Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1960. május It, FURA STATISZTIKA Nem is olyan régen öröm­mel írtunk arról, hogy lám, a barcsiak valóban a kultú­ra otthonává varázsolják művelődési házukat. Akko­riban — sajnos azóta is — ritkaságszámba menő kez­deményezés volt, hogy meg­szüntetik a bálozást a nagy­teremben, bizonyos átépítés­sel lehetetlenné teszik, hogy a kultúra vára hétről hétre dáridók színhelye legyen. Sok pénzbe, utánjárásba, munkába került, de megér­te. Negyvenötezer forinttal és sok társadalmi munkával meneteles nézőteret képez­tek ki a nagyteremben, és rögzítették a szekeket Azóta két év telt el, vagy annyi sem? Valaki kitalálta, hogy így is lehet bálozni a teremben, csak éppen szét kell szedni a rögzített szé­keket, az asztalok lába alá pedig deszkadarabot illesz­teni, hogy ki ne dőljön a nagyfröccs. S ezzel oda a helyes kezdeményezés, is­mét dáridók színhelye a nagyterem. Azt mondta valaki: miért ne választanánk ezt a meg­oldást, hiszen sokkal több a bál Barcson, mint a színházi vagy más előadás. És itt kez­dődik a statisztika. Megnéz­tük a kimutatásokat. 1959. szeptember 13-a óta 27 bál volt Barcson, tehát * minden hétre jutott egy. Bált rende­zett a kiegészítő parancsnok­ság, a pénzügyőrség, az MSZBT, a területi KISZ, az fmsz, a Fűrészüzem, a sütő­ipar, a kultűrház, a MÁV KISZ-szervezete, a sportkör és főként a nőtanács. (Hiá­nyoznak a statisztikából azok a rendezvények, ame­lyeket az óvoda, a bölcsőde rendezett, az utóbbi "termé­szetesen« a bölcsődei ágyacs- •cák helyén főorvosi enge­déllyel (!). Érdekes, hogy a bálok többségét (27-ből 18-at) az fmsz vendéglőjében tartot­ták meg, ugyanis ott nem kell terembért fizetni... E rövid, de fura statiszti­ka többféle gondolatot éb­reszt. Mert ugyebár meré­szelje csak azt mondani va­laki, hogy sok a bál. Nem, a világért sem, a fiataloknak szórakozni is kell. Ez az ál­talános vélemény és igaz is. Csakhogy e bálok többsége pénzszerzés céljából rende­ződik, s ez elgondolkoztató. Pénzre van szüksége a nő­tanácsnak, játékra az óvodá­nak, fektetőre a bölcsődé­nek, sportfelszerelésre, tele­vízióra? Bált kell rendezni, és máris együtt az összeg minden különösebb megeről­tetés nélkül. De megnézhetnénk egy másik statisztikát is. Kik szerepelnek a művelődési ház színpadán, kik rendez­nek műsort, kik vesznek részt ünnepi előadásaikon? A nőtanács, a népfront, a KISZ vagy a Fűrészüzem? Nem! Csaknem mindig az úttörők! Pedig ezeknek a il oknak valamivel több hasznuk lenne — ha nem is anyagilag, de erkölcsileg, s a kulturális forradalom szempontjából feltétlenül, ha valami mást is produkálhat­na a rendező szerv, mint a társadalmi munkában ját­szó tánczenekart... Pénzre megy a játék, s hadd térjünk vissza a kiin­duláshoz. Ha már amúgy is nehezére esik mindenkinek megfizetnie a terembért — sokszor különböző címmel el is mulasztják ezt, holott a működési szabályzat határo­zottan előírja —miért kel­lett mégis bálok színhelyévé alacsonyítani a művelődési ház szépen berendezett ter­mét? Miért csak akkor men­nek oda az emberek, ha en­ni, inni és táncolni lehet ott? Nincs más eszközünk a tar­talmas szórakozás megte­remtésére? Volt és van ma is. Csak vállalatainknak, társadalmi szerveinknek tu­domásul kéne venniük, hogy a bálbevételből vásárolt te­levízió, fektető, gyerekjáték vagy sportfelszerelés is sok­kal értékesebb, sokkal töb­bet jelent, ha a forintokért nyútjunk is valamit a közön­ségnek, s nem használjuk ki a végtelenségig az emberek egyébként teljesen érthető és kielégítésre vágyó bálozá- si kedvét... J. B. filmszínházaink műsorából Vörös Csillag I N G O YÁ N Y Egyidőseit a szabadsággal Tizenötévesek békegyűlése a városi tanács nagytermében Elsős gimnazisták és vörös nyakkendős út­törők töltötték meg a városi tanács nagyter­mét a nőtanács és a KISZ által rendezett békegyűlésen, melyen a 15 éveseket köszön­tették. Bár az előadó, Turgonyi Júlia, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának osztályveze­tője késve érkezett, a mintegy ötszáz diák és szülő türelmesen várta a békegyűlés kez­detét. A Felsőfokú Tanítóképző növendékei rövid műsorral köszöntötték a fiatalokat, majd Turgonyi Júlia ünnepi beszédet mondott. Az előadó szólt azokról az időkről, amikor ifjú hallgatód még nem is éltek, s arról is be­szélt, hogy amikor ő 15 éves volt, a fasiz­mus gázkamrái éhes fenevadként sorra nyel­tek el magyart, lengyelt, franciát. Az akkor élő gyermekek tudták, md az, hogy nincs kenyér, ismerték a lársadalmi megkülönböz­tetés megannyi változatát. A továbbiakban a ma ifjúságának életéről szólt. Beszédét a 15 évesek éltetésével fejez­te be. Ezután átnyújtották Turgonyi Júliának a város 480 tizenöt éves fiataljának aláírását tartalmazó albumot, s kérték, juttassa el az Országos Béketar. ács titkárságához. A tizenötévesek békegyűlése B. Major Pi­roska zárszavával fejeződött be. Száztizenegy siófoki gimnazista ballagása Ismét eltelt egy tanév, ballagnak a ne­gyedikesek. A tantermekben, a folyosókon felhangzanak a »Ballag már a vén diák« és a »Gaudeamus igitur« dallamai, de ér­ződik, hogy az éneklők torkát összeszorít­ja valami. Együtt könnyezi meg ilyenkor tanár, diák és szülő a kedves ünnepséget, a búcsúzást. Bállá Zoltán igazgató kétezer ember je­lenlétében szól az uavaron felsorakozott érettségizőkhöz. Keresetlen, közvetlen sza­vakkal vesz tőlük búcsút. Béres Emőke a végzősök nevében mond köszönetét min denkinek, aki négy év alatt segítette őket. s gondjukat viselte. Egy negyedikes fiatal­ember, Vörös József szalagot helyez el az iske/a KISZ-alapszervezetén©k zászlaján, majd további búcsúztatók hangzanak el. S míg az udvaron tart az ünnepség, az ebédlőben az iskola kedves hagyományá­hoz híven készül a búcsúebéd. A harma­dikosok készítik elő az asztalt, s tálálnak majd. Mondják a lányok, hogy bor is lesz, mindenkinek egy pohárral. Az igazgatói iroda ajtaján közben ko­pogtat a postás. Dísztáviratokat hoz. Már a háromszázadíknál tartanak ma. A pálmát Dozmati Veronka IV/C osztályos tanuló viszi, tizenhéttel. Délután táncolnak búcsúzóul, és sétál­nak a parkban. Holnap reggel megkezdődik a tanulás. Készülődés az érettségire. Izgalmas kalandos történetet dolgoz fel megrázó lélektani drámát visz a néző elé Dvorak, Rudolf Kalcik és Karel Kaehyna forgató- J könyve. A cselemény t főszereplője Karel " Zeman őrmester, aki az 1948 februárját követő napokban ér­kezik meg új szolgá­lati helyére, a határ­menti kis faluba. A határőrség itteni ala­kulata kevés ember­ből áll, s a szolgálat igen kemény. Napról- napra ismétlődnek az illegális határátlépé­sek. s a határőrök erőfeszítései ered­ménytelenek, mer t a határnál húzódó mo­csárvidék útját állja minden akciójuknak. Egy alkalommal azon­ban a régi, duledező kovácsműhelynél, a mocsár közelében le­lőnek egy ismeretlen embert. Kiderül, hogy ő volt Kilián, az em­bercsempész. Azt be­szélik, egyedül ő is­merte a mocsáron át­vezető utat, s halála véget vet a további csempészetnek. Norvégia hófödte hegycsúcsain, a fjor- dok és gleccserek me­sevilágában játszódik Arne Skouen rendező megható és felemelő filmje, a Kilenc élet. A cselekmény igaz történeten alapszik, amely 1943-ban Nor­végiában messzeháng- zóan hirdette az em­beri jóságot és bátor­ságot. Egy Angliából ér­kezett norvég osztag azzal a feladattal jön Valóban úgy tűnik, hogy a határmenti kis faluban most ismét helyreáll a rend. Az élet megszokott kere­tek között zajlik. Az egyedüli újság, amely­ről sokat beszélnek, a szövekezeti bolt csi­nos vezetője, Maria Roysová és Karel Ze­man őrmester barát­sága. A fiatalasszony élete eddig nagyon magányos volt, mert férje egy autóbaleset miatt a büntetés elől átszökött a határon. Éppen most, amikor Maria elhatározza, hogy Tleman mellett új eletet kezd, haza­érkezik férje, és kényszeríti, hogy az asszony is átmenjen vele a határon túlra. Vezetőjük az ember- csempészek vezére, akit maguk között a »Cseh erdők királya«­ként emlegetnek. Ze­man, aki*eddig is az egyik legbátrabb 1m- tirőmek bizonyult, most a csempészek le­leplezésén kívül sze­relmeséért is harcol. Az ő éberségének kö­szönhető, hogy elfog-1 ják a csempészek egyik összekötőjét, s most már a »Cseh er­dők királya« sem menekülhet a határ­őrök elől. KILENC ÉLET­t, !■ APRÓHIRDETÉSEK S5SÜ Apróhirdetés ára: hétköznap szavanként X,- Ft, vasárnap 2,— Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó. Az első sző két szónak számit. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S u. 2. Telefon: 13-16. A vidékiek postán is feladhatják hirdetésüket. Arát a megjelenés után közöljük a feladóval, s befizetési csekket küldünk. ilili! ADÄS-VETELjijij Fonyódligeten 2 szobás, összkom­fortos villa (téli lakásnak is al­kalmas) azonnal beköltözhetően eladó. Cím a Kiadóban. (206) Beköltözhető házrész eladó a Fü- redi u. 61. sz. alatt. ________ t211) S zemes kukorica eladó. Cím a Kiadóban. ____________ (ZiO) P nma 125-ös Danuvia motorke­rékpár eladó. Kaposvár, Petőfi tér 3., Nemes. (213) Családi lakóház Rinyabesenyő községben 2 kh 779 n-öl területtel eladó. Kósik József, Rinyabesenyő, Zrínyi j. 3. sz. _______ (11663) 80 0 km-t futott Panni-robogó sürgősen eladó. Érdeklődni: Nagy- bajom, Kunmajor u. 40._____(11664) P iros Pannónia, harmadik ki­adás, príma állapotban sürgősen eladó. Somogyfajsz, Petőfi út 106., Tóth. ________ (11662) S zemélygépkocsi sürgősen eladó. Érdeklődni: szombat, vasárnap ki­vételével 7-17 óráig. Vasipari Ktsz lakatos részlege, Május 1. u. 3. ________________ (6400) J ókarban lévő üzemképes Opel Olimpia sürgősen eladó. Érdeklőd­ni: mindennap Marcali, Petőfi S. u- 26-__________________________(11660) E ladó családi ház, istálló, szőlő 560 n-öl területtel, beköltözhetőség- gel. Kaposszerdahely, Rákóczi u. •6. sz. (13514) Jókarban lévő 125-ös Csepel el­adó. Füredi tiszti házak, B-épület, Molnár. (13511) Jókarban lévő 350-es BMW igé­nyesnek eladó. Füredi tiszti fhá- zak, C-épület, Fehér. (13512) Fehér plymouth-tyúkok, kilója 25 forintért, tény észtojás 2 forintért beszerezhető. Dobó István u. 27. (13509) Badacsonyban 500 n-öl beltelek szőlővel, vikendházzal eladó. Prus- ka Béla, Badacsony. (5488) CSERE Kétszobás, összkomfortos lakásom elcserélném pécsire vagy bajaira. Cím a Kiadóban. (214) All As Bármilyen adminisztrációs mun­kakörbe férfi elhelyezkedne. Cím a Kiadóban. (208) Szakképzett bognár elhelyezked­ne állami gazdaságba vagy terme­lőszövetkezetbe megegyezés sze­rint. Ajánlatokat 11665. számra a Kiadóba. (11665) VEGVFS Albérleti szobát keres fiatal, gyermektelen házaspár. Ajánlato­kat »Jólelkű 13513« jeligére a Ma­gyar Hirdetőbe. (13513) Vecsési Sándor névre szóló sze­mélyi igazolvány, motorigazolvány iratokkal együtt elveszett. Jutalom ellenében a megtaláló a Magyar Hirdetőbe adja le. (13518) Tóé hazájába, hogy fel­robbantsa a németek katonai berendezéseit, amelyek akadályoz­zák a szövetségesek Murmanszkba irá­nyuló szállításait. A kis csoport egyetlen életben maradt tag­ját a fasiszták üldö­zőbe veszik. Ez az ember Jan Baalsrud 26 éves oslói fiatal­ember, s emberfeletti erőfeszítések árán, egyedül küzd a halál ellen, farkasvakság kínozza, napokig ét- len-szomjan várja a segítséget 1000 méter magasságban, hóba vájt üregben, saját kezűleg amputálta le megfagyott lábujjait. A magány, a csalódá­sok, a hideg, a fájda­lom és a félelem már- már az öngyilkosság­ra késztetik, de az utolsó pillanatban mindig felülkereke­dik benne öntudata, állhatatossága és él- niakarása. Több mint egy hónapos kínszen­vedés után köszönt rá a szabadság a sem­leges Svédországban. Ezt a történetet dolgozták fel a nor­vég filmesek Arne Skouen rendező veze­tésével. Felkeresték mindazokat a helye­ket, ahol Jan Baals­rud járt, s a film egyes epizódjait a helyszínen, Baalsrud útmutatásai nyomán vették fel. Szabad Ifjúság SZÁMÍTHATSZ RÁM HÁZASSÁG 75 éves, magányos, nyugdíjas’ iparos keresi 60 év körüli nyugdí-J jas nő ismeretségét házasság cél-j jából. Leveleket »Egyetértés« jel-J igére a Kiadóba kérek. (11661) ■ HIRDESSEN a Somogyi Néplapban! ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDIÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon: 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda-1 ipari Vállalat kaposvári üzemében, i Kaposvár, Latinka S. u. 6. — 1932' Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgatö. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő-; fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. i Előfizetési dij egy hónapra 11,- Ft1 Szikrázó napfény, ragyogóan kék égbolt, naptól és széltől cserzett arcok, végte­lenbe vesző homok- sivatag — ebben a környezetben játszó­dik a Számíthatsz rám című film törté­nete. A filmnek két fő­hőse vám: Ben Ens- ley, az életben már sokat csalódott ame­rikai pilóta és fia, David. Ben macába zárkózott, nyers, szűkszavú ember, pe­dig sokat mesélhet­ne... az álláskere­séssel töltött keserves napokról, álmatlan éjszakáiról, a kilátás­talan jövő aggasztó gondjairól. De ilyes­miről nem beszél az ember, hanem küzd ellene, elszántan, ösz- szeszorított fogakkal, így él és gondolko­dik Ben Ensley. Még fia is terhére van, úgy érzi: hátráltatja harcában, és közben nem veszi észre, mi­lyen szeretettel és odaadással csüng raj­ta gyermeke. Az állástalan piló­ta váratlanul egy igen veszélyes, de jó kereseti lehetőséget nyújtó ajánlatot kap. A televízió részére közvetlen közelről víz alatti felvételt kell készítenie a cápák életéről. A kockázat nagy, viszont anyagi helyzete is aggasztó. Fiával együtt egy elhagyott, távoli part­szegélyre repülnek, ez a tengeröböl zseg a cápáktól, kitűnő pilóta, de bé­kaember-felszerelésé­ben idegenül és zonytalanül mozog vízben. A fürge éhes cápák hamaro­san körülveszik és megtámadják, mélyben tombol élethalálharc, majd a hullámok partra ve­hem­Bsn bi­ti és A az tik Ben vérző, élette­lennek tűnő testét. Eszméletlensége kö­déből felmerül David sírás, rémült arca. »Mi lesz a fiammal, ha meghalok, itt sen­ki sem találhat rá?« Ben harcolni akar az életéért, de már nem önmagáért, hanem gyermekéért. Meny­nyire megváltozott az apa tekintete, büsz­kén és csodálattal te­kint fiára, amint szörnyű erőfeszítéssel vonszolja őt a süp- pedős sivatagi ho­mokban. David a magatehetetlen em­bert a gép üléséhez szíjazza, az pedig a félelemtől és a nagy elhatározástól sápad­tan beül a pilótaülés­be. Még sohasem ve­zetett repülőgépet, de nincs más megoldás, el kell innen kerül­niük, különben apja elvérzik. Beindítja a motort, és a levegőbe emelkednek. Ben rá­döbben az igazságra — amely tulajdon­képpen a film mag­va —, az embernek sem szabad egyedül küzdenie, az élet dön­tő pillanataiba'- szűk* sége van segítségre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom