Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

Szombat, 1960. január 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tagság javaslatait felhasználva készítik a tervet a somogygeszti ÍJj Barázda Tsz-fieia r AZ EGYIK GAZDASÁGI ÉV VÉGÉN, a másik kezdete­kor el kell készíteni a terme­lési tervet. Ez a munka min­dig nagy gondosságot követelt. Most meg különösképpen ügyelni kell arra, hogy meg­alapozottak legyenek a tervek, mert a szövetkezetben dolgo­zó paiasztcsaládok százainak jobb megélhetéséről van szó. A somogygeszti Új Barázda Termelőszövetkezetben erről beszélgettünk Péma Sándor állattenyésztővel — aki mar tíz éve termelőszövetkezeti tag —, Horváth Géza könyvelővel és Balogh László mezőgaz- dá.sszd.1 A szövetkezet az elmúlt év tavaszán 300 holdasról 1500 holdas közös gazdasággá nőtt. A tagok száma is megsokszo­rozódott. Ez pedig megszapo­rodott gondot és nagyobb fele­lősséget jelent a tsz vezetői­nek. A kis szövetkezet 26 tag­ja 1949-től az elmúlt év tava­száig eredményesen és jól dolgozott. Megteremtették az alapot az elkövetkező évekhez. De ez az alap a megerősödött termelőszövetkezet számára már az elmúlt évben is kicsi­nek bizonyult. Növelni kellett. A kormányhatározatok nagy segítséget adtak ehhez. — FELHASZNÁLTUK AZ ÁLLAM TÁMOGATÁSÁT sa­ját anyagi eszközeink kiegé­szítésére — mondta Péma Sándor, s már sorolta is az el­múlt év létesítményeit. 260 ezer forintos beruházást haj­tottak végre. 25 holdás kerté­szetük nagyobb részén öntözé­ses növénytermesztést hono­sítottak meg. A friss zöldséget saját gépkocsijukkal szállítot­ták el az üzemi konyhákra, de a kaposvári piaci elárusító he­lyükről is elkelt mindig az áru. A kertészet gazdagon fizetett. Csaknem 200 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett a közös­nek. A betonkádakban sava­nyított káposzta is hoz ■ még 50—60 ezer forintot. A kerté­szet 30 embernek adott állan­dó munkát. Építettek egy 22 holdas ha­lastavat. Ennek tiszta jövedel­me 50 ezer forint volt. A ha­lastavat eredetileg azzal a szándékkal kezdték építeni, hogy közelében baromfifarmot létesítenek. Ezt még nem csi­nálták meg. S még nem dön­töttek arról sem, hogy ez év­ben kihasználják-e ezt a lehe­tőséget. Azzal, hogy ez S2ep jövedelmet jelent, egyetért mindenki. De kockázatos do­lognak tartják a kezdeménye­zést. Pedig a mezőgazdász sze­rint a halastó környékén éven­ként legalább 2000 víziszár­nyast nevelhetnének. Nem ne­héz kiszámítani, hogy ez mi­lyen szép jövedelmet jelente­ne. AZ ELMÚLT ÉVBEN át­építéssel létesítettek istállókat. Ma már két szarvasmarha-, két lóistállója és egy sertés- fiaztatója van a Isz-rek. — Szükségünk is van rájuk, mert mi az állattenyésztésünkről voltunk híresek. A sertéfjiiz- lnlásra és tenyéázkocanevelés- re nagy figyelmet fordítunk — mondta az állattenyésztő. A fő jövedelem az elmúlt évben az állattenyésztésből származott. Ötven tenyészko- cát, 200 hízósertést és 25 hí­zott marhát adtak el mintegy 400 ezer forint értékben. Az idén a törzsállomány szaporu­lata fedezi a tenyész- és hízó- ál lat-szükségletüket. Már le is szerződtek 330 sertés és 100 marha hizlalásaira. Takarmá­nyuk biztosítva' van. Az ősz- szeí 3000 köbméter naprafor­gó- és kukoricasilót készítet­tek, a 20 köbméter nyers répa­szeletből készített siló kifogás­talan minőségű. Az ősszel el­vetettek 220 hold árpát, a ta­vasszal pedig még 80 holdat vetnek el. Az 'idén nagyobb gondot fordítanak a szerződéses nö­vényekre. A tavalyi terület háromszorosán, 300 holdon ter­melnek szerződött növényeket. Terveikben szerepel még, hogy az 5 hold gyümölcsöshöz 20 holdat telepítenek. A halastó mellé még egy húsz holdas ta­vat építenek. A TENNIVALÓKAT JÓL ISMERIK a tsz vezetői. De a tervezésben nemcsak ők vesz­nek részt, hanem a tagság is. Hiszen jó terv csak akkor szüle­tik, ha a szövetkezet minden tagja gondolkodik a dolgokon, és hasznos javaslataival segí­ti a tervkészítő bizottság mun­káját. . Németh Sándor Sokoldalúan gazdálkodik a kadarkúti Béke Tsz Nagy beruházásokat valósított meg az ecsenyí Előre Tsz A 13 családdal 10 éve ala­kult Előre Termelőszövetke­zetbe lépett be Ecseny dolgo­zó parasztsága a múlt év már­ciusában, igy területük 2300 holdra, a tagok száma pedig 852-re duzzadt fel. A szövetke­zet biztos alapokon nyugszik, értékes állatállománya van, és •a szükséges beruházásokat is végrehajtotta. Nézzük meg sertésállomá­nyukat. A 336 sertés közül 45 tenyészkoca. Utódaik, a 136 vá­lasztási malac törzskönyvi el­lenőrzés alatt áll. Megéri s fáradságot az állatok nevelé­se: 35 tenyészüszőt, 13 kant értékesítettek tavaly, s 84 hí­zott sertés vár eladásra. 100 hold szántóra 18,6 darab ser­tés, 2,5 darab koca jut. Ez év­végére 32-re, illetve 3,7-re nő ez a szám. — Szarvasmarhaállomá­nyunkban 39 a fejőstehén. Kö­zülük 16 törzskönyvi ellenőr­zés alatt áll, és a 42 előhasi te­hén utódai is ellenőrzés alá kerülnek — mondja Pintér Er­nő mezőgazdász. Az állatok törzskönyvezése megindult te­hát. Céljuk az, hogy a jövőben az egész állomány törzsköny­vezett legyen. Hogyan van ellátva állatál­lományuk férőhelyekkel? A szövetkezet első építkezé­se 1951-ben a sertésfiaztató, majd 1952-ben a 150 férőhelyes nyári hizlalda, 1955-ben a 100 férőhelyes szarvasmarha-istál­ló és 1958-ban a 150 férőhelyes juhhodály volt Legutóbb 454 ezer forintért ugyancsak 100 férőhelyes növendékmarha-is- tállót építettek. Ezeket a léte­sítményeket többnyire saját erejükből hozták létre. 1957-ben. megvásárolták az első Zetort — szintén saját erőből —, teljes felszereléssel. Az elnök január első napjai­ban ment fel Budapestre, hogy két Zetort vegyen. Keszler József elnökhelyet- tcs és Szuh Gusztáv könyvelő tovább sorolja a többi létesít­ményt. 1957-ben 15 vagonos vasvázas, tavaly szintén 15 /vagonos favázas kukorioagó- rét építettek. Bognárműhely, »érlegház, 10 tonnás hídmér­leg, egy gatter, több daráló lé­tesült. 1959 tavaszán szalagfű­részt vettek. Kutat fúrattak 120 ezer forintos költséggel. Később a kút és a központi major villamosítása, az ■istál­lókba, a gazdasági épületekbe és a 15 holdas gyümölcsösükbe a vízvezeték bevezetése 280 ezer forintba került. Legköze­lebbi- tervük halastó építése; ez a téli hónapokban is adna munkát a tagoknak. (Tudósítónktól.) Megyénk egyik leghíresebb burgonyatermelő falujában, Kadarkúton 360 parasztcsalád a múlt év tavaszán szövetke­zetét alakított, .s az ősszel megkezdte a közös munkát. Az alakulás után tüstént hoz- | záíogtak a nagyüzemi gazdál­kodás alapjainak megteremté­séhez. Nemes György elnök irányí­tásával csakhamar legyűrték a kezdeti nehézségeket. A tsz szép reményekkel nézhet a jö­vőbe. Adottságuknak megfele­lően igyekeztek elkészíteni gazdálkodási tervüket. Ehhez a megye legjobb mezőgazda- sági szakemberei adtak segít­séget. Úgy döntöttek, hogy to­vábbra is a hagyományos bur­gonyatermesztésre fordítják figyelmüket, de foglalkoznak takarmánytermesztéssel és ál­lattartással is, mert enélkül — amint egyéni gazda korukban tapasztalhatták — nem tudják eredményesen kihasználni a burgonyatermesztés lehetősé­geit. E gondolatokkal láttak munkához. A múlt év októbe­rében kezdték meg a szarvas­marha-istálló építését, ehhez 330 ezer forint állami támoga­tást vettek igénybe. Saját erő­ből történő beruházásuk érté­ke is körülbelül ennyi. Erde­jükből termelték ki a szüksé­ges faanyagot, kőműves- és ácsbrigádjuk pedig minden külső segítség nélkül 'végezte el az építkezést. Az istállóba december 31-én kötötték be 105 közös szarvasmarhájukat- Idejében gondoskodtak takar­mányról. bőséges és jó minő­ségű silót tettek el télire. Igen értékes a 2000-es magyarsár- ga-fajta törzsbaromíi-állomá- n.yuk, amelyből 1700 a tojó. Naponta 800 tojást adnak át a keltetőállomásnak, 2,40 forin­tos darabonkénti áron. Ebben az évben 4 ezer férőhelyes ba­romfiólat építenek. Ezer gyön­gyössel kívánják növelni szár­nyasaik számát. Ugyancsak az idén 500 sertést állítanak hí­zóba, s adnak majd át a köz­fogyasztásnak. 122 holdon elő­csíráztatott burgonyát termel­nek. Erre a területre kálisót szórtak. A szükséges vetőgu­món felül még 250 holdra való burgonyát vermeltek el. 400 holdon végeznek talajjavítást. Húsz holdas kertészetet léte­sítenek. Eddig 140 ezer tő sa­látát ültettek ki, 2 holdon spenótot termelnek. A „semleges téma" Azt mondta egy társaságban megjelent vendég, hogy az újságírók biztosan várják már a havazást, mert az »semleges téma«, abba nem köthet bele senki. Elgondol- koztató ez a vélemény. Nagyon sokan valóban szívesen vennék, ha az újságok holmi »semleges témákról« írnának, nem bírálnák a hibákat, s mutatnának megoldási lehető­ségeket. Sokan nem szeretik a bírálatot, s ha valcAi tény­kedésük helytelenségére hívja fel a figyelmet, a legfon­dorlatosabb módon igyekszenek a figyelmeztetés jogossá­gát kétségbevonni. Akad, aki »majd én megmutatom« csa­takiáltással összeköttetéseit próbálja felhasználni, hogy a bírálót lehetetlenné tegye, s ismeretes olyan eset is, hogy a bírálat elhangzása után a bíráló múltjában kerestek va­lami »-fekete foltot«, így próbálva »ellenséges ténykedé­sét« bebizonyítani. A sajtó munkásai számtalanszor talál­koznak ilyen kérdésekkel. »Kérem, nekem családom van, nem akarok kellemetlenséget« — mondta egyik állami gaz­daságunk dolgozója, amikor egy ügy kapcsán vele beszél­gettem. »Csak a nevemet ne írja meg, mert akkor mennem kell innen« — búcsúzott más alkalommal egy szövetkezeti dolgozó. De nemcsak az ilyen esetek. miatt áhítozzak egyesek a »semleges témát«. Fájlalják azt, hogy a -parasztember 2000 forintos télikabátot vesz gyermekének, s nem holmi uraságoktól levetett ruhák ajándékozásáról szól a tudósí­tás; fájlalják, hogy a munkáscsalád nem főtt burgonyát vacsorázik hétszámra, hanem — ha úgy tetszik — étte­remben étkezik, étlapról rendel, nem is a legolcsóbbat, s a sajtónak erre is kiterjed a figyelme. »Semleges témát« szeretnének, amely nem ad számol a fejlődésről, a naponta szebbé, jobbá váló életről. »Sem­leges témát«, nem pedig holdrakétáról szóló hírt. De hiába áhítoznak, mert mi írunk ugyan a havazás­ról, mely szerintük »semleges téma«, de megírjuk azt is, hogy a gyermekeknek nem kell az ablak mögül nézni a szálló hópelyheket, mert nincs mit felvenniük, hanem jól öltözötten szaladgálhatnak a ropogós havon, építhetnek hó­embert, s hócsatát vívhatnak. S így válik a »semleges téma« mai életünk eredmé­nyeit kifejező témává. P. Gy. 0 berzencei népfroüt bizottság a községért — Az utóbbi időben fél gőzzel dolgozott a Hazafias Népfront községünkben. Pe­dig sok lelkesítő fejadat állt a pártszervezet és a tanács előtt. A berzencei tsz őszi kez- désű. A munka megindításá­hoz minden tömegszervezet se­gítségére szükségünk volt — mondja Kakrik János v. b.- titkár. — Nem azt mondjuk, hogy a Hazafias Népfront nem se­gített. Tagjai kisgyűléseket tartottak, beszélgették a csa­ládokkal a munka megindu­lásáról, a község gondjairól - bajairól. Főleg a munkaegy­séggel kapcsolatos kérdések­ben kellett eligazítani az em­bereket. Ezt a népfront-bizott­ság meg is tette. De azért még nagyobb aktivitást vártunk volna tőlük — vélekedik Hor­váth György tanácselnök. — A baj ott van, hogy a népfront-bizottság nem tudja az emberek széles tömegeit Saját erejükre támaszkodjanak Egy lakáspanasz nyomában Gálosfán megfelelőnek ezt a helyet, a gyerekeknek messze volt az iskola, no meg a faluba is hív­ták vissza őket. Ötvennyolc­ban költöztek vissza, s akkor csak ehhez a helyiséghez jut­hattak. Császárné kérelme: a kas­télyban v.an egy üres szoba, ezt ők saját költségükön át­alakítanák lakássá, csak utalja ki a tanács. A tanácselnök véleménye — Furcsa ügy ez — mondja Lorencz József v. b.-elnök — és segíteni sajnos nem tudunk. Császár János, miután — ki tudja, miért — elkerült az er­dészettől, iparengedélyt ka­pott. Nem sokáig használta, mert — mint felesége is mond­ta — elköltöztek innen ké­nyelmes lakásukból Tátom- pusztára. A faluban elég sok és súlyos lakásprobléma van, így természetesen rögtön lett gazdája az elhagyott lakásnak. Mikor Császárék visszajöttek Gálosfára, ideiglenes megol­dásként "költöztek ebbe a szük- zott a ^faluban, ötvenhétben' séglakásnak nevezhető helyi- kedvezőbb anyagi lehetőségek, ségbe azzal, hogy építkezni kínálkoztak a Cukorgyári Cél-| akarnak. A tanács készséggel g'azdasag tátompusztai üzem- ' adott volna házhelyet, javasol- egysegéljen, és oda költöztünk, ta volna a kölcsönt, a család Ezután az események gyor- azonban — korábbi ígérete el- san peregtek. Mégsem találták lenére — nem vette igénybe. Jó néhány ember megfor­dult már szerkesztőségünkben kérve, segítsük elintézni la­kásproblémáját. Sok esetben igazolódott, hogy jogos a kére­lem, néha azonban nem a leg­illetékesebb követelt magának új lakást. Az eset, amit köz­readunk, a közelmúltban tör­tént. Mit mond a panaszos? Császár Jánosné gálosfai asszony egy kissé idegesen mondta el egy év óta húzódó lakásproblémáját. Három gye­rekével — közülük a legki­sebb hároméves — a Gálosfá- hoz tartozó István völgyében lakik egy 3x3 méteres helyi­ségben. A földes szobában, a légi épületben számtalan pat­kány tanyázik, így különösen télen szinte lehetetlenné vá­lik az ott-tartózkodás. Hol az egyik, hol a másik gyereket köti a betegágy. Hogy kerül­tek ilyen körülmények közé? — 1957-ig a kastélyban lak­tunk — mondta Császárné. — Elég szép lakásunk volt, a ■férjem megkapta az iparenge­délyét, és mint kovács dolgo­A kastély szóban forgó nagy szobája valóban üres, de mel­lékhelyiségeiben már lakik egy család. A nagy szobát mégsem tudja kiutalni a ta­nács, mert nemcsak egyéni la­kásproblémák vannak Gálos­fán, hanem néhány közület sincs megfelelően elhelyezve. Aki bemegy a boltba, annak nem kell magyarázni, hogy a kereskedelem rohamos fejlődé­se nem engedheti, hogy egyes községekben ilyen szégyenfol­tok éktelenkedjenek. A tanács intézkedett: az üzletet helye­zik át a kastélyban levő nagy­terembe, s aki jelenleg ott lakik, az költözik majd az üzlet helyiségbe. Ily módon a tanács valóban nem tud se­gíteni Császárékon. * * * Egy panasz nyomán Gálos- fa sok gondja, nehézsége ke­rült napvilágra. Érthető, hogy a közületeknek biztosítanak elsősorban megfelelő helyisé­get. Ha Császáréknak van annyi anyagi fedezetük — mint azt kérelmükben kifejtet­ték —, hogy saját lakássá ala­kítsák át a nagytermet, úgy tudnának felvenni kölcsönt, és gondoljuk, ezzel az alappal felépíthetnék házukat. Ezt kí­vánja a község érdeke és gyermekeiké, akik nem nevel­kedhetnek ilyen embertelén körülmények között. Vörös Márta. megmozgatni. Ez érthető, hi­szen maguk a bizottsági tagok sem vesznek részt szívvel-lé- lekkel a munkában. S hogy miért nem? A vezetőségben sok a több funkcióval megter­helt személy. Természetes, hogy senki sem tud tízfelé szakadni, valahol csak papí­ron van a neve, munkát nem mutathat fel — magyarázza Kakrik elvtárs. Most a vezetőség újravá­lasztása van napirenden. A pártvezetőség minden segítsé­get megad a Hazafias Nép­frontnak, hogy megfelelő' em­berekre essék a választás. Sok olyan párttag volt eddig a. népfront vezetőségében, akire most- más tei'ületen van szük­ség. Helyükre ugyancsak köz­tiszteletben álló, tevékeny em­bereket válssztanak. A Haza­fias Népfront elnöke, Marlws László pedagógus eddig is lel­kesen végezte munkáját, sok­szor csaknem az ő vállát ter­helte minden. A jövőben is őt szeretnék elnöknek. — Községfeilesztési ala­punk minden eddiginél gazda­gabb, nagyobb — mondja Kak­rik elvtárs. — Hogy az embe­rek szívesen szavazták meg a legmagasabb hozzájárulást, a Népfront odaadó, lelkes mun­kájának is köszönhető. Az em­berek csak akkor adják kész­ségesen forintjaikat a község­nek, ha tudják, milyen célokat akar megvalósítani a tanács. S főleg akkor, ha ezek a célok egybeesnek az emberek kíván­ságával, elképzelésével. A Népfront tagjai beszélgettek a község lakóival, ismertették a terveket, elgondolásokat. Min­denkinek a véleményét kikér­ték. A tanácsülésen meg is lát­szott az eredmény. Nagyon sok felszólaló azt javasolta, hogy még ötven forinttal többet sza­vazzanak meg, nehogy kevés legyen a pénz a nagy célok megvalósításához. Alig tudtuk meggyőzni az embereket, hogy ezt nem tehetjük meg, mivel, így is a legmagasabb község­fejlesztési hozzájárulást fize­tik a lakók, s ennél többet nincs jogunk és nem is szabad elfogadnunk, A Hazafias Nép­front jó munkát végzett a községben a községfejlesztési tervek ismertetésében, az em­berek meggyőzésében, felvilá­gosításában. — Az Imre utcában szilárd burkolatú járdát építünk — mondja Kovács István' párttit­kár. — A népfront-bizottság tagjai beszélgettek az Imre ut­caiakkal. és biztosították a járdaépítéshez szükséges tár­sadalmi munkát. Ha minden­ben ennyi segítséget kapnánk a népfront-bizottságtól, nem szólnánk egy szót sem. No de az újjászervezett elnökség biz­tosan sikeresebben harcol majd a párt politikájának megvalósításáért. L. G, Még mindig nincs rend a balai‘on!e!lei fmsz-nél Az 1957—58-as években a fonyódi járás legrosszabbul dolgozó földművesszövetkeze­te volt a balatonlellei. Egy­mást érték a nagy összegű hiá­nyok; a szövetkezet vezetése nem volt biztos kezekben, emiatt a tagság elfordult az fmsz-től. A múlt év tavaszán megtar­tott tag-, illetve küldöttgyűlé­sen új vezetőt választottak, a szövetkezet élére Csondor Vin­ce személyében. Az fmsz gaz­dasági tevékenysége azóta lé­nyegesen megjavult. A terve­ket nagyrészt teljesítik, rend­szeressé vált a munka. Az el­múlt évek hibái miatt azon­ban még mindig nem mutat­kozik számottevőbb . ered­mény. Több m.int 100 ezer fo­rint értékű hiányt kell elszá­molni. Nincs tehát minden rend­ién. Az fmsz igazgatósága és felügyelő bizottsága a legna­gyobb kázömbösséogel viselte­tik a szövetkezet figyel iránt, Az ingygatósán elnökét. — aki jóindulatú ember, és legfonto­sabb feladatának a szövetkezet vagyonvédelmét tartja — nem támogatja a vezetőség, noha a tavaszi küldöttgyűlésen meg­ígérték a segítséget. Az utolsó negyedévben határozatképes igazgatósági és felügyelő bi­zottsági ülést egyetlenegyszer sem tarthattak, mert a veze­tőség tagjait egyszerűen nem érdekelte a szövetkezet mun­kája. Csendőr elvtársnak meg kellett volna látogatnia a ve­zetőségi tagokat, és meggyőz­ni őket az igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági ülések jelen­tőségéről, de nem telte. Az őszi tag értekezletek a balaton­lellei körzetben egyáltalán nem sikerültek. Ebben legna­gyobb részt az igazgatóság és a felügyelőbizottság a ludas. Végeredményben a vezető­ség a hibás, hogy a dolgok idáig fajultak. Most az a te­endő, hogy a vezetőség az el- nök mellé állva kijavítsa a hibákat, hogy a szövetkezet minél előbb érié el azt a szin­tet, ahol 1957 előtt állt. a s,

Next

/
Oldalképek
Tartalom