Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

SOMOGY! NÉPLAP 2 Péntek, 1960. április 15. Szukarno elnök Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) tussal, szavakkal, amelyek i sokszor nem fejezik ki tökéle­tesen érzéseinket. Immár má­sodízben vagyok ezen a repü­lőtéren. Egy évvel ezelőtt csu­pán néhány óráig tartózkod­tam itt. Most, másodízben ki­fejezetten azzal a szándékkal jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz és a magyar nép ba­rátságának erősítéséhez. (Nagy taps.) Amott olvasom a feliratot — és bocsássanak meg, ha a kiej­tésem nem helyes — éljen az indonéz—magyar barátság! (nagy taps), de szerencsére ott állt ennek a magyar mondat­nak a fordítása is: Hidup per- sahabatan Hongaria—Indoné- sia. És ezért jöttem ide, hogy megszilárdítsam ezt a barátsá­got. Amott pedig azt olvasom: Szukarno elnököt. Ez azt hi­szem, én vagyok (derültség, taps). Presiden Szukarno. Előt­te pedig ott áll: 'üdvözöljük kedves vendégünket. Most ol­vasom ennek fordítását a mi nyelvünkön: Selamat datang tarnu tertjinta presiden Szu- kamo. Tertjinta annyit jelent, szeretett. Igen, magyar bará­taim, ha valóban szerettek en­gem, ne hívjatok kegyelmes elnök úrnak, vagy Szukarno elnök úrnak. Ha én Indonézia elnöke vagyok, ez azért van, mert népem így; akarja. Né­pem nélkül semmi sem va­gyok. Népem nélkül én csak egy ember vagyok a sok kö­zül. Ezért kérem, ne hívjanak Szukarno kegyelmes úrnak, hanem egyszerűen Bung Kar- no-nak, Kamo testvérnek. (Nagy taps.) ' Mindössze három napig tar­tózkodom itt, hogy azután to­vább menjek más országokba. Világkörüli utammal küldetést töltök be. Barátság a nemze­tek között, szabadság és igaz­ság, bókp világbéke mindörök­re! Ez utazásaimnak célja. A nagy tapssal fogadott be­széd után Szukarno elnök Do­bi István társaságában elha­ladt a repülőtér betonján fel­sorakozott dolgozók hosszú so­rai előtt és barátságosan kö­szöntötte őket. A fővárosi dol­gozók meleg szeretettel, éljen­zéssel, magyar és indonéz nem- zetiszínű zászlókat lengetve köszöntötték Szukarno elnököt. A sorokból egyszerre csak indonéz üdvözlés hallatszott. Pacsai István, a Csepel Motor­kerékpárgyár dolgozója, aki mint szerelő hosszabb időt töl­tött Indonéziában, üdvözölte anyanyelvén az elnököt, s az­iránt érdeklődött, meddig tar­tózkodik Magyarországon. Szu­karno elnök az üdvözlésre ba­rátságosan azt válaszolta, hogy három napig. Azután, hogy az elnök kö­szöntötte a dolgozókat, újabb kedves epizód játszódott le a repülőtéren. Szukarno elnök a Kaffka Margit Leányotthon úttörőit üdvözölte. A repülőtéri fogadtatás be­fejezéséül a díszőrsóg díszme­netben vonult el Szukarno el­nök előtt. Az indonéz államfő Dobi István társaságában nyitott gépkocsiba szállt és szállására, a margitszigeti Nagyszállóba hajtatott. Az útvonalon rend­őri motorosok díszalakulata kí­sérte az elnököt. A gyorsforgalmú úton, az Üllői úton, a Könyves Kálmán körúton, a Hungária körúton, a Vorosilov úton, a Hősök te­rén, a Népköztársaság útján, a Bajcsy-Zsilinszky úton, az Al­kotmány utcában, a Kossuth Lajos téren, a Balassa Bálint utcában, a Margit hídon és a Margit szigeten, az út mentén végig több mint százezren vár­táik Szukarno elnököt és kö­szöntették meleg szeretettel. (MTI) Magyar párthíildöttség utazott a Belga Kommunista Párt XIII. kongresszusára Csütörtökön a Belga Kom­munista Párt XIII. kongresz- szusára Brüsszelbe utazott Rónai Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Lajti Tibor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője. (MTI) „Afrika legközelebbi jövője a néger nép forradalma“ Szovjet kormányküldöttség utazik Tógába Moszkva (TASZSZ). Április 27-én függetlenné válik Togo gyámsági terület. Az ezzel kap­csolatos ünnepségekre Moszk­vából szovjet kormányküldött­ség utazik Loméba, Togo fővá­rosába. A küldöttség vezetője Mitrzo Rahmatov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökhelyettese, a Tadzsik SZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke. (MTI) A német kérdés a washingtoni külügyminiszteri tanácskozáson Washington (Reuter). Nyu­gati tudósítások szerint az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tánnia; Franciaország és Nyu- gat-Németország külügymi­nisztere szerdán Washington­ban egyetlen ülésen megálla­podott a csúcsértekezleten Né­metország és Bellin kérdésé­ben folytatandó politikában. A Reuter tudósítója úgy ér­„A csúcsértekezlet állandó intézmény lett" — írja a New York Herald Tribune New York (Reuter). A New York Herald Tribune párhu­zamot von az 1955-ös és az 1960-as csúcstalálkozó között. ». . .Ma megfontolt és hig­gadt léptekkel haladunk a csúcstalálkozó felé — írja a ram és olyan gondosan foglal­koztak a májusban Párizs­ban megvitatandó kérdésekkel, hogy a csúcsértekezlet — ta­lán szabad ezzel a kifejezéssel élni — állandó intézmény lett.-« tesült, hogy a szerda délelőtti ülésen jóváhagytak egy ok­mányt, amely »-a német prob­léma bizonyos vonatkozásai­nak több alternatíváját tartal­mazza«. Az eszmecsere során Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter egy-két kérdés­ben ellenvéleményt hangozta­tott a nyugati munkacsoport által kidolgozott javaslatokkal szemben. E kérdésekben vagy módosították a munkacsoport javaslatait, vagy a kérdéseket a munkacsoport elé utalták to­vábbi megvitatásra. Felmerült az ENSZ »berlini jelenlétének« kérdése, de állí­tólag csak mellékesen, többé- kevésbé a különféle lehetséges megoldások függelékeként. A szerda délelőtti ülésről el­hangzott kijelentésekből kitű­nik, hogy a nyugati megszálló hatalmak »változatlanul hűvö­sen kezelik Adenauernek a berlini népszavazásra tett ja­New York (UPI—Reuter). — Azért vagyunk az Egyesült Államokban, hogy az ameri­kai közvélemény támogatását kérjük az afrikai népek füg­getlenségükért folytatott har­cához — mondotta dr. Has­tings Banda, a nyaszaföldi és Kenneth Kaunda, az észak- rhodéziai szabadságmozgalom vezetője csütörtökön New Yorkban tartott sajtóértekez­letén. Hastings Bandát felkérték, mondja el véleményét Afrika legközelebbi jövőjéről. —... Ez a jövő a néger nép forradalma — mondotta, majd megjegyezte: »A forradalmon nem értem szükségszerűen a gépfegyverek megszólaltatá­sát, vannak más módszerek is. A négerek például sztrájkba léphetnek, és megtagadhatják a munkát a fehér embertől.« A dél-afrikai eseményekről a következőket mondta: »Ha a négerek nem hajlandók dolgoz­ni a Dél-Afrikai Unióban, az egész ország élete megbénul.« Kijelentette, lehetséges, hogy »elérkezik az a pillanat, ami­kor az emberek már annyira kétségbeesnek ,hogy hajlandók szembenézni bármivel« — Mindkét politikus hangoz­tatta, azonnal fel kell oszlatni Nyaszaföld és Rhodézia ál­hér emberek erőszakolták rá e területek néger lakosságára, hogy megakadályozzák a füg­getlenség valóra váltását. Dr. Banda szerint helyes megoldás lenne, ha Nyaszaföld Észak-Rhodéziához és Tanga- nyikához, sőt esetleg vala­mennyien a Kongó Köztársa­sághoz tartoznának egy közös lamszövetségét, mert azt fe- 1 független államban. (MTI) Kigyullad! a fokvárosi parlament egyik Épületszárnya Miért bírálja London és Washington a dél-afrikai kormányt „Engedjétek hozzám a kisdedeket.. Nixon alelnök, aki a Re­publikánus Párt' elnökjelölt­je, a következő választások­ra szükségesnek tartja, hogy még a legifjabbakat is meg­nyerje magának. Éppen ezért a Westinghouse televíziós társaság műsorában »mese­délutánt« rendezett kicsinyek számára. Az alelnök a tele­vízió kamerája előtt maga köré gyűjtötte kislányát és annak néhány barátnőjét és — előzetesen kioktatta őket, hogy elragadtatott csodálat­tal figyeljenek mesélő sza­vára. A Newsweek a Nixon-féle mesedélutánról beszámolva nem mulasztja el megemlí­teni, hogy mielőtt a , televí­ziós felvétel megkezdődött, a titkosrendőrség ügynökei ter­mészetesen alaposan átkutat­ták a helyiséget, és a fote­lok, asztalok alá is bekukucs­kálva győződtek meg róla, hogy »bűnös kezek« nem ké­szülnek-e megrontani Nixon találkozóját a kicsinyekkel. Fokváros (MTI). A Reuter- iroda jelenti, hogy szerdán es­te kigyulladt a dél-afrikai par­lament egyik épületszárnya. A tűzoltóság hamarosan lokali­zálta a tüzet, s az komolyabb károkat nem okozott. Verwoerd miniszterelnök ál­lapota változatlan, és még nem tudják, mikor távolítják el áll­kapcsából a revolvergolyót. Bizonytalan, hogy mikor veszi át hivatalának vezetését. Az AP tudósítója hosszabb összefoglaló jelentésében azt írja, hogy a dél-afrikai meg­mozdulások hullámai úgy lát­szik lecsillapodtak, de a tö­meg nyugtalanságának egyet­len okát sem szüntették meg. Az állambiztonsági rendőrség éjjel-nappal folytatja a házku­tatásokat és a letartóztatáso­kat. A sharpeville-i tömegmé­szárlás ügyében indított vizs­gálatot egy hétre felfüggesz­tették. London. Macmillan angol miniszterelnök szerdán adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ostobaság lenne, ha Ang­lia leplezni próbálná, mennyi­re nem ért egyet a dél-afrikai kormány politikájával. Moszkva. A Novoje Vremja hírmagyarázatot fűz a dél-af­rikai hatóságok vérengzéséhez. A lap különösnek tartja, hogy az Egyesült Államok és Anglia — jóllehet gyakran minden lelkiismeretfurdalás nélkül fo­lyamodik erőszakhoz az elnyo­mott népekkel szemben — most bírálja a dél-afrikai kor­mány eljárását. Ennek nyomós oka van. A dél-afrikai kor­mány fajüldöző politikája ugyanis veszélyezteti London és Washington dél-afrikai gaz­dasági érdekeit. Sőt kudarccal fenyegeti az angol és az ame­rikai gyarmati stratégiát egész Afrikában. A gyarmati straté­giában és taktikában mutatko­zó nézeteltérések ellenére azonban az angol, az amerikai, a dél-afrikai imperialisták egységesek abban a törekvé­sükben, hogy folytatják Afrika népeinek kizsákmányolását. Szörnyű állapotok az algériai „átcsoportositási táborokban“ Párizs (MTI). A France Soir hosszú riportban számol be az algériai »átcsoportositási tábo­rokban« uralkodó szomorú ál­lapotokról. »Az őrtornyok árnyékában másfél millió férfi, asszony és gyermek él kábult tompaság­ul algériai nemzeti felszabadító hadsereg közleménye Kairó (Űj-Kína). Az algé­riai nemzeti felszabaoitó had­sereg főhadiszállása a követ­len. 39 esetben támadtak meg ellenséges autókaravánokat, és 56 szabotázsakciót hajtottak kező közleményt adta ki az! végre Algériában. A francia április 3-a és 12-e között foly­tatott katonai tevékenységről: Algériai egységek az emlí­tett időszakban 25 támadást intéztek francia katonai őrsé­gek és megerősített állások el­fegyveres erők 1166 katonát vesztettek, köztük 761 halottat. 54 francia katona teljes felsze­reléssel átállt az algériai nem­zeti felszabadító hadsereg ol­dalára, (MTI) ban« — írja a lap. Emlékeztet a France Soir arra, hogy két évvel ezelőtt határozta el a francia vezérkar, »átcsoporto­sítja« a muzulmán lakosság egy részét, hogy eredménye­sebben harcolhasson a felkelés ellen. A katonai hatóságok szerint csak úgy lehet végezni az al­gériai felkelőkkel, ha meg­fosztják őket a lakosság támo­gatásától. Az átcsoportosítás lassanként olyan méreteket öl­tött — állapítja meg a lap —, hogy ma már Algéria falusi lakosságának több mint egy­negyedét érinti­vaslatát«. (MTI) lap —, s ez teljesen különbö- vwvw wwwvwwwwwwwwvwwvwifiw v^wa\wv-,.w<,.vawvvwwav. zik attól a lázas sietségtől,; amely öt évvel ezelőtt össze­hozta a Keletet és a Nyugatot a genfi tárgyalóasztalnál.« »Az idegtépő feszültség és az izgatottság elmaradásának egyik oka, hogy a közvélemény 1960 csúcsértekezletét nem te­kinti a. világ megmentésére tett kétségbeesett erőfeszítés­nek. amelytől az emberiség sorsa függ...« »A leszerelés esélyei pozi­tívabbak. A megvitatásra ke­rülő kérdések közül ebben a kérdésben van a legtöbb meg­oldási lehetőség...« »A csúcsértekeziet más lég­körének további oka, hogy a múlt esztendőben olyan gyak­Franeiaország föld alatti atomrobbantásra készül Párizs (MTI). A francia atemerőbizettság szerdán kö­zölte, tanulmányozza annak lehetőségét, hogy föld alatti atomrobban-tást hajtson végre Korzika szigetén. Az atomerobizottsághoz kö­zel álló körök szerint a terv elfogadása esetén »kis erejű vegyi vagy nukleáris robban­tásokat végeznének Korzika szigetén az a ! omrobba ni ások észleléséhez szüksége® tapasz­talatok bővítése céljából«. 1917. július 7-én (20-án) az Ideiglenes Kormány paran­csot adott ki Lenin letartóz­tatására. Lenin fejére nagy díjat tűztek ki. A rendőrko- pók és a provokátorok min­denütt Lenin nyomait szag­lászták. Lenin kénytelen volt ideiglenesen külföldre távoz­ni. Ivanov névre szóló ira­tokkal felszerelve fűtőnek öltözött, és egy mozdonyon átlépte a finn határt. Elein­te Jalkala falucskában, majd Helsinkiben, a Blumquist- család házában telepedett le. Blumquisték szeretettel fogadták Vlagyimir lljicset, és lakásukon rejtegették az Ideiglenes Kormány kopói elöl. Arthur Blumquist moz­donyvezető 1951-ben meg­halt, de felesége, Emília Blumquist még él és egész­séges. S4 esztendős, mégis fürge, jól érzi magát. Emília Blumquist a Hel­sinki közelében fekvő festői helyen épült aggok házában fogadott bennünket egysze­rű, kényelmes szobájában. Őszinte örömmel idézte fel lljiccsel kapcsolatos emlé­keit: — Csak annyit tudtunk, hogy lakásunkon néhány ^ napra megszáll egy vendég, Kedves vendég írta: N. MAKEJEV akire ügy kell vigyáznunk, 'mint a szemünk fényére. Persze akkor fogalmunk sem volt . róla, hogy Lenin volt ez az elvtárs. Amikor vendégünkkel kö­zelebbről megismerkedtünk, mindenekelőtt azt éreztük, hogy nemes lelkű emberrel állunk szemben. Lenin igen figyelmes, tapintatos volt az emberek iránt. Jelenléte so­hasem volt terhére mások­nak. Sokat dolgozott. Most már tudjuk, hogy részben la­kásunkon írta »Állam és for­radalom« című halhatatlan művét. (Vlagyimir Iljics ké­sőbb a könyv egy dedikált példányával megajándékozta a Blumquist-családot.) Emília Blumquist meleg hangon, szeretettel eleveníti fel Lenin életének néhány epizódját. — Vlagyimir Iljics elméjé­vel és emberségével, humo­rával és tréfáival gyorsan megnyerte a környezetében élő személyeket és beszélge­tő társait. Blumquist asszony nevetve mondott el egy esetet, mely­nek kapcsán Vlagyimir Iljics később sokat tréfálkozott. — Néhány napra megláto­gatott bennünket Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszka- ja. Ezek voltak Vlagyimir Il­jics legboldogabb napjai. Csillogó szeme nyomban el­árulta remek hangulatát. Akkortájban Helsinkiben igen rossz volt az élelmezési helyzet, élelmet csak jegyre lehetett kapni. Nagyezsda Konsztantyinovna hozott Oroszországból egy doboz fekete kaviárt. Vlagyimir Il­jics ebéd előtt átadta nekem ezt a dobozt, s megkért, hogy nyissam ki. Amikor meglát­tam a doboz tartalmát, azt hittem, hogy cipőkrém (éle­temben ekkor láttam először fekete kaviárt). Ezért hát fogtam a cipőkefét, és a do­bozzal együtt bevittem Il­jics szobájába. Amikor Vla­gyimir Iljics meglátta a dol­got, elrémült, s még ma is emlékszem, hogy pajkosan hunyorítva oroszul felkiál­tott: »De hiszen ez ennivaló!« — s kézmozdulattal jelezte, hagy a kaviárt eszik, nem pedig cipőt tisztítanak vele. — Vlagyimir Iljics nagyon elővigyázatos volt — folytat­ja Emília Blumquist. — Mi­előtt sétálni ment (egyedül sohasem engedtük őt az ut­cára), mindig gondosan ta­nulmányozta a környéket. De hiszen ez érthető is. Azokban a napokban minde­nütt csak úgy hemzsegtek a Holtpontra jutottak az angol ciprusi tárgyalások Nicosia (MTI). Szerdán Ni­cosiában bejelentették, hogy Amery brit gyarmatügyi ál­lamtitkár visszautazik Lon­donba. Amery hazautazását Makariosz érsekkel folytatott újabb eredménytelen tárgya­lj lása után közölték. A ciprusi 5 elnök és az államtitkár a cip- írusi angol támaszpontok zsák­ja utcába jutott kérdéséről tár- 2 gyalt. Minthogy e kérdésben ^EmlLtm Zttt 5 semmiféle haladást nem értek Emlékszem, egyszer Lenin . Kücük alelnök hewmásá­fZttTáSS,‘ I& iÄTmSKK. n»o. mLlRl 'lefordított i SéJfíK?6 ijtt"“ ™sb*" nekünk egy cikket. Arról volt £ szelest lemondtak. benne szó, hogy a kopók már rábukkantak a Petrogiádban rejtőző Lenin nyomára: »Le­nin letartóztatása már csak néhány nap kérdése.« Lenin sokat jelentő mosollyal, gú­nyosan megjegyezte: »Sajná­lom Lenint. Hogy mik tör­ténnek!« — s ezzel vissza­ment szobájába. Emília Blumquist befeje­zésül a következőket mon­dotta: — Ezután csakhamar váltunk kedves el­vendégünk- től. Körülbelül hat hétig la­kott nálunk, aztán visszauta­zott hazájába, hogy végre­hajtsa a nagy művet. Li Szín Man beismeri, hogy Dél-Korea veszedelmes helyzetbe jutott Maszan (MTI). Mint az UPI jelenti, Li Szin Man, Dél-Ko­rea elnöke szerdán nyilatko­zatban figyelmeztette a ma- Jszani kormányellenes tüntető­ket, hogy a nemzetet vészé- | lyeztető »törvénytelen cselek- , menyeket« követnek el. Az elnöki nyilatkozat a töb­bi közt megállapítja, hogy »a helyzet egyre rosszabbá válik, és a nemzet ma igen veszedel­mes helyzetbe jutott

Next

/
Oldalképek
Tartalom