Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
/ \H, ------------,va r iLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' *4PQ£>‘ Som ogyi Néplap _AZ MSZMP N 1EGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A Ml :GYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam. 284. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök. 1959. december 3. MAI SZAMUNK fARTALMADÓLi II szovíet párikilldötiség látogatása a Gani—MáYUG gyárban (3. oldalon) Emlékek (5. oldalon) Mégsem áll meg a világ! (6. oldalon) FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT A PÁRTKONGRESSZUS R mandáiumvlzsgáló Amint lapuink tegnapi számában közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának keddi ülése Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese felszólalásával fejeződött be. A kongresszus szerdán folytatta tanácskozását. A délelőtti ülést Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Torres-1, Venezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Felhívta a jelölő és a fellebbviteli bizottságot, hogy kezdje meg munkáját. Illeti Pál, a Központi Bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Bevezetőben a budapesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a párt szervezeti szabályzatának megfelelően az MSZMP valamennyi alapszervezetet: >en titkosan választották meg a budapesti és a megyei pártértekezletek, valamint a legmagasabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testületek küldötteit a területi pártértekezleteken választották meg. Ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kapcsolata a területi pártszer- vefckél. A kongresszusra a küldötteket a párttagság rendkívül aktív, nyílt, pártszerű légkörben készítette fel. Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a küldöttek elvi útmutatást kaptak a megelőző pártértekezleteken, ahol a párttagság szilárd elvi és politikai egysége, a párt politikájának őszinte, lelkes helyeslése nyilvánult meg. A pártkongresszus előkészítése során tapasztalható volt a pártonkívüliek széles tömegei részéről is a párt helyes politikájának elismerése és egyetértésük a szocializmus gyorsabb felépítésével hazánkban. A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsága által a kongresszusra megállapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szavazati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet tanácskozási joggal választottak meg az alapszervezetekben. Az ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16 805 alapszervezetében 402 456 tagja és 35 500 tagjelöltje’ van. A VII. kongresszusra összesen 674 küldöttet választottak szavazati joggal és 63 küldöttet tanácskozási joggal. Ebből 669 szavazati jogú küldött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határozatképes — mondotta. Ezután a kongresszus küldötteinek összetételére vonatkozó adatokat ismertette. Kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, . amelyek kulturális forradalmunk ko- ★ ★ -k jelentése moly és egyre növekvő eredményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka rendelkezett főiskolai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33,7 százalék. Nagy részük esti vagy levelező tanulás útján szerezte meg a főiskolai vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emeilkedés nagy jelentőségű. A párt VII. kongresszusán részt vevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képviselik — hangoztatta ezután. Munkások, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcionáriusok, művészek, tudósok, pedagógusok, a népköztársaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresszus küldötteinek ösz- szetáíeléfcen látja egyik biztosítékát annak, hogy a tanácskozás nagy jelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak, és sikeresen megvalósulnak. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette, majd Fábri Tibor budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője szólalt feL Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Fo- litikal Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. • ■ • ■ • . - . Az alabbiákban ismertetjük Apró és Kállai elvtársak felszólalását. A fokozódó termelés útján mind több közszükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére Apró Antal felszólalása Apró Antal, az, MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről. a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatairól beszélt. Az ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957—69-es évekre előirányzott 6 százalékkal szemben már 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma is. A lakosság fogy ásatásának alakulása hűen tűkrösi a népjólét emelkedését A népjólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fogyasztásának alakulása. Jellemző számként említhetem meg. hosv ez év végére a kiskereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas 1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irányzott elő az 1960-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. Emiatt egyik vagy másik áruféleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs. hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben például négy- milliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárol, mint 1957-loen. A bútorigények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 56 százalékkal vásároltak többet, mint 1957-ben. Az sem érdektelen. hogy amíg 1956 előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni, addig az 1957—59-es években mintegy 7000 gépkocsit vásároltak magánszemélyek. A lakosság most már a mindennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többét és i óbbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el. más keresett iparcikkünkből pedig importtal biztosítottuk a szükségletek kielégítését. A legutóbbi három évben több mint .négymilliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk. többek között bútort. szőnyeget, ruházati cikkeket. hűtő- és mosógépeket, számos más úi háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — a többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 000 televíziós készüléket vagy ennél' többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt is meg kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett. Miskolcon már működik a televíziós közvetítő állomás. Előreláthatólag még ez évben befejeződik a szentesi. a soproni és a tokaji reléállomás építése, és ezzel lényegéljen biztosítva lesz. hogy az egész ország területén élvezhető legyen a budapesti televíziós adó műsora. 1958-ban a munkások és alkalmazottak — egy főre számítva — több mint kétszer annvit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre. mint 1955-ben. emellett jelentősen megnőtt az élelmi- szeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseiket tettünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő. hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt. amelynek segítségével 53 000 lakás lé tesül tr Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült és ezzel összesen az 1957—59-es években 137 000 úl lakás épült fék A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is. hogy a ta- karékbetétállómánv az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3.3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar. mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni. Csak példaként említem meg hogy ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó javítására, A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959 első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az úi termelőszövetkezeti megyékben, ahol az ipar- cikkforgalom például eléri á 20 százalékot is. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság. Több mint másfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mező- gazdaság műtrágyaellátását is. Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó parasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák vagy tsz-oarasztok. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással foglalkozó szervek'magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor. amikor a szocialista állam mindennel ellátta a falut, jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hogy termékfölöslegeiket eladják az államnak. A kormány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátását, tartalékokat gyűjt, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is egyre nagyobb szerepet vállalnak az. ország ellátásában. A párt célkitűzéseinek megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalékkal akarApró elvtárs felszólalását mondja« juk tovább emelni, mert rendszerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikks élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére. Állandóan saélesítjük külkereskedelmi kapcsolatainkat Népgazdaságunk továbbfejlődése. második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről évre szélesítjük, és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Legszo- rosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal. és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyhanmadát a Szovjetunióval. A tőkés országokra teljes külkereskedelmünk 25 százaléka jut. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modern gyártási eljárások, gyárberendezések vásárlásával. Á külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók tekintetében túlteliesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatait. Így idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt.. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásárolunk külföldön, mint 1955-ben. . Ma egész külkereskedelmünk; sokkal szilárdabb, -mint az ellenforradalmat megelőző éveikben. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van. devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években is. mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nemegyszer azonban indokolatlan importigények jelentkeznek, és vannak még ma is olyan üzemek* ahol,' nem ■ takarékoskodnak megfelelően a külföldről behozott -nyersanyagokkal és eszközökkel. H a tározotta bba n fel kell lépni e káros jelenségekkel szemben. . A külkereskedelemre a második ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb feladatok hárulnak.. ezért más nagyobb mértékben fejlesztjük az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hónapokban kötjük meg a KGST(F oly tatás a 2. oldalon.) j A kongresszusi küldöttek egy csoportja.
