Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
Szerda, 1959. december 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Foek Jenő elvtárs referátuma (Folytatás a 2. oldalról.) keld követeim: a vezetők maguk is törekedjenek sura, hogy a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói legyenek. Az adott szó betartása, a határozottság, az igényesség saját és mások munkájával szemben elengedhetetlen feltétele a vezetésnek. Felül kell vizsgálnunk a beruházások megvalósításával kapcsolatos felelősség és anyagi . érdekeltség rendszerét. Sok helyen ismét kezd jelentkezni a szakmai és tárcasovinizmus és a lokálpatriotizmus. Ez gátolja. a további decentralizálást, a helyi hatáskörök növelését. Nagyobb hatáskört csak annak lehet adni, aki át tudja érezni, hogy ezzel nagyobb felelősség jár. Ne a prémiummal akarjunk mindent elintézni Gazdaságvezetésünk az elmúlt három évben — a még meglevő számos hiányosság ellenére — jelentősen fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítette az is, hogy az előző évekkel szemben helyesebben érvényesült az anyagi érdekeltség elve. Szembe kell azonban szállnifnk az olyan felfogással, amely az eredmények elérését kizárólag az anyagi ösztönzésre alapozza. Már sokszor beigazolódott, hogy , , a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott emberek a párt szavára szinte csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond, és mindent prémiummal akar elintézni. A vezetés alapvető kérdése az előrelátás — folytatta Fock Jenő. — Ehhez viszont nélkülözhetetlen a megtett út állandó ellenőrzése, a «tapasztalatok rendszerezése. Joggal mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt három évben eredményes volt. A hároméves terv első két évének tervét ielentősen túlteljesítjük. Ez évi tervünk végrehajtásával elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában ajánlott célokat, teljesítjük a hároméves tervben 1960-ra előírt főbb feladatokat. Gyorsan úrrá lettünk -az ellen- forradalom okozta nehézségeken, népgazdaságunk ma egészséges, külföldi adósságunk'nem növekszik, hanem csökken, tehát ahogy mondani szoktuk: saját lábunkon állunk. Egyik legfontosabb eredményünk az. hogy gyökeresen megváltozott a? elmúlt években a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Jótékony hatása a gazdasági élet fejlődésében szinte felmérhetetlen. A dolgozók minden kérdésben őszintén elmondják véleményüket. Büszkék az eddig elért eredményekre, és féltő gonddal vigyáznak rá, • hogy maradandók, legyenek, sőt növekedjenek. Tudják azonban ázt is, hogy most egy minőségileg más időszak következik: hosszabb távlatban kell dolgozni. Látnunk kell téhát. hogy a szocializmus ügyének féltése szól az emberekből, amikor felteszik a kérdést: »Mondjátok. iól felmértétek a lehetőségeket? .Megvan a kellő előrelátás? Nem lesz úira kapkodás? Nem követtük el azokat vagy hasonló hibákat, mint az ellenforradalom előtt?« Kommunista, meggyőződéssel, őszintén és . tiszta szívvel mondhatjuk: nem lesz * kapkodás, nem követjük el a régebben • volt gazdaságpolitikai hibákat. A régi hibáik megismétlésétől megóv bennünket az. hogy okaikat ismeri ük. káros hatásukat nem nehéz felmérni. Vigyázunk, hogy sem a gazdaságpolitikánkban. sem gazdaságvezetés! módszereinkben vissza ne tériének. A gazdasági vezetésnek semmilyen szinten nem szabad eltűrnie a hibákat, mulasztásokat, az anyagi javak pocsékolását. a felelőtlenséget, és nem nem szabad ilvent azzal, menteni. hogy »-azért igen szépek az eredményeink«. Az egyedül helyes felfogás: ezek nélkül még sokkal nagyobbak lehetnének az .eredmények. Itt az ideje, hogy az elnézést felváltsa a figyelmeztetés és a felelősségre- vonás. Ebben a párt megfelelő szerveinek és a kormánynak kell példát mutatni. év átlagos emelkedésénél is. pedig ebben az elmúlt hét évben sok gazdaságpolitikai kapkodás és ellenforradalom is volt. Nem akarunk úira a régi hibába esni. hogy a reális té- 'nyeik helyett vágyainkat, anvagyorsabb fejlődést írjon elő. Azt azonban teljes meggyőződéssel javasoljuk. hogy a kongresszus a fejlődés ütemének felülvizsgálására, a tartalékok feltárására, a gyorsabb fejlődés útjában álló akadályok elhárítására nyomatékosan hívja fel az újonnan megválasztandó Központi Bizottság és a tervező szervek figyelmét. Az irányelvekben közölt előirányzatok megalapozottak. Központi Bizottságunk az irányelvekben csak olyan célokat tűzött ki. amelyekről már ma tudiuk. hogy elérhetők. De Központi Bizottságunk nemcsak lehetségesnek, hanem feltétlenül kívánatosnak is tartja e célok túlszárnyalását, már csak azért is. hogy mielőbb felzárkózhassunk a világszínvonalhoz. hogy a többi szocialista országgal történelmileg egyidejűleg jussunk el a kommunista társadalomba. Sí dolgozó tömegek nevelésének fontos eszköze a szocialista munkaverseny A kongresszusi irányelvek, a második ötéves terv előkészítésének szemoontiait is tükrözik, hogy a gazdasági munka területén a oárt minden szervezete. valamennyi kommunista előtt milyen sokrétű és nagy feladatok állnak. Most. amikor pártunk kidolgozta az ország gazdasága és a népjólét emelésének elveit, a gyakorlati. szervező munkára kerül sor. Ahogy szélesedik a dolgozók szerepe a gazdasági élet szervezésében. a társadalom irányításában. úgv*növekedjék a' kommunista párt vezetése a gazdaság szervezésében is. A párt gazdaságszervező munlká- iáVal is növeli a dolgozó tömegek szocialista öntudatát. A dolgozók öntudatának növekedése gyorsítja fejlődésünk ütemét. Ezért van a szocialista versenynek, a szocializmus építése kommunista módszerének óriási értéke. A szocialista verseny a dolgozó tömegek nevelésének fontos eszköze. Hazánkban a munkaverseny má- gasabbrendű hajtásai is fejlődnek már. Gazdasági vezetőink egy része azonban — állapította meg Fock Jenő — nem használta fel még azokat az előnyöket- amelyeket a szocializmust építő társadalmi rendszer, a dolgozók lendülete nyújt a feladatok végrehaitáMásodik öléves tervünk előirányzatai megalapozottak A termelésben elért sikerek népünk életszínvonala emelkedésében is megmutatkoznak. A terv ilyen túlteljesítése népünk és pártunk nagy győzelme. Az 1950. évi terv az ideinél . bonyolultabb feladatokat állít népünk elé. de ezek megoldhatók. Kongresszusunk összefoglalja az elmúlt évek tapasztalatait. kijelöli tennivalóinkat, és világos perspektívát mutat a szocializmus ^ovábbi építésére. Hároméves tervünk az ipari termelés 22 százalékos növekedését irányozta elő az 1957-és színvonalhoz képest. Az ipari termelés lényeges növekedése 1953-ban 12 százalék volt. s az idén valószínűleg nem lesz kevesebb. Ha jövőre csak 8 százalékos emelkedést érünk el. ak'-'cr az icgri termelés 35 S7ó-7,i “Vka' lesz magasabb az 1957. évinél, vsgvis a hároméves tervre előirányzóit feilő- dési ütemet több mint másfélszeresen múl iu-k felül. Az ipari termelés emelkedésének a konsres'zusi irányelvekben előírt fejlődési üteme hozzávatő’eg 7 százalék évenként. Ez nemesek a tavalyi és az idei növekedésnél lényegesen kevesebb. d= v?'-mivel kisebb még az 1952—1958-as hét gi megalapozás nélküli elképzeléseinket »tervesitsük«. Ezért a Központi Bizottság nem ja- vasolja a kongresszusai^. Az üzemi pártszervezetek munkájának fontossága a jövőben tovább növekszik, a feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, ezért színvonalasabb felvilágosításra, több kezdeményezésre. jobb szervező munkára van szükség. Támaszkodjunk a tömegszervezetek. elsősorban a . munkásosztály legnagyobb szervezeteinek. a szakszervezeteknek segítségére. Pártunk gazdaság- szervező munkáját minden szinten tovább kell tökéletesíteni. A pártszervezetek irányító. ellenőrző tevékenysége egv- re kulturáltabb és szakszerűbb. Igen fontos feladat mindenhol felszámolni azt a helytelen és káros nézetet, amelv szerint a pártszervezetek dolga csak a »tiszta pártmurJka«. a gazda- s ágvezetőiké pedig a gazdasági vezetés. sában. Gazdasági vezetőink zömére nem ez a iellemző. de ahol még maradi felfogás és magatartás tapasztalható, ott a kommunisták lépjenek fel glA kommunista gazdasági vezető érezze felelősnek magát a pártszervezet gazdasági munkájáért is. A pártszervezet és titkára pedig tartsa legfontosabb ’ feladatának, hogy részt vegyen a gazdasági vezetésben. Nem egymás mellett, hanem együtt kell dolgozniuk a-szocializmus megvalósításáért. Befejezésül a következőket mondotta: Ma még nem tűzhetjük célul a legfejlettebb kapitalista országok műszaki, gazdasági színvonalának túlszárnyalását. de nir^cs messze az az idő. amikor ezt reálisan megtehetjük. Rendíthetetlen hittel és meggyőződéssel valljuk. hogy dolgozó népünkkel eggyéforrva. szilárd egységben a szocialista tábor többi országával. győzelemre visszük hazánkban a szocializmus ügyét. (Nagy taps.) hogy további vizsgalat nélkül, számszerűleg meghatározott lene erő teljesen Az üzemi pártszervezetek legfontosabb feladata részt venni a gazdasági vezetésben A szocialista tábor orszápi „ " és .............Haladlak nagyszerű célunk, a ioiiiiiiziis felé ÍV. Sz. Hruscsov beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán Kedves Elvtársak és Barátaink! Engedjék meg, hogy a Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében, a Szovjetunió összes kommunista és párton kívüli dolgozói nevében szívből ^övő testvéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, a Magyar Szocialista Munkás* párt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének. Szeretnék szívből jövő kör szönetet mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának azért, hogy meghívta az önök kongresszusára a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, és lehetővé tette számomra, hogy szóljak önökhöz e kongresszus szónoki emelvényéről. Az önök pártjának . kongresszusa, amely a népi Magyarország szocialista építésének legfontosabb kérdéseivel hivatott foglalkozni, különleges jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom életében. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyolult időszak volt az önök pártjának és országának fejlődésében. A magyar kommunisták nagy nehézségeken és megpróbáltatásokon mentek át,' de semmi sem tudta megtörni akaraterejüket a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt, soraiban tömörítve a marxizmus—leniniz- mushoz hű erőket, folytatta a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományait, megedződött az ellenforradalommal folytatott harcban, megvédte és megszilárdította a munkásosztály diktatúráját, a dolgozók hatalmát, és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének feladatait. A Szovjetunió Kommunista Pártja, minden kommunista örül azoknak a nagyszerű sikereknek láttán, amelyeket az önök pártja, a magyar nép különösen az utolsó ‘három évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új élet építésében. A falu élete csak ott lesz knltráltaM fis anyagilag biztosított a nagy tömegek szamára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján ha'ad Kádár János elvtárs nagyszerű kongresszusi beszámolójában behatóan elemezte a megtett utat, és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása rendkívül fontos szakaszt jelent a népi Magyarország szocialista építésének befejezéséért folytatott küzdelemben. Az ipar fejlesztésében, a mezőgazdaság felemelésében és szocialista átalakításában, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép tömörítésében elért sikerek, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója ismertet, a marxizmus—leninizmus nagy életerejéről, továbbá arról tanúskodnak, hogy helyes az önök pártjának, Központi Bizottságának vezetése, élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elvtárs és Fock elvtárs beszámolóját hallgattam, különösen nagy hatással volt rám az, amit a magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredményeikről mondottak. Nagy dolog ez, elvtársak. Jól tudjuk saját tapasztalatainkból. Mi is örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket az utóbbi években a mi országunk mezőgazdaságának fejlesztésében értünk el. Szeretnék elmondani önöknek néhány adatot, melyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mezőgazdasági termelés fokozása alapján az árubőség, milyen ugrásszerűen nőtt az állami mező- gazdasági termékbegyűjtés és felvásárlás. Míg az 1948-tól 1953-ig terjedő időszakban . évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, az utóbbi négy évben évi átlagban 3 milliárd pud a begyűjtött mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról 1958- ra 5 700 000 tonnára emelkedett. Az idén körülbelül hét és fél millió tonna húst vásárolunk fel, vagyis több mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tejfelvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 100 000 tonnára emelkedett. Úgy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vásárolunk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit, mint 1953- ban. Országunkban 1953-ban 497 ezer tonna, 1958-ban pedig 779 ezer tonna állati zsiradékot termeltek. Az idei állati zsira- déktermelés 845 ezer tonna lett, vagyis 75 százalékkal több, mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kolhozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-ban 49 milliárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedett. Ugyanilyen nagyszerű sikereket-mutathatnak fel a mezőgazdaság fejlesztésében az összes szocialista országók, amelyek valóra váltják a marxizmus—leninizmusnak a mezőgazdaság szocialista fejlődési útjáról, a falu szocialista átalakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztottuk és osztjuk meg a testvéri országokkal a mezőgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasztalatokat, az abban elért eredményeket, és őszintén örü- lünk barátaink sikereinek. Országunk és a többi ' szocialista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének tapasztalatai meggyőzően tanúsítják, hogy a parasztság csak ott marad meg szilárdan földjén, a falu élete csak ott lesz kulturáltabb és anyagilag biztosított a nagy tömegek ''számára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján halad. A szocializmus megszilárdulása a falun meghozza a parasztság tömegeinek az anyagi és a kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy hatással, amit Kádár elvtárs tegnapi beszámolójában az önök mezőgazdaságfejlesztési sikereiről mondott. fiz üttök pártja KWIv’a a magyar nép mélységes bizalmát és szereseiét Ügy gondolom, kedves elvtársak, hogy helyesen értelmeznek engem, és nem rónak meg, ha kifejtem véleményemet néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk foglalkozik. Remélem, hogy megjegyzéseimet nem tekintik a belügyeikbe való beavatkozásnak. (Taps. derültség.) Jól tudjuk, hogy minden kérdési, melyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Kérem, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyeket barátunk, Kádár János elvtárs beszámolójához fűzök, tekintsék egyik vendégük és barátjuk véleményének; amely önöket semmire xem kötelezi. (Nagy taps.) Az önök pártja elvhű, marxista—leninista politikájával ivívta a magyrir nap mélységes bizalmát és szereietét. A ynagyar nép érdekeinek kifejezőjét és védelmezőjét látja a bártban. A marxista—leninista elmélet tisztaságáért, a revi- zionizmus és a dogmatizmus ellen, a proletár internaciona- Uzmusért és a szocialista tábor egységéért folytatott . következetes harcával' méltán vívott ki nagyrabecsülést a Magyar Szocialista Munkáspárt s (Folytatás a 4. oldalon.) 13619283 18635490
