Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, I960, február 28c Adatgyűjtés indul a munkás- és alkalmazotti családok köréhen Nagy érdeklődés előzte meg és kísérte a népszámlálást. Az előzetes adatok közlése után sokan gondolják azt — és nem alaptalanul —, hogy a népszámlálás befejeződött. Va­lóban a lakosság szőkébb ér­telembe vett megszámlálása, a lakóházak, lakások összeírása sikeresen megtörtént. Azon­ban a népszámlálási adatok kieeészítése céljából a Közpon­ti Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága a mun­kás- és alkalmazotti családok életkörülményeit tovább vizs­gálja a közeljövőben megkez­dődő adatfelvétel keretében. A pártnak és a kormánynak az éjetszínvonal emelésére, az életkörülmények állandó és fokozatos javítására vonatkozó célkitűzései valóra váltásához szükséges részletesen ismerni a dolgozók életviszonyait. Er­re szolgál a szóban forgó adat­gyűjtés. Az adatfelvétel célja a mun­kások és alkalmazottak jöve­delmének, életkörülményeinek vizsgálata: milyen a jövedel­mek eloszlása; milyen széles rétegek élnek átlag alatti, át­lagos vagy ezt meghaladó jö­vedelmi színvonalon; hogyan élnek a kisebb és nagyobb, a városi és falusi, a különböző társadalmi és gazdasági cso­portokhoz tartozó, az egy, ket­tő vagy több keresővel ren­delkező, a gyermektelen, az egy, kettő vagy több gyerme­kes családok. A vizsgálat ki­terjed arra is, hogy milyen a dolgozó nők elfoglaltsága a kereső foglalkozást nem végző háziasszonyokéval öszehason- lítva, hogyan tudják megolda­ni a »kétműszak« okozta »rob- lémákat, a házimunka '’’vég­zését, a gyermekek elhelyezé­sét, milyenek pihenési, szóra­kozási, kulturális lehetőségeik. Az adatgyűjtéskor azt is meg­állapítják, kik kívánnak elhe­lyezkedni, s' milyen munkát tudnának, illetve szeretnének vállalni. A munkás- és alkalmazotti családokra vonatkozó adat­gyűjtés egyik legjellegzetesebb vonása, hogy nem teljes körű lesz, azaz nem minden mun­kás- és alkalmazotti családtól gyűjtik be az adatokat. Idő- és költségkímélés végett az adatgyűjtés a családok egy ré­szére terjed csak ki. A megfi­gyelésbe bevont községek és családok kiválasztása közpon­tilag, véletlenszerűen történt, így minden munkás- és alkal­mazotti családnak egyenlő esélye van arra, hogy az adat- felvételbe belekerüljön. így biztosítva látszik az, hogy a családok egy részénél végre4 hajtott adatgyűjtés tapasztala­tai az összes munkás- és ál­lta lmazotti családokra általá­nosíthatók legyenek. A begyűjtött adatokat a Statisztikai Hivatal szigorúan titkosként kezeli, különben is nem egyes személyek adatai kerülnek nyilvánosságra, ha­nem az összesített adatok, amelyekből a következtetése­ket le lehet vonni, és meg­felelő összehasonlításokat le­het tenni, mivel több európai országban is végeznek hasonló adatgyűjtést. Tehát mindazok, akikgt az összeírás alkalmával felkeresnek — saját, személyes érdekükben is, de az összes munkások és alkalmazottak érdekében is fogadják szíve­sen a Statisztikai Igazgatóság megbízottait, s a valóságnak megfelelő válaszadással segít­sék elő az adatgyűjtés sikerét. Poór Csaba, a Statisztikai Igazgatóság főelőadója. A tüzelőellátás megjavításáért A tavasz közeledtét várjuk ugyan, dé a TÜZÉP vezetői már a következő télre gondol­nak. Arra, hogy hogyan tud­nák megkönnyíteni, jobbá ten­ni a város, a megye lakóinak tüzelőellátását. Ezért körlevél­bén kérték 125 nagy fogyasz­tójukat, hogy idejében ren­deljék meg egész évi tüzelő­jüket. A közületi szükséglet évi 2350 vagon E körlevélben arra is fel­hívták a nagy fogyasztók — vállalatok, kórházak, iskolák, állami gazdaságok — figyel­mét. hogy a Tervgazdasági Ér­tesítőben megjelent utasítás szellemében járjanak el tüze­lőjük megrendelése, átvétele alkalmával. Ez a rendelet és az MT egyik határozata elő­írja, hogy a közületek kötele­sek a február 25-ig megren­delt tüzelőjük 30—30 százalé­kát a második, illetve a har­madik negyedévben átvenni, és saját kezelésben raktározni. Sőt azok a közületek, melyek megfelelő raktárral rendelkez­nek, ennél több tüzelőt is kö­telesek átvenni. Ez a rendelet és a TÜZÉP körlevele nem azért íródott, hogy a vállala­tok vezetőinek bosszúságot okozzanak vele. Hiszen 2350 vadonra rúg csak a közületek- nek szállított tüzelő évi tneny- nyisége. Nehéz a tervszerű munka Már az elmúlt évben is arra törekedett a TÜZÉP, hogy terv szerint szállítson a közü- leteknek. A tervszerűség azon­ban nem mindig tőlük függ. Több közület különböző kifo­gások miatt késve vagy pedig már a határidő lejárta után igényli tüzelőjét. Így tett nem­régiben a Moziüzemi Vállalat. Késve kérte a szenet azzal, hogy nem tud a filmszínhá­zakban meleget biztosítani, kénytelen a fűtést leállítani, ha a TÜZÉP nem ad tüzelőt. Hasonlóképpen cselekedett a Felsőbogáti Állami Gazdaság, a mezőcsokonyai iskola, a Si­ketnéma Intézet, a Zeneiskola, a Balatonboglári Általános Is­kola. Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat pedig részletek­ben rendelte meg tüzelőjét. Januárban legalább kétszáz közületi utánrendelés történt. Mi a következménye e terv- szerűtlenségnek? A közületi rendeléseknek a TÜZÉP — ha indokolt — minden körülmé­nyek között eleget akar tenni. Más megoldás nincs, a lakos­ság részére biztosított keretből kénytelen adni. 1960-ban 15 000 utalvány — A közületek azért is tar­tózkodnak a tüzelő tárolásától — mondották a TÜZÉP veze­tői —, mert félnek, hogy a szén tönkremegy, veszít érté­kéből. Hogy ez be ne követ­kezzék, szívesen adunk taná­csot. sőt megfelelő szakembert is. Pedig sok közületnél jobb a tárolási lehetőség, mint a mi telepeinken. Az elmúlt évben 12 ezer utalványra — utalványonként kb. 15 mázsa — mintegy 1800 vagon tüzelőt adtak ki. Az id~n az utalványok száma há­romezerrel emelkedik, s az áp­rilis 1-től kezdődő SZOT-tü- zelőakcióban utalványonként nem 400, hanem 480 forint ér­tékű tüzelőt kapnak a vá­sárlók. összesen 2500 vagont jelent ez. A készpénzért vá­sárlók 2000—2500 vagon tü­zelőt visznek el a TÜZÉP-től évente. Ä tüzelő szállításával ez év­ben már nem lesz hiba. Meg­állapodtak a kaposvári terme- l'"'<.•következettel, hogy a város valamennyi teleDhelyéről egy­ségesen mázsánkint négy fo­rintért szállítják el a tüzelőt. (Kivéve a hulladékfát, ezt 5,50 forintért.) A TÜZÉP mindent elkövet, hogy az igényeket Ki t elégíteni. Hogy valóban zökkenőmentes legyen ez a i ka, abban sókat segíthet­nek a közületek a tüzelő terv- s " megrendelésével, átvéte­lével. Sz. L. HÍREK — Kaposvár anyakönyvi hírei. Születés: Búzás József fia, Lajos, Apáti István fia, József, Esküdt László leánya, Aranka, Major Ár­pád leánya, Gabriella, Kovács Jó­zsef leánya, Anna, Orsós Sándor leánya, Erzsébet, Márton János fia, János, Illés Ferenc fia, Ferenc. Halálozás: Lakatos Béla 56, Papp István 59 éves. — Ajándékmüsorként mu­tatták be pénteken este a Csi- ky Gergely Színház művészei Balatonbogláron a tanfolya­mon résztvevő szövetkezeti el­nököknek Szűcs—Bágya El­veszem a feleségem című víg­játékét. — MŰSOROS KLUBDÉL- UTANT tartottak szombaton a kaposvári leánygimnázium KI SZ-f tataijai, — Cigánybált rendeznek március 3-án a marcali föld­művesszövetkezeti vendéglő­ben. A bál műsorában Dóry József magyamóta-énekes is közreműködik. — NÉGYES IKREK. Egy Sevilla, tartományi állástalan olasz munkás 24 éves felesége négyes ikreket szült a héten. Ugyanazon a napon négyes ikreknek adott életet egy pá- duai mezőgazdasági munkás felesége is. A nyolc újszülött és a két édesanya egészséges. — Az Andocsi Általános Is­kola szülői munkaközösségé­nek tagjai hozzávetőlegesen 3400 forint értékű, társadalmi munkával segítették az iskolát. — A SZOVJET FILMHÉT megnyitóján Csurgón dr. Sza­bó Arpádné, a járási népfront­bizottság elnöke mondott ün­nepi beszédet. Utána levetítet­ték a Vakmerő szív című fil­met. — Színes filmet készít a Forte-gyár. A fotócikkek iránt megnjövekedett igény kielégí­tésére a Forte, Fotokémiai Ipar váci üzemét 24 millió forint költséggel bővítik és korszerű­sítik. — JELMEZES KARNEVÁLT rendezett tegnap, 27-én a Zamárdí Általános Iskola 2851. sz. Csokonai Vitéz Mi­hály úttörőcsapata. — Farsangi bálon vettek részt tegnap a helyi szövetke­zet vendéglőjében a babócsai fiatalok. — Bródy Sándor A tanítónő című színművét tanulják a kőröshegyi KISZ-fiatalok. — MAJAKOVSZKIJ ÉLE­TÉRŐL ÉS MŰVEIRŐL tart előadást a TIT Világirodalmi Szabadegyetem előadássoroza­tában dr. Selymes Ferenc, a Pécsi Pedagógiai Főiskola tan­székvezető tanára március 1- én, kedden este fél 6 órai kez­dettel a TIT klubhelyiségében (Beloiannisz u. 8). Az előadási a Majakovszkij életét bemuta­tó film vetítése egészíti ki. — Autóbuszvárót épít a Por- rogszentkirályi Községi Ta­nács. A buszváró építéséhez a lakosság 2000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. — Nagy sikerrel mutatta be a Zsuzsi kisasszony című ope­rettet a rinyaújlaki művelődési otthon kultúrcsoportja. Lottó tájékoztató A 9. játékhé ten 4 402 913 lottószelvény vett részt a sor­soláson. A beküldött szelvé­nyek között óttalálatos nem volt. Négy találatot 25 szelvé­nyen értek el, s ezekre egyen­ként 132 Ö87 forintot fizetnek. A háromtaWatos szelvények száma 2688, nyereményük 614 forint. Két találatot 89 252 szel­vényen találtak, s ezekre 18 fo­rint 50 fillér nyeremény jut. Az „Édes Anna" sikere Moszkvában Három nagy moszkvai film­színház játssza néhány nap óta az »Édes Anna« című ma­gyar filmet. A Kosztolányi Dezső regényéből készült film nagy sikert aratott: már az el­ső napokban sok ezren tekin­tették meg. Ugyancsak siker­rel vetítik Moszkvában a ►-Gerolsteini kaland« című ma­gyar operettfilmet is. A járás iparának helyzetéről tárgyalt a Marcali Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Marcali Járási Tanács a •gutóbbi ülésén foglalkozott a trás iparának helyzetével. Nádor Zoltán, a járási ta- ács v. b.-elnökhelyettese be- ámolójában röviden jelle- lezte az 1945 előtti időszakot: A három korszerűtlen kézi- stésű téglagyáron s a helyi lények kielégítésére szolgáló [almokon és szeszfőzdéken ki­ül nem működött egyéb üzem. zek dolgozóinak száma mind- äsze 168 volt. A felszabadulás, letve az államosítás után isgkezdték az elmaradott kis­zemek korszerűsítését, kapá­lásuk növelését. A téelagvá- ik fejlesztésére 3 millió, a íalmok korszerűsítésére 2 úllió forintot fordítottak. Két 5 fél millió forint beruházás­ai saitgvár létesült, ötmillió miniből pedig modem ke- yérgyáret építettek a járás zékhelyén. Az elmúlt évben óbb mint fél millió forintból felújították és újra üzembe he­lyezték a néhány éve leszerelt marcali fűrészüzemet. Négy ktsz is működik a járásban. Nádor elvtárs az ipari tanu­lók helyzetéről és a járás ipa­rának fejlődési lehetőségeiről is beszélt. Majd a téglagyáriak problémáiról szólt. Mivel téglagyárainknak csak 3—4 érne elegendő nyersanya­guk van, újabb lelőhelyeket kell felkutatni, és ennek alap­ján az üzemeket átcsoportosí­tani. Az ipar távlati fejlesztéséről szólva megállapítota. hogy a nyersanyag-bázis elsősorban a fafeldolgozó, a bútor-, a tej- és a malomiparban ad fejlődé­si lehetőséget. A marcali járás i fontos nyersanyaga a tőzeg, amely hatalmas területeket fogla1 magába. Mind ipari, mind mezőgazdasági szem­pontból indokolt lenne nagy­üzemi kitermelése. FÉLEK TŐLED... ... Tizenöt éves szőke lány va­gyok. Ha jól megnézik az ar­com, fiatalságom ellenére is találnak rajta ráruot. A sze­memen is látni, hogy annyit sírtam már életemben, ameny- nyit sok ember öreg koráig sem sir tán. Van egy kis gyer­mekem, akit az életemnél is jobban szeretek; apám, aki már annyi bort megivott, hogy most a legkisebb mennyiség is erőtlenné teszi. Van anyám is... Sokszor vezette haza támoly- gó apámat, sokat sírt és vir­rasztóit velünk; éhezett, mint én, sokszor elátkozva a mérté­két vesztett ember borospoha­rát. Éheztem, s arról álmod­tam, hogy egyszer majd törté­nik valami. Hogy egyszer jön valaki, s megfogja az én és a gyermekem kezét, s mindket­tőnket szeretettel szorít magá­hoz. S egyszer történt is vala­mi. Jó emberek ajánlatára fel­vettek a Ruhaüzembe. Az igaz­gató azt mondta Horváth Já­nosáé személyzetisnek és Frá- nyó Mária sz. b.-titkárnak: Vigyázzanak rám, fogják pár­tomat. örültem, s boldogan söpörtem a lépcsőket, daloltam is. Munka után hazasiettem, elsején pedig levetettem ron­gyos cipőmet, és újat húztam helyette. Egyszer aztán valaki mélyen a szemembe nézett az üzemben, és úgy érettem, megdobban a szivem. Harmin­con felülinek látszott ez a jó mozgású, talpraesett férfi, és '’Ikévzeltem róla, hogy sze- ~efv\ fogja fiamat is. Egyszer azt kérdezte tőlem Frányó Mária néni: , — Mondd, Marika, biztos vagy te ennek a férfinak a szavában? Hiszel neki? — Hogyne hinnék — mond­tam örömmel, és azt gondol­tam, minek is mondjam el, milyen boldog életet ígért ne­kem ez a férjei..., hogy mi­helyt megesküszünk, kivesz a gyárból, nem keU dolgoznom. Minek, mondjam, hiszen meg­látják majd az arcomon az emberek, hogy boldog, gond­talan vagyok. Ez bizonyos. Ott lakik már nálunk. Igaz, hogy pénzt még nem adott anyám­nak. Azt mondta, nincs, rá- költötte kislányára, ugyanis már rég elvált a feleségétől, és a gyerek nála van. Az igaz­gató is szép dolognak tartotta, hogy ő és nem a felesége tart­ja a gyerekét. Ezért, amikor az üzemvezetőtől segélyt kért, hogy kislányát kórházba vigye, az igazgató szó nélkül hozzá­járult a pénz kiutalásához, hi­szen ez a derék, jó ember megérdemli, hogy segítsenek nelíi. Nemsokára megint hivatott Frányó és Horváth néni, és azt kérdezték: Bizonyos vagyok-e abban, hogy a gyerekre köl­tötte a pénzt az én Ferencem? Tudok-e róla, hogy nyomban utána az sz. b.-elnöktől is kért pénzt? Nem, erről nem tud­tam, s arról sem, hogy Feri becsapta az igazgatót. Sírni tudtam 'volna, amikor a két asszony arra intett, vigyázzak Ferivel, mert nem egyenes úton jár. Az üzemben rajtam kívül tudja ezt már mindenki. — Édes Marikám — mond­ták —, ügyelj most minden lé­pésedre, és ne légy könnyel­mű, mert elvisz az ár. Nehéz napok következtek. Sétáltunk Ferivel az utcán, és lopva mindig ránéztem, azt fürkésztem, igaz ember-e. Vagy csak a szerelmem, meg a pénzem kellene? Ugyan mi vezetheti akkor, amikor apá­mat, kit a bor már tönkretett, a kocsmába csalja, cimborájá­vá részegedik, és hazajön hoz­zánk. aludni, de nem fizet egy fillért sem? Ügy látszik, még­sem voltak rendben a dolgai, mert elbocsátották az üzem­ből. Ezen a napon hallottam, hogy azt mondta az ismerősök­nek, brigádvezetővé léptették elő, és ő lesz az igazgató he- lyettese. Söpörtem a lépcsőt, és nem volt kedvem énekelni. Szerettem volna utánamenni, és tőle hallani, hogy félreis­merték, az egész tévedés, és hogy értem mindenre Icépes. Hiszen anyám annyira bízik benne. Frányó és Horváth né­nit még ki is tessékelte, ami­kor eljöttek hozzánk, hogy fi­gyelmeztessék: Feri nem egye­nes ember. Azt írta nekik egy cédulán később, ne foglalkoz­zanak velem, ne hívogassanak be az sz. b-irodába, né beszél­jék tele a fejem. Nem tudtam még ekkor, hogy kinek van igaza. — Marika — mondta Frányó néni —, mi nem aka­runk neked férjet választani, de hagyj fel ezzel a férfival. Veszedelmes ember ez, örülhet, hogy feljelentés nélkül meg­úszta. Véged van, ha egyszer is egészen hiszel neki. Érted drukkolunk az üzemben, az igazgatótól kezdve mindany- nyian. Elsoroltam Ferinek mit hal­lottam róla. — Ne haragudj rám Feri, nekem már van egy gyermekem. Én félek tő­led ... — Dühbe gurult, és elszólta magát. Azt mondta, le­^//tűvelődés Szórakozás VASÁRNAP: Csiky Gergely Színház. Feb­ruár 28-án délután 3 órakor: Elveszem a feleségem. — Este 7 órakor: Hajniét. Vörös Csillag. Február 28-ig. A béke első napja. (10 éven alul nem ajánlott.) 3, 5, 7, 9 órakor. Matiné: fél 11 órakor: Uta­zás a világ körül. (Korhatár nélkül.) Szabad Ifjúság. Február 23- ig: délutáp 3 órakor: A csuka ajándéka. (Korhatár nélkül.) Február 28-ig 5, 7, 9 órakor: Láthatatlan kötelék. (10 éven alul nem ajánlott.) Matiné: Siker útján fél 11 órakor. KIOSZ Béke Mozi. Február 28-án 4 és 6 órakor: Szállnak a darvak. Rippd-Rónai Múzeum: So­mogy megyei képzőművészek megyei kiállítása. HÉTFŐN: Vörös Csillag. Március 2-ig: Két fiú, egy kislány. (Korhatár nélkül.) 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság. Március 2- ig: Lilea. (Korhatár nélkül.) 4, 6, 8 órakor. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés 9—12-ig és 13—19 óráig. Olvasótermi szolgálat 13—20 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv­kölcsönzés 13—18 óráig. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: kisebb felhőátvonulások. észak­nyugaton és északon néhány helyen kevés esővel vagy gyen­ge havazással. Reggel helyen­ként köd, mérsékelt szél. Megjelent az „tjj kor nyitánya“ című műsorfüzet, amelyben a Felszabadulási Kulturális Szemle ünnepségei számára jeüénetekből, egyfed- vonásosokból, irodalmi össze­állításokból válogathatnak az öntevékeny színjátszó és iro­dalmi együttesek. Megrendel­hető utánvéttel a Népművelési Intézetnél, Budapest, I., Kor­vin tér 8. (MTI) velet kapott a feleségétől. Te­hát nincsenek elválva. Azt irta a felesége, hogy megbete­gedett a másik, gyerek is. Ha­záig futottam, síró arcom ab­ba a párnába dugtam, amely­ről elvitte a szép, tiszta huza­tot apám borospohara. Nemsokára ott ültem megint az sz. b.-irodában. Frányó né­ni kérdezett, én feleltem őszin­tén, és úgy éreztem, minden, szavából az egész üzem szere- tete, féltése csendül ki irán­tam. Szerettem volna megcsó­kolni öt és mindenkit, aki ve­lem érzett, gondolt rám, de nem akartam bőgni. Haza­mentem a fiamhoz. Feri már nem volt otthon. Anyám ki­tette a szűrét, és azt mondta: — Ma sem fizetett a disznó.. A vihar szűnőben van. El­fáradtam bele. Néha még meg= kavarnak az emlékek, és nehéz erősnek lenni, ha találkozom vele az. utcán. De ha azt kér­deznék, hogy kivel érzem jól magam, már nem említe­ném az ő nevét. Itt vagyok boldog a gyárban, ezekkel az emberekkel szeretek együtt lenni, megmutatni nekik, mit szettem a legutóbbi fizetésem­ből, hogy vagyok, merre járok. Szívesen beszélgetek Frányó nénivel naponként, és beszá­molok neki. Fogom a kosarat, és dalolgatva végigtáncolom a napfényes üzemudvart. Hiszen tizenöt éves vagyok. A. kis­fiam? Nem hagyom el. Ma­gamhoz ölelem, s azt mondom neki: — Ne félj, csillagomé egyszer jön majd valaki, aki­től sohasem kell félnünk... Szegedi Nándfl»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom