Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
15 esztendeje szabadult fel a német nép a fasizmus igája alól Tizenöt év a nemzet és a béke szolgálatában BESZÉDES SZAMOK az NDK 7 éves tervéből Berlinnek a szovjet hadsereg által történt felszabadulásával 1945. május 8-án bekövetkezett a hitleri fasizmus teljes összeomlása és Németország feltétel nélküli kapitulációja. Véget ért a német történelem legsötétebb korszaka. A hitlerellenes koalíció győzelmével megnyílt a német nép előtt egy új, demokratikus Németország felépítésének biztató távlata. Két világháború szörnyűségei után teljes volt az egyetértés abban, hogy gyökerestül ki kell irtani a német imperializmust, militariz- must és a fasizmust, meg kell törni a monopoltőke hatalmát, valóban demokratikus rendet és új, békeszerető államot kell teremteni. Ennek megvalósítása a német nép nemzeti törekvéseinek, az évszázadok óta folytatott szociális harcok: a 16. századi parasztháború, az 1848-as forradalom, a német munkásosztály több mint egy évszázada folytatott politikai és szakszervezeti harcai követelményeinek beteljesülését jelentette. Ezekért a célokért a német nép antifasiszta, demokratikus erői is sok áldozattal járó harcot folytattak a fasizmus és a háború ellen. A győztes hatalmak 1945. augusztus 2-i Potsdami Egyezménye megteremtette a kedvező feltételeket a német nép e nemzeti és politikai követeléseinek megvalósításához: Korlátozott megszállási idő alatt számolják fel a német imperializmust, irtsák ki a fasizmust és militarizmust, törjék meg a monopóliumok hatalmát, kössék meg a béke- szerződést egy demokratikus, békeszerető, nemzetileg egyesített Németországgal, s készítsék elő felvételét a népek közösségébe — mondja a nemzetközi jogilag kötelező egyezmény. Ez példátlan lehetőséget jelentett Németország alapvető politikai és társadalmi megújhodásához. Ezt a döntő fordulatot azonban a német történelemben csupán Németország egyik részében vitték végbe. Az akkori szovjet övezetben a Potsdami Egyezmény határozatait pontosan végrehajtották. A lakosság eredményesen élt a demokratikus megújhodáshoz nyújtott lehetőségekkel. Ezzel szemben a három nyugati megszállási övezetben újra hatalomra segítették a militarizmus és' fasizmus reakciós erőit, visszaállították az amerikai monopoltőkével szövetkezett nyugatnémet tőkések hatalmi pozícióit. Németország egységének helyreállítása helyett külön nyugati államot terveztek, hogy azt bevonják az agresz- szív amerikai katonai szövetségbe. Az európai biztonság helyett, amelyet a Potsdami Egyezmény szerint egy békés, demokratikus Németország megteremtésével létre kellett volna hozni, helyreállították és még fokozták is azoknak az erőknek a hatalmát Nyu- gat-Németországban, amelyek már két világháborút készítettek elő és robbantottak ki, s Németország kettészakításával, Európa két részre osztásával a NATO által létrehozták egy új világháború veszélyes tűzfészkét. A szovjet megszállási övezetben végbement fejlődés történelmi példája annak, miként épített fel a nép akaratereje romokból és törmelékekből egy üj államot, hogyan teremtette meg abban új társadalmi rendjét. A magasabbrendű gazdasági és társadalmi rend döntő alapjait már a fasizmus alóli felszabadulást követő első hónapokban lerakták. A szovjet katonai igazgatás rtégy antifasiszta párt működésének engedélyezésével már 1945. június 10-én utat nyitott a nép demokratikus önsegélyezésé- aek. Ezek a pártok antifasiszta tömböt alakítottak, amelyen belül a felelős vezető a számszerű túlsúlyban levő és a haladást legjobban sürgető erő: a két munkáspárt, a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt Német Szocialista Egységpárttá egyesülése és egységes szakszervezetek megteremtése révén egyesített munkásosztály volt. A munkásosztály a dolgozó parasztsággal és értelmiséggel szövetségben gyors ütemben mégteremtette az igazi demokrácia, a nép uralmának gazdasági és politikai feltételeit. A Német Kommunista Párt 1945. június 11-i akcióprogramja kitűzte a jelszót a hitleri rendszer és a náci párt maradványainak kiirtására, a demokratikus szabadságjogok biztosítására, az aktív nácik és a háborús bűnösök vagyonának kisajátítására, az üzemek átadására a nép tulajdonába, a nagy földbirtokosok földjének a parasztok közötti felosztására. Ennek megfelelően megvalósult a földreform. A népszavazás alapján a konszerntulajdonosok, iparbárók, bankárok uralmát felváltotta a gazdaság államosított szektora, a kapitalista gazdaság anarchikus kon- kurrenciáját a tervgazdálkodás. A nagy iskolareform megnyitotta a főiskolák, egyetemek kapuit a munkások és. parasztok gyermekei számára. Megteremtették a demokratikus törvényességet, az egységes társadalombiztosítást. 1946 októberében már járási és tartományi gyűlési választásokra kerülhetett sor, s a megválasztott képviselők megválasztották a tartományi kormányokat, és elfogadták az alkotmányokat. Amikor 1947-ben nyilvánvalóvá váltak az amerikai imperialisták törekvései Németország tartós szétszakítására külön nyugatnémet állam létrehozásával —, akkor a Német Szocialista Egységpárt népszavazást követelt egész Németországban Németország egyesítése, egy ösz- német igazgatás azonnali beiktatása és egy központi kormány lehető leggyorsabb létrehozása mellett. Széles tömegmozgalom bontakozott ki, amely 1948 márciusában a Német Népi Tanács megválasztásához vezetett. A nyugati megszálló hatalmak azonban a külön nyugatnémet pénznem bevezetésével és egy páriámén tá- lis tanács beiktatásával bevégezték Németország kettésza- kítását: 1949. szeptember 7-én kikiáltották a külön nyugatnémet államot. Ez szükségszerűen oda vezetett, hogy a keleti övezetben a Népi Tanácsot átalakították ideiglenes Népi Kamarává, s kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot. Az első német munkás-paraszt állam fennállásának viszonylag még rövid ideje alatt nagyszerű eredményeket ért el. Az ínség és a romok, a káosz és éhezés korszakából szédületes gyorsasággal fejlődött olyan állammá, amely ma az ipari termelés tekintetében az ötödik helyet foglalja el euró- pában. A vegyiipar területén, főlég a plasztikai anyagok és szintetikus rostok terén vezető szerepet játszik a világon. Az acélipar termelése tíz év alátt megtízszereződött. Hajógyáraiban 10 000 tonnás motoros teherhajók épülnek. 1957 végén Drezda közelében üzembe helyezték az első német atomreaktort, 1958-ban az NDK első ciklotronját. A Berlin közelében épülő atomerőmű 1961-ben szolgáltatja az első áramot. Az NDK területén vannak Európa legnagyobb uránlelőhelyei, ez a szocialista tábor valamennyi állama számára szilárd alapot biztosít az atomenergia békés célokra való felhasználásához. Mezőgazdaságában befejeződött a nagy fordulat, a parasztok áttérése a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. Kulturális forradalma ugyancsak jelentős eredményeket hozott. A felsőbb iskolák tanulóinak 60 százaléka munkás- vagy parasztszármazású, 90 százaléka részesül ösztöndíjban. Ezernél több diákja tanul külföldön, ugyanakkor 1600 külföldi diák tanul az NDK 46 egyetemén, főiskoláján. Az NDK-nak ma már 13 állammal van diplomáciai kapcsolata, 180 nemzetközi szervezetben vesz tevékenyen részt, s 400 nemzetközi kereskedelmi szerződés keretében folytat — nem utolsósorban a lipcsei vásárok hatására — rohamosan növekvő árucsereforgalmat. Sok gyártmányával világviszonylatban is vezető helyen áll. Tekintélyét az is növeli, hogy az első német munkás-paraszt állam megalakulásának első pillanatától kezdve következetesen kiállt a béke mellett, továbbá az a segítség, amelyet a még gyarmati sorban szenvedő népeknek, valamint a fiatal ázsiai és afrikai nemzeti államoknak nyújt Hét év alatt 750 000 új lakás A második világháború alatt a mai Német Demokratikus Köztársaság területén kb. 620 000 lakás teljesen elpusztult, további 200’ 000 pedig súlyosan megsérült. A lakásínség roppant nagy volt. 1957 december végéig kb, 414 000 lakást építettek fel újonnan, illetve állítottak helyre. 1952-ig a helyre- állítás, 1953-tól az új lakások építése állt az előtérben. Az 1958-ban kezdődött hétéves terv 1965-ig 750 000 lakás átadását irányozza elő — ebből 691 000 újonnan ékített lakás, 81000 pedig át- és kiépítéssel nyert lakás lesz. Kelet-Berlinben a hétéves terv időszaka alatt 77 000 új lakást építenek. 65 százalékkal növekszik a reálbér A hétéves terv az NDK munkásai reálbérének 60—65 százalékos fokozását irányozza elő. Ezt egyrészt a bérek emelésével, másrészt az árak további csökkentésével érik el. Az öregségi járadékot fokozatosan 50—55 százalékkal növelik. 1959-ben átlag 10 márkával emelték az öregségi járadékokat. 11 000 új orvos 1965-ig Az egészségügyi személyzet számát és szakmai színvonalát tovább emelik. 1958-tól 1965-ig az NDK-ban több mint 11000 orvos fejezi be tanulmányait, és kezdi meg 30 000 szakiskolát végzett ápolónővel, csecsemőgondozónővel és orvostudományi-technikai asszisztenssel együtt munkáját az állami egészségügy területén. Üj poli- klinikák és rendelőintézetek építésén túlmenően 13 000-rel fokozzák a kórházi ágyak számát, úgyhogy 1965-ben 10 000 lakosra számítva több mint 120 kórházi ágy áll rendelkezésre. Lakóházépítés előre gyártott nagyelemekkel. Szerető gondoskodás az idősekről Tavaly nyílt meg Lipcsében a »Martin Andersen Nexő« Intézet — az NDK legnagyobb szociális otthona öregek számára. Ebben a korszerűen berendezett épületkomplexumban 1160 idős ember pihen gondtalanul és kellemesen élete alkonyán. Az NDK kormánya 5,6 millió márkát bocsátott rendelkezésre az intézet építéséhez. Ez csak egyike az utóbbi években készült szép otthonoknak. Így például 1959 decemberében Klausaban nyílt meg egy otthon egyedül álló idős emberek részére. Itt 114-en találtak kellemes otthonra. Központi fűtéses, egyágyas szobák, amelyeket a lakók még egyéni ízlésüknek megfelelően térítőkkel, kis párnákkal stb. kicsinosíthatnak, tágas társalgó, rádió, televízió, könyvtár, bőséges, változatos koszt, gondos orvosi kezelés — nem csoda, hogy a lakók jól érzik magukat ugyanúgy, mint a többi otthon lakói is. A kormány nagy ösz- szegeket biztosít arra, hogy az egyedül álló idős emberek munkás életük alkonyán is részesülhessenek a szocializmus vívmányaiból. „HA CL ARÁNK LÁTHATNÁ... Hányszor mondják ezt idősebb nők a Német Demokratikus Köztársaságban! Igen, ha Clara Zetkin, a nemzetközi nőmozgalom lómglelkű harcosa láthatná, hogy az, amiért »Gleichheit« (Egyenlőség) című lapjában, szám.talan hazai és külföldi találkozón oly állhatatosan síkraszállt: a nők egyenjogúsága az első német munkás-paraszt államban már rég megvalósult. Ha láthatná, hogy a . nők egyenlő munkáért a férfiakéval egyenlő bért kapnak, hogy a nők tízezrei vesznek aktívan részt a szocializmus építésében mint brigádvezetők, mesterek, mérnökök, részleg- és üzemvezetők, mint polgármesterek, orvosok, főorvosok. Láthatná, hogy a Népi Kamarában a nép 466 képviselője közül 114 nő, hogy 649 asz- szony és leány a kerületi tanácsok, 2429 a körzeti tanácsok, 25 109 a városi és községi népképviseletek tagja. 859 női polgármester van az NDK- ban, A bírák 26,8 százaléka, az államügyészek 23,3 százaléka nő. Az igazságügyminiszter nő. 1958 végéig, az ötéves terv befejeztéig 101 764 nőt tűntettek ki az »ötéves terv élmunkása« kitüntetéssel, 358-an kapták meg az »érdemes élmunkás«, 22-en a »Munka f!o- se-< kitüntetést s öten a »Munka Zászlaja« érdemrendet. Az NDK-ban jelenleg 15 400 nőbizottság működik összesen kb. 85 000 taggal. Az 1959. évi szakszervezeti választások óta 314 065 nő dolgozik mint szak- szervezeti funkcionárius. 185 nő kapta meg eddig a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének legmagasabb kitüntetését, a Fritz Heckert-érmet. Az NDK-ban az összes foglalkoztatottak 43,5 százaléka nő. A szocialista iparban dolgozó nők 19 százaléka már szakmunkás. A nők tehát hatékonyan közreműködtek az eddigi eredmények kivívásában, s ugyanolyan lendülettel segítik az új élet kialakulását, s még gazdagabb jövő megteremtését. A munkás-paraszt állam nagy összegeket fordít a nők életének további könnyítésére. 1959-ben 4380 önkiszolgáló és 6268 részben önkiszolgálásra berendezett bolt és étterem volt az NDK-ban. 1965-ben a nők már az élelmiszer 80 és az iparcikkek 50 százalékát vásárolhatják önkiszolgáló boltokban és éttermekben. Ezenkívül jelentősen kibővítik a készételszolgáltatás rendszerét, hogy még több háztartás kaphassa házhoz szállítva a változatos étlap alapján megrendelt ebédet, vacsorát. Torrábbi nagy állami mosodák épülnek. 1958-ban az NDK- ban 7551 óvoda volt 365 096 férőhellyel 3—6 évesek számára. 1965-ig 130 000 új férőhelyet teremtenek, úgyhogy minden ezer gyermek közül 608-nak jut hely óvodában. Az iskolai napközi otthonok férőhelyeinek számát 326 000-rel növelik 1965-ig. Ezekben 6—14 évesek részesülnek gondos ellátásban, kapnak segítséget a tanuláshoz. Igen, ha Clara mindezt látná, hogy örülne a szíve! S hogy elszorulna a szive, ha látná, hogy kettészakított hazájának másik részében a nők még mindig lényegesen kevesebbet kapnak azonos munkáért, mint a férfiak, így például az élelmiszeriparban a férfiak átlagos bruttó órabére 2,33 márka, a nőké csak 1,45 márka. A szövetségi gyűlés 515 képviselője közül csak 48 nő, a bírák közül mindössze 2,5 százalék a nő. S így lehetne sorolni tovább. Egy ország — két világ, s a ’övő azé, amelynek építésében a felszabadult, egyenjogú nők is erőteljesen közreműködnek. A burgonyakombájn egy műszakban két hektár földről szedi ki a burgonyát, g a mellette futó teherautóba önti.
