Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 91. szám. ÁRA 60 FILLÉR MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Cserbenhagyta áldozatát egy gázoló orvos (4. 0.) KULTURÁLIS MELLÉKLET (5—6. Rejtvény — humor (7. o.) Vasárnap, 1960. április 17. ::::: Ötmillió forintos építési programot valósítanak meg saját erőből a barcsi járás tsz-ei A barcsi járás 23 régi, 10 új és felfejlődött közös gazdasága tízmillió forint állami támogatást kap az idén az építkezésekhez. A termelési tervek elkészítésekor már számba vették a tsz-ek az építkezésekhez szükséges saját erőt, aminek értéke kb. ötmillió forint. A legtöbb szövetkezetben kialakították az építési brigádokat. A télen az építkezésekhez szükséges fát kitermelték és feldolgozták. Az építkezéseket már az elmúlt hónapban megkezdték. A rinyaújlaki Haladás Tsz építőbrigádja 40 férőhelyes szarvasmarha-istállót készít átalakítással. A ladi Zrínyi és a he- resznyei Petőfi Tsz építőbrigádjai 50—50 férőhelyes szarvasmarha-istálló átalakításán dolgoznak. A szuloki Rákóczi Tsz például 50 férőhelyes tedik Pártkongresszus Tsz 250 férőhelyes süldőszállást, a babó- csai Űj Világ 400 férőhelyes sertéshizlaldát, a barcsi Vörös Csillag pedig 900 férőhelyes sertéshizlaldát épít saját erőből. Az építkezéseiket az új és felfejlődött termelőszövetkezetekben még ebben a hónapban be akarják fejezni, hogy az új takarmányra májusiban már össze tudják vonni az állatállományt. Gépesítették a kukoricatermelést a ráksi Új Életben sertésfiaztatót, a bélavári HeEz év végéig minden falusi könyvtárat átadnak a tanácsoknak Kísérletképpen a múltban néhány megyében a falusi könyvtárakat átadták a helyi tanácsoknak. A kezdeményezés jól bevált. Most már kilenc megye példája is bizonyítja, a könyvtáraknak is javára vált a csere. Az idén a hátralévő tíz megyében kerül sor az átadásra, s az év végére már valamennyi falusi könyvtárról a tanácsok gondoskodnak. A Művelődésügyi Minisztérium ezenkívül ebben az évben Nógrád, Hajdú és Békés megyének összesen 40 000 kötet könyvet juttat a könyvtárak állományának gyarapítására. (MTI) (Tudósítónktól.) A talajhőmérséklet 12 fok. Erre vár talc a ráksi Űj Élet Tsz-ben, hogy megkezdhessék a kukorica vetését. Az elmúlt napokban 40 holdas táblában földbe került a hibrid-vetőmag. Négyzetesen vetették el. — Még 200 holdat vetünk négyzetesen. Ez kukoricavetésünk 80 százalékát jelenti. a négyzetes vetéssel tudjuk biztosítani a többtermelést és csökkenteni az önköltséget, vagyis a ráfordítást. Ügy is mondhatnám, teljes mértékben gépesítettük a kukoricatermelést — közölte Walter Imre, a tsz elnöke. Előzetes és részletes számítást végeztek a ráksi szövetkezetben. A múlt évben 12 munkaegységet fordítottak egy hold kukorica megmunkálására. Most 4 munkaegység jut a kézi erőre. Holdanként 208 forinttal csökkenti a termelési költséget a négyzete vetés és a gépi növényápolás. Ez 50 ezer forint megtakarítást jelent a közösnek. Sikeresen kezdte a közös munkát a kaposvári termelőszövetkezet Kaposvár fiatal közös gazdasága, a Latinka Sándor Tsz | friss erővel indult a közös munka első tavaszába. A tagság szorgalmának máris jelentős kézzelfogható eredményei vannak. A nagy család összefogásáról tanúskodik, hogy idejében egybegyűlt az összes vetőmagjuk, sőt kukoricából a kétszeresét adták, hogy hibridre cserélhessék. Eredménnyel járt a kutatás A Babócsai Állami Általános Iskola úttörőcsapatának régész őrsét már régóta fűtötte a vágy, hogy az iskola melletti egykori várromok között kutathasson. De nemcsak az ers, hanem a felnőttek is örömmel vettek részt ebben a munkában. Az ásatást Bogdán János tanár vezette. Mivel nem állt rendelkezésükre a vár építési rajza, a falak mellett kezdték meg az ásást. Az első kísérletek nem jártak ugyan eredménnyel, de az utána következők annál inkább. A régész őrs tagjainak ásói nyomán a felszínre került több ágyúgolyó, az egykori vártemplom félhold alakú díszítése, több cserép-pipa, különböző szerszámok, csatabárdok, Ferdinánd-korabeli pénzek és egy 1556-ban készült várágyú. Az úttörők a talált tárgyakat az őrs szobájában helyezték el, s a várban tovább folytatják az ásatást. Ügy tervezik, hogy csapatmúzeumot létesítenek, Bognár János tanár és a régész-őrs tagjai az ásatás talált ágyúcsövet és tárgyakat szemlélik. A jó idő beköszöntésével megindult a munka. Ez ideig 220 hold visszamaradt földet szántottak fel. Tervükben 50 hold cukorrépa termelése szerepel, s 5l holdon vetettek répamagot. Ugyanez a helyzet a burgonyánál: 30 helyett 32 holdon ültették el a gumókat. 10 hold zabjuk is régóta a földben van. 300 holdra hordták ki az istállótrágyát, és 270 hold őszi kalászost fejtrágyáztak. A na- j pókban 40 hold lucernát akar- j nak vetni. 190 hold kukoricá-1 juk alá elkészítették a talajt. 18 holdas kertészetük első termékeiből már minden bi-! zonnyal sokan fogyasztottak j Kaposvárott, ök adták a váNagygyűlésen találkozott dr. Szukarno a budapesti dolgozókkal ★ ★ ★ Dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke szombaton délelőtt a Sportcsarnokban nagygyűlésen találkoz >tt a budapesti dolgozókkal. A nagygyűlést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A feldíszített Sportcsarnokban hosszan tartó taps, éljenzés fogadta a kedves vendégeket. Dr. Szukarno elnökön kívül a nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Szubandrio külügyminiszter, dr. Szuharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, valamint B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, a Né. köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Fe- renc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Biszku Béla, Benke Valéria, Incze Jenő, dr. Sík Endre miniszterek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. Az indonéz himnusz elhangzása után KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte az indonéz államfőt, a vendégeket. Ezután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet. ★ * ★ Kállai Gyula beszéde rosban először megjelent salátát, zöldhagymát, retket. A tüskevári állomásnál és a Füredi—Arany utca sarkán elárusító-bódét aikamak felállítani, ahol terményeik egyrészét értékesítik. A homokbánya megnyitása óta a fuvaros részleg már 70 ezer forint jövedelmet hozott a termelőszövetkezet kasszájába. Ügy döntöttek, hogy pénzelőleget először májusiban osztanak azoknak, akiiknek számottevő munkaegységük lesz. A szövetkezet állattenyésztése is kezd kialakulni. 175 sertést és 10 marhát hizlalnak szerződésesen. Megyei viszonylatban is szép célkitűzésnek számít az anyakocafejlesztési tervük. 14 kocájuk volt az alakuláskor, 9-et vásároltak, 15-öt pedig saját maguk szándékoznak nevelni. Most dolgozzák ki a premi- záLásd rendszert. A kertészet premizálási tervét már jóváhagyták. Az elvégzett munka, a tagok szorgalma bizonyítja: arra törekednek a Latinka Szövetkezetben, hogy minél szebb eredményeket tudjanak fe'mu- tatni, s ezzel együtt minél nagyobb egyéni jövedelemhez jussanak* A magyar dolgozó nép minden rétegét magában foglaló Hazafias Népfront-mozgalom nevében meleg szeretettel köszöntőm dr. Szukarno elnök urat — mondotta Kállai Gyula (taps) —, az indonéz nemzet kiemelkedő képviselőjét és a kíséretében megjelent többi indonéz barátunkat. Nagy öröm számunkra, hogy önök ellátogattak hazánkba. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy tárgyalásokat folytassunk, és újabb szálakkal fonjuk szorosabbra a magyar és az indonéz nép barátságát. Népünkben mély rokonszenvet s nagy örömet keltettek Szukarno elnök úrnak a repülőtéren elmondott szavai: »Azért jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz és a magyar nép barátságának erősítéséhez.« (Viharos taps.) Ugyanakkor ön arra kért bennünket, hogy az igaz barátság jeleként önt ne kegyelmes úrnak, hanem Kar- no testvérnek szólítsuk. (Taps.) Tiszta szívvel üdvözöljük Bung Karno, Karno testvér e szavait. Kijelenthetem, a magyar nép és vezetői maguk is mindent megtesznek, hogy tovább erősítsék kapcsolataikat és barátságukat a szabadságszerető indonéz néppel és vezetőivel. Az Indonéz Köztársaság sok ezer kilométerre fekszik a Magyar Népköztársaságtól, sok hegy és tenger választja el egymástól országainkat. De ismerős előttünk az indonéz nép mélytartalmú mondása: lehet a szemünktől messze, de közel a szívünkhöz. Teljesen egyetértünk ezzel a bölcs mondással. Más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a társadalmi berendezkedésünk, de népeink múltját, jelenét és jövőjét megannyi közös vonás jellemzi. És ami a legfontosabb: korunk nagy alapvető kérdéseinek megíté'és-ben egyetértés van közöttünk. Népeinket egybefűzi a nemzeti függetlenségért és a felemelkedésért folytatott évszázados harc. Az Indonéz Köztársaság népei csaknem négy évszázadon át sínylődtek a gyarmattartó kizsákmányo- lók uralma alatt, miként Magyarország is 400 éven keresztül szenvedte a félgyarmati sorsot, más ország elnyomó hatalmát. 1945-ben kiáltották ki Indonézia függetlenségét. (Taps.) 1945-ben, tehát ugyanabban az évben lett újra szabad és független a mi országunk is. (Taps.) Ezért érezzük át és támogatjuk az indonéz nép harcát függetlensége megszilárdításáért, nemzeti felemelkedéséért. Ez a harc még nincs befejezve. Az imperialisták ma sem mondtak le arról, hogy visszaállítsák uralmukatóa felszabadult népek felett. Ezért törtek fegyveresen a fiatal indonéz államra, s ezért igyekeznek gazdasági, politikai és katonai eszközökkel, ellenforradalmi lázadás szervezésével, gyilkos merényletek kísérletével megakadályozni az indonéz nép felemelkedését. Ezért kellett nemrégiben a mi népünknek is elszánt fegyveres harcban megvédelmezni szabadságát és függetlenségét. Ezek a mesterkedések megtörtek és megtörnek népeink akaratán. Az imperializmus elavult erőinek — ha keserű szájízzel is — tudomásul kell venniük, hogy a régi világot sem az egyik, sem a másik országban visszaállítani többé már nem lehet. (Taps.) Az Indonéz Köztársaság is, a Magyar Népköztársaság is az imperialisták mesterkedései ellenére is él és virul, mégpedig úgy él, ahogy azt. az egyedül illetékes hatalom: saját népünk akarata megszabja. (Taps.) Ezután Kállai Gyula rámutatott: Napjainkban a gyarmati rendszer — a kapitalista világnak, az úgynevezett művelt Nyugatnak ez a szégyene — a nemzeti öntudatra ébredt népek csapásai alatt úgy omliK össze, mint a kártyavár; napról napra úgy zsugorodik ösz- sze, hogy a végén semmivé váljék, mint a szamárbőr Balzac híres regényében. Nincs olyan erő, amely képes megállítani a népek felszabadulásának hatalmas áradatát. Ez korunk történelmének egyik legjelentősebb folyamata. Az imperializmus gyarmati rendszere ellen vívott harc élén olyan hatalmas népek állnak, mint Kína, Indonézia és India. A még fel nem szabadult népek példaként tekintenek rájuk a felszabadulásért folytatott küzdelmükben. A gyarmatosítók erői sok mindent megpróbálnak, hogy uralmukat fenntartsák. Dél-Afrikában például a XIX. századbeli gyarmatosítás klasszikus eszközével, a sortűzzel, a faji üldözéssel igyekeznek gátat vetni a fekete Afrika felszabadulásának. Másutt új gazdasági és politikai eszközöket és formákat keresnek a gyarmati rendszer életének meghosszabbítására. Egyesek -a kommunizmus rémével« ijesztgetik a gyarmati népeket, hogy eközben eltereljék a figyelmet magukról, egy új gyarmati rendszer megteremtésére irányuló terveikről. Meggyőződésünk* hogy ezek is hiábavaló törekvések; a gyarmati rendszer ideje lejárt, nincs messze az a nap, amikor a népek önmaguk döntik el, milyen rendszerben kívánnak élni, s a gyarmati rendszer örökre eltűnik a Föld szánéról. (Taps.) A mi népünk, a magyar nép* miután a hatalmas Szovjetunió segítségével lerázta magáról a külső és belső elnyomóit igáját, a szocializmus építésében találta és találja meg a nemzeti felemelkedés útját, ezen az úton ért el elismerésre méltó eredményeket. Kállai Gyula ezután ismertette népünk gazdasági és kulturális eredményeit, s hangsúlyozta: népünk szilárdan halad tovább a szocializmus útján, mert az elmúlt 15 évben meggyőződött arról, hogy számára ez a felemelkedés útja. A szocializmus és a dolgozó magyar nép elválaszthatatlanul összeforrt egymással. Majd hangoztatta Kállai Gyula: Nagy örömünkre szolgál, hogy a szabadságát visszanyert indonéz nép is sikerrel fejleszti országa gazdaságát és kultúráját. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a sikerek és eredmények mind nagyobb számban jelentkeznek a jövőben, hiszen minden előfeltétele megvan az indonéz nép gyors felemelkedésének. Vannak természeti kincsei, és ami a legfontosabb, a legnagyobb kincs: vannak az imperializmus ellen, a gazdasági és kulturális felemelkedésért csatasorba álló milliós dolgozó tömegei. Vannak az országnak nagy ál- lamférfiai — amilyenek a körünkben időző Szukarno elnök úr és munkatársai, akik nagy tudásukat, harcos életük gazdag tapasztalatait a legma(Folytatás a 2, oldalon-]) j
