Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEG !YEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 112. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. május 13. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: * :::íw :::::: Legalább más kárán __ ( 3. o.) || OTTHONUNK (5. o.) Képek a ballagásról (6. o.) ijijij Kiss Károly elvtárs látogatása megyénkben Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára tegnap Somogyba látogatott. Délelőtt Kaposvá­rott, a megyei tanács díszter­mében találkozott a megyei, városi, járási párt- és állami vezetőkkel, s tájékoztatta őket az ország gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, a nemzetközi kérdésekről. Délután Szirmai Jenő, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. László István megyei ta­nácselnök, valamint több me­gyei vezető kíséretében meg­tekintette a TRANSZVILL ka­posvári üzemét. Ezután Szöl- lősgyörök termelőszövetkezeti községbe mentek, s ott a kö­zös gazdaság vezetőivel és tag­jaival találkozott Kiss Károly elvtárs. Versenyben a bélavári asszonyok (Tudósítónktól.) Nőgyűlést tartottak a közel­múltban Bélavárom a Hetedik Pártkongresszus Termelőszö­vetkezet asszonyai. Nem újke­letű, hogy így összejönnek, hi­szen minden előforduló problé­mát közösen szoktak megbe­szélni. Erre az alkalomra is a szövetkezet minden egyes nőtagja eljött. Figyelmesen hallgatták Nagy Cézáné peda­gógus, a helyi nőtanács elnö­kének szavait, figyelmesen, hi­szen nagy dologról esett itt szó. A szentbarbási termelőszövet­kezet asszonyai a növényápo­lási munkákban versenyre hívták ki bélavári társaikat. Az előadó a versenyfelhívást ismertette. Beszéde után né­hány perces csend következett, aztán mintha összebeszéltek volna, minden kéz a magasba lendült. A bélavári asszonyok elfogadták a versenykihívást A termelőszövetkezet elnöke is szólt az asszonyokhoz. Mél­tatta a nők odaadó, jó munká­ját, és külön megdicsérte Ta­kács Istvánnét, valamint Pén­zár Lajosáét. A gyűlés után még sokáig beszélgettek az asszonyok, ho­gyan is szervezzék meg a mun­kát. Azóta is serénykednek, ne­hogy szégyent valljanak ver­senytársuk, a szentborbásdak előtt Ölesén építkeznek Tótújfaluban A tótújfalui Határőr Terme­lőszövetkezet állatállománya jelentősen gyarapodott az idén. Ezért nagy gondot okozott a jószág elhelyezése. A szövetke­zet tagjai igyekeztek segíteni magukon. Helyi anyagból egy­szerű, olcsó ólakat állított össze saját építőbrigádjuk. A 200 férőhelyes hizlalda például 20 ezer forintjukba került Jelenleg 133 szarvasmarhá­juk van. Két istállót építettek számukra. Az egyenként 6x40 méteres épület alapzata betono­zott, benne vájatot képeztek ki, s abban egymáshoz közel faka­rókat állítottak. Nem téglából, hanem szalmás sárból ►-rak­ták« a falat. így egy férőhely létesítése 1500 forintba kerül. A szellős, levegős nyári istál­lók téliesíthetők. A falak jó hőszigetelők, csupán a padlást kell elrendezni az ősszel. Megtelt az új hizlalda. Cserepezik az egyik 40 férőhelyes istállót. Molnár Ferenc párttitkár. Milyen lesz a Budapesti Ipari Vásár szovjet kiállítása? Országos munkavédelmi értekezlet a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága és a MEDOSZ május 11-én a Balatonnagy­bereki Állami Gazdaságban országos munkavédelmi anké- tot rendezett. Az értekezleten részt vett Nagy Dániel, az El­nöki Tanács elnökhelyettese, Varga János, a MEDOSZ fő­titkára, Sztrahovszki György, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának helyettes vezetője, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságainak vezetői, a MEDOSZ megyed bizottságai­nak titkárai, SZMT munkavé­delmi felügyelők és a KÖJÁL képviselői. A résztvevők dél­előtt megtekintették a gazda­ság imremajori üzemegységé­ben a munkavédelmi berende­zéseket, majd a művelődési otthonban Sztrahovszki György mondott beszámolót. Bevezető­ben ismertette az állami gaz­Takarékossági ankét Kötetlen baráti beszélgetés formájában a takarékosság gazdasági és politikai jelentő­ségét tárgyalták meg a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT képviselői, a vál­lalatok vezetői és a takarékos- sági mozgalomban kiváló dol­gozók azon az ankéton, me­lyet az OTP rendezett a hét elején. Az ankét résztvevői megállapították, hogy a taka­rékos anyagfelhasználás és a selejt csökkentése nagyobb gazdasági eredményt hoz, en­nek következtében nagyobb lesz az egyes dolgozók jöve­delme, emelkedik életszínvo­naluk. Mindenki érzi, hogy ez­által érdekeltté válik a gaz­daságos termelésben, magáé­nak vallja azt az üzemet, ahol munkáját végzi. Most válik daságok munkavédelmi hely­zetét. Elmondotta, e téren a ja­vulást mutatja az is, hogy míg 1948-ban 41 volt a halálos bal­esetek száma, a múlt évben ez a szám 31-re csökkent. Ennél az eredménynél azonban nem lehet megállni — mondotta —, tovább kell az emberek élete és testi épsége fölött őrködni. — Hangsúlyozta a vezetők fe­lelősségét. Több példát emlí­tett, amely azt igazolta, hogy a balesetek egy részét a vi­gyázatlanság vagy a felvilágo­sító munka hiánya okozta. Be­szélt a munkavédelmi beren­dezések pontos felülvizsgálatá­ról is és arról, hogy a baleset- elhárítási munka nem lehet kampányfeladat. A technika fejlődésével együtt kell javul­niuk a munkavédelmi beren­dezéseknek is. A beszámolót vita követte. igazán valósággá az elv: ter­melj takarékosan, jobban élsz. Hogy a takarékosság meny­nyire saját ügyévé vált dol­gozóinknak, azt mutatja a be­tétek állandó emelkedése. Vá­rosunkban a nyereségrészese­désből 1 millió 649 ezgr fo­rintot helyeztek a dolgozók takarékbetétbe. Másik kedvelt formája a takarékosságnak a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Ahol a takarékosságnak ezt a mód­ját megismerték a dolgozók, meg is kedvelték. A tapasztalatok kölcsönös kicserélése után a takarékos- sági mozgalomban és a KST adminisztrációban kifejtett jó munkájáért az OTP 20 dol­gozót részesített pénz-, illetve tárgyjutalomban. Ezt az évet is nyereséggel akarjuk zárni Az öreglaki Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazda­ság 1957 óta nyereségesen dol­gozik. Az elmúlt esztendő rossz időjárása sok kárt oko­zott, de dolgozóink elhatároz­ták, hogy nem engednek a ré­gi hírnévből. Dőlt volt a gabona nagy ré­sze, a kertimagvakat is több táblán gépek helyett kézzel kellett aratni. Mégis megfeszí­tett munkával, kellő időben, szemveszteség nélkül elvégez­ték az aratást, a növényápo­lást és a betakarítást. A becsü­letes munkának meg is lett az eredménye: az 1959-es évet is nyereséggel zártuk. Ezt a sikert ünnepeltük meg nemrégiben, és nem kis szó az sem, hogy hét munkanapra eső fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztottunk ki. A jutalmazásnál figyelembe vettük minden egyes dolgozó egész évi munkáját és maga­tartását. Sok verejték és fáradtság kí­sérte tavalyi munkájukat. Most arra törekszünk, hogy az idén is jó eredményt érjünk el. Példásan szép gazdaságunk határa. Befejeztük a kukorica vetését is. Növényápolást a 800 hold kertimag és az 1000 hold gyógynövény 20 százalékán végeztünk. Az eddigi munka és a dol­gozók szorgalma igazolja, hogy minden lehetőség megvan ar­ra, hogy gazdaságunk az el­múlt évihez hasonló ered­ménnyel büszkélkedhessen az idén is. Az előző években Budapes­ten megrendezett ipari vásá­rok egyik leglátogatottabb ki­állítása a szovjet pavilon volt. Milyen lesz most a szovjet ipar árubemutatója? — erre a kérdésre I. Sz. Kabodzsan, a pavilon főépítésze adott vá­laszt Pavilonunk, amely három fő részre tagolódik — mondotta —, 1600 négyzetméter alapte­rületű. A bejárati részben nagyméretű fényképeken, gra­fikonokon jelképezik a magyar és szovjet nép baráti együtt­működését, s itt mutatjuk be hétéves tervünk távlatait. A bejárattal szemben a három szovjet mesterséges holdat he­lyezzük el. A csarnok középső részének baloldalán kapnak helyet a szovjet nehézipar gyártmá­nyai, köztük azok az új szer­számgépek, amelyeknek gyár­tását ebben az évben kezdtük meg. A korszerű, nagy teljesít­ményű fémmegmunkáló gé­pek működnek is, nyolc szov­jet szakember érkezett, aki ezeken dolgozik majd. A kiál­lításon bemutatjuk az atom­energia békés felhasználását s azt is, hogy a tudományos ku­tatás eredményeit hogyan al­kalmazzák a technikai felada­tok megoldásában. Itt látha­tók a legújabb típusú, nagy képernyőjű televíziós készülé­kek, rádiók, fényképezőgépek, amelyek bizonyára érdeklő­désre tartanak számot. A továbbiakban bemutatjuk, hogyan védik az emberek egészségét a Szovjetunióban. Tavaly nagy sikert arattak a magyar szakkörökben a vá­sáron bemutatott orvosi mű­szereink, s most is több mint' ötven-féle ilyen műszert, sok új gyógyszert ismerhetnek meg a látogatók. A pavilon harmadik részé­ben lesznek a közszükségleti cikkek. Itt mutatjuk be, ho­gyan élnek, hogyan laknak a szovjet emberek, és milyen la­kóházakat építünk az új tí­pustervek szerint. Kiállításunkra 500 tonna, mintegy 80 vagon áru érkezik. Ennek nagy része már itt is van. Pavilonunkban körforgal­mat alakítunk ki, és úgy szá­mítottuk, hogy egyszerre A déli Balaton-part üdülői­ben hosszú hetek óta folyik a most már befejezés felé kö­zelgő készülődés az idénynyi­tásra, az első üdülők fogadá­sára. Itt van mindjárt a bala- tonföldvári KISTEX-üdülő. Itt, mint megtudtuk, az el­múlt három évben csaknem egymilliós költséggel korsze­rűsítették, szépítették a vala­mikori kártyacsatáiról híres Kupa Szállót, a »felső tízezer« egykori kedvelt találkozóhe­lyét. Látogatásunkkor a Buda­pesti Szakipari Vállalat dol­gozói végezték a belső tataro­zás utolsó simításait az üdülő­ben, ennek is a társalgóját, könyvtárát és pinpongtermét festették nagy sietséggel, hogy mára, amikor megérkezik az üdülök első kétszázas csoport­ja, a KISTEX-üdülő megfiata­lodva kínáljon pihenést, szó­rakozást a dolgozó emberek­nek. Mint Vandrák Béláné, az üdülő gondnoka elárulta, az 800-an tartózkodhatnak benne. Pavilonunkból a ki járati rész a szabadban elhelyezett bemu­tatónkhoz vezet. A pavilon körül ugyanis 1900 négyzetmé­ternyi szabad területet foglal­nak el nagy gépeink, jármű­veink. Elhoztuk a bemutatóra a Moszkvics személyautó új típusát, a Sirály és a Volga gépkocsikat, ezenkívül érke­zik két helikopter is. Remél­jük, hogy kiállításunk ezúttal is elnyeri a vásárlátogatók tet­szését — mondotta befejezé­sül I. Sz. Kabodzsan. (MTI) első turnussal igen sok nász­utas is érkezik az ország kü­lönböző részéből. Ami azt il­leti, szebb hónapot alig vá­laszthattak volna a fiatal há­zasok pihenésre, a Balatonnal való ismerkedésre. Az üdülő minden zuga megfiatalodott, megszépült a szó legszorosabb értelmében. A lépcsőházban friss festék szaga árad, új fes­tés ragyog a lépcsőkorlátokon, megújhodtak a falak, a két- három személyes szobák, s d bútorokat is átfestették. Egy szó mint száz, a földvári KIS- TEX-üdülőben kellemes pihe­nőjükre találnak azok a dol­gozó emberek, akik az idény­nyitás ünnepinek számító al­kalmából ma, pénteken érkez­tek. Hűtlenek lennénk azonban a valósághoz, ha csak azt a lát­szatot keltenénk, hogy csupán itt készülődnek, Földváron a nyári vendégek fogadására. Ö, nem! Végig az egész déli Balaton-parton nagy a készü­Újabb martonvásári hibridkukorica-fajtákat ismertek el Az Országps Növényfajta­minősítő Tanács újabb marton­vásári beltenyésztéses hibrid­kukorica-fajtákat ismert el. A martonvásári negyvenes és negyvenkettes új hibrid rövid tenyészidejű, mindkettő ki­válóan alkalmas az északi me­gyék, továbbá Nyugat-Dunán- túl kukcricatermő területeire: A hűvösebb éghajlatú baráti államok is évek óta sürgették a rövid tenyészidejű beltenyész­téses hibrideket az intézettől^ A negyvenes és a negyvenket­tessel az elismert martonvásá­ri hibridkukorica-fajták száma ötre emelkedett. (MTI) Megkezdik a burgonya kapálását a nagyatádi Szorgalom Tsz-ben A nagyatádi Szorgalom Ter­melőszövetkezet 72 tagja mind­össze 570 hold földön gazdál­kodik. Az elmúlt évben még döcögve ment a közös munkai de az idén már nagy igyeke­zettel dolgoznak. A tavaszi ve­tés megkezdése előtt kidolgoz­ták a premizálási rendszert, és a kapásnövényeket lebontották tagokra, az aratást pedig csalá­dokra. A premizálási rendszer és a terület felosztása jó ha­tást váltott ki. A tavaszi mun­kából még az idősebbek is igyekeztek kivenni részüket. A vetést — a kukorica kivételé­vel — idejében befejezték. A növényápolást megkezd­ték. Elkészültek a IQ hold cu­korrépa kapálásával és a 30 hold cukorborsó sarabolásával. A napokban hozzákezdenek a korai burgonya kapálásáhz. Az idén már szép bevételt ígér az állattenyésztés. Az épí­tőbrigád a közelmúltban rend­behozta az istállókat. S ezek már nem állnak üresen. Az egyik istállóban 20 hízott mar­hát kötöttek be. A. sertésólak­ban pedig 18 anyakoca, 37 sül­dő és 50 hízott sertés van. A napokban 20 hízott sertést ad­nak át az államnak. Jó bevételi forrás a bérfűré- szelés: havonta több mint 6 ezer forint tiszta jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Minden hónapban 6 forint munkaegy­ségelőleget osztanak saját erő­ből. Aki többet dolgozik, az már most több pénzhez jut. Horváth János, Nagy István, Csordás István és mások mun­kaegységének száma megha­ladja a 120-at. lődés. Május végére, mire be­népesül hazai és külföldi ven­dégekkel a Balaton-part, sorra megszépülnek üdülőink. Siófo­kon pl. a SZOT tizenkét üdü­lőjében e hó 25-én kerül sor az idei idény nyitására. A többi üdülő sem késlekedik. Egy nappal később nyitják ka­puikat. Addig — ahol még várni kell az első vendégek érkezé­sére — a szorgalmas munkáé a szó, a festőecseteké, a kettős létrákon, az állványokon szor­goskodó mesterembereké, majd a jókedvű takarítóasszonyoké, akik ugyanúgy nem takarékos- kodnak a, vidámsággal, mint ragyogó rendet teremtő kezük serénységével. Még két hét a napfényben gazdag májusból, és benépesül a Balaton-part végig. A gondtalan két hetet először itt töltő üdülővendé­gek talán nem is gondolnak arra, hogy milyen sok ember készült szeretetteljes fogadó* sukra. Szépülnek Balaton-parti üdülőink

Next

/
Oldalképek
Tartalom