Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

Tas ár nap, 1960. február 28. 3 SOMOT,TI NÉPLAP A bolhói fiatalokon a §or MÁSODIK OTTHON — Semmi kifogásunk nincs ellene, hogy a kiszesek a [járthelyiségben tartsák össze­jöveteleiket, és ott szórakoz­zanak, amikor csak akarnak — adta meg a választ Zsifkó György bolhói párttitkár Alt Klára kérdésére, aki kardosán kiállt amellett, hogy biztosít­sanak a fiataloknak' megfelelő helyiséget, mert a művelődési házban levő egyáltalán nem felel meg az igényeknek. Ez­zel a válasszal pont került egy hosszabb idő óta húzódó ügy végére, most már a fiata­lokon a sor, hogy bebizonyít­sák: nem szép szólamokat akarnak hangoztatni, hanem eredménnyel tevékenykedni. Lesz pénze a KlSZ-nek A legközelebbi taggyűlésen határozott formában megbe­szélik, milyen segítséget tud­nak nyújtani a művelődési ház tatarozásánál. Mert ez lesz az egyik pénzszerzési le­hetősége az alapszervezetnek. A tanácselnök és titkár is megígérte: húszezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból a tatarozásra, de amennyi munkát a fiatalok elvégeznek, ezért megkapják a megfelelő összeget. — Űgyis üresen áll a párt- szervezet könyvespolca, köny­veket veszünk, aztán olvashat fiatal és öreg egyaránt — em­líti a közeljövőben megvalósí­tandó tervek egyikét Alt Klá­ra KISZ-titkár. Még azt is elmondja, hogy két-három nap múlva megveszik a nagyon várt lemezjátszót a hozzávaló hanglemezekkel együtt, lesz mire táncolni hétköznap es­ténként is a fiataloknak. (Ko­moly zenével is foglalkoznak majd, és lassan, fokozatosan megszerettetik Liszt és Csaj­kovszkij, Chopin és Berlioz stb. műveit is.) De nemcsak a tatarozásból szerezhetnek pénzt a bolhói if­jak. Kétezer nyárfát kell el­ültetni, egy forintot kapnak darabjáért. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már hozzá is kezdtek a munkához. Nyá­ron meg a tsz-nek segítenek. Száz órát vállaltak, ezt szin­tén pénzben számolják el ne­kik. Ha az" egész összeg együtt lesz, megvalósíthatják a nagy nyári kirándulást a Balaton mellé vagy Budapestre. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tanács támogatja a fia­talokat. Azonban a támogatás nem elég, az ifjúságnak is tennie kell valamit. Elmennek a fiatalok Elmennek, mégpedig Pécsre az urán-bányába, az építke­zésekhez vagy másfelé, s a fa­luban hétköznaponként alig marad KISZ-korosztálybeli. A most alakult tsz-nek is mind­össze két kiszes tagja van. Eddig az volt a gyakorlat, hogy amikor péntek esténként hazatértek és látták, nincs semmi szervezeti élet, elmen­tek a kocsmába, jól berúgtak, megállapították, nem érdemes visszajönni szombat-vasárnap­ra sem, aztán igen sokan el is maradoztak. Semmi hajlandóságuk nincs a fiataloknak a tsz-ben dol­gozni. De ha látják majd, hogy a zárszámadáskor meny­nyit osztanak, számolni kez­denek, és rájönnek: jobb lesz, ha itthon maradnak, mert így több pénz jut ruhára, meg mindenre, ami kell. Persze korántsem ilyen sö­tét a helyzet. Akadnak jócs­kán, akik' most kezükbe vet­ték a KISZ-munka irányítását. s azon fáradoznak, hogy a többiek is belássák: jó lesz így közösen tevékenykedni, ez mindannyiuk hasznára válik. Harasztia József, Milánko- vics István vagy a különböző szervekkel örökké hadakozó gazdasági felelős, Hargitai T- bor. a szívvel-lélekkel kisz^ Plantek Júlia és Benke Erzs sokszor beszélgetnek, hogy mitl is lehetne tenni. ‘ — A legfontosabb az, hogy feléledjenek a falu fiataljai,, hiszen termünk már van, le­het dolgozni — vélekednek. ] — S az olyan lányok, mint^ Baracsi Ilona és Csokor Júlia'/ is megtalálhatnák az utat az' ifjúsági szövetséghez, hiszen, számítunk rájuk, várjuk őkét. Várják a lányokat, de a fiú­kat is, mert meg szeretnék _ alakítani a kultúrcsoportot, ab-S ba aztán kell a sok szereplő. >■ Mi lesz a titkárral? ; Amikor már ilyen szépen elterveztek mindent, s meg­kezdődhetnék a munka, Alt, Klára bejelentette: elmegy a] tanácstól, Babócsán fog dől-, gozni, onnan jár majd haza, s’ úgy látja el titkári teendőit.! Hiába minden rábeszélés,1 menni akar. Pedig a vitásí ügyek rendeződtek, semmi sem állna útjában, ha Bolhón ma-] radna. De ő makacs. i A tanácselnöktől kezdve a] fiatalokig mindenki kérte: ma-r radjon, hiszen nem láthatja er a titkári feladatokat, ha má-, sutt dolgozik. Át kell iratkoz­nia az ottani alapszervezetbe. J Pedig kár lenne érte, mert? ügyes, okos lány, van tehetség ge a fiatalság összefogására. Megy, marad, megy, ma­rad? Ez a nagy kérdés. Klári­nak mindenesetre még egy­szer meg kellene gondolnia: nem hálátlanság-e otthagyni • z* a helyet, ahol számítanak ■ ", és szükséges a segítsége. * * * Áz akadályok nagy része el­hárult a bolhói KlSZ-alap- szervezet elől. Bizonyos, hogyjí a lehetőségeket kihasználva r sok szép eredményt mutatnak]]! fel. a fiatalok, és gyakorta hal-? latnak magukról mint a bar-' A szép tágas terem barát­ságos, hívogató. Az apró ke­rek asztalkák, a falat borí­tó értékes képek, a csipke- függönyök és szőnyegek meghitté, családiassá vará­zsolták a hetekkel előbb még kietlen, sivár, düledező va- kolatú szobát. A megnyitó ünnepség estéjén férfi állt a bejárati folyosón seprűvel, ronggyal a kezében, mert aki belép a kommunisták új ott­honába, nem viheti magával a göllei sarat. Odabent min­den szék foglalt volt, pártta­gok és meghívott vendégek hallgatták Szikszai László­nak, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkárának megnyitó szavait. Pártklubot avattak a gölleiek, otthont, ahol közvetlen baráti légkör alakulhat ki a párttagok és kívül állók, tsz-tagok és csa­ládtagjaik között. A klub be­rendezése, felszerelése, már önmagában is kitűnő lehe­mmmfmmmmmi tőséget biztosít a művelő­désre, szórakozásra. Köny­vespolc kínálgatja értékeit, televíziós készülék varázsol esi járás egyik legjobb szervezete. Polesz György új színt, s hozza közel az or­szág eseményeit a gölleiek- hez. Az asztalokon sakk és kártya, újságok, folyóiratok. Van miben válogatni. A ka­posvári járás negyedik párt­klubja nyílt meg ez új léte­sítménnyel, s a megyei, já­rási pártbizottság csakúgy hozzásegített a berendezés előteremtéséhez, mint a köz­ség. Szikszai elvtárs azt kér­te: olyan programot állítsa­nak össze, hogy telebízió nélkül is vonzóvá tudják tenni a klubot. Rendezzenek vitákat, eszmecseréket, s él­jenek a lehetőséggel, felfris­sülni, művelődni jöjjenek az emberek, mintha haza jön­nének. Deák Lajos párttitkár vette át a klubot, aztán be­kapcsolták a televíziót, s fér­fiak, nők a késő esti órákig szórakoztak új, második ott­honukban. alap-w'wwwwwwwwsj'ywwwwwj* Gazdaságpolitikai tanfolyamon vettek részt az ipari A megyed pártbizottság ipa­ri osztályának kezdeményezé­sére a múlt héten ötnapos tan­folyamon vettek részt Kapos­várott a megye ipari üzemeinek párttitkárai. A tanfolyamon kilenc gaz­daságpolitikai előadást hall­gattak meg a jelenlévők. Fog­lalkoztak az üzemek önkölt­ségcsökkentésével, a termelé­kenység emelésével, a terme­lési tervvel stb. A párttitkárok tájékozódtak a tanfolyamon az üzemek gazdasági problémái­ról, megoldásuk lehetőségei­ről, így hathatósabban bekap­csolódhatnak a pártszervezetek majd az üzemek gazdasági munkájának ellenőrzésébe. A Kaposvári Ruhaüzembe tapasztalatcserére látogattak el a hallgatók. Megtekintették a részlegeik munkáját, beszél­gettek a dolgozókkal, majd az üzem párttitkára tájékoztatta őket munkamódszereikről. Az ezt követő vitában ki-ki el­mondta észrevételeit a látot­takkal és hallottakkal kapcso­latban. A színházba is elláto­gattak a hallgatók. A tanfolyam részvevői arra kérték a megyei pártbizottsá­got, hogy a jövőben is rendez­zen hasonló tárgyú előadáso­kat, de akkor kevesebb kér­déssel foglalkozzanak, hogy még elmélyültebben tanulmá­nyozhassák a vállalatok gaz­daságpolitikáját. A tervek szerint egy év múl­va rendez ismét ilyen tanfo­lyamot a pártbizottság, már kéthetes lesz. az Nyolc tsz-ünk termel olasz búzát Megyénk állami gazdaságai­ban biztató eredményei járt a bőséges szemet adó olasz bú­zafajták termesztése. Az itt el­ért sikerek nyomán az elmúlt év őszén nyolc termelőszövet­kezet — köztük a csurgói Zrí­nyi, a ráksi Üj Élet, a kadar­kúti Szabadság, a göllei Béke, a balatonszabadi Űj Élet — húsz-húsz holdnyi területen vetette el a magot megfelelően előkészített talajba. Számos olasz búzafajta ter­mesztésével próbálkoznak a különböző fekvésű és minősé­gű talajokon gazdálkodó ter­melőszövetkezetek. Ezek a bú­zafajták eddig igen jól telel­tek, különösen kedvez nekik a mostani enyhe időjárás, és mindenütt biztatóan fejlődnek. A kísérleti termesztés eredmé­nyétől függően tovább növelik majd a megye közös gazdasá­gai ezeknek a bőven termő fajtáknak a vetésterületét­Burgonyatermelők gondjai Mozgalom van kibontakozó­ban egyik legfontosabb táp­lálékunk, a burgonya termesz­tésének fellendítéséért, hogy a lakosság szükségletét minél jobban kielégíthessük. Megyénk történelmi burgo­nyatermesztő vidék. Homokos dombhátain kiválóan megte­rem ez az igen tápláló ter­mény. A burgonyát érmés af és növelését szolgáló első intéz­kedések már megtörténtek. Az első probléma a vetőgumó összegyűjtése, biztosítása. A prizmákat még fel sem bon­tották, de a termelőszövetke­zetekben a szakemberek már felmérték a szükségletet, köz­gyűlésen beszélték meg, hoz­tak határozatokat ennek ér­dekében, brigádvezetők kopog­tak be minden családhoz, mennyi vetőgumót tudnak ad­ni. Ha megérte az egyéni pa­rasztoknak ezzel a belterjes kultúrával foglalkozni, érthe­tő, hogy nagyüzemi termelése még indokoltabb nagyfokú gé­pesítési lehetősége miatt. Gép­állomásaink a burgonya ter­mesztésének minden mozzana­Jankovics gróf csak szakál­lát dörzsölte, amikor az ala­csony, zömök sofőr negyvenöt­ben felmondott. — írattál földet? — írattam hát — mondta magától •értetődő természetes­séggel, s utoljára emelt sapkát a gróf előtt. Aztán letelepedett, munká- . hoz látott. Olyanfajta ember volt, aki rég várta már ezt a változást, akinek bensejében nem kellett különösebb átala­kulásnak végbemenni ahhoz, hogy bárki is az új rendszer hívének tekinthesse. Munkás­ember volt, gyárakban dolgo­zott korábban. A grófi kenyér a megélhetéshez, kellett, külön­ben se teste, se lelke nem kí­vánta. De arra jó volt ez a so- főrség, hogy kinyíljon a szeme, lásson, s ökölbe szoruljon a keze a volánon, miközben úri utasai hahotázva csevegnek elégedetten a kisember sanya­rú életéről... Hogy a mieink mégsem fo­gadták be mindjárt? Igaz, kez­detben hiába próbálkozott, egy darabig csak »grófi sofőr« ma­A grófi sofőr Ácsai Istvánnak hívják ezt a semmi? — rivallt rájuk, ami­hajdani sofőrt. Ma olyan he- kor valamelyik elégedetlenke­lyen van, ahol az emberek akarva-akaratlan is összebotla- nak vele, szinte nem is kerül­hetik el. A szövetkezet raktá­rosa Somogygesztiben, és so­kat, igen sokat beszélgethet az emberekkel... Azt hiszem — legalábbis kezdetben —, senki sem bízta meg azzal, hogy új gondolatok magvát hintse az emberekbe. Talán nem is eltökélt szándék­áéit. — De hamar elfelejtették, honv magukra még nagyken­dőt kötött az édesav:uk, úgy jártak iskolába, ha éppen jár­tak. Most meg szép kabátja, kesztyűje, ridiknVe van min­den gyereklánynak ... Vagy ott van az az új házsor. Alig­hanem maguk nem látnak a nincs. Jelentkezett is Horváth István, a szomszéd azon nyom­ban, és olyan előadást vágott le történelemből, hogy az csu­da! Azt mondta az igazgató: — Látom, te is az Ácsai bá­csi tanítványa vagy ... — és gratulált az öregnek... .4 szomszéd Jóska gyerek meg váltig hajtogatta valami­kor: ő bizony nem lesz tsz-tag. Kaposvárra megy dolgozni... — Azt hiszed te, hogy ott do ­bálják a háromezreket? — ,mondta az öreg. Keresel ezret, kai tette, nem akarta ő népne velőnek feltüntetni magát. ott? Ugye, nyolcvanöt.. szemüktől. Valamikor, ha mái* ez?rk-étszázat, fizetheted a la- szorítottak is a grofot, hogy adjon házhelyet, inkább erdőt telepített oda. Hány új ház van Nem is volt soha az a szó szo­ros értelmében, azaz hogy mé­gis. Mert ha nem járt is há­zakhoz agitálni, mindig meg­találta a módját, hogy alka­lomadtán valamit elmondjon. Véréből, egyéniségéből, önma­gából fakadtak a szavak. Egy­szerűen nem tudott nem be­szélni a jóról, a jövőről, nem tudott hallgatni, ha bárki is ferde szemszögből vizsgálta a radt az emberek szemében. Aztán csak-csak megismerték világ dolgait, igazi énjét, felfogását a világ Eauszer is jöttek az asszo­dolgairól, és ötven óta párttag, nyok a raktárhoz: izig-vérig kommunista... — Hát maguknak a bölcsőde — Hát az igaz — mondják ilyenkor megverten, megszé- gyenülten a feddő, figyelmeztető szótól. De sohasem haragsza­nak az öregre, valahogy más­ként mondja az, nem lehet ne­heztelni rá. Még csak azt sem mondják, hogy »ez mindig csak politizál»... És elfogad­ják, amit mond ... Az alsó meg a felső kást, kosztat., ruházatot, meg költőpénzed sem marad... itt meg meglenne mindened ... S a gyerek azóta igen-jól ér­zi magát a tsz-ben ... Persze ezeket az apróságokat csak mástól lehet megtudni. Ácsai István elzárkózik, még haragszik is, ha faggatják. — Szeretem az embereket és kész ... Azokat is, akikkel vi­tázni kell... A többi nem tar­tozik senkire... Ilyen ember a hatvanhét tűhöz gépeket tudnak már ad­ni — a talajelőkészítéstől az ültetésig és szedésig. Hogy ezt olcsón és gyorsan, valamint jobb minőségben végzik, mint kézi erővel — ez ma már min­denki előtt világos. A barcsi járásban — egyik legnagyobb burgonyatermesztő tájunkon — a vetőburgonya biztosítása szintén gondot őkoz a szövetkezetek tagságának. A rinyaújlaki Haladás Tsz-ben vezetőségi ülésen határozták el, hogy ahány hold szántót vittek a közösbe, annyi 150 kiló vetőgumóval járulnak hozzá a tervezett 240 hold bur­gonya ültetéséhez. Ha a gazda nem kölcsönbe adja, a szö­vetkezet azonnal kifizeti az államtól kapott középlejáratú hitelből. Akinek több burgo­nya áll rendelkezésére, na­gyobb mennyiséget ajánlott fel. Az elnök, Nórái Lajos 60, Zákányi Sándor könyvelő 50, Kánya Sándor 60 mázsát ad. Akadnak azonban olyanok is, akiknek nincs vetőburgonyá­juk, így előfordulhat, hogy helyben nem tudják biztosíta­ni teljes egészében a teljes 1 mennyiségek De azt állítják, megszerzik. A 30 hold korai burgonya előcsíráztatását a 3500 darab láda és a megfelelő helyiségek már készen várják. Nagy problémájuk a műtrágyahiány. Pedig amelyik táblán nem pillangós zöldtrágya volt az elővetemény, feltétlenül szük­séges holdanként a 80—100 kg pétisó kiszórása. Homokon a kálium-műtrágya nélkülözhe­tetlen tápanyaga a burgonyá­nak. — Ha nem kapjuk meg a rendelt mennyiséget, tönkre vagyunk téve — mondják, mi­vel a MÜNÖSZER értesítette őket, hogy káliumból semmit sem adhat, pétisóból pedig a megrendelt mennyiségnek csak egy részét tudja leszállítani. Fájlalják, hogy eddig nem szerződhettek burgonyaterme­lésre, pedig nagyon előnyös lenne a biztos értékesítés, az 5 százalékos szerződési felár, az 5 százalékos nagyüzemi fel­ár miatt. Vadalma Tibor, a MÉK főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy étkezési burgonyára korlátla­szom­esztendős hajdani grófi sofőr, i - - , ------, S aki ilyen korban még azt j nul lehet szerződést kötni, es széd is az ő »neveltje«. Sokan mondja, hogy »meghalok ] rövidesen eljutnak az embe- járnak mostanában az esti is- mindjárt, ha nem dolgozha- re*‘£ Rinyaújlakra is. kólába. A vizsgán eoviktól tóm«, arról e néhány szó is Sok szövetkezet nem hasz­mepkérdezte az igazgató: van-e pontos jellemzést ad ... | nálta fel a szerződéssel járó osztályharc? Azt mondta: Jávori Béla ] előnyöket, és aránylag kicsiny területre szerződtek; így ® somogyjádi Augusztus 20. Tsz 12, a sávolyi Űj Élet 10 holdon vállalta étkezési burgonya ter­mesztését. Akadnak jó példák is. A kaposfői Kossuth 150, a nagybajomi Zöldmező 250, a szentai Aranykalász 100, a berzencei Jobb Élet 150 hold­ra szerződött. Bélaváron Rinyaújlakhoz ha­sonlóan folyik a munka. Meg­történt az összeírás, a kimu­tatást is elkészítették, a tagok aláírással kötelezték magukat a vetőgumó átadására. So* mogyvári István v. b. titkár szerint ez a mennyiség még nem elegendő. A heresznyei Petőfinek 13,5 vagon vetőburgonyára van szüksége. A tagok 7 vagon­nyit tudtak összeadni. Tervez­ték 50 hold korai burgonya termesztését is. Sajnos nem rendelkezik a szövetkezet olyan helyiséggel, ahol'a bur­gonyát előcsíráztathatnák; Megbeszélték, hogy mindenki kap ládát, és a részét előké­szíti otthon. Gelencsér József elnökhelyettes elmondja, hogy nekik is nagy problémát okoz a műtrágyahiány. A megren­delt négy és fél vagon pétisó helyett 160 mázsát, a 2,5 va­gon káliműtrágya 'helyett sem­mit sem kapnak. Szuperfosz­fátot nem rendeltek, ebből viszont 50 mázsát utalt ki ré­szükre a MÜNÖSZER. Mivel a burgonya határozot­tan káliumigényes növény, a műtrágyahiányt pótolhatják a gazdák fahamuval is. Nagyobb munka, de a kevés műtrágya hatásosságát fokozhatják, ha fészekbe adagolják. Felhasz­nálás előtt a három fontos mű­trágyát összekeverik, és az ül­tetéssel egyidejűleg egy ka­nállal szórják a talajba föld­del keverve. így elegendő hol­danként 30—40 kiló pétisó, 25 kiló kálisó és 100 kg szuper­foszfát. Burgonyatermesztésün'k si­kerét mér most elő kell ké­szíteni. Reméljük, a somogyi parasztok és a mezőgazdaság irányítói megtesznek mindent ennek érdekében. Merényi Károlyné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom