Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. április 10, A maguk taposta úton A tanácsi munka új vonásai a siófoki járásban Manapság mind gyakrabban esik szó a tanácsok új munkastílusáról. Azt latolgatják a fiatal termelőszövetkeze­ti községek állami vezető testületéi, hogy milyen módszerek segítségével végezhetik el a legjobban gazdasági szervező munkájukat. Uj feladat, sajátos feladat ez — ilyennel még nem volt dolga a mesztegnyöi, a, bé'.avári vagy a kaposföi tanácsnak. Amit ők és sokan mások most próbálják kiki­sérletezni, az községeink egész sorában már megvalósított gyakorlat. Különösen a siófoki járás rendelkezik az új stí­lusú tanácsi munkában gazdag tapasztalatokkal. — Töretlen úton indultunk termelőszövetkezetek el a múlt év márciusában — Ám nemcsak az a mondja Vírovecz József, a já- hogy ellenőrizzenek, felett. dolguk, hibákat rási tanács elnöke. S ez így igaz. ök nem mehettek máshoz tanulni, tapasztalatot gyűjteni, hiszen a megye első szövetkezeti járása volt a siófoki járás. És most, egy év távlatából visszapillant­va sem lehet lebecsülni azokat a nehézségeket, amik akkor tá­madtak, s amiket azóta sikere­sen leküzdötték. Akadtak buk­tatók, tornyosultak akadályok. A helyi tanácselnökök több­sége önmagától nem kaphatott választ a nagy kérdésekre: »Hogyan, merre tovább, mara- dunk-e, kellünk-e ezután is?« Növelte bennük a bizonytalan­ság érzését néhány jelenség (amiből felszínes és hibás kö­vetkeztetést vontak le). Pél­dául: egyik-másik v. b.-elmök látta, hogy megcsappant az »ügyfélforgalma« — ugyanak­kor a tsz-iroda állandóan tele van emberekkel. »Nem kell-e bezárni a tanácsházát?« — ag­godalmaskodtak egyesek. Má­sutt pedig a szövetkezet elnöke — nem rosszindulatból — azt kezdte hangoztatná, hogy most már ő a falun a hatalom letéte­ményese. Meggyőző szóra, alapos fel- világosító munkára volt szük­ség, míg végre — Balatonsze- mesen, Szóládon és más köz­ségekben — tisztázódtak a né­zetek. S amikor a tanácselnök és a tsz-elnök személyi vagy inkább személyeskedő vitájá­ban döntött az élet, akkor tüs­tént egymásra találtak. Rájöt­tek, hogy nem ellenlábasai kell legyenek egymásnak, hanem azt követeli meg tőlük a falu egész dolgozó parasztságának érdeke, hogy két édestestvér­ként együtt működjenek egymással. Akad elég tenniva­ló, jut abból bőven mindkettő­jüknek: a tanács elnökének is, meg a szövetkezet vezetőjének is. Tehát nem súrlódások nél­kül, hanem a nézeteliérérek megvívott csatájában tört utat magának az eszmélés: a helyi tanácsok gyakorolják első fo­kon az állami felügyeletet a állapítsanak meg. hanem en­nél fontosabb, hogy segítsenek a "közös gazdaságok kialakítá­sában, s a jogszabályok ismer­tetésével vegyék elejét min­denféle törvénysértésnek. — Igen, a vetőmagot be kell adni, a háztájiban csak legfel­jebb 1600 "négyszögöl föld maradhat — hirdették a ta­nács, a végrehajtó .bizottság ülésein vagy az utcán, a pa­rasztok otthonaiban az állam- hatalom helyi szerveinek ve­zetői is. S amikor a szövetke­zeti tag nemcsak a tsz-elnök- től* hallotta ezeket a szabályo­kat, akkor megnyugodott, mondván. »így kell lennie a dolognak, mert a tanácselnök is ezt mondta, ő pedig ismeri az előírásokat.« , Ma már joggal állapíthatjuk meg: az elmúlt egy esztendő közös munkája, a közös felelősség egybekapcsolta a tanácsok és a szövetkezetek vezetőit. A já­rást irányító elvtársak sokat tettek azért, hogy az említet­tek kapcsolata mind jobban elmélyüljön. Felkarolták, elter­jesztették például a halaton- szabadiak kezdeményezését. Ott a tanácselnök és a négy termelőszövetkezet elnöke rendszeresen összeül megbeszé­lésre. Ilyenkor két hét munká­ja kerül terítékre: beszámol­nak az elmúlt héten megoldott feladatokról, és megszabják a következő hét nap tennivaló­it. Időközben bővítették ezt a plénumot. Minden községben létrehozták a helyi operatív bi­zottságot a tanács, a termelő- szövetkezet, a pártszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront- bizottság és a nőtanács veze­tőiből. Az operatív bizottságok általában havonként tanács­koznak. legközelebb például az áruértékesítési előirányzatokat vitatják meg. Több helyen — mint például Kötcsén — máris hozzákezdtek a háztáji gazda­ságokban található süldők számbavételéhez, és szorgal­mazzák a hizlalási szerződések kötését. E munkában nemcsak a tsz-elnök, hanem a tanácsel­nök is részt vesz. Hogyan tanítják, nevelik a helyi tanácsok vezetőit? Erre a kérdésre Pallag And­rás, a járási tanács mezőgazda­sággal foglalkozó elnökhelyet­tese így .válaszol: — Tanfolyamot rendeztünk részükre. A múlt évben az alapszabályt, az idén pedig a 3004/2-es kormányhatároza­tot ismertettük velük. Sót, tanulnak a községek a járási vezetőtestület helyes munkastílusából is. Arra tö­rekszenek, hogy minél alapo­sabban elemezzék egy-egy községi tanács v. b. tevékeny­ségét. Amikor például a szó- ládiak, majd pedig a kötcseiek munkáját 'tárgyaltéit, altkor a helyszínen tartották meg a járási tanács végrehajtó bizottságának ülé­sét. Ezen szóhoz jutottak a helyi v. b.-tagok és tsz-vezetők is.. Rendszer az, hogy a tsz-ek közgyűlésén, sőt vezetőségi ülésén — a helyi tanács elnö­kén kívül — részt vesz valaki a járástól is. Sőt, ha tehetik, a brígádértekezleten is megje­lennek. E közvetlen, szinte családias eszmecserén sok min­den szóba kerül. Tavaly nyá­ron például a kőröshegyi Béke égjük brigádjának tagjai meg­kérdezték Geiger György tsz­el nőktől: »Miért nem jössz gyakrabban közénk? Ne csak az irodai munkával törődj, hanem ülj motorra, és nézd meg naponta, hogy mit dol­goztunk.« Aztán megbízták az­zal : szóljon a földművesszö­vetkezet vezetőinek, gondos­kodjanak arról, hogy lehessen húsárut kapni a boltban. As IKV munkájának megjavításáról tárgyalt a városi tanács v. b. ütése Csütörtökön ülést tartott a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Az első napirendi pontként a pénzügyi állandó bizottság működéséről tartott beszámolót Ungár Sándor, az ÁB elnöke. Ezután Benczeleit- ner József né, a Kaposvári In­gatlankezelő-, Közvetítő és 1 Felújító Vállalat igazgatója a vállalat 19ó9. évi munkájáról tett jelentést. — Saját felújító részleget hoztunk létre — mondta Benczeleitner Józsefné —, s a bérlők véleménye szerint jól végezte munkáját. Am komoly nehézségeket okozott az irá­nyítás megszervezése és az anyagellátás. A megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy a vállalat részére ez év­ben 166 500 forint vállalatfej­lesztési alapot biztosítsanak. — 1959-ben vállalatunk 10 lakóépület felújítását végezte el 868 ezer forintos költséggel. Ha a Tatarozó Vállalattal vé­geztetjük a munkát, akkor 977 ■ ezer forintba . került vOlna. A i megtakarítás 109 ezer forint, . ez az összeg lehetővé tette I több ház karbantartását, illet­ve felújítását. Sok probléma adódott a központi fűtések elszámolásai­val és a szénellátással. Tavaly fegyelmi határozattal elbocsá­tott a vállalat egy házfelügye­lőt, mert munkáját nem végez­te el a szabályoknak megfe­lelően, és a bérlőkkel szembeni magatartása erősen kifogásol­ható volt. A házkezelők mun­■536^'^ Bálint Pál és Papp Gyula mérnökök vezetésével felmérik az Inke és Iharosberény közötti utat. Az öt és fél kilométer útszakaszt felújítják, korszerűsítik, és fekete burkolattal lát­ják el. A munkálatokat még az idén megkezdik. kájának további javítására az idén ellenőrt állít be a válla­lat. A városi tanács ipari és mű­szaki osztálya az ipari és mű­szaki állandó bizottsággal tar­tott ellenőrzések során és a pénzügyi csoport vizsgálata alapján az IKV munkájával kapcsolatban több észrevétel­ről számolt be a végrehajtó bizottságnak: A vállalat mű­szaki vezetője nem ellenőrzi az anyagigényléseket. A . mű­szaki átvételek nem történnek kellő körültekintéssel. A rak­tár munkájában is tapasztalt hibákat az ellenőrzés: előfor­dul, hogy a munkalapon törté­nő kiírás nélkül a raktár ki­szolgáltat anyagokat; az elszá­moltatás alapja így nincs biz­tosítva. Az Április 4. utcai házkezelőség is átvehetné az Irányi Dániel utca munkamód­szerét. A lakóházak nagyobbik há­nyadában piszkosak a lépcső- házak, rongáltak a folyosók falai, az ajtók. A rongálok el­len hatékonyabban kell fellép­nie a vállalatnak. A vállalatnál rendezetlenül kezelik a fegyelmi ügyek és általában a más jellegű admi­nisztrációt is. Az előterjesztett határozati javaslatok többek közt a kö­vetkezőket tartalmazzák: Az IKV a központi fűtés elszámo­lásait vizsgálja felül, és a bér­lőkre át nem hártíható mű­szaki hibákból eredő többlet- költségeket tisztázza. A panasz- bejelentésekből adódó rekla­mációk csökkentése végett az elintézés idejét, esetleges aka­dályait írásban közöljék a pa- nasztevökkel. Rendszeresen tartsanak lakógyűléseket, me­lyekre az illetékes körzeti ta­nácstagokat is hívják meg. összefoglalva elmondhatjuk: Pusztaszemesen Hartmann Miklós. Kötcsén Mikei Vilmos, Balatonszabmdiban Lőrincz István, Ságváron Inotai György — s szinte a járás valameny­nyi községében a tanácselnök — tudása legjavával szolgálja a termelőszövetkezet megszilárdításának ügyét. A mindennapi apró munkában, a napi nehézségek leküzdése közben meg- edzödtek a tanácsi vezetők. Ha botladoztak is, ha mulasz­tásokat követtek is el, ma már könnyebben boldogulnak, mint tavaly, hiszen kitaposták a maguk útját. Kutas József KAMPÁNY UTÁN — KAMPÁNY ELŐTT a Kaposvári Cukorgyárban EGY JELES OSZTÁLYZAT, AMI NEM KERÜL A BIZONYÍTVÁNYBA Amikor Kajtár Rózsa, az Egészségügyi Szakiskola KISZ segítő tanára kitette a faliúj- • ságra a szobák közötti tiszta­sági verseny állásáról szóló jelentést, az 5—6-os háló első évfolyamos lakói boldogan, sugárzó arccal nevettek egy­másra. — Mi vezetünk, lepipáltuk a kihívó 4-es háló lakóit. A tisztasági versenyt ha­zánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére indí­tották az iskola hallgatói. De nemcsak tisztasági verseny­ben vesz részt a sok leány — s erről ismét csak a faliújság, a hosszú lista tanúskodik —, hanem például olyan válla­lást is tettek, hogy segítik egymás tanulását. Fürjest Gizella pl. azt tűz­te célul maga elé, hogy segít egyik közepes tanuló társá­nak, hogy az elérje a jó ren- dűséget; mások a takarékos­ságra tettek felajánlást. Akadt olyan kislány is, aki kérte: tekintsék az ö vállalásának azt, hogy ezután minden reg­gel idejében felkel. Mint szo­batársai mondták, nincs is az­óta panasz rá. Huszonnyolcán, vagyis a KISZ-tagokon kívül még jó néhányan csatlakoztak a fel­ajánláshoz. De az eredmények azt bizonyítják, hogy az isko­la hallgatói felajánlás nélkül is szépen dolgoznak. — Amikor megkezdődött a Sabin-oltás, öt lányra lett vol­na szükség, hogy segédkezzék. Es mindenki jelentkezett, alig tudtunk feladatot adni nekik — mondja nem kis büszke­séggel az iskola helyettes ve­zetője. — Tizenkét községben vol­tunk, s itt bent a városban is minden körzeti orvos mellett segített egy-egy lány — di­csekszenek a KISZ-vezetőség tagjai. És megemlítik azokat a társaikat, akik különösen sok társadalmi munkát vé­geztek. (Mert ez is beszámí­tott az Ifjúság a szocializmu­sért próbába.) — Tukács Éva első éves hallgató — bár KISZ-en kívü­li —- 19 órát segített, Horváth Mária másodéves 18 órát, de aki a legkevesebbet csinálta, az sem adta alább 5 óránál. Az Ifjúság a szocializmu­sért próbát 42 leány tette le. A VII. kongresszus anyagát tanulmányozták, a Sabin-ol- tásnál végzett társadalmi munka mellett kötözést taní­tottak az általános iskolák­ban, textíliákat varrtak az is­kola részére, 70 tagú énekka­ruk megtanulta a KISZ-köz- pont által kiadott valamennyi éneket. S lehetne még tovább sorolni, mi mindent tettek a lányok. Akkor, amikor kiosztottak a próba jelvényeit és az em­léklapokat, még másról is szó esett. Egy kislány megsértet­te a kollégium rendjét — ki­maradt egy éjszakán —, s az ő ügyét tárgyalták. Nem is az volt a lényeges, hogy szigorú hangon elmarasztalták társu­kat ezért a tettéért, hanem az, hogy a KISZ vezetősége és a tagság Is érezte felelősségét. — Mutatkoztak jelek, de mi nem léptünk fel akkor _.. — Hibát követtünk el, mert nem foglalkoztunk vele ... Meidli Zsuzsanna titkár, Hortobágyi Anna szervező tit­kár és a vezetőség más tagjai is nagyon megilletődtek az ügy miatt. Jó volt hallgatni szavaikat, azt, hogy nem elvtelenül, le­dorongoló módon bírálták hi­bázó társukat. Valahogy az az érzése támadt az embernek: kezd igazán kommunista kö­zösséggé válni ez a kis cso­Ilyenkor, két kampány kö­zött a messziről szemlélődő azt gondolhatja, hogy a Cu­korgyár teljesen kihalt, néni dolgozik bent senki. Igaz, hogy a kémények nem füstölnek, s a máskor oly gyakran érkező és induló vonatok füttye sem hallatszik, de talán mégis akad valami munka. Hiszen most is bemennek a munkások a gyárkapun a reggeli műszak­kezdéskor, sok kerékpár van port. Egyetlen, talán aprónak tűnő epizód a bizonyításra: ha valaki éjszakai szolgálaton volt, reggel 7-től délután 4-ig köteles pihenni. Ez idő alatt szó sem lehet mosásról, vasa­lásról vagy egyéb munkáról. Ha netán valaki megpróbálna »nem pihenni«, azt bizony most is az irodaépület melletti színben. Vajon mit csinálnak ilyenkor a dolgozók ... ? A nyersgyári részleg hatal­mas csarnokában csend ül. A földszinti gépek csapágyait, forgórészeit vászonnal fedték be. Minden mozdulatlan, csak néha hallatszik innen-onnan egy-egy szófoszlány, egy-egy kalapácsütés zaja. Aztán azt is elnyeli a zegzugos csarnok. Az emeleten a diffúzörök nyi­tott tetővel ásítoznak. Azonban erre már élénkebb a környe­zzek Valaki a sarokban szerszá- ? mot csiszol. Amott szorgos ke- Szek egy hatalmas, láncokon í függő, furcsa alakú tartályt, í egy bepárolót igyekeznek a he- íj lyére emelni. A majd 200 má­zsás tárgyat nem könnyű meg­mozdítani. Eddig másutt volt ez a bepároló, de mivel most új érkezik a helyére, idébb te­szik. Botocska István bácsiék gyorsan visszatuszkolják az ____ ________ _____ ______ á gyba. Még az ételt is odavi- N hatalmas állványokat készítet­szik neki. Vagy nem bizo­nyít-e beszédesen a tanulás­ban történő segítés, a minden »felsőbb« utasítás nélküli mo­zilátogatás, az Ifjúsági Ház rendezvényein való közös megjelenés? Nagyon érdekes és elgon­dolkoztató, hogy ezek a falu­ról jött lányok mennyire sze­retik a KISZ-t, a közös tevé­kenységet. Bátran javasolnak, minden megmozdulásból ki­veszik részüket. Hogy ennek a nagyszerű összhangnak mi­lyen jó hatása van az Ifjúsági Szövetségen kívüliekre, arról szinte felesleges is beszélni. Talán csak annyit: sorra je­lentkeznek a lányok: Szeret­nék KISZ-tag lenni! Dolgoznak, tanulnak, az életre készülnek az Egészség- ügjd Szakiskola hallgatói. Most kerül sor a kollokviu­mokra. De már régebben is vizsgáztak a lányok. Közösségi szellemből. És jelesre. P, Gy,' tek, melyeken biztonságosan lehet mozogni. • — Még néhány pallót tegye­tek fel — mondja Gimesi Sán­ij dór, aki a munkákat irányítja. _ — Tegnap is majdnem baj tör­tént. Nagyon kell vigyázni. A kétszáz mázsa mégiscsak sok. A csarnok végén hosszú so­rokban állnak az iszapsajtók. A kampány idején itt szinte el­viselhetetlen a hőség. Minden forr, gőzölög. Most azonban kellemes a levegő. Gurger Já­nos iszapsajtó-előmunkás né­hány társával *a kereteket vizs­gálja. A kifolyó csapokon lévő lerakódásokat eltávolítják. Az idei hosszú kampány megvisel­te a csapokat. Most sok mun­ka van a rendbehozásukkal. — Ilyen nagy lerakódás még sohasem volt a csapoknál, sem pedig másutt — mondja Dezsi János — vagy másik nevén Csana bácsi —, a műszakveze­tő. Különösen a létisztitónál igen vastag a lerakódott réteg. A kétszáz milliméteres belső átmérőjű csövek százhúsz mil­liméterre eltömődtek. Csana bácsi olyan kampány­ra is emlékszik a 30-as évek­ből, amikor október 2-án kezd­tek, 29-én pedig már leállt a gyár. Az idén pedig 117 napos volt a kampány, s naponta 198 vagon répát dolgoztak fel. Ért­hető, hogy sokkal több időt vesz igénybe a karbantartás is. Az új gépeket, tartályokat a gyár saját maga állítja elő. Ki­váló szakemberek dolgoznak a műhelyekben. A gyár öntödé­je a felsőbb szervek szerint is az ország legjobbjai között van. Különösen jó minőségükről is­mertek és elismertek az, itt készült munkák. .Most egy új előmelegítő alkatrészeit készí­tik. Keceli József a szivattyú* Takács Lajos pedig a forgó­rész magjának formáját csi­nálja. A finom munka nagy hozzáértést igényel. Az öntvény faformái is el- , készültek. Farkas Lajos min­taasztalos több mint 200 órán át dolgozott rajtuk. Nemsoká­ra megkezdődhet az öntés. Az elkészült darabokat előbb csi­szolják, majd esztergálják, az­tán beszerelik a helyükre. A kővetkező kampányban már ez is hozzájárul a termelés sike­réhez. Addig persze még sok idő van hátra. Sok új gép érkezik, és több régit kell megjavítani* átvizsgálni. A gyár udvarán nagy a sür­gés-forgás. Az öntöde előtt ha­talmas kalapáccsal egy régi vastömböt ver szét valaki. Odább hosszú csöveket visznek a műhely irányába. A raktár mellett vasoszlopokat szerel össze két dolgozó... És ez így megy mindenütt. Munka tehát a »holt szezon­ban« is van bőven. Sok-sok millió forint értékű felújítást és karbantartást végeznek el ilyerkor a cukorgyári munká­sok. Saját munkahelyüket hoz­zák rendbe, hogy könnyebben és fennakadás nélkül dolgoz­hassanak majd az új cukor- gyártási idényben. K. P*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom