Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Kedd. 1959. december 1.

5

SOMOGYI NÉPLAP

Kádár János elvtárs előadói beszéde

(Folytatás a. 4. oldalról.)

.és a népjólét további jelentős emelését is. Korszerű mezőgazdasági termelés csak a szocialista nagyüzemben alakulhat ki. A nagyüzem ts a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintetben idei növénytermesztési eredményeink is mutatják: az őszi búza átlagtermése ebben az évben az állami gazdasagokban Jioldanként 13,4, a termelőszövetkezetekben 11, a kis- pa reell ás egyéni gazdaságokban 8,6 métermázsa volt. Az őszi árpa átlagtermése az állami gazdaságokban holdanként 15, • a termelőszövetkezetekben 13,5, az egyéni gazdasagokban 11,8 métermázsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdanként 17,5, a termelőszövetkezetekben 16, az egyéni gazdaságokban 14,4 métermázsa volt. Egyénileg dolgozó parasztságunk még ezt a termelési szintet is csak megfeszített munkával éri a.

Parasztságunk tudja azt is, hogy mi megy végbe a világon. A Szovjetunió már régen, több mint 27 esztendővel ezelőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és a közelmúltban ugyanezt elérte már a parasztság, valamint az egész nép. javára és hasznára ' Kinn, Bulgária és Korea is. Közel jár e cél eléréséhez Csehszlovákia, Albánia és több más szocialista ország.

A kapitalista világban is fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. A kapitalizmusban a tőkés nagyüzem elsöpri és földönfutóvá teszi a kisparasztokat. A, mi parasztságunk is emlékszik 1929-re, a nagy krízisre, amikor Magyar- országon is, de mindenütt a kapitalista világban a parasztok milliói mentek tönkre, és nemcsak földjeikről, hanem gyakran még a házból is — ahol született — kiűzte őket a végrehajtó dobpergése. Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1920—50 közötti 30 év alatt 1 millió 220 ezerrel csökkent a 72 hektárnál kisebb földtülajdónnal rendelkező farmerek száma.

A pártnak és a munlaísosz- tálynak a felvilágosítás erejével, az önkéntesség biztosításával, a szervezésben és a megszilárdításban nyújtott anyagi segítséggel kell átvezetnie a ma még egyénileg gazdáUzodó parasztokat a szocialista mezőgazdaság útjára.

A mezőgazdaság szociajista átszervezése az egész társadalom ügye,

és mindenkinek segítenie kell, akinek bármilyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, a mezőgazdasággal.

Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítást végző emberek a parasztokkal mint dolgozó testvérükkel beszéljenek, kellő tapintattal, türelemmel és emberséggel szóljanak ' hozzájuk. Meg kell értenie mindenkinek, hogy ez a lépés minden parasztember számára megfontolt elhatározás kérdése. A parasztemberek között is vannak olyanok — hangsúlyozta —, akikben él még a kapitalista szemlélet Az ilyenek szeretnének megtollasodni más emberek megkopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor hiába küszködik száz parasztember, közülük csak öt vagy tíz válhat kulákká, kilencven pedig mindenképpen más szolgájává. A munkásparaszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni, nem engedheti meg azt, hogy kilencven paraszt tönkremenjen azért, hogy tíz meggazdagodjék.

Vannak parasztemberek, akik a kapitalista világ farkastör- vénye szerint kínlódtak végig életük nagy részét, és mindig azt látták, hogy abban a rendszerben a falun csak az számított embernek, akinek akármilyen kicsiny, de saját földdarabka volt a kezén. Az akkori vad élet komiszsága okozta, hogy sokszor tulajdon szülőjét, vérszerinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért. De ez a világ — a parasztemberek szerencséjére is — örökre elmúlt. Tár- sadalmuníldban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik;

Aki a munkái nem kerüli és embertársaival összefog, a* élet urává, boldog, jómódú emberré válik a termelőszövetkezetben

Türelmes és meggyőző szóval kell megmagyarázni a még egyenleg dolgozó parasztoknak, hogy milyen szép, új emberi életet nyit számukra a szocializmus, amikor megszabadulnak a bilincsbe verő régi paraszti életmódtól, és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú embernek, se a jószágnak. Ezt egyébként jól tudják azok a * termelőszövetkezeti parasztok, akik már bent vannak a termelőszövetkezetekben és akik maguk is gyötrődtek belépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egy-két esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jó kedélyű emberek, akkor maguk nevetnek a legjobban. azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltak. f

Elvtársak! A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya, az állajnhatalmat kézben tartó, »uralkodó« osztály. Pártja vezetésével kézbe vette a szabadságjogok és a nemzeti függetlenség zászlaját, amelyet a kapitalista földesúri osztályok már régen elárultak és félredobtak. A munkásosztály vállalta a felelősséget és az áldozatokat, amelyek vezető szereséből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocialista forradalomért. Nélkülözött. éhezett 1945^ben és 1946-ban a pénzromlás idején. Napi érdekeit sokszor feláldozva segítette és segíti a testvéri osztályt, a parasztságot, és felépítette hazánk hatalmasan megnövekedett szocialista iparát.

Az emberek tízezreit adta az államigazgatás legkülönbözőbb posztjaira, a hadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom, a határőrség saraiba, a gyarak és üzemek vezető helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek, a szocialista véresők felépítésére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető meny- nyiségű önkéntes társadalmi munkát végez ma is a köz javéra.

A munkásosztály szövetségesei élén küzd az új, szocialista társadalom megteremtéséért

A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse a munkásosztály tömegei öntudatának, politikai képzettségének, szakismereteinek, kulturális színvonalá- t nak emelését.

A parasztság az őt vezető munkásosztály szövetségeseként a maga módján kivette részét a hitleristák, a hazai fasisztáik, a burzsoázia és a földbirtokosok élleni harcból, amely a nép hatalmának megteremtéséért folyt. A paraszt- tag 1956-ban a burzsoá és fasiszta erők ellenforradalmi támadása időszakában a munkásosztály hű szövetségesének bizonyult, és részt vett a szocialista vívmányok védelme- zésében, a konszolidálásért folyhatott harcban. Legöntuda- tosabb fiai "pártunk tagjaiként a társadalmi haladásért folytatott harc első vonalaiban haladnak. Ott vannak az ország- gyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben. 1 munkás—paraszt államunk es

fejlődő szocialista társadalmunk felelős posztjain.

Ma a munkás—paraszt ö&z- szefogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme és erősítése, a szocialista társadalom felépítése. A feladat most, hogy

parasztságunk Icgöntuda» tosabbjai, akik az állami

gazdaságokban, a termelő- szövetkezetekben, a gépállomásokon, a falvakban dolgoznak, segítsenek megteremteni a szocialista magyar falut.

Segítsenek magasabb színvonalra emélni a mezőgazdaságot, s ezzel az egész népgazdaságot, a dolgozók életszínvonalát i

A párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre

Elvtársak! Jelentős és szerepénél fogva fbntos rétege társadalmunknak az értelmiség. Az utóbbi időben a» párt helyes politikája következtében a párton kívüli értelmiség nagy része lojális magatartást tanúsít. és munkáiéval segíti a szocializmus építését. A szocialista építés előrehaladása napról napra növeli az értelmiség társadalmi, szerepét, alkotási lehetőségeit. Megindult és biztató az a folyamat, amelyben a »régi" éti ».új« értelmiség a szocializmus eszméi alapján teljesen összeforr. E folyamat végig vitelére törekszünk.

Szembetűnő eredményeket mutat ez a pedagógusoknál. A párt és a kormány bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre. és anyagi ellátottságuk további javítására is törekszik.

A pártszervezeteknek le kell küzdeniük az értelmiséggel szemben helyenként még mindig tapasztalható elzárkózást és bizalmatlanságot. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy ne csak a kommunista értelmiség, hanem az értelmiség párton kívüli része is teljes feloldódással. nagyobb öntudattal, felelősséggel, fokozottabb mértékben vegye ki részét társadalmi kérdéseink megoldásából szocializmust építő népünk erőfeszítéseiből.

Hazánkban ma még jelentős számú kispolgár, kisiparos és kiskereskedő ál és dolgozik. 114 ezer önálló kisiparos van. tele falun. A kisiparosok és kiskereskedők tevékenyen kivettek részüket 1957«ben és 1958-ban a gazdasági viszonyok konszolidálásából. Túlnyomó többségük ma is társadalmilag hasznos tevékenységet folytat.

A párt és a kormány szembeszáll és küzd a spekuláció és a jogtalan jövedelemszerzés ellen. Azt varia, hogy a kisiparosok és kiskereskedők tartják meg tövén veinket, segítsék népünk munkáját. Ugyanakkor támogatja és támogatni fogja a városi és falusi kisiparosok. kiskereskedők társadalmunkban szükséges és hasznos tevékenységét a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséért. A párt arra törekszik, hogy a kispolgárságot meggyőző szóinál ideológiailag és politikailag átnevelje és a szocializmus útjára vezesse számára is elfogadható módon, egyéni boldogulását és gyermekei jövőjét biztosítvaMegvédj ük népünk érdekéit a volt kixsákmányoiókkal szemben

Elvtársak! Foglalkoznunk kell a volt 'kizsákmányoló osztályok tagjaival folytatandó politikával is. Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsákmányolok és támogatóik. egy része be is illeszkedett társadalmunkba, más része 1956-ban harcba szállt a népi hatalommal, és ma is ellenséges magatartást tanúsít Közülük mint ellenséggel bántunk el azzal, akivel rendszerünk a harcban mint ellenséggel találkozott.

Továbbra is éberen védelmezni fogjuk rendszerünk népünk érdekeit a volt kizsák- mányolókkal szemben. Aki közülük fellép ellene, annak számolnia kell a proletárdiktatúra keménységével. Ugyanakkor az ellenforradalom leverése. a proletárdiktatúra erősödését, a szocialista építés sikerei növelik a lehetőséget a volt kizsákmányolok átnevel és éré.

Az ellenforradalom leverésével az osztálvhanc nem szűnt me? hazánkban. Társadalmi törvény, hogy az osztálynélküli társadalom osztályharcban születik. Ugyanez érvényes a nemzetközi élet területén is. Az államok és népek békés egymás mellett élése, amelynek tartóssá tételéért küzdünk, nem hoz békét az eszmék harca terén.

Számolnunk kell azzal, hogy céljaink, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése — osztálycélok, a munkásosztály céljai, és megvalósításuk osztályharcban fog végbemenni. A szocializmus érdeked, népünk érdekei nem kívánják az 06ztályharc

élesedését, ellenkezőleg, az a jó. ha hevessége csökken, formái kevésbé élesek. A párt és a nép állama sohasem fog az osztálvharc élezésére törekedni. Ez azonban elsősorban nem tülünk, hanem osztályeliensé- geinktől. a nemzetközi imperializmustól függ.

Az osztálvharc tehát folyik tovább. Az osztályok harcát azonban az ennek lényegét nem értó emberek foghatják fel úgy — és a szocializmus esküdt ellenségei terieszthetik azt —. mintha az osztályharc a volt kapitalista osztály »—'es tagjai ellen folytatott fcülöm- háborúval volna egyenlő.

Népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárokként kezelik, ha ők maguk nem sértik meg* hanem- tiszteletben tartják e törvényeket, és lojális magatartással beleilleszkednek társadalmi rendünkbe. Mint ismeretes, például magukra a dolgozó parasztokra bíztuk, hogy felveszik-e a kulákokat a termelő- szövetkezetekbe, vagy sem. Rendeletben módot adtunk arra is,, hogy az egykori kulák eltemethesse saját múltját, és kétévi becsületes munka után teljes jogú, a különböző tisztségekre is megválasztható tagja legyen a termelőszövetkezeteknek. A volt kizsákmányolok gyermekeivel kapcsolatban pedig pártunk arra törekszik, hogy a múlt terhétől mentesen találják meg majd helyüket az új szocialista világifen.

Kádár János végezetül

a pártról, a párt vezető szerepéről9 a párt és a tömegek kapcsolatáról

beszélt.

A marxizmus—leninizmus

alapvető tanítása — mondotta Kádár elvtárs —, hogy párt nélkül, a párt vezetése nélkül a munkásosztály nem vívhatja ki, nem tarthatja meg a politikai hatalmat;

a párt vezetése nélkül nem lehet felépíteni a szocialista. társadalmat.

A revizionisták megpróbálják csökkenteni a párt vezető szerepének jelentőségét a .szocializmust építő országok mindennapi életében. A magyarországi tapasztalatok szembetűnően és

Az elmúlt három «'ben a párt két fronton harcolt — mégpedig a revizionizmus ellen és a dogmatizmus ellen —, hogy megőrizze a pártegység eszmei alapját, a marxista— leninista ideológia tisztaságát. A munkásosztály eszmei fegyverét csorbítják a parton belül jelentkező dogmatikus és revizionista irányzatok. Ezek közül mind Magyarországon, mind pedig nemzetközileg a revizionizmus a főveszély. A modem revizionizmus feleleveníti a még le nem győzött régi, burzsoá eszméket; a nemzetközi imperializmus és a belső reakció kezére játszik, azokra támaszkodik. Különösen veszélyessé teszi a modern revi- zionizmust az a tény, hogy a tömegek előtt i%arxista—leninista mezben jelentkezik. A revizionizmus társadalmi bázisát a még meglévő burzsoá és kispolgári elemek képezik. A revizionizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra államának szerepét, a szocialista tabor jelentőségét. A politikában törvényszerűen a munkásosztály érdekeinek elárulásához vezet. Valójában nem más, mint a burzsoázia által meghamisított marxizmus.

Legkorszerűbb formájában

is éppen úgy kudarcra van

meggyőzően bizonyítják, hogy a párt vezető szerepe a hatalom kivívása után nem csökken, ellenkezően, növekszik.

A Magyar Szocialista Munkáspártot marxista—leninista tudományos világnézet vezérli; elméleti alapja, kommunista politikája nem új. Űj a helyzetben aí, hogy a Központi Bizottság a tévelygések és hibák .sorozata után visszavezette a pártot a helyes lenini útra, módszereibe is, a párt munkastílusába is olyan új elemeket vitt, amelyek ma összeforrasztják a legszélesebb dolgozó tömegekkel.

kárhoztatva, mint ahogyan a marxizmus ellen immár száz esztendeje indított minden eddigi támadás vereséget szenvedett.

Ezt világosan példázza a hazai revizionista csoport egész dicstelen pályafutása is.

A Központi Bizottság és a párttagság alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Az az árnyék, melyet a revizionisták vetettek a pártra, nem a párt és nem a pártot támogató tömegek, hanem az árulók szégyene.

Kiforgatja lényegéből és meghamisítja a marxizmust— leninizmust a dogmatizmus is.

A dogmatizmus — bár

nem a burzsoáziától származik. hanem a munkás- mozgalom salát talaján keletkezik — hallatlan károkat tud okozni a párt, a munkásosztály, a oroletár- diktatúra «evének.

Az ellenforradalom előtti években súlyos kárdkat okozott a pártnak a Rákosi Mátyás körül kialakult személyi kultusz s az ennek révén meghonosított dogmatizmus és szektás politika.

A pártnak az ellenforradalommal vívott harc menetében meg kellett szabadulnia a múlt hibáitól is. A Központi Bizottság ma mentes és a párttagság alapvető tömegei . is megszabadultak a dogmatizmus és szektariánizmus káros nézeteitől. A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus centralizmust, a kollektiv vezetést, és helyreállította, mindazok becsületét, akiket Rákosi és az őt támogató csoport alaptalanul megvádolt.

Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik sok éven át bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt, ma pedig kemény, szavakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegében szó? Rákosi Mátyás 1919-ben harcolt a Tanácsköztársaságért, kiemelkedő szerepet töltött be a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben és vezető szerepe volt a felszabadulást követő politikai harcokban. A proletárdiktatúra győzelmét követő időkben azonban eleinte eltűrte. majd maga is ösztönözte a személyi kultuszt, és súlyos károkat okozott a szocializmus ügyének.

A lényeget tekintve az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasznos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor is, amikor látva súlyos hibáit, az azokban való makacsságot, megvonták tőle mint vezetőtől bizalmukat, és elítélték őt. A személyi kultuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyakért, amelyeket ezek a pártra vetettek, nem a magyar kommunistáknak, nem a pártnak, nem a Rákosit korábban követő tömegeknek, hanem azoknak kell szégyenkezniük, akik ezeket felidézték, magának Rákosi Mátyásnak s annak a csoportnak, amely hibáiban támogatta őt.

Kádár elvtárs ezután rámutatott arra, hogy

a rcvizioni/.musnak is,

a . dogmát.izmusnak is közös vonása a marxizmus

ismeretelmélet elvetése, a szubjektív szemlélet.

A marxista ismeretelmélet a valóság objektív tényétnek szakadatlan tanulmányozását Jjöveteli meg. A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a következtetéseket, amelyek a párt helyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A .jelenlegit helyzet a marxista—leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata mindenekelőtt, hogy a párt tagjainak marxista—leninista tudását mélyítse, továbbá az is, hogy segítséget nyújtson a merxizmus—leninizmus elsajátításához annak a jelentős számú pártonkivüli- nek, aki ezt igényli.

A továbbiakban Kádár elvtárs a párttagság számszerű adatait ismertette, majd a párt élcsapat jellegéről beszélt, aláhúzva: a párt soraiban ma azok a legöntudatosabb és leg- állhatatosabb eivtársak vannak, akik az ellenforradalom elleni harc nehéz napjaiban vették kézbe és emelték magasra a párt, a proletárdiktatúra zászlaját.

* Nagy nyereségnek tekintjük, hogy .a korábbi é^k hibáit iő- váféve elfoglalták méltó helyüket a Pártban az 1919-es kommunisták és azok. akik a Hor- thy-rendszer éveiben idehaza illegalitásban dolgoztak, a'many ol polgárháborúban részt vett. valamint más. egy időben oktalanul mellőzött elvtársak; fgy

'méltó helyre került a pártban a rési forradalmi törzs.

Kijavítottuk azokat a hibákat is. amelyek a két munkáspárt egyesülésével kapcsolatban előfordultak. Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenforradalommal vívott harc ideién hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez, és nem azon az alapon, hogv korábban a kommunista Vagy a szociáldemokrata mozgalomban tevékenvkedtek-e, s ez jó dolog. Az elmúlt három évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelemben, nogv pártunkban most már c^ak minden tekintetben egyenjogú és összeforrott párttagság vám A régi törzsgárda és a felsza- (Folytatás a 6. oldalon.)

Megőriztük a pártegység eszmei alapját, a marxista—leninista ideológia tisztaságát