Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
Tizenöt éve szabad Csehszlovákia í( a szocialista demokrácia felé A szocializmus építésének 15 éve alatt Csehszlovákia az ipari termelés tekintetében a világ élenjáró országai közé került. Jóllehet lakói számának tekintetében a világ összlakosságának fél százalékát képezi, a világ ipari termeléséből ezzel szemben 2 százalékban részesedik. A gazdasági sikerek közvetlenül befolyásolják a csehszlovák lakosok anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését, mivel a szocialista vállalkozásból fakadó nyereség valamilyen formában visszakerül a dolgozókhoz. Emelkednek a bérek, csökkennek az árak, az állami költség- vetésből pedig egyre nagyobb összegeket fordítanak a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális szükségleteire. A szocializmus azonban nem csupán ezt jelenti. Törvényszerű jelensége, hogy az anyagi és kylturális színvonal növekedésével állandóan emelkedik a dolgozók szabadsága, szüntelenül mélyül és konkretizálódik a dolgozók mindennapos részvétele a szocialista gazdaság irányításában és ellenőrzésében, a szocialista állam irányításában és igazgatásában. A szocialista demokrácia szakított a formalizmussal, állandóan fejlődik és mélyül. Az ország irányításában és igazgatásában egyre nagyobb mértékben vesznek részt az ország lakói. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága a XI. pártkongresszus határozatának megfelelően, a társadalom fejlődésével összhangban, céltudatosan megoldja a szocialista demokrácia problémáit. Éppen ezért a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának 1960. január első felében megtartott ülésén fontos határozat született az ország területi átszervezéséről és a politikai, valamint a gazdasági élet további demokratizálásáról. Az eddigi területi elrendezés már nem felel meg a területek és a gazdaság fejlődési követelményeinek. A kerületek számát 19-ről 10-re csökkentették, a járásokét pedig 108-ban állapították meg. Az új kerületeket és járásokat az adott terület dolgozóinak életével és a gazdasági fejlődéssel összhangban állapították meg, hogy területük maximális mértékben megegyezzék a gazdasági területekkel, amelyek a népgazdaság fejlődése alapján vagy kialakultak, vagy pedig kialakulóban vannak; A kerületek komplex fejlődése irányításának és tervezésének kérdéseivel elsősorban a kerületi tanácsok fognak foglalkozni, amelyek elsősorban a gazdasági vállalatok irányításában végérvényesen döntenek A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata azonban hangsúlyozza, hogy a járási és helyi tanácsok jelentős részét is nagyobb felelősséggel és jogkörrel ruházzák fel, főként ami a mezőgazdasági és egyéb vállalatokat illeti. Az ország területi átszervezésének célja elmélyíteni a dolgozók befolyását a gazdasági és kulturális építés irányításában és az álírta: Jiry Hronek ' lám igazgatásában. Jobban I felfogni, szervezni és fejlesz- j teni a népi kezdeményezést, és ily módon jobb eredményeket elérni a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, valamint a lakosság legszélesebb rétegei életszínvonalának és szocialista öntudatának növelésében. A tanácsok 1945 óta nagy fejlődést értek el. Ez a fejlődés a tanácsok jogkörének állandó kiszélesítésére irányul. Mindez igen szembetűnően megmutatkozik ama pénzügyi eszközök állandó emelkedésében, amelyekkel a tanácsok az állami költségvetés biztosította lehetőségekkel rendelkeznek, 1950-ben több mint 9300'millió koronával, 1956-ban körülbelül 16,5 milliárd koronával, 1960- ban pedig több mint 33 milliárd koronával, vagyis az állami költségvetés 32 százalékával rendelkeznek. A múlt évhez viszonyítva ez körülbelül 10 százalékos emelkedést jelent. Ma már a tanácsok irányítják .az összes' oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeket, az autóbuszközlekedést, a helyiipari vállalatokat, a városok és falvak építését, ellenőrzik a kiskereskedelmi vállalatokat, befolyást gyakorolnak a bíróság munkájára. Most pedig egyes iparvállalatok irányításával is bővül hatáskörük. A tanácsok élén, amelyek a csehszlovák kerületeket, járásokat, városokat és falvakat igazgatják, választott funkcionáriusok állnak, összesen 216 ezer lakos. A tanácsok különböző bizottságaiban több mint 320 ezer lakos dolgozik. Az ország új területi átszervezése következtében nem emelkedik, hanem éppen ellenkezőleg, csökken a fizetett apparátus létszáma, és a nép választott küldöttei, a nemzetgyűlési képviselők és a bizottságok tagjai az eddiginél jóval nagyobb jogokkal rendelkeznek majd, mint ezideig. Ily módon még inkább növekszik a dolgozók részvétele a közügyek mindennapos irányításában. A szocialista rendszerben ugyanis abból az alapból indulnak ki, hogy az igazi demokrácia csak ott kezdődik, amikor a közügyek intézésében a dolgozók milliói vesznek részt. Ez pedig Csehszlovákiában teljes mértékben érvényesül: 4 millió szervezett dolgozó aktívan kiveszi részét az egész termelés irányításából és ellenőrzéséből, a tanácsok több mint félmillió funkcionáriusa pedig az államot és az állam- hatalmat képviseli működése területén. Minél jobban közeledik Csehszlovákia a szocializmus építésének befejezéséhez, annál nagyobb mértékben növekszik a demokrácia minden egyén számára, s az ország lakosai egyre jobban és egyre nagyobb mértékben élhetnek demokratikus jogaikkal. Más szavakkal ez azt jelenti: minél igazságosabb, haladóbb és tökéletesebb a társadalom szervezése, annál teljesebb és tökéletesebb a demokrácia. Nemzetközi típusú gépkocsiút A harmadik ötéves tervben (1961—1965) Észak-Csehországban nemzetközi típusú gépkocsiutakat építenek. Az egyik gépkocsiút a ‘ Német Demokratikus Köztársaságból a Krusné Horyn át vezet Prágába', a második Karlovy Varyt, a nyugat-csehországi fürdőhelyet köti össze az észak-csehországi Teplice, Decin és Grensko városokkal. A nemzetközi gépkocsiút megépítése több mint 50 híd és 11 különböző szintű keresztút és viadukt felépítését teszi szükségessé. 550 típusú mezőgazdasági gépet gyártanak A csehszlovák mezőgazdasági gépgyárak — a mezőgazdasági termelés növelésének elősegítése céljából — a harmadik ötéves tervben körülbelül 550 típusú mezőgazda- sági gépet fognak gyártani. A pelhrimovói gépgyár 71 típussal veszi ki részét ebből a feladatból. A 71 típusú gép közül 28 teljesen új típus lesz. Kultúrpalota Pozsonyban a Duna-parton. Prosperitás, amelyről a kapitalisták még csak álmodni sem mertek Csehszlovákia felszabadulása után a hazai reakciós politikusok azt hangoztatták, hogy az az ipar, amelyben nem érvényesül a konkurrencia, halálra van ítélve. Akadtak olyanok is, akik a hazai és külföldi kapitalisták részvételével akciótársaságok megalakítását ajánlották. Mindezt azzal indokolták, hogy valami ilyesmire elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy az ipari vállalatok »-prosperáljanak«, jól gazdálkodjanak. Évente kétszázmillió mozilátogató Jelentős sikereket ért el a csehszlovák filmgyártás a fel- szabadulás óta. 1946-ban még csak 11 egész estét betöltő filmet gyártottak az országban, 1959-ben számuk már 32-re emelkedett. A harmadik ötéves terv éveiben Csehszlovákia évente 38 egész estét betöltő és 500 keskenyfilmet állít elő. A kapitalista Csehszlovákiában 1933-ban körülbelül 2 ezer filmszínház állt a dolgozók rendelkezésére. Jelenleg 3500 állandó filmszínház és 17 600 vándormozi szolgálja a dolgozók kulturális szükségleteit. A népi Csehszlovákia a világ egyik legfejlettebb filmszínház-hálózatával rendelkező országa. Évente csaknem 200 millió néző látogatja a filmszínházak előadásait. A Csehszlovák Tudományos Akadémia intézetei gyakorlati segítséget nyújtanak a termelő üzemeknek. Bohumil Zitka mérnök ferrit- mintát készít elő. Társadalombiztosítás Csehszlovákiában A csehszlovák állampolgárok egyik alapvető törvény biztosította joga a munkához való jogon kívül a dolgozók és családtagjaik anyagi biztosítása betegség, anyaság, öregség, baleset, rokkantság vagy pedig a családfenntartó elveszítése esetében. Az anyagi biztosítás szerves részét képezi a családi pótlék is. A betegség a dolgozók és családtagjaik számára nem jelent pénzügyi problémát. .A A csehszlovák Ipar egyik büszkesége a kohászat. Képünkön a Vitkovicei Vasgyár Cechák-szerelöbri- gádja. munkaképtelenség eseteinek többségében a bér 90 százalékának megfelelő táppénzt fizetnek a megbetegedés első napjától kezdve. A szülési szabadságon lévő anyák 18 héten át kapják fizetésük 90 százalékát. Csehszlovákiában valameny- nyi dolgozó, nyugdíjas és családtagjai a betegség alatt ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, beleszámítva a gyógyszereket és a kezelést is. Ugyancsak ingyenes a szülő anyák ellátása a szülőotthonokban. Jelenleg az anyáknak több mint 90 százaléka szülőotthonokban szül. Az iskolás korú gyermekekre, továbbá azokra, akik tovább tanulnak, vagy más formában készülnek jövő hivatásukra, egészen 25 évig családi pótlékot fizet az állam. Egy gyermek után havi 70 korona családi pótlék jár, minden további gyermek után progresz- szíven emelkedik a családi pótlék, úgyhogy például öt gyermekre havonta 950 korona családi pótlékot fizetnek ki. Abban az esetben azonban, ha a szülők havi keresete meghaladja a 3000 koronát, csak a harmadik gyermek igényjogosult családi pótlékra. A társadalombiztosítási törvény azok számára, akik már képtelenek teljes értékű mun- számára. kát kifejteni, öregségi járadékot biztosít, amely lényegében a munkában eltöltött évek utáni járadéknak felel meg. Az öregségi járadékra 20 évi munka után minden dolgozó jogosult, ha betöltötte az egyes kategóriáknak megfelelő életkort. A nők 55. életévük betöltése után jogosultak az öregségi járadékra. A bányákban dolgozók és az aktív repülők szintén 55. életévük betöltése után tarthatnak igényt az öregségi járadékra, a többi dolgozó pedig 60. életévének eltelte után. A csehszlovák nők még egy igen fontos előnnyel rendelkeznek: abban az esetben, ha legalább egy évig dolgoztak, a járadék összegének megállapításakor munkaidőnek számítják be nekik azt az időt, amelyben a nyolc évnél fiatalabb gyermekeikről vagy kiskorú személyről gondoskodtak. Hála a csehszlovák társadalombiztosítási rendszernek, valamennyi csehszlovák állampolgár biztosítva van munka- képtelenség esetére, illetve arra az esetre, amikor veszélyben forog munkaképessége. Ez j a munkához való jog fontos és logikus kiegészítése, s ezt a népi demokratikus állam alkotmánya biztosítja a dolgozók Ma már mindenki tudja, hogy ezek az egyének tulajdonképpen a burzsoázia legerősebb pozíciót akarták megmenteni, és segítségével a munkásosztály hatalmát kívánták megdönteni. Ez nem sikerült nekik. De nézzük meg, hogyan is váltak be a prosperitásról szóló indokolások. Érdemes egy pillanatra elgondolkozni azon, hogy milyen is volt tulajdonképpen a kapitalista ipar »konkurrencia« jellege az első Csehszlovák Köztársaságban. 1930. május 27-én az akkori Csehszlovákia vállalatainak 89,2 százaléka 5 ezernél nemi foglalkoztatott több alkalmazottat. Ebben az időben Csehszlovákia iparában csaknem félmillió üzem működött. Igaz, nagy lehetőség volt a konkurreneiára. De vajon hogyan konkurrálhatott a cipész a Bata-üzemmel, a szabó a Ne- hera ruházati gyárral és egy lakatosműhely a Skoda-üzem- mel? Hogyan valósulhatott meg az ipar ilyen struktúrája mellett a munkamegosztás, a specializálás? Szóba kerülhetett egyáltalán a munka társadalmi termelékenysége? A nagyüzemi termelésnek ezeket az előnyeit csak a »nagy halak« élvezhették. Ezek azután fokozatosan felfalták a kis üzemeket és vállalatokat. Az elmúlt 15 évben a csehszlovák államosított ipar jellege a felismerhetetlenségig megváltozott. A csehszlovák ipar struktúrájáról tanúskodnak a következő adatok: A gépgyártásban 1930-ban több mint 42 ezer műszaki egység volt, ma számuk mindössze 1136. Ezenkívül az említett egységek 99,4 százalékának nem volt 250-nél több alkalmazottja. 500-on felüli alkalmazottal a gépipari üzemeknek csupán 0,1 százaléka rendelkezett. Ezzel szemben ma a gépipari üzemek 80 százaléka több mint 500 főt foglalkoztat, 42 gépipari üzemben pedig az alkalmazottak száma meghaladta a 2500 főt. Hasonló a helyzet az építőiparban, sőt az élelmezési iparban is, ahol a termelési egységek számának lényeges csökkenése ellenére jelentősen emelkedett a termelés. Ez azért van így, mivel az új nagy egységeket korszerű, magasan gépesített és olykor automatizált berendezéssel látták el. A nagy megerőltetést kívánó fizikai munkát ezekben az üzemekben 75 százalékban gépesítették, és a harmadik ötéves tervben teljesen gépesítik. Példaként felhozható a ceske- budejovicei kerületben üzembe helyezett óriás sütőipari vállalat, amely 1959 végén kezdte meg termelését. Három nagy folytonos üzemű gázkemencével szerelték fel. Az első két kemence óránkénti termelése 30 ezer darab péksütemény, a harmadiké pedig 810 kilogramm kenyér. A termelés teljesen gépesített. Az új sütőipari vállalat 19 kis sütőüzem munkáját helyettesíti, és naponta 95 ezer lakost lát el sütőipari készítményekkel. A kis termelési egységekről a nagyokra való áttérés azonban ugyanígy megmutatkozik például a kohászatban is. Szemléltetően tanúskodik éjről a háború előtt'és a felszabadulás után felépített nagy kohók nagyságának összehasonlítása. 1937-ben a napi 400 köbméter kapacitású nagykohók voltak túlsúlyban, ezzel szemben jelenleg az e kapacitáson felüli nagykohók vannak többségben. 1937-ben 600 köbméter kapacitáson felüli kohók egyáltalán nem dolgoztak, 1957-ben az ilyen kapacitású kohók az ország összes kohóinak 36 százalékát képezték, s ma már ennél is lényegesen magasabb az arányuk. Az utóbbi időben csak 100 köbméteren felüli kapacitású kohókat építenek. így fest tehát a szocializmus nagy előnye a kapitalizmus felett, erről tanúskodik a 15 éve szabad Csehszlovákia mérlege, amely ilyen rövid idő alatt alapjaiban új társadalmi rendszert — szocializmust épített. A gépipar fedezi a csehszlovák export legnagyobb részét. Képünkön Bohumil Hájek, a Szerszámgépipari Kutató Intézet munkatársa a Kovosvit-gyár keményfémes automatikus precíziós menetvágóját ellenőrzi.
