Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1 Szerda, I960, jattnál? A Auto« István 1908-1960 B Magyar Szocialista Munkáspárt Közponsi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány gyászjelentése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudatja, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénz­ügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem professzora, 1960. január 5-én hirtelen el­hunyt. Antos István elvtarsunk halálával a magyar szocialista népgazdaság kiváló szervezője, a szocialista építés önfelál­dozó munkása, a párt hű harcosa távozott sorainkból. Antos István elvtárs a felszabadulást követően azonnal a párt harcosainak sorába lépett, s rendkívüli képességé­vel, széleskörű tudásával, gazdag tapasztalataival odaadóan szolgálta a munkásosztályt, a népet. Elévülhetetlen érdeme­ket szerzett a hitlerista háború által rombadöntött ország gazdaságának helyreállításában, a stabilizáció megteremté­sében, a tervgazdálkodás kialakításában, a szocialista hitel és bankrendszer kiépítésében. Nagy tudáséért, fáradhatatlan munkásságáért, a szocia­lizmushoz való rendíthetetlen hűségéért, egész emberi ma­gatartásáért mindenki tisztelte, szerette. Antos István elvtárs harcos munkáséletének emlékét kegyelettel megőrizzük. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, * » » A Pénzügyminisztérium, a bankok és pénzintézetek, a pénzügyőrség és a tanácsi pénzügyi szervek dolgozói ne­vében mély fájdalommal és megrendüléssel jelentjük, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, súlyos be­tegség után hirtelen elhunyt. Antos István elvtársban a párt hű harcosát, önfeláldozó kommunistát, a magyar gazdasági élet vezető egyéniségét vesztettük el. Antos István elvtárs akadályokat nem ismerő, lelkes, odaadó és szívós munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett a második világháború által rombadöntött orszá­gunk helyreállításában, a szocialista népgazdaság megte­remtésében és erősítésében, a szocialista pénzügyi hitel és bankrendszer kiépítésében, fejlesztésében. Az ellenforradalmi támadás következtében szétzilált gazdasági élet újjászervezésében, a gazdasági konszolidá­cióért folyó küzdelem, majd a hároméves terv kidolgozása és végrehajtása, az új gazdaságvezetési módszerek kialakí­tása és meghonosítása terén legjobb tudását latbavetve, erejét nem kímélve az első sorokban harcolt. Örökké megőrizzük Antos István elvtársnak, a ma­gyar nép hű fiának, pártunk önfeláldozó harcosának emlé­két. Budapest, 1960. január 5. A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma» * * * Jelentés Antos István elvtárs haláláról Antos István elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, pénzügyminisztert, alki hosszú évek óta gyomorfekélyben szenvedett, január 4-én súlyos, el nem állítható gyomarvérzés miatt meg kellett operálni. A gyomorvérzés miatt legyengült szervezet a nagy műtétet nem tudta elviselni. Antos István elv társ 5-én délután fél 4 órakor megha't. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány An­tos István elvtársat saját ha­lottjának tekinti. A temetés megrendezésére közös párt- és kormánybizottság alakult. A bizottság elnöke dr. Münnich Ferenc, tagjai: Apró Antal, Kiss Árpád, Friss István, Nagy Józsefné, Polcnyi Szűcs Lajos és Kiss Dezső elvtársak. A te­metés időpontjáról később tör­ténik intézkedés. (MTI) Antos István életrajza Antos István 1908-ban szü­letett, apja álíamvasuti mér­nök volt. Antos István Buda­pesten végezte a közgazdasági egyetemet, majd széleskörű közgazdasági tanulmányokat folytatott s több üzemgazdasá­gi és számviteli szakkönyvet írt. A felszabadulást követően Ózonnal be' \ olt a kommunis­ta párt tagjainak sorába és minden erejével segített a hit­lerista háborúban feldúlt ma­gjai- népgazdaság helyreállítá­sában. Egyik szervezője volt a Pénzintézeti Központnak, majd az Országos Gazdasági Tanács főtitkára lett. Nagy érdemei voltak a forintstabili- záció előkészítésében és az el­ső hároméves terv kidolgozásá­ban. 1945 decemberében a Magyar Kommunista Párt ál­lamtitkáraként került a Pénz­ügyminisztériumba és ebben a minőségben működött 1954-ig. 1954 augusztus 31-én egyetemi tanárnak neverték ki, a köz­gazdaságtudományi egyetem tanszékvezető professzora volt. 1955 április 25rtől 1956 októbe­réig az MDP Központi Bizott­sága terv- és pénzügyi osztá­lyának vezetőjeként tevékeny­kedett. 1956 októberében pél­damutatóan helytállt az el­lenforradalmi lázadással szem­ben és november 4-ét követően előbb mint a pénzügyminiszter első helyettese, majd 1957 má­jus 9-től pénzügyminiszter, nagy tudását latbavetve, gaz­dag tapasztalatait hasznosítva segítette az ország pénzügyi és gazdasági konszolidálását. Fá­radhatatlanul és odaadóan szolgálta a magyar munkás­osztályt, a dolgozó nép ügyét. 1958 május 1-ón a Munkás— paraszt Hatalomért emlékérem­mel, majd 1958 június 25-én a Munka Vörös Zászló érdem­rendjével tüntették ki. Az 1957 júniusában tartott párt­konferencián a Központi Bi­zottság póttagjává, 1959 decem­berében tartott VII. pártkong­resszuson a Közoonti Bizottság tagjává választották. (MTI) Hruscsov távirata Dsbréliez Párizs (DP A—Heuter). N. Sx- Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke cs K. J. Voro- silov, a Szovjetunió Legfelső Ta- nácsa Elnökségének elnöke táv­iratot Intézett Michel Debré fran­cia miniszterelnökhöz. A szovjet vezetők táviratukban üdvözölték a francia népet és az új év alkalmá­ból sok sikert kívánnak. Kifejez­ték azt a reményüket, hogy Fran­ciaország és a Szovjetunió politi­kai vezetőinek küszöbönálló meg­beszélései hozzájárulnak majd a két ország hagyományos barátsá­gának megerősítéséhez. Debré választáviratában hangoz­tatta: reméli, hogy I960 fontos ál­lomást jelent majd az emberiség­nek a békéhez - és szabadsághoz vezető útján. A francia nép és kormánya mindent megtesz, hogy előmozdítsa az igazságos és a köl­csönös bizalmon alapuló új nem­zetközi fejlődési folyamatot. (MTI) „Hruscsov a mi emberünk...“ London (MTI). Dr. Donald Soper londoni methodista lel­kész, az angol methodista egy­ház volt elnöke a londoni atomleszerel ési nagygyűlésen mondott beszédében kijelen­tette: »Hruscsov legújabb le­szerelési beszédének az a je­lentősége, hogy a történelem­ben most első ízben fejezte ki felelős államférfi kételyét a tekintetben, hogy a fegyveres erők az államférfiül tevékeny­ség hatékony részei lehetnek. Akár kommunisták, akár me- thodisták, akár vallásosak vagy vallástalanok vagyunk: Hrus­csov a mi emberünk. Olyan ember, aki kezében tartja a béke kilátásait, és feltétlenül támogatni kell őt ebben.-« Algériában tovább tart a kínzás A Nemzetközi Vöröskereszt vizsgáló bizottságának jelentése az algériai táborokról és büntetőintézetekről Párizs (MTI). A párizsi Monde hozta elsőnek nyilvá­nosságra a Nemzetközi Vörös­kereszt 1959. október 15-től november 27-ig nyolcvankét al­gériai táborban és büntetőinté- zebben lefolytatott vizsgálatá­ról kiadott 270 oldalas jelenté­sének főbb adatait. A francia miniszterelnökség sietett közöl­ni: a Vöröskereszt-bizottság a francia hatóságok tudtával és engedélyével végezte vizsgá­latát Algériában. A kormány megígérte, hogy -szamot fog vetni-« a jelentésben foglaltak­kal. Közleményében a kormány sajnálkozását fejezi ki, hogy egyes helyeken »tévedések és túlkapások« fordulnak elő, de igyekszik úgy feltüntetni a dol­got, mintha a Vöröskereszt a helyzet javulását állapította volna meg Algériában. A francia jobboldali sajtó hallgat a Vöröskereszt jelenté­séről, a baloldali lapok vi­szont hosszú beszámolókat kö­zölnek róla. A Liberation kedden reg­gel az elkobzás sorsára ju­tott a jelentést kommentá­ló cikke miatt. Még a Populaire is aláhúzza vezércikkében, hogy a Vörös- kereszt vizsgálata számos he­lyen -ikínzások fizikai nyo­mait« fedte fel. A vizsgálóbi­zottság még egy francia tiszt beismerését is jegyzőkönyvbe vehette: az algíri La Comiche kaszinó melletti tábor felelős parancsnoka, egy csendörezre- des kijelentette a bizottság előtt, hogy «a tenorizmus el­leni harc elkerülhetetlenül szükségessé teszi a kihallgatá­sokat.« A l’Humanité rámutat arra, hogy a Vöröskereszt-bizottság is megállapította: Algériában tovább tart a kínzás. A lap bő részleteket idéz a jelentés­ből A Bcdrdj Menaiel tábor­ból például a bizottság meg­érkezése előtt eltávolítottak mintegy hatvan beteg vagy rossz állapotban lévő internál­tat. Cinq Palmier® elosztó tá­borban egy cellában három fogvatartottat talált a vizsgáló- bizottság. Friss zúzódásos sebek vol­tak láthatók rajtuk, a földön pedig ott feküdt közöttük egy férfi holt­teste. Az éjszaka folyamán szenve­dett ki, holott a vizsgálóbizott­ság déltájban lépett a cellába. A rHumanité megjegyzi, hogy a bizottság csak az el­osztó táborokban és a büntető intézetekben járt, az átcsopor­tosító táborokban nem, bár ezekben több mint egymillió algé­riai él szörnyű körülmé­nyek között. A büntető intézetek állapotáról szóló megállapítások közül hangoztatja a lap. hogy’ a bi­zottság szerint ezek az intéze­tek túlzsúfoltak. A berrouag- hiai börtönben például, amely ezer ember befogadására al­kalmas, november végén 1496 személyt tartottak fogva. GENF A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője kijelentette, hogy annak a jelentésnek a közzété­tele, amelyet a Vöröskereszt A4 algériai foglyok helyzetéről ké1 szitett, súlyosan veszélyezteti a Vöröskereszt-bizottság semle gességét, »A jelentéseket ugyanis azzal a feltétellel ké­szítették, hogy- nem hozzák őket nyilvánosságra« — hangoztat­ta a szóvivő. (MTI) A német sajtó az újjáélesztett antiszemitizmusról Berlin. Az antiszemita náci hullámot — mint ismeretes — a kölni templomgyalázás indí­Nyngat-berlini fiatalok tiltakoznak a fasiszta megnyilvánulások ellen Berlin (MTI). A nyugat-ber­lini egyetemi és főiskolai hall­gatók szövetségei hétfőn nyi­latkozatban követelték, zárják ki az egyetemről és főiskolák­ról a fasiszta diákokat. A német szociáldemokrata párt; »Sólymok« nevű ifjúsági szövetségének nyugat-berlini szervezete hétfőn. felhívta a nyugat-berlini diákokat, ve­gyenek részt a pénteken ter­vezett felvonulásban, amelv tiltefeK^ni kíván a horogke- reszt-mázolók merényletei el­len. (DPA) Adenauer — ahogyan a nyugat­német szociáldemokra­ták látják Bonn (MTI). A DPA je­lentése szerint a német szo­ciáldemokrata párt sajtó- szolgálata hosszabb kommen­tárban »méltatja« Adenauer bonni kancellár egyéniségét. A lap bevezetőben megál­lapítja, hogy a matuzsálemi korú Adenauer kancellár Li Szín Man dél-koreai diktá­torhoz hasonlít, egyikük sem akar távozni a hatalom pol­cáról. Adenauer most ünnepli 84. születésnapját. A kancel­lárt az uralomvágyás, az em­berek semmibevevése, a ci­nizmus, a legmagasabb álla­mi tisztségekkel való vissza­élés és a veszélyek fel nem ismerése jellemzi — állapít­ja meg a szociáldemokraták sajtószolgálata. A kancellárt születésnapján sokan dicsé­retekkel halmozzák el, a tör­ténelem azonban aligha tar­togat sok dicséretet számá­ra. Ha Németország egyesí­tésének kilátásai a ködbe vesznek, és a világ kényte­len lesz belenyugodni a né­met nép kettészakitottságá- ba. mindez csak annak a po­litikának végzetes következ­ménye lesz, amelyért Ade­nauer felelős. Ezen nem se­gít sem szépítgetés, sem ki­búvó. Adenauer olyan politika építője, amelynek nincs jö­vője — állapítja meg végül a német szociáldemokrata párt sajtószolgálata. A Jugendring német ifjúsági szervezet, amely mindkét né­met állam ifjúsági szövetségei­nek tömörülése, hétfőn a bon­ni szövetségi gyűléshez intézett táviratában követelte, hozzon törvényt, amely szigorúan meg­bünteti a fajgyűlölő kilengések elkövetőit, és megtiltja vala­mennyi fasiszta—militarista szervezet működését, (ADN) Nyugat-Berlinben fasiszta elemek olyan márka érméket hoztak forgalomba, amelyekre horoglkeresztéket karcoltak be. (ADN) A nyugat-németországi Bin- geniben »ismeretlen tettesek« horogkereszbeiket, a hitlerista üdvözlést és a »Visszajövünk« jelszót firkálták rá a házak falára. Hasonló »működést« fejtettek ki a westíáliai Mari­ban is. (Reuter) Opperheimben viszont a me­rényleteken felháborodott la­kosság hétfőn leszaggatta a fa­lakról a Német Birodalmi Párt több plakátját. (DPA) Az , Angliai náci mozgalom" fenyegetőzik A londoni nyugatnémet nagykövetséghez hétfőn táv­irat érkezett, amely »Angliai nácimozgalom« aláírással be­jelenti, ha Nyugat-Németor- szágban megkezdenék a nácik üldözését, »Adenauer híveinek« angliai tulajdona ellen elkö­vetett szabotázscselekmények­kel válaszolnak. A nagykövet­ség a londoni rendőrségnek adta át a táviratot. Az angol fasiszták hétfőn London Marylebone körzeté­ben, Leedsben, Boltonban, Sal- fordban, továbbá Dublinban és Belfastban is »működtek«. Horogkeresxt-máxolásokat jelentenek a nyugati hírügynökségek Ausztriában a gráci fasisz­ták az operaház épületére má­zoltak horogkereszteket — je­lenti a Reuter. Svédországban Stroemstadt kikötővárosban találtak az ut­cai járókelők fasisztákat di­csérő feliratokat, Stockholm­ban pedig krétával firkáltak horogkereszteket üzletek kira­kataira és redőnyeire. Rómában az egyik tengeré­szeti szakiskola diákjai horog­kereszteket mázoltak az iskola ablakaira. Milánóban hétfőn este a köd leple alatt fasiszta elemek hatalmas méretű náci-német lobogót akasz­tottak ki II. Viktor Ema­nuel olasz királynak a vá­ros központjában álló szob­rára, a főútvonal házaira pedig hor<ykereszteket fir­káltak. A Reuter durbani jelentése szerint a Dél-Afrikai Unióban élő fasiszták is működésbe lép­tek: hétfőn faji gyűlöletre uszító röpiratokat ragasztottak ki zsidó kereskedők üzleteire az egyik fasiszta szervezet tag­jai. Az ausztráliai Perth kikötő­városban, Adelaideben és Ta- nundában is talált a rendőrség kedden hajnalban házakra és járdára festett horogkereszte­ket és fenyegető jelszavakat újabb fenyegető feliratokat je­lentettek a rendőrségnek. Ugyanakkor a melbourne-i nyugatnémet konzulátus épü­lete előtt kedden hajnalban hatalmas feliratot találtak, amely követelte a náci bandi­ták kiutasítását Ausztráliából. tóttá el. Köln Észak-Rajna- Vesztfália tartomány területén fekszik. A tartomány két kor­mánypárti lapja: a Düsseldorf­ban megjelenő Rheinische Post és a dortmundi Ruhr-Nach­richten kommentárjában odáig megy el, hogy igyekszik elhi­tetni a közvéleménnyel: a fa­siszta kilengéseket kommunis­ták szervezik. A Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egység­pártjának központi lapja ve­zércikkben foglalkozik ezekkel a rágalmakkal. Utal arra, hogy Görlng a nürnbergi per alkalmával beismerte, hogy' ő gyújtotta fel a Reichsta- got. — Ma Göring követői kiáltják, hogy »fogják meg, tolvaj« — állapítja meg a lap. Nem osztják az Adenauer- párti denunciáló lapok vélemé­nyét a higgadtabb nyugat-né­metországi polgári lapok sem. A szociáldemokrata Telegraph ugyancsak elítéli az ilyen Irá­nyú mesterkedéseket. »Bemocskoljuk-e saját fész­künket?« — című cikkében Heinz Liepmann kiemeli: Nyu- gat-Németországban sokan nem nézik jó szemmel, hogy a sajtó egy része rendszeresen és tárgyilagosan tájékoztatja ol­vasóit az antiszemita kilengé­sekről, mert ezzel a lapok rossz színben tüntetik fel a bonni kormányt. »Tagadjuk le a mocskot, parfőmillattal közöm­bösítsük a bűzt, avagy tisztít­suk le a mocskot, a szemetet?« — kérdi a cikkíró, és mindjárt válaszol is, hangoztatva, hogy a mocskot a német népnek kell eltakarítania, és nem szabad addig várnia, amíg háza tájá­nak levegője ismét dögletessé, fertőzötté válik.-jelenti az AP. Melbourne-ben Nem is olyan „ijesztő" dolog az a leszerelés Amerikai tanulmány a leszerelés várható gazdasági kihatásairól Washington (MTI). Az AP és az UPI jelentése szerint egy magánjellegű amerikai intéz­mény, az országos tervezés­ügyi szövetség tanulmányban foglalkozik a leszerelés várha­tó gazdasági kihatásaival. Bevezetőül hangoztatja: »Már most minden szinten meg kell kezdeni a tervezést annak megakadályozására, hogy a leszerelés — ha meg­valósul — szükségtelen gazda­sági nehézségeket okozzon.« A tanulmány ugyan »nem könnyű dolognak« nevezi a le­szerelést, kénytelen azonban beismerni, hogy az lehetővé tenné a gazdasági erőforrások átirányítását a katonai terme­lésről a sürgős békei'eladatok megoldására, és a fogyasztási igények nagyarányú kielégíté­se mellett mintegy hét száza­lékos adócsökkentést eredmé­nyezhetne. Ez az adócsökken­tés azután ösztönzőleg hatna a tőkeberuh ázásra. »Nem lehet helytálló érvet felhozni amellett, hogy a fegyverzetek csökkentése gaz­dasági depresszióhoz vezetne« — jelenti ki a tanulmány, és rámutat, hogy a kormány a most katonai kiadásokra for­dított összegek jelentős részét a közegészségügy és a közok­tatás fejlesztésére, repülőterek építésére, útépítésre, városépí­tésre, a szegénynegyedek fel­számolására, olcsó lakásokra és más, ez idő szerint a kato­nai költségvetés miatt háttér­be szoruló programok megva­lósítására vehetné igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom