Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

Kedd, 1960. április 12, SOMOGYI NÉPLAP A fegyelmi bizottság hibát követett el A Somogy megyei Élelmi- Bzerkiskereskededmí Váfllalat KISZ-alapszei-veze tének fe­gyelmi bizottsága március 22-én két fiatal, Ráber Margit és Ke­reszt Katalin ellen fegyelmi határozatot hozott. A határozat indokolása kimondja, hogy a fiatalok több alkalommal megpróbálták félrevezetni a vezetőség tagjait, hiányoztak a KISZ rendezvényeiről. Ráber Margitnál súlyosbítja a helyze­tet, hogy vezetőségi tag volt. Mindkét lánytól megvonták az Ifjúsági Ház látogatási jegyét, és — idézünk a határozatból: » ... egyben mint KISZ-tagot utoljára figyelmezteti a fegyel­mi bizottság, hogy amennyi­ben a KISZ céljaival szembe­kerülő, fegyelmét és erkölcsi felfogását sértő vagy más fe­gyelmi vétséget az elkövetke­zendő időben a KISZ vezetősé­ge tapasztalni fog, úgy ezen magatartása a KlSZ-szervezet- böl való kizárását vonja maga után. Egyben kötelezi a fegyel­mi bizottság, hogy a KISZ- alapszervezet valamennyi ren­dezvényén, annak kultúrcso- portjában tevékeny munkát fejtsen ki.« Bár a fegyelmi bizottság a határozathozatalnál a KISZ szervezeti szabályzatának mondatait idézte, maga a ha­tározat ellenkezik a szervezeti szabályzattal. Azért senkit sem lehet fegyelmi bizottság elé állítani, mert — mint Kereszt Katalin — egy alkalommal nem vett részt a kultúrcsoport próbáján, s még abban az eset­ben is meggondolandó, ha a hiányzás — mint Ráber Mar­gitnál —< több ízben fordul elő. Ott követtek el hibát a fe­gyelmi bizottság tagjai, hogy nem tartották meg a fegyelmi eljárások fokozatosságának el­vét. Ráber Margit vezetőségi tagnál például, ha súlyos vét­séget követett volna el, előbb a vezetőségből történő vissza­hívását kell végrehajtani. S ha munkájában továbbra is hiba észlelhető, csak akkor kerül­het sor a figyelmeztetésre és a többi fegyelmi büntetés meg­hozatalára. Az Éle’miszerkis- beresfcedelmi Vállalat KISZ- alapstaervezetének fegyelmi határozata viszont arról beszél, hogy utoljára figyelmeztetik őt — és társát is —, azután már — ha hibát követ el — ki is zárják. »Egyben kötelezi a fegyelmi bizottság.;:« — hangzik a határozatban. Lehet-e valakit arra kötelezni, hogy a KISZ valamennyi rendezvényén megjelenjék? És ha az illető­nek a kulturális munkára nincs rátermettsége? A fegyelmi bizottság a ha­tározatot az érintetteken kívül eljuttatta a KISZ városi bi­zottságához, a vállalat vezető­ségéhez és pártszervezetéhez, valamint a szülőkhöz is. Ott is| hibát követtek el, hogy rend kívül homályos megfogalmazd-' sú a határozat, és egyes szavai, — például: erkölcsi — félreér-1 tésre adott okot a szülők ré-J széről. Nem arról van szó, hogy a; KISZ-alapszervezet ne éljen aj szervezeti szabályzatban fog-1 iáit jogokkal. Éljen vele. Ez1 jó is. Azonban nagyobb körül« tekintéssel kell megvizsgálni a, kérdéseket, mert — mint ez azj eset is bizonyítja — könnyen] visszájára fordulhatott volna; az egész ügy. Az Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalatnál példás büntetésnek szánták ezt, a fegyelmi határozatot. Hibá-| juk azonban okulásul szolgál-,! hat a többi alapszen/ezetnek, hogyan nem szabad emberek­kel bánni, i Polesz György, REPÜLŐ MEZŐGAZDÁSZ A rohamos fejlődés a falun olyan technikai eszközöket ho­zott