Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
Szombat, 1960. január 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tagság javaslatait felhasználva készítik a tervet a somogygeszti ÍJj Barázda Tsz-fieia r AZ EGYIK GAZDASÁGI ÉV VÉGÉN, a másik kezdetekor el kell készíteni a termelési tervet. Ez a munka mindig nagy gondosságot követelt. Most meg különösképpen ügyelni kell arra, hogy megalapozottak legyenek a tervek, mert a szövetkezetben dolgozó paiasztcsaládok százainak jobb megélhetéséről van szó. A somogygeszti Új Barázda Termelőszövetkezetben erről beszélgettünk Péma Sándor állattenyésztővel — aki mar tíz éve termelőszövetkezeti tag —, Horváth Géza könyvelővel és Balogh László mezőgaz- dá.sszd.1 A szövetkezet az elmúlt év tavaszán 300 holdasról 1500 holdas közös gazdasággá nőtt. A tagok száma is megsokszorozódott. Ez pedig megszaporodott gondot és nagyobb felelősséget jelent a tsz vezetőinek. A kis szövetkezet 26 tagja 1949-től az elmúlt év tavaszáig eredményesen és jól dolgozott. Megteremtették az alapot az elkövetkező évekhez. De ez az alap a megerősödött termelőszövetkezet számára már az elmúlt évben is kicsinek bizonyult. Növelni kellett. A kormányhatározatok nagy segítséget adtak ehhez. — FELHASZNÁLTUK AZ ÁLLAM TÁMOGATÁSÁT saját anyagi eszközeink kiegészítésére — mondta Péma Sándor, s már sorolta is az elmúlt év létesítményeit. 260 ezer forintos beruházást hajtottak végre. 25 holdás kertészetük nagyobb részén öntözéses növénytermesztést honosítottak meg. A friss zöldséget saját gépkocsijukkal szállították el az üzemi konyhákra, de a kaposvári piaci elárusító helyükről is elkelt mindig az áru. A kertészet gazdagon fizetett. Csaknem 200 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett a közösnek. A betonkádakban savanyított káposzta is hoz ■ még 50—60 ezer forintot. A kertészet 30 embernek adott állandó munkát. Építettek egy 22 holdas halastavat. Ennek tiszta jövedelme 50 ezer forint volt. A halastavat eredetileg azzal a szándékkal kezdték építeni, hogy közelében baromfifarmot létesítenek. Ezt még nem csinálták meg. S még nem döntöttek arról sem, hogy ez évben kihasználják-e ezt a lehetőséget. Azzal, hogy ez S2ep jövedelmet jelent, egyetért mindenki. De kockázatos dolognak tartják a kezdeményezést. Pedig a mezőgazdász szerint a halastó környékén évenként legalább 2000 víziszárnyast nevelhetnének. Nem nehéz kiszámítani, hogy ez milyen szép jövedelmet jelentene. AZ ELMÚLT ÉVBEN átépítéssel létesítettek istállókat. Ma már két szarvasmarha-, két lóistállója és egy sertés- fiaztatója van a Isz-rek. — Szükségünk is van rájuk, mert mi az állattenyésztésünkről voltunk híresek. A sertéfjiiz- lnlásra és tenyéázkocanevelés- re nagy figyelmet fordítunk — mondta az állattenyésztő. A fő jövedelem az elmúlt évben az állattenyésztésből származott. Ötven tenyészko- cát, 200 hízósertést és 25 hízott marhát adtak el mintegy 400 ezer forint értékben. Az idén a törzsállomány szaporulata fedezi a tenyész- és hízó- ál lat-szükségletüket. Már le is szerződtek 330 sertés és 100 marha hizlalásaira. Takarmányuk biztosítva' van. Az ősz- szeí 3000 köbméter napraforgó- és kukoricasilót készítettek, a 20 köbméter nyers répaszeletből készített siló kifogástalan minőségű. Az ősszel elvetettek 220 hold árpát, a tavasszal pedig még 80 holdat vetnek el. Az 'idén nagyobb gondot fordítanak a szerződéses növényekre. A tavalyi terület háromszorosán, 300 holdon termelnek szerződött növényeket. Terveikben szerepel még, hogy az 5 hold gyümölcsöshöz 20 holdat telepítenek. A halastó mellé még egy húsz holdas tavat építenek. A TENNIVALÓKAT JÓL ISMERIK a tsz vezetői. De a tervezésben nemcsak ők vesznek részt, hanem a tagság is. Hiszen jó terv csak akkor születik, ha a szövetkezet minden tagja gondolkodik a dolgokon, és hasznos javaslataival segíti a tervkészítő bizottság munkáját. . Németh Sándor Sokoldalúan gazdálkodik a kadarkúti Béke Tsz Nagy beruházásokat valósított meg az ecsenyí Előre Tsz A 13 családdal 10 éve alakult Előre Termelőszövetkezetbe lépett be Ecseny dolgozó parasztsága a múlt év márciusában, igy területük 2300 holdra, a tagok száma pedig 852-re duzzadt fel. A szövetkezet biztos alapokon nyugszik, értékes állatállománya van, és •a szükséges beruházásokat is végrehajtotta. Nézzük meg sertésállományukat. A 336 sertés közül 45 tenyészkoca. Utódaik, a 136 választási malac törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Megéri s fáradságot az állatok nevelése: 35 tenyészüszőt, 13 kant értékesítettek tavaly, s 84 hízott sertés vár eladásra. 100 hold szántóra 18,6 darab sertés, 2,5 darab koca jut. Ez évvégére 32-re, illetve 3,7-re nő ez a szám. — Szarvasmarhaállományunkban 39 a fejőstehén. Közülük 16 törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, és a 42 előhasi tehén utódai is ellenőrzés alá kerülnek — mondja Pintér Ernő mezőgazdász. Az állatok törzskönyvezése megindult tehát. Céljuk az, hogy a jövőben az egész állomány törzskönyvezett legyen. Hogyan van ellátva állatállományuk férőhelyekkel? A szövetkezet első építkezése 1951-ben a sertésfiaztató, majd 1952-ben a 150 férőhelyes nyári hizlalda, 1955-ben a 100 férőhelyes szarvasmarha-istálló és 1958-ban a 150 férőhelyes juhhodály volt Legutóbb 454 ezer forintért ugyancsak 100 férőhelyes növendékmarha-is- tállót építettek. Ezeket a létesítményeket többnyire saját erejükből hozták létre. 1957-ben. megvásárolták az első Zetort — szintén saját erőből —, teljes felszereléssel. Az elnök január első napjaiban ment fel Budapestre, hogy két Zetort vegyen. Keszler József elnökhelyet- tcs és Szuh Gusztáv könyvelő tovább sorolja a többi létesítményt. 1957-ben 15 vagonos vasvázas, tavaly szintén 15 /vagonos favázas kukorioagó- rét építettek. Bognárműhely, »érlegház, 10 tonnás hídmérleg, egy gatter, több daráló létesült. 1959 tavaszán szalagfűrészt vettek. Kutat fúrattak 120 ezer forintos költséggel. Később a kút és a központi major villamosítása, az ■istállókba, a gazdasági épületekbe és a 15 holdas gyümölcsösükbe a vízvezeték bevezetése 280 ezer forintba került. Legközelebbi- tervük halastó építése; ez a téli hónapokban is adna munkát a tagoknak. (Tudósítónktól.) Megyénk egyik leghíresebb burgonyatermelő falujában, Kadarkúton 360 parasztcsalád a múlt év tavaszán szövetkezetét alakított, .s az ősszel megkezdte a közös munkát. Az alakulás után tüstént hoz- | záíogtak a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megteremtéséhez. Nemes György elnök irányításával csakhamar legyűrték a kezdeti nehézségeket. A tsz szép reményekkel nézhet a jövőbe. Adottságuknak megfelelően igyekeztek elkészíteni gazdálkodási tervüket. Ehhez a megye legjobb mezőgazda- sági szakemberei adtak segítséget. Úgy döntöttek, hogy továbbra is a hagyományos burgonyatermesztésre fordítják figyelmüket, de foglalkoznak takarmánytermesztéssel és állattartással is, mert enélkül — amint egyéni gazda korukban tapasztalhatták — nem tudják eredményesen kihasználni a burgonyatermesztés lehetőségeit. E gondolatokkal láttak munkához. A múlt év októberében kezdték meg a szarvasmarha-istálló építését, ehhez 330 ezer forint állami támogatást vettek igénybe. Saját erőből történő beruházásuk értéke is körülbelül ennyi. Erdejükből termelték ki a szükséges faanyagot, kőműves- és ácsbrigádjuk pedig minden külső segítség nélkül 'végezte el az építkezést. Az istállóba december 31-én kötötték be 105 közös szarvasmarhájukat- Idejében gondoskodtak takarmányról. bőséges és jó minőségű silót tettek el télire. Igen értékes a 2000-es magyarsár- ga-fajta törzsbaromíi-állomá- n.yuk, amelyből 1700 a tojó. Naponta 800 tojást adnak át a keltetőállomásnak, 2,40 forintos darabonkénti áron. Ebben az évben 4 ezer férőhelyes baromfiólat építenek. Ezer gyöngyössel kívánják növelni szárnyasaik számát. Ugyancsak az idén 500 sertést állítanak hízóba, s adnak majd át a közfogyasztásnak. 122 holdon előcsíráztatott burgonyát termelnek. Erre a területre kálisót szórtak. A szükséges vetőgumón felül még 250 holdra való burgonyát vermeltek el. 400 holdon végeznek talajjavítást. Húsz holdas kertészetet létesítenek. Eddig 140 ezer tő salátát ültettek ki, 2 holdon spenótot termelnek. A „semleges téma" Azt mondta egy társaságban megjelent vendég, hogy az újságírók biztosan várják már a havazást, mert az »semleges téma«, abba nem köthet bele senki. Elgondol- koztató ez a vélemény. Nagyon sokan valóban szívesen vennék, ha az újságok holmi »semleges témákról« írnának, nem bírálnák a hibákat, s mutatnának megoldási lehetőségeket. Sokan nem szeretik a bírálatot, s ha valcAi ténykedésük helytelenségére hívja fel a figyelmet, a legfondorlatosabb módon igyekszenek a figyelmeztetés jogosságát kétségbevonni. Akad, aki »majd én megmutatom« csatakiáltással összeköttetéseit próbálja felhasználni, hogy a bírálót lehetetlenné tegye, s ismeretes olyan eset is, hogy a bírálat elhangzása után a bíráló múltjában kerestek valami »-fekete foltot«, így próbálva »ellenséges ténykedését« bebizonyítani. A sajtó munkásai számtalanszor találkoznak ilyen kérdésekkel. »Kérem, nekem családom van, nem akarok kellemetlenséget« — mondta egyik állami gazdaságunk dolgozója, amikor egy ügy kapcsán vele beszélgettem. »Csak a nevemet ne írja meg, mert akkor mennem kell innen« — búcsúzott más alkalommal egy szövetkezeti dolgozó. De nemcsak az ilyen esetek. miatt áhítozzak egyesek a »semleges témát«. Fájlalják azt, hogy a -parasztember 2000 forintos télikabátot vesz gyermekének, s nem holmi uraságoktól levetett ruhák ajándékozásáról szól a tudósítás; fájlalják, hogy a munkáscsalád nem főtt burgonyát vacsorázik hétszámra, hanem — ha úgy tetszik — étteremben étkezik, étlapról rendel, nem is a legolcsóbbat, s a sajtónak erre is kiterjed a figyelme. »Semleges témát« szeretnének, amely nem ad számol a fejlődésről, a naponta szebbé, jobbá váló életről. »Semleges témát«, nem pedig holdrakétáról szóló hírt. De hiába áhítoznak, mert mi írunk ugyan a havazásról, mely szerintük »semleges téma«, de megírjuk azt is, hogy a gyermekeknek nem kell az ablak mögül nézni a szálló hópelyheket, mert nincs mit felvenniük, hanem jól öltözötten szaladgálhatnak a ropogós havon, építhetnek hóembert, s hócsatát vívhatnak. S így válik a »semleges téma« mai életünk eredményeit kifejező témává. P. Gy. 0 berzencei népfroüt bizottság a községért — Az utóbbi időben fél gőzzel dolgozott a Hazafias Népfront községünkben. Pedig sok lelkesítő fejadat állt a pártszervezet és a tanács előtt. A berzencei tsz őszi kez- désű. A munka megindításához minden tömegszervezet segítségére szükségünk volt — mondja Kakrik János v. b.- titkár. — Nem azt mondjuk, hogy a Hazafias Népfront nem segített. Tagjai kisgyűléseket tartottak, beszélgették a családokkal a munka megindulásáról, a község gondjairól - bajairól. Főleg a munkaegységgel kapcsolatos kérdésekben kellett eligazítani az embereket. Ezt a népfront-bizottság meg is tette. De azért még nagyobb aktivitást vártunk volna tőlük — vélekedik Horváth György tanácselnök. — A baj ott van, hogy a népfront-bizottság nem tudja az emberek széles tömegeit Saját erejükre támaszkodjanak Egy lakáspanasz nyomában Gálosfán megfelelőnek ezt a helyet, a gyerekeknek messze volt az iskola, no meg a faluba is hívták vissza őket. Ötvennyolcban költöztek vissza, s akkor csak ehhez a helyiséghez juthattak. Császárné kérelme: a kastélyban v.an egy üres szoba, ezt ők saját költségükön átalakítanák lakássá, csak utalja ki a tanács. A tanácselnök véleménye — Furcsa ügy ez — mondja Lorencz József v. b.-elnök — és segíteni sajnos nem tudunk. Császár János, miután — ki tudja, miért — elkerült az erdészettől, iparengedélyt kapott. Nem sokáig használta, mert — mint felesége is mondta — elköltöztek innen kényelmes lakásukból Tátom- pusztára. A faluban elég sok és súlyos lakásprobléma van, így természetesen rögtön lett gazdája az elhagyott lakásnak. Mikor Császárék visszajöttek Gálosfára, ideiglenes megoldásként "költöztek ebbe a szük- zott a ^faluban, ötvenhétben' séglakásnak nevezhető helyi- kedvezőbb anyagi lehetőségek, ségbe azzal, hogy építkezni kínálkoztak a Cukorgyári Cél-| akarnak. A tanács készséggel g'azdasag tátompusztai üzem- ' adott volna házhelyet, javasol- egysegéljen, és oda költöztünk, ta volna a kölcsönt, a család Ezután az események gyor- azonban — korábbi ígérete el- san peregtek. Mégsem találták lenére — nem vette igénybe. Jó néhány ember megfordult már szerkesztőségünkben kérve, segítsük elintézni lakásproblémáját. Sok esetben igazolódott, hogy jogos a kérelem, néha azonban nem a legilletékesebb követelt magának új lakást. Az eset, amit közreadunk, a közelmúltban történt. Mit mond a panaszos? Császár Jánosné gálosfai asszony egy kissé idegesen mondta el egy év óta húzódó lakásproblémáját. Három gyerekével — közülük a legkisebb hároméves — a Gálosfá- hoz tartozó István völgyében lakik egy 3x3 méteres helyiségben. A földes szobában, a légi épületben számtalan patkány tanyázik, így különösen télen szinte lehetetlenné válik az ott-tartózkodás. Hol az egyik, hol a másik gyereket köti a betegágy. Hogy kerültek ilyen körülmények közé? — 1957-ig a kastélyban laktunk — mondta Császárné. — Elég szép lakásunk volt, a ■férjem megkapta az iparengedélyét, és mint kovács dolgoA kastély szóban forgó nagy szobája valóban üres, de mellékhelyiségeiben már lakik egy család. A nagy szobát mégsem tudja kiutalni a tanács, mert nemcsak egyéni lakásproblémák vannak Gálosfán, hanem néhány közület sincs megfelelően elhelyezve. Aki bemegy a boltba, annak nem kell magyarázni, hogy a kereskedelem rohamos fejlődése nem engedheti, hogy egyes községekben ilyen szégyenfoltok éktelenkedjenek. A tanács intézkedett: az üzletet helyezik át a kastélyban levő nagyterembe, s aki jelenleg ott lakik, az költözik majd az üzlet helyiségbe. Ily módon a tanács valóban nem tud segíteni Császárékon. * * * Egy panasz nyomán Gálos- fa sok gondja, nehézsége került napvilágra. Érthető, hogy a közületeknek biztosítanak elsősorban megfelelő helyiséget. Ha Császáréknak van annyi anyagi fedezetük — mint azt kérelmükben kifejtették —, hogy saját lakássá alakítsák át a nagytermet, úgy tudnának felvenni kölcsönt, és gondoljuk, ezzel az alappal felépíthetnék házukat. Ezt kívánja a község érdeke és gyermekeiké, akik nem nevelkedhetnek ilyen embertelén körülmények között. Vörös Márta. megmozgatni. Ez érthető, hiszen maguk a bizottsági tagok sem vesznek részt szívvel-lé- lekkel a munkában. S hogy miért nem? A vezetőségben sok a több funkcióval megterhelt személy. Természetes, hogy senki sem tud tízfelé szakadni, valahol csak papíron van a neve, munkát nem mutathat fel — magyarázza Kakrik elvtárs. Most a vezetőség újraválasztása van napirenden. A pártvezetőség minden segítséget megad a Hazafias Népfrontnak, hogy megfelelő' emberekre essék a választás. Sok olyan párttag volt eddig a. népfront vezetőségében, akire most- más tei'ületen van szükség. Helyükre ugyancsak köztiszteletben álló, tevékeny embereket válssztanak. A Hazafias Népfront elnöke, Marlws László pedagógus eddig is lelkesen végezte munkáját, sokszor csaknem az ő vállát terhelte minden. A jövőben is őt szeretnék elnöknek. — Községfeilesztési alapunk minden eddiginél gazdagabb, nagyobb — mondja Kakrik elvtárs. — Hogy az emberek szívesen szavazták meg a legmagasabb hozzájárulást, a Népfront odaadó, lelkes munkájának is köszönhető. Az emberek csak akkor adják készségesen forintjaikat a községnek, ha tudják, milyen célokat akar megvalósítani a tanács. S főleg akkor, ha ezek a célok egybeesnek az emberek kívánságával, elképzelésével. A Népfront tagjai beszélgettek a község lakóival, ismertették a terveket, elgondolásokat. Mindenkinek a véleményét kikérték. A tanácsülésen meg is látszott az eredmény. Nagyon sok felszólaló azt javasolta, hogy még ötven forinttal többet szavazzanak meg, nehogy kevés legyen a pénz a nagy célok megvalósításához. Alig tudtuk meggyőzni az embereket, hogy ezt nem tehetjük meg, mivel, így is a legmagasabb községfejlesztési hozzájárulást fizetik a lakók, s ennél többet nincs jogunk és nem is szabad elfogadnunk, A Hazafias Népfront jó munkát végzett a községben a községfejlesztési tervek ismertetésében, az emberek meggyőzésében, felvilágosításában. — Az Imre utcában szilárd burkolatú járdát építünk — mondja Kovács István' párttitkár. — A népfront-bizottság tagjai beszélgettek az Imre utcaiakkal. és biztosították a járdaépítéshez szükséges társadalmi munkát. Ha mindenben ennyi segítséget kapnánk a népfront-bizottságtól, nem szólnánk egy szót sem. No de az újjászervezett elnökség biztosan sikeresebben harcol majd a párt politikájának megvalósításáért. L. G, Még mindig nincs rend a balai‘on!e!lei fmsz-nél Az 1957—58-as években a fonyódi járás legrosszabbul dolgozó földművesszövetkezete volt a balatonlellei. Egymást érték a nagy összegű hiányok; a szövetkezet vezetése nem volt biztos kezekben, emiatt a tagság elfordult az fmsz-től. A múlt év tavaszán megtartott tag-, illetve küldöttgyűlésen új vezetőt választottak, a szövetkezet élére Csondor Vince személyében. Az fmsz gazdasági tevékenysége azóta lényegesen megjavult. A terveket nagyrészt teljesítik, rendszeressé vált a munka. Az elmúlt évek hibái miatt azonban még mindig nem mutatkozik számottevőbb . eredmény. Több m.int 100 ezer forint értékű hiányt kell elszámolni. Nincs tehát minden rendién. Az fmsz igazgatósága és felügyelő bizottsága a legnagyobb kázömbösséogel viseltetik a szövetkezet figyel iránt, Az ingygatósán elnökét. — aki jóindulatú ember, és legfontosabb feladatának a szövetkezet vagyonvédelmét tartja — nem támogatja a vezetőség, noha a tavaszi küldöttgyűlésen megígérték a segítséget. Az utolsó negyedévben határozatképes igazgatósági és felügyelő bizottsági ülést egyetlenegyszer sem tarthattak, mert a vezetőség tagjait egyszerűen nem érdekelte a szövetkezet munkája. Csendőr elvtársnak meg kellett volna látogatnia a vezetőségi tagokat, és meggyőzni őket az igazgatósági és felügyelőbizottsági ülések jelentőségéről, de nem telte. Az őszi tag értekezletek a balatonlellei körzetben egyáltalán nem sikerültek. Ebben legnagyobb részt az igazgatóság és a felügyelőbizottság a ludas. Végeredményben a vezetőség a hibás, hogy a dolgok idáig fajultak. Most az a teendő, hogy a vezetőség az el- nök mellé állva kijavítsa a hibákat, hogy a szövetkezet minél előbb érié el azt a szintet, ahol 1957 előtt állt. a s,
