Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda, 1959. december 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Foek Jenő elvtárs referátuma (Folytatás a 2. oldalról.) keld követeim: a vezetők ma­guk is törekedjenek sura, hogy a vezetésük alatt álló terület­nek valóban egyszemélyi fele­lős irányítói legyenek. Az adott szó betartása, a ha­tározottság, az igényesség sa­ját és mások munkájával szemben elengedhetetlen fel­tétele a vezetésnek. Felül kell vizsgálnunk a be­ruházások megvalósításával kapcsolatos felelősség és anya­gi . érdekeltség rendszerét. Sok helyen ismét kezd jelentkezni a szakmai és tárcasovinizmus és a lokálpatriotizmus. Ez gá­tolja. a további decentralizá­lást, a helyi hatáskörök növe­lését. Nagyobb hatáskört csak annak lehet adni, aki át tudja érezni, hogy ezzel nagyobb fe­lelősség jár. Ne a prémiummal akarjunk mindent elintézni Gazdaságvezetésünk az el­múlt három évben — a még meglevő számos hiányosság el­lenére — jelentősen fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítet­te az is, hogy az előző évek­kel szemben helyesebben érvé­nyesült az anyagi érdekeltség elve. Szembe kell azonban szállnifnk az olyan felfogással, amely az eredmények elérését kizárólag az anyagi ösztön­zésre alapozza. Már sokszor beigazolódott, hogy , , a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott embe­rek a párt szavára szinte csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lel­kesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond, és mindent prémiummal akar elintézni. A vezetés alapvető kérdése az előrelátás — folytatta Fock Jenő. — Ehhez viszont nélkülözhetetlen a meg­tett út állandó ellenőrzése, a «tapasztalatok rendszerezése. Joggal mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt három évben eredményes volt. A hároméves terv első két évének tervét ielentősen túl­teljesítjük. Ez évi tervünk végrehaj­tásával elérjük a Központi Bizottság márciusi határo­zatában ajánlott célokat, teljesítjük a hároméves tervben 1960-ra előírt főbb feladatokat. Gyorsan úrrá lettünk -az ellen- forradalom okozta nehézsége­ken, népgazdaságunk ma egészséges, külföldi adóssá­gunk'nem növekszik, hanem csökken, tehát ahogy mondani szoktuk: saját lábunkon állunk. Egyik legfontosabb eredmé­nyünk az. hogy gyökeresen megváltozott a? elmúlt évek­ben a párt és a dolgozó töme­gek kapcsolata. Jótékony hatá­sa a gazdasági élet fejlődésé­ben szinte felmérhetetlen. A dolgozók minden kérdésben őszintén elmondják vélemé­nyüket. Büszkék az eddig el­ért eredményekre, és féltő gonddal vigyáznak rá, • hogy maradandók, legyenek, sőt nö­vekedjenek. Tudják azonban ázt is, hogy most egy minőségi­leg más időszak következik: hosszabb távlatban kell dolgozni. Látnunk kell téhát. hogy a szocializmus ügyének féltése szól az emberekből, amikor felteszik a kérdést: »Mondjá­tok. iól felmértétek a lehető­ségeket? .Megvan a kellő elő­relátás? Nem lesz úira kapko­dás? Nem követtük el azokat vagy hasonló hibákat, mint az ellenforradalom előtt?« Kom­munista, meggyőződéssel, őszintén és . tiszta szívvel mondhatjuk: nem lesz * kapkodás, nem követjük el a régebben • volt gazdaságpolitikai hi­bákat. A régi hibáik megismétlésétől megóv bennünket az. hogy okaikat ismeri ük. káros hatá­sukat nem nehéz felmérni. Vi­gyázunk, hogy sem a gazda­ságpolitikánkban. sem gazda­ságvezetés! módszereinkben vissza ne tériének. A gazdasági vezetésnek sem­milyen szinten nem szabad el­tűrnie a hibákat, mulasztáso­kat, az anyagi javak pocséko­lását. a felelőtlenséget, és nem nem szabad ilvent azzal, men­teni. hogy »-azért igen szépek az eredményeink«. Az egyedül helyes felfogás: ezek nélkül még sokkal nagyobbak lehet­nének az .eredmények. Itt az ideje, hogy az el­nézést felváltsa a figyel­meztetés és a felelősségre- vonás. Ebben a párt megfelelő szer­veinek és a kormánynak kell példát mutatni. év átlagos emelkedésénél is. pedig ebben az elmúlt hét év­ben sok gazdaságpolitikai kap­kodás és ellenforradalom is volt. Nem akarunk úira a régi hi­bába esni. hogy a reális té- 'nyeik helyett vágyainkat, anva­gyorsabb fejlődést írjon elő. Azt azonban teljes meggyőző­déssel javasoljuk. hogy a kongresszus a fejlődés ütemé­nek felülvizsgálására, a tarta­lékok feltárására, a gyorsabb fejlődés útjában álló akadá­lyok elhárítására nyomatéko­san hívja fel az újonnan meg­választandó Központi Bizott­ság és a tervező szervek fi­gyelmét. Az irányelvekben közölt elő­irányzatok megalapozottak. Központi Bizottságunk az irányelvekben csak olyan cé­lokat tűzött ki. amelyekről már ma tudiuk. hogy elérhe­tők. De Központi Bizottságunk nemcsak lehetségesnek, hanem feltétlenül kívánatosnak is tartja e célok túlszárnyalását, már csak azért is. hogy mi­előbb felzárkózhassunk a vi­lágszínvonalhoz. hogy a többi szocialista országgal történel­mileg egyidejűleg jussunk el a kommunista társadalomba. Sí dolgozó tömegek nevelésének fontos eszköze a szocialista munkaverseny A kongresszusi irányelvek, a második ötéves terv előkészí­tésének szemoontiait is tükrö­zik, hogy a gazdasági munka területén a oárt minden szer­vezete. valamennyi kommunis­ta előtt milyen sokrétű és nagy feladatok állnak. Most. ami­kor pártunk kidolgozta az or­szág gazdasága és a népjólét emelésének elveit, a gyakorla­ti. szervező munkára kerül sor. Ahogy szélesedik a dolgozók szerepe a gazdasági élet szer­vezésében. a társadalom irá­nyításában. úgv*növekedjék a' kommunista párt vezetése a gazdaság szervezésében is. A párt gazdaságszervező munlká- iáVal is növeli a dolgozó tö­megek szocialista öntudatát. A dolgozók öntudatának növeke­dése gyorsítja fejlődésünk üte­mét. Ezért van a szocialista versenynek, a szocializmus építése kommunista módszeré­nek óriási értéke. A szocialista verseny a dolgozó tömegek ne­velésének fontos eszköze. Ha­zánkban a munkaverseny má- gasabbrendű hajtásai is fejlőd­nek már. Gazdasági vezetőink egy része azonban — állapítot­ta meg Fock Jenő — nem használta fel még azokat az előnyöket- amelyeket a szo­cializmust építő társadalmi rendszer, a dolgozók lendülete nyújt a feladatok végrehaitá­Második öléves tervünk előirányzatai megalapozottak A termelésben elért sikerek népünk életszínvonala emelke­désében is megmutatkoznak. A terv ilyen túlteljesítése né­pünk és pártunk nagy győzel­me. Az 1950. évi terv az idei­nél . bonyolultabb feladatokat állít népünk elé. de ezek meg­oldhatók. Kongresszusunk összefoglal­ja az elmúlt évek tapasztala­tait. kijelöli tennivalóinkat, és világos perspektívát mutat a szocializmus ^ovábbi építésére. Hároméves tervünk az ipari termelés 22 százalékos növeke­dését irányozta elő az 1957-és színvonalhoz képest. Az ipari termelés lényeges növekedése 1953-ban 12 százalék volt. s az idén valószínűleg nem lesz kevesebb. Ha jövőre csak 8 százalékos emelkedést érünk el. ak'-'cr az icgri termelés 35 S7ó-7,i “Vka' lesz magasabb az 1957. évinél, vsgvis a három­éves tervre előirányzóit feilő- dési ütemet több mint másfél­szeresen múl iu-k felül. Az ipari termelés emelkedé­sének a konsres'zusi irányel­vekben előírt fejlődési üteme hozzávatő’eg 7 százalék éven­ként. Ez nemesek a tavalyi és az idei növekedésnél lényege­sen kevesebb. d= v?'-mivel ki­sebb még az 1952—1958-as hét gi megalapozás nélküli elkép­zeléseinket »tervesitsük«. Ezért a Központi Bizottság nem ja- vasolja a kongresszusai^. Az üzemi pártszervezetek munkájának fontossága a jö­vőben tovább növekszik, a feladatok egyre bonyolultab­bak lesznek, ezért színvonala­sabb felvilágosításra, több kez­deményezésre. jobb szervező munkára van szükség. Tá­maszkodjunk a tömegszerveze­tek. elsősorban a . munkásosz­tály legnagyobb szervezetei­nek. a szakszervezeteknek se­gítségére. Pártunk gazdaság- szervező munkáját minden szinten tovább kell tökéletesí­teni. A pártszervezetek irányí­tó. ellenőrző tevékenysége egv- re kulturáltabb és szakszerűbb. Igen fontos feladat mindenhol felszámolni azt a helytelen és káros nézetet, amelv szerint a pártszervezetek dolga csak a »tiszta pártmurJka«. a gazda- s ágvezetőiké pedig a gazdasági vezetés. sában. Gazdasági vezetőink zö­mére nem ez a iellemző. de ahol még maradi felfogás és magatartás tapasztalható, ott a kommunisták lépjenek fel gl­A kommunista gazdasági ve­zető érezze felelősnek magát a pártszervezet gazdasági mun­kájáért is. A pártszervezet és titkára pedig tartsa legfonto­sabb ’ feladatának, hogy részt vegyen a gazdasági vezetésben. Nem egymás mellett, hanem együtt kell dolgozniuk a-szocia­lizmus megvalósításáért. Befejezésül a következőket mondotta: Ma még nem tűz­hetjük célul a legfejlettebb kapitalista országok műszaki, gazdasági színvonalának túl­szárnyalását. de nir^cs messze az az idő. amikor ezt reálisan megtehetjük. Rendíthetetlen hittel és meggyőződéssel vall­juk. hogy dolgozó népünkkel eggyéforrva. szilárd egységben a szocialista tábor többi orszá­gával. győzelemre visszük ha­zánkban a szocializmus ügyét. (Nagy taps.) hogy további vizsgalat nélkül, számszerűleg meghatározott lene erő teljesen Az üzemi pártszervezetek legfontosabb feladata részt venni a gazdasági vezetésben A szocialista tábor orszápi „ " és .............Haladlak nagyszerű célunk, a ioiiiiiiziis felé ÍV. Sz. Hruscsov beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán Kedves Elvtársak és Bará­taink! Engedjék meg, hogy a Kom­munista Párt Központi Bizott­sága nevében, a Szovjetunió összes kommunista és párton kívüli dolgozói nevében szív­ből ^övő testvéri üdvözletün­ket tolmácsoljam önöknek, a Magyar Szocialista Munkás* párt VII. kongresszusa kül­dötteinek és önökön keresztül minden magyar kommunistá­nak, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének. Szeretnék szívből jövő kör szönetet mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának azért, hogy meghívta az önök kong­resszusára a Szovjetunió Kom­munista Pártjának küldöttsé­gét, és lehetővé tette számom­ra, hogy szóljak önökhöz e kongresszus szónoki emelvé­nyéről. Az önök pártjának . kong­resszusa, amely a népi Ma­gyarország szocialista építésé­nek legfontosabb kérdéseivel hivatott foglalkozni, különle­ges jelentőségű a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a nem­zetközi kommunista mozgalom életében. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyolult időszak volt az önök pártjának és or­szágának fejlődésében. A ma­gyar kommunisták nagy ne­hézségeken és megpróbáltatá­sokon mentek át,' de semmi sem tudta megtörni akaratere­jüket a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, soraiban tömö­rítve a marxizmus—leniniz- mushoz hű erőket, folytatta a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományait, meg­edződött az ellenforradalom­mal folytatott harcban, meg­védte és megszilárdította a munkásosztály diktatúráját, a dolgozók hatalmát, és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének felada­tait. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, minden kommu­nista örül azoknak a nagysze­rű sikereknek láttán, amelye­ket az önök pártja, a magyar nép különösen az utolsó ‘há­rom évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új élet építésében. A falu élete csak ott lesz knltráltaM fis anyagilag biztosított a nagy tömegek szamára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján ha'ad Kádár János elvtárs nagy­szerű kongresszusi beszámoló­jában behatóan elemezte a megtett utat, és meghatározta azokat a feladatokat, amelyek­nek végrehajtása rendkívül fontos szakaszt jelent a népi Magyarország szocialista épí­tésének befejezéséért folytatott küzdelemben. Az ipar fejlesz­tésében, a mezőgazdaság fel­emelésében és szocialista át­alakításában, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép tömörítésében elért sikerek, amelyeket a Központi Bizott­ság beszámolója ismertet, a marxizmus—leninizmus nagy életerejéről, továbbá arról ta­núskodnak, hogy helyes az önök pártjának, Központi Bi­zottságának vezetése, élén Ká­dár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elv­társ és Fock elvtárs beszámo­lóját hallgattam, különösen nagy hatással volt rám az, amit a ma­gyar mezőgazdaság szocia­lista fejlesztésében elért eredményeikről mondot­tak. Nagy dolog ez, elv­társak. Jól tudjuk saját tapasztala­tainkból. Mi is örülünk azoknak a si­kereknek, amelyeket az utób­bi években a mi országunk me­zőgazdaságának fejlesztésében értünk el. Szeretnék elmonda­ni önöknek néhány adatot, me­lyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mezőgaz­dasági termelés fokozása alap­ján az árubőség, milyen ugrás­szerűen nőtt az állami mező- gazdasági termékbegyűjtés és felvásárlás. Míg az 1948-tól 1953-ig ter­jedő időszakban . évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, az utóbbi négy évben évi átlagban 3 milliárd pud a begyűjtött mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról 1958- ra 5 700 000 tonnára emelke­dett. Az idén körülbelül hét és fél millió tonna húst vásá­rolunk fel, vagyis több mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tejfelvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 100 000 tonnára emelkedett. Úgy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vásáro­lunk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit, mint 1953- ban. Országunkban 1953-ban 497 ezer tonna, 1958-ban pedig 779 ezer tonna állati zsiradékot termeltek. Az idei állati zsira- déktermelés 845 ezer tonna lett, vagyis 75 százalékkal több, mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kolhozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-ban 49 milliárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emel­kedett. Ugyanilyen nagyszerű sike­reket-mutathatnak fel a me­zőgazdaság fejlesztésében az összes szocialista országók, amelyek valóra váltják a mar­xizmus—leninizmusnak a me­zőgazdaság szocialista fejlődé­si útjáról, a falu szocialista át­alakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztot­tuk és osztjuk meg a testvéri országokkal a mezőgazdasá­gunk fejlesztésében szerzett tapasztalatokat, az abban elért eredményeket, és őszintén örü- lünk barátaink sikereinek. Országunk és a többi ' szo­cialista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének ta­pasztalatai meggyőzően tanú­sítják, hogy a parasztság csak ott marad meg szilárdan föld­jén, a falu élete csak ott lesz kulturáltabb és anyagilag biz­tosított a nagy tömegek ''szá­mára, ahol a parasztság a fej­lődés szocialista útján halad. A szocializmus megszilár­dulása a falun meghozza a parasztság tömegeinek az anyagi és a kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy ha­tással, amit Kádár elvtárs teg­napi beszámolójában az önök mezőgazdaságfejlesztési sike­reiről mondott. fiz üttök pártja KWIv’a a magyar nép mélységes bizalmát és szereseiét Ügy gondolom, kedves elv­társak, hogy helyesen értel­meznek engem, és nem rónak meg, ha kifejtem véleménye­met néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk fog­lalkozik. Remélem, hogy meg­jegyzéseimet nem tekintik a belügyeikbe való beavatkozás­nak. (Taps. derültség.) Jól tud­juk, hogy minden kérdési, me­lyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Ké­rem, hogy azokat a megjegy­zéseket, amelyeket barátunk, Kádár János elvtárs beszámo­lójához fűzök, tekintsék egyik vendégük és barátjuk vélemé­nyének; amely önöket semmire xem kötelezi. (Nagy taps.) Az önök pártja elvhű, mar­xista—leninista politikájával ivívta a magyrir nap mélysé­ges bizalmát és szereietét. A ynagyar nép érdekeinek kife­jezőjét és védelmezőjét látja a bártban. A marxista—leninista elmélet tisztaságáért, a revi- zionizmus és a dogmatizmus ellen, a proletár internaciona- Uzmusért és a szocialista tá­bor egységéért folytatott . kö­vetkezetes harcával' méltán ví­vott ki nagyrabecsülést a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt s (Folytatás a 4. oldalon.) 13619283 18635490

Next

/
Oldalképek
Tartalom