a mezőgazdaságnak, ami­lyenekről a parasztok pár éve még nem is álmodtak. Az NDK sok más kerületéhez hasonlóan a Jüterbog körzeti nagy ter­melőszövetkezetek földjén is »repülőtereket« létesítettek a Német Lufthansa könnyű kis gépei számára, amelyek sok nehéz munkától mentesítik a parasztokat. A repülőlechnikának a szocia­lista mezőgazdaságba való be­vonásával egy új mezőgazdasá­gi szakma is létrejött - az avioagronómusé, vagyis a re­pülő mezőgazdászé. Jüterbog körzet falvaiban például szíve­sen látott vendég Kempe avioagronómus, • aki a szerző­déseket köti a műtrágya repü­lőgépből való leszórására vagy a rovarirtásra. A termelőszö­vetkezeti tagok sokra becsülik ezt a műszaki segítséget, hi­szen sokan közülük már ta­valy jó tapasztalatokat szerez­tek. Az eckmannsdorfi Ernst ThHlnftRiin Termelőszövetkezet­ben például tavaly repülőgép­ről naponta 50 hektár földön végezték el az alaptrágyázást vagy 90-100 hektáron a fejtrá­gyázást. Ehhez a teljesítmény­hez hat trágyaszóró-gépet kel­A szóládi szőlőhegy látképe Iett volna beállítani. ŰTTÖRŐ HÍRADÓ (Qiaftataiíik ideiéből Színházban voltak a csurgói pajtások Szerdán délután szép sor­ban sétáló pajtásokat pillan­tottam meg a Május 1. utcá­ban. Mintegy harminc vö- rösnyakkendős pajtás néze­gette a házakat, üzleteket. Odamentem hozzájuk, s Fi­scher Mártától megtudtam, hogy a csurgói 248. sz. Pető­fi Sándor és a 249. sz. Zrí­nyi Ilona csapat tagjai. Dar­vas József Kormos ég című drámájának megtekintése végett jöttek Kaposvárra. Arra a kérdésemre, hogy mi­lyen a csurgói úttörőélet, Sass Ágnes válaszolt: »Ter­mészetesen mi is részt vet­tünk a felszabadulási nyom­olvasásban, szovjet katonák sírját gondozzuk, és már most készülünk a táborozás­ra. Tavaly a Balaton mel­lett üdültünk sátorban, az idén Agnesfalvára megyünk.« lillllllllllllllliHIUinilllllMiliillllllllllll­Mesejáték Szentbalázson A szentbalázsi úttörők ápri­lis 4-e tiszteletére nagyon szép műsort rendeztek. Előad­ták: zenés mesejátékukat is. -A páncéltörőm' kulcsa« bi­zony nem könnyű feladat e'é állította a szereplőket, de mindannyian megállták helyü­ket. Csutoras Kati, aki a szín­padon Pici Kati volt, különö­sen kitűnt ügyes játékával, szép hangjával. De a többiek­nek: Apáthi Sándor királyfi­nak, Keczeli Ágnes béketün- dérnek, a tündéreknek, a ma­nóknak és másoknak is sokat tapsoltak a körzet nyolc isko­lájának úttörői s az előadás nagyszámú felnőtt közönsége. A rendezés és a gyönyörű díszletek Csutorás Lajos igaz­gató munkáját dicsérik. Na­gyon sokat áldozott a sikerért. A kicsi, de szép művelődési házban tabló örökí meg a mesejáték egyes jeleneteit. A bevételt a lillafüredi kirándu­lásra fordítják. Jegessy Andrea Megjött a tavaszi Virágból szőtt fátylát elszórta a tavasz. Megjöttem, itt vagjok! - mondja a kis ravasz. Ragyogó napgolyó ontja már melegét. Ettől lesz újra zöld: fű, fa, erdő és rét. Éneklő madárkák tavaszról dalolnak, öreg fák ágai föléjük hajolnak. Lent a nagy völgy ölén kék, sárga virágok. Ezek szépítik meg az egész világot. Ö, de szép ilyenkor: öde, zöld már a táj. Boldog az ember is, tavasz van, csupa báj. BALATONI ETELKA ÚTTÖRŐAYATÁS Április 3-án délelőtt 9 óra­kor a Berzsenyi Dániel Álta­lános Isikola udvarán me per­dültek a dobok, és bevenu tak az ünnepi díszbe öltözött út- törőpajtasok és nyakkendő nélkül az újoncok. Az úttörőinduló elhangzása után az elnökségben helyet foglaló elvtársak mondtak ün­nepi beszédet. Rámutattak ar­ra, hogy milyen nagy jelentő­ségű az, ha valaki felkötheti a kisdobos- vagy az úttörő- J nyakkendőt. A foeadalomtétel után az avatószülők felkötöt- | ték az újonc pajtások nyak- I kendőjét. Utána Kapitány Zol­tán ismertette az Országos Nyomolvasó Parancsnokság közleményét, majd kiosztotta a nyomolvasásban kitűnt pajtá­soknak a megtisztelő jelvényt; A pajtások meglepődtek a nem várt jutalmon, és megígérték, hogy ezután még jobban fog­nak igyekezni. Végül a szülői j munkaközösség tagjai kis aján­dékcsomagokat osztottak ki az úttörők között. Az újoncok tej- I színhabos kakaót is kaptak; Ezzel az avatás befejeződött és a most már felavatott úttörők és kisdobosok büszkén nézeget­ték a nyakukra felkötött nyak­kendőt. _______Pál Magda Az Útlöröház programjából Április 13-án, szerdán du. 3 órakor: a Zója című film vetítése úttörők ré­szére. 16- án, szombaton du. 4—5 óráig: Könyvtárszolgá­lat. 3—6 óráig: Játék- délután. 17- én, vasárnap de. 9 órakor} Mesedélelőtt. Utána a Tündér Ilona c. mese­film vetítése kisdobosok részére. KÁLMÁN BÁCSI EMLÉKEZIK 5 »Borús őszi reggel volt. ÉJes­^ anyám- szólítására ébredtem. “> Körülnéztem a félhomályban. «[öt kisöcsém még aludt. A szo­bában még egy család lakott. elesett, az intéző pedig még bele is rúgott. Én csak most vettem észre, hogy Jóska bá­tyám az. Odaszaladtam hozzá, majd édesanyámhoz. Mire oda­BESZÉLGETÉS FILLÁR ISTVÁNNAL HÁNY, DE HÁNY ÉLET kívánkozik manapság regény­be! Csak író legyen elegendő, aki megörökítse azt, amit az újra érzékeny szív és elme ki­hámoz a hétköznapok rejtő burkából. Erre kell gondol­nom, miközben Fillár Istvánt, színházunk ez évi Jászai-dí- jasát hallgatom. Nehéz beszédű embernek is­merik kollégái, barátai. Sze­rénynek, inkább szemlélődő természetűnek, mint könnyen megnyilatkozónak. Ezért is van az, hogy most, amikor a művésznek magáról kellene beszélnie, gyakran megreke­dünk a hallgatás kátyújában. Sajnálom, hogy nem vagyok gondolatdlvasó. Ha az volnék, többet tudnék elmondani Fil­lár Istvánról, az emberről és a művészről. Feltétlenül töb­bet, mint amennyit a néző meglát egy-egy színpadi alakí­tásából, vagy amennyit a zár­kózott természetű művész meglátni enged a színházon kívüli találkozásokkor. Gon­dolatolvasó nem vagyok. Így aztán várom türelmesen a szót szóra, s valahogy úgy érzem, nem tévedek. Fillár István, a művész engem a véghez vitt tettekről nem szívesen beszélő munkás- és paraszt-emberek­re emlékeztet. Ezerkilencszázötvenhárom- ban végezte el a Színművé­szeti Főiskolát esti tagozaton... és valahol itt kezdődne a re­gényíró feladata is ... Élete abban az időben nappal a Ganz-gyár volt, este az iskola, a tanulás. Kenyérkefesés nap­pal — birkózás a jelennel — útkeresés, felkészülés a hiva­tásra esténként. Ki is dönt­hetné el, melyik volt azokban az esztendőkben nehezebb? Nappal vagy estére kelve helytállni? A művészt alapos­nak, elmélyülőnek ismerhet­tük meg alakításaiból, művé­szi munkájából. Ilyen lehetett ő akkoriban is, amikor egyik munkahelyén a jelenért, a má­sikon jövőjéért dolgozott ta­nulóévei utolsó két esztende­jében már a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként. MERRE VITT AZ ÜT a fő­iskola elvégzése után? A szí­nészi pálya első állomása — mely legalább olyan felejthe­tetlen élményeket ígér a hiva­tásán csüggő fiatal művésznek, mint másoknak az első szere­lem — Szolnok volt, S az első szerep, a legked­vesebb mi volt? Fogas kérdés ez. Hiszen Fillár István köz- tiszteletben álló művészeté­nek éppen az a titka, hogy minden színészi feladat a leg­kedvesebbet jelenti számára. Mindig a legfrissebb feladat a legkedvesebb. Mégis mosolyogva idézi a Szeptember című Sarkadi- dráma öreg parasztját, Sípost. Majd néhány szökellés, és máris itt vagyunk Kaposvá­rott, ahol Fillár István már- már őslakónak számit. Itt kapta meg nem is olyan ré­gen a Szocialista Kultúráért kitüntetést is. Az itt töltíitt évek alakításait idézve az Ármány és szerelem Millerje kerül először szóba. A későb­biekben Oszipot emlegeti a Revizorból, a tanítót a Tanító­nő című Bródy-színműből. Majd meg a kiégett lelkű, ügyefegyott tudóst, a Kötél­tánc egyik hősét, Zalai Sán­dort idézzük meg. Végezetül pedig a nemrég bemutatott Hamlet filozófus sírásóját. Az operett-szerepek? Ezek­ből is jutott elegendő, mióta bezárult mögötte a főiskola kapuja. Ügy mondja Fillár István — s ezt láttuk, vala­hányszor csak operettben ka­pott szerepet —, hogy mind kedvvel csinálta. Hogy miért?-t- Jót tesz a prózai színész­nek kirándulásokat tenni az operettvilágban — mondja mosolyogva. — Itt tanul fel­oldódni az ember, s itt tanul otthonosan mozogni, élni a színpadon. Ezek szerint Fillár István nem tartja "-büntetésnek" a vidéki színészkedést, amely­nek során bizony sokszor kell levetni a szeretettebb tragi­kus maszkot egy kedves, köny- nyed figura kedvéért? Nem, nem. — Rengeteget játszottam, s ez felér mindennel. Jól kipró­bált igazság az, hogy a fiatal, pályakezdő színésznek a vidék tud lehetőségben, így művé­szi fejlődésben is legtöbbet nyújtani... Jólesik hallani ezt a cico- mátlan, éppen ezért nagyon őszinte vallomást, mely vá­lasz a többi között azoknak, akik nemrég arról suttogtak, hogy Fillár István is elvágyó­dik Kaposvárról. ŰJ JÁSZ AI-DlJ ÁSUNK szavai szerint sokat kapott az elmúlt négy esztendő alatt a kaposvári színháztól lehető­ségben, sikerben, művészi fej­lődésben. Sokat kapott a közönség is szép színházi, színészi élmé­nyekben, ezért, amikor gratu­lálunk a Jászai-díjhoz. és sok sikert kívánunk Fillár István­nak, azt is kívánjuk, hogy maradjon még sokáig kapos­vári színész! L. L azok is ébredeztek. A szoba érjünk, Jóska bátyámat beci- hideg volt, csak addig fűtött /. pclték a lakásába. Az emberek amíg megfőzték a borsót vagy . kivonultak dolgozni. A beteg- a krumplit. Egy éve 8 méter ] hez orvost kellett volna hívni, ágat koptunk, és bizony na- ] de pénz mm volt. Jóska bá­gyon be kellett osztani, hogy télen meg ne fagyjunk. Most is nagyon fáztam a rozoga szalmaágyon. Felöltöztem, fel­vettem rongyos ruhámat, amely még az apámé volt. Cipőm nem lévén, édesanyám ron­gyot csavart meztelen lábam­ra. Ekkor még csak tízéves szántóbojtár voltam, de már megismertem, hogy milyen egy cseléd élete. Reggeltől estig éh­bérért dolgozott. Édesanyám a tarisznyámba tett most is, mint minden reggel, egy szelet ku­koricakenyeret. Elindultam az istállóhoz, ahol már fázós em­berek várakoztak. Esett az eső. — No, ma elázunk — mondta, valaki. — A kutyát sem zavar­ják ki ilyen időben, várni kel­lene nekünk is. — Tovább azonban nem beszélt, mert fel­tűnt az intéző alakja. Ettől az embertől rettenetesen féltem. i[ — Itt van mindenki"> — 'i kiabálta messziről. Az előbbi hang megszólalt: «[— Intéző úr, a gyerekeknek 5 itthon kellene ma maradni. — ÍKi beszél itt, a kutya... — és Smarts szitkozódott, káromko- ? dott szokásáhhoz híven. — S Csendőrt akartok megint? Azt «[kérdeztem, ki hiányzik... J Hiányozni nem mert senki... r Az aratás idején történt. Kö- J zösen kérték az emberek, hogy c emelje fel a gróf a fizetésüket, > adjon legalább egy mázsával í többet a gabonából. Elhatároz­ni ták, hogy míg nem teljesíti ki- J vánságukat, nem dolgoznak. Egy napig hiányoztak a mun­kából. Másnap csendőrök za­varták ki őket. Aki ellenkezni próbált, ütötték. A járandó­ságokból pedig levonták ezt a napot Azóta hiányzó nem volt. I t egy ember az in­téző e é lépett. — Én ma nem bírok dolgoz­ni, nem jól vagyok — mondta, és látszott, hogy alig áll a lá- 5 bán. — Mi a bajod, lusta dög! r— és máris ütötte, Az ember lyám halkan beszéli a sorsuk­ról. — Apád a háborúban hall meg, engem a nyomor visz a sírba ilyen korán. Mind őmiattuk. De ebbe bele kell törődni. Ezen nem lehet segí­teni. Minek sírni, minek az ornos? Nekem ez a belenyugvás jobban fájt, mint szegény Jós­ka bátyám halála. És ettől a naptól kezdve kerestem a ki­utat a mi nagy nyomorúsá­gunkból.« ... Szomorú Kál­mán bácsi története ... * * * — Milyen jó, hogy messze vagyunk azoktól a borús na­poktól, és most vidáman süt a nap, ragyog minden, össze sem lehet hasonlítani a régivel — mondja Kálmán bácsi. — Ez a ház az enyém, két szoba, konyha, fürdőszobát kamra van benne. 1954-ben építettük. 75 éves vagyok, 10 év óta vagyok a tsz-ben. Azóta szép az életem. Minden évben két vagy három disznót vá­gunk, Két tehenünk van. öt disznó hizlalására szerződtünk; Mosógépet is vásároltunk ta­valy. A fiaim mind tsz-tagoki Én már nem bírok dolgozni de nem vagyak kegyelemke­nyérre utalva, mert nyugdíjat kapok a tsz-től, 315 forintot minden hónapban. Ekleor beszaladt két kicsiny gyerek, az unokák. Boldogan mosolyog rájuk Kálmán bácsi­mért tudja, hogy unokáinak a jövője is szép lesz. Kónya Ibolya őrsvezető, Vak Bottyán úttörőcsapat; Hattyú őrs. SZELLEMI TOTÓ Mikor született Széchenyi 1. 1862. apr. 7. 1. István? 2. 1860. ápr. 8. Melyik volt az első szabad so­1. Kapospula mogyi község? 2. Csorna Hányféle füstjelet kell ismer­1. 5 3e r>ed? 2. 4 Melyik országban van a Tau­1. Németország mis-hegység? 2. Törökország Ki írta a Vígszínház! csata c. 1. Illés Béla s. regényt? 2. Illyés Gyula Melyik ország úttörőinek kő­1. Románia szöntése: »Gyit men gáti!« 2. Albánia Mit jelent az áthúzott nyíl út­1. Jó út jel? 2. Menj haza 8. Mi a kaposvári termelőszövet­1. Üj Elet kezet neve? 2. Latinka Sándor 9. Ki festette az Egri nők c. képet? 1. Székely Bertalan 2. Csók István 10. Mikor kezdték építeni a Kapos­1. 1948 vári Textilműveket? 2. 1953 11. Melyik ország fővárosa Sai­1. Vietnam gon? 2. Korea 12. Hány könyvet kell ismernie a 1. 5 III. próbás úttörőknek? 2. 3 Rejtvényfejtők, figyelem! A felszabadulási rejtvény- verseny eredményeinek közlé­se anyagtorlódás miatt a mai számunkból kimaradt. A* eredményeket jövő heti saá» inunkban közöljük,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom