Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Tasárnap, 1960. január 24* ■z BKÖV veszi kezébe a tiizelffszállitást Az elmúlt hetek időjárása rávilágított 'Kaposvár tüzelő­ellátásának gyengeségeire. A havazás átmeneti nehézséget okozott a szállításban. A hi­deg megnövelte a vásárlók számát, s ez erőpróba elé ál­lította mind a TÜZÉP-et, mind a tüzelőszállítókat. A magán­fuvarosok ■ azonban nem tar­tották érdemesnek a nagy hó­ban való munkát, s a tüzelő- vásárlók nem tudták elszállít­tatni az árut. Az pedig egyre halmozódott a telepen. Így ű.jabb szállítmány hozatalára sem volt lehetőség. Ez arra figyelmeztette az illetékeseket, hogy sürgősen változtatni kell a helvzeten. — Nemcsak a szállítás okoz gondot — mondja Szűr elv­társ. a Somogy megyei TÜZÉF Vállalat igazgatóin. — Szük­séges p"” "■>-efeie1ő telep léte­sítése is. Oly módon is meg lehetne gyorsítani a szállítást., ha a telepen a körforgalmat két mérleg felállításával biz­tosítani tudnánk. Egyiken az üres, a másikon a tele kocsi­kat mérnénk. A legfon tosabb természete­sen egy olyan fuvarozó vállalat létrehozása, amely teljesen át­venné a város tüzelőszállítását. Meg kell szüntetni azt a lehe­tetlen állapotot, hogy a vásár­lók néhány fuvaros szeszélyé­nek legyenek kitéve. — A tanács a termelőszövet­kezettel tárgyal, hogy fuvaros brigádja vállalja el a lakosság tüzelőjének kiszállítását — vá­laszolja kérdésünkre dr. Kere­kes elvtársnő, a városi tanács v. b.-elnökhelyettese. — Ez jó jövedelmet is biztosítana a tsz- nek, s megoldódna a problé­ma. Szükséges, hogy a fuvaro­zást a város területén idővel állami vagy tanácsi vállalat végezze. Az. hogy a. tsz veszi át a szállítást, csak átmeneti megoldásként ió. A t 'izei őszál - ittast feltétlenül gépesíteni kell. — Átvesszük teljes egészé­ben a szállítást — mondja Hoff man elvtárs, a 29. sz. AKÖV igazgatója. — Eddig nem tudtunk komolyan be­kapcsolódni ebbe a munkába, mivel a bosszú várakozási idő az egyes TüZÉP-telepeken nagy kiesést okozott a tervtel­jesítésben. A jelenlegi tervek szerint a TÜZEP összes szál­lítását mi bonyolítjuk majd le. A tüskevári malomban — Majd százéves múltra tekint sőt 98, a másodikat pedig J07 szá- vissza malmunk — mondja Ju-, zalékra teljesítettük - teszi hoz- sits József, a malom vezetője,! zá. A malom 1958-ban 65 000, 1959- amikor a városi tanács tüskevári, ben 54 000 forintot fizetett be malmának munkájáról érdeklő­— És ez nem lesz drágább, mint a lófogat? — Nem, inkább olcsóbb lesz. Erre a célra átalakítunk né­hány gépjárművet. Rakodófe­lületét rekeszekkel látjuk el, így a kisebb mennyiséget szál- líttatoknak is kifizetődőbb lesz, mivel egyszerre több vásárló tüzelőjét visszük el. — Történtek már intézkedé­sek ezzel kapcsolatban? — Most folynak a tárgyalá­sok a megyei tanáccsal. A vállalat fődiszpécsere egyéb­ként Tatabányára látogat ta­pasztalatcsere céljából, mivel az ottani AKÖV igen ügyesen megoldotta ezt a kérdést..” — Lehet-e egyhamar számí­tani az AKÖV tüzelőszállítá­sára? — Természetesen. Ha lejön­nek a központból a helyszínen is megvizsgálni ezt a problé­mát, akkor a legrövidebb időn belül átvesszük a szállítást. * * * Tehát egyre közelebb kerü­lünk a megoldáshoz. Ha az AKÖV kezébe veszi a tüzelő- szállítást, akkor remélhetőleg nem lesz többet fennakadás. Amíg a tárgyalások tarta­nak, szükséges, hogy a terme­lőszövetkezet lássa el ezt a feladatot. R. F. rr Ok már ennyit kiokobkodtak... ÉDESANYÁM JUT ESZEM- gint mások az adottságok, kor- nyér. No, nem vicc, ne BE a Sütőipari Vállalat kis szerű ttenebbek vagy jobbak a mosolyogjon. Eizt én tanítom ódon falu laboratóriumában. A, CS°Pfr‘7Z*' ^itatruló.iskolákban, ■ és . . tokkel tartom a kapcsolatot, es latna a fiukat, amikor beszel­Eoesanyám, amint beteszi a mindegyikkel megbeszélem, ho- getünk erről. Azt már jól ér­kovászt a lisztbe, és tésztává gvan lehetne jó kenyeret süt- tik, hogy ... dagasztja. Ö ilyenkor tulajdon- n'- MIVEL NEM MONDOM képpen mindig vegyész volt. E szavakban nem elkesere- MEG, hogy az ő megható hi- Amikor az élesztő erjedni kéz- ,hanem Wkesedés; csu.'3a vatásszeretete késztetett öröm­tuz es rajongás van. A vegyész teli mosolyra — velem is csa- destt, a mikrobiológiai folyamat rajongása hivatásáért. Külön- iázik, nekem is bizonygat, elindult. Aztán a gáz fellazi- ben alighanem a Kefegyárban, Egyszer Kaposváron is lesz ke- totta a síkért, a cukor szén- vagy a Téglagyári Egyesülés- nyérgyár, az ötéves tervben el dioxiddá alakult, s amikor a nél dolgozna már, ahová hív- is készül. Na, de hát. addig is keményítőik és a fehérjék be- ták, s nem tartott volna ki a .korszerűtlen sütödéknél. épültek, szépen elrendeződtek a sikérbe, a tészta jól nyúlott, akkor anyám már javában a kolloidkémia dzsungeljében te­vékenykedett ... Kettő, négy, öt kenyérrel ez a folyamat legtöbbször sikerült. De ugyan­ez több vagon kenyérinél, egy egész sereg korszerűtlen, régi kemencében már nagyobb koc­kázat. No, de itt az igazi ve. — Ez. az iparág nem játék. Nehéz mesterség a laborban is meg a kemencénél is, de van benne fantázia; Kinyitja a labor kiskönyvtá­rát, és előveszi két szovjet tu­jó kenyeret kell sütni a masze­koktól örökségként ránk ha­gyott korszerűtlen sütödékben. Naponként kell összeállítani a kapott lisztből a kenyér vegyi képletét. Ennek a képletnek olyannak kell lennie, hogy a vállalat se fizessen rá, és a kenyér is, sütemény is jó le­között, mérlegeik mellett mér, vizsgál, oszt, szotrpz és utasít a kémia törvényei alapján. elünk. Hetvenkét vagon búza tneg- örlése, 50 vagon vegyes darálás — ez volt az éves tervben. - Az él­tanácsnak. Szezonban naponta 55 -60 ember viszi őrletni terményét, vagy darálni valóját, 4z építőipari tanulók magasabb színvonalú képzésére van szükség Csanádi József éa Kollár József őrlőmolnárok 10 év óta dolgoznak a tüskevári malomban. Nem mondható könnyű fel­adatnak a Somogy megyei Épí­tőipari Vállalat tanulóinak képzése. A vállalat kapos­vári munkásszállásán folyik az oktatás. Mindössze két helyi­ség áll a 135 fiaital rendelkezé­sére. A 12 előadó közül egynek sincs pedagógiai képesítése. Va­lamennyien a vállalat mérnö­kei, technikusai vagy műveze­tői.' Még a humán tárgyaikra, például a magyarra, történe­lemre is egy vállalati alkalma­zott oktatja őket: Jóllehet mindegyikük igyekszik a lehe­tő legjobban előadni a rábízott tárgy anyagát, mégis hiányzik a hozzáértő pedagógus tapasz­talata. Gyakran az is előfor­dul, hogy némelyik óraadó eredeti beosztásában lévő mun­káira hivatkozva nem jelenik meg az órán. Ha az illető szak- ismereti tárgyat tanít, akkor még könnyebb az eset. mert mindig akadt, aki helyettesítse. De ha a magyar vagy a szám­tan tanár mulaszt, azt rend­szerint nem tudják pótolni. Az eddigi vizsgák és a fel­sőbb szervek részéről történt dós, Kozmina—Kretovics »A gyen. A gyár elkészüléséig gabona és a lisztfeldolgozás méo sokszor végigrágja magát .................................... ... .. a hat süteményes üzem mun­, biokémiájáéról irt könyvet. gveszmemök, Kiss Zollanne, t<r. ... , , kalapján, mert ezeket szám­száz és száz vegyszeres üveg Kmyitja’ ímom UJ3aj abrakat szerűleg is neki kell kézben ' ’ - - ............... mutatnak. tartania. Es ha valahol 72,5 — Látja, ők már ennyit ki- kilogramm helyett 74 kilogram okoskodtak - rajong —ez a lisztből hozták ki az előírt ke- — Csoda nehéz a malomtól sütőipar az igazi. A Szovjet- nyérmennyiséget, akkor a mér- kapott lisztből mindenhol jó unióban így csinálják. Mindent nőknő elindul hozzájuk. és kenyeret sütni — magyarázza, gépesítettek. Nézze ezt a raj-, próbafűtést, vegez.^ Figyeli a — Kidolgozom a ma kapott zot, itt a gyár bejárata: innen technológiát, a hőmérsékletet, liszt sütési módját az egyik indul el a liszt, mire a ki- a v'Z€tj a bevetést. Es nem üzemre, a másikban már me- járatba ér, már kész ke- könnyű megmondani a sütödék _______- ____________________ Kanos, verejtékező munkásai­— ——————— ri3]<j hogy itt vagy ott van a hiba, hogy tévedtek, hogy itt, vágj' ott kell a munkában ja­vítani. S ez nem megy mindig simán. A forró kemencéknél hamarabb ideges az ember: Gyorsan kiszalad a szájon: — Mit, csak nem ez a gye- rekasszony próbál minket ok­tatni? Minket, akik húsz év óta vagyunk az üzemben! Ho­gyan, hát nekünk magyarázza, hogy kell kenyeret sütni!? — Bizonyos, hogy más az egyetem és más az élet — mondja elmélázva. — Amikor idekerültem az egyetemről, nem tudtam, mi az, hogy alaprentabílitás. Ké­sőbb jöttem rá, milyen jelen­tős szerepe van a banknak a vállalatok irányításában. Soká értettem meg, hogy az elkép­zelések megvalósításához pénz is kell. Hogy az önköltségen állhat vagy bukhat a vállalat sorsa vagy a nyereségrészese­dés. Csak később vettem észre, hogy a lisztfajlag túllépése húsz mázsa kenyérnél már 40—50 ezer forint ráfizetést je­lent. De moßt már jól tudom; És oda merek állni a munká­sok közé is. Szeretem és tisz­telem őket. Nehéz munkát vé­geznek, a kohóknál dolgoznak így. Tisztelem őket, mert reg­gel, amikor én ébredek, ők már régen talpon vannak. Sohasem jut eszembe, hogy egyszerűsé­géért egyet is lenézzek. Tu­ellenőrzések során még nem tapasztaltak különösebb hiá­nyosságokat az órák színvona­lával kapcsolatban. Ennek el­lenére szükséges, hogy a nem szakmai tárgyakat képesítéssel rendelkező tanárok tanítsák. Egyre komolyabb képzést kell biztosítani az ipari tanu­lóknak, s az építőipart sem szabad elhanyagolni. Különö­sen most, amikor egyre na­gyobb szerep jut az építőipar­nak, s ennek folytán az eddi­gi kétéves tanulási időt is felemelték hárofn évre. Ez már régebben szükségessé vált: a szakmát két 'év alatt nem lehét tökéletesen elsajátí­taná. Ezt bizonyítja, hogy a szakmunkás-vizsga után sokan nem tudták megfelelően ellátni munkájukat, ezért kevesebbet kerestek, s elhagyták a válla­latot. Bv.lecza János, a vállalat szakoktatási előadója, egyben az »igazgató«, már többször kérte a megyei tanácsot, hogy biztosítson az iskola számára egy tanárt. Eddig még nem kaptak. Most helyeztek kilátás­ba két nyugdíjas pedagógust, akik felváltva, délelőtt és dél­után tanítanának. Addig is egy korrepetáló tanár látogatja rendszeresen a fiatalokat, S akinek nehézsége van a napi anyag megtanulásában, annak elmagyarázza azt. A tanulók nevelésévé! is ő foglalkozik. A nevelést fontossá teszi az, hogy valamennyien vidéki fia­talok. Ritkán járnak haza, s tanulóidejüket a munkásszállá­son töltik. Az erkölcsi nevelés mellett nem szabad elhanya­golni a politikai nevelést sem. Ez gyenge lábon áll. A 135 fiatalból mindössze 40—45 a KISZ-tag. Ezt azzal magya­rázzák, hogy a fiatalok gyak­ran huzamosabb időt töltenek távoli munkahelyen, innen ne­héz bejönni a taggyűlésekre. Megoldást kellene keresni, hogy legalább havonta egyszer minden tanulónak jusson erre ideje. A téli oktatási időszak 13 hete alatt — mikor minden­ki a szállóban tartózkodik, - igen jó munkát fejthetne ki a KISZ-szervezet is. Ahogy elhangzott a delet jel­ző sziréna, elcsendesedett a szerelde és a mellette lévő lca- zánkovács-mühely is. A légka­lapács fülsiketítő zaja után szinte fájó volt a csend. A villanyhegesztők bódéjától fel- íelvillanó kékes lángok sem fájdították a szemet, minde­nütt leállt a munka. A Koczó- csöpört — mint máskor is té­len — körülülte a parányi iz­zó kokszkályhát. Egy kicsit tá­volabb ült a többiektől Koczó István, azaz Pista bácsi, a cso­portvezető — mert hát a te­kintélyre adni kell —, aztán szép sorban a többiek. Fáy Zoltán, a magas, nyurga, min­dig elégedetlen ember, a hall­gatag Németh Jóska bácsi, aki­től két szót is alig hallottunk egész nap. Németh Mihály, alighogy leült, hozzálátott az evéshez, s megint fogságának élményeit, szenvedéseit kezd­te mesélni. Megadóan hallgat­tuk, pedig ki tudja, már há­nyadszor mondta, amit a leg­fiatalabbak is kívülről ismer­tek. Megzavarni mégsem akar­tuk. Nagy Pista is — aki a mérnöki oklevelet levelező úton akarta megszerezni, s minden percet kihasznált a tá­rsulásra — csupán annyit tett, hogy befogta a fülét, szeme pe­dig falta az előtte lévő vastag könyvből a betűtengert. Ették, jóízűen falatozták az otthonról hozott ennivalót — legtöbbjük vidékről bejáró munkás volt. Az álmosságáról ismert Csányi Árpád szeme — miközben a hazai disznótorost fogyasztotta — már-már le­VISSZAVÁGÁS ■ ■ . ) dóm, hogy esztergályos férjem­sze mindenki észreveszi a ms-.uii ___, -,. , . / . c sukódott. Illés Józsi bácsi már végzett ebédjével, s most va­lami otthoni alkalmatosság összeállításán mesterkedett. A többiek háta mögött — lassan, komótosan rágva a sült kol­bászt, mellé a fehér házikenye­ret, ecetes uborkát — ült a csoport legnevezetesebb tagja: Bajuszkirály. Becsületes neve Kovács János, de azt nemigen használták megszólításkor, mi­vel Jani bácsinak az orra alatt jókora vöröses, őszülő férfiúi disz ékeskedett. Erről kapta a megtisztelő Bajuszkirály bece­nevet már hosszú évekkel ez­előtt, s ez letörölhetetlenül raj­ta is maradt. Próbálkozott, le­vágatta bajuszát is, ile válto­zatlanul Bajuszkirálynak hív­ták, így hát újra megnövesz­tette. Ö volt a csoport, sőt az egész műhely tréfamestere. Igaz, hogy e téren egy kicsit egyoldalúnak mutatkozott, tudniillik azt szerette, ha mást megtréfálhatott, de hogy őraj­ta mulassanak, nevessenek, azt már nem! Most is, miközben a fejét tömi, ravaszkás, apró sze­me — mint a vadászé -- kör- be-körbe villan, azt kutatva, hol lehetne s kin valami mu­lattató csínyt elkövetni. Nem ok nélkül tartják a mű­hely tréfamesterének: érti is a dolgát, s ezt valamennyien már magunkon is tapasztaltuk Reggel, amikor késve siettvn1 öltözőszekrényünkhöz, munka­tárcádat! ... Persze újabb ér­tékes percek vesznek el. Vo­natnak, villamosnak, autóbusz­nak már se híre, se hamva, amikor menni akarunk. Bajuszkirály szeme most Csányi Árpi arcán állapodik meg. Az már az igazak álmát alussza, félig nyitott szájjal szuszogva, horkolva, ölében pedig ■ félrebillenve mosatlan Ha azt látta, hogy munkánk ételhordója, melyet csak a munka kezdetakot szokott el­mosni. Egy ügyes mozdulat, s az ételhordó meg a kanál már Bajuszkirály kezében van. Va­lahonnan -jókora drótot teremt elő, s pillanatok alatt már a magasba nyúló vasoszlopok egyikéhez támasztott hosszú létrán mászik felfelé. S az evő­csésze rövidesen mintegy 15 ruhánkat kifordítva, a kabát ujjait, a nadrág szárát össze­varrva találtuk. Többünket kért már meg, hogy a lábunk közelében lévő vasdarabot ad­juk kezébe. S bizony mérgesen, kezünket nyomkodva tapasz­taltuk, hogy az apró vasdarab pillanatokkal előbb még ugyancsak izzó állapotban le­hetett. befejeztével sietünk, mert va­lami dolgunk akadt, jaj volt nekünk... Akkor még csak építették műhelyünkben a mo­dern fürdőt, öltözőt, s így a szekrények a műhely egy-egy szabad részén állottak, vödör­ből fürödtünk, a meleg vizet pedig egy, erre a célra épült tartályból vihette mindenki sajátkezűleg. Ott lehetett a tartály mellett zuhanyozni is, akinek éppen kedve tartotta. A mosdás céljára szolgáló vö­dör ott állott valamennyiünk szekrénye mellett. S aki el­szólta magát, hogy siet, az bi­zony jókora szeggel a padló­hoz szögezve találta a vödröt, megérte kiráncigálni, s persze elkésett. Levetkőzve, a vízzel visszatérve a nyitott szekrényt ujjnyi vastag dróttal, összeköt­ve vagy pedig jókora szeggel beszegezve találtuk. A cipőből kihúzva a fűző, a táska meg­tömve vashulladékkal stb. És «mikor az ember bosszankod- ”i, elkésve rohan, az ajtóból kiabál utána: itt felejtetted a , , .. ... , , ‘) hő! nem lett volna tanár, be­KangzM ,1, vértg Tl!aelOT Ekkor határozta el, hogy \ ÍJ™1 * ™unkát- dc megmon- megtréfálja Bajuszkirályt, 1 a v^emenyemet is. visszaadja a kölcsönt. Tervé-) A LABORATÓRIUM LOM- ről senkinek nem szólt, ne- j BIKJABAN forr a víz, tán- hogy ne sikerüljön... Otthon-1 col a mérleg, és a vegyész- tói egy alkalommal nyers to-1 mérnöknő kiszól az udvarra, jást hozott. Óvatosan kifúrta,) hogy a lovat küldjék el pat- majd mintegy háromméteres í kölni. A tudomány és az élet vasforgacs végére kötötte.) találkozik itt. Ehhez is ahhoz Munkaidő után a kapunál set- i is jól kell érteni A fiatal ve- tenkedett, várva Bajuszkirályt, i gyészmémöknő napról napra Az pedig sietett, mert feleségei nyugtalanabbul próbálja a es 17 eves kislánya varia: na- (Szebbet. igyekszik valami iob- TZszüLT3 rokonlat°0°<°sraih.dt kiokofLtói. Hiszen a rtí S amikor Bajuszkirály tökéletesebb kapun kilépett, a tömegben) . »yutt kell dolgoz­mögéje osonva egy előre elké-tma a vegyésznek ós a félmez- szitett kampó segítségével I télén kemeneeberakónak a nagykabátja övére akasztotta <W fogyasztókért. Nos ezért ma- hosszú vasforgacsot. végén az ... , ugráló, guruló tojáshéjjal, s r 1 ' rendezte már be amikor az így feldíszített em- \ képzeletben a nemsokára meg­méter magasságban himbólód­*- 'ÄS'issÄjr“. Tr« *-•*»*­pedig a kanál felfüggesztve... Vége az ebédidőnek, mozgo­lódik a műhely. Árpi szemét dörzsölhetve, álmosan keres­géli ételhordóját az ölében. Meghökken, mert nem találja. Néz jobbra, balra, a munka­asztalok, gépek alá, amikor feje felett jókora magasságban észreveszi. Neki nem kell lét­ra: a vasoszlop oldalán mászik átkozódva felfelé a magasba. Fele úton van már, amikor Bajuszkirály, aki közben el­bújt, a markában lévő drótot rángatni kezdi. Éktelen csö­römpöléssel ütödik egymásnak a kanál és az ételhordó. Per­Arpi jókorát kukorékolt. Hát I olyan nevetést még nem hal-* lőtt a főműhely! A kifelé özön­lő sok száz ember gúnyos meg­jegyzését, hahotáját mire ral­is. Képzeletében a szűk, sö­tét és rideg laboratórium fa­lai néha eltávolodnak egymás­tól, a nagy termet korszerű kályha fűti, az ablakon öml% ni nem tudó Bajuszkirályt világosság és mindenen csil- felesége és leánya világosítót- ^ log a fény. Ö ott áll a régi kis fa fel, hogy csúffá tették, bo-í kuckó laboratóriumban, tekin- landját járatták vele. Haragú- ’’ tele a Kozmina—Kretovics dott is érte, sokáig nem szólt ^ biokémiáján akad meg. és azt hozzánk, amíg egy újabb íré-'mondja csendesen: fája el nem feledtette bosszú-) _ Csak nyugalom! Nem­ságat,,, sokára . Szalai László Szegedi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom