Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

Csütörtök. 1959. november 19. 2 SOMOGYI NÉPLAP Macmillan és Adenauer tárgyalásai London (MTI). Jelképesen szólva: bezárták a Downing Streit 10. kapuját, lefüggö­nyözték ablakait, amelyek, mö­gött a külvilágtól elzárva kezdte meg megbeszéléseit Macmillam és Adenauer, a két ország között felhalmozódott ellentétekről. Az eddigi ter­vek szerint a titoktartás füg­gönyét a látogatás végén sem fogják fellebbenteni. Hír sze­rint nem szándékoznak záró­közleményt kiadni, s ez nö­velte a sajtókörök borúlátását a megbeszélések várható ki­menetele tekintetében. A titoktartás ellenére kiszi­várgott hírek szerint a felek megegyeztek abban, hogy a következőket javasolják a rsúcstalálkozó tárgysorozatára: 1; a leszerelés kérdése, 2. Né­metország kérdése, beleértve Berlin ügyét, 3. a kelet—nyu­gati kapcsolatok kérdése. Ügy vélik, hogy a megegye­zés kilátásai igen csekélyek a két európai kereskedelmi cso­port — a közös piac és a terv­be vett szabad kereskedelmi terület — között. Hír szerint Macmillan a legkomolyabb hangon fi­gyelmeztette Adenauert. hogy ha nem sikerül ezeket az ellen­téteket áthidalni, akkor Vyu- gat-Európa egysége darabokra hullhat. Adenauer állítólag nem akar a híd verésre vállal­kozni a két csoport között, leg­feljebb abba hajlandó bele­egyezni. hogy a német—fran­cia irányítású hatos csoport egyes tagjai egyenként egyez­mények kötését ajánlhatják az angol vezetésű hetes csoport egyes tagjainak, ez azonban az angol felfogás szerint nem lenne elég erős kötelék Nyugat- Európa egységének összetartá­sához. Különösen aggasztónak tart- ják Londonban, hogy mig a hetes csoport még csak most tartja jóformán alakuló köz­gyűlését Stockholmban, addig a német—francia vezetésű ha­tos csoport már az év elején, «■beásta magát hadállásába-“, tagjai 10 százalékos vámen­gedményeket adtak egymásnak kölcsönösen, első jelentős lé­pésként a vámháború felé és most további 20 százalékos vámcsökkentést terveznek, sőt a francia javaslat szerint az egész csoport egységes vám­tételeket vezetne be a kívül­állókkal szemben, ami — a Ti­mes párizsi tudósítója szerint — bizonyos vámtételek feleme­lését jelenti. Egyébként londoni diplomá­ciai, politikai és sajtókörök egyik fő beszédtárgya Ade­nauer londoni fogadtatásánál« hűvössége. Ami a hivatalos részleteket illeti, feltűnt, 1. csak alantasabb rangú miniszter: John Profumo külügyi állam- miniszteri és nem Selwyn Lloyd külügyminiszter fogadta Adenauert a repülőtéren, 2. a Victoria pályaudvaron me’löz- ték a szokásos formaszerű fo­gadtatást, beleértve a nemzeti himnuszokat, az üdvözlőnyilat­kozatokat és a vendég válaszát. 3. a Victoria pályaudvarról Adenauer és Macmillan külön- külön autón távozott. Ezt a nagyon feltűnő jelenséget utó­lag hivatalosan azzal magya­rázták. hogy Macmillan várat­lan sürgős teendői a minisz­terelnöki székházba szólították. Általában hangsúlyozzák Londonban, hogy Adenauer fogadtatása semmiben sem különbözött attól, amelyben Macmillan legutóbb Bonnban részesült, (MTI) A kambodzsai miniszterelnök az atomfegyver-kísérletek megszüntetését követelte Damaszkusz (TASZSZ). Mint az A1 Vahda című lap jelenti, a Damaszkuszban tartózkodó Szihanuk kambodzsai minisz­terelnök kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy »Kam­bodzsa politikája a más orszá­gok ügyeibe való be nem avat­kozáson alapszik«. J) Kémet Kmrisla Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata a nyugatnémet szociáldemokraták pártprogramjáról Düsseldorf (ADN). A Német Kommunista .Párt kedd este a »Német szabádságacfó 904« ál­tál közvetített nyilatkozatában értékelte a Német Szociálde­mokrata Párt kongresszusának eredményeit. Az NKP Politi­kai Bizottsága a szociálde­mokrata kongresszuson erő­szakkal elfogadtatott új párt­programot a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők kapitu- lációs okmányának minősíti. A »honvédelem« mellett való ál­lásfoglalás csak azzal a szé­gyenletes határozattal hason­lítható össze, amelyet a Né­met Szociáldemokrata Párt. jobboldali vezetői 1914-ben hoz­tak a háborús hitelek meg­szavazására — hangzik az NKP nyilatkozata. Az NKP Politikai Bizottsága hangsúlyozza, hogy a jobbol­dali szociáldemokrata vezetők e nyüt árulása után még na­gyobb jelentőséget nyert a Né­met Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának határozat- tervezete a Szövetségi Köztár­saság helyzetéről. (MTI) A miniszterelnök elítélte Franciaország tervezeti szá­ll arai atomrobbantását és meg­jegyezte, hogy Kambodzsa tá­mogatja a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltására irányuló mozgalmat (MTI) Attíee nyilatkozata a Kínai Népköztársaság elismeréséről London (MTI) Lord Attlee volt angol miniszterelnök St. Louisban (Egyesült 'Államok) sajtóértekezleten kijelentette: a Csang Kaj-sek rendszer töké­letes bábszínház, melynek drótjait Washingtonban rán­gatják. Hozzátette, hogy a kí­nai népi kormány elismerése a való tényeknek megfelelő jó­zan lépés lenne. »Nincs sem­mi értelme annak — mondot­ta —, hogy nem veszünk tu­domást a Kínai Népköztársa­ságról. Az elismerés nem je­lent helyeslést. Én például sok olyan embert ismerek el, akik­nek eljárását nem helyeslem«. Bz ENSZ közgyűlése elfogadta az alomsugárzással foglalkozó tudományos bizottság jelentését New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés kedd délutáni ülé­se elsőnek az atomsusarzassal foglalkozó tudományos bizott­ság jelentését vitatta meg. A tizenegy ország (Argentína, Ausztria, Kanada, Csehszlová­kia, Ghaiv;, Írország, Olaszor­szág, Japán, Mexikó, Üj-Zéland és Norvégia) határozati javas­lata indítványozza, hogy a közgyűlés hagyja jóvá a tudo­mányos bizottság jelentését. A vitában 12 ország képvise­lője szólalt fel. A. Szoboljev, a Szovjetunió megbízottja mél­tatta az atomsugárzást tanul­mányozó bizottság jó munkáját. A bizottságból együttműködő 15 ország kiváló tudósai arra az egyöntetű következtetésre jutottak, hogy ideje végetvetni a nukleáris robbantásoknak, amelyek szennyezik a légkört. A szovjet kcamány következe­tesen síkraszáll a nukleáris kí­sérőét i robbantások örök időkre szóló megtiltásáért. Reméljük — folytatta Szoboljev, hogy genfi tárgyaló partnereink is megteszik a szükséges erőfe­szítéseket a megállapodás ki­dolgozására; A tudományos bizottság ha­tározati javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta; Ezután visszatértek a Bizton- •Sági Tanács harmadik nem ál­landó tagjának megválasztásá­ra. Mint ismeretes, a szavazást két héttel ezelőtt elhalasztot­ták, mert sem Lengyelország, sem Törökország nem tudta megszerezni a szükséges két­harmados szavazattöbbséget. A keddi hat szavazás ismét nem hozott eredményt. Az első menetben Lengyelország 42, Törökország 38, a hatodik menetben Lengyelország 42, Törökország 39 szavazatot ka­pott. M.vel a kérdést nem si­került kimozdítani a holtpont­ról, elhatározták, hogy decem­ber 1-ig ismét elhalasztják a szavazást. A gyámsági bizottság ülése Az ENSZ közgyűlésének gyámsági bizottsága befejezte a brit gyámság alatt levő Tan­ganyika és a belga gyámság alatt levő Ruanda-Urundi te­rület függetlenségéről szóló vitát. Mint a TASZSZ jelenti, a bizottság 48 szavazattal elfo­gadta a 14 állam benyújtotta javaslatot, amely felszólítja a gyámországokat, hogy állapít­sák meg a függetlenség meg­adásának pontos határidejét. A javaslat ellen 16 ország sza­vazott, köztük az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág, 10 küldöttség pedig tar­tózkodott a sizavazástól. A gazdasági bizottság ülése Á Reuter jelentése szerint a gazdasági bizottság keddi ülésén felszólalt Arkagyev, a Szovjetunió küldötte. Állást foglalt a bolgár—csehszlovák- lengyel javaslat mellett, amely nemzetközi kereskedelmi szer­vezet létesítését javasolja az ENSZ keretein belül. Hangoz­tatta, hogy ez a szervezet elő­segíthetné az egymástól távol fekvő országok kereskedelmi kapcsolatait, cs közvetítőként szerepelhetne a regionális gaz­dasági csoportok nézeteinek és terveinek egybehangoláséban, különösen, ha ezek a csoportok külső érdekeket veszélyeztet­nének. Vita a jogi bizott­ságban a Kínai Népköztársaság meghívása körül Mint az AP jelenti, Ceylon, Indonézia, Csehszlovákia. Len­gyelország. Románia és Ju­goszlávia az ENSZ jogi bizott­ságában javasolták, hivjáic meg a Kínai Népköztársaságot a diplomáciai kapcsolatok és sérthetetlenség kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekez­letre, amely az ENSZ égisze alatt munkálkodna e kérdések nemzetközi jogi. kodifikálásán. Az Egyesült Államok meg­bízottja a jogi bizottságban he­vesen ellenezte ezt a javaslatot, bár nem tudott komoly érve­ket felhozni ellenzésének meg­indokolására. A javaslat he­lyett a kilenc ország indítvá­nyait támogatta, amely csak az FNSZ-tprá”9’->-ok meghívását javasolja. (MTI) Lapvéleifiién^ekg kommentárok Adenauer londoni látogatásáról LONDON Szerdán a megbeszélések dél­előtt az angol miniszterelnök­ségen folytatódtak. Délben a német nagykövetség ebédet adott, majd délután a megbe­szélések színhelyét áttették Chequersbe, az angol minisz­terelnök vidéki birtokára. A szerdai tárgyalásokba már Brentano nyugatnémet külügy­miniszter is bekapcsolódott. Közben azonban Adenauer és Macmillam valószínűleg négy- szemközti megbeszélést is foly­tat A megbeszélésék második részének az angolok és a néme­tek egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak. A két állam­férfi első tárgyalását az angol külügyminisztériumban meg­tartott sajtóértekezleten »hasz­nos előzetes vitának« minősí­tették. Hír szerint Adenauer ezúttal megis­mételte a szövetségi kor­mánynak azt a véleményét, hogy a berlini kérdésben nem szabad engedménye­ket tenni, túl azokon a javaslatokon, amelyeket a nyugati hatalmak Genfben előterjesztettek. A Reuter tudósítója, Pamela Matthews kommentárjában art írja, hogy Adenauer és Mac­millan az első megbeszélésen foglalkozott a leszereléssel, a német kérdéssel és a kelet- nyugati kapcsolatokkal, felté­telezve, hogy ezek szerepelnek majd a csúcsértekezlet napi­rend jón. Jól értesült körök sze­rint a kiét államférfi csak átte­kintette ezeket a kérdéseket, és nem tárgyalt arról, hogy a csúcsértekezlet melyikre irá­nyítsa a fő figyelmet Külön tárgyalták Nyugat-Európa polir titkai és gazdasági szervezeté­ről, de kedden nem volt szó á közép-európai demilitarizálít övezetről. Az Anglia és Nyugat-Német- ország között fennálló kénye­sebb kérdéseket zártabb kör­ben tárgyalják majd meg. Kedden este a zuhogó eső ellenére több londoni fiatal, volt frontharcos és különböző szervezet több tagja gyüleke­zett a Hyde parkban, onnan az Oxford Streeten át a Chartng Crosö Roadig vonultak fel tün­tető menetben, tiltakozva Ade­nauer látogatása és a bonni kormány agresszív politikája ellen. A tüntetők plakátokat vit­tek magukkal, rajtuk a többi között ilyen feliratok voltak olvashatók: »Ne ad­tatok atombombát Ade- nauernak és Speidelnek!« »Adenauer hidrogénbom- bát akar — mi békét aka­runk!« »Adenauer — nem bízunk önben.« A tüntető felvonulás befejezté­vel gyűlést tartottak, s annak egyhangúlag elfogadott hatá­rozata felszólítja Adenauert, hagyjon fel a csúcsértekezlet­tel szemben tanúsított ellenál­lásával. (ADN) * * * A Daily Herald Adenauer ér­kezéséről írva megállapítja, hogy a közönség a nyugatnémet kancellárt hűvösen fogad­ta, de a kormány is elkövetett két hibát. Először is azt. hogy a repülőtérre a külügyminiszté­riumnak egy fiatalabb tagját, Profumót küldte ki a kancellár fogadására, másodszor paliig azt, hogy amikor a londoni pályaudvaron Macmillan és Selwyn Lloyd üdvözölte a kan­cellárt, az angol miniszterelnök nem kísérte el a nyugatné­met nagykövetségre Ade­nauert, hanem egyenesen a Downing Streetre hajtatott. Adenauer a nyugatnémet nagy­követ kíséretében ment a nagykövetségre. A Daily Mirror szerint Mac- millannek világosan tájékoztat­ni® kell Adenauert. hogy Ang­lia egyrészt határozottan ellen­zi a csúcsértekezlet minden további halogatását, másrészt ragaszkodik ahhoz, hogy a csúcsértekezleten, szabadon tár­gyalhassanak meg minden olyan nehézséget, amely a Ke­letet és a Nyugatot elválasztja egymástól. Lehet, hogy több csúcsértekezletre is sor kerül, de az első sem vezethet semmi­re, ha a Nyugat Adenauer ösztönzésére megkísérli meg­szabni, hogy miről lehet be­szélni és miről nem — írja a lap. NEW YORK A New York Times kiemeű, hogy Adenauer látogatása mö­gött a háttér nem egységes, és ez kérdésessé teszi a látogatás eredményeit. A kancellár ugyanúgy, mint előtte Heuss. elnök, az, angol közönség és a sajtó részéről olyan hűvös és gyanakvó fo­gadtatásban részesült, hogy ezt az angol kormány nem hagyhatja figyelmen kívül — írja a New York Times. Drew Middleton, a New York Times londoni szerkesz­tőségének vezetője diplomáciai forrásra hivatkozva azt írja, Adenauer megállapodott Mac- millannel, hogy Nyugat-Berlin jövőjének kérdését fel kell venni a csúcsértekezlet napi­rendjére. Adenauer kijelentette, hogy ha Berlinről mint Német­ország kérdéséről tárgyal­nak, nem ellenzi napirend­re tűzését. A kancellár ezt az engedményt akkor tette, miután Macmillan hangsúlyozta, a jelenlegi hely­zetben nem lenne reális arra számítani, hogy a kormányfők elkerülik a nyugat-berlini kér­dést, ha a Kelet és a Nyugat súrlódási pontjait vitatják meg. (Reuter) A francia »ajtó Adenauer londoni látogatásáról Párizs (MTI). Adenauer lon­doni látogatásához a francia sajtó szűkszavú, egymásnak ellentmondó kommentárokat fűz. A Figaro még arról ír, hogy az angol—nyugatnémet »ki­magyarázkodás« simán megy, a tárgyalások hangneme szí­vélyes és őszinte. A francia rádió hírmagyarázója már rá­mutat Adenauer fogadtatásá­nak hűvös jellegére. A szocialista Populaire úgy hogy mindkét részről je­véli, lentkezik a közeledési és meg­békélési készség. A Libération felteszi a kér­dést, sikerül-e Adenaucrnak összeegyeztetnie makacs »eu­rópaiságát« az Angliához tör­ténő közeledéssel. A l’Humanité kiemeli, hogy Adenauer londoni fogadtatása hűvös volt. E hűvösség oka abban a tényben rejlik — ál­lapítja meg a lap —, hogy a nyugatnémet kancellár szem­behelyezkedik az enyhülés po­litikájával. Újabb francia város hívta meg Hruscsovot Párizs (MTI). Űjabb francia város hívta meg Hruscsovot, hogy látogasson el franciaor­szági útja során falai közé. Ro- milly községtanácsa fogalmaz­ta meg a Szajna paláján fek­vő város lakóinak kívánságát. Amikor a Hruscsovot meg­hívó francia városok lajstroma egyre bővül, amikor a francia dolgozók nap nap után mind több jelét adják a Szovjetunió iránti érdeklődésüknek és ba­ráti érzéseiknek, nem hiányoz­nak az ünneprontó hangok sem. A Figaro állásfoglalása után a jobboldali függetlenek hivatalos hetilapjában Roger Duchet, a párt főtitkára szót emel Hruscsov franciaországi látogatásának hosszú időtarta­ma ellen. Michel Crucis jobb­oldali független képviselő in­terpellációt jegyeztetett be a nemzetgyűlésben — ugyan­ilyen szellemben. A jobboldali akciónak egy közös vonása van: mind a Figaro tollnokái, mind Crucis, Pétain híveiként tették ismertté annak idején nevüket. „Európai vita“ a francia szenátusban Párizs (MTI). A francia sze­nátusban »Európai vita« ala­kult ki a Debré-koi'mánv »Kis Párizsban bíznak az algériai háború befejeződésében Párizs (MTI). Az AP jelen­tése szerint a francia főváros­ban a közvélemény ismét de­rűlátóbban ítéli meg az algé­riai háború befejezésének le­hetőségét. A vezető párizsi lapok vas­tagbetűs címekben jósolják, hogy a szabad algériai kor­mány hamarosan új és döntő lépésekre szánja él magát. Hivatalosan még sem a fran­cia, sem algériai körökben nem nyilatkoztak. A Paris-Presse így ír: »Va­lami történik most a felkelők vezetőinek körében". A Mon­de szerint az algériai kormány »valószínűleg elfogadja a tár­gyalásokat«. De Gaulle újabb országjárása De Gaulle tábornok szerdán délután újabb országjárásra indult. Három miniszterével F.lszászba látogat. Vasárnap Strassbourgban ünnepli meg 69. születésnapját. A köztársasági elnök útiter­vében szerepel az elszászi kálisóbányákban teendő láto­gatás is. A bányák dolgozóinak négy sz»’- zerv- '? ezt az al- . kaimat akarta megragadni, hogy de Gaulle tábornok tu­domására hozzák bérkövetelé­seiket. A hatóságok megtagad­ták az engedélyt arra. hogy a szakszervezeti vezetők átad­hassák a bányászok memoran­dumát a köztársasági elnök­nek, ezért a négy szakszerve­zet elhatározta: bojkottálja a de Gaulle látogatásával kap­csolatos hivatalos ünnepsége két. Európa«-politikáját bíráíó in­terpellációk nyomán. A szo­cialisták és radikálisok, vala­mint az MRP keveslik, amit a francia diplomácia az európai gondolat megvalósításáért tesz és nem tartják őszintének a Debré-kormány politikáját az európai közös piac és a közös intézmények dolgában. Raymond Guyot kommunista szenátor hangot adva a fran­cia -dolgozók jogos aggodal­mainál«. a közös piac e'len szólalt fel. Megállapította, hogy az európai közös piac a hidegháború eredménye, és csak Európa megosztására ve­zet í ranciaország jövője nem a »hatos«, vagy »he^es« Európá­ban képzelhető el. Franciaor­szágnak semmi érdeke sem fű­ződik ahhoz, hogy bezárkózzék az európai csoportosulásokba, még kevésbé az agresszív NATO ba. A jövő a demokrá­cia megújhodásáért, a minden né»r>el való ga-dasáei. pénz­ügyi és kulturális kip»-. ’ato» ké — mondotta a szenátu* ~7rWi,j emelvényén Raymond Guyot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom