Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök. 1959. december & Folytatja tanácskozását a pártkongresszus felszólalása Äpr© (Folytatás az 1. oldalról.) ben részt vevő országokkal az ötéves hosszúleiáratú külkeres- ' kedekni megállapodásokat. Ezek a külkereskedelem oldaláról bi/.tositiák' ötéves tervünk meft valósításának szilárd anya-, gi .előfeltételeit. A szocialista országokkal az ^gj-enjogúság, a kölcsönös előnyök alapján folytatjuk külkereskedelmünket. A Magyar Népköztársaság az elmúlt 15 évben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatásával és a többi szocialista országgal kialakult szoros együttműködés alapján fejlődött. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat, gépeket, korszerű berendezéseket szállít, és a világon egyedülállóan kedvezményes hiteleket nyújt iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztéséhez. Mindezekért cserébe elsősorban munkaigényes gépeket, késztermékeket vásárol tőlünk. Ipari nyersanyagokon kívül élelmiszert is hoztunk be a Szovjetunióból 1957-ben. amikor gyenge volt nálunk a gabonatermés. 209 000 tonna, 1958-ban pedig 250 000 tonna kenvérgabonát szállított a Szovjetunió, és ezzel biztosítottuk az ország zavartalan kenyérellátását. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk körülbelül kétharmad része gép és , finommechanikái termék. Nem egészen 20 százaléka könnyűipari cikk. és csak kis része mezőgazdasági eredetű tennék. 1858-ban a Szövietunlóból be* hozott áruk súlya 4 900 000 tonna volt. A kivitt termékek súlya viszont csak 337 000 tonnát tett ki. *, Az arány tehát körülbelül az azonos értékű import-export szállítmányok súlyánál egy a tizennégyhez. Iparunknak a második ötéves tervben előirányzott fejlesztéséhez is hatalmas segítséget kapunk a Szovjetuniótól. A Dunái Vasmű hengerművének megépítéséhez, vegyiparunk nagymértékű fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen a Szovjetuniótól kapott baráti segítség. A Szovjetuniótól többek között tizennégy komplett vegyi és olajipari, valamint erőművi gyárberendezést vásároltunk. Ezek között szerepel évi egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzem, évi 120 000 tonna kapacitású kén- savgyár, több modern erőmű, öntöde stb. A szocialista külkereskedelem alapelveinek megfelelően ugyancsak évről évre fejlesztjük kapcsolatainkat a többi szocialista országgal is. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a világpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a konjúktúra ingadozásai, a spekuláció, az imperialista monopóliumok hatása és a kapitalista piac más ilyen úgynevezett sajátosságai ne zavarhassák a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét. Míg a. kapitalista országok kereskedői között minden egyes ügylet megkötésénél alku tárgyát képezi az ár, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos áron szállítanak azonos árut, és így biztosítják a nyugodt tervezést és a tervgazdálkodás által megkövetelt stabilitást. Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az ellenforradalom idején. A szocialista országok mindjobban összehangolják nép- gazdasági terveiket, .az iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakult a széleskörű munkamegosztás, kooperáció, a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyar- ország különösen műszeripari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit, E téren további lehetőségek állnak előttünk, és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni a szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére. Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése a szocialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dolgozni minden kommunistának, minden hazáját szerető magyar állampolgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal. Tegyük az ideológiai és kulturális monkát a part iegsajátaiib ügyévé, a pártmunka szerves részévé Kállai Gyula felszólalása Kállai. Gyula, az MSZMP Popártok. különöse« a Szovjet- pi demokráciákban — így ha- unió Kommunista Pártja, to- zánkban is — a szocializmus vábbá a kínai és számos más litikai Eizottságana.k tagja, a Központi Bizottság titkára az ideológiai és kulturális .forradalom kérdéseiről beszélt — Pártunk VII. kongresszusának fő jelszava: a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, s párt- és állami tevékenységünk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei es politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, később már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munka- közösségek közreműködésével. Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40éves történelmi harcáról, a párt művelődésoolitiká- járól, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérAz ideológiai és a. kulturális munka, különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában különösen nagy jelentőségre tesznek szert: Először azért, mert ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. Hazánkban erős a kispplgárság. A kispolgári ideológia legerősebb bázisát napjainkban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szervezése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban, hanem forradalmi. minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában es érzésvilágában is. Hagy jelentősége van az párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt a kongresz- szuson is hálánkat és köszöideológiai és kulturális tevékenységnek — másodszor — azért, mert a burzsoá eszmék még széles tömegben élnek és hatnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentősége — harmadszor — azért is, mert a szocialista társadalmi rend a korszerű tudomány és technika alapjaira épül. Nagy gonddal kell tehát foglalkoznunk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével, s növelni kell a munkásosztály és a parasztság általános műveltségét és szaktudását. Negyedszer, az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szocialista tábor fejlődésének objektív törvényszerűségei. A nétörténelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annak idején a Szovjetunióban, a tömegek tudatának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocialista erkölcsöt, a munkához való szocialista viszony t, a szocialista haza fi ságot viszonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a legszélesebb tömegek tudatában, mert ez a tudatbeli feltétele annak, hogy — történelmileg nem hosszú idő múlva — áttérhessünk a kommunizmus építésére És végül — ötödször a nemzetközi helyzet alakúlása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés po-otnás mellett élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. netünket fejezzük ki érte. Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdéseiről Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátabb ügyévé, a pártmunka szerves részévé tegyük. A parttagság marxista-leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az elmúlt évben az iskolán kívüli" pártoktatásban 200 000 párttag és 70 000 párton kívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett nagy érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket sem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használtuk ki. A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a pártállami és tömegszervezeti vezetők hozzáértése a reájuk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereinek állandóiin hevíteniük kell tudásuk tárházát, s ezen a téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nem lehet a tömegek elismert jó vezetője az, aki műveltség és szakmai ismeretek térén elmarad tőlük. Most a szocialista forradalom menetében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a szaktudás szerepe ugrásszerűen nőtt. A pártban mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A lövőben a pártkáderek képzésében a pártiskolákon és egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai ismeretek egységének elvét. ban 24 000 tanuló, az összes középiskolai tanulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasági üzemekben heti egy napon fizikai munkát. A fizikai munkát végző fiatalok jelleme és gondolkodásmódja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megemlékezni arról az odaadó munkáról is, amelyet e nagy feladatok megoldása érdekében pedagógusaink az üzemek munkásaival vállvetve, nagy lelkesedéssel végeznek. Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen. ha biztosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az iskola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alappn megkezdtük iskolarendszerünk átfogó reformjának kidolgozását, amelv hivatva lesz e nagy fontosságú társadalmi kérdést Kőzohtatásunkal tovább kall fejleszteni a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek megfelelően Elvtársak! A szocializmus építésének időszakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskolarendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött, és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola I—VIII. osztályaiba 1 314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy- korszak megfelelő iskolatípusainak azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-ről 56 000-re emelkedett. 1959-ben. az általános iskolát végzett fiatalok 41 .százaléka, 44 620 fö iratkozott középiskolába. 1938- ban a középiskolai tanulók száma mindössze 52 000 volt. ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákban érettségizettek 32 százaléka kerül egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — az első osztálytól az egyetemig — minKozoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok és a szülők egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítését megkezdtük: már 1044 általános iskola 3534 felsőtagozatú osztályában 115 ezer tanuló, az altalános iskolai tanulólétszám 20.2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Középiskoláinkban is elkezdtük a kísérleteket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 684 osztályámegoldani. Az egyetemek és főiskolák munkáját is űgv kell tökéletesíteni, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolata megerősödjék és a termelés,ben végzett aktív munka a szakemberképzés szerves része leeren. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában részt vevőik számára az esti és levelező egyetemi oktatást. A felsőoktatásban javítani kell a politikai és világnézeti nevglömuhkát. Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelőmun- káiának legfőbb köveitelménve: a kommunista szakemberképzés legyen. A politikai és világnézeti nevelőmunka megjavításának s a kommunista szakemberképzés megteremtésének legfőbb tényezőié az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléiük. Kezükbe adia népünk leefőöb kincsét szocialista lövőiének zálogát: az ifjúságot, és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alkotó, szabad, légkörét és anyagi feltételeit. Felvételi politikánk lehetővé teszi a legtehetségesebb munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését. s tovább növeli termelő- munkából az egyetemre kerülők arányát. A tudomány szerepe a szocializmus építésében denütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkás- osztály és parasztság gyermekei. Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd az új, szocialista világszemlélet a régi, burzsoá világszemlélettel — az iskola a felnövekvő nemzedék marxista világnézetének megalapozásával előrelendítheti az egész társadalom világnézeti fejlődését. A tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van. A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kell foglalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon, és elfoglalja azt a helyet. amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyomán a magyar tudománynak van neve és híre a világban. s elért eredményei segítik a szocializmus felépítését hazánkban. Kádár elvtárs konkrétan említette és elemezte tudományos eredményeinket. Megállapította azt is. hogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit Ennek okai a következők: Először: a tudományos kutatómunka még nincs kellően összhangban a szocializmus építésének feladataival. nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő Tudományos és Felsőoktatási Tanács a Magyar Tudományos Akadémia segítségével országos távlati kutatása tervet dolgozzon kL Másodszor: a tudományok viszonylagos elmaradásának fontos oka az is. hogy még nem állnak osztatlanul a marxizmus —len in izmus eszmei és módszertani alapján; Harmadszor: a tudományok irányításában még nem találtuk meg a helves módszereket; Százhúsz kutatóintézet irányítása a Tudományos Akadémia és 17 tárca között oszlik meg anélkül, hogy munkájában kellő összhang lenne, s a tudományra fordított összegeket egységes terv szerint használnák fel. Negyedszer: a tudományos ■ kutatásra fordított .anyagi eszközök elosztásában növelni kell a természet- és műszaki tudományok részesedését. Az ellenforradalom előkészítése idején a revizionizmus erősen megvetette lábát a társadalomtudományokban. Pártunk az utolsó három évben jelentős eredményeket ért el a revizionizmus és a dogmatizimus leküzdésében a társadalomtudományok területén is. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek, és a fő veszélyt képezik a társadalomtudományokban is. Még mindig nem tudtuk leküzdeni fontos társadalomtudományi ágak elfordulását a mai élettől, a szocializmus építése általános törvény- szerűségei feldolgozásának követelményeitől. Az irodalomDobí elvtárs kínai küldöttekkel beszélget. (Folytatás a 3. oldalon.)
