a párizsi találkozót az amerikai agresszív körök meg­hiúsították ugyan, de ettől még nem tűnnek el a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák. Ilyen problémaként jelölte meg az általános lesze­relés kérdését, a hadviselési eszközök megsemmisítését és az államok fegyveres erőinek feloszlatását. »Fel kell számolni a második világháború marad­ványait, meg kell kötni a béke- szerződést a két német állam­mal és ezen az alapon meg kell oldani Nyugat-Berlin kérdését« — tette hozzá. A Szovjetunió és a többi szó. cialista ország hajlandó akár ma elküldeni képviselőit, hogy aláírják az általános leszere­lésről szóló szerződést és a né­met békeszerződést — jelentet­te ki Hruscsov. »Ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is azt a politikát folytatja, ame­lyet Herter meghirdetett, ha folytatni fogja a bere­püléseket, ez természetesen a legsúlyosabb következ­ményekkel járhat a béke ügyére nézve« — jelentette ksh Majd megállapította: A szov­jet kormány mindent elköve­tett, hogy az Egyesült Államok­kal valahogy megindult kap­csolatok tovább fejlődjenek, »az amerikai vezetők azonban mindent elkövetnek, hogy visszavessék a világot a hideg­háború legsötétebb időszakába. Ez nem véletlenül, hanem terv­szerűen történik, miként Her­ter külügyminiszter és az Egye­sült Államok elnöke ezt tény­legesen beismerte.« Hruscsov elmondotta, hogy az Egyesült Államokban tett utazása előtt sem kételkedett benne, ott-tartózkodása idején pedig meg is győződött róla, hogy az amerikai nép, miként a többi nép is, békét akar. Ha most a csúcsértekezlet meg­hiúsítása következtében ott hazugságok, rágalmak hangza­nak, és mindent megmozgat­nak, hogy felszítsák a hideghá­borút, ez átmeneti jelenség, amely előbb-utóbb helyet ad egy egészségesebb légkörnek. »Az, ami történt, az impe­rializmus végvon aglásának egyik megnyilvánulása. Az agresszív körök — hang­súlyozta Hruscsov — továbbra is provokálni fognak bennün­ket. Ezért nekünk, a szocialis­ta világ képviselőinek, a mun­kásosztály képviselőinek, a dolgozó parasztság képviselői­nek bátran és határozottan vissza kell utasítanunk a mi­litaristákat, meg kell hiúsíta­nunk agresszív terveiket.« Hruscsov kijelentette: »Nem vagyunk hajlandók engedni a provokációknak és eltérni kül­politikánk fő irányvonalától, amelyet az SZKP XX. kong­resszusa határozott meg, és a kommunista pártoknak 1957- ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségek idején elfogadott nyi­latkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke megszilárdításának, a nemzet­közi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésé­nek politikája.« Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára emlékez­tetett arra, hogy a békés együttélés politikájával köz­vetlenül összefügg az SZKP XX. és XXI. pártkongresszu­sán meghirdetett tétel, amely­nek értelmében a mi időnkben a háború nem elkerülhetetlen. Aki ezt nem érti — hangsú­lyozta Hruscsov —, az nem bízik a munkásosztály erejében és alkotó képességében, lebe­csüli a szocialista tábor hatal­mát, nem hisz a szocializmus nagy vonzóerejében, holott a szocializmus teljes világosság­gal bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ha az imperialisták mégis háborút robbantanak ki, a szocialista tábornak lehe­tősége van arra, hogy vé­get vessen ennek a háború­nak. Emlékeztetett az 1956-os év eseményeire, amikor Francia- ország, Anglia és Izrael meg­támadta Egyiptomot, hogy megfossza függetlenségétől. Hruscsov kijelentette: »A mi közbelépésünk véget vetett en­nek az imperialista háború­nak. Ez talán nem a szocializ­mus erejének megnyilvánulása volt?« A szónok megjegyezte, hogy mindez 1956-ban történt, ma pedig a Szovjetunióban olyan ha­talmas hadieszközöket te­remtettek, amelyekről az imperialistáknak még tel­jes elképzelésük sincs, hiá­ba hajtanak végre felderí­tő repüléseket. Ugyancsak emlékeztetett rá, hogy a szocialista tábor meg­gátolta a Szíria és Irak ellen tervezett agressziót. A Dél-Koreában, Törökor­szágban, Tajvanon és Japán­ban végbement eseményeket érintve Hruscsov kijelentette: »Az amerikai imperialisták ka­landorpolitikájukkal annyira leleplezték magukat, hogy nem csupán a szocialista or­szágok népei előtt váltak gyű­löletessé, hanem a velük szö­vetséges államok népei előtt is.« »Azokban az országokban, ahol még nem ebrudalták ki az amerikai imperialis­tákat, egyre jobban halmo­zódik a nép dühe, érnek a tiltakozás erői. Márpedig, mint ismeretes, ha a villám cikázik, azt mennydörgés­nek kell követnie!« Hruscsov »nyilvánosan ka­pott arculcsapásnak« nevezte Eisenhower tokiói látogatásá­nak elhalasztását. »Mint mon­(Folytatás a 2. oldalon.) ÜJ KÖNYVESBOLT KAPOSVÁROTT Nemrégiben — a könyvszerető emberek örömére — könyvesbolt nyílt az Ady Endre utcában. Csendes Fe­renc, a bolt vezetője látogatásunkkor elmondta, hogy bizományos és jutalékos hálózattal dolgoznak. A gyárak­ban, üzemekben 36 bizományosuk van; négy jutalékos Kaposvárott, három pedig a Balaton parton (Lettétől Bá­lát onberényig) terjeszti a tudás és a szépség tárházát, a könyvet. Jó m,unkát kívánunk a bolt dolgozóinak: Kordován Mária pénztárosnak és Sárái Csaba eladónak. (Képün­kön: Csendes Ferenc (létrán) és Sárdi Csaba csomagot állít össze; a pult előtt vásárlók nézegetik az új kiadvá­nyokatJ A mikei Rákóczi Tsz-ben 924 juhröl 21 mázsa gyapjút nyírtak le. Ezzel 97 418 forinttal gyarapodott a tsz jövedelme. Képünkön: Kis Gyula juhász a 350-es falkát itatja. Megkezdte az aratást a Kaposvári Gépállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom