Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

Péntek, 1960. április 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP A somogyvári óvodában Minden népi ellenőrt bevon a munkába Megjavítja a tömegekkel való kapcsolatot a Barcsi Járási Népi EiStiiíírzéSi Bizottság Május 1-től októberig időszakos napközi lesz a somogyvári óvoda. A 25 gyermek számára létesített óvodába 41 gyerek jár. Jó lenne, ha a községi tanács a szülők segítségével mó­dot találna a gyermekek második otthonának bővítésére. MáriMg Marika, Kovács Imi és Gyurina Jutíka legjobban képeskönyveket szereti. A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban a helyszínen tárgyal­ta meg a Barcsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság tevé­kenységét. A vizsgálat, majd az ezt követő vita során olyan javaslatok hangzottak el, me­lyeknek megszívlelése nemcsak a barcsi járásban, hanem má­sutt is minden bizonnyal meg­javítja a népi ellenőrök tevé­kenységét. Eredményes két esztendő 1958 áprilisa óta számtalan eredményre tekinthet vissza a Barcsi Járási REB. Az alakulás évében 61, a következő évben 88 volt a népi ellenőrök száma. Két esztendő alatt 107 külön­böző (országos, megyei, járási) vizsgálatot tartottak, ebből ti­zennyolcat munkaterven felül. A vizsgálatokban 56 népi el­lenőr vett részt. 1959-ben 20 közérdekű bejelentés érkezett a NEB-hez. Megállapították, hogy a bar­csi 2. számú kisvendéglő sza­bálytalanul működik, ezt ja­vaslatukra az frnsz megszün­tette. Több magánkisiparosnál azt derítették ki, hogy nem vezették naprakészen a pénz­tárkönyvet, így a forgalmi adót csak az adóbevallás alapján vethették ki. A Barcsi Vegyes­ipari Ktsz-nél is több szabály­talanságot tártak fel. Kimutat­ták azt is, hogy a községi ta­nácsok nagy része a pénzbírsá­gok és a szabálysértési pénz­bírságok behajtásánál ered­ménytelenül jár el, s a kése­delmesen fizetőknek nem szá­mítják fel az egy százalékos adópótlékot. Felfigyeltek arra is, hogy a csokonyavisontai ma­lom vezetője a szociális és egészségügyi beruházások ter­hére 20 000 forintos sertésólat építtetett. A szabálytalanságot elköve­tők közül két személyt fegyel­mi úton elbocsátottak, ötöt fe­gyelmiben, négyet figyelmez­tetésben, nyolcat pénzbünte­tésben részesítettek, hármat kártérítésre köteleztek, tíz esetben pedig az ügyészség tar­tott vizsgálatot. Erősíteni kell a tömegkapcsolatot Eredményesen dolgozik a Barcsi Járási NEB, s elsősor­ban az adminisztrációja példás — állapította meg nemcsak a megyei NEB, hanem a járási pártbizottság titkára és a já­rási tanács elnöke is. Azonban akad hiba is, de azt könnyen kijavíthatják, s ha ezt megte­szik, jobbá válhat a népi el­lenőrök munkája. Elsősorban a tömegkapcsola­tot kell megjavítani. A töme­gekkel való kapcsolat gyenge­sége abban is megnyilvánul, hogy az elmúlt évben csak 20 közérdekű bejelentés érkezett hozzájuk. A másik hiba, hogy a népi ellenőrök egy jelentős részét — több mint harmincat — nem vonták be a vizsgálatok­ba. Helytelen az is, hogy a köz­érdekű ügyek kivizsgálásával majd minden esetben a NEB elnökét, Kálmán Gézát bízták meg. Így több népi ellenőr azt hihette, hogy a fontosabb ügyekben mellőzik őket. Négy szakcsoportot, nyolc tájegységi és négy üzemi cso­portot alakítottak a járásban, de bizony a szakcsoportok majd mindegyike csak papíron létezik. Csak egy, a mezőgaz­dasági működik, pedig a töb­bire, főleg a kereskedelmire és a pénzügyire is éppen elegendő feladat vár. Arról lehetne vi­tatkozni, hogy az ipari-műsza­ki csoportra — figyelembe vé­ve a járás adottságait — szük­ség van-e, ezt a feladatot egy kijelölt személy is elláthatná. A csoportok megszüntetése he­lyett keressenek azok működ­tetésére, irányítására alkalmas embereket. Hiszen akad a já­rásban nem egy kiválóan tevé­kenykedő népi ellenőr. Hogy csak néhányat említsünk: Lő- czi Ernő, Bodenyák Imre, Läu­fer Imre, Kilián János, Gróf Pál, Egervári József és Filopo- vics Pál. Több segítséget kér a NEB Mint azt a bizottság ülésén részt vevő járási vezetők, Man­óik elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára, és Mátyás elvtársi a járási tanács v. b.-elnöke el­mondották, a járási NEB te­vékenysége különösen a keres­kedelemben érezteti kedvező hatását. Ezután a 3004-es kor­mányhatározat szellemében a termelőszövetkezetek munká­jához is segítséget kell nyújta­nia. E feladatnak azonban csak akkor tud jól megfelelni, ha a népi ellenőrök a járási NEB-től, a járási pedig a me­gyei NEB-től kellő segítséget kap. A járási népi ellenőrök szakmai segítése céljából szük­ség van az egyes fontosabb, a munkájuk ellátásához szüksé­ges rendeletek ismertetésére. A járási NEB a vizsgálatok le­folytatásához, megszervezésé­hez, a szakcsoportok irányítá­sához vár megfelelő módszer­tani útmutatást a megyei NEB- től. Sz. U EGYESÜLT ERŐVEL Amikor a Petőfi és az Üj Élet Tsz Ady Termelőszövet­kezet néven egyesült, a felső- mocsoládiak egy kicsit bizal­matlanul, tétován gondoltak a jövőre. »Ugyan lesz-e akkora, sőt nagyobb darab kenyerük, mint tavaly?« — kérdezgették. A kételyeket az ébresztette, hogy a jó mellett sok rossz is egybekerült az egyesüléssel. Egy-két hét elteltével azonban oszladozni kezdett a bizonyta­lanság, mert mindenki láthat­ta, hogy ami rossz, hiba, hiá­nyosság volt külön-külön az Uj Életben és a Petőfiben, az fokozatosan csökken, s helyét a becsületes, szorgalmas mun­ka, a megbízható, erős vezetés foglalja el. A két termelőszövetkezet met is. A kommunisták becsü­lettel állták a sarat, nem pi­hentek egy percre sem. Hor­váth István, az újdonsült párt­titkár minden erejét latba ve­tette, hogy mindenhova eljus­son a párt szava. Igen ám, de mennyivel köny- nyebben haladhatnának előre, ha a község minden szerve, in­tézménye összefog, s az az egy cél lebeg a szeme előtt: erős­sé, gazdaggá, igazi otthonná, tenni a termelőszövetke­zetet, ahonnan senki sem vá­gyik el sehova, ahol megelé­gedetten, szívvel-lélekkel dol­gozik minden tag. Meg tud­ják-e ezt valósítani a tömeg­szervezetek támogatása nélkül a kommunisták? Aligha. A ..., , , pártonkívüliek támogatására, egyesulese után egy partszer- segítségére, lelkes, odaadó vezetbe tömörültek a kommu- ; munkájára okvetlenül szükség nisták. Megválasztották új ve- j van. S minél előbb igénybe ve­zetőségüket, s haladéktalanul! szi ezt a pártszervezet, annál munkához láttak. Szükség volt | előbb láthat célja megvalósítá- a felvilágosító szóra, magyará- ‘ zásra, az itt-ott elsuttogott hí­rek megcáfolására S meg kel­sához. Ki, hogyan, mit segíthet? Ezt tárgyalta meg a pártszervezet lett erősíteni a munkafegyel- a községi tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a földművesszövetkezet és a ktsz vezetőivel. Van erő a köz­ségben, csak egyesíteni, szer­vezni kell, mindenkinek fel­adatot kell adni. S a párttitkár kért is segítséget. A tanácsel­nöktől azt, hogy ügyeljen arra, a törvényesség megtartásával dolgozik-e a termelőszövetke­zet. Azonkívül azt, hogy támo­gassa a tsz vezetőit a munka­fegyelem megszilárdításában. Az iskolásokat arra kérte a pártszervezet, segítsék a terme­lőszövetkezetet a burgonyabo­gár elleni védekezésben, vál­lalják el apróbb munkák el­végzését. A KISZ-szervezet még alakult át a termel ősz^. zet ifjúsági szervezetévé, pedig az első lépés, amit kell tennie a járás segít A második lépés: aka. több KISZ-tag, aki az ei. nél, az állami gazc’cs dolgozik. Meg kell győzni őket arról, hogy idehaza, a terme­lőszövetkezetben van a helyük. A földművesszovetkezet na­nem tke­Ez “teg el. ég .zet­;an gyón sokat segíthet abban, hogy a szükséges anyagokat fckönnyen és gyorsan beszerez­BERKESI ANDRÁS » (5) — Ugyan, kedvesem. Csak nem gondolja komolyan, hogy mennyire kerüli a nőket. A ta­nulás mellett talán csak a Krasznainak valami baja lesz. sport érdekli. JDe az sem jer A legtehetségesebb fiú az egye­temen. Csak akkor lehet ellene eljárást indítani, ha szabályta- Hevesit úgy odanyekkentette a senyszerűen. Emlékszik, hogy tavasz végén az iskolabajnokot, lanságot követett el. Már pedig nem olyan fiúnak ismerem. — Köszönöm szépen — mondta Eszter, és a mappára rárajzolta: »FB—86. 1949." Holub a lépcsőfeljáróig kí­sérte a lányt. Eszter elköszönt, és elindult a hengerelt kerti úton. Eszter szeretett a professzor­hoz járni, jól érezte magát a csendes villában. Néha hosz- szan elsétáltak a kertben. Ilyenkor a tudós lelkesen mu­togatta kis birodalmát. Holub kezelte a kertet, üdítő szórako­zás volt számára. De szép is volt. A dús gyepszőnyeg még most is frisszölden pompázott, csak a lehullott aranysárga és rőtbama falevelek jelezték a nyár múlását. A kanyarodónál visszané­zett, hogy szokása szerint bú­csút intsen a tudósnak. Moso­lyogva felemelte kezét, Holub ott állt a villa ajtajában. Töré­keny alakjával, derűs arcával fiatal gyerekre hasonlított, aki a humor kedvéért fehér paró­kád tett a fejére. Intett Eszter­nél megvárta, míg a lány el- tű- aztán visszasétált a vil­lába. Eszter bezárta a kaput, és az autóbuszállomáshoz tartott. Istvánra gondolt. — Nehogy valami baja legyen a fiúnak. Szegény, olyan egyedül van. Az ösztöndíjból él. Feltétlenül hisz a fiúnak. Valahogy más, mint a többi diák. Igaz, néha különc egy kicsit, de hát ki tudja, miért. Feltűnő, hogy szőnyegre, mintha valami krumpliszsák lett volna. A fiúk azt mesélik, hogy István csel­gáncsban országos bajnok le­hetne, de ő hallani sem akar a versenyzésről. Igen, furcsa fiú. De ő meg tudná nevelni. Nem szállt fel az autóbuszra, úgy gondolta, hogy egy megál­lót lesétál. A cukrászda előtti sarkon váratlanul Istvánba üt­között. A fiú arca feldúlt volt. — István! — szólt rá a lány, és megfogta a fiú karját. — Mi történt? — Kizártak — mondta el­fojtott hangon, és elfordította fejét. — Lehetetlen — rebegte ma­ga elé Eszter még mindig erő­— Igyál, István — unszolta a lány, és lassan kevergette kávéját. — Eszter, te régóta ismersz — szólt a fiú. — Gazembernek tartasz? Vagy ellenségnek? — Reménykedve nézett a lányra, mintha Eszter ítéletétől függ­ne a jövője. — Nem. Becsületes ember­nek ismerlek. Az tényleg hiba volt, hogy apádról nem írtál részletesen. — De hidd el, Eszterkém — vágott közbe a fiú, és kék sze­mét a lányra emelte —, — Menjünk — szólt egy idő után István. — Nem akarom Holubot esti munkájában za­varni. Elég a pénzed? Mert ha nem, itt kell maradnunk — tette hozzá kesernyésen. — Annyi még van — moso- lyodott el Eszter. Fizettek. Lassan, kényelmes léptekkel visszasétáltak a vil­lához. Ügy mentek egymás mellett, mint egy békülő sze­relmespár. A lány előkotorta a kulcsot, István érezte, hogy az ideges­ség úrrá lett rajta. Azon tű­1946-ig nem tudtam róla sem- nődött, mit fog szólni Holub. sen fogva a fiú karját. — És hogy segít. mit. — És Kallós azt állította — vette át a szót a lány —, hogy a szovjet tudomány ellen is agitáltál? — Igen. És ez súlyosbítja a helyzetet... — Hazugság. Mondd, nem tudod, hogy miért haragszik rád Kallós? — Fogalmam sincs — felelte István. — Véleményem szerint szó se lehet arról, hogy kizárjanak. — Már kizártak. — Beszéltem Holubbal — felelte a lány. — Megígérte, kérdezte rövid szünet után — most hova mész? — Holubhoz — válaszolta a fiú. — István, gyere, igyunk meg egy feketét — mondta Eszter —, Holub most úgyis vacsorá­zik. Majd utána felmegyünk. — Nincs nálam pénz — sza­badkozott a fiú. — Nálam van. Gyere. Beültek az eszpresszóba. A lány megrendelte a kávét. — Most mondj el mindent részletesen. De semmi ideges­kedés — rendelkezett a lány. Mit mondtál neki? — Mondtam, hogy ma van a fegyelmi tárgyalásod. — Ezt tudta, én is említet­tem neki — mondta a fiú. — Igen, de nagyon szórako­zott, elfelejtette. Nem érti, hogy miért gyűlölted meg apá­dat. Szerinte egy apát nem le­het meggyűlölni. Még vitatkoz­tunk is. — Ezt sokan nem értik. Te meg tudod érteni? — fordult a lány felé. — Meg — felelte Eszter. Aztán sokáig hallgattak. Nézték a csendes kis eszptesz­szó vendégeit. Odakünn már Míg a fiú beszélt, Eszter néz- sötétedett. A fali égőket meg- te öt. Érzem, hogy igazat mond gyújtották, a barátságos fél- — gondolta. — Olyan tiszta ez homály rátelepedett az embe- a gyerek, mint a kristály. Hi- rekre. a csavart lábú kis asz- szek benne. tálkákra, a gyékény fonatú Közben kihozták a kávét. ülőkékre. Most már legszívesebben visz- szafordult volna. Tekintetével felfogta a lány biztató moso­lyát. — Gyere, István. Beléptek a kovácsoltvas-ka­pun. Holub meglepődve fogadta őket. Felesége, Magda asszony ott kíváncsiskodott a tudós mögött. — Jöjjenek be — szólt a negyvenöt év körüli, csinos asszony. — Gyerünk a dolgozószo­bámba — indítványozta Holub. Átmentek az ízlésesen beren­dezett halion. Holub türelmet­lenül tessékelte őket. Magda asszony a szobájába vonult. — Beszéljen fiacskám, mi történt? — kérdezte a tudós, és leült az öblös bőrfotelbe. Eszter és István a kanapén foglalt helyet. — Nem is tudom, hol kezd­jem el. professzor úr — mond­ta a fiú. — Vágjon bele, barátom. Bánom is én, hogy hol kezdi, csak mondja. — Kizártak. Azonnali hatály- lyal. — Hát mégis? — ugrott fel a tudós. Idegesen járkált fel és alá. Kezét hátul összekul­csolta. Megállt a fiú előtt. Mé­lyen a szemébe 'nézett. István állta a szúrós tekintetet. — Mondja, fiacskám — szólt; határozottan Holub —, szavát; adja, hogy semmi becstelensé­get nem követett el? — Szavamat! — Semmi olyan dolgot. íhesse a termelőszövetkezet. »Már a nyári munkákra is gon­dolt a párttitkár: felhívta a ^földművesszovetkezet vezetői­dnek figyelmét arra, hogy meg­felelő mennyiségű hűsítő ital pálljon a dolgozók rendelkezé­amely ellenkezik az ország jsére. Az Ady Tsz fejlődik, ál- ■> ^landóan építkezik. Többnyire Saját erőből, hiszen így ol­törvényeivel? — Semmit, professzor úr!' Legfeljebb azt a hibát követ­tem el, hogy apámról azután sem szóltam, miután megtud­tam, hogy él. — Szóval én teljes tekinté­lyemmel kiállhatok a maga igaza mellett? — Professzor úr, ezt önnek kell eldöntenie. Én csak any-; nyit mondhatok, hogy semmi bűnt nem követtem el. Meg­gondolatlan voltam. — Rendben van, fiacskám. Ez nekem elég — mondta Ho­lub. Leült és rágyújtott — Most még annyit szeret­nék kérdezni: miért gyűlölte az apját? István lehajtotta a fejét. Uj­jaival az asztalterítő rojtjával játszott. A lány is érdeklődés­sel nézett a fiúra, de csak ie-Jt hajtott fejét, izmos sült nyakát látta. Mikor Ist­ván felnézett, szeme felhős volt. — Meggyilkolta azt, akit szerettem! — mondta alig hall­hatóan. — Mit csinált? — kapta fejét Holub. — Megölte Mayát! — Ki? — Az apám! — Ki volt az a Maya? jcsóbb. A ktsz nagyon sokat te­het azzal, hogy elkészíti a ter­veket, s az építkezéshez mű­szaki segítséget ad. A tömegszervezetek vezetői is igyekeztek azonnal segíteni javaslataikkal, észrevételeik­kel. A Hazafias Népfront elnö­ke a KISZ-tagok munkába ál­lításának lehetőségeire hívta fel a figyelmet, s arra, hogyan növelhető a fiatalok rm-nka- kedve. Azt javasolta: ha job­ban serkentené őket a kész­pénzfizetés, a tsz vezetői en­nek fizetésétől se riadjanak vissza. Ezen a gyűlésen elhangzott az is, hogyan tudná a tsz ve­zetősége megoldani a íiatrlok problémáját. A teljesített munkaegység értékének 80 szá­zalékát kapják meg előleg­b>ai-náraÍk®nt-,S év vé®én — ha úgy kí- gvánják — minden járandósá­gukat pénzben fizetik ki. A nőtanács azt kérte, tá­mogassák munkáját jobban, hatékonyabban. A tsz asszo­nyai és a vezetőség kö ött csak felekkor alakulhat ki igazán jó iSkaPC£°lat, ha közülük is vá­lasztanak vezetőségi tagot, fi A ktsz azonnal felajánlott jegy fedett színt a termelőszö- Svetkezetnek. Amikor szükség — Egy diáklány — hangzott^lesz rá, elfoglalhatják, a válasz. Í ,r ' - nnl Megmozdult a község egy És az apja gyilkolta meg? gcél, a termelőszövetkezet meg­szilárdítása érdekében. Egye­* Ezt nem értem! Eszter szeme tágranyílt. Er-'^sült erővel, közösen dolgoznak ről István még sohasem beszélt 'mielőbbi megvaló.‘í‘.~sán, a vele. »gazdagabb élet nv — Folytatjuk ' ’■ én. L, G,

Next

/
Oldalképek
Tartalom