Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

( SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1959. turremher 23# 1 Villámrazzián a kisiparosoknál A megyei Ifjúmunkás és Iparijanuló Bizottság éfdekvé­delmi csoportja kezdeményezé­sére a KISZ, a szakszervezet, a megyei és a városi tanács, valamint az ipari tanulók és ifjúgárdisták képviselői ellen­őrizték a kisiparosoknál dol­gozó tanulók helyzetét, a mun­kaidő, az egészségügyi és szak­mai követelmények megtartá­sát, a bérezést. Pataki László Április 4 utcai női fodrász ellen már koráb­ban is érkezett panasz, hogy ipari tanulóját rendszeresen túlóráztatja. Az ellenőrzéskor ez be is bizonyosodott, mivel tanulója negyed 6 után még új munkába kezdett. Pataki először tagadta, hegy tanítási napon is foglalkoztatja őt, de a kérdésekbe belezavarodott, s élismerte ezt a tényt. Ugyanez vonatkozik Stürm József né női fodrászra is. Ó napi 11 órát dolgoztatja tanulóját. GcbeHu Károly fodrásznál is rendsze­res a túlóráztatás, s munkaru­hát nem ad tanulójának. Horváth Jenő asztalos min­dén kérdezés nélkül korábbi szabálytalanságát próbálja megmagyarázni. Tanulóit ugyanis Badacsonyba vitte szüretelni, s emiatt nem je­lenhettek meg a tanításon. Gyakran -más, nem szakmába vágó munkákat is végeztet ve­lük. Egyik tanulóját két hó­napja elzavarta, mert — sze­rinte — szakmái analfabéta. A tanuló szülei egyébként már korábban panasszal fordultak a KlOSZ-hoz fiúk más irányú foglalkoztatása miatt. Horváth Jenő műhelye kicsi, rossz ál­lapotban van, s egyáltalán rtérn alkalmas két ipari tanuló kép- [ zésére. Tlán Győző asztalos szintén tovább dolgoztatja ta­nulóját. A bizottság a műhely­ben elhelyezett mentőládában olajos fogaskerekeket talált. Hegedűs ' Jánosné női szabó másodéves tanulója tanítási napon is a műhelyben volt, holott a rendélet kimondja, hogy ilyenkor az ipari tanu­lók nem foglalkoztathatók. Varga József fogtechnikus is dolgoztatja tanulóját munka­idő után, s munkaruhával sem látja el. Tóth Sándor kárpitos­nál 9—10 éra a munkaidő. Ke­iké)!}/ Lajos kovács tanulója rendszeresen túlórázik. Hor­váth Lajos géplakatos műhelye két tanuló tartására alkalmat­lan. A géni berendezéséken nincs védőfelszerelés. Említést érdemel néhány kis­iparos, akiknél a bizottság nem talált kivetnivalót. Szász Ágoston és Arató Andor asz­talosok mintaszerűen foglal­koznak a tanulókkal, a rendel­kezéseket pontosan megtart­ják, a juttatásokat megadják. Jellemző, hogy Szász Ágoston első éves tanulójának is saját műhélykulcset ad, hogy he kelljen várakoznia az ajtó előtt. Dicséretet érdemel Mem- laur Imre autószerelő is, ő az elméleti kérdésekben is gyak­ran ad tanácsot tanulójának. Hatvanöt mag á n ki s i páros t látogattak meg az érdekvédel­mi bizottság tagjai. Az ellen­őrzés alapján húsz kisiparost jelentenek fel szabálysértés miatt. Az általános tapaszda­lát azonban az, hogy a kisipa­rosok többsége megtartja a szabályokat, s megfelelően fog- lalkpzik tanulóival. P. Gy. fl kötéséi Jóreménység Tsz baromfifarmján Amint közeledik az ember a dimbes-dombos kötcsei gyü­mölcsös felé, kakasok kukoré­kolását, tyúkok kárálását hall­ja. Ez a környék az ő hang­juktól zajos, itt van a kötcsei Jóreménység Tsz baromfifarm­ja. A domboldalon kapargat­tik. A kolomp szavához szok­tak, ez jelzi nekik az éhezés idejét. — Mennyit jövedelmez a szövetkezetnek a baromfite­nyésztés? — Éppen tegnap este volt itt az elnök, és számolgattunk. CIKKÜNK NYOMÁN Gyorsan intézkedett a MÁV íi Lapunk november 12-i szá­mában megjelent egyik tudósí­tásunkban— többek között — foglalkoztunk a Bal atom-parti délutáni, illetve esti vasúti közlekedés problémáival. Örömmel állapítjuk meg. hogy a MÁV igém gyorsan intézke­dett. November 21-től kezdő­dően az eddig este 10 óra kö­rül. közlekedő balátoni személy­vonat. amely nem volt. elé-gé kihasználva. délután 17.12 órakor indul Fonyódról. .Ez hármas célt is szolgál: a Én*- hyód—Siófok irányába utazók. akik nagyrészt a Balaton part­ján dolgoznak, munkájuk be­fejeztével közvetlenül haza­utazhatnák; máshészt a Ka­posvárról érkezők is ezt a vo­natot vehetik, igénybe; ezenkí­vül éz a járat tehermentesíti az. eddig tiílzsúfolt Nagykani­zsa—Budapest között közleke­dő esti gyorsvonatot. Sok helvi do1 gozó ugyanis ezzél utazott, hogy legalább valamivel ko­rábban érkezzék haza. Köszönet a MÁV-nak a gyors és kedvező iritézkédésért. A GYÜMÖLCSÖS TELEPÍTÉSÉRŐL GYÜMÖLCSÖST HOSSZÜ IDŐRE évtizedekre telepí­tünk. Éppen ezért fontos, hogy nagy ikoirül tekintéssel, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló tudPmámyós módsze­rek felhasználásával végez­zük a telepítést. A házi kertben többfajta gyümölcsfát ültessünk, úgy választva meg a fajtákat és nemeket, hogy folyamatosan lássák el a családot gyümölcs­csel. Az árutermelő gyümölcsös­ben csupán néhány gyümölcs­nemet. azon belül csak néhány fajtát válasszunk, mégpedig azokat, amelyék a talaj- és éghajlati adottságoknak a leg­jobban megfelelnek. Létesí­tésüket megelőzőleg meg kell választani a területet. Ennek alapja a talajvizsgálat. A ta- lajelőkészítésit a telepítési ter­vezet alapján kezdjük meg. A gyümölcsfák gyökérzetónek zöme, legértékesebb része a talaj felső 30—100 cm-es ré­tegében helyezkedik el. A haj­szálgyökerek 80 százaléka a felső humuszos rétegben talál­ható meg. A telepítés előtti talajelőkészítés nagyon lénye­ges, és az a célja, hogy a gyö­kérrónában jobb növekedési és táplálkozási viszonyokat teremtsen, hogy biztosítsa a gyökérrendszer gyors és egész­séges fejlődését. A NAGYÜZEMI TELEPÍ­TÉSKOR a korszerű talajelő­készítés gépi forgatással törté­nik. A drága és gyökérélet- tani szempontból kisebb érté­kű gödörásás mindinkább ki­szorul. A forgatott talajban a fiatal fák megerősödése, fejlő­dése biztosabb, erőteljesebb, a termőfelület és így a termés is nagyobb lesz. A tala j forgatást 60—70 cm Több min! ha’ezer személygépkocsit kaplak 1953-ben a o ananosok és az allami vállalatok, intézmények A kimutatások szerint az idén magáncsok 3278 új sze­mélygépkocsit és több mint kétezer használt gépkocsit vet­tek meg. 1952-höz viszonyítva ötszörösére nőtt a magántulaj­donban lévő géokccsik száma. Ugyanakkor jelentősen meg­szaporodott. az állami vállala­tok. intézmények gépkocsi- parkia is. 1959-ben 650 Volga, 879 Warszava, 871 Moszkvics, 980 terepjáró személygépkocsi Jutott a vállalatoknak, illetve M állami gazdaságoknak. mélyen ős.szél, lehetőleg 2—3 héttél az ültetés előtt, -kell el­végezni, hogy a talaj elegyen- getéséré és leülepedésére kellő idő álljon rendelkezésre. Az általánosan használt trágya- meninyiséig kát. holdanként 300 mázsa. A mél.vtrágvázás külö­nösen lazább hówioktálájokon ajánlható, melyéknek víztartó képességét javítani kell. Kö­zépkötött és kötött talajok ré­teges trágyázása és meszézésé is igen előnyös szerkezeti vál­tozásokat eredményez. A gödör mérete a tel árszerkezettől és az ültetési anyag igényétől függően módosul. Minél la­zább szerkezetű a talaj, annál mélyebb és minél kötöttebb, annál sekélyebb, de egyben szélesebb legyen a gödör. Mélyrétegül levegős talajokban 120x120 em-es és 70 cm mély, kötöttebb talajokban 140x140 cm-es és 60 cm mély gödröt ássunk. A gödörásás esetében, mély­trágyázást végezhetünk, de vi- ^ gv.ázni kell, hogy a gyökérret-^ hez közvetlenül ne érjen szál - i más istállótrágya. A fiatal fákj fejlődésének elősegítésére híg^ szerves- és mű trágyáddá t f használható, de csak akkor, 4 amikor a fa már begyökerese-# dett. A telepítéshez kiváló# minőségű, fajta azonos gyű-8 möl esf a -ol tv án y ok a t használ- # junk fel. Megyénkben gyű-# mölcstelepitésre a legalkalma-# sabb a Bárdibüikki Állami # Gazdaságban termelt faisfco- # lai anyag. f A GYÜMÖI/CSFA-OLTVÄ- i NYOK ültetési ideie főiként ajl fagymentes ósz. Az őszi telepi-f tés nagy előnye, hogy a gyö- \ kérképzödés megindul a fa- ^ gyök beállta előtt. <* bér végezze: áz egyik tartsa az oltványt, a másik pedig húzza a földét. A gyökerek közé a humuszos felső réteg földjét szórjuk. Miután be­fedtük a gödröt, megtapossuk. Erie szórjunk néhány újjnyi földét, mely a nedvesség elpá­rolgását akadályozza meg. Ezután az oltvánvofcat 40 Cm magasra fel kell kupacoln i, a kiszáradás és fagy elleni vé­dekezés céljából. A talaj át- melégedésének elősegítése vé­gett késő tavasszal, május vé­gén, júniusban a kupacókat el kell bontani. AZ ÜZEMSZERŰ GYÜ­MÖLCSÖS telepítésékor elen­gedhetetlen a jó térkép és táb- latörzsikönw félfektötése, amelyben mindén fontos ter­melési adatnak és munikantoz- zanaitnak szerepelnie kell. Merényi Károly mezőgazdasági mérnök. nak, bogarásznak a szárnya­sok. Amott éppen kakasviadal zajlik. Felborzolt tollal, le­eresztett szárnnyal merőn néz­nek egymás szemébe a kaka­sok, aztán hirtelen összeugra- nák. Ez mindaddig így tart, amíg bele nem fáradnak a küz­delembe. akkor aztán a jól is­mert kakasszokás szerint kö­zömbösen hátat fordítanak egymásnak, és pücskörészni kezdőnek a földön. — Szinte szórakozás a ba­romfiakkal foglalkozni — mondja Gutman Hénrik. — Egyedül vagyok itt egész nap. dé mondhatom, nem is men­nék máshova. — Mióta foglalkozik a tsz baromfitenyésztéssel? — Az idén májusban kezd­tük. Vettünk előnevelt csirké­két. Olyan állatok ezek mind, hogy most az ősszel már törzs­könyvezik is őket. — Mennyinek viseli gondját,' Gutman bácsi? — 512 tojó van meg 52 ka- . käs. Ez az arány a legjobb. — Jól tojnak-e a tyúkok? — Mi ugyan elégedetlenek voltunk, de a múlt héten itt járt az állatorvos, és azt mond­ta,! hogy megyei viszonylatban is igen szép eredményt értünk el. A napi átlag 300 körül van. Pernze, jó takarmányozással ez még fokozható. Bemegy a házba, egy kis ko- lompot hoz ki. A kolomp hangjaira pillanatok alatt ösz- szegyűlnek a baromfiak. Gut­man bácsi enni ad nekik. El­mosolyodik, amikor csodálko­zom ezen a módszeren, és ma­gyarázza: — Ezeket hiába hívogatná úgy, hogy «pi-pi-pi«, nem ér­Jól emlékszem, 18—20 ezer fo­rintot állapítottunk meg. Mint mondtam, az idén. kezdtünk velük foglalkozni, de máris látjuk, nagyon érdemes volt. Ha törzskönyvezik őket, 40 százalékkal még értékesebb lesz a tojás. — Gutman bácsi mióta fog­lalkozik baromfiakkal? — Még a negyvenes évékben kezdtem. Akkor jöttem rá, mennyire hasznos, jövédelme­zö a baromf itenyésztés, öt ve»« egyben, mikor megalakult aa Előre Tsz — akkor építették ezt az ólat —, engem ftttek ide. Az a szövetkezel felbom­lott. és most a tavasszal kerül­tem újra vissza. Mondanom sem kell, milyen örönimeU Más talán ki sem bírná ezt a magányosságot, én meg nagyon szeretek itt _ lenni. Élvezetes munkáljak tartom. — Mindig egyedül van? — Néha ki szokott jönni a feleségem, és segít, de több­nyire magam vagyok. Egy kakas vésztjóslóan fel­kiált, mire egy pillanat alatt az ólba menekülnek az álla­tok. Gondozójuk aggodalma­san kémleli az eget: — Bizonyosan valami mada­rat láthatóit. — Nem szándékoznak to­vábbfejleszteni a baromfi té­ny ésZetet? — De igen. Jövőré egy tíz­ezer férőhelyes, szétszedhető ólat akarunk bészerezni, még a villanyt is be akarjuk vezet­tetni, mivel tudvalévő dolog# hogy a fény növeli a tojásho­zamot. Érdemes a baromfiak­ra áldozni, mert soivszorosan visszakapjuk azt az összeget! Míg beszélgetünk, a gondo­zó tekintete gyakrán végígsik- iik a gyümölcsösön, figyeli a rábízott szárnyasokat, nehogy egynek is baja történjék. Is­merik is a baromfiak őt. még a kolomp szavát. Vörös Márta Könyvterjesztők jutalmazása Az első félév végén, de kü­lönösen a harmadik negyed­évben előrelendült megyénk­ben a falusi könyvterjesztés. A földmű vessző vetkezeti és egyéb bizományosok említésre méltó eredményeket értek el. A MÉSZÖV pénzzel, illetve ok­levéllel jutalmazta meg a leg­jobban dolgozó könyvterjesztő­ket. 250 forint jutalmat kapott Hegedűs. Jánosné, a kadarkú­ti földművesszövet.kezet boltve­zetője. mert 22 795 forint ér­tékű könyvet juttatott el a falu dolgozóihoz. 200 forint juta­lomban részesült Arató Béla, a babócsai földművesszövetkezet boltvezetője. Az értékelés idő­pontjáig 14 972 forint könyv­forgalmat ért él. Jó módszerrel dolgozik, működési területén, szépen hálád a házról házfa terjesztés is. 150 forint jutal­mat kapott Németh Aiwa, a Nagyatádi Fonalgyár könyvbi­zományosa, meri 12 781 forint értékű könyvet adott el. Gou­da Sándor kazsoki boltkezelő# Horváth Vendel, a marcali földművesszövetkezeti dohány­bolt vezetője. Paiss Imre ber- zenéei pedagógus, Mike Györgyi lábodi pedagógus, és Zoliéi Pálné, a nagyba járni földművesszövetkezet boltve­zetője elismerésben részesüli­tek. Tóth Gyula MÉSZÖV előadó# Saját érdekünk Megkezdődött a lakóépületek átvizsgálása tűzrendészen szempontból. A községi tűz­oltók társadalmi munkában végzik az ellenőrzést. Ahol hi­bát észlelnek, ott azonnal fi­A fiatalság titka Az oltványokat megérkező-# ? ük után azonnal ültessük el. # el-# őtl f sük után azonnal ültessük el. Ha ez nem lehetséges, vermel­jük két ásónyom mélyre. Fa-1 gyos időben a vermelés előtt1 fagymentes, hűvös helyre kell tenni kölesestül az oltványo­kat, hogy ott lassan engedje-' nek ki. Fönn vadság esetén ál- lítsuk vízbe azokat és utána i vermeljük. Ültetés előtt az olt-« vány ok gvökérzetét meg kell 4 metszeni. Minél kevesebb gyö-« keret távol itsunk él. hogy «1 tápanyagfelvétel hamar meg- ^ indulhasson. A lényeg az, f hogy friss vágásfelületet kap-| junk. s az kicsi és sima legyen. A gyökérzetről le kell metsze­ni a roncsolt részeket. Az oltvány előkészítéséhez J tartozik még a metszés után aj gyökérzet habarcsba mártása. ‘ Az ültetést lehetőleg két JVT o, ezt ugyan sokan ke­'*■” resgették, nagy fó- llánsok tanúsága. szerint ■már az emberiség történel­mének elejétől, de a lényeg­re igen kevesen jöttek rá, bármi drágán árulták is eUxírjeitket vagy titkos tudá­sukat. Hogy egy nagyon egyszerű, de idős paraszt­asszony mennyivel avatot- la.bb tudója a nagy titoknak, mint előtte voltak olyan so­kan, az mindjárt kiderül. Fő­dén Gibomé Mernye nem rég megszépült főutcáján akadt össze velünk — miért aldani kell a tollforga1ó em­ber nagyon forgandó szeren­cséjét, mert meg kell hagyni nem minden napra jut olya ' szivet melegítő emberi talál­kozás, mint a vele való vö t. A nagyon apró termetű öregasszony váratlanul top­pant közénk, méghozzá úgy, hogy jó étvágyat kívánt a készülő disznótorhoz. Gon­dolva, hogy aki a kapun kí­vülről olyan kedvtelve nézi, mint hasad ketté a kora reg­gel kioltott életű hízó ott az ismeretlen ház udvarán, az csak disznótorra lehet hiva­talos. — Én is ölök haniarosan. gyermekeim. Ügy ám! A nevem napján, Erzsébetkor — folytatta széles jókedvvel, s még jóformán imeretlenül földre eresztette kezéből a demízsont és a. kosarat, mint aki hosszabb időzésre szánta magát. Aztán anélkül, hogy fürkészte volna, kifélék, mi­félék vagyunk, nagy hirte­len elmondta, hogy negyven egynéhány év óta lakik Mer- nyén. A tavaszon özvegyült meg másodszorra. A fia ké­ményseprő volt, most éjjeli­őr. Kaposvárott lakik a Má­jus 1 utcában. Van sok uno­kája, és most a hegybe megy kapálni. Egyedül van, de há­la istennek, egészséges, úgy dolgozik, mint valami fiatal. Nem szorul ő senkire. i ír szre sem vette, hogy csodálva hallgatjuk, mint csobog ajkáról a szó; csak úgy gyermekeimnek szó­lítva bennünket. Az unokái lehetnénk, hiszen Bözse né­ni hatvannyolc esztendős, de maga jár most is minden dolga után. Amikor ált az ura — vasutas volt —, akkor is egyedül látta el a földet, a szőlőt, a jószágot. Egyszó­val, nem volt sok pihenőnap életében. Mi az oka, hogy ma is egyenes derékkal jár% vem sokat gondolkodik, ha munkáról van szó, hanem fogja és teszi a dolgát? — Én sohasem eresztettem búnak a fejem, oyerekeim, akkor sem, amikor rossz ért. Pedig volt ross~ is ölég. élig vitt el az első w arn Ta- szárról Gálosfára, megbe.e­gedett, itt hagyott. A máso­dik emberem árvákkal jött, és hozott ide Mernyére. Kit felneveltem, kit elvesztettem. Mögöttem az élet. Unokáim vannak, egészségem is vám Mire morogjak, mire zúgo­lódjam? — Hát a timmelószövetke­zet? Maga is haragszik rá? — Én? Már miért hara­gudnék? Ha az költ, akkor az kiöli. Jól van, ha van! — válaszolja megfellebbez­hetetlenül. Majd beszél még erröl-arről, még a. szent bib­liáról is, mielőtt karjára emelné újra a kosarat meg a demízsont, hogy folytassa útját a hegybe. Olyan derűs mosolygósán megy tovább, mint jött. Ko­pott, dologra szánt ruhában, de nagyon fénylő szívvel. És egyszerűen, szerényen is, mert ő nem városi ember, ka'-em -csak« memyei. H ej, ha tudná, hogy ncy Utkot ismert meg éle­tében, olyasvalamit tud. amit tanítani kellene még jó né­hány embernek — ha ugyan lehetne tanítani azt, hogy mi is a fia*aUág titka; ho­gyan őrizheti meg az ember sorsá-ak malor-k'mei között is azt a der~t, H^tvidámsá- got, ami még c hatvannyolc esztendőt is úgy be tudva aranyozni! ...............W • ■ ■ • L. 1. g yelmeztetik a lakókat. Sok helyütt nem fogadják őket szívesen. Csak a pillanat­nyi kellemetlenséget látják, amit az épületek átvizsgálása okoz. Pedig a tűzoltók jót ^akarnak. Ne vegye rossznéven ! ’ senki, ha például a padláson a kémény mellől elvitetik a ^gyúlékony anyagot, vagy szol- inak a szigete létlen villanyve- fzeték kijavítása végett, hiszen iez nem zaklatás, hanem az ) illetők vagyonát segítik meg­ái óvni az esetleges tűzveszély­étől. # A tűzoltók által kifogásolta- #kat azonnal, de legkésőbb ja- fnuár végéig ki kell javítani.- # Január végén ismét tartanak ellenőrzést, s aki a hibákat ak­korra sem hozza helyre, azt hatósági úton kötelezik kijaví­tásukra. Remé'hetőleg az ilyes­mire nem lesz szükség, hisz \ mindenkinek saját érdeke, Jhogv eleget tegyen az ellenőr­iző tűzoltók felszólításénak. \ «g-.. . ------­­J Ügy készül, mint a lucaszek! | (Tudósítónktól.) f A lábodiak már régóta vár­ják, hogy megnyíljon községük­ében a földművesszövetkez t ő önkiszolgáló élelmiszer boltja# í Építérét a ksdarkúti ktez vál­lalta és végzi —- immár egy ijesztendő óta. r. A szerződés értelmében az ^üzletet teljesen herende^'p ck- .tóber 31-re kellett vnjrs át­Í ,idni rendeltetésének. T - n halad az'-nh-m az -é% .»késik a berendezés h° ~ "’és ra­\ l'/rAs,+ úiohb ^ '.^b­jtalr Ty'á”:’"; • * "ö r>'r ^0 "fri' "vn n - • Vyq úgv kéSZÜl *munt a iucas^ *?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom