Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

SOMOGYI NÉPLAP $ Szombat, 1960. január 9. Bepillantás a Somogy megyei Tanács idegenforgalmi Hivatalának munkájába (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala Sió­fokon igein sokrétű tevékeny­séget fejt ki. A feladatok ellá­tása végett 1959-ben Fonyódon kirendeltséget állított fel. A ki- rendeltség létszámát hamaro­san megnövelik, hogy a kör­nyező községekben is elvégez­hesse a megkívánt szervező munkát. Balatonföldváron az idén — a most épülő üzletház- sorlian — új kirendeltséget lé­tesítenek. A minden bizonnyal lénye­gesen megnövekvő bel- és kül­földi idegenforgalom lebonyo­lítása sok idegenvezetőt köve­tel, ezért idegenvezetői tanfo­lyamokat szerveznek. Elsőren­dű követelmény, hogy az ide­genvezetők jól ismerjék a Ba­latont és környékéit, és több nyelvet kell beszélniük. Képes ismertetők Az Idegenforgalmi Hivatal1 széleskörű propaganda tevé­kenységet is végez. Az idén sok űj könyvet, képes ismerte­tőt, prospektust adnak ki. Már januárban nyomdába kerül a balatonszentgyörgyi Csillagvár ötnyelvű képes prospektusa. A téli Balrton népszerűsítésére hatíves, képekkel illusztrál füzet jelenik meg. Ez a téli Balaton szépségeinek ismerte- j tésén kívül a téli sportolási,, pihenési, szórakozási lehetősé­gek leírását is tartalmazz^. El­készül a mintegy 80 képet tar­talmazó »Somogy megyei Ké­peskönyv« című kiadvány. Ebben a könyvben a megye nevezetességeiről lesz szó, s el­sősorban a megyeszékhellyel, Kaposvárral és a Baiáton- parttal foglalkozik. A könyv valószínűleg már a nyaralási idényben az olvasók kezébe ke­rül. Ugyancsak a megye neve­zetességeit ismerteti majd a következő hat részből álló fü­zetsorozat: »Balatonszárszó: József Attila«; »Somogy túr: Kunffy Lajos«; »Zala: Zichy Mihály«; »Nikla: Berzsenyi Dániel«; »Ba" atonszentgyörgv: Csillagvár«; »Siófok: Beszédes József Múzeum«. A közked­veltté vált: »Somogyi séták« című sorozat folytatásaként Balatcnberény és környékéről készül útikalauz. Balaton bog­lárról Lelléröl magyar nyelvű, Balatonföldvárról és Siófokról ötnyelvű, színes nyomású ké­pes tájékoztatót adnak ki. A Balaton déli partján lévő mű­emlékéből 20 ezer képes leve­lezőlap kerül forgalomba négy­nyelvű felirattal. Továbbra is nagy gondot fordítanak a műemlékvédelemre. A kereki katonavár belső tisz­togatási és rendezési munkái 1959-ben nagyrészt befejeződ­tek, az idén — az Országos Műemléki Felügyelőség támo­gatásával — mintegy 120 ezer forintot költenek állagmeg­óvásra. Folytatják a báláton- keresztúri kastély helyreállí­tását. A kastélyban turistaszál­lót létesítenek. A fonyódi alsó- várhely műemléki helyreállítá­sa ugyancsak folytatódik. A fonyódi présház belső berende­zési munkálatai az idén befe­jeződnek. Itt a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat szol­gáltat majd a vendégeknek je’- legzetes balatoni ételeket és borokat. A szintén műemlék jellegű ü halak helyett saját sjebílket hizlalták Bűnszövetkezetet Lepleztek le a Bárdibükki Állami Gazdaságban A haltenyésztés állami gaz- ! rolt. Az orgazdák közé tartoz- daságainknak, haltenyésztő ’ tak Németh József, Németh gazdaságainknak jókora jöve­delmet jelent. Persze csak ak­kor, ha a halak naponta meg­kapják az előírt takarmányt, a különböző darákból álló táp­keveréket. A Bárdibükki Álla­mi Gazdaság is foglalkozik haltenyésztéssel. Sajnos, a gaz­daságban olyan emberek is akadtak, akik bűnszövetkezet­ben, együttműködve a halak he­lyett saját zsebeiket hizlalták. Megértették egymást Gyük Géza darálókezelő és Tóth János kocsis nagyszerűen megértették egymást. Főleg abban, hogy a halaknak szánt takarmányt meglopják, azt orgazdáknak eladják, és a hasz­non osztozkodjanak. Tóth hordta a tavakhoz a darálóból és a magtárból a takarmányt. Útközben vagy Gyük, vagy az általa megbeszélt helyen a gazdáknak lerakta a takar­mányt, vagy valamelyik cin­kostársuk lakásán, esetleg a halastavakhoz közeli akácosok­ban elrejtett néhány zsákkal. S amikor alkalom nyílt, az ár­pán vagy darán zsákonként 100 forintért, a zsákok darab­ján pedig 10 forintért túlad­Jenő, Kovács János, Kovács Lajos, Kovács M. József bárd­udvarnok! lakosok is. Keffer János ugyancsak nagy maüy- nyiségben vásárolt a lopott ter­ményből. Lakásán 14 darab zsákot találtak az állami gaz­daság jelzésével. — A kom­bájn szérűn találtam — véde­kezett. Micsoda szerencsés em­berek vannak?! Mercz Henrik lakáján is 14 ilyen z»ák volt. Ő azonban ki­vágta a gazdaság jelzését, s a zsákokat megfoltozta. Szabó János festő azért, mert kifes­tette Gyük Géza lakását, 2 má­zsa terményt kapott. Mencseli János halászmestemek meg azért jutott 6 zsák takarmány díjtalanul, mert őrizte a lo­pott terményt, és segített ve­vőket keresni. Végh Lajos állomáskezelő engedte, hogy a lopott darát az állomás raktárában rejteges­sék, s a sötétség leple alatt el­vigyék. Megengedte, hogy az állami gazdaság vagonjából éj­szaka lopjanak, segített orgaz­dát keresni, sőt a lopott ter­mény kocsira való fel- és L rakodásában is segédkezett. szántodi révcsárda épületeit az * Idegenforgalmi Hivatal ,a kö- ' zelmúítban vette tulajdonba. At műemlék jelleget megtartva f még az idén helyreállítják, e j és vendéglátóipari egységet he- . lyeznek el az épületekben. Ez \ több szempontból kívánatos.? Egyrészt nagyon rosszul fest a? révátkelő helynél — a Balatoni egyik legforgalmasabb pont-^ jón — a romosán álló épület- tömb. Másrészt az átkelőkön / kívül a Szántódon és környé­kén lévő üdülők is igen várják i már, hogy vendéglátóipari egy- j ség kezdje meg működését. Fejlesztik a champing-táborokat Az Idegenforgalmi Hivatal szaporítja az úgynevezett fize­tővendég-szolgálat rendszerébe tartozó szobák számát. Ezzel egyúttal a fő idényben indoko­latlanul magas egyéni árak letöréséhez is hozzájárul. Jelentősen fejlesztik a két első osztályú champing tábort: J a 2000 személyes balatoníöld- x várit és a 800 személyes bála- j telepit. A táborozáshoz szüksé- ( ges összes felszerelési tárgyat — sátrakat, gumimatracokat, takarókat, lepedőket stb. — a helyszínen lehet majd kölcsön­venni. Bővítik , a vízvételi he­veket. Szaporítják a mosdók ’ s mellékhelyiségek számát, "•zelöt árusítanak a szabad 'helyekhez és még vasalóköl- rízést is szerveznek. Gondos­adnak a rendszeres orvosi el­B«S£@K|ünk az udvariasságról Egyik közismert humoristánk konferenszában arról be­szélt, hogy manapság is udvariasak az emberek, de ez az udvariasság korántsem olyan önzetlen, mint a múltban. Mert ha. ma- egy férfi előre enged egy nőt járművön vagy utcán. akkor azt csak azert teszi, hogy megnézhesse a Ifbát. Beszéljünk tehát az udvariasságról, arról, hogy sok az udvariatlan ember, bárhová megyünk; hogy jogos a panasz, mely egyes fiatalok viselkedését, udvariatlanságát teszi szó­vá. Joggal panaszkodnak a vendéglátóipar vállalatait látoga­tó emberek, hogy a pincérektől, felszolgálóktól csak borra­való fejében kapnak udvariasságot, s az is az összeg nagysá­gától függ. A közelmúltban a Megyei Nőtanács a Béka Szál­ló éttermében vendégül látott néhány asszonyt. A felszolgá­lók — tudva, hogy itt nem lesz mellékes kereset — megle­hetősen modortalanul viselkedtek, s az asszonyok nem a legjobb hangulatban távoztak az étteremből. Egyik teibol- tunkhan idős néni panaszkodott az eladónak, hogy az OTP- nél járt, rossz a szeme, és ezért megkérte az egyik újságot olvasó tisztviselőt, nízze meg békekölcsön-kötvényeit, de az kifakadt mondva: nem az a dolga. Beszélhetnénk r.rról is, hogy sok hivatalba:: az ügyfelek kérdései süket fülekre ta­lálnak, de ha egy magasabb beosztású egyén kér felvilágo­sítást, annak igyekszik rr ‘ denki a kedvében járni. Udva­riatlanok azok a fiatalok, cicik nem nézik a kort, szemtele­nül válaszolgatnak az idősebbek kérdéseire, tolakodnak az üzletekben, senki más nem. csak ők sietnek, és még lehetne sorolni a példákat. Vajon lehet-e udvariasságot várni attól a hetedikes kisdiáktól, akit anyja így biztat: »Ne nézz sen­kit, csak magaddal törődj!« Aligha. Sajnos, sok helyen pon­tosan a szülök azok, akik egoizmusra, önzésre nevelik gyer­meküket. S csodálkoznak, tücsköt-bogarat kiáltoznak, ha más gyermeke pontosan úgy viselkedik, mint ők saját lá­nyuknak, fiúknak javasolták. Persze nemcsak rossz példával lehet élni. Ismerem azt a kisfiút, aki rendszeresen segít egy öreg néninek a vizhor- dásban, s amikor az pénzt akart adni neki, nem fogadta el, hanem így szólt: »Nem pénzért segítettem, csak azért, mert láttam, hogy a néni nehezen viszi a nagy kannákat«. Udva­rias volt? Igen. Szülei is azok, tőlük nem tanulhatott rosszat. Szívesen járok a Május 1. utcai tejboltba, mert udvariasan, emberi hangon beszélnek a vevőkkel. Fontos ez? Igen. Ud­varias ember az, aki a vonaton megkérdezi útitársait, hogy nem zavarja-e őket a dohányfüst? Bizonyára. Nem. hiszem, hogy fontos tovább sorolni az eseteket. Hiszen az udvarias­ság szabályait mindenki ismeri. Csak nem mindenki tartja meg. (Poles/) 120 ezer forint kár ^ A rendőrségi vizsgálat és azí Állami Gazdaságok Igazgató- ■ ságának revizorai megállapí­tották, hogy Gyük, Tóth, Hin- tershid, Kadarkúti és társaik miiitegy 130—180 zsák — más-] fél vagonnak megfelelő — kü-' lönbözö darával károsították! meg 1958—59-ben a gazdasá-1 got, hozzávetőlegesen 120 ezerig forint értékben. Kiderült az is,í hogy Becsei Emil konyhaveze-J1 hogy nagyobb nyo- tö hanyagul kezelte a gondjai-^ male,'ot aciion a tói­ra bízott felszerelési tárgyakat1 látásról. é A körültekintő állatorvos Önagysága saját puha karjai közt hoz­ta a cicát, mikor be­lépett az állatorvos előszobájába. Mögöt­te férje kullogott, akit szintén magával ho­zott megjelenésének dekorálására és talán, rón szeretett macska sokoldalú panaszai- és az élelmiszert, s így 18 ezer? nak. forint kárt okozott gondatlan-i ságával. A bűnszövetkezet tagjai és; az orgazdák nemsokára bíró­ság előtt felelnek tetteikért. A- gazdaság vezetőit is felelősségi terhéli, amiért nem figyeltek] fel a bűnszövetkezet garázdái kodására, s arra, hogy Gyük] Géza darálós keresetéhez ké­pest túl sokat költött italra. Sz. L.1 Mert hát szegény cica beteg volt. Hol a feje fájt, hol a gyom­ra, hol csuda nagy jó dolgában túlságosan nyújtózkodva ébredt, amiből azt lehetett gyanítani, hogy a lába is fáj, azonkí­vül alvás közben erő­sen becsukta a sze? mét, amely körül­ményből esetleg szem-rendellenesség­re is következtetni le­hetett. Az állatorvos igen szimpatikus és meg­értő embernek lát­szott, éppen azért önagysága nem mu­lasztott el semmit sem kihagyni féltett macskája feltétele­zett panaszaiból és betegségeiből. Az ál­latorvos mindenre komolyan bólogatott, azután megvizsgálta a cicát. Önagysága visszafojtott lélegzet­tel leste a diagnózis felállítását, és határo­zott tetszésével talál­kozott, hogy a nagy tudású állat-szakértő annyira elismeri és helyesnek találja az ő laikus megállapítá­sait. Mert önagysága meg volt győződve saját intelligenciájá­nak sokrétűsége felől, és míg a szimpatikus állatorvos igen kör rültekintően hétféle orvosságot irt fel a kecsesen elnyújtózó betegnek, ő diadal­mas pillantásokat ve­tett férjére, akinek arcvonásai mintha kis unottságot árul- tak volna el. Minden­esetre szegény férfi tekintete egy cseppet sem volt lelkesült, és inkább arra engedett következtetni, hogy legszívesebben már kívül is volna az aj­tón. De hát a vizitet ha már elkezdték, nem lehetett olyan köny- nyen befejezni. Meg kellett várni, míg az állatorvos mind a hétféle gyógyszer pontos használatát el­magyarázza, s míg önagysága könnyed fejbólintással jelzi, hogy külön-külön valamennyi magya­rázatot megértette. Az állatorvos azon­ban saját hivatásán túlmenően is reme­kelt. Valóban bebizo­nyította, hogy körül­tekintő, pedáns em­ber, aki nem blöffö- kért veszi fel a vizs­gálati díjat. Mikor a macska összes recept­jeit már megtárgyal­ták, odafordult fi­nom gesztussal önagysága férjéhez, megkérdezvén őt ta­pintatosan: — És önnek, uram, ne írjak fel valami idegcsillapítót? Szabó Ibolya tak. Tóth után Hintershid rad lett a takarmanyhordo ko-*s csis. ö is nagyszerűen egyet ér-5 tett Gyük Gézával. ‘4 Úgy adta a gazdaságét,£ mint a sajátját B U NÜQY - JOQ Kinek a tulajdona a hó, amely az autó tetejére esett ? Ebben a különös jogi kérdés­_ _ M J tevékenységüket, hiszen Ka-> a2 OS2tfáJ. ciarkuti Gyula magtaros sem^. , , „ ? volt különb náluk. Ö is csük^gfelso bíróságnak. a saját hasznát nézte. A ko-g ^ ugyanis, hogy csisokkal a magtárból 15 zsákJfW S2ere ° W szemelygep- árpát küldetett Mercz Henrik*kocsi mellett elha.adva leso­Egy bíró visszaemlékezései Áruházi detektívböl tnlvaj Annie Langlidge asszony, hat éves Sir Gerald Dodson gyermek anyja, az egyik lon­London város legfőbb bírája a 75 52 évi’szolgálat után nyugdíj- doni nagyáruház detektívje ba vonult. Az öreg bíró szinte »kliensei« útjára tért. Négy legendás alakká vált szigorú font értékű árut lopott egy ítéletei és keserű humora szomszédos áruházból, detek­halász lakására. Az állami gaz-^Pört annak tetejéről egy marék miatt. Egy vádlottnak például, tívtársai azonban rajtakapták. daságnak a vasútállomáson lé-£/™sseri hullott^ havat. ^bben^a aH sizofréniát &zimulált, a kö- Az asszony elmondotta, iSXffSSteSSSí .•***«*«. -íx -AU»**. hogy al­kalmazott, mint a hivatásos tolvajok.. Azok sokszor egy el Nikóvits Jánosnak. Az üze-^a szerelőre:»A hó az enyém, magában két személyiség rejtő­mi konyha részére több eset- jakhoz nem nyúlhat hozzá.« A zilk. Ügy gondolom, legjobb ben olyan élelmiszert írt leszerelő így válaszolt: «A hó ^ ^ mindkettó um amit a konyha sohasem ka-*koztula)don, bárki vehet belő- . ................., „ , . . . , p ott. 1958 decemberében a kaÁlé, amennyit csak tetszik.« A 18 havl bortonbunteteset.« Egy oran at sétálgatnak az aruhaz­posvári Nagymalomba szállít-^szóváltás mind hevesebbé vált, felmentett vádlott védőjéhez a ban, míg kiválasztják a holmid teírit csak: kta-<£5 ° ffépkocsi tulajdonosa, aki kövgtkező szavakkal fordult: kát, amelyeket el akarnak lop­buzat. Ezt azonban ^történetesen ügyvéd volt, nem ........ .. . , , . . , . valy júniusban vitette el Af> »Közölje vedencevel, hogy mi- ni. Jobbra-balra xekmtgetnek, gazdaságból, s 1959 december&nyugodott bele, hanem perre 4-én »adta át« a konyhának|„ittc a dolgot. így végül, a leg- helyt magához tért meglepeté- hogy megállapítsak, nem fi- egy másik tétellel összevonva.^e[ső bíróságnak kellett foglal- séböl, elhagyhatja a termet.« gyelik-e őket. O azonban mm­tüntette efeíe8ho^y alióegenben^koz7lia ózzál a korszakalkotó Gerald Dodson hosszú pálya- den szemlélődés nélkül min. gabona van kinn, mégis »hiány■/problémával, vajon kinek a futúsa alatt százával ítélte el a dent a kosarába rakott, ami a nélkül« számolt el. ^tulajdonát képezi a hó, amely . . . . , .. .. , . bigamistakat, meghozza igen keze ugyebe akadt. A megle- ... , „*az autó tetejere hullott. A Az orgazdák es a segítő ’Jdöntés a következőképpen szigorúan. Egyetlenegyszer vedt detektívnő kijelentette, állomáskezelő Shangzott: a hó a gépkocsi Persze a tolvajok hiába mes-^^5^ épedig terkedtek volna, ha nem akad-/a tulajdonostól elvesznek bár- lopottfjmif ami a gépkocsiban avagy De 5 Zéi nak orgazdák, akik a terményt megvásárolják, található, ez a cselekedet akadtak. Fűzi Laszlone 7 zsak,^ ...... , . . ... Nikóvits János több mint 20 '.maganlaksertesnek minosithe Kák lopott takarmányt vásá-/íő. tu- azonban felmentett egy férfit, hogy pillanatnyi elmezavar ha aki háromszori házassága során tört ki rajta. Ennek szerinte három anyóst szerzett. Indoka- az az oka, hogy az utóbbi idő- lásában kifejtette, hogy »maga ben karcsúsító tablettákat, barátom, megbüntette már ön- preludint szedett, és egy hét magát.-1 alatt 6 és fél kilót fogyott. Q-írftk — (eUstgtk POFTHUMUS FÉLTÉKENYSÉG Luigi Pirandello olasz drámaíró özvegye felszólította a párizsi Gallimard kiadót, hogy férje műveinek újabb kiadá­saiból törölje azokat az ajánlásokat, amelyeket Pirandello annak idején egy másik asszonynak írt. A kiadóvállalat ne­héz jogi döntés előtt áll, minthogy az. ajánlás az irodalmi mű része, ugyanakkor az "özvegy mint az író örököse a legsze­mélyesebb indokok alapján is jogosult ilyen követelés tá­masztására. . AMI SOK, AZ SOK... Egy londoni asszony azzal gyanúsította férjét, hogy né­ha-néha letér a hitvesi hűség útjáról. Ezért magándetektí­vet szerződtetett, s az rövidesen bizonyítékkal szolgált a férj hűtlenségéről. Az asszony beadta a válókeresetet, s a bíró­ság fel is bontotta a házasságot. Amikor az asszony volt fér­jére akarta hárítani a magándetektív költségeit is, a bíró­ság határozottan elutasította a kérést. Indokolás: senkit sem lehet annak a vadászkutyának a megfizetésére kényszeríteni, amely öt elkapta. ÍGY BÍZZA VALAKI APJÄRA A FELESÉGÉT! »Bízd rám egy hónapra a feleséged, és meglátod, minden rendbejön« — tanácsolta fiának Konrad Bruckner neuchateli órásmester. A bánatos fiú ugyanis tanácsot kért apjától, hogy mit tegyen, mert szeretett felesége, a szép Evelyne minden­áron válni akar tőle. Etelt az egy hónap, és a dolgok való­ban rendeződtek, csak nem úgy, ahogyan a fiú képzelte: Evelyne elvált, de most már azért, hogy feleségül menjen apósához. A »SZERETŐ« FÉRJ VÉGRENDELETE Egy ausztráliai nagykeres­kedő végrendeletében felesé­gét tette hatalmas vagyona egyetlen örökösévé, de egy feltételt fűzött az örökség át­vételéhez: feleségének kö­teleznie kell magát, hogy so­ha többé még csak el sem mo solyodik. Ez aztán a síron tlt li szerelem!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom