Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 á«unhat, I960, január 9» Nemzetközi bizottság kívánja kihallgatni Oberlandert Az agresszív körök „új" utakat keresnek... További fasiszta provokációk világszerte azonnal indítsanak akciót az antiszemitizmus és a fajgyűlölet minden meg­nyilvánulása ellen. Harminchatezer düsseldorfi fémmunkás 300 szakszervezeti képviselője gyűlésen tiltako­zott a nyugat-németországi fa­siszta és antiszemita túlkapá­sok miatt. (ADN) Berlin. Amerikai hatóságok engedélyt adtak a nyugat-ber- fláni igazságügyi hatóságoknak, hogy a náci tevékenység betil­tására vonatkozó szövetségi törvényt alkalmazzák abban a perben, amelyet egy 17 tagú 'csoport ellen indítottak. A vádlottak szombaton horogke­resztes zászlóval fáklyás tün­tetést tartottak Nyugat-Berlin- ben. Milánó. A Rómában szerdá­ra virradó éjjel letartóztatott 24 személyt, akik egy antisze­mita jobboldali radikális cso­port tagjai voltak, még szerdán este szabadon bocsátották. Rómában kihallgatták egy fasiszta szervezetnek a tagjait. Ezt a szervezetet teszik fele­lőssé a legutóbbi antiszemita incidensekért. A kihallgatáson elhangzott vallomások azt mu­tatják, hogy az akciókat egy nyugatnémet központ irányí­totta, amely összefogja a faj­gyűlölő mozgalmakat világszer­te. Bonn. A Német Szociálde­mokrata Párt bulletinje azt írja, hogy Schröder belügymi­niszter parlamenti vitát sürget a nyugat-németországi horog- kereszt-mázolások miatt. A mi­niszter a parlamentben igyek­szik majd bizonyítani, hogy az incidensek nem képezték egy egységes akció részét. A bulle­tin szeriint úgy Játszik, Schröder álláspontja folytán a kormány letesz arról a korábbi szándé­káról, hogy kérje a szélsőjobb- oldali Német Birodalmi Párt betiltását. (MTI) A Pravda cikke a nyugat-európai fasiszta provokációkról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da cikkében élesen elítéli a nyugat-európai kapitalista or­szágokban folyó fasiszta és an­tiszemita provokációkat. rista tábornokok tevékeny­ségének megélénkülésé és a volt náciknak az állam- apparátusban való túlsúly­ra jutása előkészítette a Amsterdam. Egy nemzet-1 ■d bizottság, amely az Oher­der bonni miniszter ellen , .colt vádak kivizsgálására alakult, a minisztert maga elé idézte, hogy a bizottság szom­batra kitűzött ülésén Hágában vallomást tegyen a lwowi ese­ményekről. A bizottság Oberländer vallomását hangszalagra veszi fel, és más tanúvallomásokkal együtt vizsgálja meg annak a kérdésnek eldöntését, kire há­rul a felelősség a lwowi tömeg- gyilkosságokért. (DPA) London. Mint a Reuter jelenti, a londoni Royal Festi­val Hall hangverseny-terem üvegajtajára pénteken kora reggel két horogkeresztet és zsidóellenes feliratot rajzoltaik. Hasonló feliratokat találtak Birmingham ban, Catforban, Coventryben, Centerburyben, Oxford ban egy névtelen telefo­náló azzal fenyegette meg az oxfordi egyetem zsidó kérdé­sekkel foglalkozó előadóját, hogy ha nem vonja vissza ed­dig megjelent műveit, a házát felgyújtják. Becsben horogkereszteket festettek Kreisky osztrák külügyminiszter garázsának falára. Nyugat-Berlinben anti­szemita jelszavakat mázoltak áthaladó vonatszerelvényekre. Tcrumai nyugatbelga város­ban a városháza falára írták fel mésszel Hitler nevét és mellé egy horogkeresztet. Tampa és Jacksonville flori­dai városokban horogkereszte­ket mázoltak a zssidótemplö- mekra. Párizs. Párizsiban csütörtö­kön a fajgyűlölet és az antisze­mitizmus ellen küzdő mozga­lom nagygyűlést rendezett. A gyűlés 1200 részvevője tiltako­zott a világ különböző részei­ben megnyilvánuló antiszemi­tizmus miatt. A zsúfolásig megtelt gyűlés terem előtt a kint rekedt, körülbelül ezer ember tüntetett. Rómában az Olasz Kommu­nista Párt szenátusi csoport­ja javaslatot terjesztett elő követelve, hogy A fasiszta horogkereszt — írja Polikanov — ismét fel­tűnt Ny u gat - Néme íország váro­sai és falvai fölött. Ezzel a hitlerista jellel szennyeznek be középületeket, magánházakat és templomokat. A felháborító fasiszta provo­kációk és tüntetések célja, hogy szítsák a hidegháborúi, és egymás ellen uszítsák a né­peket. Nyugat-Nómetország fegyverkező reakciós kormány­köreinek különösen kedveznék ezek a nemzetközi feszültség enyhülése ellen irányuló pro­vokációik. Mint a Frankfurter Rund­schau című nyugatnémet lap hangsúlyozza: »Ny ugat-Németország fel­fegyverzése, a volt hitlc­talajt a fasiszta erők fel­lépésére.« Ezek után nem lehet csodál­kozni azon, hogy a bonni ha­tóságok teljes tétlenséggel szemlélik a szabadjára enge­dett fasiszták túlkapásait. A bonni hatóságok egyelőre >sajnálkozásuk« képmutató hangoztatásával bújnak ki a felelősség alól mondván, hogy a rendőrség »nyomoz« állítólag a provokációk ügyében. A honogkepesztes tüntetések a nyugatnémet kormánykörök védnöksége alatt folynak. Ez laz oka aumak, hogy a fasiszták ilyen szabadon garázdálkodnak Nyugat-Németországban — ál­lapítja meg Polikanov. (MTI) Nyugati kommentárok Eisenhower újévi kongresszusi üzenetéről Washington (MTI). Eisenho­wer politikai barátai és ellen­felei egyaránt rokonszenvüket nyilvánították az elnök sze­mélye iránt, amikor az ameri­kai kongresszusban elhangzott az Egyesült Államok elnökének hagyományos újévi üdvözlete, de a. Demokrata Párt képvise­lői nem hagylak kétséget fe­lőle, hogy nem tetszik nekik annak a tervnek nagy része, amelyet Eisenhower az ország problémáinak megoldására dol­gozott ki — írja a Reuter washingtoni tudósítója. A kongresszusra Eisenhower újévi üzenetének az a része gyakorolta a legnagyobb be­nyomást. amely azt mutatja, hogy az Egyesült Államok po­litikája Eisenhower elnökségé­nek utolsó évében bár óvato­san. de komolyam Camp David irányvonalát kívánja követni — írja a DPA washingtoni t.u- dő hója, ’•,Tashington figyelmét, felkel­tette — folytatódik a tudósí­tás —. hogy Eisenhower már üzenete eleién foglalkozott a tömegpusztító fegyverek okoz­ta veszély és a béke kérdéséi­vé1 A New York Times kom­mentárt fűz az újévi üzenet­hez, és főleg annak katonai vo­natkozású részével foglalkozik. »Egy ponton az elnök nem tu­dott -meggyőző lenni — írja a lap. — Annak ellenére, hogy a Szovjetunió feltűnést keltő sikereket ért el nagy teljesítő­képességű katonai rakétalöve­dékekkel a világűr felkutatá­sában, Eisenhower ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is elkü­lönítve folyjék a munka űr­kutatási programunk, és kato­nai rakétalönedék-programunk végrehajtásánál. Lehetséges, hogy — az elnök állításának megfelelően — ez az elkülöní­tett munka nem befolyaásoljaa katonai raikétalövedékek fejlő­désénél elért eredményeket. Kétségtelen viszont, hogy ez a párhuzamos erőfeszítés egyik program végrehajtásának sem használ, mert a múltban is megfosztott bennünket azoktól a pszichológiai győzelmektől, amelyeket — az Egyesült Ál­lamok tekintélyének kárára — a Szovjetunió olyan bőségesen aratott. Reméljük tehát, hogy az a jaxuilás, ame1yre az elnök ígéretet tett, megfelelően orvo­solja majd ezt a helyzetet.« Josephine Baker szeretné, ha Hruscsov meglátogatná Párizs (MTI). Franciaország­ban Dordogne megyében bi- J zottságot alakították Hruscsov mgmeghívánára. Részt vállalt a bizottságban Josephine Ba­ker, a világhírű néger énekes­nő is. Josephine Baker kifejezte azt a kívánságod: szeretné, ha a szovjet kormányfő meglátogat­ná »Milandcs« elnevezésű bi tokát, és megismerkednék < éneloesnőnek ott élő 11 küld böző fajtájú és vaUású fog dott gyermekével. 42 éves az Argentin Kommunista Párt Úhabb véres összetűzés Kamerunban j i ■in,e (MTI). A január els-jén függetlennek nyilvání­tott Kamerunban csütörtökön újabb véres összetűzés robbant ki politikai tüntetők és a csendőrség között. AFP és Reu­ter-jelentés szerint Douala ki­kötővárosban mintegy ötven tűntető a reggeli órákban tá­madás1 intézett egy csendőr- laktanya ellen A harcban öt támadó elesett. Két csendőr meghalt, három megsebesült. Csütörtökre virradó éjszaka támadást intéztek a Bril-Ka- merurmal határos Loum tarto­mány égjük ültetvénye ellen, és Őt munkást m.egöltek. Ngambe térségében egy ka­tolikus misszionárius telepet a zavargások miatt ideiglenesen kiürítettek. A Logbíkoyban működő misszionárius telepet legutóbb kétszer megtámadták. Buenos Aires (Űj Kína). A Neuva Era Üj korszak című argentin lap szerkesztőségi cikkben emlékezik meg az Ar­gentin Kommunista Párt meg­alakulásának negyvenkettedik évfordulójáról. A cikk felidézi azokat az időket, amikor a marxisták egy kicsi csoportja megalapította a pártot. Ebben az időben az Argentin Kom­munista Pártnak csak néhány- száz tagja volt. Azóta mind tagjainak létszámát, mind pe­dig a közvéleményre kifejtett hatását tekintve a Párt szá­mottevő erővé vált. (MTI) A békés egymás mellett élés elvéről és a nemzetközi méretekben folyó osztályharcról A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ befejezését követő években egyre nagyobb teret hódított a nemzetközi élet­ben a békés egymás mellett élés eszméje. E lenini elv a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta az első szocialista állam külpoli­tikájának egyik alaptételévé vált, s ez kezdettől fogva rend­kívül erősen hatott a nem­zetközi munkásmozgalom­nak a tartós béke megterem­téséért, az imperialista hábo­rúk ellen folytatott harcára. A békés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvaló­sításáért folyó harc ma szer­ves része a szocializ­mus és a kapitalizmus között nemzetközi méretekben folyó osztályharcnak. A békés egymás mellett élés elvének gyakorlati meg­valósítása annak a ténynek az elfogadását jelenti, hogy a vi­lágon olyan helyzet alakult ki, amelyben egymás mellett léteznek szocialista és kapita­lista országok. Jelenleg ott tartunk, hogy ez a felismerés akarva-akaratlan mindin­kább tért hódít a vezető im­perialista államok kormány­köreiben. E tény elismerése és a nemzetközi kapcsolatok­nak e tételre való alapozása már önmagában véve is óriási jelentőségű. A második világháború utá­ni imperialista politika stra­tégiai célkitűzése az amerikai monopoltőke világuralmának megteremtése volt. E cél el­érésének útjában elsősorban a szocialista világ állott, éppen ezért az imperialisták egyik legfőbb vesszőparipája az volt, hogy nem ismerték el a Kelet-Európábán és Kí­nában bekövetkezett történel­mi jelentőségű társadalmi változásokat a szocialista vi­lágrendszer kialakulását, és Afrika és Ázsia népeinek a nemzeti függetlenségért ví­vott győzelmes harcait. De hem elismerni a szocialista világrendszer kialakulását, egyenlő azzal a törekvéssel, hogy e helyzeten erőszakos, fegyveres úton próbáljanak változtatni. Ebből következően a szocialista tábor részére harci kérdés volt és az is ma­rad a békés egymás mellett éles elvéneik gyakorlati alkal­mazását megvalósítani. Ennek a célkitűzésnek elérése a je­lenlegi nemzetközi helyzetet figyelembe véve azt jelenti, hogy az imperialista hatal­maknak nyíltan fel kell ad­niuk a szocialista társadalom erőszakos megdöntésével kap­csolatos illúzióikat, és el kell .fogadniuk a szocialista világ- rendszer történelmi jelentősé­gű kihívását a békés versen­gésre. A BÉKÉS EGYMÁS MEL­LETT ÉLÉS elvének térhódí­tása szorosan összefügg azok­kal az óriási eredményekkel, amelyeket a Szovjetunió és vezetésével, segítségével a szocialista tábor egésze az utóbbi években elért. Ezek a sikerek minőségi változást hoztak a modern nemzetközi kapcsolatok történetében. Amint a XIX. században a gőzgép, ügy a XX. században az atomerőmű, az atomjég­törő, a szputnyikok és lunyi- kok jelzik a forradalmi vál­tozást az egész emberiség történetében. S ezek ékes­szólóan hirdetik a szocia­lista társadalmi rendszer fö­lényét a hanyatló kapitalista társadalmi rendszer felett. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett mennyiségi és minőségi eltolódás a .szocia­lista világrendszer javára és a tőkés világ kárára óriási anyagi bázist biztosított a bé­kés egymás mellett élés lenini elvén alapuló szocialista kül- volitika előretörésének, és az illúziókra évülő imverialista volitika nyilvánvaló kudar­cainak sorozatát indította el. Azok a monopolista . poli­tikusok, akiknek nasv részük volt az Amerikai Egvesiilt Államok háború utáni straté- oiáíónslr Mdolgoz^sőv»sm. iiffy tekintettek a szocialista orszá­gokra, mint statikus tényezők­re, és el sem tudták képzelni, hogy a fejlődés ilyen ered­ményeket produkálhat. Jel­lemző példa erre George Ken- nannak, az amerikai külügy­minisztérium egykori fő »szov­jet szakértőjének« 1947-ben Mr. X. néven írt cikke a Foreign Affairs című ameri­kai folyóiratban Mr. X. ek­kor azt jósolta, hogy a Szov­jetunió »egyik napról a má­sikra összeomolhat«. Tíz évvel később, a szputnyikok árnyé­kában Mr. X. most már ren­des nevén a BBC angol rá­dióban tartott előadássoroza­tában kénytelen volt ezeket mondani: »Ma már meg kell v allanom, hogy a szovjet gazdasági ha.ladás ezekben az években ... felülmúlta minden akkori elképzelésemet. Tizen­két rövid esztendő alatt a szovjet népnek sikerült nem­csak a háborús pusztitásolcat helyreállítania, hanem olyan iparosítási programot is ké­pes volt végrehajtani, amely- lyel elérte, hogy általában az ipari termelés területén az Egyesült Államok után a má­sodik helyre került.« IGEN, MR. X-NEK és még sok Mr. X-nek is vissza kel­lett szívnia alig egy évtizede tett vérmes jóslatait. Most kétségbeesve próbálnak »új« utak keresésével elfogadható válaszokat adni a nemzetközi élet jelenlegi nagy kérdései­re. Marriner Eccles — vezető amerikai bankár — 1957 végén például ezeket írta: »Külpoli­tikai téren a szputnyikok vá­ratlan megjelenése kényszerí- tett bennünket annak felisme­résére, hogy a dolgok nem úgy állnak, ahogy azt velünk elhitették. Többé nem burko­lózhatunk az amerikai vezető szerep mítoszába, amely ed­dig biztonsági érzést adott ne­künk. Képtelenek voltunk megállítani azokat a kedvezőt­len fejleményeket, amelyek jelenleg az egyensúly elvesz­téséhez vezettek... A békés egymás mellett élés a szabad világ (értsd: kapitalista világ — a szerk.) és a kommunista világ között abszolút szükséges, és ma már ezt elég világosan kell látnunk.« Ezekből a sza­vakból is kitűnik, hogy mind­azok, akik a 'világhelyzetet nem fejlődésében vizsgálták, és politikájukat irrealitásokra építették, csúfos kudarcukat ma már leplezni sem tudják. A békés egymás mellett élés politikájának győzelmei a szo­cialista világrendszer politi­kai, gazdasági és katonai fö­lényén alapszanak, további sikereinek biztosítékát pedig e világrendszer egyre gyor­suló fejlődésének eredményei adják. A békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósulása esetén sem képzelhetünk el tehát valamiféle statikus ál­lapotot, amelyre a két világ- rendszer bizonyos mértékű erőegyensúlya nyomja rá a bélyegét. Ilyen nézetekkel szép számban találkozhatunk a nyugati propagandaszerveze­tek termékeiben. Ez a szemlé­let alapvetően hibás abban, hogy figyelmen kívül hagy­ja a szocialista világrendszer egyre gyorsuló ütemű fejlő­dését és ennek hatását a nem­zetközi munkásmozgalomra, a kizsákmányolt tömeaekre és a. gyarmati i.ga alól felsza­badult, illetve felszabadulásu­kért küzdő milliókra. Termé­szetszerűleg már most fel kell készülnünk arra, hogy az im­perializmus minden erejét megfeszítve próbálkozik a le­hetetlent is megkísérelni, hogy biztos . hanyatlásának gyorsuló útián megunhasson, s hogy a történelem kerekét — ha visszaterzatni már kép­telen is — de legalább las­sítsa. S ezzel kapcsolatban számunkra is rendkívül tanul­ságos, milyen javaslatokat tesznek az imperializmus pro­pagandistái az ellenünk foly­tatandó harc formáira, A NAPOKBAN KERÜLT kezünkbe a »Politikai hadvi­selés« című amerikai könyve A szocialista országok elleni felforgató propaganda eszkö­zei közül a könyv írója kü­lön kiemeli a burzsoá sajtó- termélcek, könyvek, filmek és rádióadások nagy szerepét és jelentőségét. Továbbá kijelen­ti, hogy »szervezeti hatékony­ság szempontjából kívánatos lenne egy központosított anti- kommunista mternacionálé létrehozása ugyanolyan fegye­lemmel és egységgel, mint amilyennel a Kominform ren­delkezett«. A könjw írója nem feledkezik meg a gazda­sági háborúról sem, de már nem szállhat síkra az embar­go politikája mellett. Ehe­lyett a következőket javasol­ja: »Ilyen nagy területet (mármint a szocialista tábort — a szerk.) nem lehet blokád alá venni. A korlátozó gazda­sági hadviselés helyett egyre inkább teret kell engednünk a kelet—nyugati kereskedelem koordinált formáinak, ame­lyeket úgy kell megszabni, hogy abból a Nyugat többet profitáljon, mint a Kelet.« Előkelő helyen említi a sza­botázs fegyverét, megállapít­va, hogy »szabotázs tevékeny­séget annak természeténél fogva csak jól kiválogatott és alaposan kiképzett egyének hajthatnak végre«, és sürgeti a nyugati hatalmakat, hogy ennek a munkaterületnek szenteljenek nagyobb figyel­met. De a szerző tovább megy, és a terrorizmust is besorol­ja a politikai hadviselés nyu­gatieszközei közé a következő indokolással: »Bizonyos körül­mények érdemessé tehetik a terrorakciók alkalmazásét, mert a terror alkalmazásának lehetősége a szovjet vezetőket legalábbis biztonsági, elővi­gyázatossági intézkedések megtételére kötelezi, ame­lyekkel elszigetelik magukat népeiktől, és gyanakvókká te­szik őket kollégáikkal szem­ben.« Iám, lám, az éhes disz­nó makkal álmodik! De nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen akcióik nem újak az impe­rialisták! fegyvertárában, és hogy saját tapasztaltaink alap­ján is mondhatjuk: ezek al­kalmazásától nem riadnak vissza. AZ 1959-ES ESZTENDŐBEN a nemzetközi élet új szaka­szába lépett a világ, a tár* gyalások szakaszába. Azt vár­juk, hogy sikerrel felszámol­ják a hidegháborús légkört, megteremtsék a békés egy­más mellett élés gyakorlati megvalósulásának feltételeit a nemzetközi kapcsolatokban, s megkezdődhessék a pusztító há­ború veszélyétől mentes. a két társadalmi rendszer közti békés versenyt. Ezt a békés versengést természetesen to­vábbra is — a megváltozott történelmi körülményeknek megfelelő formákban —- a nemzetközi méretekben folyó oszta'yho.rc jellemzi, amelynek végső kimenetele — a szocia­lizmus viléigmérelekben ara­tandó győzelme — törvény- szerű és vitathatatlan. Nagy és nehéz harcok előtt állunk* hagy megvalósíthassuk az egész emberiség felemelkedé­sét biztosító célkitűzéseinket; Eddigi eredményeink lelke-ítő hatása megsokszorozza erőin­ket a tartós békéért és a szo­cialista társadalom felépítés séárt vívott harcunkban V, P«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom