Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Csütörtök. 1959. december 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Folytatja tanácskozását a pártkongresszus Kállai Gyula felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) tudományban azt a helyes po­litikát. hegy a könyvkiadásban helyet biztosítunk a polgári irodalom leientős képviselői­nek is. *•—e"ík arra igyekez­nek felhasználni, hogy meg­bontsák a magyar irodalom ki­alakult marxista értékrendjét és a polgári irodalom képvise­lőinek túlértékelésével igyekez­zenek tévútra vezetni a magyar irodalmat. A revizionizmus maradvá­nyainak nem lebecsülendő ere­jére utal az Is. ho^y olyan ta­pasztalt. tekintélyes, marxista tudós, mint Molnár Erik elv­társ. aki — remélem — nem veszi túlságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvá tesz- szük. nem volt képes kitérni hatásuk elől. >>A ielenkori ka­pitalizmus néhány gazdasági problémája- című könyvében mutatkozó antimarxista felfo­gást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták, és egy­ségesen visszautasították. De még örvandetesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírá­latot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz. s Molnár elvtárs megszabadulva egyes hibás nézeteitől, nagy tudomá­nyos képes-égét eredményeseb­ben fogja dolgozó népünk esz­mei felfegyverzésére használni. A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni kell az esz­mei tisztaságot és a kommu­nista pártosságot, s a kutatáso­kat a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésére kell irányítani; Örvendetes jelenségek irodalmi és művészeti életünk fejlődésében A szocialista pátosz, az épí- tőmunka sikereiért érzett lel­kesedés felkeltésében, nagy tö­megmozgalom kibontakoztatá­sában a szocializmus alapjai­nak —msabb lerakásáért sokat tehet az irodalom és a művé­szet. Az irodalom, a színház és a film. a zene- és képzőművé­szet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítésétől még el­marad. Ismeretes, hogy két- három évvel ezelőtt a kultúra frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyo­sabb a helyzet. Kifejezésre ju­tott ez abban is. hogy az író­szövetséget fel kellett - —’ -•‘ni. a művészeti szövetségek tevé­kenységét fel kellett függeszte­ni. mert másképp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra iutó ellenforradalmi tevékenységnek. A politikai konszolidáció itt is végbement. Ehhez tartozott, hogy azokat az írókat és művészeket, akik bű­nöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntettük. Nem irodalmi és művészeti tevé­kenységük. hanem a Magyar Népköztársaság elleni ellenfor­radalmi fellépésük miatt von­tuk őket felelősségre attól a helyes elvtől vezérelve, hogy az írói és művészi rang csak nö­veli a nép iránti felelősségei, de nem adhat menlevelet a bű­nök számára. A megzavaxodot- takkal eszmei-oolitikai harcban ■tisztáztuk nézeteltéréseinket. Az az egy-két író — és nem több —. akinek még ma sin%s erkölcsi bátorsága szembenézni hibájával, csak önmagát re­keszti ki az élő._ eleven és egészségesen fejlődő magyar irodalomból. Sajnálnánk, ha nem tudnának visszatérni a helytelen útról, s le kellene mondanunk tehetségűikről és irodalmi tevékenységükről. Számunkra azonban a szocialis­ta forradalom érdeke bec'"-0-bb e-~es emberek írói rangjánál. Ami ’-'edig irodalmi életünket illeti, az nélkülük ■ fs egészsége­sen fejlődik tovább. Irodalmi és művészeti éle­tünk fejlődésében örvendetes .jelenségeknek lehetünk tanúi. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt Politikai platformja alap­ján álló. a szocializmus felépí­téséért harcoló írói. művészi táborunk úiból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy az írószövetséget s más műveszeti szövetségeket is új- j ászervezzünk. A 'pártosság és a szocia­lista realizmusra való törekvés — ami ellen az ellenforrada­lom 'vad dühvei támadott — íróink és művészeink nagy ré­szénél ismét az alkotó munka alapjává vált. Ennek eredmé­nyei jelentkeznek az irodalmi és művészeti alkotásokban, iro­dalmunk és művészetünk egyre inkább a mai élet kérdései fe­lé fordul. Legjobb íróink és művészeink mindinkább lát­ják. hogy a vüágtörténelem legnagyobb fordulóián. a kapi­talizmus bukásának és a szo­cializmus győzelmes felemelke­désének korszakában élünk. Mindinkább látiák. hogy a mű­vészeti ábrázolás számára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Látiák azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosa bb feladat, mint ábrázolni a hősi korsza­kot, s ezúton segíteni a szocia­lizmus diadalát! Legiobb íróink és művészeink mindinkább fel­ismerik azt is. hogy a dolgozó rétegek a legnagyobb megér­téssel azokat a műveket fogad­ják. amelyek a mai életet — az ő életüket — ábrázolják, íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül vál­nak a dolgozó nép igazi har­costársaivá. Ezért örömmel lát­juk, hogy a művészek és a tö­megek kapcsolatai terebélye­sednek. Hét budapesti színház 27 nagyüzemmel tart rendsze­res kapcsolatot. Több képző­művész hosszabb időt tölt álla­mi gazdaságokban. A vidéki vá­rosok tanácsai örömmel hív­nak magukhoz művészeket al­kató munkára. Ezt a mozgal­mat tovább kell szélesíteni. Párttagságunk is nyújtson eh­hez támogatást, segítse ezzel is az alkotó művészeket. örvendetes . jelenség az is, ho'yv az utóbbi időben nagy számban' léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom és művé­szet minden ágában. Fellépé­sük összefü"” azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom el­len. a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek’ a fiatalok — a régi pártos írókkal együtt — ennek a harcnak úi dalosai. Mélyítsék el politikai meg­győződésükét, fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan mai életünket, fej­lesszék művészi kifejezési esz­közeiket. Mi fontosnak tartjuk,, hogy íróink miről írnak, de nem kevésbé fontosnak tartjuk azt is, hogyan, milyen művészi színvonalon írnak. polgári világnézetet megin­gatták, vagy romokba döntöt-i ték. De még nem építették fel1 a tudat marxista—leninistái! rendszerét. Reméljük, hogy á A szovjet pártküldöttség látogatása a Ganz-MAVAG gyárban lista szellemű filmek és szín- vwvspww wwwwtfwwklwwsww^rtvwdVAWwwvvwwvMwwvwww,^w házi előadások látogatottságá-J nak növekedéséről tanúsk adatok is. Most, a szocializmus alapjai lerakásának befejező szakaszá­ban a legfontosabb feladat a tömegek tudatának marxista- leninista átformálása. Ennek természetesen előfeltétele, -hogy a tömegek tudatára ható ideo­lógiai és kulturális fórumokról]» kiszorítsuk a polgári és kispol­gári eszméket, és a marxiz- mus-leninizmust a kulturális alkotó munka és a tömegfel­világosító tevékenység kizáró-! lagos alapjává tegyük. i Bízunk | a magyar értelmiségben ; Nem lehet a kulturális fórra-1 dalmat tovább vinni anélkül,i hogy ne fejlesztenénk, erősíte-1 nénik kapcsolatainkat a magyar, értelmiséggel, ne fokoznánk1 erőfeszítéseinket a szocialistái értelmiség kialakítására. 1 Pártunk az értelmiség-! gél az ellenforradalom után jó1 kapcsolatokat létesített Értei-] misévi "olitikánk kiállta az időik]! próbáját az életben helyesnek, bizonyult, és azt eredményezte,1 hogy egészséges politikai sző-] vétség fejlődött ki a párt és a! nem marxista értelmiség több-] sége között Az értelmiség el-1 fogadta politikánkat, és annak! megvalósításáért dolgozik. Ez1! az értelmiség már a mi bará-, tünk és szövetségesünk: a mi1 értelmiségünk. Ezzel a leg-, döntőbb lépést már megtettük1! ahhoz, hogy hazánkban a szo-p| ciaiis-ta értelmiség kialakuljon. Az értelmiség jelentős ré­sze és közöttünk a közös po­litikai cél s a szocialista mun­kában való egyre fokozódó! összeforrottság ellenére világ­nézeti téren még vannak élté-1 rések. Az értelmiség többségé-, nek - gondolkodásában hazánk,1 valamint a földgolyó fejlőd ésé-i nek 15 éves tapasztalatai nem1 R szocialista kultúra legfontosabb vonása A tömegek kulturális' alkotó evékenységeben nagy jelento- ége van az öntevékeny, a mű- ledvelő kulturális mozgalom­nak. E kulturális tevékenység néreteire jellemző, hogy ha- ánkban ma mintegy 17 000 ntevékeny művészeti 1 csoport nűködjk kétszázezer taggal, i műsoros estjeiket tavaly 24 nillió ember látogatta. Há­lánkban ma 442 000 felnőtt tá­lul rendszeresen az iskolák és igyetemek esti és levelező ta- ;ozatán és a különböző tan- olyamokon. Tavaly a külön- )öző szervek által rendezett smeretteriesztő előadásokat 11 nillió ember hallgatta meg. A tönyv tárakból kikölcsönzött könyvek száma eléri az évi 30 milliót. Ami tehát a tömegek mű­velődésének általános ismereti oldalát illeti, nagy előrehala­dást értünk el. A tömegek ál talános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fej­lődése azonban ettől elmarad A tömegkulturális mozgalom jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztönösség A párt és az állami szervek , irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a I „kultúra” még jelentős részben kispolgári szellemű, holott a , tömegekben igen nagy az Igény a magasabbrendű kultúra 1 iránt. Ezt bizonyítják a szocia­N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága első tit­kárának. a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének vezetésé­múltak el nyomtalanul. A régi? vel az MSZMP VII. kongres2>­szusán részt vevő szovjet párt­küldöttség szerdán délelőtt lá­togatást tett a Ganz-MÁVAG gyárban. Tizenegy órakor a szovjet vendégek baráti be­szélgetésen vettek részit a gyár gazdasági vezetőivel, pártmun­kásaival. fizikai és szellemi dolgozóival. A delegációt elkí­sérte Gáspár Sándor, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára é,s fcsergő János kohó- és gép­ipari miniszter. Bencekovics Lajos, a Ganz-MÁVAG pártbi­zottságának titkára üdvözölte a szovjet vendégeket, majd N, Sz. Hruscsov ooháiköszömtSt mondott a magyar munkásosz­tály.' a Ganz-MÁVAG dolgo­zóinak egészségére. Tizeinkét órakor a vagonsze­reidében nagygyűlést rendez­tek. amelyen N. Sz. Hruscsov beszédet mondott. (MTI) szocializmus építésének befeje­zéséért folyó vállvetett harc­ban az értelmiség eszmeileg továbbfejlődik, s világnézetileg is teljesen összeforr a munkás- osztállyal és a dolgozó néppel. Kapcsolatai a munkásosztály- lyal és a dolgozó parasztság­gal eltéphetetlerek altkor lesz­nek, ha világnézeti téren is azonosul velük. Mi bízunk a magyar értelmiségben. Bízunk benne, hogy a ma még nem marxista értelmiség pozitív választ ad: történelmileg nincs messze az idő, amikor a szo­cialista értelmiséggé válás fo­lyamata a marxizmus—leniniz- m-us eszmei alapján befejező­dik, s ezzel értelmiségünk fej­lődésének magasabb fokára lép: nemcsak egy test, hanem egy lélek is lesz a magyar munkásosztállyal és paraszt­sággal — mondotta befejezé­sül Kállai elvtárs. * * * Ezután Walter Ulbricht, a Német Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kangresz- szusit, különösen kiemelve an­nak jelentőségét, hogy itt a szocialista államok egész csa­ládjának, s a kommunista és Kommunista Párt és a cseh­szlovák dolgozó nép üdvözle­tét tolmácsolta a kongresszus­nak, az egész Magyar Szocia­lista Munkáspártnak és a Ma­gyar Népköztársaság dolgozó népének-. Frizdl Filmberg, az Osztrák Kommunista. Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az osztrák kommunisták és haladó szelle­mű emberek üdvözletét és jó­kívánságait tolmácsolta., Ezután Emil Bodnaras, a a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd Ignacy Laga-$owinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagia tolmácsol­ta a lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép forró, baráti köszöntését. A lengyel küldött után Czi- nege Lajos, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára szó­lalt fel, aki a .mezőgazdaság szocialista átszervezésénei-: főbb tapasztalataival foglalko­zott. V Fiatalok küldöttsége köszöntötte a kongresszust Kedves jelenet következett ezután: ifjúságunk nevében mintegy 150 kommunista fiatal és úttörő köszöntötte a VII. kongresszus tanácskozásának részvevőit. Pattogó induló hangjaira, a párttól kapott vö­rös selyem zászlókkal vonultak • be a fiatalok — ifjúmunká­sok, népviseletbe öltözött pa­rasztfiúk és lányok, diákok, katonák és vörös nyakkendős úttörők. Színpompás felvonulá­sukat helyükről felállva, üte­— Nagyon megtisztelő ás ked­ves kötelességemnek teszek ele­get, amikor leteszem a kong­resszus elnökségének asztalára azt az albumot, amely a ma­gyar ifjúság kongresszusi vál­lalásának teljesítését foglalja magában. (Nagy taps.) A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az úttörők és a kiszesek piros szekfűcsokrok- kal kedveskedtek a kongresszus küldötteinek, az elnökség tag­jait sédig kisdobosok köszön­tötték virággal. Somogyi Miklós a kongresz- szus nevében megköszönte a magyar ifjúság üdvözletét, jó tanulást és jó munkát kívánt fiataljainknak, majd folytatták a tanácskozást. Walter Imre Somogy megyei küldött Ráksi termelőszövet­kezeti község dolgozó paraszt­jainak üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Utána Szabópál Antal, Tolna megye küldötte a párt irányító tevékenységéről szólt. Ezután ebédszünet követke- zutfi (Folytatás a 4. oldalon.) munkáspártoknak a képviselői mes tapssal fogadták a gyűltek egybe. Ez kitűnő — mondotta —, mert ezáltal ki­nyilvánítjuk az önök pártjának marxista—leninista egységébe helyezett bizalmunkat és azt a meggyőződésünket, hogy Ma­gyarországon sikeresen halad előre a szocializmus. Szenistványi Gyidáné Bara­nya megyei küldött és Söjtör János, Zala megye küldötte felszólalását követően Karol Bacilck, a Csehszlovák' Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja a Csehszlovák kongresszus küldöttei. Nagy Richard, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első titkára a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjai, a ma­gyar úttörők, a dolgozó és ta­nulóifjúság nevében köszöntöt­te a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusát. — A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a Magyar Úttörők Országos Szövetségé­nek megbízásából jelentem pártunk kongresszusának, hogy a-magyar fiatalok a kongrest- -zus tiszteletére tett vállalásai­kat túlteljesítették. A somogyi küldőitek egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom