Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1959. november 1* 3 A böhönyei és a Réthelyi téglagyár dolgozói szociális ellátottságuk megjavítását várják Az elmúlt években nagyará­nyú köz- és magánépítikezések indultak országszerte, s ezek ugyancsak próbára teszik épí- tőanyaggyártó üzemeinket. Vajon milyen körülmények között dolgoznak az emibarek az igen nehéz fizikai munkát igénylő üzemekben, a tégla­gyárakban? Megtettek-e min­dent a vállalatvezetők a mun­kások egészségiének védelmére, munkájuk megkönnyítésére? A Marcali Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a böhönyei és kéthelyi téglagyár dolgozóinak szociális ellátottságát vizsgálta meg a közelmúltban. A hely­színi szemle, a vezetőkkel és a dolgozókkal való beszélgetés során megállapították, hogy a munkások nélkülözik a legele­mibb egészségügyi és szociális felszereléseket. Böhönyén pél­dául egy tető nélküli faházat neveztek ki fürdővé. Padozata tégla, ajtaja nem zárható, ol­dalán .pedig négyzetméteres nyílás tátong. A melegvíz-szol - gáltatás naponta legfeljebb egy munkás fürdését biztosíta­ná — ha valaki rászánná ma­gát a fürdésre. Kéthelyen is hasonló a helyzet, de ott a he­lyiség valamivel elfogadhatóbb. Öltözővel egyik telep sem rendelkezik. A dolgozók nem tudnak átöltözni, ruhájukat, élelmüket nem tárolhatják megfelelő helyen. Egyik tégla­gyárnak sincs megfelelő ebéd­lője. ,A dolgozók téglarakások­ra, fa/tuskókra. kemencékre te­lepedve fogyasztják el hazul­ról hozott ebédjüket kulturá- laflam körülmények között Kevés gondot fordítanak a dolgozók egészségének védel­mére is. A munkások 16 Ijóna- pos kihordási időre egy pár szolgálati pacsikért kapnak. Jo­gos a kemencemunfcások pana­sza. A tégla kihordása közben állandó hődingadozás éri, emiatt meghűlés veszélye fenyegeti őket, másrészt forró hamu, pa­rázs, tégladarab hullhat a lá­bukra. Nekik tehát bakancsra van szükségük. Az égetőknek sötét, színes szemüveget kellene használni. A kemence mellett dolgozók nehéz munkáján enyhítene, ha a napi egy liter szódavíz he­lyett olyan védőitalokat, étele­ket adnának, amelyék csök­kentik a szomjúságot, ezáltal a szervezetet gyengítő nagyfokú izzadásb Nem megfelelő a kemencék szellőztetése sem. A sok szén A vízrendezés a mezőgazdasági termelés szolgálatában A NAGYÜZEMI GAZDÁL­gáz káros a kemencetüzelő | KODÁS kialakításában, a bel­mumkások egészségére. He­lyes lenne elszávatni a káros gázokat. Nem kielégítő a tég­lagyári munkások orvosi ellen­őrzése sem. Kötelezővé kelle­ne tenni a tüdős zűröst, a vér szíémroonoxid tartalmának, va­lamint a fehér- és vörösvérsej- tek arányának vizsgálatát. Mindent öszevetve: a So­mogy megyei Téglagyári Egye­sülés böhönyei és kéthelyi üze­mében a munkások szociális' körülményei nem kielégítőéi?, sürgősen meg kell javítani azo­kat P. L. Megkezdődik a rendszeres munka Az igali nőtanács terveiből December mozgalmas hó­napnak ígérkezik az igali nő­tanács életében. Ez derűi ki a vezetőségi tagok szavaiból, amint terveikről beszélnek. Tavaly szép létszámmal mű­ködött a sütő-főzó és szabó­varró szakkör. A közeljövő­ben ismét megkezdődnek a foglalkozások, sőt csipkeverő szakkör is indul. Ez igen nagy érdeklődésre tarthat számot. De nem megy minden si­mán — mondja Verstroh Já- nosné tanító, a nőtanács egyik vezetőségi tagja. — Ha politi­káról esik szó, akkor az asz- szonyok bizony Üj elnököt választott a megyei MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségének legutóbbi ülésén részt vett az Országos Központ külügyi osz­tályvezetője, Hídvégi István elvtárs is. Első napirendi soruk­ként az elfoglaltsága miatt le­mondó Sási János helyett Dély Istvánt, a Tanítóképző Intézet tanárát választották meg 'el­nöknek. Ezután egyperces né­ma felállással emlékeztek a közelmúltban tragikus hirte­lenséggel elhunyt dr. Széky Antalra, aki elnökségi tagként és az orvosi. szakosztály veze­tőjeként működött a társaság­ban. Kiss Józseifiné. az MSZBT megyei titkára mondott beszá­molót az elvégzett munkáiról. Beszámolója elején Hruscsov elvtárs amerikai útjáról szólt. eredményéként is milyen ha­talmasat növekedett a Szovjet­unió tekintélye az egész vilá­gon. A következőkben az MSZBT tevékenységéről be­szélt. Ez év nyarán hat elv- társat küldtünk jó munkájáért a Szovjetunióba — mondotta. — Ezek az elvtársiak ötvenöt élménybeszámolót tartottak ta­pasztalataikról. Számtalan elő­adást rendeztünk a Szovjetunió iparáról, mezőgazdaságáról, a szovjet tudomány diadaláról. A Tatarozó Vállalatnál 120-an hallgatták meg Zsukovics Im­re pécsi egyetemi tanár ©kiadá­sát. Ezután a megyei és járási elnökségek munkájáról szólt. Végül dr. Börzsönyi Tibor is­mertette a következő félévi munkatervet, majd hozzászólá­sok következtek. gz összejövetelekről. Ezért a jövőben a különböző foglalko­zásokon beszélgetünk a poli­tikai eseményekről, és az asszonyokat foglalkoztató min­dennapi kérdésekkel hozzuk párhuzamba azokat. A nőta­nács rendezvényein, sajnos, elég kevés a parasztasszony. Nemegyszer előfordult, hogy az idősebbek a téli estéken otthon ülnek és kézimunkáz­nak, pedig szükség van sok­éves tapasztalataikra, a szakkörökön is. Éppen ezért megbeszélik a tsz vezetőivel, hogyan lehetne a paraszt­elmaradnak asszonyokat nagyobb mérték­ben bevonni a nőtanács mun­kájába. — Az asszonyokat érdeklő nevelési kérdésekről az isko­lában havonta egyszer előadást tartunk, mivel a szülői mun­kaközösség a nőszövetség ke­retein belül működik, könnyű lesz a dolgunk — sorolják a vezetőség tagjai a következő terveket. Mosógépet' vesznek, s kiad­ják a község asszonyainak. Az így szerzett bevételből jut majd a télapó-ünnepélyre meg kará­csonyra is. Megajándékozzák a kisiskolásokat. — örvendetes, hogy szép számmal járnak rendezvé­nyeinkre a fiatal lányok. Jó a kapcsolat a KISZ és a nőta­nács között. Segítjük egymást — említi meg a fiatalokról szólva Gialy László né. Decemberben meg akarják indítani az összes szakkört és tanfolyamot. Reménykednek, hogy minden elképzelésük megvalósul. terjes gazdálkodás megvalósí­tásában a termelés növelésé­nek egyik legfontosabb ténye­zője a talajvíz legkedvezőbb szinten való tartása. Azokon a vizenyős területeken, ahol a talaj pórusaiban lévő és a nö­vény életéhez okvetlenül szük­séges levegő helyébe víz ke­rül, azt kitölti, a növény fej­lődése megakad, sőt el is pusz­tul. Egyes ún. vízinövények to­vább bírják ezt az állapotot. Éppen ezért e területeken sá- sos, kákicsos növényzet fejlő­dik ki, ez viszont a takarmá­nyozásra káros, ugyanis a mé- télykórt terjeszti. Az ilyen, rendszerint mélyen fekvő te­rületeken összegyűlő vizet le kell csapolni. A víztelenítéssel, illetve vízrendezéssel azért szükséges a vízgazdálkodás többi ágától elkülönítve is fog­lalkozni, mert országosan kb. hétmillió kát. hold, Somogy­bán pedig több mint 100 ezer hold az ilyen terület. A víz­rendezés a gyakorlatban azt jelenti, hegy a leesett csapa­dékból összegyűlő és felesleges vizeket, melyek helyileg káro­sak a növényzet fejlődésére, a legrövidebb úton és idejében elvezetjük a befogadó folyóba. Ezt a feladatot a kisparcel- lás gazdálkodás miatt eddig nem lehetett elvégezni. Csak a nagyüzemi gazdaságban van mód és lehetőség a teljes víz­rendezésre. E probléma meg­oldását segíti elő az Elnöki Tanács 48/1957. sz. törvényere­jű rendelete, mely a vízgaz­dálkodás egységes állami irá­nyítása keretében — az ön­kéntesség és önigazgatás biz­tosításával — vízgazdálkodási (vízrendezési és vízhasznosítá­si) társulatok alakítását enge­délyezi. AZ EDDIGI SOMOGY ME­GYEI TAPASZTALATOK azt mutatják, hogy az Elnöki Ta­nács rendelete a gyakorlatban igen jól allcalmazható. Pl. a Sá.ri-Boronkai Vízrendezési Társulatnál — melynek 1800 kát. holdon 15 km hosszú szi- vóárok-rendszere van — a nyá­ron megkezdett munka igen szépen halad előre. A Csökö- lyi, illetve a Rinya-Felsővöl­gyi Vízrendezési Társulatnál — melynek területe kb. 5000 kát. hold, és feladata ,50 km hosszú szívóárok kiépítése, fel­újítása két brigáddal tel­jes erővel folyik a munka. A Szólád-ÖSzödi Vízrendezési Társulat 780 kát. hold teljesen ebnocsarasodott Balaton menti területének megjavításához fo­gott hozzá a nyáron mintegy 4Ö0 fiatal segítségével. A Po- gányvölgyi Vízrendezési Tár­sulat, amely a Pogány-csatoma ' «ns melletti elhanyagolt réteket és legelőket hozatja rendbe, eddig már számottevő földmunkát végzett el. A Nagybajomi Víz- rendezési Társulat — amely­nek 20 000 kát. holdon kb. 240 km hosszú árok-, illetve szí­vórendszere van, azonban az teljesen elhanyagolt — igen szép feladat előtt áll. Legújabb társulatunk, a Mernye-Mocso- ládi Vízrendezési Társulat mintegy 600 hold terület rend­behozására alakult. A társu­lat a terv szerint már az idén rendbehozza az Orci-patak fő levezető csatornát, majd a kö­vetkező évben teljesen kiépíti szívőrendszerét. A MÜLTBAN a lecsapoló társulatoknál? súlyos nehézsé­gekkel kellett megküzdeniük, az állam nem támogatta őket. Sőt a helyi jellegű folyókat, valamint a befogadókat is a tagoktól beszedett ún. ártéri járulékból kellett rendbeho- zatni. Államunk a népgazda­ság teherbírásához mérten anyagi eszközökkel is a víz- rendezési társulatban tömö­rültek megsegítésére siet. A kö­vetkező támogatást adja: A társulat csatornahá­lózata és műtárgyai mű­szaki terveit díjmentesen ké­szíti el a vízügyi igazgatóság, és a kivitelezéskor ugyancsak ingyenesen látja el a műszaki vezetést. Gyakorlatilag ez azt jelenti, bogy a költségek kb. 15 százalékát a társulat meg­takaríthatja. A társulat vízimunkái­nak összes költségeiből a tagok kétharmadrészben vi­selik a terheket, az egy harmad részt állami támogatásként kaphatják. 1. 2. 3. 4. A társulat vízimunkái­nak gyorsabb elvégzése céljából a társulat hosszúlejá­ratú, vagyis 10 évig fizethető OTP-hitelt igényelhet. A me­gyei tanácsnál biztosított hi­telekből a kát. holdanként! 5 forintos támogatást elsősorban olyan községek kapják, „ahol vízrendezési társulat működik. A vízügyi igazgatóság elsősorban azokat a víz­folyásokat és befogadó csator­nákat helyezi jókarba, melyek a társulatok területeinek fö­lösleges és káros vizeit vezetik le. Ezeken a területeken azok a tulajdonosok és használók,- akik nem társulati tagok, a rendelet alapján érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni — ez néha 300—40Ü forint kát. holdanként —, ugyanak­kor a társulati tagokat men­tesítik e fizetési kötelesség alót. HOGYAN JELENTKEZNEK a belvízi károk a számok tük­rében? A vizenyős rétek ter­méskiesésből adódó évi átla­gos vízkára kát. holdanként kb. 460 forint. Ezenfelül a vi­zenyős legelők az ún. métely­kórt terjesztik, ennek követ­keztében az .állatok elhullásá­ból, valamint a hús- és tej- hozam csökkenéséből az átla­gos évi kár kb. 700—800 forint kát. holdanként. Természete­sen ez a kár a szántó vagy egyéb művelési ágaknál még fokozódik. Ezel? a számol? is mutatják, hogy a víztelenítésre fordított összeg pár év alatt sokszorosan visszatérül. . Varga János, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság csoportvezetője. ban telién-, koca- és juh-íérő- helyeiket kellett nagyobb szám­ban készíteni. Minden új Ősz­ben azonban nem létesíthet­tünk 50—100 férőhelyes,, mag- tárpadlásos tehénistállót vagy egyéb modem nagyüzemi gaz­dasági épületet. A Földműve­lésügyi Minisztérium ezért gondoskodott olyan gazdasági épületek léta-ehozásának lehe­tőségéiről, amelyekkel a tsz-ek a férőhely-hiányt megszüntet­hetik. Ezek az épületek az ún. mezőgazdasági szer faépületek. A szükséges faanyagot az erdőgazdaságok kellő időben a tsz-ek rendelkezésére bocsátot­ták, mégpedig '50 férőhelyes juhhodály és 20 férőhelyes setr- Jitésfiaztatók építésére. Eddig 23 parkba. Gondolataim azonban Már csak ez hiányzott ennek ijsertésfiaztató, 21 juhhodály és Haladéktalanul készítsék el a tsz-ek a szeriaépületeket A tsz-mozgalom idei na- j désfoen vállalt munkát nem fe- gyobb arányú fejlődése a közös; jezték be határidőre. A leg- állatállomány férőhelyednek sürgősebb feladat tehát az, megteremtését fant?« feladat-! hogy a termelőszövetkezeti késit tűzte napirendre. Elsősor- építési brigádok és kisiparo­Hangsiúlyozta, hogy e látogatás FORDÍTOTTA:BARANDl KOMOR VILMA akkor is állandóan a kisgyer- a nőnek a jellemzéséhez! lekek körül jártaik.. < Rigába való visszatérésem Elmentünk azok mellett az Jankowsikéval már korántsem pületek mellett is, amelyek volt olyap kellemes, mint az Iraner villája közelében he- ideutazásunk. Én hallgattam, lyezhedtek el. Tiszta kis há- és ő sem volt beszédes kedve­zők sorakoztak egymás mellett, ben. virágos kertekkel körülvéve. Csak az út végén, mintha Mellettük gyermekek játszó.- magyarázkodna, megkérdezte: _ . ... _ . „, .. , ,, . Hoztak: vidám, tiszta gyerme- — Haragszik rám, Andrej-De engedje meg... nem tóimból, es újra kaktuszaira Fehér kö’ ^ feU Szemjonovics? - Aztán né­tudtam megállni, hogyne hasz- igyekezett terelni figyelműn- ügyeU a hány p0rc múlva hozzátette; _ TngTel^jogat- Az^angollr- Talán soha életemben nem ~ Amint ^Ja, kitűnően ér- Nincs számomra más megoldás. 82 zik magukat — jegyezte meg A városba érkezésünkkor he- Gröner, a gyermekek felé int- lyet cseréltünk. Hazavittem a amit Ue" — Eszményi ellátást bizto- szállodába, azután én is hazá­_ .. , , . ,, _ , . . ,z situnk nekik. siettem. Groner meg egy sokatmondó Groner professzor humamzmu- . . ... ., ... ,, _•. . . ., . , , , , , .. . igen, sajat szememmel lát- Zseleznov mar aludt, de fel­villantást lövellt Deimchen sorol zengedeztek, felremlettek __ , • . , , ,, ,, ’ 1 ^ . ... * 1 . ... hattam az eszményi ellátást. keltettem. elöltem az anyaik, akik hala- . .__..... ,. u , , •. _ . . . , „ u,i- A tefftobb kisgyermek karja Beszámoltam neki minden­— ön olyan érzelmes, ked- L^kJ^tt ot áttett^, mint he kmgee! ről. az utazásról, a különös Hamlet — 0VV 3 . Ä kicsiny véradók gondta- villáról, Grönerről és Pőhl­mondt-a fölényesen. — Senki Váosmvugg vem matam Unvl játszottak é$ ^1^^. maimról, a kaktuszokról és a sem áldozza fel ezt a gyerme- eleS )°L leplezni felhaborodaso- boldog gyermekkoruk gyermekekről... két, sőt, éppen most tettem maJ- megkímélte őket attól, hogy szemrehányást Deimchen asz- , PőUmann _ leereszkedően kikerülhetetlen sorsuk szomo­vosok aligha értenének önnel éreztem magam ilyen borzál- egyet! Gyermekeket áldozni fel mason. erre a célra! Eszembe jutott minda: r sokatmondó G lövellt asszony irányába. — ön olyan ér. vés Berziny, mint szonyvax m gondatlanságáért. Csak egy kg- ~ y? «« szenvnmrmaiis un- _ £s S(yk gyermek van c, vés vért veszünk a gyerekektől, hoz kepest, hogy katonaember ön wodAjübanF — kérdeztem, de nem akarjuk őket megölni, a-lapította meg szemreha- _ Mintegy harmincam, lehet- sőt ellenkezőleg, kitűnően táp- nyoa-n. Vannak népek, ame- ngk __ felelte Gröner. __ Jól­m juk őket, és nagyon jól ér- lVfk csak trágyázásra valók. em m^am k&ria 'gyermek­zik magukat nálam. Ezek a Hiszen az angolok sem csele­Ökölbe szorult a keze.. Tudod, amikor Sztálin legbocsáthaPtttón érintette meg kezemet rá gontelatai gyötörjék őket... ‘ “""T T“"™ — On tnU szentimentális ah- _ ___ _emberevonek nevezte a fasisz­t ákat, azt hittem, hogy azért ez mégis túlzás — mondotta —, de most látom hogy szó sze­rint igaz... ö, aki mindig olyan-.........--------- —............. , . . ... . .... zsivajt hallxmom. Olyan kedve- ■ - ---- ---­g yermekek az alsóbb rendű kednek másképpen Indiában... s<?í, __Fénytelen szeme sze- kiegyensúlyozott volt, j í’-t___ a__j._____1. A irthhi mjir srrn.H IrtAtunk.. ° ~ -fnl.. a _ ___ n yu­fajhoz tartoznak, és egész A többi mar. amit láttunk, v feldúltan járt fel s alá a szó- íöröklakás után most a családi ház mindegy volna, hogy elégetjük nem tett rám különösebb hatást. relmesen tapadt Jankowskara: báhan_ aztdn megállt előttem. Jf3Siáft szemelygépkocsl ls ga7’dara 38 növendlákmarha-istálló anyagát szállították el a me­gye termelőszövetkezeteibe. A mezőgazdasági szerfaépü- letek szabad tartás os kivitelben készülnek, de téliesithetők is. Jóllehet a tsz-ek idejében megkapták a faanyagot, mégis késve fogtak hozzá az építke­zéshez. és vontatottan végzik azt. Félő, hogy több termelő­szövetkezetben a hideg idő be­álltáig „sem készül el az istál­ló. fiaztató vagy juhhodály. Az esetleges lemaradásból a ter­melőszövetkezetnek és a nép­gazdaságnak is tetemes kára Ji származik. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy kit terhel a felelősség a lemaradásokért. Elsősorban a termelőszövetke zetak ve zető.it, a járási tanácsok mezőgazda­sági osztályát. De felelősek a kisiparosok is. mert a szerző­sok a félig kész létesítmények építési munkálatait haladékta­lanul fejezzék be. A községi tanácsok, pártszervezetek so­kat tehetnek társadalmi össze­fogás szervezésével is az épít­kezések gyors befejezéséért. Hiba, hogy bár egyes terme­lőszövetkezetek már hónapok­kal ezelőtt elkészítették az épületek vázát, de a tetőzet be­fedéséről még a mai napig sem gondoskodtak. Ez tapasz­talható a topomári Haladás. Tsz- ben is. Hova fogják ezek á ter­melőszövetkezetek állataikat összevinni? Maholnap hidegre fordulhat az idő. gondoskodni keli tehát arról, hogy az állatok megfele­lő fedél alá kerüliemek. Sür­gősen fogjanak hozzá a tsz-ek az épületek téliesítésiéhez, az épületek körítő falainak elké­szítéséhez is. Ehhez a minden­hol fellelhető házi anyagokat kell felhasználni (szalmabála, nádpalló, istállótrágya, tégla stb.). A téliesíté&i ammka irá­nyítása és véigzáse semmiféle különleges szakértelmet nem kíván. Az idő sürget. Használják ki a tsz-ek a még hátralevő no­vemberi napokat a szerfaépüle- tek munkálatainak befejezésé­re. s ahol már készek, ott azok téliesítésére. Kormányunk megadta a lehetőséget, hogy télviz idejére megfelelő épüle­tekben helyezhessék el állatai­kat a termelőszövetkezetek. Az ő dolguk e lehetőségek felhasz­nálása. Somos:vi Gyula. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának műszaki főelőadója. Hó rom szoba-hallos öröklakásnak, számos más értékes nyereménynek még nincs gazdája A legutóbb* lottó jutalomsorso­lás öt főnyereménye közül két őket, vagy vedig mésszel önt- Ügy rémlett, mintha itt a Jankowska asszony ízlésé- és mély meggyőződéssel mond jük le. Végső fokon így leg- verandán minden kaktusznak nek köszönhetjük, hogy a leg- ta: A legértékesebb főnyeremény, az , hüllői úton épülő loítóház három- ; nvert-e hallos öröklakásának bir- n!Vük, i alább hasznos célokra használ- rózsaszínű árnyalata lett volna, fájosabb kis teremtésekkel ve- — Nem, ezt sohasem lehet méi? ismeretlen. Ezenkívül juk fel őket... A verandáról Gröner a sza■ szőnyegért, villanj tűzhelyekért ős egy arany karóráért. A jelentkezés határideje a sza­bályok értelmében november 20-án lejár. Ajánlatos tehát, hogy mind­azok, akik még nem ellenőrizték, 43. játékbeli lottószelvé- nézzék meg a hivatalos nye­Azonban mégis bosszantotta Ionba vezetett bennünket, ahol e váratl'-n incMens, gyorsan Brahmsot játszott nekünk, kivezetett bennünket a labora- majd efcéd után kisétáltunk a hetjük magunkat körül hiszen vekik elfelejteni, és sohasemfnem jelentkeztek még többek kö­lehet megbocsátan i. . . övo,t' motorkerékpárért. ÍZ o hozta ide eppen a legszebbe­ket . Folytatjuk — reményjegyzéket­A nyertes szelvények néiit^ken jött nvolc motorkerékpárért, 13 ot.tettathptók r le~fcözelebbl VRgV a bportfo"" '’ást 'televízió készülékért. S hütesz;!?- ! ,.. , „ttó Igazgatóság központjába, rényért9 fém szobabútorért, perzsa 1 (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom