Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-12 / 111. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET Mentsük meg a kipusztulástól a bíborherét Az elmúlt évi száraz ősz nagy károkat okozott az őszi vetésekben. Hetekig feküdt az elvetett mag a száraz földben, nem tudott kikelni. Különösen nágy károsodás érte a biborhe- re-vetéseket. A mag a legtöbb helyen csírázásnak indult, maghéja felrepedt, a kis gyököcske is kifejlődött, de az esetek túlnyomó részében nem jutott elegendő nedvességhez és elszáradt. Egyes helyeken később kikelt ugyan a bíborhere, de elég hiányosan. E vetéseket a termelők meg is akarták tartani, azonban a hótakaró nélküli tél, különösen pedig a hideg tavasz annyira megsanyargatta a gyenge bíborherét, hogy még jobban tönkrement. A bíborhere-táblákat majd mindenütt felszántották, és más terményekkel vetették eL Csak néhány védett helyen maradt meg a korán elvetett bíborhere. Feladatunk, hogy e néhány kivételes táblát felkutassuk, és magfogásra használjuk fel. Az egész magyar mezőgazdaság ellen elkövetett súlyos, helyrehozhatatlan vétek lenne ezt a kevés bíborherét takarmányozás céljára lekaszálni. A bíborherének hármas használati értéke van: korai takarmánynövény, s akár gyökérmaradványai útján, akár zöldtrágyának alászántva talajjavító növény, végül pedig magja igen keresett exportcikk. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a háború előtti időkben a pillangós takar- mánymagvak kivitelében sokszor a bíborhere vitte a vezető szerépet megelőzve a lucernát és lóherét. Népgazdasági szempontból nagy kár lenne, sok értékes valutától esne el országunk, ha nem tudnánk bíbormagot exportálni. Ezenkívül pedig hazai vetőmag- szükségletünket is fedeznünk kelL Nagymértékű bibormag-kivi- telünk ijesztő módon csökkent a felszabadulás utáni években. Az idén az említett országos méretű elemi csapás következtében a legalacsonyabbra fog e szám leesni. E jelenség okát abban találjuk, hogy a nagyüzemi gazdaságokban az utóbbi években a bíborhere vetését, agrotechnikáját és betakarítását nem végezték kellő gondossággal, a termésátlagok tehát alacsonyabbak maradtak, így a gazdaságok irányítóit nem sokat kell tennie az őszi vetőmagszükséglet kielégítéséért. E célból kutassák fel az elmúlt évről megmaradt vetőmagot is (nem baj, ha csíraképessége az előírtnál valamivel gyengébb lesz), és mindenáron meg kell tartani magfogásra azokat a vetésterületeket, amelyek megmaradtak. Igen fontos volna külön figyelemmel lenni az államilag elismert lovászpatonai A nemesvidi Alkotmány Tsz-ben nem etetik fel a 40 hold bíborherét, hanem meghagyják magnak. Hogy tiszta legyen a mag, lekaszáljt a bíborherében lévő vadrepcét és a rozsot. buzdították e növény nagyobb mértékű szaporítására. Megfelelő talajelőkészítéssel — bőséges foszfor- és káli-műtrágya- adagok használatával — igen gondosan kell majd az ősszel a talajt a bíborhere számára előkészíteni. A vetőmag megtakarítása és az állomány tisztántartása érdekében csak 35—40 cm-es ritka sortávolságra ajánlatos vetni. Ezzel az eljárással a megmaradt bíbormagot gyorsan elszaporíthatjuk. Kövessünk el minden tőlünk telhetőt, hogy az ősszel minél több mag álljon a bíbortermelő dunántúli megyék rendelkezésére. A háború előtt és fel- szabadulásunk után egyaránt számottevő területen termeltettek bíborherét Somogy megyében. Így Vas és Veszprém megye mellett Somogynak is bíborhere-fajta még meglévő vetőmagkészleteire, hogy ezzel az elismert fajtával is elláthassuk az országot, mert sajnos a nemesítenél csak igen kis tartalékok maradtak. Eleve kudarcra van ítélve minden olyan törekvés, amely a bíbormaghiány gondját behozatallal kívánná megoldani. A Lovászpatonai Növénynemesítő Telepen több éven át kísérleteztünk különböző külföldi bíborhere-fajtákkál. Ezek, bár zordabb vidékről származtak, mégis sokkal nehezebben teleltek, át a hótakaró alatt a mi viszonyaink között, mint a hazaiak. Részünkre tehát csak a hazai származású bíborhere jelent értéket, ezt kell tehát mindenáron megmenteni. Horn Miklós, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. »Megalapoztuk Együtt vannak az állatok; nak használták ezt az épületet, munkaerőt takarít meg. A má- — Ha ez nem volna, nagyon s most?... Modem fűrészelő- sik sarokban rendre összerasokba kerülne az építkezés. gép húzódik az egyik oldalá- Málovics Ferenc fűrészeiének . , , ,. a hangjában eggyéolvad az mellette sinPar>. rapta két öröm, az elégedettség, a büsz- fsból ácsolt kocsi. Málovics bá- keség érzése, ahogy kiejti eze- esi maga készítette, hogy egyA szövetkezet fűrésztelepén. két a szavakat és körülnéz. A részt megkönnyítse a munkát, rossz megfigyelőnek, az utcán ne kelljen tartani a nehéz favagy az udvaron a maga gond- törzseket, másrészt az elmés ja után sietőnek talán semmit szerkezet pótolja az embert, sem jelent ez a körülnézés, semmit sem jelent, amit itt lát, de a somogysámsoni November 7. Termelőszövetkezet boldogulásának legalább harmadrészét itt látja biztosítva. Itt válnak az építkezésekhez használhatóvá az ormótlanul nagy, durva fatörzsek, a fűrész vasfogai itt szedik szét őket deszkákra, gerendákra, lécekre, hogy dolgos kezek épületet ácsoljanak belőlük — S mindent saját erőből — toldja meg a gondolatot az elnök, Kelemen Ferenc. — Kaptunk egy erdőrészt, kitermeltük, és fel is dolgoztuk. Ez itt még megmunkálásra vár. Egy évvel ezelőtt még pajtákott deszkák, ráírva: disznóól. — Igen, ez már a majorba lesz — mutat rá az elnök. — Ott készül majd a hizlalda és a fiaztató. Ez a két építkezés van még hátra az idei tervből. Az anyag megvan, s most arra várunk, hogy jóváhagyják az építési tervet, és megkezdhessük a munkát. Mire leellenek a kócák, akkorra ezeknek is készen kell lenniük. Meg is lesz, ez biztos! — teszi hozzá nyomatékosan. És eddig? Eddig mi készült el? Hogy tudták megcsinálni, hogy már együtt vannak a fiatal szövetkezét állatai? Míg járjuk az istállókat, mindenre feleletet kapunk. Somogysámsonban az alakulás után valóban azt tartották a legfontosabbnak, hogy minél előbb összevigyék az állatokat, de úgy, hógy ez ne okozzon nagy költségét az induló nagyüzemi gazdaságnak, s amit csinálnak, az megfeleljen a követelményeknek. Varga János és Kovács László beszerelik az istálló ajtaját. Bonyodalmas kocafürösztés Kérdésekre válaszolunk Gál József, Somogyudvar- hely. Apósa nem kaphat háztáji földet, mivel közös háztartásban élnek. * * * Kálmán Árpád, Nagyszakácsi. A szövetkezet belügye, hogy a bevitt gyümölcsös után mekkora földjáradékot fizet. A 19/1959. FM számú rendelet azt mondja ki, hogy a termő gyümölcsösért a szövetkezet magasabb aranykoronát számíthat. Kártalanítást vagy egyéb juttatást nem írnak elő a rendelkezések. * * • Török László, Kaposvár. A látrányi Alkotmány Tsz kezelésébe került 2280 négyszögöl területért csereingatlan illeti meg. Mivel sem a községi, sem a fonyódi járási szervek nem intézkedtek, ezért kérésünkre a megyei mezőgazdasági osztály földbirtokrendezési csoportja a napokban megvizsgálja az ügyet a helyszínen, és gondoskodik arról, hogy érvényre jussanak a hivatalos rendelkezések. Választ az utóbbi szervtől fog kapni. ' * * * Sekoli János, Polány. A munkaképtelenségi vagy öregségi járadékot csak a jogosultság megállapítása után folyósítja az Országos Nyugdíjintézet. Ha a szövetkezet vezetősége felterjesztette kérelmét, akkor — mivel levelében közölt adatai alapján jogosult a járadékra — megkapja visszamenőleg is a havi 260 forintot. * * * “Nyugdíjas« jeligére. Helytelenül döntött a közgyűlés. A vonatkozó törvényerejű rendelet ugyanis kimondja, hogy 800 négyszögölnél kisebb területű nem lehet a háztáji föld. Ez a rendelkezés a szövetkezeti nyugdíjasok és az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülő tsz-tagok családjára is érvényes. A bonyodalmak nem a gyógymód alkalmazásában, hanem az elhatározásban és végrehajtásában mutatkoztak Örtiloson. Az történt ugyanis, hogy a Szorgalom Termelőszövetkezet kocasüldőket vásárolt. Később megállapította a körállatorvos, hogy rühessé ■ get kapott néhány koca. Ez a baj nem tartozik a bejelentendő sertésbetegségek közé. .4 csurgói járás főállatorvosa megtekintette az állományt, s azt is megmondta, hogy mi a rühesség ellenszere. Ám a kocafürösztés ezután is váratott magára. Az őHilosi problémát szárnyára vette a hír, s a megyei mezőgazdasági osztály szikemberei is kiszálltak a helyszínre. Oda rendelték a járási föállatorvost, főállattenyésztőt és a mezőgazdasági oszA termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban tartott szarvasmarhák számára igyekeztek mindenütt legelőt biztosítani. A memyei Március 15. Termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságában 240 tehén és növendékállat van. A vezetőség ezek legeltetését a határban teljesen különálló területen, mintegy 140 holdon tette lehetővé. Előzetesen gondoskodtak arról is, hogy a közös állatáiUomány részére fenntartott legelőn és a háztáji legelőn Egy bika van nálunk Ádán- don, a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az állatot gondozója, Kiss János minden reggel kivezeti a vályúhoz itatni. Itatás közben már kétszer rátört a bika, de mind a kétszer sikerült védett helyre menekülnie. Május 1-én újra elszabadult az állat és beszaladt a faluba. Egy órai hajsza után sikerült az istálló udvarába terelni. Mintegy tályvezetöt, akik magukkal vitték a kocafüriSsztéshez szükséges kellékeket. Ekkor derült fény a huzavona okára. A szövetkezet elnökhelyettese ugyanis kibökte, hogy nem tud az állatorvosok szaktana- vsának érvényt szerezni, mert nincs az a tsz-tag, aki munkaegység jóváírása ellenében vállalkozna a kocafürösztésre. Pénz kell, akkor rendbe jön minden. Erre az egyik kiküldött belenyúlt -a zsebébe, és két ropogós százast adott át az elnökhelyettesnek. így aztán megtörtént a kocafürösztés Űrtiloson. Reméljük, a szövetkezet tag-k jai nem várjak fém a járás, sem a megye tevékeny közreműködését ahhoz, hogy rendszeresen száraz almot rakjanak a kocák óljába.. . Háztáji állatok részre is jeföitek ki legesei Vigyék el a goromba bikát egy időben végezzék el a szükséges ápolási és karbantartási munkákat. Az egész legelőterületet műtrágyázták, gyomtala- nították, a kutakat és behajtó utakat rendbehozták. Egy hét óta kijárnak a háztáji tehenek a legelőre, s pásztorról is a szövetkezet gondoskodott. Bérét az érdekelt tsz-tagok térítik meg. A legeltetésért járó fűbért a szövetkezetnek fizetik. Hasonlókénpen oldották meg a háztáji tehenek legeltetését más szövetkezeti községben is. 100 ember kerítette köbül az udvart, de senki sem akadt, aki az Istállóba tudta volna hajtani a megvadult állatot. Végül Pollák Lajosnak sikerült elkapni a bika vezető rúdját, s ezzel egy órás küzdelem kezdődött az ember és az állat között. Az egyre jobban megsérülő Polláknak én szaladtam a segítségére, s hiába szólítottam az egybegyűlteket, mindössze A közös istállóban. ,, két bátor ember csatlakozott t hozzánk. Végül is nagy nehe- ízen sikerült elérnünk, hogy a \ bika betért az istállóba. i Pollák Lajosnak súlyos az állapota. Az állathoz azóta senki sem mer odamenni, senki sem vállalkozik jártatására. A tanács nem tesz semmit az emlékezetes eset óta, de mi kérjük az illetékeseket, hozzanak i sürgős döntést: vigyék el a go# romba bikát szövetkezetünk$ bői. ' i Kiss József tsz-tag, # Ádánd. Növényvédelmi t t — Mindjárt szamba vettük, mennyi állatunk lesz — magyarázza az elnök —, ehhez hozzávettük a várható szaporulatot is és azt, amit a tagok ajánlottak fel a háztájibóL A szép kis házak mögött majd mindenütt hatalmas pajták húzódnak meg, s a kezdésnél ezek látszottak legalkalmasabbnak arra, hogy közös férőhelyekké alakítsák át őket. — Igen ám, de azt is akartuk — folytatja Kelemen bácsi —, hogy ne legyenek portánként szétszórva az állatok; ahogy lehetett összpontosítottunk. Arra törekedtünk, hogy egy helyre kerüljenek a lovak, egymás melletti istállókba a tehenek és így tovább. Februárban munkához láttunk. Téglát vettünk hitelből, a többit, a faanyagot, azt már tudja, saját erőből teremtettük elő. Mit mondjak még? Itt tartunk most. A pajták oldalait befalazták, faanyagból padlást készítettek, tehát a téliesítésre sincs gond. Néhol most végzik az utolsó a simításokat, az egyik istálló- dául már benn vannak enek, de fent csak gerendák szelik keresztbe a légteret, a deszkák még hiányzanak. Ügy gondoljuk, ez a kis szépséghiba nem zavarja az állatokat — mondja nevetve az elnök —, amikor kimennek a legelőre, akkor nyugodtan tudunk dolgozni... Együtt vannak az állatok So-f ,, , , . , , , ... mogysámsonban, s az már kü-^desével nagyobb tömegű I Megyénkben megjelent a ré- \pabolha és a lenbolha. Az ' utóbbi a lenvetéseket teljesen tönkreteheti, ha nem védekezzünk ellene idejében. Mindket- ítő ellen holdanként 10—15 kg , 10 százalékos DDT-porral véde- [ kezzünk. A legveszedelmesebb répakártevő, a répabarkó ellen is védekeznünk kell, mert fejlőlön fejezetet érdemelne, hogy £ levelet fogyaszt, s példamutató a gazdaság egyéb munkája is. Mi akarunk: a növény nem győzi pótolni pusztuló leveleit. Holdanként 10 kg Wo- , - M‘ akarunk: egyszerűen 1 fatox növényvédőszert kell kies röviden kifejezve: akarunk! i . . . . , , ., , ,- Kelemen Ferenc elnök hang- JPorozni az óvintézkedése* leg- ja határozottan cseng. — Azt i szigorúbb megtartásával. akarjuk, hogy mindnyájan bol- J A kukoricamoly fertőzés doguljunk. A saját erő? Az isj . ... , , „ * ezt célozza, hiszen tudjuk, hogy ialapjat kepezo ^koncaszar mennyit jelent nekünk az ígyiso^ helyen még mindig a fölmegérdemelt hitelelengedés! jdeken van. Mivel megyeszerte Ez persze csak az egyik szem- j 40 százalékos moly fertőzésre SA«. Ä"1!“ ‘ állatok. S higgye el, ez nagy)A11°más felhívja a termelőket, fhogy május 15-ig okvetlen Vörös Márta f égessék el a kukoricaszárat.
